8500/1946. (VII. 26.) ME rendelet

az illetékeknek forintértékben megállapítása, valamint az illetékekre vonatkozó jogszabályoknak kiegészitése és módosítása tárgyában

A minisztérium az 1946:VI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

ELSŐ RÉSZ

AZ ILLETÉKEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

I. Fejezet

Alapelvek

1. §

Az illetékek nemei

Az illetékek nemei:

1. a vagyonátruházási illetékek, ideértve az illetékegyenértéket is;

2. az okirati illetékek, ideértve a játékkártya illetéket is;

3. a törvénykezési illetékek és

4. a közigazgatási illetékek.

2. §

A rendelet területi hatálya az öröklés és a viszterhes vagyonátruházás tekintetében

(1) A jelen rendeletnek a vagyonátruházási illetékekre vonatkozó rendelkezéseit külföldön fekvő ingatlan tekintetében nem lehet alkalmazni.

(2) Belföldön fekvő ingatlan tekintetében - függetlenül az örökhagyó, az örökös, illetőleg a szerződő felek állampolgárságától, valamint az örökhagyó halálának, illetőleg a szerződés megkötésének helyétől - a jelen rendeletnek a vagyonátruházási illetékekre vonatkozó rendelkezései irányadók.

(3) A jelen rendeletnek az öröklési és az ingyenes vagyonszerzési illetékekre vonatkozó rendelkezései magyar honosnak mind belföldön, mind külföldön lévő, külföldi honosnak azonban csak belföldön lévő ingó hagyatékára irányadók.

(4) A viszonosság alapján nem alkalmazhatók a jelen rendeletnek az öröklési és az ingyenes vagyonszerzési illetékekre vonatkozó rendelkezései a külföldi honosnak belföldön lévő ingó hagyatéka tekintetében sem, ha abban az államban, amelynek az örökhagyó polgára volt, a magyar állampolgár ott lévő ingó hagyatéka után öröklési, illetőleg ingyenes vagyonszerzési illetéket vagy ezeknek megfelelő más közszolgáltatást nem kell fizetni. A külföldi jogszabály, illetőleg gyakorlat bizonyitása az örököst terheli.

(5) A jelen § alkalmazása szempontjából a belföldi szabadalmat, a reáljogositványt, a belföldi ingatlanon telekkönyvileg biztositott követelést, valamint a belföldön folytatott vállalatokban való minden olyan részesedést, amely nem az alább felsorolt valamely értékpapír birtokához füződik, belföldön lévő ingóságnak kell tekinteni.

(6) A jelen § alkalmazása szempontjából a fém- és papirpénzt, a bankjegyet és a bemutatóra szóló egyéb értékpapirokat, a bánya-részjegyet (kukszát), továbbá a váltót és a rendeletre szóló egyéb értékpapirokat a megőrzés helyén, az ingatlanon telekkönyvileg nem biztositott követelést pedig az adós lakhelyén lévőnek kell tekinteni.

3. §

Területi hatály élők közötti ingyenes ingó vagyonszerzés tekintetében

(1) Ingóra vonatkozó oly ingyenes vagyonszerzés tekintetében, amely belföldön létrejött, élők közötti jogügyleten alapul,- függetlenül a szerződő felek állampolgárságtól - minden esetben a jelen rendeletnek az ajándékozási és az ingyenes vagyonszerzési illetékekre vonatkozó rendelkezését kell alkalmazni.

(2) Ingóra vonatkozó oly ingyenes vagyonszerzés tekintetében, amely külföldön létrejött, élők közötti jogügyleten alapul, a jelen rendeletnek az ajándékozási és az ingyenes vagyonszerzési illetékekre vonatkozó rendelkezései - függetlenül a szerződő felek állampolgárságától - abban az esetben irányadók, ha a szerzés tárgyának szolgáltatására vonatkozó jogcselekmény (átadás stb.) belföldön történik, vagy ha a szerzésről kiállitott okiratot a jogügylet jóváhagyása vagy a szerzésből folyó jogok érvényesitése céljából belföldi biróságnál vagy más hatóságnál (hivatalnál) benyujtják vagy felmutatják.

4. §

Területi hatály a külföldiek által, valamint a külföldön kiállitott okirat tekintetében

(1) A belföldön kiállitott okirat tekintetében a jelen rendeletnek az okirati illetékekre vonatkozó rendelkezései az irányadók, függetlenül attól, hogy a felek magyar állampolgárok-e vagy sem, s hogy az okiratba foglalt ügyletet belföldön vagy külföldön teljesitik.

(2) A külföldön kiállitott okirat tekintetében, függetlenül attól, hogy a felek magyar állampolgárok-e vagy sem, a jelen rendeletnek az okirati illetékekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az okirat belföldön teljesitendő jogügyletet tartalmaz és azt a belföldre behozzák, továbbá ha az okiratot a benne foglalt jogügylet, nyilatkozat, kijelentés vagy feljegyzés érvényesitése céljából belföldi biróságnál vagy más hatóságnál (hivatalnál) benyujtják vagy felmutatják, vagy ha az okirat alapján belföldön bármely más, joghatályt célzó cselekményt végeznek.

(3) A (2) bekezdés rendelkezései irányadók akkor is, ha a külföldön kiállitott okiratnak egyszerü vagy hitelesitett másolatát, vagy forditását használják fel. Az illetékfizetési kötelezettség azonban elmarad, ha a felek igazolják, hogy a jelen rendelet alapján járó illetéket az eredeti okiraton lerótták.

5. §

Eltérő szabályok egyes külföldi államokkal való viszonylatban

Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy egyes külföldi államokkal való viszonylatban az ismételt illetékezés elkerülése, a viszonosság megóvása; vagy a visszatorlás gyakorlása céljából rendelettel a 2-4. §-okban foglalt rendelkezésektől eltérő szabályokat állapitson meg.

6. §

Ingatlanok, ingók, fogok

(1) Az illeték szempontjából ingatlannak kell tekinteni minden olyan dolgot, amely az általános polgári törvények szerint ingatlannak minősül. Ipar üzésére állandóan berendezett épületeknél az ingatlannal egyenlő elbánás alá esnek az ipar üzésére rendelt gépek és szerelvények.

(2) Az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti vagy használati szolgalom - ideértve a lakásjogot is -,valamint az épitményi jog az illetékkötelezettség szempontjából az ingatlannal egyenlő elbánás alá esik.

(3) Az ingatlanhoz kapcsolt jog, jogosítvány és kiváltság, ha az ingatlannal együtt ruházzák át - még ha átruházásáról külön szerződést állitanak is ki, - az illeték szempontjából az ingatlannal egyenlő elbánás alá esik.

J (4) Ami az előző bekezdések szerint ingatlannak nem minősül, az az illetékkötelezettség szempontjából ingóságnak tekintendő. A pénzértékkel biró jog, amennyiben a (3) bekezdés alá nem esik, valamint a követelés - ideértve az értékpapirt is - általában szintén az ingókra megállapitott szabályok alá esik.

7. §

A magán- és kereskedelmi jogot érintő rendelkezések

Ennek a rendeletnek a magán- és kereskedelmi jogot érintő szabályai csak ennek a rendeletnek alkalmazása szempontjából irányadók.

II. Fejezet

Az illeték tárgya, alapja és mértéke

8. §

Az illeték tárgya

Az egyes illetékek tárgyát a jelen rendelet, illetőleg a vonatkozó jogszabály határozza meg.

9. §

Az illeték alapja

(1) Az illeték alapját minden illetékre nézve a jelen rendelet, illetőleg a vonatkozó jogszabály állapitja meg.

(2) A százalékos illeték és az illetékegyenérték alapját - amennyiben a jelen rendelet másképen nem rendelkezik - tizzel maradék nélkül osztható összegre kell kikerekiteni. A kikerekitésnél az 5 forintnál kisebb maradékot figyelmen kivül kell hagyni, az 5 forintot, vagy ennél nagyobb maradékot pedig teljes 10 forintnak kell venni.

(3) Ez a szabály nem alkalmazható, ha az illeték alapjául szolgáló összeg a 10 forintot meg nem haladja. Ilyen esetben az illetékalapot kettővel maradék nélkül osztható összegre kell kikerekiteni oly módon, hogy az 1 forintnál kisebb maradékot figyelmen kivül kell hagyni, az 1 forintot vagy ennél nagyobb maradékot pedig teljes 2 forintnak kell számitani.

(4) Nincs helye kikerekitésnek, ha az illetékalap 2 forintnál nem nagyobb. Ilyen esetben az illetékösszeget kell kettővel maradék nélkül osztható összegre kikerekiteni, ugy, hogy az 1 fillérnél kisebb maradékot nem kell leróni, az f vagy ennél nagyobb maradék helyett pedig 2 fillért kell leróni.

(5) A (4) bekezdés szerint kell az illetékösszeget kikerekiteni akkor is, ha a (2) és (3) bekezdés értelmében kikerekitett alap után számitott illeték 2 fillérnél kevesebb, vagy ha 2 fillérnél több ugyan, de tört fillért mutat.

10. §

Az illeték mértéke

(1) Az illeték mértékét vagy állandó összegben (állandó összegü illeték), vagy a tárgy értékének bizonyos százalékában (százalékos illeték) a jelen rendelet Második Része állapitja meg.

(2) Arranézve, hogy milyen illetéket és milyen mértékben kell fizetni, az irat tartalma, jogi természete és jogi hatása az irányadó, nem pedig az irat cime és alakja.

11. §

Szerződéstervezet

(1) Valamely megkötni kivánt szerződés főpontjaira vonatkozó, a felek által aláirt szerződési tervezet az illetékkötelezettség szempontjából ugyanolyan elbánás alá esik, mintha végleges szerződés volna.

(2) Ha a végleges szerződést utóbb külön okiratba foglalják s annak az illeték összege szempontjából lényeges tartalma a tervezet tartalmával megegyezik, a végleges szerződésről kiállitott okirat az okiratok második példányára megszabott illeték (125. §) alá esik.

(3) Ha a végleges szerződésnek az illeték összege szempontjából lényeges tartalma a tervezet tartalmától eltér, a végleges szerződést tartalmazó okirat is a 18-20. §-ok rendelkezései szerint külön illeték alá esik. A tervezet után lerótt vagy kiszabott azt az illetéket azonban, amely a 80. §-ban meghatározott feltételek igazolása folytán törlendő vagy visszatéritendő volna, a végleges szerződésről kiállitott okirat illetékébe be kell számitani.

III. Fejezet

Egy irat után több illeték

12. §

Több illetéktárgy egy iraton

(1) A vagyonátruházási jogügyletről kiállitott okirat a vagyonátruházási illetéken kivül okirati illeték alá is esik. Vagyonátruházási illeték alá eső jogügyletről kiállitott okiratba foglalt az a mellékügylet (nyilatkozat, kijelentés), amely az ügyletben vállalt kötelezettség teljesitésének bizonyitására vagy biztositására irányul, nem esik okirati illeték alá.

(2) A több illetéktárgyra vonatkozó okirat illetékét - amennyiben a jelen rendelet másképen nem rendelkezik - ugy kell leróni, mintha minden egyes tárgyról külön okiratot állitottak volna ki. Ha az okirat különböző tárgyai közül az egyik a főtárgy (főügylet, nyilatkozat, kijelentés, feljegyzés), a többi pedig annak természetes vagy szokásos velejárója (mellékügylet, nyilatkozat, kijelentés, feljegyzés), akkor rendszerint csak a főtárgyra nézve megállapitott illetéket kell leróni. De ha a főtárgyról kiállitott okirat kisebb illeték alá esik, mint amennyi az ugyanabba az okiratba foglalt melléktárgy után ennek külön okiratba foglalása esetén járna, az okirati illetéket ugy kell leróni, mintha az okiratot csupán erről a melléktárgyról állitották volna ki.

(3) A törvénykezési és közigazgatási eljárásban több illetéktárgyra vonatkozóan egy beadványban előterjesztett kérelem esetében - amennyiben a jelen rendelet másképen nem rendelkezik - az illetéket csak egyszer és pedig annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell leróni, amely után a legmagasabb illeték jár.

(4) Ha a beadvány vagyonátruházási illeték alá eső ügyletet is tartalmaz, vagy tartalmánál fogva okiratnak is minősül, a vagyonátruházási, esetleg okirati illetéket a beadvány közigazgatási vagy törvénykezési illetékétől függetlenül kell leróni.

13. §

Több okirat egy iven

(1) Ha egy iven több okiratot állitanak ki, azok mindegyike külön-külön esik a tartalmának megfelelő okirati illeték alá.

(2) Nem esik külön illeték alá:

1. a teljesen kiállított okiratra vezetett olyan toldalék, amely az okiratban szabályozott jognak és kötelezettségnek sem teljesitési helyére, sem teljesitési idejére, sem jogalapjára, sem terjedelmére nézve változást nem okoz;

2. a meghatalmazott által kötött ügyletnek a meghatalmazó részéről az okiratra vezetett jóváhagyása, illetve elismerése, valamint az a jóváhagyás, amely valamely ügylet, nyilatkozat, kijelentés vagy feljegyzés érvényességéhez jogszabály vagy a szerződő felek megegyezése folytán szükséges;

3. az ügyvéd, a közjegyző, a mérnök vagy a szabadalmi ügyvivő részére kiállitott eredeti meghatalmazáson a meghatalmazott ügyvédnek, közjegyzőnek, mérnöknek vagy szabadalmi ügyvivőnek a helyettese kijelölésére vonatkozó nyilatkozat;

4. a kézjegynek névaláirással való igazolása, valamint az ügyleti és azonossági tanu aláirása.

14. §

Több személy közös beadványa

(I) A törvénykezési eljárásban a több személy által közösen benyujtott beadvány után - amennyiben a jelen rendelet, illetőleg a vonatkozó jogszabály másképen nem rendelkezik - annyi illetéket kell leróni, mint amennyi járna abban az esetben, ha a beadványt egy személy nyujtotta volna be.

(2) A közigazgatási eljárásban, ha többen együtt terjesztenek elő kérelmet, vagy ha az eljárásban egyébként több fél részes és a felek között az eljárás tárgyára nézve osztatlan jogközősség vagy közös kötelezettség vagy oszthatatlan érdekközösség áll fenn, ugy, hogy a tárgy természete az együttes eljárásban keletkezhető határozatnak az egyes felekkel szemben való különbözőségét nemcsak az alkalmazott jogelv, hanem a részleges tartalom tekintetében is kizárja, annyi illetéket kell leróni, mint amennyi járna abban az esetben, ha az eljárás csak egy személy ügyében folynék.

(3) Ha ellenben a közigazgatási eljárásban a felek között az eljárás tárgyára nézve ilyen közösség nem áll fenn, ugy, hogy a tárgy természete az együttes eljárásban keletkezhető határozatnak az egyes felekkel szemben való különbözöségét - habár csak a részleges tartalom tekintetében - nem zárja ki, annyi illetéket kell leróni, mint amennyi járna abban az esetben, ha mindegyik fél ügyében külön eljárás folynék.

IV. Fejezet

Ivek, példányok, jegyzőkönyvek

15. §

Ivek és példányok

(1) Az az illeték, amelyet a jelen rendelet Második Része, illetőleg a vonatkozó jogszabály az egyes iratra megállapit - amennyiben a jelen rendelet, illetőleg a vonatkozó jogszabály másképen nem rendelkezik - az irat (okirat, beadvány, jegyzőkönyv, kiadvány) első eredeti példányának első ive után jár.

(2) Az első eredeti példány többi ive, valamint a többi példány minden ive után járó illetéket a jelen rendelet Második Része határozza meg.

(3) Ha a jogszabály az irat után az illetéknek lerovását kifejezetten ivenkint rendeli, az első példány második és többi ivére, valamint a többi példánynak minden ivére ugyanazt az illetéket kell leróni, mint az első eredeti példány első ivére. Ha pedig a rendelet az irat illetékét kifejezetten példányonkint vagy darabonkint állapitja meg, az egyes példányok második és többi ive után illetéket leróni nem kell.

16. §

Ivnagyság

(1) Az ivek szerint járó illeték szempontjából bármily nagyságu papirlapot (papirdarabot) önálló ivnek kell tekinteni, még akkor is, ha azt más papirlappal (papirdarabbal) egybefüzik, kapcsolják vagy ragasztják.

(2) Ma az illetékköteles irat (okirat, beadvány, jegyzőkönyv, kiadvány stb.) 1.250 négyzetcentiméteres ivnagyságot meghalad:

a) az okirat minden egyes ivének az 1.250 négyzetcentimétert meghaladó minden egész vagy megkezdett 1.250 négyzetcentimétere után az okiratok második és többi ivére (125. §),

b) a beadvány, jegyzőkönyv stb., valamint a kiadvány minden egyes ivének az 1.250 négyzetcentimétert meghaladó minden egész vagy megkezdett 1.250 négyzetcentimétere után a beadványok második és többi ivére (244. §) megállapitott illetéket kell leróni.

(3) Ha az irat (okirat, beadvány, jegyzőkönyv, kiadvány stb.) első példányának első ivére megállapitott illeték a (2) bekezdésben emlitett illetéknél kevesebb, akkor a (2) bekezdés a), illetőleg b) pontjában meghatározott illeték helyett minden ivnek az 1.250 négyzetcentimétert meghaladó minden egész vagy megkezdett 1.250 négyzetcentimétere után csak ezt a kisebb illetéket kell leróni.

(4) A (2) és (3) bekezdés rendelkezései az üzleti könyvre és könyvelési szabadivre, valamint a közjegyzői könyvre nem vonatkoznak.

17. §

Jegyzőkönyv

(1) A jegyzőkönyv a törvénykezési eljárásban törvénykezési, a közigazgatási eljárásban pedig közigazgatási illeték alá esik.

(2) A jegyzőkönyv, ha beadványt pótol vagy okiratot (123. §) tartalmaz, a beadványra, illetőleg okiratra megállapitott illeték alá esik

V. Fejezet

Ügyletujitás

18. §

A szerződés meghosszabbitása

Az idő lejártával megszünő szerződés minden meghosszabbitásáról kiállitott irat, mint uj szerződésről készült okirat esik illeték alá.

19. §

A szerződésen tett egyéb változtatás

(1) A teljesen kiállitott okiratra vezetett vagy külön okiratba foglalt olyan megállapodás, amely által a szerződő felek harmadik személy hozzájárulása nélkül a szerződést oly módon változtatják meg, hogy az előbbi jogalap helyett más jogalapot vagy a követelés főtárgya helyett más tárgyat kötnek ki, az alapszerződésre való tekintet nélkül, mint uj szerződés esik a tartalmának megfelelő illeték alá.

2) Ha az eredeti okiratra vezetett vagy külön okiratba foglalt nyilatkozatban csak a ideje, a teljesités helye, a kamatláb, a kötbér vagy a bánatpénz változtatása iránt rendelkeznek, az ilyen nyilatkozat után - amennyiben a jelen rendelet, illetőleg a vonatkozó jogszabály másképen nem rendelkezik, - ivenkint az állandó összegü általános tételü okirati illeték jár, ha az alapszerződésről kiállitott okirat után a szabályszerü illetéket lerótták. A módositó nyilatkozat illetéke azonban az alapszerződésről kiállitott okirat illetékénél több nem lehet.

(3) Ha az alapszerződésről okiratot nem állitottak ki, vagy ha az alapszerződésről kiállitott okirat után az illetéket nem rótták le és azt elévülés miatt már ki sem lehet szabni, a módositó nyilatkozat az alapszerződésre megszabott illeték alá esik.

20. §

Uj személy belépése a szerződésbe

A szerződés megerősitését, módositását, vagy megváltoztatását tartalmazó okirat abban az esetben, ha ahhoz az alapszerződésben részt nem vett uj személy járul, - amennyiben a jelen rendelet, illetőleg a vonatkozó jogszabály másképen nem rendelkezik - mint uj szerződésről készült okirat esik a tartalmának megfelelő illeték alá.

VI. Fejezet

Az illetékkötelezettség keletkezése és megszünése

21. §

Az illetékkötelezettség keletkezése vagyonátruházásoknál

(1) A kincstárnak az öröklési illetékhez való joga az örökhagyó halála napján keletkezik.

(2) A hitbizománynak haláleset következtében való átszállásánál, valamint a hitbizományi kötöttség alól felszabaduló vagyonból az 1936: XI. tc. 12. §-a alapján ugyancsak haláleset folytán bekövetkező részesedésnél a kincstárnak az öröklési illetékhez való joga az előző birtokos halála napján keletkezik.

(3) Utóöröklésnél a kincstár joga az illetékre akkor keletkezik, amikor az utóörökösnek az örökséghez való joga megnyilik.

(4) A kincstárnak az ajándékozási illetékhez való joga megnyilik:

1. belföldi ingatlan ajándékozása után az ajándékozási jogügylet megkötésekor;

2. öröklési jogról való lemondás esetében a lemondás megtörténtekor;

3. megnyilt örökségnek átengedése esetében az átengedés megtörténtekor;

4. alapitványnál vagy annak gyarapitásánál azon a napon, amelyen az alapitvány felügyeletére hivatott hatóság előtt alapitási nyilatkozatot tesznek, vagy ha alapitó okiratot állitanak ki, az okirat kiállitása napján;

5. a hitbizománynak haláleseten kivül való átszállásánál, valamint a hitbizományi kötöttség alól felszabaduló vagyonból az 1936: XI. tc. 12. §-a alapján ugyancsak haláleseten kivül való részesedésnél annak a körülménynek bekövetkeztekor, amely a hitbizományban való utódlást előidézte; 6. ingó dolog ajándékozásánál és pedig:

a) ha arról belföldön állitottak ki okiratot, az okirat kiállitása napján;

b) ha a jogügyletről csak külföldön állitottak ki okiratot, azon a napon, amelyen az az esemény bekövetkezett, amely az illetékkötelezettséget megalapitja.

(5) Ha az ajándékozási jogügylet érvényessége hatósági jóváhagyástól vagy hozzájárulástól függ a kincstárnak az illetékhez való joga a jóváhagyás vagy hozzájárulás napján nyilik meg.

(6) A kincstárnak az öröklési és az ajándékozási illetékkel kapcsolatos ingyenes vagyonszerzési illetékhez való joga akkor nyilik meg, amikor az öröklési és az ajándékozási illetékhez.

(7) A kincstárnak a viszterhes vagyonátruházási illetékhez való joga megnyilik:

1. a jogügylet megkötése napján, ha pedig a jogügylet érvényessége hatósági jóváhagyástól vagy hozzájárulástól függ, a jóváhagyás vagy hozzájárulás napján;

2. árverési vétel esetében az árverés napján;

3. ingatlannak az 1. és 2. pontokban megjelölt eseteken kivül való átszállásánál vagy átruházásánál akkor, amikor az átszállást vagy átruházást eredményező körülmény (cselekmény, esemény) bekövetkezett.

(8) Ha a jogügyletről okiratot állitottak ki, az ellenkező bizonyitásáig a szerződés megkötésének napja gyanánt az okirat kelte napját kell tekinteni.

(9) Ha az örökös vagy hagyományos a hagyatéki vagyon állagát harmadik személy haszonélvezetével terhelve örökli, a kincstárnak az öröklési illetékhez való joga az (1) bekezdésben meghatározott időben nyilik meg. Ilyen esetben azonban, - amennyiben az illeték összege a 100 forintot meghaladja - az illetéket csak a haszonélvezet megszüntekor kell megfizetni. Addig mind a haszonélvező, mind az állag örököse vagy hagyományosa türni köteles, hogy az illeték a hagyaték tárgyain megfelelően biztosittassék. A 100 forintot meg nem haladó illetéket a fizetési meghagyás kézbesitésétől számitott legfeljebb egy év alatt kell kamatmentesen befizetni.

(10) A haszonélvezet megszünése előtt önként befizetett illeték visszatéritésének helye nincs.

(11) A (9)-(10) bekezdésekben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni a haszonélvezettel terhelt vagyon ajándékozásánál is.

(12) A felfüggesztő feltételhez vagy kezdő határidőhöz kötött, valamint a bontó feltétel vagy véghatáridő bekövetkezésétől függő szerzés után járó vagyonátruházási illetékhez a kincstár joga az (1)-(8) bekezdésekben meghatározott időben nyilik meg. Ezekben az esetekben azonban az illetéket csak a feltétel vagy határidő bekövetkezésekor kell megfizetni. Addig az érdekelt felek türni kötelesek, hogy az illeték az átszállott vagy átruházott vagyontárgyakon megfelelően biztosittassék.

(13) A feltétel vagy határidő bekövetkezése előtt önként befizetett illeték visszatéritésének helye nincs. Akaratnyilvánitást vagy más olyan körülményt, amely által a vagyon már a feltétel vagy a határidő bekövetkezte előtt átszáll, vagy a szerző az átruházott vagyon értékének más uton birtokába jut, a feltétel vagy a határidő bekövetkezésével egyenlő hatályunak kell tekinteni.

(14) Az, hogy a szerzést bontó feltételhez vagy véghatáridőhöz kötték, az illetékkötelezettség keletkezésére nincs befolyással.

22. §

A fizetést kötelezettség kezdete és megszünése illetékegyenértéknél

(1) Az illetékegyenérték fizetési kötelezettség illetékköteles ingatlanszerzés esetében a szerzést követő 10 év elteltével, illetékmentes szerzés esetében pedig a szerzést követő hó 1. napjával kezdődik.

(2) Ha az illetékegyenérték fizetésére kötelezett ingyenes vagyonszerzés utján jut haszonélvezettel terhelt ingatlan birtokába, az illetékegyenérték fizetési kötelezettsége csak a haszonélvezet megszünését követő tiz év elteltével kezdődik.

(3) Az olyan részvénytársaság, szövetkezet vagy korlátolt felelősségü társaság, amelynek célja és üzletköre kizárólag vagy tulnyomó részben ingatlannak gazdasági hasznositása, az illetékegyenértéket az ingatlan szerzését követő hó 1. napjától kezdve tartozik fizetni.

(4) Részvénytársaságok, szövetkezetek vagy korlátolt felelősségü társaságok egyesülése esetében az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, mégis azzal az eltéréssel, hogy ha a beolvadó társaság (társaságok) tulajdonában volt ingatlannak szerzése illetékmentes volt és ha a fizetési kötelezettség a beolvadó társaságra (társaságokra) nézve még nem következett be, a fennmaradt vagy az egyesüléssel keletkezett társaság is csak attól az időponttól kezdve tartozik az illetékegyenértéket fizetni, amely időpontban a fizetési kötelezettség a beolvadó társaságra (társaságokra) nézve is beállott volna.

(5) A fizetési kötelezettség megszűnik az ingatlan elidegenitése hónapjának utolsó napján.

(6) Ha az illetékegyenérték fizetésére kötelezett akár viszteherrel, akár anélkül ingatlan vagyont szerez vagy elidegenit, az ügylet a szabályszerü vagyonátruházási illeték alá esik.

(7) Az illetékegyenértéket a kiszabási időszak kezdetekor tiz évre, a kiszabási időszak tartama alatt pedig a kiszabási időszak végéig szóló érvénnyel kell kiszabni. A kiszabási időszak letelte előtt félévvel a pénzügyminiszter uj kiszabást rendelhet el, joga van azonban a kiszabás érvényét további tiz évvel meghosszabbitani.

23. §

Az illetékkötelezettség keletkezése az okiratnál

(1) A kincstárnak az okirati illetékhez való joga abban az időpontban keletkezik, amikor az okiratot kiállitották.

(2) A szóval adott meghatalmazás illetékéhez a kincstár joga a meghatalmazási nyilatkozatnak vagy bejelentésnek jegyzőkönyvbe foglalásakor nyilik meg.

(3) A kereskedelmi és más könyv illetékére a kincstár joga az első bejegyzés napján keletkezik.

(4) Abban az esetben, amikor a jelen rendelet, illetőleg a vonatkozó jogszabály szerint okirat kiállitása nélkül is jár az okirati illeték, valamint az olyan illetéknél, amelyet a fizetésre kötelezett fizetési meghagyás kézbesitése nélkül, saját bejelentése (kimutatása) alapján pénzben tartozik fizetni, a kincstár joga az illetékhez az illeték alá eső cselekmény megtörténtekor (jogügylet létrejöttekor, jogviszony keletkezésekor) nyilik meg.

(5) A felfüggesztő feltételhez kötött jogügyletről kiállitott okirat után járó illetékhez a kincstár joga az (1) bekezdésben megállapitott időpontban nyilik meg, az illetéket azonban csak a feltétel bekövetkezésekor kell megfizetni. Addig az érdekelt türni tartozik, hogy vele szemben az illeték megfelelően biztosittassék. Akaratnyilvánitás vagy más olyan körülmény, amely által a jogügylet már a feltétel bekövetkezése előtt foganatba megy, vagy a felfüggesztő feltétel meghiusulása, ha ezáltal az ügylet feltétlenné válik, a feltétel vagy a határidő bekövetkezésével egyenlő hatályu.

(6) A bontó feltétel az illetékkötelezettségre befolyással nincs.

(7) Ha a jogügylet kezdő vagy véghatáridőhöz van kötve, az (5) és (6) bekezdés szabályait kell alkalmazni oly módon, mintha a kezdőhatáridő felfüggesztő, a véghatáridő pedig bontó feltétel volna.

(8) A hatósági jóváhagyástól (hozzájárulástól) függő jogügyletet, nyilatkozatot, kijelentést vagy feljegyzést tartalmazó okiratnál a kincstárnak az illetékhez való joga a jóváhagyás (hozzájárulás) napján nyilik meg.

(9) Feltételesen illetékmentes okiratnál az illetékkötelezettség - hacsak a jelen rendelet másképen nem rendelkezik - az okirat kiállitása időpontjának megfelelő hatállyal akkor keletkezik, amikor azok a feltételek, amelyek mellett az okiratot a mentesség megillette, megszűntek. I

(10) A külföldön kiállitott okirat illetékére a kincstár joga az illetékkötelezettséget megalapitó esemény (4. §) bekövetkezésekor nyilik meg.

24. §

Az illetékkötelezettség keletkezése a törvénykezési eljárásban

(1) A kincstárnak a törvénykezési illetékhez való joga megnyilik:

1. beadványnál (ideértve az ügyvédek részéről egymásnak kézbesitett iratot és irásban benyujtott szakértői véleményt is) a birósághoz való benyujtáskor;

2. jegyzőkönyvnél és szóbeli előterjesztésnél a jegyzőkönyv készitésének berekesztésekor s ha a szóbeli előterjesztésről jegyzőkönyvet nem vesznek fel, a jegyzőkönyvet pótló feljegyzéskor;

3. a felszámolási tárgyalásról a csődtörvény (1881: XVII. tc.) 135. és 143. §-ai értelmében készült jegyzőkönyvnél a követelés bejelentését tartalmazó beadvány benyujtásakor;

4.

mellékletnél, ha beadványhoz csatolják, a beadvány benyujtásakor, jegyzőkönyvhöz csatolás esetén a jegyzőkönyv "berekesztésekor;

5. felzetnél, a beadvány benyujtásakor;

6. birói határozat és egyesség után - a 7. pontban felsoroltak kivételével - a bélyeggel lerovandó határozati és egyességi illetékhez az elsőbirósági határozat, illetve az elsőbirósági eljárásban létrejött egyesség kihirdetésekor, a kiszabás alapján pénzben fizetendő határozati illetékhez pedig a határozat jogerőre emelkedésekor;

7. a közjegyzői okirat alapján végrehajtást rendelő végzés után, továbbá az illetékátalány alá nem eső fizetési meghagyásos eljárásban, valamint a váltó, kereskedelmi utalvány, kötelezőjegy és csekk alapján folytatott illetékátalány alá nem eső meghagyásos eljárásban kibocsátott fizetési és biztositási meghagyás után bélyeggel lerovandó határozati illetékhez az eljárás meginditására irányuló kérelmet vagy keresetet tartalmazó beadvány benyujtásakor, a kérelem szóbeli előterjesztése esetén a jegyzőkönyv készitésének megkezdésekor, ha pedig jegyzőkönyvét nem vesznek fel, a kérelem előterjesztésekor; a kiszabás alapján pénzben fizetendő illetékhez pedig a határozat hozatalakor;

8. a bérleti és haszonbérleti viszonyt tárgyazó perben hozott itélet, valamint a kiskoruság meghosszabbitása, a meghosszabbitás megszüntetése, a gondnokság alá helyezés vagy megszüntetése, az atyai hatalom megszüntetése és a holtnaknyilvánitás tárgyában hozott határozat illetékéhez az eljárás meginditása iránti kérelmet tartalmazó beadvány benyujtásakor;

9. a dologi jog bejegyzése után bélyeggel lerovandó bejegyzési illetékhez a bejegyzés iránti kérelmet tartalmazó beadvány benyujtásakor, a kiszabás alapján pénzben fizetendő bejegyzési illetékhez pedig a bejegyzés megtörténtekor;

10. másolat készitéséért fizetendő illetékhez a másolat elkészitésekor;

11 az általános meghatalmazásnak jegyzékbe vezetéséért lerovandó illetékhez a bejelentést tartalmazó beadványnak benyujtásakor, illetőleg jegyzőkönyvbe foglalásakor.

(2) A kincstárnak a polgári törvénykezési illetékátalányhoz való joga megnyilik:

1. az I. átalányösszeghez az eljárás meginditása végett előterjesztett beadvány benyujtásakor, vagy a kérelem szóbeli előterjesztése esetében a jegyzőkönyv készitésének megkezdésekor;

2. a II. átalányösszeghez a meghagyás ellen irányuló ellentmondás vagy kifogás előterjesztésekor;

3. a III. átalányösszeghez a tárgyalás megkezdésekor;

4. a IV. átalányösszeghez a fellebbezés előterjesztésekor.

25. §

Az illetékkötelezettség keletkezése a közigazgatási eljárásban

(1) A kincstárnak a közigazgatási illetékhez aló joga megnyilik:

1. beadványnál, annak benyujtásakor;

2. jegyzőkönyvnél, annak berekesztésekor

3.

mellékletnél, ha beadványhoz csatolják, a beadvány benyujtásakor, jegyzőkönyvhöz csatolás esetén a jegyzőkönyv berekesztésekor;

4. felzetnél, a beadvány benyujtásakor;

5. kiadványnál, a kiadvány (határozat) elkészitésekor.

(2) A kincstárnak a közigazgatási illetékátalányhoz való joga annak az iratnak kiállitásakor nyilik meg, amely iratot az eljárásban, illetőleg az eljárásnak ujabb illetékátalány alá eső szakaszában elsőizben állitottak ki.

26. §

Elévülés

(1) Az illeték követeléséhez (kiszabásához) való jog elévül annak a naptári évnek utolsó napját követő öt év alatt, amely évben a kötelezett bejelentése (bemutatása) utján, vagy hivatalos lelet vagy feljelentés alapján az illetékes pénzügyi hatóságnak tudomására jutott, hogy az illetéket követelheti.

(2) Az illeték követeléséhez való jog a bélyeggel (közvetlen illetékfizetéssel) lerovásnak vagy a bejelentésnek (bemutatásnak) elmulasztása esetén is elévül annak a naptári évnek utolsó napját követő tiz év alatt, amely évben a kincstárnak az illetékhez való joga a 21-25. §-ok szerint megnyilott, hagyatéknál pedig, amennyiben a hagyatékot közjegyző tárgyalta, amely évben a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedett.

(3) A felfüggesztő feltételhez vagy kezdő határidőhöz kötött öröklésnél és jogügyletnél az illeték követeléséhez való jog elévülése a feltétel teljesülését vagy a határidő bekövetkezését követő naptári év első napján kezdődik.

(4) A befizetett, illetőleg a bélyeggel lerótt illeték visszaköveteléséhez való jog három év alatt elévül a befizetést, illetőleg a lerovást követő év első napjától számitva.

(5) A kiigazitási jog fenntartása esetén mind a félnek a tartozatlanul fizetett illeték visszatéritéséhez, mind a kincstárnak az illetékösszeg helyesbitéséhez való joga az ügylet lebonyolitását követő év első napjától számitott három év alatt évül el. Ugyanilyen határidő alatt évül el az illeték követeléséhez való jog akkor is, ha a kiszabáshoz szükséges adatokat csak az ügylet teljes lebonyolitása után lehet megszerezni.

(6) Az illeték évenkinti részletekben való kiszabása esetén az egyes részletek követeléséhez (kiszabásához) való jog az évi részlet kiszabásánál alapul veendő szolgáltatás vagy szolgáltatások teljesítésének naptári évét követő ötödik naptári év leteltével évül el.

(7) Az illetékegyenérték kiszabásához való Jog elévül annak a naptári évnek utolsó napját Követő öt év alatt, amely évben a bevallást benyujtották, vagy az időközi változást bejelentették.

(8) Ennek az öt évnek eltelte után csak a fizetési meghagyás kézbesítésétől visszafelé számitott legfeljebb öt évre járó negyedévi illetékegyenérték részleteket lehet követelni.

(9) Az illetékegyenérték követeléséhez való jog azonban feltétlenül elévül annak a naptári évnek utolsó papját követő tiz év alatt, amely évben a kincstárnak az illetékegyenértékhez való joga megnyilott.

(10) Adócsalás esetében az illeték követeléséhez (kiszabásához) való jog elévülése ama naptári évet követő év első napjával kezdődik, amely évben a pénzügyi hatóság a cselekményről tudomást szerzett.

(11) Az adócsalás miatt való bűnvádi eljárás elévülésére vonatkozólag az adócsalásra megállapitott megfelelő szabályok az irányadók.

(12) A jelen rendelet rendelkezéseinek másféle megsértése miatt a büntethetőség öt év alatt évül el ama naptári évet követő év első napjától számitva, amely évben a fél a büntetendő cselekményt vagy mulasztást elkövette.

(13) Az elévülés szempontjából közömbös, hogy a fél egyetemlegesség vagy kezesség alapján köteles-e az illetéket fizetni.

(14) Az elévülés csak a rendes jogorvoslat utján érvényesithető. Az önként lerótt illeték visszafizetése elévülés cimén nem követelhető.

(15) A büntethetőség elévülését hivatalból

(16) A behajtás elévülésére nézve a közadók kezelésére vonatkozó szabályok megfelelő rendelkezései az irányadók.

27. §

Pótilleték kiszabása

(1) Az illetéket pótkiszabás utján helyesbiteni kell, ha megállapitást nyer, hogy hibás kiszámítás, vagy a törvényes rendelkezéseknek helytelen alkalmazása következtében az államkincstár kárt szenvedett.

(2) A helyesbitésnek azonban a 26. §-ban meghatározott elévülési időn belül is csak az első kiszabásról szóló fizetési meghagyás, s ha ez ellen a fél jogorvoslattal élt, az erre hozott határozat kézbesitését követő két éven belül van helye. Ez a két évi határidő a fizetési meghagyás kézbesitése nélkül fizetendő illeték helyesbitésénél a megállapitás végett történt bejelentés napján kezdődik. A 26. §-ban megszabott elévülési idők eltelte után pótilletéket kiszabni nem lehet.

(3) Ha a fél a kiszabás (megállapitás) ellen jogorvoslattal élt s ennek elbirálása közben a pénzügyigazgatóság megállapitotta, hogy az illetéket a törvényesnél kisebb összegben szabták ki, az illetéket a jogorvoslatra hozott határozatával a fél terhére is helyesbitheti. A 26. §-ban megszabott határidő eltelte után azonban a helyesbités ilyen módjának sincs helye.

(4) Nincs helye továbbá pótilleték kiszabásának akkor sem, ha az alapilleték jogossága és helyessége tárgyában már a közigazgatási biróság is itélt, kivéve, ha a közigazgatási biróság is megállapitotta, hogy a kincstárt a kiszabott illetéknél több illette volna meg. Az itélet meghozatala előtt a pótilleték kiszabásának nem akadálya az, hogy az alapkiszabás ellen a felek panasszal éltek.

(5) A kiszabási időszakon belül az illetékegyenértéket ki kell szabni, illetőleg helyesbiteni kell:

1. ha az illetékegyenérték fizetésére kötelezett illetékmentesen, a 22. § (3) bekezdésében emlitett kereskedelmi társaság pedig bármi módon ingatlant szerez;

2. ha a még illetékegyenérték alá nem vont ingatlan illetékköteles megszerzésétől, vagy - a 22. § (2) bekezdése esetében - a haszonélvezet megszünésétől 10 év eltelt;

3. ha az illetékegyenérték fizetésére kötelezett ingatlant elidegenit;

4. ha az illetékegyenérték fizetésére kötelezett az üres telekre épületet vagy toldalékot emelt;

5. ha az illetékegyenérték fizetésére kötelezett a telken emelt épületet lebontotta vagy ha az épület elemi csapás vagy más ok miatt romba dőlt;

6. ha az állandó adómentes épület adókötelessé válik;

7. ha az adóköteles épület időközben adómentessé válik.

(6) Az illetékegyenértéket az illetékegyenérték fizetési kötelezettség beálltát, illetőleg a változás bekövetkezését követő hó 1. napjától kell kiszabni, illetőleg helyesbiteni.

(7) Ha a változás folytán az illetékegyenérték vagy annak egy része törlendő, a bejelentés elmulasztása esetén csak a késedelmes bejelentés évére eső illetékegyenérték törölhető, illetve térithető vissza.

VII. Fejezet

Az illeték fizetésére kötelezettek

28. §

A vagyonátruházási illeték fizetésére kötelezettek

(1) Az öröklési, ajándékozási és ezekkel kapcsolatos ingyenes vagyonszerzési illeték fizetésére a szerző fél köteles.

(2) A viszterhes ingatlan vagyonátruházás illetékéért valamennyi szerződő fél egyetemlegesen felelős. Ha azonban a szerződő felek közül valamelyik a szerződésben az illeték megfizetését magára vállalta, még ha egyébként személyes illetékmentességet élvez is, az illetéket a behajthatatlanság igazolásáig, de legfeljebb két évig csak ettől a szerződő féltől lehet követelni.

(3) Csereszerződésnél a cserélő felek az egész illeték fizetésért egyetemlegesen felelősek.

(4) Az előbbi bekezdésekben emlitett esetek alá nem tartozó ingatlanátszállás vagy átruházás illetékét a szerző fél köteles megfizetni.

(5) Ha két vagy több személy közösen (osztatlanul csak eszmei hányadokban) jut valamely dolog birtokába, az ettől a dologtól járó illetékért valamennyien egyetemlegesen felelősek. Ugyszintén egyetemlegesen felelősek az egész illetékért valamely ingatlan volt közös birtokosai akkor, ha azt együttesen, egy jogügylettel ruházták át.

(6) Az illetékegyenértéket rendszerint az illetékegyenérték alá eső vagyon élvezetére jogositott személy a saját haszonélvezetének tartamához képest fizeti. Ha azonban az illetékegyenérték fizetését a tulajdonos magára vállalta, vagy azt illetékes felsőbb hatóságának reá nézve kötelező erővel biró intézkedése folytán viselni köteles, akkor a fizetési kötelezettség elsősorban a tulajdonost terheli.

(7) Az idegen telken emelt épület, valamint az épitményi jog alapján emelt épület után az illetékegyenértéket teljes összegében a felépitmény tulajdonosa, illetőleg az épitményi jogosult tartozik fizetni, ha ez illetékegyenérték fizetésére köteles. Ha csak a telek tulajdonosa az illetékegyenérték alanya, de a felépitmény bizonyos idő elteltével tulajdonába megy át, az illetékegyenértéket teljes összegében a telek tulajdonosa tartozik megfizetni. Abban az esetben, ha a felépitmény bizonyos idő mulva nem megy át a telek tulajdonosának a tulajdonába, az illetékegyenérték alá eső telektulajdonos csak a telek értéke után tartozik illetékegyenértéket fizetni.

(8) Az illetékegyenérték alá tartozó vagyon jövedelme a folyó illetékegyenérték tartozásért feltétlenül kezeskedik; az annak élvezetére jogositott személyre nézve beállott változáskor törlesztetlenül maradt tartozásért azonban mind a vagyon jövedelme, mind az élvezetre jogosult jogutódja csak az öt évnél nem régebbi időből származó hátralékért kezeskedik.

(9) Ha az illetékegyenérték alá tartozó vagyonnak nincs a tulajdonostól különböző javadalmasa, az illetékegyenértéket maga a tulajdonos fizeti s Ilyenkor az illetékegyenérték a vagyont törvényes zálogjoggal terheli (36. §).

29. §

Az okirati illeték fizetésére kötelezettek

Az okirati illeték fizetésére - amennyiben a jelen rendelet másképen nem rendelkezik - kötelezettek:

1. egyoldalulag kötelező jogügyletről kiállított okiratnál, valamint általában bizonyitványoknál az, akinek javára az okiratot kiállitották, egyéb okiratnál pedig az okirat kiállitója és elfogadója, továbbá a jogviszonyban résztvevő minden más fél;

2. annál a jogcselekménynél (jogügyletnél, jogviszonynál), amely okirat kiállitása nélkül is okirati illeték aláesik, a jogcselekményben (jogügyletben, jogviszonyban) résztvevő minden fél;

3. illeték alá eső könyvnél és egyes könyvelési lapoknál az, akinek üzletéről vagy működéséről azokat vezetik.

30. §

A törvénykezési illeték fizetésére kötelezettek

(1) A beadvány, jegyzőkönyv és a szóbeli előterjesztés, valamint a felzet és melléklet illetékét rendszerint az köteles leróni, akinek érdekében a beadványt benyujtották, a jegyzőkönyvet felvették vagy a feljegyzést készitették. A polgári perrendtartással szabályozott eljárásban azonban a tárgyalásról s a bizonyitásfelvételről készült jegyzőkönyv illetékét a felperes, vagy az köteles leróni, akinek kérelme folytán az eljárás megindult.

(2) Csődeljárásban a felszámolási tárgyalásról készült jegyzőkönyv illetékét minden egyes hitelező, a felosztási terv ellen beadott észrevétel tárgyalásáról készült jegyzőkönyv illetékét minden egyes, a tervezetet kifogásoló hitelező a saját követelésének összege után külön-külön köteles leróni.

(3) Az illetékátalány alá eső eljárásban az I. átalányösszeget a hitelező, illetőleg a felperes, a II. átalányösszeget az adós, illetőleg az alperes, a III. átalányösszeget a felperek a IV. átalányösszeget s fellebbezéssel élő felperes, illetőleg alperes külön-külön köteles leróni.

(4) A bélyeggel lerovandó határozati (egyességi) illetéket teljes ősszegében rendszerint a felperes köteles leróni.

(5) A pergátló kifogást elvető határozat (Pp. 181. §), továbbá a viszontkereseti követelés, valamint a beszámitási kifogás felett hozott határozat (Pp. 389. §) után a határozati illetéket az alperes, igazolásnál az igazolással élő fél, ujitott perben a perujitással élő fél köteles leróni.

(6) Közjegyzői okirat alapján végrehajtást rendelő végzés után, az illetékátalány alá nem eső fizetési meghagyásos eljárásban, valamint a váltó, kereskedelmi utalvány, kőtelezőjegy és csekk alapján inditott, illetékátalány alá nem eső meghagyásos eljárásban kibocsátott biztositási és fizetési meghagyás után bélyeggel lerovandó illetéket a kérelmező, illetőleg a felperes köteles leróni.

(7) A bérlet felmondására (Pp. 621. §), valamint a bérlet átadására vagy átvételére irányuló felhivás (Pp. 627. §) esetében a felmondás vagy felhivás közlése után járó illetéket a felmondó vagy felhivó fél köteles leróni.

(8) Az egyességi kisérletre való idézés folytán létrejött egyesség (Pp. 139. §) bélyeggel lerovandó illetékét az köteles leróni, aki az egyességi kisérletre való idézést kérte.

(9) A kiszabás alapján pénzben járó határozati illetéket - amennyiben ez a rendelet, illetőleg a vonatkozó jogszabály másképen nem rendelkezik - a peres felek olyan arányban kötelesek fizetni, amilyen arányban a határozat rendelkezése értelmében a költségeket viselik. Ha a határozat a költségekről nem tesz emlitést, vagy ha a biróság a költségeket kölcsönösen megszüntette, a határozati illetéket a peresfelek fele-fele részben kötelesek fizetni. Ezt a rendelkezést a birói egyesség után pénzben fizetendő illeték tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(10) Ha a biróság a határozat kézbesitését a félre bizta és ez a kézbesitést igazoló vétivet három hónap alatt a birósághoz nem terjesztette be, a határozat után járó illeték megfizetésére az a fél köteles, akinek a határozatot kézbesités végett kiadták.

(11) Ha az igényperben több végrehajtatót vontak alperesként perbe, a határozati illetéket a végrehajtatók a követelés összegéhez igazodó vagyoni érdekük arányában kötelesek leróni.

(12) A csődönkivüli kényszeregyességi eljárásban létrejött egyesség után járó illetéket az adós köteles leróni.

(13) A hivatalból elkészitett másolatért járó illetéket az köteles leróni, aki hiányos benyujtással vagy egyéb módon a másolat készitésére okot szolgáltatott.

(14) Az általános meghatalmazásnak jegyzékbe vezetéséért járó illetéket az köteles leróni, aki az általános meghatalmazásnak jegyzékbe vezetését kérte.

(15) A dologi jog telekkönyvi bejegyzése után bélyeggel lerovandó illetéket a bejegyzést kérő fél, a pénzben fizetendő illetéket pedig a jogot nyerő fél tartozik leróni, azonban az illetékért mindkét esetben mind a jogot nyerő, mind a jogot adó fél egyetemlegesen felelős. Ha azonban a jogot nyerő fél személyes illetékmentességet élvez és a bejegyzés iránti kérelmet ő maga terjeszti elő, a bejegyzés után a szegénységi jogon alapuló illetékmentességen kivül, illeték nem jár. A szegényjogon illetékmentsességben részesült fél helyett a bejegyzési illetéket a jogot adó fél köteles megfizetni. A bejegyzési illetékért a jelzálogos hitelezőnek a telekkönyvben bejegyzett képviselője is egyetemlegesen felelős.

31. §

A közigazgatási illeték fizetésére kötelezettek

(1) A beadvány, jegyzőkönyv, felzet és melléklet illetékét az köteles leróni, akinek érdekében a beadványt benyujtották vagy a jegyzőkönyvet felvették.

(2) A kiadvány illetékének lerovására az köteles, akinek ügyében a kiadványt kiállitották.

(3) Illetékátalány alá eső közigazgatási eljárásban - amennyiben a jelen rendelet, illetőleg a vonatkozó különös jogszabály másképen nem rendelkezik - az illetékátalányt az köteles leróni, aki az eljárás meginditását kérte. Ha ez a fél személyes mentessége vagy szegénysége alapján a lerovás alól fel volt mentve, az illetékátalányt vesztessége arányában az ellenfele köteles leróni, ha az a vitás igény tekintetében egészen vagy részben vesztes lett.

32. §

A közjegyző és az ügyvéd fizetési kötelezettsége

(1) Az olyan közjegyzői okiratnál, amely után az illetéket kötelezően bélyeggel kell leróni, az illeték lerovására a közjegyző (közjegyzőhelyettes) köteles, akinek azonban joga van a közreműködést mindaddig megtagadni, amig az okirat illetékének viselésére egyébként kötelezett neki az illeték lerovására szükséges bélyeget be nem szolgáltatja.

(2) A polgári perrendtartással szabályozott birói eljárásokban, ha a felet ügyvéd képviseli, a bélyeggel lerovandó illeték lerovására az ügyvéd köteles. Az ügyvéd köteles leróni a hivatalból elkészitett másolatért járó illetéket is, ha a hiányos benyujtás vagy a szóbeli előterjesztés ügyvédi képviselettel történt.

(3) A szegény fél részére ügyének dijtalan vitelére kirendelt ügyvédet a (2) bekezdésben emlitett lerovási kötelezettség nem terheli.

(4) Az ügyvéd lerovási kötelezettsége a mellékletként becsatolt és a felmutatott eredeti iratok után járó okirati illetékre nem áll fenn.

33. §

Szinleges meghatalmazottak fizetési kötelezettsége

Ha valaki kifejezett vagy hallgatólagos megbízás nélkül, más nevében vagyonátruházási illeték alá eső jogügyletet köt, vagy okiratot állit ki, vagy feltételesen illetékmentes okiratot az illetékkötelezettséget megalapitó módon használ, vagy illetékköteles beadványt vagy mellékletet nyujt be, avagy hivatalos cselekményre okot szolgáltat, az eljárása folytán keletkező illetéket ő tartozik megfizetni, hacsak az, akinek nevében eljárt, jóváhagyását nem adta, vagy az az eljárásból hasznot nem huzott.

34. §

Egyetemleges fizetési kötelezettség

(1) Abban az esetben, ha az illeték lerovására többen kötelesek, a fizetési kötelezettség egyetemleges. A sortartás kifogása a felek egyikét sem illeti meg.

(2) Az egyetemlegességre nincs befolyással az, hogy az illetéket bélyeggel, vagy pénzben fizetés utján kell leróni.

(3) A közkereseti vagy betéti társaságot terhelő illetékért a társaság és a tagjai egyetemlegesen felelősek.

35. §

Kezesség

(1) Az illetékért - amennyiben a jelen rendelet másképen nem rendelkezik - készfizetői kezességgel felelős:

1. az illeték fizetésére kötelezett jogutódja az örökölt vagy ajándékba kapott vagyon erejéig;

2. a hagyomány után járó illetékért az, aki a hagyományt kifizetni vagy kiszolgáltatni köteles; joga van azonban a kiszolgáltatandó hagyományra eső illetéket viszatartani, hacsak őt az illeték fizetésére az örökhagyó nem kötelezte;

3. az ajándékozási és ezzel kapcsolatos ingyenes vagyonszerzési illetékért az ajándékozó, ha az ajándékozott dolgot az illeték megfizetése előtt a megajándékozottnak átadta, vagy ha a pénzügyi hatóság által az illetékkiszabás céljából kivánt felvilágositásokat és bizonyitékokat be nem szolgáltatta;

4. a megajándékozott azért az illetékért, amelyet az ajándékozó által az ajándékozás alkalmával reárótt kötelezettség alapján harmadik személy részére teljesített és szintén ajándékozási illeték alá eső szolgáltatás után a harmadik személy terhére róttak ki; a kezességre kötelezettnek azonban joga van a szolgáltatások teljesitésekor ezt az illetéket levonni, hacsak az ajándékozó őt az illeték fizetésére is nem kötelezte;

5. aki a nála őrizetben álló tárgyak kiadása vagy az Örökösökkel szemben fennálló és a haláleset folytán teljesitendő tartozásainak kifizetése alkalmával az illeték biztositására vonatkozó (81. §) szabályokat meg nem tartotta, az ezekre a vagyontárgyakra eső illetékért, de csak akkor, ha a tárgyak kiszolgáltatása alkalmával az örökhagyó haláláról tudomással birt vagy arról kellő gondossággal tudnia kellett s a kiszolgáltatást nem a biróság meghagyására teljesitette;

6. aki az öt terhelő bejelentést (72. §) elmulasztotta vagy nem kellő időben teljesitette, annak a vagyonátruházásnak illetékéért, amelyre a bejelentési kötelezettség vonatkozott;

7. részvénytársaságnál és szövetkeretnél az igazgató és igazgatósági tag, korlátolt felelősségü társaságnál az ügyvezető s ha a korlátolt felelősségü társaságnak felügyelőbizottsága van, egyuttal a felügyelőbizottság tagja is, egyesületnél és más intézetnél pedig a vezetőség azért az illetékért, amelyet a részvénytársaság, szövetkezet, korlátolt felelősségű társaság, egyesület vagy intézet leróni elmulasztott;

8. akinek kezei között a külföldön kiállitott okirat volt, amikor annak illetékkötelezettsége beállott, Vagy aki azt belföldön hivatalosan vagy joghatályt célzó más módon használta (4. §), hacsak a 29. § 1. pontja szerint fizetésre saját személyében nem kötelezett;

9. a kötelezően bélyeggel lerovandó illetékért az ügyvéd, akinek közbejöttével az iratot kiállitották, valamint az is, aki nem ügyvéd ugyan, de akár jogosultan, akár jogosulatlanul az okiratot elkészitette;

10. a közhivatalnok, birósági vagy más hatósági vagy közhivatali személy - ideértve a katonait is - ugyszintén az egyházi, közintézeti, közalapi és köztestületi (kamarai) személy, aki az illetékköteles iratot az illeték lerovása nélkül kiállitotta;

11. azért a határozati illetékért - ideértve a birói egyesség illetékét is - amelyet a fizetésre kötelezettől behajtani nem leheteti, az a fél, akinek a határozat valamely előnyt vagy értéket itélt meg, habár ezt a felet a költségek viselésére a biróság nem is kötelezte vagy annak csak egy részében marasztalta el; az illetékfizetési kötelezettség alól ez a fél csak akkor menthető fel, ha igazolja azt, hogy a neki megitélt előnyhöz nem jutott, vagy a megitélt értéket nem kapta meg, illetőleg abból annyihoz sem jutott, amennyi a megállapitott költségek levonása után az illetéket fedezné;

12. a 32. § (1) és (2) bekezdése szerint fizetésre kötelezett közjegyző vagy ügyvéd által le nem rótt illetékért az, akinek részére a közjegyző az okiratot kiállitotta, illetőleg akinek az érdekében az ügyvéd eljárt;

13. aki más nevében beadványt nyujt be, vagy másnak a nevében jegyzőkönyvbe foglalt tárgyalásra vagy határozat keletkezésére szolgáltat okot, a megfelelő törvénykezési vagy közigazgatási illetékért, hacsak a lerovásra a 33. § alapján saját személyében nem kötelezett;

14. aki az illeték megröviditésében tettes vagy részes volt, azért az illetékért, amellyel az államkincstárt megröviditették vagy megröviditeni akarták.

(2) A készfizetői kezességi kötelezettség a késedelmi kamatra és a 7., 8., 13. és 14. pontokban emlitett esetekben a birságra is kiterjed.

(3) A készfizetői kezességi kötelezettséget csak akkor kell érvényesiteni, ha a fizetésre kötelezettnek a fizetési meghagyást az illetékkötelezettség keletkezését kővető két év alatt kézbesiteni nem lehetett, vagy ha a fizetésre kötelezettől az illetéket az illetékkötelezettség keletkezését követő két év alatt behajtani nem lehetett, vagy végül ha a fizetésre kötelezett külföldön, olyan államban él, amely az illetékek behajtására segédkezet nem nyujt,

36. §

Törvényes zálogjog

(1) A vagyonátruházási illeték az illeték tárgyait az illeték és kamat erejéig törvényes zálogjoggal terheli, ingó dolog tulajdonának jóhiszemü szerzője ellen ezt a zálogjogot érvényesiteni nem lehet,

(2) Az ingatlant terhelő öröklési, ajándékozási, ingyenes vagyonszerzési és ingatlanvagyonátruházási illeték, valamint kamata két évig az ingatlant terhelő magánjogi követeléseket telekkönyvi bejegyzés nélkül is megelőzi.

(3) Ez a két évi határidő a hagyatéknak vagy jogügyletnek illetékkiszabás végett való bejelentésével, haszonélvezettel terhelt öröklés, valamint felfüggesztő feltételhez vagy kezdő időponthoz kötött tulajdonszerzés esetében pedig akkor kezdődik, amikor a pénzügyi hatóság a haszonélvezet megszünéséről, a feltétel teljesüléséről vagy az időpont bekövetkezéséről akár bejelentés utján, akár más módon tudomást szerez.

(4) A telekkönyvi hatósághoz a két évi határidő eltelte után érkezett kérvény vagy megkeresés alapján bejegyzett jelzálogjog csak a bejegyzés rangsorában biztosit kielégitést. Ha időközben harmadik személy az ingatlanra tulajdonjogot szerzett, az illeték biztositására jelzálogjog bejegyzését sem lehet kérni, ha a tulajdonszerző a pénzügyi hatóságtól értesitést kapott arról, hogy az ingatlant a tulajdonszerzés időpontjában illetékhátralék nem terhelte.

(5) Ha a vagyonátruházási illeték erejéig a jelzálogjogot a telekkönyvi hatósághoz a két évi határidőn belül érkezett kérvény vagy megkeresés alapján bejegyezték, az illetékkövetelés törvényes elsősége a két évi határidőn tul is fennmarad.

(6) A törvényes elsőség csak magára az illetékre és kamatára vonatkozik, de nem terjed ki az illetékkel kapcsolatos birságra, a megállapitott költségre és egyéb járulékra. Ezek csak a bejegyzés rangsorában elégithetők ki.

(7) Árverési vételár felosztásánál a törvényes elsőség - ha annak feltételei megvannak - a pénzügyi hatóság választása szerint csak egy illetékre vehető igénybe; a többi törvényes elsőséggel biró illeték pedig a pénzügyi hatóság választása szerint csak az illeték telekkönyvi bejegyzésének, vagy az illeték alapjául szolgáló vagyonátruházás telekkönyvi bejegyzésének rangsorában elégithető ki.

(8) A haszonélvezeti szolgalom megszerzése után kiszabott illeték törvényes elsőséggel csak a haszonélvezetet terheli, csak a haszonélvezeti szolgalomra való bejegyzés utján biztositható és csupán a haszonélvezeti szolgalomra vezetett végrehajtás utján érvényesithető.

(9) Az az illeték, amely az átruházott ingatlant dologi kezesség cimén terheli, az ingatlan tulajdonosával szemben érvényesithető anélkül, hogy ez a sortartás kifogásával élhetne. Az illetéktartozással együtt - az annak megfizetésére kötelezett felekkel szemben már lejárt - késedelmi kamat is érvényesithető.

VIII. Fejezet

Értékelési szabályok

37. §

Az értékelés alapelve

(1) Az illeték alapját a törvényes pénzértékben kell megállapitani.

(2) Az idegen állam pénznemében kifejezett értéket a törvényes pénzértékre kell átszámitani. Az átszámitás kulcsát időről-időre a pénzügyminiszter állapitja meg.

(3) A vagyontárgyaknak az értékelés szempontjából irányadó időpontban meglévő közönséges forgalmi értékét szintén a törvényes pénzértékben kell megállapitani. Ezt az értéket az illeték fizetésére kötelezett fél éspedig, ha a jogügylet bejelentésének kötelezettsége is őt terheli, akkor önként a jogügylet bejelentésekor, más esetben a pénzügyi hatóság felhivására a kitüzött határidő alatt tartozik bejelenteni.

(4) Az illeték alapjául szolgáló érték megállapitása szempontjából általában az illetékkötelezettség beálltakor meglévő közönséges forgalmi érték irányadó. A vagyonátruházási és a százalékos okirati illeték alapjául szolgáló érték megállapitása szempontjából azonban az az időpont is irányadónak vehető, amikor a jogügyletet (hagyatékot), illetőleg okiratot a bejelentésre (bemutatásra) kötelezett (69-74. §) az illeték kiszabására illetékes pénzügyi hatóságnál bejelentette (bemutatta).

38. §

Az ingatlan értékelése

(1) Abban az esetben, ha az ingatlannak az értékelésre irányadó időpontban meglévő forgalmi értékét a felek nem tüntették fel, illetőleg nem vallották be, vagy a feltüntetett, illetőleg bevallott érték az ingatlan forgalmi értékénél kisebb, a forgalmi értéket egyesség utján, ennek sikertelensége esetén hatósági szakértői becsléssel kell megállapitani.

(2) Ha egy hagyatékból egy szerzőre több ingatlan száll át, vagy egy ügylettel ugyanaz a szerző több ingatlant szerez, az együttesen átruházott ingatlanoknak az illetékalap megállapitásánál számbavehető forgalmi értékét egyenkint kell megállapitani.

39. §

Az ingatlan legkisebb értéke

(1) Ingatlannak az illetékalap megállapitásánál figyelembe vehető értéke a törvényszerű legkisebb értéknél kisebb nem lehet.

(2) A törvényszerü legkisebb értékek a következők:

1. földadó alá eső ingatlannál a korona értékben kifejezett kataszteri tiszta jövedelem negyvenszerese akként számitva, hogy egy koronát egy forintként kell számitásba venni;

2. házadó alá eső ingatlannál a házadó alapjának nyolcszorosa;

3. olyan épületnél, amely épület után a házadót állandó tétel szerint kell kivetni, az állandó tételű házadó harmincszorosa.

(3) Az ideiglenesen adómentes ingatlan legkisebb értékének kiszámitásánál az a bérjövedelem vagy haszonérték szolgál alapul, amely után a házadó kivethető volna, ha az ideiglenes adómentesség esete fenn nem forogna.

(4) A törvényszerü legkisebb érték kiszámitásánál az értékelésre irányadó időpont évére kivetett adó alapjául szolgáló kataszteri tiszta jövedelmet, nyers házbérjövedelmet, vagy haszonértéket kell alapul venni.

(5) Osztott tulajdonnál, ha az épület nem a telek tulajdonosáé, az ebben a §-ban megállapitott értéket a telek és épület együttes értékének kell tekinteni, amelynek a két alkotórész között való megosztása egyesség vagy becslés utján határozandó meg.

(6) Abban az esetben, ha igazolták, hogy a törvényszerü legkisebb érték kiszámitásánál az alapul szolgáló házbérjövedelem vagy haszonérték a megállapitás óta az illetékkötelezettség keletkezéséig terjedő idő alatt azért csökkent, mert a házadó alá tartozó ingatlan, illetőleg annak egy része lebontás vagy elemi csapás folytán megszünt, ugyszintén oly szőlőterületek átruházásánál, amelyek annyira elpusztultak, hogy műveltetésük teljesen megszünt, parlagon hevernek és más művelési ág szerint nem hasznosithatók, az illeték alapjául szolgáló érték kiszámitásánál az előző bekezdésekben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók. Ilyen esetben a törvényszerü legkisebb érték figyelmen kivül hagyásával az ingatlan forgalmi értékét kell az illetékkiszabás alapjául venni.

(7) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a szükséghez képest, rendelettek a jelen §-ban foglalt szabályoktól eltérően intézkedhessék.

40. §

Az ingóság értékelése

Abban az esetben, ha az ingóságnak az értékelésre irányadó időpontban fennálló forgalmi értékét a felek nem tüntették fel, illetőleg nem vallották be, vagy a feltüntetett, illetőleg bevallott érték az ingóság forgalmi értékénél kisebb, a forgalmi értéket egyesség utján, ennek sikertelensége esetén hatósági szakértői becsléssel kell megállapitani.

41. §

Értékpapirok értékelése

(1) Értékpapirokat, ha azokat a budapesti áru- és értéktőzsdén jegyzik, az értékelésre irányadó napon a tőzsdén jegyzett pénzárfolyammal kell értékelni.

(2) Ha az értékelésre irányadó napon tőzsdei árafolyamjegyzés nem volt, az azt megelőző legközelebbi jegyzés az irányadó.

(3) Ha a tőzsde műkődésének felfüggesztése miatt árfolyamjegyzés három hónapnál hoszszabb időn keresztül nem történt, a (6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A pénzügyminiszternek joga van egyes külföldi papirokra nézve, amelyeket belföldi tőzsdén nem jegyeztek, akár általánosságban, akár esetről-esetre megengedni, hogy az általa megnevezett külföldi tőzsde árjegyzőlapján feltüntetett árfolyam vétessék az illeték alapjául.

(5) Ha árfolyam gyanánt két érték van feltüntetve, az alacsonyabbat kell alapul venni, de hozzá kell számitani az árfolyamban nem foglalt folyó kamatokat és osztalékot is.

(6) Ha az értékpapirokat a fent megjelölt módon értékelni nem lehet, a névértéket kell alapul venni. Olyan esetben azonban, amikor valószinü, hogy a forgalmi érték a névértéket meghaladja, vagy ha az illetékkötelezett azt vitatja, hogy a forgalmi érték a névértéken alul van, a fél és a pénzügyi hatóság között létrejött egyességgel vagy ennek sikertelensége esetén hatósági szakértői becsléssel megállapitott forgalmi értéket kell alapul venni. A forgalmi érték megállapithatása céljából az értékpapirokat kibocsátó intézetek és vállalatok a pénzügyi hatóság vagy a közjegyző megkeresésére tartoznak az általuk kibocsátott értékpapirok forgalmi értékére felvilágositást adni.

(7) Ha valamely vállalat részvényeinek, vagy üzletrészeinek legalább egyötödét kell értékelni és a részvények és üzletrészek forgalmi értéke megnyugtató módon másképpen nem állapitható meg, a pénzügyi hatóság a kibocsátó vállalat vagyonának tiszta értékét szakértők által megállapithatja és a részvényeket vagy üzletrészeket a szakértői becslés eredményének figyelembevételével értékelheti.

42. §

Szolgáltatások értékelése

(1) Abban az esetben, ha az illetékkiszabás szempontjából irányadó szolgáltatás értéke és terjedelme egyelőre még bizonytalan, vagy összegszerűen megállapitva nincs, annak értékét és terjedelmét a rendelkezésre álló adatok alapján egyesség utján kell megállapitani.

(2) Ha a féllel egyességet kötni nem lehet, az illetéket a meglévő adatok alapján megállapitható érték szerint kell a kiigazitási jog fenntartásával kiszabni. Ebben az esetben joga van a félnek a fizetett illetéktöbbletet visszakövetelni, illetőleg a pénzügyi hatóságnak pótilletéket kiszabni, ha a kiszabott illetéknél az utóbb igazolt érték után kevesebb vagy több illeték jár.

(3) A kiigazitási jog fenntartásával egyezséget is lehet kötni.

(4) Ha a szolgáltatás határozott összegben nincs ugyan megállapitva, de annak legnagyobb mértéke (maximuma) ki van fejezve, vagy ha többrendbeli jog vagy kötelezettség között lehet választani, az illetéket az első esetben a legnagyobb érték, a másik esetben pedig a választástól függővé tett legnagyobb pénzérték után kell kiszabni.

(5) Az illeték alapjául szolgáló több egyes szolgáltatást egyenkint kel) értékelni, s az illetéket az egyes szolgáltatások pénzértékének összegétől kell kiszabni.

43. §

Visszatérő szolgáltatások értékelése

(1) Életjáradék, tartásdij és más visszatérő szolgáltatás értékelésére - amennyiben a jelen rendelet másképen nem rendelkezik - a következő szabályok az irányadók.

(2) Örökké tartó vagy olyan szolgáltatást, amelyet bizonytalan időre alakult testület, intézet vagy társaság fennállásának tartama alatt kell teljesiteni, a szolgáltatás egy évi összegének huszszorosával kell számitani.

(3) Meghatározott időre kikötött szolgáltatásnál a szolgáltatás egész tartamára eső szolgáltatások összegét kell értékül venni, amely azonban az évi szolgáltatás huszszorosát, illetőleg ha a szolgáltatás a jogosult halálával megszünik, az (5) bekezdésben megállapitott szorzókkal kiszámitott többszöröst meg nem haladhatja.

(4) Bizonytalan időre terjedő szolgáltatásnál az egy évi szolgáltatás ötszörös összegét kell venni.

(5) Ha az ismétlődő szolgáltatás valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapitani:

1. ha a szolgáltatás kezdetekor az illető személy

25 évesnél fiatalabb, az évi szolgáltatás 20-szorosa,

25-34 éves, az évi szolgáltatás 18-szorosa,

35-44 éves, az évi szolgáltatás 16-szorosa,

45-49 éves, az évi szolgáltatás 15-szöröse,

50-54 éves, az évi szolgáltatás 14-szerese,

55-59 éves ,az évi szolgáltatás 12-szerese,

60-64 éves, az évi szolgáltatás 10-szerese,

65-69 éves, az évi szolgáltatás 8-szorosa,

70-74 éves, az évi szolgáltatás 6-szorosa,

75-79 éves, az évi szolgáltatás 5-szöröse,

80 éves vagy annál idősebb, az évi szolgáltatás 3-szorosa;

2. ha a szolgáltatás tartama mind a szolgáltatás élvezetére jogosult, mind egyben a szolgáltatás teljesitésére kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétől is függ, az 1. pontban megállapitott szorzók alkalmazásánál a két személy közül az idősebbnek életkora az irányadó;

3. ha a szolgáltatás tartama több személy életidejétől függ, akik a szolgáltatást együttesen élvezik és pedig oly módon, hogy a szolgáltatás a legelőszőr elhunyt személy halálával megszünik, az értékelésnél a legidősebb személy életkora az irányadó, ha pedig a szolgáltatás a legutóbb elhunyt személy haláláig tart, a kiszámitás a legfiatalabb személy életkora szerint történik;

4. ha a szolgáltatás időtartama a házasság idejére terjed, a kiszámitásnál az idősebb házastárs életkora az irányadó;

5. ha az életfogytig tartó szolgáltatás több személyt egymásután illet meg, amennyiben a szolgáltatást élvezők terhére kiszabandó illeték alapját kell megállapitani, mindegyik terhére a szolgáltatásnak az 1. pontban foglaltak szerint kiszámitott többszörösét kell illetékalapul venni, amennyiben pedig az ilyen szolgáltatás teherként vonandó le, az annak élvezetére jogosultak közül a legfiatalabbnak életkora szerint kiszámitott többszörös vonandó le; amikor a szolgáltatás élvezetére sorrendben következő személy a szolgáltatás élvezetéhez tényleg hozzájut, az illetéknek az ebben az időpontban elért életkorához képest leendő helyesbitését az ettől az időponttól számitott 90 napon belül kérheti;

6. ha az életfogytig tartó szolgáltatás több személyt egymásután illet meg és az egymásután következő személyek részére nem egyenlő összegü szolgáltatás teljesítendő, amennyiben az ilyen szolgáltatást mint terhet kell figyelembe venni, a teherként levonandó összeg nem lehet kevesebb, mint amennyit a legnagyobb összegü szolgáltatást élvező személy javára teljesitett szolgáltatás megfelelő többszöröse kitesz.

(6) Ha az ismétlődő szolgáltatás határozott időre és azonkivül további bizonytalan időre is kiköttetett, alapul a (3) és (4) bekezdések szerint kiszámitott értékek összegét kell venni, azonban az igy kiszámitott érték sem haladhatja meg az évi szolgáltatás huszszorosát.

(7) Amennyiben a visszatérő szolgáltatások az egyes években különbözők, valamint akkor, ha a szolgáltatás nem a törvényes pénzértékben, hanem más módon pl. valamely áru mindenkori piaci értékében van megállapitva, ugy, hogy az illeték kiszabásakor nem állapitható meg, hogy a következő években mennyi lesz az illeték alapja, az illetéket évenkint a megelőző évben tényleg teljesített szolgáltatás törvényes pénzértékben kifejezett összege után kell kiszabni. Ebben az esetben a szolgáltatásnak a teljesités időpontjában volt értéke az irányadó.

(8) A (7) bekezdésében emlitett esetekben az illetéket a szolgáltatások teljesitésének egész időtartama alatt, de legfeljebb 20 éven át kell - évenkint - kiszabni.

44. §

A haszonélvezett vagy használati szolgalom értékelése

A haszonélvezeti vagy használati szolgalom egy évi értékéül - ha ez határozott összegben adva nincs - az azzal terhelt dolog értékének egyhuszad részét, az épitményi jog egy évi értékéül pedig az azzal terhelt telek, valamint az épitmény együttes értékének egyhuszadrészét kell tekinteni. Ezeknek a jogoknak értékelésére egyébként a 43. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.

45. §

Szakértői becslés

(1) A vagyontárgyak forgalmi értékének megállapitása céljából szükséges hatósági szakértői becslést a pénzügyigazgatóság, Budapesten az illetékkiszabási hivatal rendeli el.

(2) A hatósági szakértői becslési eljárásra vonatkozó részletes utasitást és az alkalmazott becsüsök dijazását, az igazságügyminiszterrel és a belügyminiszterrel egyetértve, a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza.

(3) A hatósági szakértői becslésnél az illetékköteles félnek jogában áll saját költségére ellenőrző szakértőt alkalmazni.

(4) A hatósági szakértői becslés költségeit a kincstár viseli abban az esetben, ha a becslés által megállapitott érték 2.000 forintnál nem több, továbbá ha a becslés által megállapitott érték 2.000 forintnál több ugyan, de a fél által bevallott értéket 10%-nál többel nem haladja meg. Minden más esetben a költség az illetékköteles felet terheli. A költséget közadók módjára kell behajtani.

IX. Fejezet

Az illeték lerovásának módja és időpontja

46. §

A lerovási módok általában

(1) Az illetéket vagy pénzügyi bélyeges űrlappal, vagy illetékbélyeggel, vagy pénzzel kell leróni.

(2) Bélyeggel lerovásnak számit a közvetlen illetékfizetés (57. §), továbbá az is, ha az illetéket az illetékkiszabási hivatal befizetési pénztárainál pénzzel befizetik és a pénztár a befizetést az iraton gépi rányomással nyugtázza (bélyeglerovást helyettesitő fizetés).

47. §

Az illeték lerovása pénzügyi bélyeges űrlappal

(1) Azokat az eseteket, amelyekben az illetéket pénzügyi bélyeges ürlappal kell leróni, a jelen rendelet, illetőleg a vonatkozó jogszabály állapitja meg. Ezekben az esetekben az illetéknek más módon való lerovása rendszerint olyan elbánást von maga után, mintha az illetéket egyáltalán nem rótták volna le.

(2) Ha a jogszabály a bélyeges ürlap használata mellett az illetéknek bélyeggel vagy pénzzel való lerovását is megengedi, amennyiben az illeték fizetésére kötelezett fél az irat kiállitására nem a bélyeges űrlapot, használta, a lerovás módjára minden vonatkozásban azokat a szabályokat kell megfelelően alkalmazni, amelyeket a jelen rendelet a bélyeggel, illetőleg pénzzel lerovásra megállapit.

48. §

Az illeték lerovása bélyeggel (bélyeglerovást helyettesitő fizetéssel) vagy közvetlen illetékfizetéssel

(1) Kötelezően bélyeggel (bélyeg lerovást helyettesitő fizetéssel) kell leróni a következő illetéket:

1. az öröklési és az ajándékozási, valamint az ezekkel kapcsolatos ingyenes vagyonszerzési illetéket, amennyiben az örökségnek, illetőleg az ajándékozásnak a tárgya csupán ingóság és az illeték összege 50 forintnál nem több;

2. a) az állandó összegü okirati illetéket, ideértve az értékhatárok szerint más-más öszszegben megállapitott állandó összegü illetékeket is, ha annak lerovásáról jogszabály másként nem rendelkezik;

b) a százalékos okirati illetéket abban az esetben, ha az illeték összege 50 forintnál nem több, de csak akkor, ha az illeték alapja magából az okiratból megállapitható, továbbá, ha az illeték alapjául nem visszatérő szolgáltatásnak, vagy haszonélvezeti, vagy használati szolgálomnak az értéke szolgál;

3. a) a beadványra vagy jegyzőkönyvre járó valamint az olyan törvénykezési illetéket, amelyet beadványra, vagy jegyzőkönyvre felragasztott bélyeggel kell vagy ezen a módon is lehet leróni, ha az illeték összege 50 forintnál nem több,

b) a birói eljárásban lerovandó illetékátalányt,

c) a nem százalékos birói határozati (ítéleti, egyességi stb.) illetéket,

d) a telekkönyvi bejegyzési illetéket, ha annak összege 50 forintnál nem több;

4. a beadványra és jegyzőkönyvre járó közigazgatási illetéket;

5. az olyan illetéket, amelynek bélyeggel lerovását más jogszabály irja elő.

(2) A lerovásra kötelezett választása szerint vagy bélyeggel (bélyeglerovást helyettesitő fizetéssel) vagy közvetlen fizetéssel kell leróni a következő illetéket:

1. a) a számlailletéket abban az esetben, ha az illeték összege 50 forintnál több;

b) a százalékos okirati illetéket abban az esetben, ha az illeték összege 50 forintnál több, de csak akkor, ha az illeték alapja magából az okiratból megállapitható, továbbá, ha az illeték alapjául nem visszatérő szolgáltatásnak vagy haszonélvezeti vagy használati szolgalomnak az értéke szolgál;

2. a beadványra vagy jegyzőkönyvre járó, valamint az olyan törvénykezési illetéket, amelyet beadványra, vagy jegyzőkönyvre felragasztott bélyeggel kell vagy ezen a módon is lehet leróni, ha az illeték összege 50 forintnál több;

3. a telekkönyvi bejegyzési illetéket, ha annak összege 50 forintnál több; ezt az illetéket a telekkönyvi bejegyzésre irányuló kérvényen kell leróni;

4. a közigazgatási kiadványi illetéket;

5. az olyan illetéket, amelynek bélyeggel, illetőleg közvetlen fizetéssel lerovását más jogszabály irja elő.

(3) A pénzügyminiszter megengedheti, illetőleg elrendelheti, hogy a kötelezően bélyeggel lerovandó egyes okirati illetékeket ne bélyeggel róják le, hanem pénzben fizessék be. Ilyen engedélyt a pénzügyminiszter vagy az általa megjelölt pénzügyi hatóság egyes feleknek is kiadhat. Az engedélyt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

49. §

A bélyeglerovás rendes módja

(1) Az illetéket az illetékkötelezettség keletkezésekor bélyeggel oly módon kell leróni, hogy az iratra járó illetékkel egyenlő értékű bélyeget (bélyegeket) az irat első lapjára, annak kiállitása előtt kell felragasztani és a bélyeget az irat szövegének egy sorával keresztül kell írni.

(2) A hatósági jóváhagyást vagy hozzájárulást igénylő iraton a fél által beszolgáltatott bélyeget a jóváhagyó hatóság átírni vagy felülbélyegezni köteles.

50. §

A bélyeglerovás kivételes módja

(1) A bélyeg keresztülirása elmaradhat;

1. annál az okiratnál, amelynek illetékét nem az okirat kiállitásakor, hanem későbbi időpontban kell leróni;

2. a törvénykezési eljárásban,

3. a közigazgatási eljárásban,

4. minden más esetben, amikor azt a vonatkozó jogszabály megengedi.

(2) Az illeték lerovásához szükséges bélyeget (bélyegeket) az irat (könyv, jegyzőkönyv) első lapjára, beadványnál az első példányra kell felragasztani. A beadványon lerovandó törvénykezési bélyeget a beadványnak a biróságnál maradó példányára, a szóbeli előterjesztés és a határozat illetékének lerovásához szükséges bélyeget pedig a jegyzőkönyvre, illetőleg ha jegyzőkönyv nem készült, a feljegyzést tartalmazó iratra kell felragasztani. Ha a beadványból a biróságnál példány nem marad, a felragasztott bélyeg értékét az elintézést tartalmazó iraton fel kell jegyezni.

(3) A felzet és a melléklet illetékének lerovásához szükséges bélyeget törvénykezési eljárásban a beadvány első példányára, közigazgatási eljárásban magára a felzetre vagy mellékletre, ha a mellékletet jegyzőkönyvhöz csatolják, a jegyzőkönyv első lapjára kell felragasztani.

(4) Szükség esetén - amennyiben a vonatkozó jogszabály másképen nem rendelkezik - az irathoz külön papirívet kell füzni és azokat a bélyegeket, amelyeket az irat első lapján, illetőleg első példányán felragasztani nem lehetett, az irathoz fűzött papiriven kell felragasztani. Erre a papirivre az ügy számát, tárgyát és az illetéket lerovó fél nevét fel kell jegyezni.

(5) A távirat beadványi vagy okirati illetékét a feladási ürlapon kell bélyeggel leróni. A postahivatal köteles a feladót az illetéklerovási kötelezettségre figyelmeztetni és a távirat szövegéhez dijmentesen hozzáfüzni, hogy a feladó milyen értékü pénzügyi bélyeget rótt le, vagy hogy pénzügyi bélyeget nem rótt le.

51. §

Hivatalos felülbélyegzés

(1) Az illeték lerovására felhasznált, de át nem irt bélyeget az a biróság, hatóság, hivatal vagy más közigazgatási szerv, amelynek eljárásában a lerovás történt, hivatalos felülbélyegzéssel megsemmisiteni köteles.

(2) A felülbélyegzés napját is jelző hivatalos bélyegzőlenyomatot az iratr3 felragasztott bélyegek mindegyikére akként kell ráütni, hogy a lenyomat fele - időjelző bélyegzőnél az időt kitüntető jelzés is - a bélyeg alsó részére, másik fele pedig az irat papirjára essék. Időjelző bélyegző hiányában a fel fiibélyegzés napját a bélyeg felső részére tintával rá kell jegyezni.

(3) A felülbélyegzés teljesitésére hivatott személy a felülbélyegzést az illeték alá eső irat bemutatásakor azonnal, na a fél kivánja, még jelenlétében köteles teljesiteni.

(4) A bélyegző alakja és a használandó bélyegzőfesték iránt a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve rendeleti uton intézkedik.

52. §

A felülbélyegzés feltételei

(1) A felülbélyegzés csak akkor teljesithető:

1. ha az iratra ragasztott bélyeg sértetlen és semmi nyoma sincs annak, hogy a bélyeget már előbb használták volna,

2. ha az iratot felülbélyegzés végett az illetékkötelezettséget megalapitó körülmény bekövetkezését követő 15 napon belül, ha pedig az illetékkötelezettséget vagy a magasabb illeték lerovásának kötelezettségét valamely célra való felhasználás alapitja meg, még a felhasználás előtt mutatták be.

(2) Ha ezeknek a feltételeknek valamelyike hiányzik, a felülbélyegzést meg kell tagadni és ha az illeték lerovása körül szabálytalanság mutatkozik, vagy ismételt bélyeghasználat gyanuja forog fenn, arról hivatalos leletet kell késziteni, amelyet a felülbélyegzés megtagadásának és a megtagadás okainak felemlitésével az illetékes állami adóhivatalnak kell megküldeni.

53. §

A felülbélyegzést teljesitő hivatalos személy

(1) Az 51. § szerint teljesítendő felülbélyegzés rendszerint az állami adóhivatalok kötelessége. A felülbélyegzés teljesítésére az állami adóhivatal főnöke rendeli ki azt a személyt, aki azt elvégezni köteles.

(2) Ha az irat illetékkötelezettsége, vagy a magasabb illeték lerovásának kötelezettsége az iratnak valamely biróság, más hatóság vagy hivatal előtt való felhasználása következtében áll be, vagy ha a beadványt, jegyzőkönyvet, kiadványt biróságnál, más hatóságnál vagy hivatalnál nyujtják be, illetőleg készitik, a felülbélyegzést az illető biróság, hatóság vagy hivatal (segédhivatal) teljesiti.

(3) A felülbélyegzést teljesitő személy, vagy amennyiben ez a szükséges képzettséggel nem bir, hivatali főnöke, köteles arról is meggyőződni, hogy az iraton lerótt és felülbélyegzendő bélyeg értéke megfelel-e az irat után a vonatkozó jogszabály szerint járó illeték összegének.

(4) A pénzügyminiszter a felülbélyegzésre vonatkozóan az ebben a §-ban foglaltaktól eltérően is rendelkezhet.

54. §

A bélyeg szabálytalan használata

(1) Az iratot ugy kell tekinteni, mintha az után nem róttak volna le illetéket, ha az illetéklerovás céljából az iratra felragasztott bélyeg alakjára nézve csonka, vagy ha a bélyeg egymástól elválasztott részeit összeillesztették. Az ilyen bélyeg értékét sem beszámitani, sem visszatériteni nem lehet.

(2) Ugyancsak illetéknélkülinek kell tekinteni az iratot akkor is, ha a bélyeget bebizonyithatóan a lerovásra megszabott idő után ragasztották fel. Ebben az esetben az illeték összegébe a későn lerótt bélyeg értékét be kell számitani, a birságot (88. § (1) bekezdés 2. pont) azonban a későn lerótt bélyeg értékének figyelembe vétele nélkül kell megállapitani.

(3) Egyéb esetektan, nevezetesen, ha a bélyeget a kellő időben ragasztották ugyan fel, de annak a 49. § szerint kötelező átirása elmaradt, a lerovás szabálytalan és ez a szabálytalanság a 88. § (4) bekezdésében foglaltak szerint, büntetendő: azokban az esetekben pedig, amelyekben a bélyeg keresztülirása az 50. § rendelkezései alapján elmaradt és a bélyeg felülbélyegzése egyátalán nem, vagy nem szabályszerüen történt, csak rendbirság (92. §) kiszabásának van helye.

55. §

A pénzügyi bélyeges ürlap és bélyeg kicserélése

(1) Az elromlott vagy elrontott pénzügyi bélyeges ürlapot és bélyeget - amennyiben a jelen rendelet másképen nem rendelkezik - a fél kérelmére ujjal kell kicserélni.

(2) A kicserélésnek nincs helye:

1. ha alapos a gyanu, hogy a bélyeges űrlap vagy a bélyeg hamisitott, vagy már használt; ezekben az esetekben a bélyeges ürlapot, illetőleg a bélyeget az irattal együtt, amelyre azt felragasztották, elismervény ellenében vissza kell tartani és az illetékes pénzügyigazgatóságnak intézkedés végett meg kell küldeni;

2. ha a bélyeges ürlap, vagy a bélyeg alakjára vagy anyagára nézve csonka, vagy elválasztott részekből van összeillesztve;

3. ha a bélyeges ürlapon vagy a bélyegen korábbi használat nyoma látszik;

4. ha a bélyeggel ellátott okiratot teljesen kiállitották; a jóváhagyási záradék hiánya a kicserélésre csak akkor ad igényt, ha a fél igazolja, hogy a jóváhagyást az illetékes hatóság megtagadta és emiatt az okiratba foglalt ügylet vagy nyilatkozat érvényessé nem vált;

5. üzleti és más illetékköteles könyvnél és könyvelési szabadivnél, ha azokba már feljegyzések történtek;

6. ha az egyébként kitöltetlen ürlap (papiriv) névaláirással már el van látva;

7. ha a kicserélési kérelemmel kapcsolatban nem a felbélyegzett teljes iratot, hanem annak csak egy részét mutatják be.

(3) A kicserélést bármelyik pénzügyigazgatóságnál, Budapesten az illetékkiszabási hivatalnál lehet kérni. A kicserélésről szóló végzésben - a kicserélhető anyag visszaadása mellett - közölni kell, hogy a kicserélést - az anyag és a kicserélést elrendelő végzés bevonása mellett - a postahivatal foganatosítja. A kicserélés elrendeléséről a postahivatalt külön értesiteni nem kell.

(4) A kicserélendő anyag előállitási költségét a kicserélést kérő fél megtériteni köteles.

56. §

Pénzügyi bélyegesürlap és illetékbélyeg

(1) Az illetéknek pénzügyi bélyeges ürlappal és bélyeggel lerovása céljából a pénzügyminiszter különböző értékű pénzügyi bélyeges ürlapokat és illetékbélyegeket állittathat elő.

(2) A pénzügyi bélyeges ürlap és illetékbélyeg forgalombahozatala iránt a pénzügyminiszter rendeleti uton intézkedik.

(3) A pénzügyi bélyeges ürlapok és illetékbélyegek különböző cimleteit, alakját és előállitási (eladási) árát a pénzügyminiszter, az esetleg érdekelt miniszterrel egyetértve, rendelettel állapitja meg. A pénzügyminiszter időnkint a bélyeges ürlapok és illetékbélyegek cimleteire és alakjára nézve az érdekelt miniszterrel egyetértve változtatást rendelhet el, valamint az egyes illetékek lerovására ugyanolyan vagy másnemü illetékbélyegeket hozhat forgalomba.

(4) Egyes illetékköteles okiratfajtákra nézve megengedheti a pénzügyminiszter, hogy az illeték lerovása céljára szolgáló ürlapra - bélyegfelragasztás helyett - az illetékösszegnek pénzben fizetése ellenében bélyegzőgéppel, az okirat kiállitása előtt bélyegképet nyomtathassanak.

57. §

Közvetlen illetékfizetés

(1) Közvetlen illetékfizetés esetében az illeték alá eső ügylet bejelentésére, vagy az illetékköteles irat bemutatására megállapitott határidő alatt, hatósági jóváhagyást vagy hozzájárulást igénylő okiratnál pedig a jóváhagyás, illetőleg hozzájárulás előtt az illetéket a fizetésre kötelezett kiszámitani és befizetni köteles s a befizetést az állami adóhivatal magán az iraton igazolja.

(2) A közvetlen illetékfizetés minden vonatkozásban a bélyeggel lerovással egy tekintet alá esik és az illeték befizetésének az iraton igazolása ugy számit, mintha az iraton a befizetett összeggel egyenlő értékű bélyeg lenne szabályszerűen felragasztva.

(3) A közvetlen illetékfizetés módját a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza.

58. §

Az illeték lerovása megállapitás alapján

Megállapitás alapján történő lerovás esetében az illetéket a fizetésre kötelezett fizetési meghagyás kézbesitése nélkül, saját bejelentése (kimutatása) alapján, megszabott határidőben pénzben köteles befizetni.

59. §

Az illeték lerovása kiszabás alapján

Kiszabás alapján fizetési meghagyással kell követelni:

1. a bélyeges űrlappal, bélyeggel (bélyeglerovást helyettesitő fizetéssel) vagy közvetlen fizetéssel lerovandó, azt az illetéket, amelyet az emlitett módokon nem róttak le;

2. a megállapitás alá eső olyan illetéket, amelyet a megszabott határidőben bejelenteni elmulasztottak;

3. minden olyan illetéket, amelyre jogszabály más lerovási módot nem állapit meg.

60. §

Illetékesség a vagyonátruházási illeték kiszabására

(1) Az öröklési illetékre nézve:

1. ha a hagyatékot közjegyző tárgyalta, az illetéket a hagyaték átadására illetékes biróság székhelyén levő állami adóhivatal szabja ki;

2. más esetben az az állami adóhivatal, amelynek területén az örökhagyó rendes lakóhelye volt, vagy ha az ország területén rendes lakóhelye nem volt, amelynek területén az örökhagyó meghalt; ha az ország területén kivül halt meg, az az állami adóhivatal, amelynek területén a hagyatéki vagyon fekszik;

3. ha az illetékesség a fentiek alapján nem állapitható meg, az illetékes állami adóhivatalt a pénzügyminiszter jelöli ki.

(2) Az ajándékozási illetékre nézve:

1. ha az ajándékozás tárgyai között ingatlan is van, az illetéket az az állami adóhivatal szabja ki, amelynek területén az ingatlan fekszik; ha a szerződés több állami adóhivatal területén fekvő ingatlanra vonatkozik, az illetéket az az állami adóhivatal szabja ki, amelynek területén az okiratban első helyen megnevezett ingatlan fekszik;

2. ha az ajándékozás tárgyai kizárólag ingók:

a) amennyiben a szerződést hatóság vagy közjegyző előtt kötötték, az illetéket az eljáró hatóság vagy közjegyző székhelyére nézve illetékes állami adóhivatal szabja ki;

b) más esetben - ideértve a jóváhagyás alá eső ajándékozást is - az illetékességet a felek lakóhelye szabályozza; ha különböző helyen laknak, annak a félnek lakóhelye, aki az okiratot legutóbb aláirta; a külföldön kiállított okiratba foglalt ajándékozásnál annak a lakóhelye, aki az okiratot behozza vagy behozatja; ha ennek a lakóhelye az ország határán kivül esik, az illetéket az az adóhivatal szabja ki, amelynek területén az okiratot használták;

3. az illeték lerovásának elmulasztása esetén készült hivatalos lelet alap ján a fizetésre kötelezett fél lakóhelyére nézve illetékes állami adóhivatal szabja ki az illetéket; ha a fizetésre kötelezett az ország területén kivül lakik, az illeték kiszabására a hivatalos leletet készitő biróság vagy hatóság székhelyén lévő állami adóhivatal illetékes.

(3) Az ingyenes vagyonszerzési illetéknek kiszabására az az állami adóhivatal illetékes, amely az öröklési vagy ajándékozási illeték kiszabására illetékes.

(4) A viszterhes ingatlanvagyonátruházási Illeték kiszabására az az állami adóhivatal illetékes, amelynek területén az átruházott ingatlan fekszik; ha a szerződés több állami adóhivatal területén fekvő ingatlanra vonatkozik, az illetéket az az állami adóhivatal szabja ki, amelynek területén az okiratban első helyen megnevezett ingatlan fekszik.

(5) Az illetékegyenérték kiszabására rendszerint az az állami adóhivatal illetékes, amelynek területén az illetékegyenérték fizetésére kötelezett fél vagy a javadalmas székhelye, illetve lakóhelye van. Ha ez a székhely vagy lakóhely az országterületén kivül van, az az állami adóhivatal szabja ki az illetékegyenértéket, amelynek területén az illetékegyenérték alá tartozó vagyon vagy annak főrésze van.

(6) Kétes esetekben, valamint a fél kérelmére vagy más okból a pénzügyminiszter jelölheti ki azt az állami adóhivatalt, amely az illeték-egyenértéket kiszabja.

61. §

Illetékesség az okirati illeték kiszabására (megállapitására)

(1) Hatóság, vagy közjegyző előtt kötött szerződésről kiállitott okirat után az eljáró hatóság, illetőleg közjegyző székhelyére nézve illetékes állami adóhivatal szabja ki az illetéket.

(2) Belföldön kiállitott más okirat után - ideértve a jóváhagyás alá eső okiratot is - az illetékességet a felek lakóhelye szabályozza. Ha a felek különböző helyen laknak, az okiratot legutóbb aláirt félnek lakóhelye az irányadó. Külföldön kiállitott okiratnál annak a lakóhelye, aki az okiratot behozza vagy behozatja s ha ennek a lakóhelye az ország határán kivül esik, az illetéket az az állami adóhivatal szabja, ki, amelynek területén az okiratot használták.

(3) Olyan esetben, amikor az okirati illetéket a fizetésre kötelezett fizetési meghagyás kézbesitése nélkül saját bejelentése (kimutatása) alapján, megszabott határidőben, megállapitás alapján (58. §), pénzben köteles befizetni, - amennyiben a jelen rendelet másképen nem rendelkezik - az illeték megállapitására az az állami adóhivatal illetékes, amelynek területén a fizetésre kötelezett a lakóhelye (székhelye) van,

(4) Az illeték lerovásának elmulasztása esetén készült hivatalos lelet alapján a fizetésre kötelezett fél lakóhelyére nézve illetékes állami adóhivatal szabja ki az illetéket. Ha a fizetésre kötelezett az ország területén kivül lakik, az illeték kiszabására a hivatalos leletet készitő szerv székhelyén lévő állami adóhivatal illetékes.

62. §

Illetékesség a törvénykezési illeték kiszabására

(1) A birói határozat, valamint a telekkönyvi bejegyzés után járó illetéket a biróság székhelyén lévő állami adóhivatal szabja ki.

(2) Az illeték lerovásának elmulasztása esetén készült hivatalos lelet alapján az illetéket a fizetésre kötelezett fél lakóhelyére nézve illetékes állami adóhivatal szabja ki. Ha a fizetésre kötelezett fél az ország területén kivül lakik, az illeték kiszabására a hivatalos leletet készitő biróság (hatóság) székhelyén levő állami adóhivatal illetékes.

63. §

Illetékesség a közigazgatási illeték kiszabására

Az illeték lerovásának elmulasztása esetén készült hivatalos lelet alapján fizetendő közigazgatási illetéket - amennyiben a jelen rendelet másképen nem rendelkezik - a fizetésre kötelezett fél lakóhelyére nézve illetékes állami adóhivatal szabja ki. Ha a fizetésre kötelezett fél az ország területén kivül lakik, az illeték kiszabására a hivatalos leletet készitő szerv székhelyén lévő állami adóhivatal illetékes.

64. §

Kivételes illetékesség

Az érdekelt fél kérelmére vagy más okból a pénzügyminiszter a 60-63. §-okban megállapitott illetékességtől eltérőleg más állami adóhivatalt is megbizhat az illeték kiszabásával.

65. §

Az illetékkiszabási hivatal illetékessége

(1) Azokban az esetekben, amelyekben a jelen rendelet állami adóhivatalt emlit, Budapestre vonatkozóan az illetékkiszabási hivatalt kell érteni.

(2) A pénzügyminiszter egyes illetékek kiszabására (megállapitására) az illetékkiszabási hivatal kivételes illetékességét - az ország egész területére kiterjedően - is megállapithatja.

X. Fejezet

Bejelentési kötelezettség és határidő

66. §

Bejelentési kötelezettség általában

(1) Az öröklést, a jogügyletet és az okiratot a következő szakaszokban kötelezett fél, biróság vagy hatóság, az ugyanott megállapitott határidő alatt bejelenteni, illetőleg bemutatni köteles.

(2) Ha több kötelezett fél van, a bejelentési, illetőleg bemutatási kötelezettség valamennyit egyetemlegesen terheli.

(3) A bejelenést - vagy bemutatást - amennyiben kivételes jogszabály másképen nem rendelkezik - az okirat hitelesitett vagy az állami adóhivatal által hitelesitendő másolatának benyujtásával kell teljesiteni. Ha az okirat a bejelentésre kötelezettnek nincs birtokában, vagy az illeték okirat kiállitása nélkül is jár, az ügyletet (cselekményt) szóval is lehet bejelenteni, amely esetben a bejelentést* jegyzőkönyvbe kell foglalni és a bejelentés megtörténtéről a félnek hivatalos igazolványt kell adni.

(4) Az illetékegyenérték kiszabása céljából bevallást kell beterjeszteni. A bevallás módját a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza.

(5) Az, hogy az öröklés vagy jogügylet, illetőleg az okirat illetékmentes, a bejelentési (bemutatási) kötelezettség alól nem mentesit.

(6) A feleknek az ebben a Fejezetben megállapitott bejelentési kötelezettségtől eltérő megállapodását figyelembe venni nem szabad.

67. §

A haláleset bejelentése

(1) A halálesetet felvevő hivatalos közeg (községi közeg, közjegyző, városokban az erre rendelt városi tisztviselő) köteles a halálesetfelvételi ivnek hivatalos másolatát a területére nézve illetékes állami adóhivatalnak a közjegyzőhöz küldendő példánnyal egyidőben megküldeni.

(2) Az állami adóhivatal a halálesetfelvétel! ivekét a pénzügyminiszter által rendeletben megállapitott módon kezeli és nyilvántartja s azok alapján a hagyatékok bejelentését ellenőrzi.

(3) A közjegyző a végrendeletet hiteles másolatban, kihirdetése után az állami adóhivatalnak megküldeni köteles, még abban az esetben is, ha hagyatéki tárgyalást nem tart.

68. §

A hagyaték leltározása

(1) A pénzügyi hatóságnak joga van a hagyaték leltározásához képviselőt küldeni.

(2) A leltározást teljesítő közeg a leltározás megkezdésének idejéről az állami adóhivatalt kellő időben értesiteni köteles, hogy az a képviselő kiküldéséről gondoskodhassék. Amennyiben a leltározást teljesítő közeg az állami adóhivatalt értesiteni elmulasztotta, vagy oly időben értesitette, amikor az a képviselő kiküldéséről már nem gondoskodhatott, a pénzügyi hatóság kérelmére, a leltározó közeg költségére uj leltározást kell elrendelni.

(3) A pénzügyi hatóság képviselőjének kiküldésére vonatkozó közelebbi szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapitja meg.

(4) A leltározásnak a pénzügyminiszter által rendelettel megállapitott mintáju hagyatéki kimutatás felhasználásával kell történnie. A kimutatás minden rovatát ki kell tölteni, azt is, hogy a rovat alá tartozó vagyontárgy vagy öröklési illeték alá eső szolgáltatás nincs. A kimutatást a leltározásnál jelen volt valamennyi örökössel és hagyományossal alá kell iratni.

(5) A hagyatékot tárgyaló közjegyző az örökösöket figyelmeztetni köteles, hogy a hagyaték tárgyainak eltitkolása adócsalás.

(6) Olyan esetben, amikor a leltározást nem kell hivatalból elrendelni, s a leltározás elrendelését az erre jogositottak sem kérték, a leltározást a pénzügyi hatóság kérelmére is el kell rendelni. Ebben az esetben a leltározást a pénzügyi hatóság képviselője nélkül lefolytatni nem szabad.

(7) A pénzügyi hatóság kérelmére készített leltárt a megkereső pénzügyi hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni;

(8) A pénzügyi hatóság megkeresésére foganatositott leltározás költségeit az örökösök viselik, ha annak alapján olyan vagyontárgyat is leltároznak, amelyet az örökösök a leltározás kitüzése előtt be nem vallottak.

(9) A leltározó közeg köteles arra törekedni, hogy a leltárba a hagyatéki vagyontárgyak maradéktalanul felvétessenek s hogy a vagyontárgyak forgalmi értéke már a leltározásnál megállapittassék.

69. §

A hagyaték bejelentése a biróság által

(1) Ha a hagyatékot közjegyző tárgyalta, az illetékkiszabás végett való bejelentés a biróság kötelessége. A bejelentés a hagyatékátadó végzés hiteles kiadványának megküldésével történik. Az átadó végzéshez csatolni kell a hagyatéki kimutatás (leltár) másolatát, az ingatlan telekkönyvi kivonatát és az adó- és értékbizonyitványt, továbbá a végrendelet, osztályos egyesség, illetőleg a tárgyalási jegyzőkönyv hitelesitett teljes másolatát.

(2) A hagyatékátadó végzést a bíróság a jogerőre emelkedést követő 15 nap alatt köteles az illetékes állami adóhivatalnak megküldeni.

(3) Az előző bekezdésekben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell az örökösödési bizonyitvány megküldésére is.

(4) Hitbizománynak haláleset folytán való átszállásánál a hagyatékadó végzéssel egy tekintet alá esik a biróságnak a jogutódlást megállapitó határozata.

70. §

A hagyaték bejelentése az örökös által

(1) Ha a hagyatékot közjegyző nem tárgyalja, az illetékkiszabás végett való bejelentési kötelezettség az örökösöket egyetemlegesen terheli, tekintet nélkül arra, hogy örökösödési bizonyitvány kiadásáért folyamodtak-e. A bejelentést az örökhagyó halálától számitott 90 nap alatt az illetékes állami adóhivatalnál kell teljesiteni s a bejelentéshez hagyatéki kimutatást kell csatolni.

(2) Ha az örökhagyó végrendeleti végrehajtót rendelt ki, a bejelentési kötelezettség a végrendeleti végrehajtót is, ha pedig hagyatéki gondnok van, a gondnokot is terheli.

(3) Ha a hagyatéki kimutatást az annak beterjesztésére kötelezett kiállitani nem tudná, a községi jegyző, városban a leltározással megbizott közeg köteles a tollbamondott vallomás alapján a kimutatást kiállitani és ennek megtörténtét hivatalból igazolni. A kimutatást kiállitó hivatalos közeg köteles a felet a hamis bevallás büntetőjogi következményeire figyelmeztetni s általában odahatni, hogy a fél a hagyatékhoz tartozó összes vagyontárgyakat és azok forgalmi értékét bevallja.

71. §

A vagyonátruházás bejelentése

(1) Az ajándékozási és a visszterhes ingatlanvagyonátruházási ügyletet az illetékes állami adóhivatalnál a következők kötelesek bejelenteni:

1. azt, amely hatóság, vagy közjegyző előtt, illetőleg azok közbenjárásával jött létre, vagy amely hatósági jóváhagyáshoz vagy hozzájáruláshoz van kötve, az eljáró vagy jóváhagyó hatóság, illetőleg a közjegyző; ha a közjegyző előtt kiállitott okiratba foglalt ügylet hatósági jóváhagyáshoz vagy hozzájáruláshoz van kötve, a bemutatási kötelezettség az eljáró hatóságot terheli;

2. más esetben maguk a szerződő felek és pedig ugy a kiállitó, mint az elfogadó, illetőleg ha az ajándékozásról vagy ingatlanátruházásról okiratot nem állitottak ki, ugy az ajándékozó, mint a megajándékozott, illetőleg az átruházó és a szerző;

3. külföldön kiállitott okiratot az, aki az okiratot akkor tartotta birtokában, amikor annak illetékkötelezettsége beállott.

(2) Ingatlannak az előbbi bekezdésben emlitett, valamint a haláleset folytán beálló átruházásán, illetőleg átszállásán kivül más módon való átszállását vagy átruházását a szerző fél köteles az illetékes állami adóhivatalnak bejelenteni.

(3) A bejelentési határidő az (1) bekezdés 1. és 2. pontjai esetében a kiállitást, ha pedig okiratot nem állitottak ki, a szerződésnek élőszóval való megkötését, a 3. pont esetében az irat behozatalát, végül a (2) bekezdés esetében az ingatlan átszállását vagy átruházását eredményező körülmény (cselekmény, esemény) bekövetkezését követő 15 nap. Abban az esetben azonban, ha a külföldön kiállitott okiratot még a 15 napi határidőn belül használják fel oly módon, amely az illetékkötelezettséget megalapitja, a bejelentés még a használat előtt kötelező.

(4) A hatósági jóváhagyástól vagy hozzájárulástól függő vagyonátruházást a jóváhagyást vagy hozzájárulást követő 15 nap alatt kell bejelenteni.

(5) Az illetékegyenérték kiszabására szolgáló bevallást a fizetésre kötelezett, illetőleg annak képviselője köteles beterjeszteni. A bevallás beterjesztésének idejét a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza.

72. §

A vagyonátruházással (vagyonszerzéssel) kapcsolatos egyéb körülmények bejelentése

(1) Az előző §-okban megszabott bejelentéseken kivül be kell még jelenteni:

1. az utóörökösödés megnyiltát, az azt előidéző körülmény beálltát követő 15 nap alatt; a bejelentésre az utóörökös köteles;

2. a hitbizománynak haláleseten kivül való átszállásánál, valamint a hitbizományi kötöttség alól felszabaduló vagyonból az 1936:XI. tc. 12. §-a alapján ugyancsak haláleseten kivül való részesedésénél az átszállást, illetőleg részesedést előidéző körülményt, annak beálltát követő 15 nap alatt; a bejelentésre a hitbizomány uj birtokosa köteles;

3. a 21. § (9) és (11) bekezdése esetében a haszonélvezet teljes vagy részbeni megszüntét a megszünést követő 15 nap alatt; a bejelentésre az állag tulajdonosa köteles, ha pedig az egyik haszonélvezet megszűnése után a másik haszonélvezetre jogosult lép a haszonélvezet gyakorlásába, az állag tulajdonosával együtt ez is;

4. a felfüggesztő vagy halasztó feltételnek, a kezdő vagy végső időpontnak bekövetkezését, ezt az időpontot követő 15 nap alatt; a bejelentésre az köteles, aki a vagyont megszerzi és az is, akiről ez a vagyon ez alkalommal másra száll át;

5. a hagyaték átadása után netalán felfedezett ujabb vagyontárgyat, előkerülését követő 15 nap alatt; a bejelentésre az köteles, aki erre a vagyontárgyra igényt tart;

6. a biztositó intézet a biztositott halála esetére fizetendő biztositási összeget, a pénz- és hitelintézet, bankár és általában az olyan intézet és személy, amely idegen vagyon megőrzésével és kezelésével hivatás- vagy üzletszerüen foglalkozik, köteles az örökhagyónak mindazon vagyonáról, amely őrizetében vagy kezelésében van, az illetékes állami adóhivatalnak jelentést tenni, azt az időpontot követő 15 nap alatt, amikor az örökhagyó haláláról tudomást szerzett;

7. az a részvénytársaság, melynek névre szóló részvényei vannak, köteles az illetékes állami adóhivatalnak azonnal bejelenteni, ha az örökös az örökhagyó nevére kiállitott részvénynek a maga vagy más személy nevére való átiratását kéri, amennyiben az illető részvénytársaság az előző részvénytulajdonos haldiáról tudott vagy kellő gondossággal tudnia kellett;

8. a közkereseti társaság, illetve a korlátolt felelősségü társaság az elhalt tagja, a betéti társaság pedig az elhalt beltagja pénzzel kielégitett örökösének a társaságba utóbb - az örökhagyó halálát követő három éven belül - történt belépését az illetékes állami adóhivatalnak 15 nap alatt - a belépő tag örökösi minőségének megemlitésével - bejelenteni köteles; ilyen bejelentésre a belépő tag is köteles;

9. a 6-8. pontokban megállapitott bejelentési kötelezettségre vonatkozó közelebbi szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapitja meg.

(2) Az illetékegyenérték időközi kiszabására, illetőleg helyesbitésére befolyással lévő körülményeket (27. §) a fizetésre kötelezett tartozik azok bekövetkezését követő 15 nap alatt bejelenteni.

73. §

Az adó- és értékbizonyitvány

(1) Ha a hagyatékhoz ingatlan is tartozik, a 63. és 70. §-okban emlitett hagyatéki kimutatáshoz az illeték fizetésére kötelezett adó- és értékbizonyitványt is köteles csatolni.

(2) Ingatlan átruházása tárgyában élők között kötött ügyletek bejelentése alkalmával az adóbizonyitványt a bejelentésre kötelezett a bejelentéssel együtt köteles benyujtani.

(3) Az adó- és értékbizonyitványt kis- és nagyközségben a biró és a jegyző, városban a polgármester vagy a tanácsnokok egyike, a törvényhatósági joggal felruházott városban az adótelekkönyv vezetésével megbizott hivatal főnöke, Budapesten a kerületi elöljáróságok adószámviteli osztályának vezetője köteles kiállitani. Az adó- és értékbizonyitványt az annak kiállitására kötelezett a fél kérésének előterjesztését követő három nap alatt kiállitani köteles.

(4) Az előbbi bekezdésben felsoroltak az adó- és értékbizonyitványt az illeték kiszabására hivatott állami adóhivatal megkeresésére kötelesek szintén három nap alatt kiállitani és megküldeni vagy az esetleges akadályokat közölni és halasztást kérni.

(5) Az adó- és értékbizonyitványnak a 39. §-ban meghatározott törvényszerü legkisebb érték megállapitásához szükséges adatokat és ezenfelül az ingatlannak a kiállitó legjobb tudása szerinti forgalmi értékét kell tartalmaznia.

74. §

Az okirat bemutatása és az okiratokkal kapcsolatos egyéb bejelentési kötelezettség

(1) A nem kötelezően bélyeggel lerovandó illeték alá eső okiratot az illetékes állami adóhivatalnál a következők kötelesek bemutatni:

1. az olyan okiratot, amely hatóság vagy közjegyző előtt, illetőleg azok közbenjárásával jött létre, vagy amely hatósági jóváhagyáshoz vagy hozzájáruláshoz van kötve, az eljáró vagy jóváhagyó hatóság, illetőleg közjegyző; ha a közjegyző előtt kiállitott okiratban foglalt ügylet hatósági jóváhagyáshoz vagy hozzájáruláshoz van kötve, a jóváhagyó hatóság; a bemutatási határidő: a kiállitást, illetőleg a jóváhagyást vagy hozzájárulást követő 15 nap;

2. más okiratot - amennyiben a jelen rendelet, illetőleg a vonatkozó jogszabály másképen nem rendelkezik - a kiállitó és az elfogadó egyetemlegesen; a bemutatási határidő az okirat kiállitását követő 15 nap; ha azonban az okiratot még a 15 napi határidőn belül használják fel, az okiratot a felhasználás előtt kell bemutatni;

3. külföldön kiállitott okiratot az, aki az okiratot akkor tartotta birtokában, amikor annak illetékkötelezettsége beállott; a bemutatási határidő: az okirat behozatalát követő 15 nap, ha azonban azt még a 15 napi határidőn belül felhasználják, már a felhasználás előtt be kell mutatni;

4. kifejezett vagy hallgatólagos meghatalmazás nélkül más nevében kiállitott okiratot a kiállitást követő 15 nap alatt, a megbizás nélküli ügyvivő.

(2) Az okirat kiállitása nélkül is illeték alá eső ügyletet (cselekményt) - amennyiben a vonatkozó jogszabály másképen nem rendelkezik - az ügylet megkötését (cselekmény teljesitését) követő 15 nap alatt, az illeték fizetésére kötelezett tartozik bejelenteni.

(3) Feltételnek vagy határidőnek és minden olyan körülménynek bekövetkezését, amelytől valamely illeték fizetésének időpontja függ, a bekövetkezést követő 15 nap alatt az illeték fizetésére kötelezett tartozik bejelenteni.

75. §

Adatszolgáltatási kötelezettség

(1) A pénzügyi hatóság felhivására köteles mindenki a birtokában lévő mindazokat az iratokat és segédeszközöket előmutatni, továbbá mindazokat a felvilágositásokat megadni, amelyek szükségesek ahhoz, hogy valamely illetékköteles ügyletre (cselekményre) vonatkozó tényállás, vagy az illetékkötelezettség vagy az illeték összege tekintetében irányadó más körülmény tisztáztassék.

(2) A pénzügyi hatóság köteles annak, akitől az előmutatást vagy felvilágositást kivánja, pontosan megjelölni azt az illetékköteles ügyletet (cselekményt) amelyre az előmutatandó iratok, adatok vagy segédeszközök vonatkoznak.

XI. Fejezet

Az illeték befizetése, törlése és visszatérítése

76. §

Fizetési meghagyás

(1) Az állami adóhivatal a fizetésre kötelezett részére fizetési meghagyást köteles kibocsátani, minden olyan esetben, amikor az illetéket (az illetékkel kapcsolatos birságot) kiszabás alapján kell követelni (59. §). A fizetési meghagyásnak mindazokat az adatokat tartalmazni kell, amelyek az illeték kiszabásánál irányadók.

(2) A fizetési meghagyást az egyetemleges fizetésre kötelezettek mindegyikének külön ki kell adni.

(3) Az olyan illetékről szóló fizetési meghagyásnak, amelyet a kiigazitási jog fenntartásával szabtak ki, vagy amelyet csak bizonyos feltétel vagy határidő bekövetkezte után kell megfizetni, tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy a kiszabás a kiigazitási jog fenntartásával történt, illetőleg, hogy a fél a fizetési kötelezettséget megalapitó feltétel bekövetkezését bejelenteni köteles.

(4) A fizetési meghagyás kézbesitésére a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések az irányadók.

77. §

Fizetési határidő

(1) A kiszabott illetéket (az illetékkel kapcsolatos birságot) a fizetési meghagyás kézbesitését követő 15 alatt kell befizetni.

(2) A megállapitás alá eső illeték fizetésének határidejét a vonatkozó jogszabály állapitja meg.

(3) Közvetlen illetékfizetés (57. §) esetében az illetéket az okirat kiállitását követő 15 nap alatt, beadványnál annak benyujtása előtt, jegyzőkönyvnél annak berekesztése előtt, kiadványnál annak kiadása előtt kell befizetni. Ha az okiratot annak kiállitását követő 15 napon belül felhasználják, a fizetési kötelezettség a felhasználás előtt beáll.

(4) Ingatlannak élők között kötött ügylettel történő viszterhes átruházása esetén az illeték fizetésére kötelezett - a szerződésben kitüntetett vételár vagy ellenérték, ennek hiányában pedig a bejelentett érték után járó - vagyonátruházási illetéket az ügylet bejelentésére kitűzött határidőn belül köteles befizetni.

(5) Ha a fizetésre kötelezett a fizetési meghagyás ellen birtokon belül fellebbezett, a fizetési határidő a fellebbezésre hozott határozat kézbesitését követő 15 nap.

(6) Ha a fizetési kötelezettség csak bizonyos feltétel vagy határidő bekövetkezte után áll be, a fizetési határidő a feltétel bekövetkezését (a haszonélvezet megszünését) vagy a határidő elteltét követő 15 nap.

(7) Az illetékegyenérték negyedévenkint, az évnegyed közepéig fizetendő.

(8) Birtokon belül beadott fellebbezés esetén mindaddig, amig a másodfoku határozatot meg nem hozták, az előző kivetési időszakra megállapitott illetékegyenértéket kell fizetni, ha ez kisebb, mint az ujonnan kivetett illetékegyenérték. Ha azonban a fellebbezés jogcime az, hogy az illetékegyenérték egyáltalán nem jár, a fizetési kötelezettség a lejárt évnegyedekre eső összegekre nézve a másodfoku határozat kézbesitését követő 15 nap alatt áll be.

(9) Az időközi kiszabás és helyesbités folytán előirt illetékegyenérték lejárt negyedévi részleteit az erről szóló végzés kézbesitését, birtokon beiül való fellebbezés esetén a másodfoku határozat kézbesitését követő 15 nap alatt kell befizetni.

78. §

Az illeték befizetése

(1) Az illetéket (illetékkel kapcsolatos bírságot) az illeték kiszabására vagy megállapítására illetékes állami adóhivatal postatakarékpénztári számlája javára kell befizetni (átutalni).

(2) Az illetékkiszabási hivatalnál fizetendő illetéket a hivatal pénztárainál is be lehet fizetni.

79. §

Késedelmi kamat

(1) Az a fizetésre kötelezett, aki illetéktartozását a megállapitott határidőben nem egyenlíti ki, a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések szerint késedelmi kamatot fizet. A késedelmi kamat a birtokon belül való fellebbezés esetében is a 77. § (1) és (4) bekezdésében megszabott időponttól jár.

(2) Csődeljárás esetén késedelmi kamatot csak a csődnyitás napjáig lehet számitani.

(3) A 21. § (9), (11) és (12) bekezdései alá tartozó esetekben a kamatfizetési kötelezettség a haszonélvezet megszünését, illetőleg a feltétel bekövetkezését követő 15. naptól kezdődik.

(4) A meghatalmazó és a jogutód felelős a meghatalmazottja vagy jogelődje mulasztása miatt fizetendő késedeimi kamatért.

(5) Az egyetemleges fizetési kötelezettség a késedelmi kamatra nem terjed ki.

(6) A birság után késedelmi kamat nem jár.

80. §

Az illeték törlése vagy visszatéritése

(1) Azoktól az esetektől eltekintve, amikor az illetéket a jogorvoslati eljárásban hozott határozat alapján vagy a jelen rendelet más rendelkezése szerint kell törölni vagy visszatériteni, a kiszabott, de még be nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a lerótt vagy befizetett illeték visszatéritésének csak a következő esetekben van helye:

1. ha az illeték jogerős megállapitása után olyan körülmények állottak be, amelyek az örökség vagy hagyomány értékét az öröklés megnyilásának idejére visszaható módon csökkentik;

2. ha a megajándékozott az ajándékozóval szemben kötelező módon kijelenti, hogy az ajándékot nem fogadta el, ha nem kapta meg, vagy ha bizonyitja, hogy az ajándékozás érvénytelen, vagy az ajándékozás hatályát vesztette, vagy végül az 1. pontban emlitett okok valamelyike következtében az ajándék tiszta értéke csökkent; ilyen esetben az ajándékozási illetéket a megmaradt gazdagodás összegének megfelelő mértékben helyesbiteni kell;

3. ha az a személy, akinek élete, házassága vagy özvegysége idejére a szolgáltatás kiterjed, a 43. § (5) bekezdés 1. pontjában megállapitott szorzókkal vélelmezett évek felénél rövidebb idő alatt meghal, vagy a szolgáltatási kötelezettség a házasság vagy özvegység megszünése folytán megszakad; ilyen esetben az ingyenes vagyonátruházás vagy átszállás után kiszabott illetéket a fizetésre kötelezett, vagy jogutódja kérelmére a szorzók felének alkalmazásával helyesbiteni kell; amennyiben a szolgáltatás értékét más személy terhére kivetett illeték megállapitásánál az illetékalapból le kellett vonni, ezt az illetéket is megfelelően helyesbiteni kell;

4. abban az esetben, amikor az öröklési és ajándékozási illetéket részben vagy egészen törölni, illetőleg visszatériteni kell, a vele kapcsolatos ingyenes vagyonszerzési illetek is - amenynyiben a jelen rendelet, illetőleg a vonatkozó jogszabály másképen nem rendelkezik - törlendő, illetőleg visszatéritendő;

5. ha visszterhes ingatlanvagyonátruházási jogügyletet a felek a foganatbamenetele előtt közös megegyezéssel visszavonták; az ügyletet foganatbamentnek kell tekinteni, ha az ingatlant a szerző birtokába vette, vagy ha a szerző tulajdonjoga a telekkönyvben jogerősen bekebeleztetett; az előzők szerint foganatbament ügylet illetéke is törölhető, illetőleg visszatérithető abban az esetben, ha a felek igazolják, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségüket - rajtuk kivülálló okból - nem teljesithették s ezért a szerző az ingatlant az átruházó tulajdonába visszabocsátotta;

6. ha az átruházást a biróság eredeti érvénytelenség miatt megsemmisitette; ha az eredeti érvénytelenséget a biróság mulasztási itélettel vagy az alperes elismerése alapján hozott itélettel állapitotta meg, a pénzügyi hatóságnak joga van a felektől az érvénytelenség bizonyitását külön követelni;

7. ha a szerződő felek hitelt érdemlő módon bizonyitják, hogy az okirati illeték alá eső ügylettől visszaléptek, mielőtt bármelyik szerződő fél az általa elvállalt kötelezettségből bármit teljesitett volna; ha a szerződő felek bármelyike az őt terhelő kötelezettségnek csak részben is eleget tett, az okirati illetékből törlésnek vagy visszatéritésnek - hacsak a jelen rendelet, illetőleg a vonatkozó jogszabály másképen nem rendelkezik - helye nincs;

8. ha az okirati illeték alá eső ügylet tárgya visszatérő szolgáltatás és az illetéket a 43. § (3) és (ő) bekezdéseinek rendelkezései szerint kiszámitott érték után szabták ki, amennyiben az ügylet a szerződésben kikötött idő előtt szünik meg; ilyen esetben a kiszabott illetéknek csak az a része tartandó fenn, amely a szerződés fennállása alatt teljesitett vagy teljesitendő volt szolgáltatások értéke után jár;

9. ha a fizetésre kötelezett olyan esetben, amikor az illetéket saját maga köteles vagy jogosult kiszámitani, számitási hiba vagy a jogszabálynak téves magyarázása folytán a szabályszerü illetéknél többet fizetett be;

10. ha a lerovásra kötelezett pénzügyi bélyeges űrlappal vagy illetékbélyeggel a szabályszerü illetéknél téves számitás vagy a jogszabály téves magyarázása folytán többet rótt le; a lerótt bélyeg értékének visszatéritésénél az előállitási költséget le kell vonni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben a még be nem fizetett illeték törlését bármikor, a lerótt vagy befizetett illeték visszatéritését a lerovást, illetőleg befizetést követő három éven belül lehet kérni, kivéve mégis az (1) bekezdés 9. és 10. pontja alá tartozó azt az esetet, amelyben a visszatéritési igényt a jogszabály téves magyarázására alapitják; ilyen esetben az illeték visszatéritését a befizetést, illetőleg lerovást követő 45 nap alatt kell kérni.

(3) Ha az a körülmény, amely az illeték visszatéritéséhez való igényt megalapitja, a lerovást vagy befizetést követő 3 év eltelte után következett be, a visszatéritést az esemény bekövetkezésétől számitott egy éven belül lehet kérni. Az illeték visszatéritésének ebben az esetben sincs helye akkor, ha az illeték lerovásától vagy befizetésétől számitva 5 év már eltelt.

(4) Az illeték utólagos helyesbitése esetében a kincstár a beszedett késedelmi kamatnak megfelelő részét is köteles megtériteni, kivéve ha az illeték helyesbitése a befizetés után bekövetkezett körülmény folytán vált szükségessé.

XII. Fejezet

Az illeték lerovásának biztositása

81. §

A vagyonátruházási illeték lerovásának biztositása

(1) A biróság a hagyaték átadása, illetőleg a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésének elrendelése előtt köteles a kiszabott és vele közlendő illeték megfelelő biztositása iránt intézkedni.

(2) A hagyatékhoz tartozó ingatlanra az örökös tulajdonjogának, haszonélvezeti vagy használati jogának telekkönyvi bekebelezése - ha az örökös az illeték befizetését nem igazolta - csak az öröklési és az ingatlan Vagyonátruházási illeték egyidejü bekebelezése vagy rangsorának egyidejü feljegyzése mellett rendelhető el.

(3) A biróságnál vagy a közjegyzőnél őrzött vagy birói (közjegyzői) letétben levő vagyontárgyat csak az öröklési és az ingyenes vagyonszerzési illeték befizetésének igazolása után szabad az örökösnek kiadni.

(4) A biztositó intézet a biztositási szerződés alapján a biztosított halála esetén kifizetendő biztositási összegből 20%-ot - az illeték befizetésének igazolásáig - visszatarhat. Ha azonban a biztositási szerződést kifejezetten az öröklési és az ezzel kapcsolatos vagyonátruházási illeték fedezetéül kötötték és a biztositó intézet a biztositási szerződés alapján jogosult vagy köteles a biztositási összeget az illetékek törlesztésére vagy kiegyenlitésére közvetlenül a kincstár javára befizetni, a biztositó intézet az egész esedékes biztositási összeget visszatartani köteles. Ha az intézet a kifizetést enélkül teljesiti, az első esetben a biztositási összegre eső illetékért, a második esetben a biztositott hagyatékának öröklése után járó egész illetékért - de csak az esedékes biztositási összeg erejéig - a kincstárral szemben kezessé válik.

(5) Az örökhagyó értékpapirját, pénzét vagy más vagyonát, amely a biróságnál, közjegyzőnél, hitelintézetnél, bankárnál vagy más, idegen vagyon megőrzésével vagy kezelésével hivatásszerüen foglalkozó intézetnél vagy személynél van letétben, a biróság vagy az illetékes állami adóhivatal kifejezett engedélye nélkül kiszolgáltatni vagy felvenni nem szabad.

(6) Ez az engedély - a (7) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - csak akkor adható meg, ha a kiszolgáltatandó vagyonnak az illetékköteles hagyatékhoz való számitása megállapitást nyert és ha bizonyitva van, hogy a hagyaték után járó öröklési és ingyenes vagyonszerzési illetéket befizették vagy kellően biztositották, vagy ha az illeték kiszabására illetékes állami adóhivatal a letét kiadásához vagy felvételéhez beleegyezését adta.

(7) Az örökhagyó utolsó betegségének vagy temetésének költségeire, vagy az örökhagyó házastársának, leszármazóinak vagy szüleinek tartására, a sürgősen kifizetendő nem vitás hagyatéki adósság vagy a hagyaték kezelésére szükséges kiadás fedezésére, végül az örökhagyó iparüzletének vagy gazdaságának rendszeres viteléhez halaszthatatlanul szükséges öszszeget, ha ez más vagyonból nem fedezhető, a biróság az illeték befizetésének vagy biztositásának igazolása nélkül is kiutalhatja, de ilyen esetben is az öröklési és az ingyenes vagyonszerzési illeték fedezésére szükséges öszszeget, vagy ha ez az összeg a kiutalás alkalmával még nem ismertes, a vagyonnak legalább egyötöd részét vissza kell tartani.

82. §

Az okirati illeték lerovásának biztositása

(1) Hatósági jóváhagyást vagy hozzájárulást igénylő okiraton a jóváhagyást vagy hozzájárulást megadni addig nem szabad, amig az illetéket teljes mértékben le nem rótták, vagy a ierovást, illetőleg az illetékkiszabás végett történt bemutatást - amennyiben az nem az eljáró hatóság kötelessége - nem igazolták.

(2) Hatóság vagy hivatal - amennyiben a vonatkozó jogszabály másképen nem rendelkezik - illetékköteles iratot addig nem állithat ki, mig az illeték viselésére kötelezett az illeték lerovásához a szükséges bélyeget be nem szolgáltatta.

(3) Ha a biróság vagy más hatóság a fél érdekében hivatalból szerez be okiratot, az okirat illetékének a fél részéről való lerovásáról gondoskodni köteles. Ebből a célból a biróság vagy hatóság felhivást köteles kibocsátani. Az illetéket a felhivás közlését követő 15 nap alatt kell leróni. Ha a lerovás ezalatt az idő alatt nem történik meg, a hiányról hivatalos leletet kell késziteni.

(4) A meghatározott célra feltételesen illetékmentesen kiállitott okiratot a biróság vagy hatóság, amelynél azt rendeltetésszerüen felhasználják, a félnek nem adhatja vissza, hanem iratai mellett megőrizni köteles.

(5) Ha a telekkönyvi hatóságnál vagy a cégbiróságnál a bejegyzést olyan okirat alapján kérik, amelyből nem állapitható meg, hogy az okirat után járó illetéket lerótták, vagy az okiratot illetékkiszabás céljából bemutatták, a felek az illeték lerovását vagy az okiratnak illetékkiszabás végett való bemutatását igazolni kötelesek. A biróság az illeték kiszabására illetékes hivatalnak megküldött végzésében erre az igazolásra kifejezetten hivatkozni köteles s ilyen esetben az okirat másolatának megküldését mellőzheti. Ha azonban a felek az illeték lerovását, vagy az okiratnak illetékkiszabás végett való bemutatását nem igazolják, köteles a biróság az okirat hitelesitett másolatát illetékkiszabás végett megküldeni.

83. §

A törvénykezési illetékátalány lerovásának biztositása

(1) Amig az illetékátalány lerovására kötelezett fél az eljárás illető szakára eső illetékátalány egész összegét nem rótta le, a biróság az eljárást nem inditja meg, illetőleg nem folytatja, kivéve ha a fél illetékfeljegyzésre jogosult. Ha illetékfeljegyzésnek van helye, a bélyegjegyzékbe az illetékátalányok összegét kell felvenni.

(2) Az illetékátalány egész összegének lerovása nélkül előterjesztett meghagyás iránti kérelmet, ellemondást vagy kifogást, illetőleg fellebbezést a járásbiróság a Pp. 140. §-ának megfelelő alkalmazásával a félnek visszaadja, illetőleg a felet a hiány pótlására felhivja; ha pedig a fél a visszaadott beadványt ujból az illeték teljes összegének lerovása nélkül nyujtja be, a beadványt a Pp. 141. §-ának megfelelő alkalmazásával visszautasitja. Az ilyen visszautasitó végzés elleni felfolyamodásnak halasztó hatálya nincsen, ha azonban a felfolyamodási biróság a visszautasitó végzést megváltoztatja és a végrehajtás alapjául szolgáló határozat előzetesen végrehajthatónak nyilvánitva nincsen, a járás biróság a végrehajtást szenv;edő kérelmére a végrehajtás felfüggesztését rendeli el.

(3) Ha a fél a III. illetékátalány egész öszszegét a perfelvételre kitüzött határnapon a tárgyalás megkezdésekor felhivásra nem rója le, a biróság a felperest meg nem jelentnek tekinti és a Pp. 439. vagy 446. §-ának megfelelően jár el. Ilyen esetben a felperesnek az idézés ismétlése vagy uj határnap kitüzése iránt előterjesztett kérelme alapján a biróság csak akkor tüz ki uj határnapot, ha a felperes a beadványon a III. illetékátalány egész összegét lerótta. Ellenkező esetben a beadványt a Pp. 141. §-ának megfelelő alkalmazásával vissza kell utasitani.

(4) Az illetékmentességgel vagy illetékfeljegyzéssel, járó szegénységi jog iránti kérelem elutasitása esetében az illetékhiány pótlására a (2) bekezdés alapján meghatározott határidőt a szegénységi jog tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésétűi kell számitani.

(5) Ha a biróság a beadványt a (2) bekezdés alapján visszaadja vagy visszautasitja, illetőleg ha a (3) bekezdés értelmében jár el, a törvénykezési illeték lerovásának hiánya miatt hivatalos lelet felvételének helye nincs.

84. §

A közigazgatási illetékátalány lerovásának biztositása

(1) Az illetékátalány alá eső közigazgatási eljárásban döntésre hivatott közigazgatási hatóság - amennyiben a jelen rendelet, illetőleg a vonatkozó kivételes jogszabály másként nem rendelkezik - az elsőfoku eljárást nem indithatja meg, illetőleg nem folytathatja, a fellebviteli kérelmet pedig a felsőbb hatóság elé nem terjesztheti, amig a megfelelő illetékátalány leróva nincs.

(2) Az illetékátalány lerovására szolgáló bélyeg beszolgáltatásának elmulasztása esetében az eljáró hatóság az eljárás meginditását vagy folytatását kérő felet az illetékátalány lerovására azzal az értesitéssel köteles felhivni, hogy az eljárást az illetékátalány lerovásáig nem inditja meg, illetőleg nem folytatja.

85. §

A kiadványi illeték lerovásának biztositása

(1) A kiadvány illetékének, mégpedig mind az okirati, mind a törvénykezési és közigazgatási illeték alá eső kiadvány illetékének - lerovásához szükséges bélyeget - amennyiben a jelen rendelet, illetőleg a vonatkozó jogszabály másképen nem rendelkezik - a fél a hatóságnak előre beszolgáltatni köteles.

(2) A kiadványt - amennyiben a jelen rendelet, illetőleg a vonatkozó jogszabály máskép nem rendelkezik - az illeték lerovása nélkül kiállitani, illetőleg kiadni nem szabad.

(3) Ha a hatóság nem hozza meg azt a határozatot, amely a kiadványi illeték tárgya, köteles a bélyeget a félnek visszaadni.

86. §

A lerovás bizonyitása az okiraton

(1) Olyan esetben, amikor valamely okirat vagy okiratpéldány illetékmentes vagy mérsékeltebb illeték alá esik, mert az illetéket vagy teljes illetéket az ugyanarról az ügyletről kiállitott másik okiraton vagy okiratpéldányon lerótták, ennek a lerovásnak bizonyitására az illetéklerovására kötelezett fél köteles. E célból a félnek joga van az ilyen okiratot az illetékes állami adóhivatalnál felmutatni, amely az illetéknek vagy a teljes illetéknek a szintén felmutatott másik okiraton vagy okiratpéldányon akár egyidejüleg, akár korábban megtörtént szabályszerü lerovását az illetékmentes vagy mérsékeltebb illeték alá eső okiraton vagy okiratpéldányon bizonyitani köteles.

(2) Az olyan eredeti okirattal vagy okiratpéldánnyal, amelyről az (1) bekezdésben emlitett hivatalos bizonyitvány hiányzik, ugy kell elbánni, mintha az lenne az illeték vagy a teljes illeték alá tartozó okirat vagy okiratpéldány. Ilyen esetben is fennmarad a félnek az a joga, hogy az illetéknek, vagy a teljes illetéknek a másik okiraton vagy okiratpéldányon megtörtént szabályszerű lerovását igazolja.

(3) A közjegyző által készített okiratnál elegendő, ha az arról kiadott hiteles kiadványban a közjegyző bizonyitja, hogy a nála őrzött eredeti okiraton mennyi illetéket róttak le, illetőleg feltünteti, hogy az okiratot illetékkiszabás végett bemutatta vagy bemutatja.

XIII. Fejezet

Mentességek

87. §

Az illetékmentesség általános szabályai

(1) Az illetékmentesség vonatkozhatik az illeték tárgyára (tárgyi mentesség), vagy az illeték fizetésére kötelezett személyére (személyes mentesség).

(2) Tárgyi mentesség esetében illeték nem jár.

(3) Személyes mentesség esetében az illetékei csak a mentes féltől nem lehet követelni. Abban az esetben azonban, ha van olyan egy vagy több személyes mentességben nem részesülő fél, aki az illeték megfizetéséért felelős, ez az utóbbi egy vagy több fél az illetéket teljes összegében megfizetni köteles.

(4) Az illetékmentesség feltétlen vagy feltételes.

(5) A feltétlen illetékmentesség minden körülmények között fennáll, a feltételes illetékmentesség azonban csak addig, amig a mentességnek a jogszabályban megszabott feltételei megvannak.

(6) Ha a feltételes illetékmentességet biztositó előfeltételek megszünnek - hacsak a jelen rendelet, illetőleg a vonatkozó jogszabály másképen, nem rendelkezik, - az illetéket ugy kell leróni mintha a mentesség eredetileg sem állott volna fenn.

(7) A meghatározott célra illetékmentesen kiállitható iratra azt a célt, amelyre kiállitották, fel kell jegyezni. A kiállitás célját az iratra akkor is fel kell jegyezni, ha a meghatározott célra kiállitott irat nem teljesen illetékmentes, hanem csupán az általános szabályokkal szemben kedvezményes illetéktétel alá esik.

XIV. Fejezet

Büntető rendelkezések

88. §

Birság az illetékhiány és a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetében

(1) Az illetéken felül annak kétszeres összegét köteles birság fejében megfizetni az:

1. aki a bélyeges ürlappal, a bélyeggel (bélyeglerovást helyettesitő fizetéssel) vagy a közvetlen fizetéssel lerovandó illetéket egyáltalán nem vagy nem teljes mértékben rótta le;

2. aki a bélyeges ürlappal, a bélyeggel (bélyeglerovást helyettesitő fizetéssel) vagy közvetlen fizetéssel lerovandó illetéket nem a megszabott határidőben rótta le;

3. aki a 70. és a 71. §-okban, továbbá a 74. § (1) és (2) bekezdésében megállapitott bejelentési (bemutatási) kötelezettségének egyáltalán nem, vagy nem a megszabott határidőben tett eleget.

(2) Aki a 66. § (5) bekezdésében megállapitott bejelentési (bemutatási) kötelezettségének egyáltalán nem, vagy nem a megszabott határidőben tett eleget, birság fejében annak az illetéknek kétszeres összegét köteles fizetni, amely illeték az ügylet vagy okirat után járna akkor, ha az illetékköteles lenne.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján fizetendő birság mulasztásonként 10 forintnál kevesebb nem lehet.

(4) A bélyeggel lerovandó illetéknek szabálytalan lerovása esetében a szabálytalanul lerótt illeték fele követelhető birság fejében, amely azonban 100 forintnál több nem lehet.

(5) Az illetéken felül a késedelem minden egész vagy megkezdett hónapja után az illeték egytizenketted részével egyenlő összeget köteles birság fejében megfizetni az, aki a kitüzött határidő után fizette be:

1. a fizetési meghagyás kézbesitése nélkül, önként fizetendő illetéket;

2. a pénzügyi hatóság engedélye alapján pénzben fizetendő, egyébként bélyeggel lerovandó illetéket vagy illetékátalányt.

(6) Aki az illetékegyenérték kiszabásához szükséges bevallását a szabályszerü határidőben és módon nem nyujtja be, az egy évi illetékegyenérték kétszeres összegét köteles birság fejében fizetni.

(7) A marhalevélilleték lerovása körül elkövetett szabálytalanságok az 1929: XXVIII. tc. 19. § (1) bekezdésében megállapitott birság helyett 20 forintig, ismételt esetben 100 forintig terjedhető birsággal büntetendők. Az idézett § (2) bekezdésében meghatározott birság helyett a 92. §-ban szabályozott rendbirságot kell kiróni.

(8) Az (1) bekezdés 3. pontjában és a (2) bekezdésben felsorolt eseteken kivül minden más esetben a bejelentési (bemutatási, adatszolgáltatási) kötelezettségnek a kitüzött határidőben elmulasztása esetenként 500 forintig terjedhető birsággal sujtható.

89. §

Adócsalás

(1) Adócsalást követ el és az államkincstár megkárositására irányuló vétségekre és büntettekre vonatkozó rendelkezések alá esik az:

1. aki illetékköteles hagyatékhoz vagy ajándékhoz tartozó tárgyat, amelynek bevallására kötelezve van, tudatosan eltitkol;

2. aki a vonatkozó illetékjogszabály által elrendelt eljárás folyamán vagy valamely okiratban azért, hogy az illeték alól mentesüljön, vagy a jogszabály szerint járó illetéknél kevesebbet fizessen, az illetékkötelezettségre, vagy az illeték mértékére nézve döntő körülményekről tudatosan helytelen vallomást vagy kijelentést tesz, vagy az ezekre a körülményekre nézve irányadó tényeket tudva valótlanul adja elő;

3. aki az illeték mérséklésére vagy visszatéritésére irányuló igény megokolására tudatosan helytelen vagy hiányos vallomást vagy előterjesztést tesz és ezáltal az illeték teljes vagy részleges törlését, illetőleg visszatéritését nyeri el;

4. aki az örökhagyó vagyontárgyait, amelyek biróságnál vagy a 81. §-ban megjelölt intézeteknél vagy személyeknél letétben vagy őrizetben voltak, vagy az örökhagyó halála folytán kifizetendő biztositási összeget felveszi, habár tudta, vagy a körülmények szerint tudnia kellett, hogy a felvételnek az idézett §-ban megszabott feltételei nincsenek meg és a felvett értékeket a hagyatéki kimutatásban nem vallotta be,

(2) A szabadságvesztés büntetésen felül kiszabandó pénzbüntetés a megröviditett vagy megröviditeni szándékozott illeték egyszeresétől nyolcszorosáig terjedhet. A pénzbüntetés azonban a megröviditett illeték alapjául szolgáló vagyon értékét meg nem haladhatja.

90. §

Jövedéki kihágás

(1) Jövedéki kihágást követ el s az arra nézve irányadó büntető eljárás alá esik:

1. aki az illeték lerovására alkalmas bélyeget az értéktelenitési jelek eltávolitásával vagy elpalástolásával ismét felhasználja, vagy az utánzott, hamisitott vagy az értéktelenitési jelek eltávolításával átalakitott uj bélyeges űrlapot vagy bélyeget másnak átengedi, vagy aki ezeket az elkövetett jogszabályellenes cselekmény tudatában átveszi;

2. aki azért, hogy az illeték alól mentesüljön csalárd módon szegénységi bizonyitványt eszközöl ki, amelyhez igénye nincs;

3. az ügyvéd és közjegyző, valamint helyettese, ha a pénzügyi hatóság határozataiból (végzés, fizetési meghagyás) vagy külön irásbeli figyelmeztetéseiből a szabály szerint járó illeték mértékéről tudomást szerezhetett, ennek ellenére egy évi időközben ismételten hasonló illetékröviditéseket követ el és az illetékhiány miatt kiszabott birságokat az esedékesség időpontjában nem fizette meg.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kivül jövedéki kihágás minden olyan cselekmény, amelyet a jelen rendelet különös rendelkezései, illetőleg a vonatkozó illetékjogszabály jövedéki kihágásnak minősitenék.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt, valamint a (2) bekezdésben emlitett cselekmény vagy mulasztás elkövetője - behajthatatlanság esetén szabadságvesztés büntetésre átváltoztatható - pénzbüntetéssel büntetendő. A pénzbüntetés a megröviditett, illetőleg veszélyeztetett illeték egyszeresétől nyolcszorosáig, ha pedig a megröviditett, illetőleg veszélyeztetett illeték összege nem állapitható meg, 50 forinttól 10.000 forintig terjedhet.

(4) A (3) bekezdés szerinti pénzbüntetés kiszabása nem érinti a cselekmény vagy mulasztás miatt esetleg más jogszabályban megállapitott büntetőjogi felelősséget.

91. §

Birság szabálytalanság elkövetése esetében

(1) Sulyos szabálytalanságot követ el és 50 forinttól 10.000 forintig terjedhető - szabadságvesztésre át nem változtatható - birsággal büntetendő:

1. aki az illeték lerovására alkalmas bélyeges ürlap vagy bélyeg eladásával engedély nélkül foglalkozik, vagy - bár engedélye van - azokat a rajtuk kitüntetett értéknél magasabb árban adja el;

2. az értékpapirra vagy más árura előleg vagy kölcsön adásával iparszerüleg foglalkozó kereskedő vagy kereskedelmi társaság, ha ugyanarra a zálogtárgyra adott előleget vagy kölcsönt az illeték elkerülése céljából az illetékkötelezettség alsó határát el nem érő előlegekre, illetve kölcsönökre osztja fel, illetőleg ugyanarra a zálogtárgyra adott több előleg vagy kölcsön összeszámitását ugyanebből a célból elmulasztja;

3. aki a (2) bekezdés alá tartozó szabálytalanság miatt már büntetve volt és a büntetés jogerőre emelkedését követő egy éven belül ugyanazt a szabálytalanságot ismét elköveti.

(2) Azt, aki a jelen rendeletben, illetőleg a vonatkozó jogszabályokban megállapitott kötelezettségek körül olyan mulasztást követ el, amely sem adócsalásnak, sem jövedéki kihágásnak nem minősül, sem az (1) bekezdés, illetőleg a 92. § rendelkezései alá nem esik, kisebb szabálytalanság miatt 4 forinttól 100 forintig terjedhető - szabadságvesztésre át nem változtatható - birsággal kell sujtani.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti birság kiszabása nem érinti a mulasztás miatt esetleg más jogszabályban megállapitott büntetőjogi felelősséget.

92. §

Rendbirság

A rendbirság alkalmazhatására és mértékére a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések az irányadók azzal, hogy az a hatósági közeg és közjegyző, aki ebben a rendeletben, illetőleg az illetékekre vonatkozó más jogszabályban megállapitott kötelezettségének nem tett eleget, rendbirsággal büntethető.

93. §

Hatáskör a sulyos és kisebb szabálytalanság miatt járó birság kiszabására

A sulyos szabálytalanság miatt járó birságot az illetékes pénzügyigazgatóság, a kisebb szabálytalanság miatt járó birságot pedig az illetékes állami adóhivatal - határozattal - állapitja meg.

94. §

Kezesség a birságért

A részvénytársaságnál és szövetkezetnél az igazgató és igazgatósági tag, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető s - ha a korlátolt felelősségű társaságnak felügyelőbizottsága van - a felügyelőbizottsági tag, egyesületnél és más intézetnél pedig a vezetőség készfizető kezességgel tartoznak azért a birságért, amely a részvénytársaság, szövetkezet, korlátolt felelősségű társaság, egyesület vagy intézet mulasztása miatt fizetendő.

95. §

A birság mérséklése

(1) A 88. § (1) és (2) bekezdései alapján kiszabott birságnak a 80, 70, illetőleg 50%-át hivatalból törölni kell, ha a fizetésre kötelezett a kiszabott illetéknek és az esetleges szabályszerű kamatainak megfizetésén felül a birságnak 20%-át 15 nap alatt, vagy 30%-át 30 nap alatt, vagy 50%-át 60 nap alatt megfizeti. Az ebben a bekezdésben megszabott mértéken túl a birságot sem mérsékelni, sem elengedni nem szabad.

(2) Az (1) bekezdésnek a birság törlésére vonatkozó rendelkezését megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha az illeték fizetésének a 21. § (9), (11) és (12) bekezdései, valamint a 23. § (5) bekezdése alapján való elhalasztását jogosan kérik, illetőleg ha a 66. § (5) bekezdésében megállapitott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetében a 88. § (2) bekezdése szerinti birságot kell fizetni és az (1) bekezdésben meghatározott határidők alatt csupán a birság 20, 30, illetőleg 50%-át fizetik be.

(3) Az (1) bekezdésben megállapitott határidőket a fizetési meghagyás kézbesitésének napjától kell számitani. A jogorvoslati hatóság (pénzügyigazgatóság, közigazgatási biróság) azonban e nap helyett kezdő időpontként a jogorvoslati határozatnak kézbesitési napját állapithatja meg, ha a birság kiszabásával szemben használt jogorvoslati kérelemnek nem egészen ad ugyan helyet, de ugy látja, hogy a fél jóhiszeműen remélhetett egészen helytadó, vagy nagyobb részben helytadó határozatot.

(4) Pusztán a mérsékelt fizetésnek kezdő időpontja kérdésében jogorvoslatnak helye nincs. Ebben a kérdésben a jogorvoslati hatóság csak az illeték-, illetőleg bírságkiszabással szemben használt jogorvoslattal kapcsolatban előadott kérelemre határoz.

(5) Az (1) és (7) bekezdésben nem emlitett birság csak kivételes méltánylást érdemlő esetben mérsékelhető, legfeljebb azonban annak 20%-áig.

(6) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott összegek, valamint az (5) bekezdésben foglaltak szerint mérsékelt birság befizetése a kiszabott illeték és birság jogossága és helyessége elleni fellebbezést nem gátolja.

(7) A 88. § (8) bekezdése, valamint a 91. § alapján kiszabott birságot a pénzügyigazgatóság (Budapesten az illetékkiszabási hivatal) kivételes méltánylást érdemlő esetekben - azok jogerős megállapitása után is - mérsékelheti, rendkivüli esetekben el is engedheti.

96. §

Felmentés a birság alól

Aki olyan illetékköteles iratot fogad el, amely után a szabály szerint járó illeték leróva egyáltalán nincs, vagy nem a törvényben meghatározott módon vagy összegben van leróva, az ebben a Fejezetben megállapitott birság alól a saját személyére nézve mentesül, ha az iratot - amennyiben arra jogosult - megleletezi, ha pedig leletezésre nincs joga, az elkövetett mulasztást az irat átvételét követő 15 napon belül az illetékes állami adóhivatalnál, az irat bemutatása mellett leletezés végett bejelenti, feltéve, hogy az illeték szabályszerű lerovására az irat kiállitásakor kötelezve nem volt.

97. §

A birák fegyelmi és vagyoni felelőssége

(1) Az a biró vagy bírósági hivatalnok, aki az illetékjogszabályokban megállapitott kötelezettségének akár szándékosan, akár gondatlanságból nem tesz eleget, ezért a birák és birósági tisztviselők fegyelmi felelősségét szabályozó törvény rendelkezései szerint tartozik felelősséggel.

(2) A választott biróságnak (Ideértve az áru-és értéktőzsde, valamint a termény- és gabonacsarnok választott biróságát is), minden tagja egyetemlegesen felelős a választott birósági itélet közlésének, továbbá a vonatkozó jogszabályokban megállapitott kötelezettségeknek elmulasztása esetében minden kárért, amely mulasztásuk következtében a kincstárra háramlik.

XV. Fejezet

Jogorvoslatok

98. §

Jogorvoslat az illeték kiszabása (megállapitása) ellen

(1) Az állami adóhivatal által kiszabott (megállapitott) illeték és birság jogossága és helyessége ellen a pénzügyigazgatósághoz a fizetési meghagyás (végzés, felhivás) kézbesitését követő 15 nap alatt birtokon belül, ezen tul további 30 nap alatt birtokon kivül lehet fellebbezni.

(2) Ha a fizetésre kötelezett részére nem kell fizetési meghagyást kibocsátani vagy a fél azt nem kéri, az (1) bekezdésben megállapitott határidőket attól a naptól kell számitani, amikor az illeték fizetésére köteles az illetékkiszabást (megállapítást) tudomásul vette.

(3) A 45 nap eltelte után beadott fellebbezést vissza kell utasitani.

(4) A fellebbezési határidő elmulasztása esetében előterjeszthető igazolási kérelem tekintetében a közadók kezelésére vonatkozó szabályok az irányadók.

99. §

Jogorvoslat a pénzügyigazgatóság határozata ellen

(1) Az illeték és a birság jogossága vagy helyessége, továbbá az illeték törlése vagy visszatéritése tárgyában hozott, végül a fellebbezést elkésés miatt visszautasitó, valamint az igazolási kérelmet elutasitó pénzügyigazgatósági határozat ellen igénybevehető jogorvoslatra nézve a közadók kezelésére vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A közigazgatási birósághoz intézett panasznak halasztó hatálya nincs. A pénzügyigazgatóság (Budapesten az illetékkiszabási hivatal) azonban a panasszal megtámadott illetékrész erejéig fizetési halasztást köteles adni, ha a fél ezt az összeget pénzben vagy óvadékképes értékpapirban a postatakarékpénztárnál, a Magyar Nemzeti Banknál, vagy a pénzügyi hatóság jóváhagyása mellett a fél által kijelölt belföldi pénzintézetnél letétbe helyezi s a letéti jegyet a pénzügyi hatóságnál rendelettel szabályozandó módon beszolgáltatja.

(3) Annak megállapitása, hogy illeték jár-e és milyen összegben - a közigazgatási biróság hatáskörébe utalt ügyek kivételével - birói eljárás tárgya nem lehet.

XVI. Fejezet

Vegyes rendelkezések

100. §

Felfedező eskü

(1) Ha a pénzügyi hatóság olyan adat birtokába jut, amely alapos gyanut kelt, hogy illetékköteles ügyletet kötöttek, vagy illetékköteles okiratot állitottak ki és azt illetékkiszabás végett nem jelentették, illetőleg nem mutatták be, vagy, hogy a hagyatéki vagyont helytelenül vagy nem teljesen vallották be, vagy azt elhallgatták és hogy a hagyatéki vagyon bejelentésére kötelezett a kiszabási alap helytelenségéről vagy az elhallgatásról tudomással bir, a kihallgatandó lakóhelye alapján illetékes járásbiróságot megkeresheti, hogy a bejelentésre (bemutatásra) kötelezettől a felfedező esküt vegye ki,

(2) Ezt a megkeresést az Illeték követeléséhez való jog elévülésére megállapitott határidőn belül (26. §) és mindig csak a pénzügyminiszter előzetetes engedélye alapján lehet beadni.

(3) A bíróság a megkeresés alapján a pénzügyi hatóság és a kihallgatandó fél megidézésével tárgyalást tűz ki.

(4) A megkeresésre hozott határozatában, ha a felfedező eskü kivételét elrendeli, a biróság az adott viszonyok gondos mérlegelésével az eskü szövegét megállapitja.

(5) Az elsőbiróság határozata ellen mind a pénzügyi hatóság, mind a fél felfolyamodással élhet. A másodfoku biróság megváltoztató határozata ellen még egy fellebbvitelnek van helye.

(6) A kötelezettnek szabadságában áll az esküt megelőző kihallgatás alkalmával vallomását helyesbiteni vagy kiegésziteni, amely esetben az utólagos helyesbitő vallomása alapján büntető eljárásnak helye nincs.

(7) Ha a kötelezett fél az eskü letételére kitüzött napon nem jelenik meg és elmaradását kellően nem igazolta, vagy ha az eskü letételétől vonakodik, a biróság az eskü letételének kikényszeritése céljából 1.000 forintig terjedhető birságot szab ki. Erre a kötelezettet az eskü letételének határnapját kitüző végzésben figyelmeztetni kell. A birság kirovását közlő végzésben az eskü letételére uj határnapot kell kitüzni. Az ismételt elmaradás 1.000 forinttól 5.000 forintig terjedő birsággal büntethető. Erre a, kötelezettet a birság kirovásáról szóló végzésben figyelmeztetni kell. A birság kirovását mindaddig ismételni kell, mig a fél az esküt le nem teszi, vagy mig a kiszabott birságok összege a körülmények mérlegelése szerint hozzávetőleg kiszabható illeték háromszorosát eléri. A bíróság által megállapitott birság nem engedhető el és nem is mérsékelhető.

(8) A kötelezett bármely időben kérheti, hogy az eskü letételére a biróság határnapot tűzzön ki. A kérelemnek további eljárás nélkül helyet kell adni.

(9) Az eljárás részleteit az igazságügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel szabályozza.

(10) Az eskü letétele vagy az eskü letételének megtagadása nem akadálya annak, hogy a felderített adócsalás esetén a büntető eljárás szabályszerüen lefolytattassék. Ilyen esetben az adócsalásért kiszabott büntetésen félül a félnek még a hamis esküért való általános büntetőjogi felelőssége is érintetlenül marad.

(11) A felfedező eskü kivételére vonatkozó egész eljárás illetékmentes.

101. §

Bizonyitás a biróság utján

(1) Az illetékkötelezettség vagy az illeték mértéke tekintetében irányadó tény bizonyitása a fél kérelmére magának a félnek vagy tanunak a biróság utján, eskü alatt való kihallgatása által is elrendelhető.

(2) Amenyiben a fél a bizonyitásnak ezt a módját kéri köteles eziránt az állami adóhivatalhoz folyamodni. A kérvény alapján az állami adóhivatal keresi meg a kihallgatandó lakóhelye alapján illetékes járásbiróságot a bizonyitás felvételére, a bizonyitandó ténykörülmény pontos megjelölésével.

(3) A bizonyitás felvételének határnapjáról a biróság a félen kivül a megkereső állami adóhivatalt is értesiti. A tárgyaláson az állami adóhivatalnak is joga van magát képviseltetni és kérdéseket tenni.

(4) Az eljárásra, különösen az eskü alatt való kihallgatás megengedhetőségére és a tanudijra nézve a polgári perrendtartás szabályai az irányadók.

102. §

Jogi vélelmek

(1) Az okirat tartalmának homályossága esetében a jelen rendelet, illetőleg a vonatkozó jogszabály alkalmazása szempontjából az ügyletnek vagy szerzésnek olyan minőségét kell vélelmezni, amely az illetékkötelezettséget megalapitja, vagy amennyiben a homályosság vagy kétely olyan körülményre vonatkozik, amelytől az illeték mértéke függ, azt a körülményt, amely a magasabb kulcs alkalmazását vonja maga után.

(2) A pénzügyi hatóság jogosult a harmadik személynél elhelyezett dolgot az illeték szempontjából annak a személynek a hagyatékához tartozónak tekinteni, akinek nevére elhelyezték. Ha valaki a letétet más személy javára tette le, a letét felett való rendelkezési jogot pedig magának tartotta fenn, a pénzügyi hatóság az ilyen letétet a megnevezett javára tett, halál esetére szóló ajándékozásnak minősitheti.

(3) Ha több személy javára oly módon helyeztek letétbe dolgot, hogy azok mindegyike jogosult a letét felett rendelkezni s különösen a letét bármelyikük által felvehető, a jogositott személyek bármelyikének halála esetén, ha a letétben való részesedés más módon meg nem állapitható - a pénzügyi hatóság az illeték szempontjából jogosult azt vélelmezni, hogy a letétnek az emlitett személyek egyenlő részben tulajdonosai.

(4) Ezekkel a vélelmekkel szemben az ellenkezőt az illeték fizetésére kötelezettek kötelesek bizonyitani.

103. §

Határidő számitása

(1) A napok szerint megállapitott határidő az utolsó nap elteltével jár le.

(2) A hetek, hónapok vagy évek szerint megállapitott határidő lejár az utolsó hét, hónap vagy év ama napjának elteltével, amely megnevezése vagy száma szerint a határidő kezdőpontjának megfelel. Ha ez a nap az utolsó hónapból hiányzik, a határidő a hónap utolsó napján jár le.

(3) A törvényes határidő kezdetét és folyását a vasárnap és ünnepnap nem gátolja, ha azonban a határidő utolsó napja vasárnapra, Gergely-naptár szerinti közönséges ünnepnapra vagy nemzeti ünnepre esik, a határidő utolsó napja a legközelebbi hétköznap.

(4) Azt, hogy a határidőt betartották, kétség esetében az tartozik bizonyitani, aki a határidőt betartani köteles volt, vagy aki olyan igényt támaszt, amely a határidő betartásától függ. Ha a határidő kezdőpontja valamely hatósági határozat kézbesitésének napja, az előbbi szabály nem alkalmazható.

(5) Fizetésnél, valamint olyan esetben, amelyben a fél valamely kötelezettségének irásbeli uton tehet eleget, vagy valamely jogát irásbeli uton érvényesitheti, a fél a határidőt betartotta, ha a pénzt a határidő utolsó napján a postahivatalnál befizette, illetőleg az irásbeli közleményt a határidő utolsó napján postára adta. A postahivatalnál való befizetés vagy a postáraadás napját kétség esetén a fél tartozik bizonyitani.

104. §

Illetékellenőrzési szemle

(1) Az illetékre vonatkozó jogszabályokban megállapitott illetéklerovási kötelezettség pontos teljesitésének ellenőrzése céljából a pénzügyi hatóság időről-időre szemlét köteles tartani.

(2) Ilyen ellenőrzési szemlét kell tartani:

1. állami hatóságnál és hivatalnál, törvényhatóságnál, községi (városi) hatóságnál és hivatalnál, valamint ezek üzemeinél és más intézményeinél;

2. biróságnál, kisebb peres ügyekben eljáró közegnél, továbbá az állandóan szervezett külön biróságnál és választott biróságnál;

3. kamaránál, ipartestületnél és törvény alapján szervezett más hasonló intézménynél (erdőbirtokossági, vizitársulatnál stb.);

4. közjegyzőnél;

5. kereskedőnél és más iparűzőnél, nyilvános számadásra kötelezett társaságnál, korlátolt felelősségü társaságnál, kereskedelmi vagy ipari tevékenységet űző más társaságnál, intézetnél, egyesületnél és mindezek ügynökénél, biztositó intézetnél, vasuti vállalatnál, és fuvarozási illeték fizetésére kötelezett más vállalatnál értékpapírra és árura kölcsön adásával (lombard kölcsönnel) keresetszerűen foglalkozónál, hitel üzlettel, idegen pénz kezelésével ás gyümölcsöztetésével keresetszerűen foglalkozónál, részlet ügylettel foglalkozónál stb.

(3) A pénzügyi hatóság kiküldött ellenőrző közege a hivatalos, illetőleg üzleti vagy üzemi idő alatt bármikor jogosult az illetékre vonatkozó jogszabályokban megállapitott illetéklerovási kötelezettség pontos teljesitésének ellenőrzése céljából a (2) bekezdésben felsoroltaknál megjelenni. A kiküldött ellenőrző közeg működésének megkezdése előtt személyazonosságát a kiküldő hatóság megbizólevelével és arcképes igazolvánnyal igazolni köteles.

(4) A (2) bekezdésben felsoroltak a hivatalos, illetőleg üzleti vagy üzemi idő alatt kötelesek a megbizólevéllel ellátott pénzügyi ellenőrző közeg felhivására igazolni, hogy a törvényekben és egyéb jogszabályokban megállapitott illetéklerovási kötelezettségeiket pontosan teljesitik, illetőleg teljesitették-e; ebből a célból a kiküldött ellenőrző közegnek irataikat és könyveiket felmutatni kötelesek.

(5) Ha a (2) bekezdés 1-4. pontja alatt emlitettek a (4) bekezdésben meghatározott kötelességüket vonakodnának teljesiteni, a kiküldött ellenőrző közeg erről szóló jelentése alapján a pénzügyigazgatóság, a vonakodó hatóság, hivatal vagy közjegyző felettes, illetőleg felügyeleti hatóságát keresi meg, amely ellenük a fennálló fegyelmi vagy egyéb szabályok szerint jár el. Ha a vonakodó hatóságnak vagy hivatalnak felettes hatósága nincs, a pénzügyigazgatóság a pénzügyminiszter rendelkezését kéri.

(6) Ha a (2) bekezdés 5. pontjában emiitettek a (4) bekezdésben meghatározott kötelességüket vonakodnának teljesiteni, erre karhatalom igénybevételével is kényszerithetők, s ezen felül a kiküldött ellenőrző közeg erről szóló jelentése alapján az állami adóhivatal által 100 forinttól 5.000 forintig terjedhető birsággal büntethetők. A birságolás mindaddig ismételhető, amig az emlitett kötelezettséget nem teljesitik.

105. §

Hivatalos lelet készitése

(1) A kormányhatóság, törvényhatóság, továbbá a felügyeletük alá tartozó biróság és más hatóság, hivatal, intézet, vállalat, intézmény, kamara, testület, bizottság, valamint a község (város) vagy pedig a felsoroltak bármelyikét képviselő hivatalos személy vagy más megbizott, végül a közjegyző, vizsgálni kötelesek, hogy a náluk benyujtott (bemutatott) illeték alá eső iraton az illetéket szabályszerü módon és mértékben lerótták-e.

(2) Ha az (1) bekezdésben a felsoroltakhoz benyujtott (bemutatott) iraton az illetéket nem a szabályszerü időben vagy módon vagy mértékben rótták le, illetőleg az iratot illetékkiszabás végett az állami adóhivatalnál nem mutatták be, hivatalos leletet kell késziteni.

(3) Ugyancsak hivatalos leletet köteles késziteni az a pénzügyi ellenőrző közeg is, aki az illetékellenőrzési szemlén illetékhiányt vagy szabálytalan illetéklerovást, vagy az illetékkiszabás végetti bemutatás körül mulasztást állapit meg.

(4) Hivatalos leletet kell késziteni különösen ha

1. a bélyeggel kötelezően lerovandó illetéket sem bélyeggel sem pedig bélyeglerovást helyettesitő fizetéssel nem, vagy hiányosan rótták le;

2. a lerovásra használt bélyeg ismételten használtnak vagy hamisitottnak látszik, vagy pedig csonka, esetleg tépett;

3. a közvetlen illetékfizetés alá eső irat után az illetéket nem, vagy hiányosan fizették meg;

4. az illetékkiszabás céljából bemutatási kötelezettség alá eső iratról a bemutatást bizonyitó állami adóhivatali (illetékkiszabási hivatali) igazolás hiányzik;

5. ha nem az eredeti iratot, hanem annak hiteles másolatát nyujtják be (mutatják be), de a záradékból az, hogy az eredeti iraton az illetéket lerótták, illetőleg, hogy azt kiszabás végett bemutatták, nem tünik ki;

6. az iratnak egyszerü (nem hitelesitett) másolatát nyujtják be (mutatják be) és az eredeti példány felmutatásával nem igazolják, hogy az eredeti példányon az illetéket lerótták, illetőleg, hogy azt kiszabás végett bemutatták.

(5) A hivatalos leletet az erre a célra rendszeresitett ürlapon az összes kérdőpontok kitöltésével kell elkésziteni s annak az illeték kiszabásához szükséges, továbbá a fizetésre kötelezettre vonatkozó pontos adatokat kell tartalmaznia. Ha a hivatalos lelet százalékos illeték alá eső okiratra vonatkozik, a lelethez az okirat egyszerü másolatát is csatolni kell.

(6) A hivatalos leletet annak készitője kelettel és névaláirással ellátni köteles s a lelet tartalmának valódiságát az azt kiállitó közeg hatóságának vagy elöljárójának hivatalosan igazolni kell. A megbizott pénzügyi közeg által illetékellenőrzési szemle során, valamint a közjegyző által készitett hivatalos leletnél ez az igazolás elmarad.

(7) A leletező a hivatalos lelet készitésekor a megleletezett beadványon, okiraton vagy egyéb iraton a leletben megrögzitett illetékhiány összegét, százalékos illeték alá eső okiratnál a leletezés megtörténtét, továbbá a leletezés helyét és idejét tintával vagy tintairónnal feljegyezni és a feljegyzést aláirni köteles.

(8) A hivatalos leletben foglalt adatokat az ellenkező bizonyitásáig teljes bizonyitó erejűnek kell tekinteni.

(9) A hivatalos leletet esetleg mellékleteivel együtt az illeték kiszabására illetékes állami adóhivatalhoz kell megküldeni.

(10) A jelen § rendelkezései szerint készitett hivatalos lelet alapján kiszabott és megfizetett birság fele része jutalom cimén a lelet készitőjét illeti. A jutalom teljes egészében a lelet készitőjének jár akkor is, ha a lelet tartalmának valódiságát a lelet készitőjének felettes hatósága vagy elöljárója igazolja.

(11) Ha az illetékhiányt feljelentés deritette fel, a (10) bekezdésben megállapitott jutalom a feljelentőt és a lelet készitőjét egyenlő arányban illeti.

Második rész

AZ ILLETÉKEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

I. CIM

Vagyonátruházási illetékek

XVII. Fejezet

A vagyonátruházási illetékre vonatkozó általános szabályok

106. §

A vagyonátruházási illeték nemei

Vagyonátruházási illetékek:

1. az öröklési,

2. az ajándékozási,

3. az ingyenes vagyonszerzési,

4. a visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték és

5. az illetékegyenérték.

XVIII. Fejezet

A vagyonátruházási illetékre vonatkozó különös szabályok

107. §

Az ingyenes vagyonszerzési illeték

(1) Ingatlan és ingó dolognak, vagyonjognak és bármely más vagyoni értéknek öröklési vagy ajándékozási illeték alá eső módon megszerzése az öröklési, illetőleg ajándékozási illetéken felül ingyenes vagyonszerzési illeték alá esik. Ingatlanok tekintetében az ingyenes vagyonszerzési illeték az eddigi ingyenes ingatlanvagyonátruházási illeték helyébe lép.

(2) Amennyiben a jelen rendelet eltérően nem rendelkezik, az ingyenes vagyonszerzési illeték tekintetében ugyanazok a szabályok irányadók, amelyeket az 1920: XXXIV. törvénycikk és az azt kiegészitő rendelkezések az ingyenes ingatlanvagyonátruházási illetékre megállapitanak.

108. §

Életbiztositási összeg

Az 1920: XXXIV. tc. 75. §-a a következő rendelkezéssel egészittetik ki:

Ha a biztositási szerződést kifejezetten az öröklési és az ezzel kapcsolatos vagyonátruházási illetéknek fedezésére kötötték és a biztositó intézet a biztositási szerződés alapján jogosult vagy köteles a biztosítási összeget az emlitett illetékek törlesztésére vagy kiegyenlitésére közvetlenül a kincstár javára befizetni, meg kell állapitani, hogy az örökség (hagyomány) egyéb tárgyainak értékét alapul véve, mekkora lenne az emlitett illetékek összege, s a biztositási összegnek csupán az ezt meghaladó részét kell az öröklési és ingyenes vagyonszerzési illeték alapjának megállapitásánál számitásba venni.

109. §

Az öröklési illeték kulcsa

(1) Az öröklési illeték összegét az egy-egy örökösnek vagy hagyományosnak jutott örökség, illetőleg hagyomány tiszta értéke alapulvételével az alábbi táblázatban foglalt kulcsok alkalmazásával kell kiszámitani:

(2) Az előbbi bekezdésben foglalt táblázat egyes csoportjaiba a következő örökösök (hagyományosok) tartoznak:

az I. csoportba az örökhagyó lemenője és felesége,

a II. csoportba az örökhagyó felmenője és férje,

a III. csoportba az örökhagyó édes- vagy féltestvére és ezeknek gyermeke, az örökhagyó örökbefogadott, valamint mostoha gyermeke és ezeknek lemenője, továbbá az örökhagyó lemenőjének házastársa,

a IV. csoportba az örökhagyó édes- vagy féltestvérének unokája és ennél távolabbi lemenője, továbbá szülőjének testvére és ennek gyermeke,

az V. csoportba az I-IV. csoportba nem tartozó örökös vagy hagyományos.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a házasságon kivül született gyermek az anyjához és anyjának rokonaihoz való rokoni viszonya szempontjából a törvényes gyermekkel esik egy tekintet alá.

(4) Annak szerzésére, aki az örökhagyóval szolgálati viszonyban volt és az örökséget (hagyományt) erre a yiszonyra tekintettel kapja, a III. csoportra meghatározott kulcsokat kell alkalmazni, ha az örökség (hagyomány) tiszta értéke 10.000 forintot meg nem halad.

(5) Utóörökös (utóhagyományos) szerzése esetében az illetékkulcs alkalmazásánál az utóörökösnek (utóhagyományosnak) ahhoz a személyhez való rokoni vagy egyéb viszonya irányadó, aki őt utóörökösnek (utóhagyományosnak) rendelte.

(6) Hitbizomány átszállása, valamint hitbizományi kötöttség alól felszabadult vagyonból részesedés esetében, ha a szerző az előző hitbizományi birtokosnak lemenője, az I. csoportra, egyébként pedig a III. csoportra megállapitott kulcsokat kell alkalmazni.

(7) Családi alapitvány létesitése vagy gyarapitása céljára juttatott örökség (hagyomány) tekintetében a III. csoportra, egyéb alapitvány létesitése vagy gyarapitása céljára juttatott örökség (hagyomány) tekintetében pedig az V. csoportra megállapitott kulcsokat kell alkalmazni.

(8) Az olyan nyugdijintézetnek, nyugdijegyesületnek, vagy nyugdijalapnak szerzése, amelynek fenntartásához az állam, a törvényhatóság, a község (város) vagy valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezet hozzájárul, továbbá ilyen hozzájárulás nélkül is annak a nyugdijintézetnek, nyugdijegyesületnek, elismert vagy el nem ismert vállalati nyugdijpénztárnak vagy nyugdíjalapnak szerzése, amelyet tagjai biztositás igénybevételével ön-segélyezés céljából, nyerészkedés kizárásával szerveznek, a III. csoportra meghatározott kulcsok alkalmazásával esik illeték alá.

(9) Ha visszatérő szolgáltatás után járó öröklési illeték évi részletekben kiszabásának van helye, az egyes évi részletek kiszabásánál illetékalapul a már esedékessé vált összes szolgáltatások együttes összegét kell venni, az igy előálló illeték összegéből azonban a korábbi évekre kiszabott illetékek együttes összegét le kell vonni.

(10) Az 1920: XXXIV. tc. 87. és 88. §-a hatályát veszti.

110. §

Az öröklési illetéknek esedékesség előtti megfizetése

(1) Az, aki a más személy haszonélvezetével terhelt öröklés után járó öröklési illetéket, mielőtt a fizetési kötelezettségnek a haszonélvezet folytán elhalasztott időpontja beállott volna, megfizeti, az egyébként járó öröklési illetéknek csupán a következő bekezdésben megszabott hányadát köteles fizetni.

(2) A fizetendő hányad, ha a fizetés napján a haszonélvezetre jogosult

(3) Az előző bekezdéseknek megfelelő fizetés esetében a kiszabott öröklési illeték fennmaradó többletét hivatalból törölni kell.

(4) Az előző bekezdések rendelkezéseit alkalmazni kell akkor is, ha az illetéket nem teljesen egyenlitik ki. Ilyen esetben a törlendő illeték összegét ugy kell kiszámitani, hogy a befizetett összegnek a törlendő százalékkal való szorzatát el kell osztani a fizetendő százalékkal.

(5) Ha a haszonélvezeti jog egymásután több személyt illet, a fizetendő hányadot a legfiatalabb életkora szerint kell megállapitani. Ugyanigy kell eljárni akkor is, ha a haszonélvezet közösen illet meg több személyt, olymódon, hogy a tulélőnek jut az egész haszonélvezet.

(6) Ha a haszonélvezet több személyt részarányban illet, a fizetendő hányad megállapitásánál ezt az arányt kell figyelembe venni.

(7) A haszonélvező életkorát az illetékfizetéssel egyidejüleg - születési anyakönyvi kivonattal (keresztlevéllel) - igazolni kell.

111. §

Az ajándékozási illeték kulcsa

(1) Az ajándékozási illeték összegét a megajándékozott által szerzett ajándék tiszta értékének alapulvételével az alábbi táblázatban foglalt kulcsok alkalmazásával kell kiszámitani:

(2) Az előbbi bekezdésben foglalt táblázat egyes csoportjaiba a következő megajándékozottak tartoznak:

az I. csoportba az ajándékozó lemenője és házastársa, valamint a kötendő házasságra tekintettel előre adott, vagy annak megkötése esetére kötelezett ajándékra nézve az ajándékozó jegyese,

a II. csoportba az ajándékozó felmenője,

a III. csoportba az ajándékozó édes- vagy féltestvére és ezeknek gyermeke, az ajándékozó örökbefogadott, valamint mostohagyermeke és ezek lemenője, továbbá lemenőjének házastársa, végül a kötendő házasságra tekintettel előre adott vagy annak megkötése esetére kötelezett ajándékra nézve, az ajándékozó lemenőjének jegyese,

a IV. csoportba az ajándékozó édes-, vagy féllestvérének unokája és ennél távolabbi lemenője, továbbá szülőjének testvére és ennek gyermeke.

az V. csoportba az I.-IV. csoportba nem tartozó megajándékozott.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a házasságon kivül született gyermek az anyjához és anyjának rokonaihoz való rokoni viszonya szempontjából a törvényes gyermekkel esik égy tekintet alá.

(4) Ha a kötendő házasságra tekintettel előre adott vagy annak megkötése esetére kötelezett ajándék esetében a házasságkötés meghiusult anélkül, hogy az ajándékozást visszavonták, vagy az ajándék visszaadása iránt az eljegyzéstől való visszalépés napjától számitott egy év alatt keresetet inditottak volna, az ajándékozási illeték kulcsára nézve az ajándékozónak és a megajándékozottnak az ajándékozás időpontjában fennállott rokoni kapcsolatát a jegyességre tekintet nélkül kell a (2) bekezdés alkalmazása szempontjából alapul venni, ha pedig az ajándékozási illetéket a jegyességre tekintettel szabták ki, azt ennek a rendelkezésnek megfelelően helyesbiteni kell. A házasságkötés meghiusulását az illeték fizetésére kötelezett bejelenteni tartozik.

(5) Családi alapitvány létesitése vagy gyarapitása céljára juttatott ajándék tekintetében a III. csoportra, egyéb alapitvány létesitése vagy gyarapitása céljára juttatott ajándék tekintetében, ugyszintén a megszünt alapitvány vagyonának átszállása esetében az V. csoportra megállapitott kulcsokat kell alkalmazni.

(6) Családi alapitvány jövedelméből részesülés esetében a III. csoportra, egyéb alapitvány jövedelméből részesülés esetében pedig az V. csoportra megállapitott kulcsokat kell alkalmazni.

(7) A 109. § (8) bekezdésében emlitett nyugdijintézet, nyugdijegyesület, nyugdijpénztár és nyugdijalap a részére juttatott ajándék értéke után a III. csoportra meghatározott illeték fizetésére köteles.

(8) Ha a visszatérő szolgáltatás után járó ajándékozási illeték évi részletekben való kiszabásának van helye, az egyes évi részletek kiszabásánál illetékalapul a már esedékessé vált összes szolgáltatások együttes összegét kell venni, az igy előálló illeték összegéből azonban a korábbi évekre kiszabott illetékek együttes összegét le kell vonni.

(9) Az 1920:XXXIV. tc. 92. és 93. §-a hatályát veszti.

112. §

Az ingyenes vagyonszerzési illeték alapja

(1) Az ingyenes vagyonszerzési illeték alapja a megszerzett vagyon teljes értéke, amelyből adósság és egyéb teher cimén levonásnak nincs helye.

(2) Ingó vagy ingatlan dolog haszonélvezeti vagy használati szolgalmának viszteher nélkül való megszerzése esetén az ingyenes vagyonszerzési illeték alapjául a haszonélvezeti vagy használati szolgalomnak a jelen rendelet 44. §-a szerint kiszámitott értékét kell alapul venni. Ezekben az esetekben a haszonélvezőt vagy használót terhelő adósságot és egyéb terhet számitásba kell venni.

(3) Az 1920:XXXIV. tc. 94. §-a hatályát veszti.

113. §

Az ingyenes vagyonszerzési illeték kulcsa

(1) Ha a szerző az örökhagyónak, illetőleg ajándékozónak le- vagy felmenője, vagy házastársa, az ingyenes vagyonszerzési illeték kulcsa 2%

(2) Ha a vagyon visszteher nélkül az (1) bekezdésben megjelölt személyeken kivül másra száll át, az ingyenes vagyonszerzési illeték kulcsa 3%.

(3) Az 1920: XXXIV. tc. 95. §-a hatályát veszti.

114. §

A terhelt vagyon illetéke

(1) A 113. § (1) bekezdése esetében a vagyon teljes értéke után 2% ingyenes vagyonszerzési illetéket kell fizetni, tekintet nélkül arra, hogy a megszerzett vagyont adósság és egyéb teher terheli-e.

(2) A 113. § (2) bekezdése alá eső szerzéseknél a 3% ingyenes vagyonszerzési illeték a vagyon értékének csak az után a része után fizetendő, amely érték után a vagyon szerzője az öröklési vagy ajándékozási illetéket köteles fizetni. A vagyon értékének ezt az összeget meghaladó része után pedig a visszterhes ingatlanvagyonátruházásra, illetőleg a viszterhes ingó átruházásról kiállitott okiratra megszabott illetéket kell fizetni.

(3) Ha a levonható adósság és egyéb teher összege a vagyon értékét meghaladja s igy ajándékozási vagy öröklési illeték kiszabásának helye nincs, az illetéket ugy kell megállapitani, mintha teljesen visszterhes vagyonátruházás jött volna létre és ebben az esetben az elvállalt összes szolgáltatás, adósság és egyéb teher értéke az illeték alapja. Ha az igy tulterhelt örökség vagy ajándék ingóból és ingatlanból áll, az ingatlanra bekebelezett adósságon kivül a többi terhet az ingó és ingatlan valódi értékének megfelelő arányban kell az ingó és ingatlan között megosztani és az ingatlanra eső rész után visszterhes ingatlanvagyonátruházási illetéket, mig az ingóságra eső rész után a visszterhes ingóátruházásról kiállitott okiratra járó okirati illetéket kell fizetni.

(4) Ha a szerző csak a megszerzett vagyon erejéig felel a teherért és egyéb szolgáltatásért, a visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték és okirati illeték csak a kapott vagyon értéke után szabható ki.

(5) Az 1920: XXXIV. tc. 96. §-a hatályát veszti.

115. §

A visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték kulcsa

(1) A visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték kulcsa, - amennyiben az 1920: XXXIV. tc. Második Része III. Cimének II. fejezetében, illetőleg a jelen § (3) bekezdésében foglalt részletes szabályok másként nem rendelkeznek - az ingatlan teljes értéke után

10. 000 Ft értékig .... 10%

10. 000 Ft értéken tul .. 12%.

(2) Minden olyan esetben, amelyben az 1920: XXXIV. törvénycikk szerint az ingatlan vagyonátruházási illeték kulcsa 5% volt, az (1) bekezdésben megállapitott illetékkulcsokat kell alkalmazni.

(3) A közszerzeményi igénynek a házasság megszünésekor ingatlanvagyonnal kielégitése után 5% visszterhes ingatlanvagyonátruházási illetéket kell fizetni.

(4) Az 1920: XXXIV. tc. 97. és 111. §-a hatályát veszti.

116. §

A vármegyék kötelezettsége illetékegyenérték fizetésére

Az 1920: XXIV. tc. 118. §-a (1) bekezdésének 3. pontja azzal egészittetik ki, hogy illetékegyenértéket tartoznak fizetni a vármegyék is.

117. §

Az illetékegyenérték kulcsa

(1) Illetékegyenérték fejében évenkint 2%-ot kell fizetni.

(2) Az országos tudományos intézet, a köztanintézet, a közoktatási, közművelődési, közegészségügyi és közjótékonysági célra rendelt alapitvány, valamint a kizárólag ilyen célra alakult intézet vagy egylet, végül az oktatással és betegápolással foglalkozó szerzetesrend, ha vagyonát az emlitett céloktól alapszabály, vagy rendi szabály értelmében elvonni nem lehet, 0.4% illetékegyenértéket fizet.

(3) Az 1920: XXXIV. tc 120. §-a hatályát veszti.

118. §

Mentesség és kedvezmény az öröklési, az ajándékozási és az ingyenes vagyonszerzési illeték alól

(1) Az öröklési, az ajándékozási és az ingyenes vagyonszerzési illeték alól mentes:

1. a magyar állam szerzése;

2. az olyan közintézet vagy közalap szerzése, amelynek hiányait az államkincstárból kell fedezni;

3. viszonosság esetében az Idegen államok igazolt diplomáciai képviselői és az általuk kizárólag hivatalos célra alkalmazott személyek, valamint a nevezettekkel közös háztartásban élő családtagok ingó hagyatékának átszállása, feltéve, hogy a felsoroltak az illető idegen állam polgárai, végül az olyan személyek hagyatékának átszállása, akiknek nemzetközi egyezmény vagy a nemzetközi jogelvek alapján illetékmentességre van igényük;

4. a hazai tudományos, közoktatási, közművelődési és közjótékonysági célra juttatott örökség (hagyomány), vagy ajándék szerzése és az ilyen célra rendelt alap vagy alapitvány;

5. a lemenő, továbbá a feleség öröklése esetében annak a hagyatéknak az átszállása, amelynek értéke a tartozások levonása nélkül-500 forintot nem halad meg;

6. haditeleknek haláleset folytán való átszállása, vagy élők között ingyenes jogügylettel való szerzése, ha a szerző: hadirokkant, hadiözvegy vagy hadiárva, továbbá ha az elhunyt vagy az átruházó: hadirokkant, hadiözvegy vagy hadiárva, a szerző pedig az elhunytnak vagy az átruházónak törvényes leszármazója, házastársa, szülője vagy házasságon kivül született gyermeke.

(2) Amennyiben az örökség (hagyomány) tiszta értéke a 100.000 forintot nem haladja meg;

1. az egyébként járó öröklési és ingyenes vagyonszerzési illetéknek a felét fizeti:

a) az örökhagyónak az a lemenője, akinek életkora 8 évnél nem több;

b) az örökhagyónak az a felmenője vagy házastársa, akinek életkora a 70 évet meghaladja;

c) rokonságra és életkorra tekintet nélkül az az örökös (hagyományos), aki testi vagy szellemi fogyatékossága miatt állandóan munkaképtelen;

2. az egyébként járó öröklési és ingyenes vagyonszerzési illetéknek a háromnegyed részét fizeti:

a) az örökhagyónak az a lemenője, akinek életkora 8 évnél több, de a 14 évet nem haladja meg;

b) az, örökhagyónak az a felmenője, vagy házastársa, akinek életkora a 60 évet meghaladja, de 70 évnél nem több.

(3) Az 1920:XXXIV. tc. 6. §-a hatályát veszti.

119. §

A hősi halottak örököseinek illetékkedvezménye

(1) Ha a hősi halált halt személy lemenőjére, házastársára vagy felmenőjére szálló Örökség, illetőleg hagyomány tiszta értéke 20.000 forintot nem halad meg, az örökség (hagyomány) - tekintet nélkül annak tárgyára (állagvagyon, haszonélvezet, használati szolgalom vagy más vagyonérték) - az öröklési illeték alól mentes; ha pedig az örökség (hagyomány) tiszta értéke 20.000 forintnál több, az örökség (hagyomány) tiszta értékének csupán 20.000 forintot meghaladó összege esik öröklési illeték alá.

(2) Az (1) bekezdésben biztositott kedvezmény alkalmazása esetében:

a) ha az örökség (hagyomány) teljes értéke 20.000 forintnál nem több, az után ingyenes vagyonszerzési illeték nem jár,

b) ha pedig az örökség (hagyomány) teljes értéke 20.000 forintnál több, az ingyenes vagyonszerzési illeték alapját 20.000 forinttal csökkenteni kell.

(3) Azt, hogy az örökhagyó hősi halált halt, a honvédelmi miniszter értesitésével, illetőleg az erre vonatkozó bejegyzést tartalmazó halotti anyakönyvi kivonattal annak kell igazolnia, aki a kedvezményre igényt tart. A kedvezmény alkalmazását nem akadályozza az, hogy az örökhagyó hősi halálát az illeték kiszabása, illetőleg a kiszabás jogerőre emelkedése után igazolják. Ilyen igazolásnak azonban legkésőbb a kiszabás jogerőre emelkedésétől számitott öt éven belül van helye.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit azokban az esetekben is alkalmazni kell, amelyekben az illetékhez való jog a jelen rendelet hatálybalépése előtt, de az 1938. év november havának első napja után nyilt meg.

(5) A 270/1944. ME rendelet hatályát veszti.

120. §

Mentesség a visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték alól

(1) Az állam és annak nevében eljáró hatóság, közhivatal és közintézet, valamint az olyan közintézet és közalap, amelynek hiányait az államkincstárból kell fedezni, a visszterhes ingatlan-vagyonátruházás után járó ingatlanvagyonátruházási illeték alól mentes. Ez a mentesség azonban az emlitett hatósággal, közhivatallal, közintézettel és alappal szerződő másik félre nem terjed ki s igy ez a másik fél - amennyiben az illetékért egyetemleges felelősséggel tartozik - a teljes visszterhes ingatlanvagyonátruházási illetéket köteles megfizetni.

(2) Gazdasági művelésre szánt ingatlannak vagy az ilyen ingatlanra vonatkozó vételi jognak megszerzésére és azoknak eldarabolás utján történő eladására irányuló olyan ügylet, amelyet az Országos Központi Hitelszövetkezet vagy az Országos Földhitelintézet, vagy a Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolitására Alakult Szövetkezet, akár mint eladó, akár mint vevő, akár a saját részére, akár az állam részére köt, a visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték alól mentes. Ez a mentesség erdőgazdasági művelésre szánt ingatlan eladására irányuló ügyletre abban az esetben is kiterjed, ha a szerzőket a földmivelésügyi miniszter az erdőgazdasági ingatlan osztatlan közös használatára kötelezi.

(3) Ha idegen állam diplomáciai képviseletének, vagy külföldi tanulóknak, illetőleg külföldi közművelődési intézetnek elhelyezése céljából, visszterhes jogügylettel ingatlant szerez, az ilyen jogügylet a visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték alól viszonosság esetében - mentes.

(4) Haditeleknek hadirokkant, hadiözvegy vagy hadiárva által öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső jogügylettel való szerzése, továbbá a haditelek megváltása, vagy visszaváltása, a visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték alól mentes.

(5) Ha az elszakadt területről visszatelepülő volt magyar állampolgár ottani ingatlanát a magyar állam területén lévő ingatlanért elcseréli, a pénzügyminiszter a csereszerződést a visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték alól egészben vagy részben felmentheti.

(6) A pénzügyminiszter az ingatlan adás-vételi szerződés illetékét egészben vagy részben elengedheti, ha magyar állampolgár, vagy időközben visszahonositott és valósággal vissza is települt magyar állampolgár az elcsatolt területen közhatalmi kényszer következtében másra szállott ingatlana helyébe az azért kapott ellenérték lényeges segitségével szerez a magyar államterületen hasonló gazdasági jellegű ingatlant.

(7) Az 1920: XXXIV. tc. 8. §-a hatályát veszti.

121. §

Kedvezmény az illetékegyenérték alól

(1) Az 1920:XXXIV. tc. 118. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában emlitett javadalmak és alapítványok javadalmazásai mentesek az illetékegyenérték alól, ha összes évi jövedelmük 600 forintot meg nem halad.

(2) Az 1920: XXXIV. tc. 122. S-a (1) bekezdésének 2. pontja, továbbá (2) és (3) bekezdése hatályát veszti.

II. CIM

Okirati illetékek

XIX. Fejezet

Az okirati illetékre vonatkozó általános szabályok

122. §

Az okirati illeték nemei

Okirati illetékek:

1. az állandó összegü, általános tételű,

2. az állandó összegű, kivételes tételű,

3. az értéktől függő, lépcsőzetes tételű és

4. a százalékos okirati illeték.

123. §

Az okirati illeték tárgya

(1) Az okirat a jelen Cimben foglalt rendelkezések szerint illeték alá esik.

(2) A jelen rendelet alkalmazásában okiratnak kell tekinteni az olyan iratot, amely jogügyletet foglal magában, valamint minden olyan iratot is, amelyet bárminő nyilatkozatról, vagy egyéb tényről azzal a rendeltetéssel állitottak ki, hogy az a kiállitó javára vagy azzal szemben, illetőleg annak számára, akinek részére kiállitották, jogi jelentőségű vonatkozásban bizonyitékul szolgáljon.

(3) Az okirat alakja, továbbá az, hogy az okirat a perjogi szabályok által a teljes bizonyitó erőhöz megkivánt kellékekkel bir-e vagy nem, alá van-e irva vagy nem. hogy az okiratban foglalt jogügylet valójában más jogügyletet palástol, hogy az okirat a tényeket a valóságnak megfelelően adja-e elő, végül, hogy a? okiratot felhasználták-e arra a célra, amelyre kiállitották, a kincstárnak az illetékhez való jogát - hacsak maga a rendelet kivételt nem tesz - nem érinti. Ehhez képest a levél, a távirat, a jegyzőkönyv, a hatósághoz vagy hivatalhoz intézett beadvány, vagy a hivatalos kiadvány, ha tartalma szerint a (2) bekezdés alá esik, szintén tárgya az illetéknek.

(4) Hacsak a jelen rendelet egyes esetekre kifejezetten eltérő rendelkezést nem tartalmaz, nem tárgya az illetéknek a jogügyletet tartalmazó okirat, ha a benne foglalt jogügylet alaki kellékek hiánya miatt vagy más okból eredetileg semmis, kivéve, ha az ügylet jóváhagyás folytán vagy az elfogadott teljesités következtében utóbb érvényessé vált.

(5) A hivatalos kiadványok közül csak a hatóságnak vagy hivatalnak magánjogi viszonyában keletkezettek, továbbá azok esnek okirati illeték alá, amelyekre nézve ezt a kötelezettséget a jelen rendelet, illetőleg a vonatkozó jogszabály egyes rendelkezései kifejezetten megállapitják.

(6) Az után a jogi cselekmény, illetőleg tárgy után, amelyre nézve ennek a rendeletnek, illetőleg a vonatkozó jogszabálynak egyes rendelkezései ezt kifejezetten elrendelik, a megfelelő okirati illetéket akkor is le kell róni, ha arról a cselekményben részes felek okiratot nem állitottak ki, illetőleg, ha a tárgy az előző bekezdések értelmében okiratnak nem minősithető.

124. §

Az okirati illeték mértéke

A 123. § alapján illeték alá eső okirat, amenynyiben illetékéről a jelen Cim egyes §-ai másként nem rendelkeznek:

1. ha az okiratot jogügyletről állitották ki és a benne foglalt tárgy értéke megbecsülhető, a tárgy értékéhez képest 2%.

2. más esetben 6 Ft (állandó összegű általános tételű okirati) illeték alá esik.

125. §

Ivek és példányok

(1) Az okirat első példányának második és többi ive, valamint a többi példánynak minden ive - amennyiben a jelen rendelet az ivekre és -példányokra vonatkozólag másképen nem rendelkezik - 3 Ft illeték alá esik. Ez az ivenkinti illeték azonban az első példány első ivére járó illetéknél nagyobb nem lehet.

(2) Az irásba foglalt szerződés kiegészítő részeként jelentkező iratot (vázrajz, terv, tervrajz, feltétel, költségvetés, leirás stb.) a szerződésről készült okirat többi ivének kell tekinteni.

(3) A váltó második és többi példánya ugyanolyan illeték alá esik, mint az első példány.

(4) Közjegyzői okirat hiteles kiadványait az okirati illeték szempontjából az okirat második és többi példányának kell tekinteni.

XX. Fejezet

Az okirati illetékekre vonatkozó különös szabályok

126. §

Bizonyitványok

(1) Amennyiben ez a rendelet másként nem rendelkezik, minden olyan okirat (bizonyitvány, tanusitvány, igazolvány, nyilatkozat), amely tényeket, személyes vagy tárgyi tulajdonságokat, vagy körülményeket, értékeket bizonyit vagy tanusit:

1. ha azt biróság, egyéb állami, törvényhatósági, községi vagy egyházi hatóság, hivatal vagy hivatalos személy, kamara, ipartársulat, ipartestület vagy hasonló célu, törvény alapján szervezett testület állitja ki, 3 Ft,

2. ha azt más állitja ki - ideértve a közjegyzőt is - az állandó összegü általános tételü okirati illeték alá esik.

(2) Az illeték mértéke szempontjából közömbös az, hogy az (1) kezdésben meghatározott okiratot egy vagy több személy állitja ki.

(3) Az anyakönyvi kivonat az (1) bekezdés I. pontjában meghatározott illeték alá esik.

(4) Az állampolgársági bizonyitvány illetéke 20 Ft.

(5) Az 1894:XXXIII. tc. 59. §-ában meghatározott tanusitvány 6 Ft illeték alá esik.

127. §

Munkakönyv

(1) A háztartásban, mezőgazdaságban, vagy kereskedelmi vagy iparvállalatnál bármily alkalmazásban álló részére a cseléd- vagy ipartörvény, vagy más törvény szerint az arra rendelt hatóság által kiállitott munkakönyv vagy egyéb bizonyitvány, amelynek célja az, hogy az alkalmazott személyi adatai, fizetése (munkabére), személyes tulajdonságai és viszonyai, magaviselete, szolgálata vagy elbocsátatása felől nyujtson tájékoztatást, könyvenkint vagy bizonyitványonkint 2 Ft illeték alá esik.

(2) Az illeték lerovására szolgáló bélyeget a könyv vagy bizonyitvány első lapjára kell ragasztani és a kiállitó hatóság bélyegzőjével felül kell bélyegezni.

(3) A munkakönyvbe hivatalosan vagy az egyes munkaadók által bejegyzett szolgálati és magaviseleti bizonyitvány illetékmentes, de ha azt külön állitják ki, az (1) bekezdésben megállapitott illeték alá esik.

(4) Illetékmentes az a bizonyitvány, amelyet a községi elöljáróság a szolgálatba lépni szándékozó részére a rendőrhatóság hivatalos használatára abból a célból állit ki, hogy annak alapján a cselédkönyv kiállitható legyen.

128. §

Iskolai és tanulmányi bizonyitvány

(1) iskolai és tanulmányi bizonyitvány, amelyet félév vagy évfolyam végén tett egy vagy több vizsga eredményéről köztanintézet és azzal egyenlő hatályu bizonyitvány kiadására jogositott magántanintézet ad ki (ideértve a polgári iskolai vizsgabizonyitványt is), továbbá az egyetemeknél szokásos félévi leckehallgatási bizonyitvány, tekintet nélkül arra, hogy egy vagy több tantárgy hallgatását bizonyitja, 1 Ft illeték alá esik.

(2) Az olyan iskolai bizonyitvány, amelyben egyszerre több félévi vagy több egész évi vizsga letételét, illetőleg több különálló tanfolyam eredményét bizonyitják anélkül, hogy végleges bizonyitvány lenne, annyiszor esik 1 Ft illeték alá, ahány félév, egész év, vagy önálló tanfolyam eredményére vonatkozik.

(3) A középiskolai érettségi bizonyitvány, a felsőbb iskolai tanulmányok befejezését igazoló bizonyitvány (abszolutorium), a népiskolai, illetőleg általános iskolai tanttói oklevél, valamint az államvizsgáról és szigorlatról kiadott bizonyitvány illetéke 6 Ft.

(4) A tudori (doktori) olkevél, tanári, mérnöki és egyéb felsőiskolai tanulmányok elvégzéséhez és külön vizsga letételéhez kötött képesitést tanusitó oklevél (bizonyitvány) illetéke 25 Ft.

129. §

Egyéb bizonyitványok

(1) Az iparostanulóval az ipartörvény (1922: XII. tc.) 76. §-a értelmében kötött tanszerződés megkötése céljából az ipartörvény 76. §-ának (4) bekezdése értelmében kiállitott orvosi bizonyitvány, amig azt más célra nem használják, továbbá a tanviszonynak az ipartörvény 99 §-a alapján felbontásáról az iparostanuló részére kiadott bizonyitvány (határozat) 1 Ft illeték alá esik.

(2) Az ipartörvény (1922:XII. tc.) 105. §-a, valamint 106. §-a értelmében az iparostanuló részére az iparhatóság által kiadott bizonyitvány illetéke 1 Ft.

(3) Külön képesitéshez kötött foglalkozásoknál vagy külön szakvizsgához kötött szolgálati ágazatokban a képesités vagy szakvizsga megszerzéséhez előirt tanfolyam látogatásáról, Vagy a tanfolyam végén egy vagy több vizsga eredményéről kiadott olyan bizonyitvány, amely végleges bizonyitványnak nem tekinthető, 2 Ft illeték alá esik. Ha az ilyen bizonyitvány több különálló tanfolyam eredményét foglalja magában, annyiszor esik 2 Ft illeték alá, ahány önálló tanfolyam eredményére vonatkozik. A külön képesitésről vagy külön szakvizsgáról - ideértve a hadbirói vizsgát is - kiadott végleges bizonyitvány illetéke 6 Ft.

(4) Küldöncvállalat és vagyonőrző vállalat által alkalmazottai részére kiállitott és a rendőrhatóság által láttamozott személyazonossági igazolvány 1 Ft illeték alá esik.

130. §

Illetékmentes bizonyitvány

Illetékmentes:

1. az elemi vagy népiskolai, valamint a tanonciskolai (tanonctanfolyam) bizonyitvány;

2. az az orvosi bizonyitvány, amellyel a tanulónak az iskolából való elmaradását kivánják igazolni, valamint az, amelyet valamely hatóság vagy közhivatal - ideértve a katonai hatóságot és hivatalt is - hivatalos használatra kiván, amig azt más célra nem használják;

3. a kötelező beoltásról kiállitott orvosi bizonyitvány;

4. a cselédkönyv kiváltásához szükséges orvosi bizonyitvány, amig azt más célra nem használják;

5. a lelencet ápolásba venni szándékozó személy erkölcsiségéről, vagyoni viszonyairól és egészségi állapotáról kiállitott bizonyitvány, amig azt erre a célra használják.

6. a biróság vagy más közhatóság, vagy birói kiküldötti minőségben eljáró közjegyző megkeresésére, közvetlenül ezek részére kiállitott és megküldött anyakönyvi kivonat; ha azonban a biróság vagy más közhatóság, vagy a közjegyző az anyakönyvi kivonatot magáncél érdekében szerezte be hivatalból, az illetéknek az érdekelt fél részéről való lerovásáról gondoskodni köteles;

7. a még meg nem keresztelt gyermek anyakönyvi bejegyzéséről kizárólag a keresztelésnél való használatra kiállitott tanusitvány, továbbá a halotti anyakönyvbe bejegyzésről a temetés céljára kiállitott tanusitvány;

8. az elemi- vagy népiskolába, valamint a tanonciskolába (tanonctanfolyamra) való beiratáshoz szükséges anyakönyvi kivonat;

9. a katonai célra kiállitott anyakönyvi kivonat;

10. viszonosság esetében a külföldi állam hatósága vagy hivatala által diplomáciai uton hivatalos használatra kért anyakönyvi kivonat;

11. az állami, törvényhatósági, községi vagy egyházi adó vagy illeték megállapitása, helyesbitése vagy törlése céljából szükséges bizonyitvány, amig azt más célra nem használják;

12. az olyan bizonyitvány, amelyet a hatóság, község vagy közintézet számára tett szerződésszerü szolgáltatásról szóló számlára, nyugtára vagy ellennyugtára a szolgáltatás minősége vagy a szerződés feltételeinek teljesitése felől abból a célból állitanak ki, hogy a vállalkozó követelése kielégitéséhez juthasson, mig ezt a bizonyitványt más célra nem használják;

13. az olyan záradék, amelyet jogszabály alapján ellenőrzés vagy hitelesités tekintetéből egyes okiratokra hivatalosan kell rávezetni;

14. az a hatósági bizonyitvány, amely azt tanusitja, hogy az abban megnevezett személy jövedelme nem nagyobb, mint a lakóhelyén szokásos közönséges napszám (szegénységi bizonyitvány); az olyan bizonyitvány, amely az emlitett körülmény igazolása nélkül azt bizonyitja, hogy a benne megnevezett személynek vagyona nincs (vagyontalansági bizonyitvány), az általános szabály alá esik (126. §);

15. az a bizonyitvány, amely könyöradomány elnyerése vagy kórházba, szülőházba, lelencházba s általában keresetnélküli szegényeknek és ezek gyermekeinek ellátása és nevelése céljából fennálló jótékony intézetbe ingyen felvétel kieszközlése végett szükséges, addig, mig ezt más célra nem használják;

16. az a bizonyitvány, amelyet az, aki az államtól, törvényhatóságtól vagy községtől köz-vagy magánnyugdijat, vagy jótékony intézetektől tartási járadékot vagy könyöradományt kap, azoknak a körülményeknek igazolása végett köteles előmutatni, amelyektől a járandóság függ, - addig, amig a bizonyitványt más célra fel nem használják;

17. a szegény részére kiállitott következő bizonyitványok:

a) az illetőségi és állampolgársági bizonyitvány;

b) minden olyan bizonyitvány - ideértve az erkölcsi bizonyitványt, az orvosi bizonyitványt és az anyakönyvi kivonatot is -, amely

aa) házasság kihirdetéséhez, házassági akadály alól felmentéshez, valamit - az 1894: XXXIII. tc. 50. §-a szerint egyébként is mindenki számára illetékmentes okiratokon felül - a házasságkötéshez,

bb) törvényesitéshez,

cc) örökbefogadáshoz,

dd) házassági perhez,

ee) általában személyi állapotot (igy különösen gyermek törvényességének megtámadását, kiskoruság meghosszabbitását, gondnokság alá helyezést, atyai hatalom megszüntetését, holtnaknyilvánitást) tárgyaló perhez, illetőleg eljáráshoz,

ff) gyermektartás iránt inditott perhez, gg) állás vagy alkalmazás elnyeréséhez megkivánt előfeltételek igazolásához,

hh) tanintézetbe vagy nevelőintézetbe felvételhez, vagy tandijkedvezmény, ösztöndij igényléséhez szükséges, amig azokat a felsorolt célokra használják;

c) az a bizonyitvány, amely az a)-b) pont alá tartozó bizonyitvány kiadásához szükséges, amig azt más célra nem használják;

d) az előbbi pontokban felsorolt bizonyitványok másodlata és másolata, valamint a másolat hitelesitése, ha azt a b) vagy c) pontban emlitett célokra használják;

e) az a)-d) pontokban felsorolt bizonyitványokra a következő szöveget kell rávezetni:

"Ez a .........célra kiállitott............ bizonyitvány a ........ város (község) által ...... sz. a. kiállitott hatósági (szegénységi) bizonyitvány alapján illetékmentes."

f) A jelen 17. pont alkalmazása szempontjából azt kell szegénynek tekinteni, aki a fennálló jogszabályoknak megfelelő, hat hónapnál nem régebben kiállitott hatósági bizonyitványnyal (14. pont) igazolja, hogy nincs több jövedelme, mint a lakóhelyén szokásos közönséges napszám.

18. a külföldön kiállitott bizonyitvány, mindaddig, mig azt a belföldön hivatalosan nem használják;

19. az a bizonyitvány, amelynek illetékmentességét más jogszabály állapitja meg.

131. §

Leltár

(1) A leltár, - tekintet nélkül arra, hogy azt birósági tisztviselő vagy a biróság megbizása folytán közjegyző, továbbá akár biróság megbizása folytán akár anélkül községi előljáróság (városi hatóság) vagy más hatóság, illetőleg annak közege készitette-e - a leltárban felvett vagyontárgyaknak a tehertételek levonása nélkül számitandó értéke minden egész vagy megkezdett 5.000 forintjától ivenkint 1 Ft illeték alá esik. A leltár összes illetéke azonban az állandó összegü, általános tételü okirati illetéknél kevesebb és 50.000 forintnál több nem lehet.

(2) Ha a vagyonról több hatóság (közjegyző) több részletben késziti el a leltárt, mindegyik hatóság (közjegyző) készitette részleltárra az abban felvett vagyontárgyak értékének megfelelően kell az illetéket leróni.

(3) Ugyanazon hatóság (közjegyző) által folytatólagosan készitett részleltáraknál csak annyiban kell illetéket leróni, amennyiben a korábban készülteken lerótt összes illeték az 50.000 forintot még el nem érte. Az ilyen cimen mérsékeltebb illeték alá eső vagy illeték alá nem eső részleltárra a 86. § rendelkezései irányadók.

132. §

Hitelesítés

(1) Okiraton vagy irományon 1evő aláirás valódiságának biróság, hatóság, hiteles hely vagy közjegyző által bizonyitása, hitelesitése, minden egyes aláirás után 3 Ft illeték alá esik.

(2) Kereskedelmi cég és társasági szerződés aláirásának hitelesitése aláirásonkint 8 Ft illeték alá esik.

(3) A 134. § alá nem tartozó másolatnak az (1) bekezdésben felsoroltak részéről hitelesitése, ha a másolat jogügyletet tartalmazó okiratról készült, ivenkint az állandó összegü általános tételü okirati illeték alá, egyéb esetben pedig ivenkint 3 Ft illeték alá esik.

(4) Ha a másolat jogügyletet nem tartalmazó olyan okiratról készült, amely állandó összegü illeték alá esik, a hitelesités után ivenkint lerovandó illeték nem lehet több, mint amennyi illeték az eredeti okirat első ivére jár.

133. §

Forditás

(1) A forditás, amelynek hitelességét hites tolmács, közjegyző, hatóság vagy hivatal bizonyitja, ivenkint az állandó összegű, általános tételű okirati illeték alá esik.

(2) Az ilyen forditás hitelesitése után külön illeték nem jár.

134. §

Másolat (kivonat)

(1) Hivatalos iratról, könyvből, feljegyzésből vagy hivatalosan őrzött magánokiratról készült akár teljes, akár kivonatos másolat, ha azt biróság, állami, törvényhatósági vagy egyházi hatóság, hivatal vagy hivatalos személy, kamara, ipartársulat, ipartestület vagy hasonló célu, törvény alapján szervezett testület készitette el, akár hitelesitette azt, akár nem, ivenkint az állandó összegű általános tételü okirati illeték alá esik, a felek által készitettek azonban csak akkor, ha azt a biróság, hatóság, hivatal vagy köztestület, amelynek irataiból készült, hitelesiti. Az ilyen másolat hitelesitése után külön illeték nem jár.

(2) A jelen § alá tartozik egyebek közt: a telekkönyvi hatóság által vezetett telekkönyv-bői, a vasutak és csatornák központi telekkönyvéből, a bányatelekkönyvből, a telek- | könyvi térképről, a belföldi felmérési jegyzőkönyvről, a kataszteri telekkönyvből, a kataszteri birtokivből, a kataszteri térképről, a birói letétekről vezetett feljegyzésből, a cégjegyzékből, a cégbiróságnál őrzött iratról, birósági jegyzőkönyvről, közigazgatási hatóság határozatáról vagy egyéb iratáról készitett másolat (kivonat). Az anyakönyvi kivonat nem a jelen, hanem a 126. § alá tartozik.

(3) Amennyiben a már egyszer hitelesitett másolatra (kivonatra) csak az időközben bekövetkezett változást másolják le, ennek a másolatnak illetékét nem a másolat összes iveinek száma szerint kell leróni, hanem csak azoknak az iveknek a száma szerint, amelyekkel az eredeti másolat terjedelme növekedett, ha pedig ez a terjedelem a záradék által nem növekedett, csupán az állandó összegü általános tételü okirati illetéket kell leróni.

(4) A már egyszer hitelesitett másolatra (kivonatra) vezetett olyan záradék, amely azt bizonyitja, hogy az illető eredeti feljegyzésen időközben semmi változás nem történt, 3 Ft illeték alá esik.

(5) Ha a másolat jogügyletet nem tartalmazó olyan okiratról készült, amely állandó összegű illeték alá esik, a másolat után ivenkint lerovandó illeték nem lehet több, mint amennyi illeték az eredeti okirat első ivére jár.

135. §

Marhalevél

A marhalevél az 1929:XXVIII. tc. 14. §-ában megállapitott illetéktételek helyett a következő illeték alá esik:

a) juh, kecske, továbbá félévesnél fiatalabb malac után .............1 Ft,

b) félévesnél idősebb vagy hizott sertés után .............2 Ft,

c) két évesnél fiatalabb ló, szarvasmarha vagy bivaly után, továbbá korukra való tekintet nélkül szamár vagy öszvér után 2 Ft,

d) két évesnél idősebb ló, szarvasmarha vagy bivaly után.............4 Ft.

136. §

Meghatalmazás

(1) A meghatalmazás az 1920:XXIV. tc. 7. §-ának (2) bekezdésében meghatározott illetéktételek helyett a következő illeték alá esik:

1. ha a meghatalmazásban a meghatalmazott részére dijat vagy jutalmat kötöttek ki, ennek összege után 3% illetéket kell leróni, amely azonban az alábbi 2. pontban megállapitott illetéknél kisebb nem lehet;

2. ha a meghatalmazásban dijat vagy jutalmat nem kötöttek ki, a meghatalmazás illetéke az eljárás tárgyának értékéhez képest

500 forintig .............2 Ft,

500 forinton felül 5.000 forintig ............. 4 Ft,

5. 000 forinton elül, valamint olyan esetben, amikor az eljárás nem vagyonjogi igény érvényesitésére irányul, az állandó összegü, általános tételű okirati illeték jár.

(2) Az ügyvédi meghatalmazás kiállitása céljára forgalomban lévő pénzügyi bélyeges űrlapok az ügyvédi meghatalmazás igazolására a jelen rendelet hatálybalépése után is felhasználhatók, azonban csak a benyomott illetékbélyegnek a jelen §-ban meghatározott összegre kiegészitése után. A kiegészitő bélyeget a meghatalmazás bemutatásakor az erre vonatkozó általános szabályok szerint felül kell bélyegezni.

137. §

Váltó

(1) A 75600/1927. püm. számu rendelet (R. T. 1.412. o.) 2. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott illeték helyett 0.2%, a 2. pontjában meghatározott illeték helyett 1%, a 3. § (1) bekezdésében meghatározott illeték helyett 0.04%, illetőleg 0.2%, a (2) bekezdésében megállapitott illeték helyett 0.02%, a (3) bekezdésében megállapitott illeték helyett pedig 2%, végül az 1.509/1938. P. M. számu rendelet (R. T. 1.732. o.) 1. §-ában megállapitott illeték helyett 0.4% illeték jár.

(2) A 901/1925. PM rendelet (R. T. 993. o.) 8. § (1) bekezdésében meghatározott illeték kulcsa 2%.

(3) Az olyan váltón, amelyben az összeg egyelőre nincs kitéve, legalább 10 Ft illetéknek kell leróva lennie.

(4) A váltóilleték alapjául szolgáló forintösszeget százzal maradéknélkül osztható forint összegre kell mindig felfelé kikerekiteni.

(5) A belföldön kibocsátott váltó illetékét rendszerint pénzügyi bélyeges váltóürlap használatával kell leróni.

(6) Nem pénzügyi váltóürlapot csak ugy szabad használni, ha arra a megfelelő értékű bélyeget a váltó aláirása előtt felragasztják és azt. szintén még a váltó aláirása előtt valamelyik állami adóhivatal vagy azzal megbizott postahivatala hivatalos bélyegzővel felülbélyegzi.

(7) Ha a váltót pénzügyi bélyeges ürlapon olyan összegről állitják ki, amelynek a pénzügyi váltóürlapon benyomott bélyeg értéke nem felel meg, az illetéktöbbletet a pénzügyi ürlapra a váltó aláirása előtt felragasztott bélyeggel kell leróni és a bélyeget szintén még a váltó aláirása előtt a (6) bekezdés rendelkezései szerint felül kell bélyegeztetni.

(8) A nem pénzügyi ürlapon kiállitott váltó illetékének, valamint a pénzügyi bélyeges ürlapon kiállitott váltó után a benyomott bélyegértéken felül járó illetéktöbbletnek, a váltó aláirása előtt való lerovását a (6) és (7) bekezdésben emlitett bélyegfelragasztás helyett - a felek választása szerint - közvetlen illetékfizetéssel (57. §) is lehet teljesiteni, de csak akkor, ha a (6) bekezdés esetében lerovandó illeték vagy a (7) bekezdés értelmében lerovandó illetéktöbblet 50 forintot meghalad.

(9) Az 50 forintot meghaladó illetéket vagy illetéktöbbletet az illetékes állami adóhivatalnál a váltó kiállitása előtt, közvetlen illetékfizetéssel kell befizetni, ha az illeték vagy illetéktöbblet lerovására szükséges bélyegek a váltóürlapon el nem férnének.

(10) A külföldön kibocsátott, de belföldön fizetendő váltó illetékét a váltónak a belföldön kibocsátói, elfogadói vagy bármilyen más nyilatkozattal ellátása, forgalombahozása, hivatalosan felhasználása előtt, de legkésőbb a belföldre való behozást követő 15 napon belül kell leróni.

(11) A külföldön kibocsátott és kizárólag külföldön fizetendő váltó illetékét a váltónak belföldön elsőizben való forgalombahozása előtt kell leróni.

(12) Az illeték fejében a (10) vagy (11) bekezdésben megszabott határidőben megfelelő értékü bélyeget kell a váltóra felragasztani és a bélyeget szintén a (10) vagy (11) bekezdésben megszabott határidőben a (6) bekezdés rendelkezései szerint felül kell bélyegezni.

(13) Ha az illeték az 50 forintot meghaladja, a (10) és (11) bekezdésben megállapitott határidőben teljesitendő lerovás módjára a (8) és (9) bekezdés rendelkezései megfelelően irányadók.

(14) A váltóilleték kiegészitését a magasabb illetéklerovási kötelezettséget megalapitó körülmény bekövetkezésekor kell teljesiteni. Ha ez a körülmény valamely határidő eltelése, az illetéknek a határidő elteltét követő első hétköznapon, ha pedig a kiegészitési kötelezettséget valamely cselekmény (nyilatkozat rávezetése, hatósághoz való benyujtás) állapitja meg, az illetéknek a cselekmény foganatositása előtt már kiegészitve kell lennie.

(15) Az illetéktöbblet fejében a (14) bekezdésben megszabott határidőben megfelelő értékű bélyeget kell a váltóra felragasztani és a bélyeget szintén még a (14) bekezdésben megszabott határidőben a (6) bekezdés rendelkezései szerint felül kell bélyegeztetni.

(16) Ha az illetéktöbblet 50 forintot meghalad, a lerovást a (14) bekezdésben megállapitott határidőn belül a (8) és (9) bekezdések rendelkezései szerint kell teljesiteni.

(17) A váltónyilatkozat illetékét a nyilatkozatnak a váltóra rávezetése előtt kell leróni.

(18) A nyilatkozat illetéke fejében a (17) bekezdésben megszabott határidőben megfelelő értékü bélyeget kell a váltóra felragasztani és a bélyeget szintén még a (17) bekezdésben megszabott határidőben a (6) bekezdés rendelkezései szerint felül kell bélyegeztetni.

(19) Ha a nyilatkozat illetéke 50 forintot meghalad, azt a (17) bekezdésben megszabott határidőben a (8) és (9) bekezdés rendelkezései szerint kell leróni.

(20) A váltó illetékének, valamint az utóbb kötelessé váló illetéktöbbletnek és a váltónyilatkozat illetékének lerovására szolgáló bélyeget csak magára a váltóürlapra (váltóra) szabad felragasztani. A váltóürlaphoz (váltóhoz) fűzött papirlapra (toldatra) felragasztott bélyeggel az illetéklerovást érvényesen teljesiteni nem lehet.

(21) A bármilyen aláirással ellátott váltón lerótt illeték visszatéritésének semmiféle - még tartozatlan lerovás - címén sincs helye.

(22) A bármely okból használhatatlanná vált váltóürlapot és az erre felragasztott bélyeget csak akkor lehet megfelelő értékü uj bélyeges pénzügyi ürlapra vagy bélyegre kicserélni, ha a váltóürlapon semmiféle aláirás nincs.

138.

Váltóóvás

A váltóóvás - tekintet nélkül arra, hogy közjegyző vagy járásbiróság készitette-e azt -, a következő illeték alá esik:

ha a váltókövetelés összege 209 forintot meg nem halad 30 f;

200 forintnál nagyobb, de 1.000 forintot meg nem halad 1 Ft;

1. 000 forintnál nagyobb, de 2.000 forintot meg nem halad 2 Ft;

2. 000 forintnál nagyobb, de 5.000 forintot meg nem halad 4 Ft;

5. 000 forintnál nagyobb, de 10.000 forintot meg nem halad 10 Ft;

10. 000 forintnál nagyobb 20 Ft.

139. §

Csekk

(1) Az 1908: LVIII. tc. 24. §-ának rendelkezése alá tartozó csekk és csekkmásolat az idézett § (1) bekezdésében meghatározott illeték-tételek helyett, ha a csekk belföldön fizetendő. 5 f, ha pedig külföldön fizetendő, 10 f illeték

(2) Külföldön kiállitott, de belföldön fizetendő csekk, ha a kiállitása helyén hatályban lévő jogszabályoknak megfelel, 5 f illeték alá esik.

(3) A postatakarékpénztár által a csekkszámlatulajdonosok részére forgalombahozott csekkfüzet, ha abban 20 csekkürlap van 60 f, ha pedig a füzetben 50 csekkürlap van, 1 Ft 50 f illeték alá esik.

140. §

A vétbizonyitvány (nyugta) illetéke

(1) A nyugta és átvételi elismervény után az ill. dijj. 101. tételében meghatározott illeték helyett 1% illeték jár.

(2) Illetékmentes a következő nyugta és átvételi elismervény:

1. az 5 forintot meg nem haladó összegről vagy értékről kiállitott nyugta és átvételi elismervény;

2. a közadó fizetéséről kiállitott nyugta;

3. az állam, törvényhatóság vagy község, valamint az ezek igazgatása vagy kezelése alatt álló közintézet részére tartozatlanul teljesitett szolgáltatás visszatéritéséről kiállitott nyugta;

4. az állam által birói határozat (itélet, letiltó végzés) alapján teljesitett fizetésről kiállitott nyugta;

5. a hivatalos irat átvételéről kiállitott elismervény (vétiv, vétbizonyitvány);

6. a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban, az eredetiben csatolt okiratokról a birósági iroda által kiállitott elismervény (1911: I. tc. 133. §);

7. a biróság vagy más hatóság által hivatalosan lefoglalt, vagy pedig büntetés, birság vagy egyéb közkötelezettség biztositása végett őrizetbe vett tárgyak vagy pénzösszeg (bánatpénz, szolgálati és egyéb biztositék stb.) visszaadása felől kiállitott nyugta vagy átvételi elismervény; ez a rendelkezés a birósági letétekre nem terjed ki;

8. az állam, törvényhatóság, község és az ezek kezelése vagy közvetlen felügyelete alatt álló közintézetek érdekében vagy meghagyásából ezek alkalmazottai vagy megbizottai által teljesitett kiadás megtéritése fejében kifizetett összegről kiállitott nyugta;

9. oly összeg felvételéről kiállitott nyugta, amelyet valaki csupán mint az állami igazgatás végrehajtó közege vagy megbizottja vett át (pl. az árvaszék nyugtája, a birói letétből kezelés végett átvett árva vagyonról), ugyszintén az ilyen viszonyban az állami igazgatás részére teljesitett előlegezések és fizetések visszatéritéséről kiállitott nyugta;

10. a hagyatéki vagyontárgyak átvételéről a biztositási intézkedést foganatositó hatósági közeg által, továbbá a bírói megbizottként eljáró közjegyző által, végül ezeknek a vagyontárgyaknak őrzésével hivatalosan megbizott által kiállitott átvételi elismervény;

11. a polgári és büntető birósági eljárásban a tanunak, szakértőnek és tolmácsnak a kiadása megtéritése fejében fizetett összegről kiállított nyugta. A munkadij fejében megállapitott összegről szóló nyugtára ez a mentesség nem terjed ki, miért is ezt az összeget külön kell megállapitani és nyugtában kitüntetni, mert különben az illetéket az egész nyugtatott összeg után le kell róni;

12. az olyan szolgáltatás megtéritése fejében fizetett összegről kiállitott nyugta, amelyet nem magánjogi viszony alapján, hanem a közigazgatás céljára szolgáló adószerü vagy más szolgáltatásképen teljesitettek az állam, törvényhatóság vagy község, vagy az ezek kezelése vagy közvetlen felügyelete alatt álló közintézet részére (előfogat, katonai beszállásolás stb.);

13. az olyan kötvény kamatainak felvételéről kiállitott nyugta, amely kötvény kamatai (szelvényei) kamatilleték alá esnek, vagy kamatilleték alól kivételes szabály alapján mentesek. Illetékmentes az ilyen kamatnyugta akkor is, ha a szelvényeket beszedik és a kamatokat csak külön nyugta ellenében fizetik ki,

14. az állam, község (város) vagy valamely közalap részére fizetett iskola- és leckepénz be-és visszafizetéséről kiállitott nyugta;

15. a közkórház nyugtája az ápolási, gondozási, gyógyitási ás élelmezési költség cimén fizetett összegről, akár az annak megtéritésére elsősorban kötelezett, akár az országos betegápolási alap tériti meg azokat;

16. a zálogház és kölcsönintézet által az elzálogositó fél részére kifizetett azokról az összegekről szóló nyugta, amelyek a lejárt zálogok eladási árából a tartozások fedezése után az elzálogositó javára fennmaradtak;

17. a dohányegyedárusági szabályok alapján a meghatározott beváltási árakon a kincstár számára beszállitandó vagy beszállitott dohányért felvett előleg vagy más fizetés felől kiállitott nyugta;

18. az alkalmazotti jogviszonyból származó járandóság, valamint a tantiém felvételéről kiállitott okirat (nyugta, bérfizetési jegyzék);

19. a vitézségi érmek után járó illetményről kiállitott nyugta akkor is, amikor már az arra jogositott katonai szolgálatban nem áll;

20. rokkant katona illetményeiről és sebesülési járadékairól kiállitott nyugta;

21. az árvának vagy gyámjának az árvapénz kamatainak felvételéről kiállitott nyugtája;

22. a postai küldemény és távirat átvételéről kiállitott elismervény, valamint fuvarozott árunak a cimzett által való átvételéről a fuvarozó részére kiállitott elismervény;

23. a számadás követelésére jogosult által a számadásra kötelezettnek, valamint a számadásra kötelezett által a számadás követelésére jogosultnak átadott pénz vagy tárgy átvételéről a számadásra kötelezett, illetőleg a számadás követelésére jogosult által kiállitott nyugta (elismervény). Ez a mentesség azonban a számadásra kötelezett által a saját költségeinek vagy dijainak megtéritéséről kiállitott nyugtára nem terjed ki;

24. az alamizsnapénzről, azaz a szükölködők felsegélyezésére nyujtott adományról kiállitott nyugta, akár közvetlenül adják azt a szükölködő személyeknek, akár valamely, szegényápoló intézetnél fizetik be;

25. az olyan mentőegyesület részére teljesitett fizetésről kiállitott nyugta, amely egyesületnek a nyereség elérését célzó tevékenység kizárásával pusztán mentőügyi rendeltetése van;

26. a jelen rendelet 118. § (1) bekezdésének 2. pontjában emlitett közintézetek és közalapok részére adott, valamint az idézett § (1) bekezdésének 4. pontjában felsorolt célokra rendelt adományok átvételéről az adomány átvételére jogositott által kiállitott nyugta;

27. az a nyugta, amelynek illetékmentességét más jogszabály állapitja meg.

141. §

A jelzálogkölcsön törlesztési részletei és kamatai

A jelzálogkölcsönök törlesztési részleteinek és kamatainak felvételéről kiállitott nyugta (ill. dij. 89. tétel X.) illetéke 1%.

142. §

Letét

A fizetésképen történő letét után az ill. dijj. 67. tételének A. b) pontjában megállapitott illeték helyett 1% illeték jár.

143. §

A birói letét kiszolgáltatását elismerő okirat

(1) A birói letét kiszolgáltatását elismerő okirat (nyugta, átvételi elismervény) az alábbi rendelkezések szerint esik illeték alá:

a) értékpapir, okirat, idegen pénz, drágaság, vagy egyéb - a b) pont alá nem eső - dolog kiszolgáltatása után 2%;

b) pénzletét, valamint a bünügyi eljárásban letett dolog kiszolgáltatása után 1% illetéket kell leróni. Ha azonban a bűnügyi eljárásban letett dolog a bűnügyi eljárás befejezése után polgári birói eljárás tárgyául szolgál, az ilyen dolog kiszolgáltatását elismerő okiratra is az a) pontban foglalt szabályok irányadók;

c) ha az a) pont alá tartozó dolognak forgalmi értéke nincs, annak kiszolgáltatása után az a) pontban meghatározott illeték helyett az állandó összegű általános tételü okirati illetéket kell leróni;

d) ha a letétet a letevőnek vagy más olyan személynek adták (utalják) ki, aki a rendelkezésre álló adatok vágy az előterjesztett bizonyítékok szerint a letétbe helyezett összegnek vagy tárgynak a letétbehelyezés előtt tulajdonosa volt - ideértve a birói letétben lévő hagyatéki vagyontárgyaknak az örökös vagy hagyományos részére kiutalását is - a letét kiszolgáltatását elismerő okirat illetéke az állandó összegű általános tételű okirati illetéknél több nem lehet.

(2) Az (1) bekezdés szerint járó illeték alapja a letétnek a kiutaláskor meglévő értéke.

(3) Az (1) bekezdés szerint járó illetéket a birói letét kiszolgáltatását elismerő okiraton (nyugtán, átvételi elismervényen) bélyeggel vágy közvetlen fizetéssel (57. §) kell leróni, ha azonban a letét kiszolgáltatása postatakarékpénztár utján történik, az illetéket (az 5200/1924. PM utasitás (R. T. 1.097. o.) értelmében le kell vonni. Az illetéket akkor is le kell vonni, ha az átvételről okiratot nem állitottak ki.

(4) Az államkincstár és az abból javadalmazott közalap részére kiadott letét kiszolgáltatása nem esik illeték alá. Ha azonban a jogosult nem jelentkezése miatt az államkincstár javára átutalt letétet a jogosultnak utóbb kiadják, ez köteles a jelen § értelmében járó illetéket leróni.

144. §

Betéti, közkereseti és alkalmi társaság illetéke

(1) Az 1920: XXIV. tc. 13. §-ában a betéti, közkereseti és alkalmi társaság alakulása után megszabott illeték helyett 3%, a mezőgazdák által gazdasági gépek és eszközök beszerzésére és kizárólag a saját gazdaságaikban közös költségen való üzembentartása céljából kötött társasági szerződésre megállapitott illeték helyett pedig 0.6% illeték jár.

(2) Az olyan társasági szerződés, amelyben s szerződő felek csak személves munkásságukat kötik le a közös cél érdekében (1920: XXIV. tc. 13. § 1. pont) 100 Ft illeték alá esik.

(3) Az 1920: XXIV. tc. 13. §-ának 2-6 pontja alapján lerovandó illeték 100 forintnál kevesebb nem lehet.

143. §

Részvénytársaság alakulásának illetéke

A részvénykibocsátási illeték az 1920: XXIV. tc. 14. § 1. pontjában meghatározott illeték helyett 3%, ugyanezen § 5. pontjában meghatározott illeték helyett pedig 0.5%.

146. §

Szövetkezet alakulásának illetéke

A szövetkezet tagjainak törzsbetétei és üzletrészei után az 1920: XXIV. tc. 15. §-ának (1) bekezdésében meghatározott illeték helyett 0.5%, az ugyanezen § (2) bekezdésében meghatározott illeték helyett pedig 1.5% illeték jár.

147. §

A korlátolt felelősségü társasági szerződés illetéke

A korlátolt felelősségü társasági szerződés illetékének kulcsa 3%.

148. §

Osztalék

(1) A részvénytársaság a részvény, a szövetkezet a törzsbetét vagy üzletrész osztalékáról kiállitott szelvény, a korlátolt felelősségü társaság pedig a tagjai részére fizetett osztalék után 20% illetéket tartozik fizetni.

(2) A nyersanyag közös beszerzésére, közös raktár tartására, közös termelésre alakult, valamint az értékesitő és fogyasztási szövetkezet, amennyiben üzletköre ezeken a célokon kivül semmi más haszonhajtó vállalkozásra ki nem terjed, s tagjainak a törzsbetét vagy üzletrész 5%-át meghaladó osztalékot alapszabályai szerint nem adhat, a törzsbetétei vagy üzletrészei után fizetett osztalék után 10% illetéket fizet.

(3) Az illetékalap kikerekitése az összes osztalékok együttes ősszegénél történik.

149. §

A vagyonátruházási jogügyletről kiállitott okirat

(1) Az öröklési és az ajándékozási illeték alá eső vagyonátruházásról kiállított okirat - ideértve a végrendeletet is - 10 Ft illeték alá esik.

(2) Egyéb vagyonátruházásról kiállitott okirat az átruházott tárgy értéke (vételár, becsérték) szerint a következő illeték alá esik:

2. 000 forintig......3 Ft,

2. 000 forinton tul ... 6 Ft.

(3) Az ingatlan árverésről készült jegyzőkönyv ivenkint annyi okirati illeték alá esik, mint amennyit az ugyanolyan értékü (vételár) ingatlanadásvételről készült okirat után a (2) bekezdés szerint leróni kellene. A jegyzőkönyv első ivének okirati illetékét annyiszor kell leróni, ahány vevő szerezte meg az árverésre bocsátott ingatlant.

150. §

Visszterhes ingóátruházási jogügylet

(1) Ingó dolog visszteher mellett való átruházásáról kiállitott okirat - amennyiben a jelen rendelet másképen nem rendelkezik - az ingó dolog teljes értéke után 3% illeték alá esik.

(2) Ingó adásvételi szerződésről kiállitott okiratnál az illeték alapja a vételár és az összes mellékszolgáltatások együttes értéke. Ha ez az érték az adásvétel tárgyául szolgáló ingódolog értékénél szembetünően csekélyebb, az illeték alapjául az ingódolognak az értékelésre irányadó szabályok szerint megállapitott forgalmi értékét kell venni.

(3) Ingó dolognak árverésen megszerzése esetében az illetékre ugyanazok a szabályok állanak, amelyek az ingó adásvételre érvényesek. Az ingóság árveréséről készült jegyzőkönyvet akkor is az árverési vételről kiállitott okiratnak kell tekinteni, ha azt a vevő nem irta alá. Ha az árverésre bocsátott dolgokból több vevő szerzett meg egyes tárgyakat, az illeték minden egyes vevő szerzése, mint külön ingó adásvétel után külön-külön jár. A bélyeggel lerovandó illetéket önkéntes árverés esetében az eladó, végrehajtási árverés esetében a végrehajtató köteles leróni.

(4) Ingócsere-szerződésről készült okirat után az illetéket ugy kell kiszabni, mintha adásvételi szerződés volna. Az illeték alapja az elcserélt dolgok értéke közül a nagyobbik érték.

(5) Ingódolog tulajdonjogának a házasság megszűnésekor közszerzeményi igény kielégitése fejében átruházásáról kiállitott okirat 3% illeték alá esik.

(6) Az 5730/1941. ME rendelet 2. §-a hatályát veszti.

151. §

Műelőállitási (vállalkozási) szerződés

(1) Az olyan szerződésről kiállitott okirat, amellyel valaki kikötött dij mellett meghatározott dolognak vagy műnek előállitására és szállitására oly módon kötelezi magát, hogy a mű előállitásához szükséges anyagot is ő szolgáltatja - ideértve az épitkezési szerződéseket is - mint ingóadásvételi szerződés esik illeték alá.

(2) Ha a szállitandó áru mennyiségét csak a legmagasabb vagy a legalacsonyabb mérték szerint állapitották meg, az illetéket a kiigazitási jog fenntartásával a legmagasabb vagy legalacsonyabb mennyiség szerint kell megállapitani.

152. §

Élelmezési szerződés

(1) Az élelmezési szerződésről készült okirat (ill. dijj. 29. tétel) illetéke 2%.

(2) Ha olyan személynek élelmezését vagy eltartását vállalják el ellenszolgáltatás fejében, akit az elvállaló törvény szerint eltartani nem köteles, 3% illeték jár.

153. §

Szolgalom

(1) Az olyan okirat után, amely szolgalom alapitására irányuló jogügyletet vagy nyilatkozatot tartalmaz, ha a szolgalom szerzése öröklési vagy más vagyonátruházási illeték alá nem esik, 5% illeték jár. Az illeték alapja a szolgalomnak a jelen rendelet 43-44 §-ában foglaltak értelmében kiszámitott értéke.

(2) Haszonélvezeti vagy haszonvételi szolgalomnak - ideértve a lakásjogot is - az eredetileg kikötött határidő előtt megszüntetéséről kiállitott okirat

1. visszteher nélküli megszüntetés esetében 10 Ft;

2. viszteher melletti megszüntetés esetében 3% illeték alá esik.

(3) A (2) bekezdés 2. pontja szerint járó százalékos illeték alapja a vissztehernek, vagy szolgalomnak a 43-44. §-ban foglaltak értelmében kiszámitott értéke aszerint, hogy melyik érték a nagyobb.

154. §

Bérleti szerződés

A bérleti szerződésről kiállitott okirat (ill. dijj. 20. tétel) illetéke 1%.

155. §

Kölcsönszerződés

A kölcsönszerződésről kiállitott okirat az ill. dijj. 64. tételének 1. c) és 2. pontjában meghatározott illeték helyett 1% illeték alá esik.

156. §

Kézizálogról kiállitott zálogjegy

(1) A kézizálogra adott kölcsön biztositására szolgáló zálogtárgyról kiállitott zálogjegy (ill. dijj. 64. tétel 1. b) pont), ha az érték szerint járó 1% illeték nem kevesebb, 1 Ft illeték alá esik.

(2) Ha az (1) bekezdésben emlitett zálogjegyet a kereskedő nyolc napnál nem hosszabb időre állitja ki, az illeték legfeljebb 50 f.

157. §

Lombardkölcsön illetéke

Az ill. dijj. 89. tétel II. a) pontjában szabályozott esetben 0.4%, a b) pontban szabályozott esetben pedig 1% illeték jár.

158. §

Tengeri hajókölcsön

A tengeri hajókölcsönszerződés (ill. dijj. 90. tétel) illetéke 1%.

159. §

Jelzálogadóslevél és telekadóslevél

(1) Jelzálogadóslevélnek, telekadóslevélnek (Jt. 87. §) a telekkönyvi hatóság által kiállitása 15 Ft, részjelzálogadóslevélnek (Jt 97. §) kiállitása pedig adóslevelenkint 2 Ft illeték alá esik.

(2) A jelzálogadóslevélről (részjelzálogadóslevélről, telekadóslevélről) a telekkönyvi hatóság által kiállitott másodlat az állandó összegü, általános tételü okirati illeték alá esik.

160. §

Engedmény

(1) A pénzbeli követelés átruházásáról készült okirat (engedmény) 100 Ft illeték alá esik. Az illeték azonban az engedményezés ellenértékének, ha pedig az ellenérték az okiratból nem tünik ki, az engedményezett követelésnek 1%-ánál több nem lehet.

(2) Az engedményezésről kiállitott okiratnak kell tekinteni azt az okiratot, amelyet az engedményező az engedményes részére, valamint azt is, amelyet az adós részére állit ki, ugyszintén azt is, amelyben az engedményes az adóst az engedményezésről, illetve az engedményezőt az engedményezés elfogadásáról értesiti, végül azt is, amelyben az adós akár az engedményezővel, akár az engedményessel szemben az engedményezést vagy annak tudomásulvételét elismeri.

(3) Ha az illetéket a felsorolt okiratok bármelyikén lerótták, a többi okirat illetékmentes. Ha azonban az adósnak az előbbi bekezdésben megjelölt nyilatkozatával a tartozás elismerése is össze van kapcsolva, az okirat a kötelezvényekre megszabott illeték alá esik, kivéve ha az engedményezett jog alapjául szolgáló ügyletre vonatkozó szabályszerüen illetékezett okirat az engedményhez van csatolva.

(4) Kereskedő által vagy kereskedőre kiállitott utalvány engedményezése, továbbá kereskedő kötjegyére, tengeri hajós elismervényére, fuvarlevélre, fuvaros rakjegyére, kiszolgáltatási jegyre, közraktári zálogjegyre (warrantra), tengeri hajós kölcsönlevélre és tengeri biztositási jegyre vezetett engedmény, végül a Magyar Nemzeti Bank utalványára vezetett engedmény 2 Ft illeték alá esik. Ha azonban az okirat tárgyának értéke után 1%-kal számitott illeték ennél kevesebb, akkor csupán a százalékos illetéket kell leróni.

161. §

Utalvány

(1) A kereskedő által vagy kereskedőre kibocsátott utalvány, ha a szolgáltatás pénzből áll ás az utalványon feltüntetett fizetési határidő a kelet napjától legfeljebb 8 nap (ill. dijj. 93. tétel 2. a) pont) 1 Ft illeték alá esik, amenynyiben az érték szerint járó 1% illeték ennél nem kevesebb.

(2) Az ill. dijj. 93. tétel 2. pontjában emlitett százalékos illeték helyett 3% illeték jár.

162. §

Kamatjövedelmek illetéke

(1) A 3700/1926. PM rendelet (P. K. 241. o.) 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott illeték helyett 20%, illetőleg 10% illeték jár.

(2) A 3700/1926. PM rendelet 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott illeték kulcsa 20%.

(3) Az 1820/1932. ME rendelet (R. T. 282. o.) 1. §-ának (2) bekezdésében szabályozott esetben 20% kamatilleték jár.

(4) Az 1360/1933. ME rendelet (R. T. 902. o.) 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott illeték kulcsa 20%.

163. §

Zálogjogot alapitó okirat illetéke

(1) Az ingó dologra vagy jogra zálogjogot alapitó okirat után az ill. dijj. 103. tételében meghatározott illeték helyett 1% illeték jár.

(2) 1% illeték jár akkor is, ha a zálogjogot bármilyen hitel vagy általában bármilyen jövőben keletkező vagy keletkezhető követelés biztositására alapitják.

164. §

A jelzálogjog alapitásával kapcsolatos okiratok

(I) A jelzálogjog alapitásába beleegyezést tartalmazó okirat az 1500/1929. PM rendelet (R. T. 2.111. o.) 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott illeték helyett 1% illeték alá esik.

(2) A jelzálogtárgy helyébe más jelzálogtárgyat léptető nyilatkozat az 1500/1929. PM rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében meghatározott százalékos illeték helyett 1% illeték alá esik.

(3) A biztositéki jelzálogjog (Jt. 63., 66.-68. §) alapításába beleegyező nyilatkozatról kiállított okirat 0.2% illeték alá esik.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott illeték az állandó összegü általános tételű okirati illetéknél kevesebb nem lehet.

(5) A keretbiztositéki jelzálogjogot vagy egy részét átruházó nyilatkozatot tartalmazó okirat (Jt. 70. §) az állandó összegű, általános tételű okirati illeték alá esik.

165. §

Biztositéki okirat

A biztositéki okirat (kaució), a biztosítéki összeg után 1% illeték alá esik.

166. §

Kezességi okirat

A kezességi okiratnak az ill. dijj. 60. tételében meghatározott százalékos illetéke 1%.

167. §

Egyes pénzintézetek jelzálogkölcsöneire vonatkozó okiratok illetékkedvezménye

(1) Az Országos Központi Hitelszövetkezet vagy tagintézetei, a Magyar Földhitelintézet, vagy az Országos Földhitelintézet által nyujtott jelzálogos kölcsönről a kölcsöntnyujtó intézet javára kiállitott kötelezvény, tartozásátvállalási okirat, valamint az ilyen kölcsönt biztositó jelzálogjogról a követelés megszűnése folytán lemondó nyilatkozat (törlési engedély) 2.000 Ft értékig 5 Ft, 2.000 Ft értéken felül 10 Ft illeték alá esik. Az illeték azonban az érték szerint számitott 1%-nál több nem lehet.

(2) Az (1) bekezdésben emlitett intézetek javára biztositéki jelzálogjog (Jt. 63., 66-68. §) alapitásába beleegyező nyilatkozatról, valamint az ilyen biztositéki jelzálogjog törlésére irányuló engedélyről kiállitott, nyugtát nem tartalmazó okirat 2.000 Ft értékig 2 Ft, 2.000 Ft értéken felül 4 Ft illeték alá esik. Az illeték azonban az érték szerint számitott 0.2%-nál több nem lehet.

168. §

A biztositéki okiratok illetékkedvezménye

(1) A köztartozás biztositása céljából jelzálogjog alapitásába beleegyezést vagy kezességvállalást tartalmazó okirat, ideértve a vám és fogyasztási adó hitelezésnek kieszközlése céljából kiállitott ilyen okiratot is, az állandó összegű, általános tételű okirati illeték alá esik, ha azonban az okirat értéke után 1%-kal számitott illeték kevesebb, akkor csak ezt a százalékos illetéket kell leróni.

(2) Állami hatóságnál, törvényhatóságnál, községnél, ezek bármelyike által kezelt alapitványnál, valamint bármelyikük alá tartozó intézetnél vagy vállalatnál, üzemnél (4260/1929. ME rendelet 4. § R. T. 1.174. o.).

1. üzleti biztositékul letett kezességi okirat 50 Ft,

2. bánatpénzül letett kezességi okirat az állandó összegű, általános tételű okirati illeték alá esik; az 1. és 2. pontban szabályozott illeték azonban nem lehet több, mint a kötelezettség értékének 1%-a, amelyért a kezességet vállalják.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint járó illetéket akkor is le kell róni, ha a jelzálogjog alapitásába beleegyezést vagy a kezességvállalást kereskedelmi levélbe foglalják.

(4) Az állami hatóságnál és a (2) bekezdésben felsorolt többi helyen üzleti biztositékul vagy bánatpénzül letett pénzintézeti betétkönyvre a 4260/1929. ME rendelet 8. §-a értelmében vezetendő nyilatkozat ugyancsak a (2) bekezdésben megállapitott illeték alá esik, az illeték azonban nem lehet több, mint annak az összegnek 1%-a, amelynek erejéig a betétkönyv üzleti biztositékul vagy bánatpénzül szolgál.

(5) Ha a bánatpénzül letett betétkönyv üzleti biztositékká válik, az illetékkülönbözetet 15 nap alatt pótolni kell.

169. §

Hitetmegállapodás

(1) Hitelezési jogviszonyt szabályozó olyan okirat (biztositéki, hitelbiztositéki, folyószámlahitelbiztositéki okirat, hitelmegállapodás, stb.), amely a hitelezett pénzösszeg felvételének elismerését nem tartalmazza, 10 Ft illeték alá esik.

(2) Az (1) bekezdésben megállapitott illetéket akkor is le kell róni, ha az okiratot levél alakban állitják ki.

(3) Ha az (1) bekezdésben emlitett okirat telekkönyvi bejegyzésre alkalmas biztositéki jelzálogjog (Jt. 63., 66-68. §) alapitásába beleegyező nyilatkozatot is tartalmaz, akkor az okiratra nem az (1) bekezdésben megállapitott illeték, hanem a biztositéki jelzálogjog alapitásába beleegyező nyilatkozatra megállapitott (164. § (3) bek.) százalékos illeték jár. Ez az illeték az (1) bekezdésben megállapitott illetéknél kevesebb nem lehet.

170. §

Törlési engedély

(1) A törlési engedély (ill. dijj. 92. tétel) illetéke 1%, az illeték azonban az állandó összegü általános tételű okirati illetéknél kevesebb nem lehet.

(2) A biztositéki jelzálogjog (Jt. 63., 66-68. §) törlésére irányuló engedélyről kiállitott okirat, ha nyugtát nem tartalmaz, 0.2% illeték alá esik. Ez az illeték azonban az állandó összegü általános tételü okirati illetéknél kevesebb nem lehet.

(3) Ha a végrehajtást elrendelő birósághoz a végrehajtás megszüntetése iránt beadott kérvényben a végrehajtási jog feljegyzésének törlésével együtt annak a jelzálogjognak kitörlését is kérik, amelyre feljegyzéssel a végrehajtás foganatosittatott, a jelzálogjog törlésének kérelmezése után az (1) bekezdésben megszabott okirati illetéket is le kell róni. Az illetéket bélyeggel (bélyeglerovást helyettesitő fizetéssel), vagy közvetlen fizetéssel (57. §) kell leróni.

171. §

A betét- és folyószámla-átalányilleték

Az 1920: XXIV. tc. 19. § (2) bekezdésében szabályozott illeték kulcsa 0.02%.

172. §

A sorsjáték után járó illeték

Az 5006/1924. PM rendelet (R. T. 1.231. o.) 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott aranykorona értékhatárokat forintban megállapitottaknak kell tekinteni.

173. §

Igérvényjegy

Az igérvényjegy (ill. dijj. 47. tétel) illetéke 2 Ft.

174. §

Fogadás

A fogadásra az ill. dijj. 86. tétel A. pontjában megállapitott százalékos illeték helyett 3% illetéket kell leróni.

175. §

Életjáradéki szerződés

Ha valaki életjáradékért vagy tartásért ingó vagyont ruház át, az erről készült okirat az ingó adásvételi szerződésre megállapitott szabályok szerint esik illeték alá.

176. §

A vasuti és hajózási forgalomban használt fuvarlevél és azt helyettesitő más irat. Átvételi jegy

(1) 4 Ft illeték alá esik:

1. az a fuvarlevél és azt helyettesitő más irat, amelyet vasuti forgalomban 5.000 kg-nál nem kisebb sulyu vagy olyan küldeményről állitanak ki, amelyhez vasuti kocsit kizárólagos használatra vesznek igénybe, a hajózási forgalomban pedig 10.000 kg-nál nem kisebb sulyu küldeményről állitanak ki;

2. a szabadon fuvarozott élőállatküldeményről kiállított fuvarlevél a (2) bekezdés 1. pontjában emlitettek kivételével.

(2) 1 Ft illeték alá esik:

1. az a fuvarlevél, amellyel sertés, juh, kecske, szamár, kutya és egyéb apróállatból négy darabnál nem több kerül feladásra;

2. az (1) és (3) bekezdésben, valamint a jelen bekezdés 1. pontjában nem emlitett minden egyéb fuvarlevél és azt helyettesitő más irat (expresszáruvevény, szállitóvevény stb.).

(3) 20 f illeték alá esik: az egy hétnél nem hosszabb időközökben megjelenő napi- vagy hetilapból vagy folyóiratból álló küldeményről kiállitott fuvarlevél vagy azt helyettesitő más irat (ujságszállitó-levél, stb.).

(4) Az olyan küldemény után kiállitott átvételi jegy (poggyászvevény) és az olyan folyamhajózási küldeményről kiállitott rakjegy, amely küldeményt fuvarlevél vagy más, a fuvarlevelet helyettesitő irat nem kisér, 1 Ft illeték alá esik.

(5) A fuvarlevélnek vagy kisérő iratnak az áru felsorolására szolgáló minden betétlapja ugyanolyan illeték alá esik, mint maga a fuvarlevél. A fuvarlevél második és többi példánya és másolata illetékmentes.

(6) A vasuti fuvarlevél illetékét pénzügyi bélyeges ürlap használatával kell leróni. Ehhez képest a vasuti forgalomban fuvarlevelet csak pénzügyi bélyeges ürlapon szabad kiállitani. A forgalomban levő kisebb összegü rányomott bélyeggel ellátott vagy bélyegtelén ürlapok illetékét illetékbélyeggel kell a jelen §-ban megállapitott illetékösszegre kiegésziteni.

(7) Más fuvarlevél és a fuvarlevélnek az áru felsorolására szolgáló betétlapja, valamint a fuvarlevél helyett a küldemények kiséretére rendelt más irat illetékét illetékbélyeggel kell leróni s a bélyeget köteles a szállitó vállalat felülbélyegezni.

(8) Az előző bekezdés szerint lerovandó illetékért a feladó és a szállitó egyetemlegesen felelős.

177. §

Külföldi küldemény kiszolgáltatásának elismervénye

(1) Olyan fuvarlevél vagy azzal azonosnak tekintendő irat, amely külföldön feladott küldeményt kisér, a 176. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott illeték alól mentes még akkor is, ha a küldemény belföldre van rendelve. E helyett az illeték helyett azonban az átvevőnek az ilyen küldemény kiszolgáltatásáról szóló elismervénye után, ha a küldemény rendeltetési helye a magyar állam területén van, a 176. § (1) és (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával 4 Ft, illetőleg 1 Ft illetéket kell leróni.

(2) Az előbbi bekezdésben megállapitott illetékért a küldemény fuvarozását a magyar államban teljesitő fuvarozó a küldemény átvevőjével egyetemlegesen felelős. A fuvarozó azonban az általa lerótt illetékkel a küldeményt megterhelheti.

178. §

A közuti közhasználatu tehergépkocsi-fuvarozásnál használt fuvarlevél

(1) A közuti közhasználatu tehergépkocsifuvarozásnál minden olyan küldeményről kiállitott fuvarlevél (a továbbiakban: gépkocsifuvarlevél), amely küldemény sulya 5.000 kg-nál nem kisebb, vagy ha a küldeményre egy egész gép- vagy pótkocsit vesznek igénybe 4 Ft, minden más esetben 1 Ft illeték alá esik.

(2) A gépkocsi-fuvarlevélnek az áru felsorolására szolgáló betétlapja után olyan összegü illetéket kell leróni, mint amennyit az (1) bekezdés magára a fuvarlevélre megállapit.

(3) A gépkocsi-fuvarlevél másod- és többi példánya és minden másolata illetékmentes.

(4) A gékocsi-fuvarlevél illetékét pénzügyi bélyeges ürlappal kell leróni, ehhez képest a gépkocsi-fuvarlevelet csak a forgalomban lévő pénzügyi bélyeges ürlapon szabad kiállitani. A forgalomban lévő kisebb összegű rányomott bélyeggel ellátott ürlapok illetékét illetékbélyeggel kell a jelen §-ban megállapitott illetékösszegre kiegésziteni.

179. §

Egyéb fuvarozó vállalatok illetékkötelezettsége

(1) Vasuti és hajózási vállalaton, közuti közhasználatu gépkocsifuvarozási vállalaton és a postán kivül minden más vállalat, amely áru fuvarozásával engedéllyel vagy engedély nélkül iparszerüen, gépjáróművel, vagy pedig - akár gépjárómüvei, akár anélkül - ugy foglalkozik, hogy a fuvarozáshoz az ut bármely részén vasuti vagy hajózási vállalatnak vagy a postának közvetitését is igénye veszi, az árunak a község területén tul terjedő (helyközi) fuvarozásra való átvétele után, tekintet nélkül arra, hogy az átvételről okiratot kiállitanak vagy nem, küldeményenkint (a csomagforgalomban csomagonkint) a következő illetéket köteles fizetni: ha a fuvarozáshoz vasuti vagy hajózási vállalatnak vagy a postának közvetitését nem veszi igénye 1 forintot, ha pedig igénybe veszi 30 fillért.

(2) Személypoggyásznak fuvarozásra átvétele után az ilyen vállalat 30 f illetéket köteles fizetni.

(3) A vállalat a helyközi fuvarozásra átvett küldemények (a csomagforgalomban csomagok,) valamint a személypoggyászok számát minden hónapról a következő hónap 15. napjáig a székhelyére illetékes állami adóhivatalnak bejelenteni és egyidejüleg a megfelelő illetékösszeget a hivatal postatakarékpénztári számlájára befizetni köteles.

(4) Az illetékért a feladó a fuvarozó vállalattal egyemlegesen felelős. A fuvarozóvállalat az általa lerótt illetéket a feladónak* felszámíthatja.

180. §

Postai szállítólevél

A postai szállitólevél illetéke 30 f.

181. §

Fuvarozási illeték

Az 5008/1924. PM rendelet (P. K. 517. o.) 2. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott illeték helyett 10%, az 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott illeték helyett 2%, illetőleg 6%, a 6. §-ának (1) bekezdésében meghatározott illeték helyett 1%, illetőleg 6%, a 7. §-ának (1) bekezdésében megállapitott illeték helyett 2%, illetőleg 6%, végül a 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott illeték helyett 4%, illetőleg 6% illeték jár.

182. §

Gőzhajózási társaság személyjegyei

(1) A gőzhajózási vállalat az általa szállitott személyek viteldíjától az egyes személyek viteldijának minden megkezdett 1 forintja után 3 f illetéket tartozik fizetni.

(2) A gőzhajózási vállalatok ezt az illetéket a személyfuvarozásból elért összes bevételeiknek állomásonkint részletezve kimutatott főösszege alapján fizethetik. A kimutatáshoz az állomási naplókat nem kell csatolni.

(3) Az illetéket havonkint a következő hónap végéig kell befizetni. Ha az illeték alá eső bevételek pontos kimutatása addig nem lehetséges, a nyers bevételi kimutatásnak megfelelő illetékösszeget kell előlegesen, az utólagos kiegyenlités fenntartásával befizetni. A bevételek pontos megállapitása után pedig a netalán hiányzó összeget azonnal, de legkésőbb az előleges befizetés határidejét követő harmadik hónap végéig be kell fizetni. Az esetleges mutatkozó többlet viszont a vállalat bejelentése alapján a bejelentést követő legközelebbi fizetésbe beszámitandó.

183. §

Biztositási szerződés

(1) A 3020/1936. PM rendelet (R. T. 1.465. o.) 1. § 1. a) pontjában meghatározott illeték helyett 3%, az 1. b) pontjában meghatározott illeték helyett 4%, az 1. c) pontjában meghatározott illeték helyett 6% illeték jár.

(2) A 3020/1936. PM rendelet 1. §-ának 2. a) pontjában meghatározott illeték helyett 1.5%, a 2. b) és 3. pontjában meghatározott illeték helyett 3%, végül a 4. pontjában meghatározott illeték helyett 5% illeték jár.

184. §

Társulati ellátási intézetek biztositási illetéke

Az 1920: XXIV. tc. 18. § (1) bekezdésének 1. pontjában szabályozott illeték helyett 4%, a 2. pontjában szabályozott illeték helyett pedig 1% illetéket kell fizetni.

185. §

A belföldön működési joggal nem biró biztositó vállalattal kötött biztositási szerződés

A 2830/1942. ME rendelet (R. T. 899. o.) 1. §-a (1) bekezdésében, valamint a 3. §-a (1) bekezdésében meghatározott illeték helyett 6%, a 2. §-ában meghatározott illeték helyett pedig 12% illeték jár.

186. §

A kereskedő kötjegye

A kereskedő kötjegye, ha a szolgáltatás nem pénzből áll (ill. dijj. 59. tétel 1.) pont) és az értékhez képest járó 1% illeték nem kevesebb, 3 Ft illeték alá esik.

187. §

Tőzsdei ügynök kötlevele

A jogositott tőzsdei ügynök olyan kötjegye, amely a tőzsdei ügynök rendes üzletkörének tárgyaira vonatkozik, tekintet nélkül arra, hogy azt a felek aláirták-e vagy sem, darabonként 1 Ft 50 f illeték alá esik.

188. §

Számla

(1) Számla alatt - ennek a §-nak alkalmazásában - olyan iratot kell érteni, amelyet kereskedő vagy iparos az üzlete tárgyául szolgáló ügylet teljesitéséről és az abból származott követeléséről üzletfele részére kiállit.

(2) Kereskedő vagy iparos - ennek a §-nak alkalmazásában - az, aki olyan kereskedelmi vagy ipari ügyleteket köt, amely ügyletekből származó jövedelem az irányadó jogszabályok alapján általában kereseti adó, Illetőleg társulati adó alá esik, továbbá a kereseti, illetőleg társulati adó kötelezettségre tekintet nélkül a villamosáram-, gáz- és vizszolgáltatási (köz- és magán-) vállalat (üzem), végül a gyógyszertár, a szanatórium és az üdülő.

(3) A számlailleték alapja a számlában feltüntetett követelésnek az összege. A számlában külön felszámitott számlailletéket az illeték alapjához nem kell hozzászámitani. Ha a követelés egyrészéről számlát már kiállitottak s ez a számlából kitünik, az illeték alapja a követelésnek a korábbi számlában feltüntetett követeléssel csökkentett összege.

(4) A bank- vagy pénzváltóüzlettel foglalkozó vállalat által kiállitott olyan irat illetékalapjánál, amely iratban a vállalat - mint értékpapir, illetve szelvénybeváltóhely - a teljesitett értékpapir-, vagy szelvénybeváltásról az értékpapir kibocsátójának elszámol,

óvadék- vagy kezességvállalással kapcsolatban jutalékát felszámitja, továbbá amelyben ügyfelét arról értesiti, hogy

számlája terhére fizetést teljesitett vagy megbizásból harmadik személy részére meghatározott összeget rendelkezésre tart,

számlája terhére (posta, postatakarékpénztár, gyorsutalvány, bankgiró stb. utján) átutalást teljesitett,

megbizásából más pénzintézetnél harmadik személy részére hitelt nyujtott (meghitelezés), vagy a meghitelezésből folyólag fizetést teljesitett,

valamely értéket egyik számlájáról másik számlájára átvezetett vagy másik fél javára teljesitett téritésért megterhelte,

a telepített vagy egyéb lejárt váltóját, utalványát vagy csekkjét (ideértve az utazási-, vám- és fuvardijcsekket is) beváltotta, vagy hitellevélre fizetést teljesitett:

a beváltott értékpapirok értéke, az óvadéki vagy kezestégi tőke, a fizetett, rendelkezésre tartott, átutalt, meghitelezett, átvezetett, beváltott, stb. összeg figyelmen kivül marad. Az ilyen irat illetékalapja csupán az az összeg, amelyet a bank- vagy pénzváltóüzlet a telje- |

sitett bankári tevékenysége ellenértéke fejében, jutalék, költség, kamat, dij, stb. cimen követel.

(5) A számla első példányának illetéke: ha az érték 200 forintnál nem több, minden egész vagy megkezdett 20 Ft után 6 f, ha az érték 200 forintnál több, de 1.500 forintot nem halad meg, minden egész vagy megkezdett 100 Ft után 30 f, ha az érték 1.500 forintnál több, minden egész vagy megkezdett 1.000 Ft után 3 Ft.

(6) A számla második és többi példányára, valamint másolatára példányonkint, illetőleg másolatonkint 3 Ft illetéket kell leróni. Ez a példányonkinti, illetőleg másolatonkinti illeték azonban az első példányra járó illetéknél nagyobb nem lehet.

(7) A külföldön kiállitott számlára vagy annak másodlatára vagy másolatára az (5) bekezdésben meghatározott illetéket kell leróni, ha a számlát (másodlatot, másolatot) biróságnál vagy más hatóságnál vagy hivatalnál oly célból mutatják be, hogy a számla adataira vonatkozólag bizonyitékot szolgáltassanak. Vámkezelésnél vagy külföldi fizetési eszköz igénylésénél történő felhasználást, illetékkötelezettséget megalapitó bemutatásnak tekinteni nem lehet.

(8) A személyes illetékmentesség az előző bekezdések értelmében járó számlailletékre nem terjed ki.

(9) Illetékmentes:

1. az államnak egyedáruság! és más olyan üzletkörü vállalatai által kiállitott számla, amely vállalatot kizárólagosán az állam jogosult folytatni;

2. a letartóztató- és az állami javitó-nevelő intézetek által fenntartott ipari és egyéb foglalkoztató intézmények által kiállitott számla;

3. a kereskedő vagy iparos által a kicsinybeni vásárlás tárgyáról és az abból származó követeléséről a fizetett összegek egyidejü bevételezése céljából kiállitott számlának a vevő részére átirással készült másolata, ha az a vevő nevét nem tünteti fel és a követelésnek azonnali kifizetését bizonyitja;

4. olyan szövetkezet által tagszövetkezeteinek kiszolgáltatott áruról kiállitott számla, amely szövetkezet a törzsbetét vagy üzletrész 5%-át meghaladó osztalékot alapszabályai szerint nem adhat;

5. az olyan számla, amelyet fizetési forgalmat szabályozó nemzetközi megállapodásban lebonyolitásra kijelölt, továbbá nemzetközi fizetési forgalom lebonyolitásával a Magyar Nemzeti Bank által megbizott belföldi pénzintézet vagy más vállalat a lebonyolitással kapcsolatban nem közvetlenül az ügyfélnek, hanem az annak megbizásából eljáró más belföldi pénzintézetnek vagy vállalatnak ad; ez utóbbi pénzintézet vagy vállalat által az ügyfél részére adott számla azonban illetékköteles;

6. az olyan számla, amelyet a kereskedő vagy iparos még nem teljesitett szolgáltatásának ellenértékéről állit ki (pl. előszámla), amely számla tehát nem valódi követelést tüntet fel, ennek azonban a számlából ki kell tünnie;

7. a (7) bekezdés alá nem eső külföldön kiállitott számla (másodlat, vagy másolat), továbbá a (7) bekezdés értelmében illeték alá eső külföldön kiállitott számla többi példánya vagy másolata.

(10) A számlakövetelés kiegyenlitésének a számlára - akár a kiállitással egyidejüleg, akár utólag - rávezetett elismerése nem esik nyugtailleték alá.

(11) A számlailleték lerovására a következő szabályok irányadók:

1. A 60 fillérnél kisebb összegü számlailletéket számlailletékbélyeggel ugy kell leróni, hogy a kiállitó a bélyeget a számlára felragasztani és a számla egyik tételével, vagy keletével átirni, vagy a keletet is feltüntető cégbélyegzővel felülbélyegezni köteles.

2. A 60 f, vagy azt meghaladó összegü számlailletéket kettéválasztható (perforált) számlailletékbélyeggel kell leróni olymódon, hogy a kiállító a kettéválasztott bélyeg felső részét a számlának általa megőrzendő példányára vagy másolatára, alsórészét pedig az üzletfele részére szóló első példányára felragasztani és a bélyeg mindkét részét az (1) bekezdésben előirt módon átirni, vagy felülbélyegezni köteles A kiállitó a bélyeg felső részével ellátott példányt vagy másolatot öt évig megőrizni tartozik.

3. Külföldön kiállitott s a (7) bekezdés szerint belföldön illeték alá eső számla (másodlat, vagy másolat) illetékét, tekintet nélkül arra, hogy annak összege a 60 fillért meghaladja-e vagy sem, a biróságnál, hatóságnál, vagy hivatalnál történő bemutatás előtt számlailletékbélyeggel kell leróni oly módon, hogy a számlára ragasztott bélyeget a lerovás keltével kell átirni, vagy a lerovás keltét is feltüntető cégbélyegzővel kell felülbélyegezni. A bélyeg hivatalos felülbélyegzése elmaradhat.

4. Az 50 forintot meghaladó összegü illeték közvetlen fizetéssel (57. §) is leróható.

5. Az (5) bekezdésben szabályozott - a számla első példányára járó - számlailletéket a pénzügyigazgatóság, Budapesten az illetékkiszabási hivatal engedélye alapján pénzben is lehet fizetni. Az a vállalat, amely a számlailleték pénzben fizetésére engedélyt kapott, "Kincstári számlailleték" elnevezésü számlát vezetni és az egyes számlák után járó illetéket a számlán jóváirni köteles. A naptári negyedévben jóváirt illetékek összegét a negyedévet követő (április, julius, október, január) hó végéig az engedélyben megjelölt állami adóhivatalnál irásban kell bejelenteni és egyidejüleg a hivatal postatakarékpénztári számlájára a hivataltól kapott postatakarékpénztári befizetési lap felhasználásával kell befizetni. Egyebekben a pénzben fizetésnek a módját a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza.

6. A számlailleték átalányösszegben fizetése az 1946. évi augusztus hó 1. napjával megszünik.

(12) A számla illetékéért, valamint az illeték lerovásának elmulasztása vagy szabálytalansága miatt járó birságért a számla kiállitója és elfogadója egyetemlegesen felelősek. A számla elfogadója azonban a birság megfizetése alól mentesül, ha az illetékkel szabályszerüen el nem látott számlát - amennyiben arra jogosult - megleletezi, ha pedig leletezésre nincs joga, az állami adóhivatalnál az átvételtől számitott 15 nap alatt leletezés végett bemutatja. A külföldön kiállitott számlailletékét az köteles leróni, aki azt a biróságnál, hatóságnál vagy hivatalnál bemutatja.

(13) Ha azt az ügyletet, amelyből származó követelésről a számlát kiállitották, az ügylet foganatba menetele előtt egészen vagy részben hatálytalanitották, a lerótt számlailletéket vágy annak megfelelő részét vissza kell tériteni. A visszatérités iránti kérelmet az ügylet igazolt hatálytalanitásának napjától 15 napon belül, de legkésőbb a számla kiállitásának napjától számitott 90 nap alatt a pénzügyigazgatóságnál kell előterjeszteni.

(14) Jövedéki kihágást követ el:

1. aki a (11) bekezdésnek 2. pontjában szabályozott kötelezettsége ellenére a bélyeg felsőrészével ellátott számlát (másodlatot, másolatot) öt évig nem őrzi meg;

2. aki azért, hogy a számlán szabályszerűnél kisebb mértékben lerótt illeték szabályszerü mértékben leróttnak lássék, a számlában hamis adatokat tüntet fel.

(15) A folyószámlakivonat vagy annak másodlata, vagy másolata a benne feltüntetett értékekre tekintet nélkül, a kivonat ivének térmértékéhez képest az alábbiak szerint esik illeték alá:

1. az olyan kivonatra (másodlat, másolat), amely csupán a számlán egy napon belül bekövetkezett változásokat és a számlának ezeket a változásokat megelőző, valamint az azokat követő egyenlegét és a "tartozik", illetőleg "követel" oldal forgalmi végösszegeit tünteti fel, ha a kivonat ivének területe 1.250 négyszögcentiméternél nem nagyobb 30 fillér, ha pedig 1.250 négyszögcentimétert meghalad, minden egész vagy megkezdett 1.250 négy-szögcentiméter után 30 fillér;

2. más kivonatra az 1. pont szerint járó illeték tízszeres összege jár; az illetéket a kivonatra ragasztott számlailletékbélyeggel kell leróni s bélyeget a szöveg egy sorával kell keresztül irni, vagy a kiállitó kelettel ellátott cégbélyegzőjével kell felülbélyegezni.

(16) Az előző bekezdés szerint a folyószámlakivonat első példányára járó illetéket a pénzügyigazgatóság engedélye alapján pénzben is lehet fizetni. A pénzben fizetés tekintetében a (11) bekezdés 5. pontjában foglaltak az irányadók.

(17) Az a könyv, amelybe a kereskedő vagy az iparos a fogyasztó üzletfele részére teljesitett szolgáltatásait esetenkint bejegyzi (vásárlási könyv), tekintet nélkül arra, hogy. az abból származó követeléseit, vagy azoknak kiegyenlitését tartalmazza vagy elismeri-e, darabonkint 2 Ft illeték alá esik, ha a könyv lapjainak összeszámitott térmértéke 5.000 négyszögcentiméternél nem több. Ha a lapok együttes térmértéke az 5.000 négyszögcentimétert meghaladja, a könyv a lapok összeszámitott térmértékének minden egész vagy megkezdett 2.500 négyszögcentimétere után 1 Ft illeték alá esik. Az illetéket a könyv első lapjára ragasztott számlailletékbélyeggel kell leróni s a bélyeget a könyv első tételével kell keresztül irni vagy a kiállitó kelettel ellátott cégbélyegzőjével kell felülbélyegezni.

189. §

Üzleti könyv és könyvelési szabadiv

(1) Az ipari vagy kereskedelmi üzletről (vállalatról) - ideértve a mezőgazdasággal kapcsolatos ipari vagy kereskedelmi üzletet is - vezetett, akár bekötött, akár fűzött üzleti könyv, segédkönyv (mutató, másolási könyv, stb.) összes példányai ivenkint 1 Ft illeték alá esnek.

(2) A könyvet annyi ivből állónak kell tekinteni, ahányszor 2.500 négyzetcentimétert tesz ki a könyvet alkotó összes lapok egyik oldalának területe. A maradvány teljes ivnek számit.

(3) Az (1) bekezdésben emlitett üzletről (vállalatról) vezetett könyvelési szabadivek ivenkint külön-külön esnek illeték alá. Az illeték mértéke, ha az iv egyik oldalának területe 1.250 négyzetcentimétert meg nem halad 50 f, ha pedig ennél nagyobb, minden egész vagy megkezdett 1.250 négyzetcentiméter után további 50 f.

(4) Az illeték kiszámitásánál közömbös az, hogy a lapnak csak egyik vagy mindkét oldalára irnak. A lapoknak azokat az elválasztható részeit, amelyeket az üzletfeleknek adnak át, az iv területének megállapitásánál számitáson kivül kell hagyni.

(5) Mezőgazdaságról vezetett könyv és könyvelési szabadiv csak abban az esetben esik a jelen §-ban szabályozott illeték alá, ha a könyvelést nem kizárólag a mezőgazdaságról, hanem a kapcsolatos mezőgazdasági vagy kereskedelmi üzletről is ugyanazokban a könyvekben vagy ugyanazokban a könyvelési szabadiveken együtt vezetik.

(6) A bekötött (füzött) üzleti könyvre járó illetéket a könyv használatba vétele előtt kell leróni. Az illeték viselésére kötelezett fél ebből a célból a könyv terjedelmét és a lerovandó illeték összegét kiszámitani és a könyv első lapjára feljegyezni köteles. Köteles továbbá a saját kiszámitása szerint járó illetéknek megfelelő értékü bélyeget a könyv első lapjára felragasztani s a könyvet a bélyeg felülbélyegzése végett az illetékes állami adóhivatalnál (Budapesten a székesfővárosi pénzügyigazgatóság bélyegjelző osztályánál) bemutatni.

(7) A hivatal köteles megvizsgálni, hogy a könyv terjedelme a feljegyzésnek és a lerótt bélyeg a könyv terjedelmének megfelelő-e s ha a lerótt bélyeg ezeknek meg nem felel, a megfelelő kiegészitését kivánni.

(8) Ha a bemutatott könyv közjegyző vagy biróság által szabályszerüen hitelesitve még nincs, a felülbélyegzés csak akkor teljesithető, ha előbb a könyvön erős fonalat fűznék keresztül és annak két végét oly módon kapcsolják össze, hogy azokat a zár megsértése nélkül szétválasztani nem lehet. A zár alkalmazásának módját a pénzügyminiszter szabályozza.

(9) A könyvelési szabadivek illetékét ugy kell leróni, hogy a megfelelő bélyeget a könyvelésre szánt ivre kell felragasztani és azt vagy a (6) bekezdésben emlitett hivatalnál használatba vétel előtt felül kell bélyegeztetni vagy a szöveg első sorával keresztül kell irni.

(10) A jelen § rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan üzleti könyvre, amelybe az első bejegyzés ennek a rendeletnek hatálybalépése után történt.

190. §

Az üzleti könyv és könyvelési szabadiv illetékátalánya

(1) Az üzleti könyv és könyvelési szabadiv illetékének átalányösszegben fizetése esetében (130/1942. ME rendelet; R. T. 98. o.) az évi átalány a megelőző évben készitett üzleti évi mérlegben kimutatott cselekvő vagyonrészek együttes értékének minden egész vagy megkezdett 10.000 forintja után 1 Ft.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint fizetendő évi átalányösszeg részvénytársaságnál 3.000 forintnál, szövetkezetnél, korlátolt felellősségü, betéti vagy közkereseti társaságnál 1.500 forintnál, más iparosnál vagy kereskedőnél 1.000 forintnál kevesebb nem lehet.

191. §

Kereskedők és iparüzők levelei

(1) A kereskedőnek és más iparosnak a saját üzletvitele körében irt vagy kapott leveleiben foglalt, rendes üzletkörének tárgyaira vonatkozó ügyletet tartalmazó okirat feltételesen illetékmentes.

(2) Az (1) bekezdésben megállapitott feltételes illetékmentesség nem terjed ki a levélben foglalt váltóra, kölcsönszerződésre (kötelezvényre, adóslevélre, tartozás átvállalásra), telekkönyvi bekebelezésre alkalmas biztositéki jelzálogjog (Jt. 63., 66-68. §) alapitásába beleegyező nyilatkozatot tartalmazó hitelmegállapodásra, zálogjegyre, számlára, utalványra vagy hitellevélre, igérvényre, hajókölcsönre, engedményre, fuvarlevélre vagy azt helyettesitő iratra, biztositási vagy társasági szerződésre, továbbá követelés kiegyenlitésére vonatkozóan a levélben foglalt oly megállapodásra, amely az előbbi jogalap helyett más jogalapot vagy a követelés főtárgya helyett más tárgyat köt ki és ezzel olyan uj jogügyletet hoz létre, amely nem a kereskedő vagy iparos rendes üzletkörének tárgyaira vonatkozó jogügylet.

(3) A feltételes illetékmentesség nem terjed ki az olyan levélalakban kiállitott okiratra, amelyet mind a két szerződő fél aláirt, továbbá az olyan levélre, amelyre a másik fél az ügylethez való hozzájárulását rávezette s azt a levélírónak visszaadta.

(4) Az, hogy a különben illetékmentes levélben tanu vagy - a levél szövegében foglalt kezességvállalási nyilatkozatra tekintettel - kezes aláirása is van, vagy, hogy a levéliró aláirását közjegyző vagy biróság hitelesitette, I a levél feltételes illetékmentességét nem szünteti meg.

(5) A jelen rendelet alkalmazásában a levélre vonatkozó szabályokat kell irányadónak tekinteni a táviratra is.

(6) Ha a kereskedőnek vagy iparosnak az előbbi bekezdések szerint feltételesen illetékmentes levelét vagy annak egyszerü vagy hitelesitett, teljes vagy hiányos másolatát a biróság vagy más hatóság vagy hivatal előtt oly célból mutatják be, hogy a levélben foglalt ügyletre vagy annak bármily rendelkezésére vonatkozólag bizonyitékot szolgáltassanak, az illetékmentesség megszünik és beáll a kötelezettség az illetéknek utólagos lerovására.

(7) Ilyen esetben az illetéket a levélben foglalt ügylet tartalmának megfelelő rendelkezések szerint kell leróni, azzal az eltéréssel, hogyha a per vagy hatósági vagy hivatali eljárás tárgyának értéke kisebb, mint a levélben foglalt ügylet tárgyának a megfelelő szabályok szerint kiszámitott értéke, az illeték alapjául ezt a kisebb értéket kell venni. Ha pedig a per vagy eljárás tárgya nem megbecsülhető értékü, az állandó összegü, általános tételü okirati illetéket kell leróni, hacsak a levélben foglalt ügylet tárgyának értéke szerint járó rendes illeték enné! nem kevesebb.

(8) Az illetéket az a fél tartozik leróni, aki a levelet az illetékkötelezettséget megalapitó módon használta vagy akinek érdekében a biróság vagy más hatóság vagy hivatal a levél bemutatását elrendelte, feltéve, hogy ez a fél a levélben foglalt ügyletben részes vagy valamelyik szerződő félnek akár öröklés utján, akár a levélben foglalt ügyletből származó jogoknak vagy kötelezettségnek élők között átruházása folytán jogutóda vagy korábban jogutóda volt.

(9) Az illetéket a levélnek illetékkötelezettséget megalapitó használata előtt bélyeggel vagy közvetlen fizetéssel (57. §) kell leróni. Bélyeggel lerovás esetében a bélyeget a biróság (hatóság,) vagy hivatal felülbélyegezni köteles.

(10) Ha a kereskedőnek vagy iparosnak feltételesen illetékmentes levelét a (6) bekezdésnek megfelelően ismételten használják, az ismételt használat alkalmával már nem kell ujabb illetéket leróni, ha a korábbi használat alkalmával a levélben foglalt ügylet után az általános szabályok szerint járó illetéknek megfelelő összegü illetéket már lerótták. Abban az esetben azonban, ha a korábbi használatok alkalmával a levélben foglalt ügylet után az általános szabályok szerint járó illetéket csak részben rótták le, a későbbi használatok alkalmával a per vagy az eljárás tárgyának értéke után az illetéket a (7) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően mindaddig le kell róni, amig a lerovás nem teljes.

(11) Az 1914: XLIII. tc. 75. §-ában szabályozott szegénységi jogon alapuló illetékmentesség a (7) bekezdés szerint járó illetékre nem terjed ki.

(12) A feltételesen illetékmentes levélnek adó-és illetékügyben, valamint bünügyben bizonyitékul felhasználása az illetékmentességet nem szünteti meg.

192. §

A gazdasági versenyt szabályozó megállapodás és határozat illetéke

A 6100/1933. ME rendelet (R. T. 1.472. o.) 8. § (1) bekezdésében szabályozott esetben 1% illetéket, de legalább évi 3.000 forintot kell leróni.

193. §

Márkacikkek illetéke

A különleges alakban és néven forgalomba hozott áruk árának védelmére vonatkozó megállapodás után (5999/1935. ME rendelet (R. T. 267. o.) 6. § (1) bekezdése) évenkint 500 Ft illeték jár.

194. §

Közraktári jegy

(1) A közraktári jegy

a) ha 50 q-nál nem több áruról szól, 3 Ft,

b) ha 50 q-nál több áruról szól, 6 Ft illeték alá esik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott illetéket az árujegyre ragasztott bélyeggel kell leróni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott illeték alá esik a raktári értesitő, valamint bármilyen alakban kiállitott minden más irat, amely árunak közraktárba vagy nyilvános jellegü raktárházba való beraktározását tanusítja.

(4) A tengeri hajós elismervénye és a fuvaros rakjegye, ha rendeletre szól 10 Ft illeték alá esik.

195. §

Közjegyző könyve

(1) A közjegyző ügykönyve, óvási és letéti könyve (ill. dijj. 65. tétel g) pont) ivenkint 2 Ft illeték alá esik.

(2) Az ivek területének kiszámitására és a lerovás módjára az üzleti könyvekre érvényes szabályok irányadók.

196. §

Örökbefogadási szerződés

(1) Az örökbefogadási szerződés a következő illeték alá esik:

a) ha az örökbefogadott nagykoru, 200 Ft,

b) ha az örökbefogadott kiskoru, 20 Ft.

(2) Illetékmentes az örökbefogadási szerződés, ha az örökbefogadott kiskoru házasságon kivül született vagy szülőtlen árva vagy hadiárva, vagy ha atyja a baloldali, fasisztaellenes magatartása vagy származása miatt elszenvedett üldöztetés következtében halt meg, továbbá, ha az örökbefogadott államsegélyben részesülő hadirokkant.

197. §

Házassági szerződés

A házassági szerződésről kiállitott okirat (ill. dijj. 43. tétel) illetéke 3%.

198. §

Munkavállalási szerződés

(1) A 151. § alá nem eső önálló munkavállalási szerződés a kikötött ellenérték után 3% illeték alá esik.

(2) A szolgálati jogviszonyt létesitő munkavállalási szerződés a kikötött ellenszolgáltatás (fizetés, bér) után 1% illeték alá esik.

(3) Az iparostanulóval az ipartörvény (1922: XII. tc.) 76. §-a értelmében kötött tanszerződés, tekintet nélkül arra, hogy a tanuló csak ellátást és oktatást kap-e, vagy egyuttal bért is kap, vagy pedig ellátást nem, hanem csak bért kap, 1 Ft illeték alá esik.

(4) Az 1929:XXVII. tc. 6. §-a hatályát veszti.

199. §

Javadalom adományozása

(1) Javadalom adományozásáról kiállitott okirat 4% illeték alá esik.

(2) Az illeték alapja a javadalmasra elsőizben kivetett teljes évi jövedelemadó alapjául szolgált tiszta jövedelemnek a jelen rendelet 43. §-a értelmében kiszámitott többszöröse.

(3) Ha a javadalom élvezete ujabb javadallomadományozás folytán megszünik, az ujabb javadalomadományozásról kiállitott okirat illetékét a korábbi adományozás után kiszabott illetéknek a jelen rendelet 43. §-a értelmében kiszámitott arányos részével csökkenteni kell.

200. §

Letéti szerződés

A letéti szerződés után az ill. dijj. 67. tételében megállapitott százalékos illeték helyett 3% illeték jár.

201. §

Egyesség

Az egyességről kiállitott okirat után az ill. dijj. 27. tétel c) aa) pontjában szabályozott esetben 3%, a bb) pontjában szabályozott esetben pedig 2% illeték jár.

202. §

Lemondások

A jogról való lemondás után az ill. dijj. 66. tételének a) aa) pontjában meghatározott illeték helyett 2%, az a) bb) pontjában meghatározott illeték helyett pedig 3% illeték jár.

203. §

Ajánlat

(1) Szerződés megkötésére irányuló ajánlatról vagy íiéretről kiállitott okirat, ha az ajánlati összeg 1.000 forintot meg nem halad, 3 Ft, ha pedig 1.000 forintot meghalad, az állandó összegü általános tételű okirati illeték alá esik.

(2) Olyan ajánlat, amelynek összege magából az okiratból ki nem tünik, az állandó összegü általános tételü okirati illeték alá esik.

204. §

Jogügyletről harmadik személy által kiállitott okirat

(1) A más személyek között létrejött jogügyletről harmadik személy által abból a célból kiállitott okirat, hogy az a jogügylet létrejöttének a bizonyitékául szolgáljon, az okiratba foglalt jogügyletre meghatározott illeték alá esik, kivéve, ha a jogügyletet az ügyletkötő személyek is okiratba foglalták és az attól járó illetéket lerótták.

(2) Az (1) bekezdésben említett okiratnak az illetékéért annak kiállitója és az ügyletkötő személyek egyetemlegesen felelősek, az utóbbiak azonban csak akkor, ha az okiratot hozzájárulásukkal állitották ki, vagy ha azt elfogadták, valamint akkor, ha azt akár valamelyikük, akár kérelmük folytán vagy érdekükben bizonyitás céljából más személy a biróság vagy más hatóság előtt felhasználta.

205. §

Szerződés teljesitéséről kiállitott okirat

(1) Szerződés teljesitéséről készült okirat ugyanolyan illeték alá esik, mint az a szerződés, amelynek teljesitését az okirat tanusitja.

(2) Az (1) bekezdés irányadó arra az okiratra (jegyzőkönyvre) is, amely csupán a szerződés valamely kikötésének szerződésszerü teljesitését tanusitja (pl. a szállitott áru átadását, átvételét tanusitó okirat, az árunak mennyiségi vagy minőségi megvizsgálásáról készitett okirat (jegyzőkönyv) stb.).

(3) Ha a szerződés után járó illetéket már lerótták, vagy a szerződésre jogszabály tárgyi illetékmentességet állapit meg, abban az esetben az (1) bekezdésben emlitett okirat (jegyzőkönyv) után csak az állandó összegü, általános tételü okirati illeték jár, ha azonban a szerződés után járó százalékos illeték kevesebb akkor az ilyen okiratra (jegyzőkönyvre) is ezt a százalékos illetéket kell leróni.

(4) A (3) bekezdés szerint alacsonyabb illeték alá eső okiratra (jegyzőkönyvre) a 86. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

206. §

Halászjegy

(1) A halászjegy személyenkint egész évre 30 Ft, a horgászjegy személyenkint egész évre 15 Ft, végül a halászsegédjegy személyenkint egész évre 15 Ft illeték alá esik.

(2) A jelen §-ban szabályozott illetéket a megfelelő űrlapra felragasztott illetékbélyeggel kell leróni, amelyet a kiállitó hatóság felülbélyegezni köteles.

207. §

Vadászjegy és fegyverigazolvány

(1) a) A vadászjegy (5007/1924. PM rendelet 1. és 2. § (Bp. K. 154. sz.) illetéke 100 Ft.

b) A fegyverigazolvány (5007/1924. PM rendelet 7. §) illetéke 10 Ft.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott illetékek alól mentes vadászjegyre jogosultak:

a) a Szövetséges Ellenőrző Bizottság tagja, valamint viszonosság esetében az idegen állam diplomáciai képviselője és konzula, a követség és konzulátus személyzetének tagja, ha az az illető állam polgára;

b) a fogadalmat tett vadászati felügyelő, a hatóság által felesketett Vadőr, a vadőrként is alkalmazott erdőőr (4640/1945. ME rendelet 10., illetőleg 11. § [M. K. 76. sz.]); a jelen b) pont alapján illetékmentes vadászjegy azonban csak azon a területen való vadászatra jogosit, amely területre a vadászjegy tulajdonosának alkalmaztatása szól;

c) a műegyetem erdőmérnöki osztályának hallgatója és az alerdész szakiskolák tanulója; ez a vadászjegy azonban kizárólag az emlitett intézmények által fenntartott vadászterületre érvényes.

(3) Ha a (2) bekezdés b) pontjában felsoroltak alkalmaztatása megszűnik, illetékmentes vadászjegyüket a bejelentést láttamozó hatósághoz az alkalmaztatás megszűnését követő nyolc nap alatt beszolgáltatni kötelesek. E kötelezettség elmulasztása jövedéki kihágás.

208. §

Játékkártya

(1) A belföldön gyártott, valamint a belföldre behozott minden egyes játszma játékkártya után az abban foglalt kártyalapok (kártyakövek) számára tekintet nélkül, a következő illeték jár:

1. ha a játékkártya nem vizálló papírból készült:

a) 3 Ft, amennyiben a kártyalapok fehér szélei a kártyalapot körülvevő keretvonal belső széléig két egymással szembenlevő oldalon együttvéve 10 milliméternél nem szélesebbek;

b) 6 Ft, amennyiben az a) pontban meghatározott szélek 10 milliméternél szélesebbek, vagy ha a kártyalapoknak keretvonalai nincsenek;

2. ha a játékkártya vizálló papírból készült; az 1. a) és b) pontok szerinti megkülönböztetés szerint 6, illetőleg 12 Ft;

3. ha a játékkártya nem papirból (textil, celluloid, fém vagy műanyag stb.) készült: 30 Ft.

209. §

Játékkártyatisztitás

A játékkártyatisztitás játszmánkint és tisztitásonkint 2 Ft illeték alá esik.

XXI. Fejezet

Illetékmentesség az okirati illetékek alól

210. §

Személyes illetékmentesség

Az okirati illeték lerovása alól mentes:

1. Az állami hatóság és hivatal - ideértve a katonai hatóságot és hivatalt is - és ezek képviselői; ez a személyes illetékmentesség az alábbi kivételektől eltekintve - az állami javak üzemének vitelére rendelt hivatalra, (jószág-, erdő-, bánya-, gyár-, nyomda- stb. igazgatóságra és üzemvezetőségre) nem terjed ki;

2. az államvasutak igazgatósága és az államvasuti hivatalok;

3. posta hatóságai (postavezérigazgatóság, postaigazgatóság) és hivatalai;

4. a postatakarékpénztár;

5. az állami egyedáruság igazgatósága és kezelőhivatala;

6. a törvényhatóság és a község arra az okiratra nézve, amelyet a rájuk bizott közcélok érdekében állitanak ki; arra az okiratra nézve ellenben, amely a törvényhatóság vagy a község magánjogi viszonyaira vagy pedig vagyonára vonatkozik, a személyes illetékmentesség nem áll fenn;

7. az a közintézet, közalap és közérdekű alapitvány, amely kizárólag közcélra áll fenn és az állam, a törvényhatóság, vagy a község igazgatása alatt áll, vagy azok felügyelete alá tartozik, továbbá az olyan közintézet és közalap, amelynek hiányait az államkincstárból kell fedezni a 6. pont rendelkezésének korlátain belül;

8. az ipartársulat, ipartestület, kamara és hasonló célu, törvény alapján szervezett testület a 6. pont rendelkezésének korlátain belül;

9. viszonosság esetében az idegen államnak Magyarországon felhatalmazott diplomáciai képviselője, a Magyarország területén működő idegen diplomáciai képviselet tagja, továbbá az ily képviseletnél alkalmazott, valamint a megnevezetekkel közös háztartásban élő családtag, amennyiben a nevezettek az illető követ államának polgárai, végül az, akinek a nemzetközi jogelvek vagy nemzetközi egyezményeit alapján illetékmentességhez van igénye, az általuk vagy helyettük megbizottaik által kiállitott okiratra nézve, amennyiben az nem a belföldön teljesitendő jogügyletre vonatkozik; az ilyen okirat, amennyiben a másik fél külföldi, csak a külföldön kiállitott okiratra nézve a 4. § (2) bekezdésében megállapitott szabályok szerint vonható illeték alá. Ha a másik fél belföldi, a belföldi fél az okirattól járó illetéket a rendes szabályok szerint tartozik leróni;

10. az, akinek személyes illetékmentességét külön törvény vagy törvényes felhatalmazás alapján kiadott rendelet megállapitja.

211. §

Tárgyi illetékmentesség

Illetékmentes:

1. a biróság, más hatóság vagy hivatal által kizárólag hivatalos célra kivánt okirat, amig azt más célra fel nem használják;

2. a kizárólag katonai szolgálati viszonyból folyólag kiállított okirat, amig azt más célra fel nem használják;

3. az ügyvéd által a képviselet elvállalásakor a tényállásról készitett feljegyzés (tényvázlat), a télnek erről átadott másodpéldány, valamint az ügyfél külön utasításairól készitett feljegyzés (1937: IV. tc. 77. §), amig azt a biróság vagy más hatóság előtt nem használják;

4. községnek (városnak) a helyi mentőügyi szolgálat ellátása iránt olyan egyesülettel kötött szerződéséről kiállitott okirat, amely egyesületnek a nyereség elérését célzó tevékenység kizárásával pusztán mentőügyi rendeltetése van;

5. a községgel (várossal) a közellátás biztositása céljából közszükségleti cikkre vonatkozóan kötött ingó adásvételi, áruszállitási vagy vállalkozási szerződés, valamint az ilyen szerződés alapján teljesitett fizetésről kiállitott nyugta;

6. a hatóságilag jóváhagyott (láttamozott) bérhizlalási szerződés;

7. a kincstár és telepes között az 1894:V. tc. rendelkezései alapján létrejött telepitési alapszerződésnek a módosításáról kiállitott okirat;

8. a jelen rendelet egyes §-aiban vagy más jogszabályban illetékmentesnek nyilvánitott okirat.

III. CIM

TÖRVÉNYKEZÉSI ILLETÉKEK

XXII. Fejezet

A törvénykezési illetékre vonatkozó általános szabályok

212. §

A törvénykezési illeték nemei

Törvénykezési illetékek:

1. a polgári perrendtartással szabályozott eljárásban,

2. a polgári perrendtartással nem szabályozott polgári birói eljárásban és

3. némely büntető birói eljárásban lerovandó illeték.

213. §

A törvénykezési illeték tárgya

A törvénykezési illeték tárgya az illeték alá eső birói eljárásban illetékkötelezettség alá vont:

1. birósághoz benyujtott beadvány,

2. biróság által készitett jegyzőkönyv,

3. biróság által hozott határozat,

4. dologi jogok telekkönyvi bejegyzése,

5. minden más irat és birósági cselekmény.

214. §

A törvénykezési illetékátalány tárgya

(1) A törvénykezési illetékátalány tárgya a magánfelek egymásközti jogvitája felett döntésre hivatott az a birói eljárás, amelyet jogszabály illetékátalány alá esőnek minősít

(2) Az illetékátalány alá eső eljárásban a kérelmek és a tárgyalási jegyzőkönyvek, a mellékletek, valamint a határozatok külön illeték alá nem esnek.

XXIII. Fejezet

A törvénykezési illetékre vonatkozó különös szabályok

215. §

A beadvány és a jegyzőkönyv

(1) A keresetlevél, előkészitő irat, igazolási kérelem, kifogás, valamint tárgyalási jegyzőkönyv, ideértve a tanukihallgatási jegyzőkönyvet is és a kiküldött vagy megkeresett biró előtt készült jegyzőkönyv (1914: XLIII. tc. - a továbbiakban: Tt. - 1. § 1. a) pontja) illetéke:

(2) Más beadvány és jegyzőkönyv (Tt. 1. § 1. b) pontja) illetéke:

(3) A beadvány és jegyzőkönyv példányai és ivei, továbbá a különirat (Tt. 4., 7. és 24. §) illetéke

(4) Az árverési kérvény és a hirdetmény kibocsátását igénylő beadvány (Tt. 3. § második bekezdése) illetéke 6 Ft, hacsak az eljárás tárgyának értékéhez képest a (2) bekezdés szerint nagyobb összegü illeték nem járna, mert ilyen esetben az itt emlitett beadványra is a (2) bekezdésben megszabott nagyobb összegü illetéket kell leróni.

216. §

A melléklet és a felzet

A melléklet és a felzet (Tt. 8. és 10. §) illetéke: 100 forintig ... 1 Ft - f 100 forinton tul................. 1 Ft 50 f

217. §

Közbenszóló határozat

A Tt. 11. §-ában részletesen felsorolt közbenszóló határozatok (pergátló kifogás felett, igazolás kérdésében hozott határozat, sorrendi végzés stb.) illetéke:

218. §

Az itélet

(1) A sommás visszahelyezési és sommás határperben hozott itélet (Tt. 12. § első bekezdése) illetéke:

(2) A bérleti viszony megszüntetése iránti eljárásban felmondást vagy felhivást közlő végzés (Tt. 12. § negyedik bekezdése) illetéke az egy évi bérösszeg szerint:

(3) A házasság semmisségét, megtámadását, felbontását stb. tárgyazó perben hozott elsőfoku itélet (Tt. 13. § első bekezdése) illetéke;

1. a házassági bontóperben 150 Ft,

2. a többi felsorolt perben 30 Ft,

(4) A Tt. 13. §-ának harmadik bekezdésében megállapitott tételek helyett lerovandó illeték:

1. a kiskoruság meghosszabbitása, a meghosszabbitás megszüntetése, a gondnokság alá helyezés vagy annak megszüntetése, az atyai hatalom megszüntetése, a holtnaknyilvánitás tárgyában hozott itélet és végzés után 30 Ft,

2. az okiratnak és az 1912: LIV. tc. 5. §-ában felsorolt egyéb iratnak megsemmisitése tárgyában hozott itélet illetéké a megsemmisitendő okirat értékének minden megkezdett 100 forintja után 2 Ft, az illeték azonban 50 forintnál több nem lehet.

(5) A külön rendelkezés alá nem eső itélet (Tt. 14., 15. §) illetéke:

2. 000 forintig minden egész vagy megkezdett 100 Ft után 2 Ft 50 f

2. 000 forinton tul 20.000 forintig ... 3% 20.000 50.000 .. 3.5%

50. 000 .................. 4%

Az első birósági itélet (egyesség) után bélyeggel kell leróni a jelen bekezdésben 2.000 Ft értékig megállapitott itéleti illetéket, valamint a százalék szerint számitott itéleti illetékből 50 forintot, mig a többletet a jogerős végitélet után kiszabás alapján pénzben kell megfizetni.

219. §

A fellebbviteli beadvány

(1) A fellebbezés illetéke a polgári perrendtartással szabályozott eljárásban (Tt. 22. §) a fellebbezés tárgyának értéke szerint:

(2) Az elsőbirósági végzés elleni felfolyamodás, továbbá az illetékmentes, valamint a közbenszóló itélet elleni fellebbezés illetéke a per vagy eljárás tárgyának értéke szerint a polgári perrendtartással szabályozott eljárásban (Tt. 23. § I. 1. pontja):

(3) Ugyanilyen felfolyamodás és fellebbezés illetéke az egyéb birói eljárásokban (Tt. 23. § I. 2. pontja):

220. §

Egyéb törvénykezési illetékek

(1) A bírósági iroda által hivatalból készitett másolat (Tt. 25. §) illetéke, ivenkint 15 Ft.

(2) A birói határozat kiadmánya és a birói határozatból készült kivonat (Tt. 26. §) illetéke:

100 forintig..... 3 Ft.

100 forinton tul . 6 Ft.

(3) Az általános meghatalmazás jegyzékbevezetésének (Tt. 30. §) illetéke 30 Ft. Ezt az illetéket az általános meghatalmazásnak a biróságnál való bejelentésekor kell leróni.

221. §

A per tárgyának értékelése

Az 1914:XLIII. tc. 34. §-a, illetőleg az 1920:XXIV. tc. 33. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Ha a per vagy eljárás tárgya nem valamely megbecsülhető vagyonjogi igény, annak értékéül:

1. a járásbirósági eljárásban 5.000 forintot,

2. a törvényszéki eljárásban 15.000 forintot kell venni."

222. §

A községi biróság előtti eljárásban lerovandó illeték

A községi biróság előtti eljárásban a panasz, a tárgyalási jegyzőkönyv, az itélet, az egyesség, a peres ügynek a járásbíróság elé vitelére irányuló bejelentés, a végrehajtási eljárás során előterjesztett kérelem és a végrehajtás során készült jegyzőkönyv (Tt. 68. §) illetéke 1 Ft.

223. §

A választott biróság előtti eljárásban lerovandó illeték

A választott birósági külön szerződés, továbbá a választott birósági eljárásban a választás módjára és a birák személyére létrejött külön megállapodás (Tt. 70. § első bekezdése), valamint a biróválasztásra vonatkozó és a felekkel közjegyző vagy járásbiróság utján közlendő felhivás, (Tt. 70. § második bekezdése) illetéke ivenkint 30 Ft.

224. §

A tőzsdebiróság előtti eljárásban lerovandó illeték

(1) Az áru- és értéktőzsde, valamint a termény-és gabonacsarnok választott birósága előtti eljárásban a Tt. 73. §-ában megállapitott illetéktételek helyett a beadvány és a jegyzőkönyv után a rendes biróság előtti eljárásban lerovandó illeték felét kell leróni. A beadvány és a jegyzőkönyv ivei és példányai, valamint a melléklet és a felzet után ugyanannyi illeték jár, mint a rendes biróság előtti eljárásban.

(2) Az áru- és értéktőzsde, valamint a termény-és gabonacsarnok választott biróságának határozata ellen a rendes birósághoz intézett felfolyamodás a jelen rendelet 219. § (2) bekezdésében megszabott illeték alá esik.

225. §

A telekkönyvi beadvány

(1) Jelzálogjog bejegyzése iránt a telekkönyvi hatósághoz intézett beadvány illetéke tekintet nélkül arra, hogy a bejegyzés bekebelezésre vagy előjegyzésre irányul-e, továbbá a bejegyzett jog kitörlését kérő beadvány illetéke, ha a bejegyzendő vagy kitörlendő jog és minden bekebelezendő vagy törlendő mellékjárulék együttes értéke:

(2) A jelzálogjogtól különböző egyéb jog vagy ténykörülmény bejegyzését vagy kitörlését kérő beadvány illetéke, ha a bejegyzendő vagy kitörlendő jog, illetve ténykörülmény és minden mellékjárulék együttes értéke:

(3) A bejegyzendő kamatot és más folyamatos járulékot a kérelem előterjesztéséig lejárt összeggel kell az illeték alapjához hozzászámitani.

(4) A jelzálogjognak a Jt. 73., 80. és 86. §-ában megengedett átváltoztatásának telekkönyvi bejegyzését kérő beadvány után az 1. pontban meghatározott illetéket kell leróni.

(5) A jövőben megalapitandó jelzálogjog ranghelyének biztositására, vagy a már megalapitott jelzálogjog fennállását - átszállás esetén kivül - nem érintő jogváltoztatás telekkönyvi feltüntetésére irányuló, végül a harmadik személy által előterjesztett kérelemhez hozzájárulást tartalmazó beadványon 6 Ft illetéket kell leróni, hacsak a kért bejegyzéssel érintett jog értékéhez képest az (1) bekezdés szerint járó illeték nem kevesebb, amely esetben csak ezt a kevesebb illetéket kell leróni. E rendelkezés alá esnek különösen azok a beadványok, amelyeknek tárgya:

1. a ranghelynek előzetes feljegyzéssel biztositása (Jt. 17. §),

2. a megüresedett ranghely fenntartása (Jt. 19. §),

3. a megüresedő ranghely fenntartásáról lemondás (Jt. 20. §) vagy a ranghellyel rendelkezés jogáról lemondás (Jt. 21. §) feljegyzése,

4. a jelzálog romlása esetére szóló kikötés (Jt. 32. §) feljegyzése,

5. a jelzálogos követelés megosztásának bejegyzése (Jt. 35. §),

6. a jelzálogos követelés felmondásának bejegyzése (Jt. 40. §),

7. az egyetemleges jelzálogjog terhét megosztó megállapodásnak bejegyzése (Jt. 57. § (3) bek.),

8. a képviselői jogkör korlátozásának vagy ilyen korlátozás megszüntetésének telekkönyvi bejegyzése (Jt. 79. és 112. §),

9. már bejegyzett jelzálogjogról (telekadósságról) levél kiállitása iránt előterjesztett kérelem.

(6) A jelzálogjognak hirdetményi eljárás utján törlését (Jt. 15., 16. §) kérő beadvány legkisebb illetéke 6 Ft.

(7) Ha a bejegyzendő, illetve kitörlendő jog vagy ténykörülmény értéke meg nem becsülhető, a telekkönyvi beadvány illetéke 6 Ft.

(8) A már benyujtott és megfelelő illetékkel ellátott beadvány kiegészitésül beadott pótkérvény illetéke 6 Ft. Ha azonban az eredeti beadvány illetéke 6 forintnál kevesebb volt, a pótkérvény illetéke sem lehet több az eredeti beadvány illetékénél.

(9) Ha egy beadványban több telekkönyvi hatóságnál teljesitendő bejegyzést kérnek, a beadvány után olyan összegű illetéket kell leróni, amennyi az intézkedést foganatositó telekkönyvi hatóságokhoz külön-külön beadvány előterjesztése esetében az összes beadványok után együttesen járna.

(10) Ha egy telekkönyvi hatóságnál több jog bejegyzését vagy kitörlését egy beadványban kérik, az illetéket a kérelmek száma és az egyes kérelmekre megállapitott mérték szerint kell leróni.

(11) Az (1) és (2) bekezdés szerint járó illeték alapjául veendő érték nem lehet nagyobb, mint annak az ingatlannak az értéke, amelyre a bejegyzést kérik.

226. §

A telekkönyvi bejegyzés illetéke

(1) Az ingatlan tulajdonjogának, haszonélvezeti vagy használati szolgalmának, valamint az épitményi jognak telekkönyvi bejegyzése a jog érteke után 4% bejegyzési illeték alá esik.

(2) A jelzálogjognak vagy átszállásának telekkönyvi bejegyzése a jog értéke után 2% illeték alá esik. Jelzálogjog részleges átszállása esetében (Jt. 9., 10., 35., 58.-60. §) az egyes átszálló részjelzálogjog értéke az irányadó.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben fel nem sorolt más dologi jog - ideértve a haszonbérleti jogot is - telekkönyvi bejegyzése, tekintet nélkül a jogügylet illetékére, a jog értéke után 2% bejegyzési illeték alá esik.

(4) A bejegyzési illeték alapjához a tőkeöszszegen felül hozzá kell számitani a bekebelezendő mellékjárulékok értékét is. A bekebelezendő kamatot és más hasonló folyamatos járulékot a kérelem előterjesztése napjáig lejárt összeggel kell alapul venni.

(5) A bejegyzési illeték alapjául veendő érték nem lehet nagyobb, mint annak az ingatlannak az értéke, amelyre a bejegyzést elrendelik.

(6) Az elsőségi jog visszteher mellett való átengedésének bejegyzése után a bejegyzési illetéket a viszteher értéke után kell leróni. Ha az átengedés ingyenesen történt, a bejegyzés illetékmentes.

(7) A bérleti vagy haszonbérleti jognak a bérlő javára, valamint a bérlő vagy haszonbérlő által vállalt kötelezettségnek a bérbeadójavára való bejegyzése után Járó bejegyzési illeték alapja a bérnek, illetőleg haszonbérnek égy évi összege.

(8) A dologi jog előjegyzésére minden tekintetben ugyanazok a rendelkezések az irányadók, amelyek a feltétlen telekkönyvi bejegyzésre fennállanak.

(9) A bélyeggel lerovandó bejegyzési illetéket a bejegyzés iránti kérvénynek a biróságnál maradó példányán kell leróni. Ha a bejegyzés a biróságnak végrehajtást elrendelő határozata alapján történik, a lerovást a végrehajtási kérvénynek a telekkönyvi hatóság részére szánt példányán, annak a telekkönyvi hatósághoz érkezése előtt kell teljesiteni. Ha több telekkönyvi hatóságnak szánt több végrehajtási kérvénypéldány van, az illetéket csak az egyiken kell leróni, de a többin hivatkozni kell arra, hogy a bejegyzési illeték lerovása melyik kérvénypéldányon törént. Végrehajtható kiadmány esetén a bejegyzési illetéket a telekkönyvi hatósághoz intézett kérvényen kell leróni. A telekkönyvi hatóság köteles a lerótt illeték összegét, illetőleg a bejegyzési illeték más telekkönyvi hatóságnál megtörtént lerovásának adatait a bejegyzést elrendelő végzésben tanusítani.

227. §

Az előzetes ranghelybiztositás ismételt telekkönyvi feljegyzésének illetéke

(1) Ha a jelzálogjog ranghelyének előzetes biztositására vonatkozó telekkönyvi feljegyzés (1927:XXXV. tc. 17. §) hatályosságának tartama alatt, vagy annak megszünésétől számitott hat hónap alatt előterjesztett kérelem alapján a jelzálogjog ranghelyének előzetes feljegyzését ujra elrendelik, az ujabb feljegyzés a benne megjelölt összeg után számitott 2% telekkönyvi bejegyzési illeték alá esik,

(2) Azt, hogy a feljegyzés az előbbi pont értelmében telekkönyvi bejegyzési illeték alá esik, a telekkönyvi hatóság a feljegyzést elrendelő végzésben - a kérvényen esetleg lerótt telekkönyvi bejegyzési illeték összegével együtt - feltüntetni köteles.

(3) Az (1) bekezdés alapján járó illetéket az köteles leróni, aki a feljegyzést kéri. Egyebekben az illeték lerovására a telekkönyvi bejegyzési illeték lerovására vonatkozó szabályok irányadók.

228. §

Illetékmentes telekkönyvi bejegyzés

(1) illetékmentes az olyan telekkönyvi bejegyzés, amelynél a bejegyzendő jog értéke 200 forintnál nem nagyobb.

(2) Az ingatlan tulajdonjogának, haszonélvezeti vagy használati szolgalmának, valamint az épitményi jognak telekkönyvi bejegyzése illetékmentes akkor, ha a bejegyzés alapjául szolgáló jogügylet, illetőleg szerzés vagyonátruházási illeték alá esik vagy a vagyonátruházási illeték alól mentes.

(3) Illetékmentes továbbá a következő telekkönyvi bejegyzés:

1. a tudományos, művészeti, közoktatási, közművelődési és közjótékonysági célra rendelt alapitvány és hagyomány bejegyzése;

2. bejegyzett osztatlan tulajdon vagy haszonélvezeti jog - bejegyzett részbirtokosok közötti - felosztásának bejegyzése;

3. olyan bejegyzés, amely arra szükséges, hogy a telekkönyvben bejegyzett valamely jognak utolsó szerzőjét, mint jogutódot lehessen bejegyzeni;

4. olyan jognak bejegyzése, amelyet valamely Ingatlannak, vagy az arra bejegyzett jognak tulajdonosa, haszonélvezője vagy használója, jogának teljes vagy részbeni átruházása esetében, az átruházással egyidejüleg, a maga részére ugyanazt a dolgot illetőleg fenntartott vagy kikötött, mint pl. vételárkövetelésnek, járadéknak vagy más kikötésnek stb. bejegyzése;

5. vasutak és csatornák bejegyzése a magyar állam területén lévő vasutak és csatornák külön összpontositott telekkönyvébe;

6. több ingatlanra vonatkozó, ugyanannak a - habár részben megszünt - jognak, egy vagy több telekkönyvi hatóság által való bejegyzése, továbbá a bejegyzett Jognak ugyanazon tulajdonos egyik ingatlanáról egy másik ingatlanára átirása, a bejegyzett jognak ugyanazon ingatlan egy részére való korlátozása; több ingatlanra bejegyzett kezességnek felosztása az egyes ingatlanokra, illetőleg az együttes kezességnek megszüntetése, ha igazolják, hogy az eredeti vagy első bejegyzés alkalmával a bejegyzési illetéket lerótták;

7. ismételt bejegyzése ugyanazon követelésnek, ugyanazon hitelező javára, ha igazolják, hogy a korábbi bejegyzés után járó bejegyzési illetéket lerótták; az illetékmentesség azonban nem terjed ki arra az értéktöbbletre, amellyel az uj bejegyzés folytán a jelzálogjog értéke emelkedett;

8. valamely jognak a kezes ingatlanára való bejegyzése, ha ugyanazt a jogot a kötelezett fél ingatlanára is bejegyezték és ez után a bejegyzés után a bejegyzési illetéket igazoltan lerótták;

9. már bejegyzett jelzálogjog tekintetében - átszállás esetén kivül - beálló jogváltozás telekkönyvi feltüntetése;

10. a 225. § (5) és (6) bekezdéseiben felsorolt kérelmek alapján elrendelhető telekkönyvi bejegyzés;

11. a jelzálogadóslevél (részjelzálogadóslevél, telekadóslevél) kiállitásának feljegyzése (Jt. 89.§) és az ilyen feljegyzés törlése (Jt. 110., 113. §);

12. a kincstár és telepes között az 1894:V. tc. rendelkezései alapján létrejött telepítési alapszerződésnek módositásából folyó telekkönyvi bejegyzés;

13. valamely bejegyzett jog teljes vagy részbeni kitörlésének bejegyzése.

(4) Ha a 227. § (1) bekezdése értelmében illetékköteles feljegyzés hatályosságának tartama alatt előterjesztett kérelem alapján a jelzálogjogot bejegyzik, a jelzálogjog bejegyzéséért az illetékköteles feljegyzésben meghatározott összeg erejéig telekkönyvi bejegyzési illeték nem jár.

(5) A jelen §-ban felsorolt eseteken kivül Illetékmentes az a bejegyzés, amelynek illetékmentességét külön jogszabály megállapitja.

229. §

A bejegyzési illeték törlése és visszatéritése

(1) Ha az illetékköteles bejegyzés jogerőre emelkedése előtt felfolyamodás következtében megszünik, vagy megváltozik, a bélyeggel lerótt, illetőleg kiszabás alapján pénzben fizetett bejegyzési illetéket, illetőleg annak arányos részét a fél kérelmére vissza kell tériteni, a kiszabott és be nem fizetett illetéket pedig törölni kell. Nincs helye azonban az illeték visszatéritésének vagy törlésének, ha a biróság a bejegyzés törlését vagy változását nem a felfolyamodás következtében, hanem bírói itélet, a felek között létrejött egyezség alapján rendeli el.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérőleg a nyilvános számadásra kötelezett pénzintézet, takarékpénztár vagy hitelintézet, továbbá a gyámpénztár által kilátásba helyezett kölcsön vagy hitel előzetes bejegyzése után járó illetéket törölni, illetőleg visszatériteni kell, ha a felek igazolják, hogy az ügylet nem jött létre és emiatt a bejegyzést törölték.

230. §

A bányatelekkönyvi bejegyzés illetéke

(1) A bányaadományozás vagy engedélyezés bányatelekkönyvi bejegyzése a bejegyzett tulajdon- vagy más jog értéke után 4% bejegyzési illeték alá esik.

(2) A bejegyzés illetékmentes:

1. ha a jogügylet vagy szerzés - amelynek alapján a bejegyzést foganatositják - vagyonátruházási illeték alá esik;

2. ha a bánya résztulajdonosa az őt illető bányarésszel felhagy és ennek a résznek tulajdonjogát a felhagyás folytán jegyzik be a bányatársak javára.

(3) A bányarész átruházásának a bányatársulat könyvébe való bejegyzése után illeték nem jár.

231. §

A cégbirósághoz intézett beadvány

(1) A törvényszék által vezetett kereskedelmi cégjegyzékbe bejegyzést kérő beadvány a kérelem tárgya szerint az alábbi (2)-(13) bekezdésben meghatározott illeték alá esik. Ha a beadvány több bejelentésre irányuló kérelmet tartalmaz, az illetéket a kérelmek száma és az egyes kérelemre megállapitott mérték szerint kell leróni.

(2) A cég bejegyzését kérő beadvány illetéke s

1. egyéni cég bejegyzésénél....... 100 Ft

2. közkereseti vagy betéti társaságés szövetkezet bejegyzésénél ... 250 Ft

3. korlátolt felelősségű társaság bejegyzésénél ................... 500 Ft

4. részvénytársaság bejegyzésénél . 750 Ft,

ha az alapszabályokban megállapitott alaptőke 15.000 forintot meg nem halad. Ha az alaptőke 15.000 forintot meghalad, minden további teljes vagy megkezdett 1.000 Ft után további 50 Ft illetéket kell leróni, az illeték azonban 5.000 forintnál több nem lehet,

(3) Az alaptőke felemelésének bejegyzését kérő beadvány illetéke tekintetében a (2) bekezdés 4. pontjában foglalt szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az illeték kiszámitásánál nem az alaptőke összege, hanem az az összeg az irányadó, amellyel az alaptőkét emelték.

(4) Külföldi részvénytársaság belföldi cégének bejegyzését kérő beadvány a (2) bekezdésben megszabott illeték alá esik. Ebben az esetben alaptőke alatt a belföldi telep üzletébe fektetett tőkét kell érteni.

(5) A cég tulajdonosaiban történt változás bejegyzését kérő beadvány után a (2) bekezdés 1. és 2. pontjában meghatározott illetéket kell leróni.

(6) A cégszöveg változásának bejegyzését kérő beadvány illetéke, ha a cég tulajdonosai sorában egyidejűleg változás nem történik, ugyanannyi, mint a (2) bekezdés 1., 2. illetőleg 3. pontjaiban meghatározott illeték, részvénytársaságnál 750 Ft.

(7) Társasági szerződés vagy alapszabály módositásának bejegyzését kérő beadvány után 60 Ft, szövetkezetnél 30 Ft illeték jár.

(8) Már bejegyzett cég fióktelepének bejegyzését kérő beadvány illetéke ugyanannyi, mint a (2) bekezdés 1., 2., illetőleg 3. pontjában meghatározott illeték, részvénytársaságnál 750 Ft.

(9) Részvénytársaság és szövetkezet igazgatósági tagjainak, valamint cégjegyzésre jogositott cégvezetőinek bejegyzését vagy törlését kérő beadványon minden jogositott személy után részvénytársaságnál 60 Ft, szövetkezetnél 30 Ft illetéket kell leróni.

(10) A felszámolók bejegyzését vagy törlését kérő beadvány illetéke a felszámolók számára tekintet nélkül 60 Ft.

(11) A cégbirósághoz a (2)-(10) bekezdésben felsoroltakon kivül beadott minden beadvány után, tekintet nélkül arra, hogy annak benyujtására a fél kötelezve van-e vagy sem, a megszünt cég kitörlését kérő beadvány kivételével, 15 Ft illetéket kell leróni. Annak a beadványnak illetéke azonban, amellyel a cégjegyzékbe történt bejegyzés közzétételéért járó dij kifizetését tanusitó nyugtát mutatják be a törvényszékhez nem lehet több, mint amennyi hirdetési dij kifizetését a bemutatott nyugtával igazolják.

(12) A megszünt cég törlését kérő beadvány illetéke 3 Ft.

(13) Szövetkezetnél a (2) bekezdés 2. pontjában, valamint a (6)-(8) bekezdésben meghatározott illeték az üzletrész vagy törzsbetéttőke 10%-ánál több nem lehet. A (2) bekezdés esetén az alakuló közgyülésig jegyzett tőke a (5)-(8) bekezdés esetében pedig a beadvány benyujtását megelőző üzleti év utolsó napján fennállott tőke, illetőleg, ha a szövetkezet az első üzleti év folyamán nyujtja be a beadványt, a (6)-(8) bekezdés esetében is az alakuló közgyülésig jegyzett tőke az irányadó. Ha a (9)-(11) bekezdésben emlitett beadványt olyan szövetkezet nyujtja be, amelynek a beadvány benyujtását megelőző üzleti év utolsó napján fennállott üzletrész- vagy törzsbetéttőkéje, illetőleg az első üzleti év folyamán benyujtott beadványnál az alakuló közgyülésig jegyzett üzletrész- vagy törzsbetéttőkéje az alábbi értékhatárokat meg nem haladta, a (9)-(11) bekezdésben meghatározott illeték helyett 500 Ft tőkéig 3 Ft, 500 forinton felül 1.000 Ft tökéig 6 Ft illetéket köteles leróni.

(14) Az érdektelen harmadik személynek a cégbiróság felhivására benyujtott beadványa illetékmentes.

(15) Az ebben a §-ban felsorolt beadványon lerótt illeték nem térithető vissza azon a cimen, hogy a beadványt az abban foglalt kérelem elintézése előtt visszavonták.

232. §

A részvénytársaságok és szövetkezetek egyesülésével kapcsolatos cégbirósági beadványok

Az a beadvány, amelyben az egyesüléssel keletkezett társaság cégének bejegyzését vagy pedig a fennmaradó társaság alaptőkefelemelésének bejegyzését kérik a cégbiróságtól, az 1300/1938. PM rendelet (R. T. 1.632. o.) 3. § (1) bekezdésének 5. a), b) pontjában megszabott illeték helyett a következő illeték alá esik:

1. ha a szövetkezet cégének bejegyzését kérik, 30 Ft illetéket kell leróni, de az illeték az alakuló közgyülésig jegyzett üzletrész vagy törzsbetét-tőke 10%-át meg nem haladhatja;

2. ha a részvénytársaság cégének vagy alaptőkeemelésének bejegyzését kérik és az alaptőke vagy alaptőkeszaporulat az 1.300/1938. P. M. számu rendelet 3. § (1) bekezdésének 1. pontja alapján egészen mentes a részvénykibocsátási illeték alól, az illeték 30 Ft;

3. ha ellenben az alaptőke vagy alaptőkeszaporulat a részvénykibocsátási illeték alól csak részben mentes, akkor a nem mentes rész után a rendes szabályoknak megfelelő illeték jár, s ha az igy megállapitott illeték kevesebb, mint amennyi az egész alaptőke vagy alaptőkeszaporulat figyelembevételével járna, akkor a mentes rész után a 2. pontban megállapitott illetéket még külön le kell róni.

233. §

Csődönkivüli kényszeregyességi eljárás illetéke

(1) Az adós beadványa az eljárás tárgya értékének (lásd a (17) bekezdést) minden megkezdett 1.000 forintja után a következő illeték alá esik:

1. az eljárás megindítása iránt benyujtott beadvány 6 Ft;

2. egyéb beadvány 3 Ft.

A 2. pont szerinti illetéket kell leróni az adós kötelezettségeiért felelősségvállalásra késznek nyilatkozott személy beadványa után is.

(2) A hitelező a követelését bejelentő beadvány illetékét a (12) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyvi illetékbe foglalva köteles leróni, a követelést bejelentő beadványon tehát illetéket leróni nem kell.

(3) A hitelező és más érdekelt részéről benyujtott egyéb beadvány a benne foglalt kérelem tárgyának értéke szerint:

2. 000 forintig........ 3 Ft.

2. 000 forinton tul minden egész vagy megkezdett 1.000 Ft után ...... 1 Ft 50 f

illeték alá esik. Ha a kérelem tárgya nem megbecsülhető értékű, az illeték 3 Ft. Ha a beadványt olyan hitelező nyujtja be, aki követelést jelentett be, a beadványi illeték nem lehet kevesebb, mint amennyi a benyujtó követelése ősszegének megfelel.

(4) Az Országos Hifelvédőegylet előtt létrejött egyesség ellen benyujtott észrevételre, ha az észrevételt az adós nyujtja be, az (1) bekezdés 2. pontja szerint járó illeték kétszeresét, ha pedig az észrevételt a hitelező vagy más érdekelt nyujtja be, a (3) bekezdés szerint járó illeték kétszeresét kell leróni.

(5) A pénzbeli marasztalást tartalmazó vagy birói letétet utalványozó végzés ellen akár az -dós, akár hitelező vagy más érdekelt által beadott előterjesztés a megtámadott végzés tárgyának értéke szerint minden megkezdett 1.000 Ft után 3 Ft illeték alá esik.

(6) Az eljárás meginditása iránti kérelmet visszautasitó, az egyességet jóváhagyó vagy az egyesség jóváhagyását megtagadó, valamint az eljárásnak befejezetté nyilvánitása iránti kérelmet elutasitó, végül az eljárást megszüntető végzés ellen beadott előterjesztés után - aszerint, amint az előterjesztést az adós vagy pedig a hitelező vagy más érdekelt adja be - az (1) bekezdés 1. pontjában, illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott illeték kétszeresét kell leróni.

(7) A törvényszék tanácsának határozata ellen intézett felfolyamodásra - aszerint, amint a felfolyamodást az adós vagy pedig hitelező vagy más érdekelt adja be - az (1) bekezdés 1. pontjában, illetve a (3) bekezdésben meghatározott illeték négyszeresét kell leróni.

(8) Az (1)-(7) bekezdésben meghatározott illeték a beadvány első példányának első ivére jár. A beadvány első példányának második és többi ive után, valamint a többi példány minden ive után 1 Ft 50 f illetéket kell leróni. A második és többi példány összes iveire járó illeték azonban együttvéve 30 forintnál több nem lehet.

(9) A mellékleti illeték minden melléklet után ivenkint 1 Ft 50 f. Egy beadvány összes mellékleteinek mellékleti illetéke azonban együttvéve 15 forintnál több nem lehet.

(10) A vagyonfelügyelő, az ellenőrző biztos (bizottság)az Országos Hitel védőegylet, valamint a Pénzintézeti Központ által benyujtott minden beadvány illetékmentes.

(11) Az Országos Hitelvédőegylethez és a Pénzintézeti Központhoz intézett beadvány illetékmentes. A magánegyességgel szemben az Országos Hitelvédőegylet utján a biróság elé terjesztett észrevételre azonban a (4) bekezdésben meghatározott illetéket le kell róni.

(12) Az egyességi tárgyaláson készült jegyzőkönyv után minden egyes hitelező saját követelésének összege szerint, annak minden megkezdett 1.000 forintja után (beleszámitva a követelést bejelentő beadvány illetékét is, lásd a (2) bekezdést) 3 Ft illetéket köteles leróni.

(13) Ezt az illetéket az egyességi tárgyalás határnapjáig a birósági irodában erre a célra előkészitett papirivre felragasztott bélyeggel kell leróni. De leróható ez az illeték a birósághoz az egyességi tárgyalás határnapjáig külön ebből a célból - esetleg postán - benyujtott beadványra felragasztott bélyegekkel is. Az ilyen, pusztán a jegyzőkönyvi illeték lerovása céljából benyujtott beadvány külön beadványi illeték alá nem esik. A birósági iroda a papiriven lerótt bélyegek mellett a hitelező nevét és követelésének összegét feljegyezni a bélyegeket pedig hivatalos bélyegzővel felülbélyegezni köteles. A papirivet, amelyen a jegyzőkönyvi illetéket lerótták, valamint a jegyzőkönyvi illeték lerovása céljából benyujtott külön beadványokat az egyességi tárgyalásáról készült jegyzőkönyvhöz kell hozzáfüzni.

(14) A csődönkivüli kényszeregyességi eljárásban készült jegyzőkönyvek után az ebben a §-ban megbatározott illetéken kivül más illeték nem jár. A (12) bekezdésben meghatározott illetéket tehát akkor is csak egyszer - az első tárgyalási határnapig - kell leróni, ha a biróság az egyesség fölött több tárgyalást tart, s ennélfogva az egyességi tárgyalásról több jegyzőkönyv készül. Ha a biróság az Országos Hitelvédő Egylet előtt létrejött egyesség ellen benyujtott észrevételeket elutasitja, s az egyességet érdemben nem tárgyalja, a jegyzőkönyvi illeték nem jár és nem jár illeték a követelést bejelentő beadványra [(2) bekezdés] sem.

(15) A csődönkivüli kényszeregyességi eljárásban létesült egyesség után az eljárás értékéhez képest a jelen rendelet 218. § (5) bekezdésében meghatározott itéleti illeték felét kell leróni, ha az egyesség a biró előtt létesült és az idézett pontban meghatározott itéleti illeték negyedrészét kell leróni, ha az egyesség a hitelvédő egylet előtt jött létre. Ha az Országos Hitelvédő Egylet előtt létrejött egyesség ellen észrevételt nyujtottak be, az egyességi illetéket csak akkor kell kiegésziteni, ha a biróság az észrevételnek helytadott s az egyességet érdemben tárgyalta.

(16) Az egyességi illetéket az adós köteles megfizetni. Ebből a célból a bíró az egyességet jóváhagyó határozatot az állami adóhivatallal az irányadó vagyonérték megjelölésével közli. Egyuttal az egyességi illetéket a biztositékul letett összegből az emlitett hivatal postatakarékpénztári számlája javára kiutalja.

(17) Az adós. valamint az annak kötelezettségeiért felelősségvállalásra késznek nyilatkozott személy beadványa után lerovandó illeték és az egyességi illeték szempontjából az eljárás tárgyának értékéül az ideiglenes mérlegben feltüntetett vagyonnak (aktivának) értékét kell venni, amig a végleges mérleg előterjesztve nincs. A végleges mérleg előterjesztésétől kezdve lerovandó illetékek tekintetében pedig a végleges mérlegben feltüntetett vagyonnak (aktivának) értéke az irányadó.

(18) A telekkönyvi gondviselő a hitelezők nevében benyujtott telekkönyvi beadványok illetékét, valamint az általában a hitelezők javára bejegyzett jelzálogjogok után a bejegyzési illetéket leróni köteles.

(19) Az ebben a §-ban nem érintett kérdésekben a törvénykezési illetékekre általában fennálló szabályokat kell alkalmazni.

234. §

A belvizi hajók lajstromozásával kapcsolatos eljárás illetéke

(1) A hajólajstromhatósághoz (ezidőszerint a központi telekkönyvi hivatalhoz) benyujtott beadvány első példányának első ive a 99400/1928. püm rendelet (R. T. 1.449. o.) 1. §-ában megállapitott illeték helyett a következő illeték alá esik:

1. a bejegyzést kérő beadvány - ideértve a törlés bejegyzését kérő beadványt is - a bejegyzendő vagy (törlésnél) a bejegyzett jog vagy ténykörülmény értékéhez képest:

a) hajójelzálogjognak vagy aljelzálogjognak bejegyzését kérő beadvány:

3. 000 forintig ................ 4 Ft 50 f

3. 000 forinton tul 200.000 forintig minden egész vagy megkezdett

1. 000 Ft után ................. 1 Ft 50 f

200. 000 forinton tul ........... 300 Ft - f

b) más jognak vagy ténykörülménynek bejegyzését kérő beadvány:

6. 000 forintig................. 4 Ft 50 f

6. 000 forinton tul 200.000 forintig minden egész vagy megkezdett

1. 000 Ft után ............ 75 f

200. 000 forinton tul ........... 150 Ft - f

e) bejegyzett hajójelzálogjog vagy aljelzálogjog kitörlésének bejegyzését kérő beadvány:

3. 000 forintig................. 2 Ft 75 f

3. 000 forinton tul 200.000 Ft-ig minden egész vagy megkezdett

2. 000 forint után............. I Ft 50 f

20. 0000 forinton tul ........... 150 Ft - f

d) más bejegyzett jog vagy ténykörülmény kitörlését kérő beadvány:

6. 000 forintig................. 2 Ft 25 f

6. 000 forinton tul 200.000 forintig minden egész vagy megkezdett

2. 000 forint után ........... 75 f

200. 000 forinton tul......75 Ft - f

e) ha a bejegyzendő vagy (törlésnél) a bejegyzett jog vagy ténykörülmény értéke meg nem becsülhető:

az a) és b) pont esetében..... 9 Ft - f

a c) és d) pont esetében..... 4 Ft 50 f

2. más beadvány............. 4 Ft 50 f

3. valamely már benyujtott és megfelelő bélyeggel ellátott beadvány kiegészitéséül benyujtott pótbeadvány illetéke annyi, mint az alapbeadványé, de legfeljebb:

az 1. a) és b) pont esetében 9 Ft - f az 1.

c) és d) pont esetében 4 Ft 50 f

(2) A beadvány első példánya második és minden többi ivének, valamint a beadvány második és minden többi példánya első ivének illetéke a 99.400/1928. püm. számu rendelet

2. § -ának (1) bekezdésében megállapitott illeték helyett 2 Ft .

(3) A felzetek és mellékletek illetéke a 99.400/ 1928. püm. számu rendelet 3. §-ának (1) bekezdésében megállapitott illeték helyett 1 Ft 50 f

(4) A hajó tulajdonjogának haszonélvezeti vagy használati szolgalmi jogának bejegyzése a 99.400/1928. püm. számu rendelet 4. § (1) bekezdésének 1. pontjában megállapitott illeték helyett 4% illeték alá esik.

(5) Más dologi jog bejegyzése, ideértve a bérleti jog bejegyzését is a 99.400/1928. püm. számu rendelet 4. § (1) bekezdésének 2. pontjában megállapitott illeték helyett 2% illeték alá esik.

235. §

Polgári törvénykezési illetékátalány

A polgári törvénykezési illetékátalányösszegét a pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértve, külön rendelettel állapitja meg.

238.

Néhány büntetőbirósági eljárásban lerovandó törvénykezési illeték

(1) A 7400/1931. PM rendelet (R. T. 1926. o.) 2. §-ának (1) bekezdésében az eljárás tárgyának értékeként meghatározott 1.000. illetőleg 2.000 P helyébe 1.000, illetőleg 2000 forint lép.

(2) A biróságnál tett feljelentés (vizsgálati inditvány, vádinditvány) illetéke a 7400/1931. PM rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében megállapitott illeték helyett 6 Ft.

(3) A határozati illeték rágalmazás vétségénél, valamint a nem testi bántalmazással elkövetett becsületsértés vétségénél és hirlapi helyreigazitási ügyekben a 7400/1931. PM rendelet 5. §-ának (1) bekezdésében megállapitott illeték helyett:

1. járásbirósági eljárásban 9 Ft

2. törvényszéki eljárásban 18 Ft

(4) A határozati illeték a 7.400/1931. P. M. számu rendelet 1. §-ában felsorolt többi ügyben az emlitett rendelet 5. §-ának (2) bekezdésében megállapitott illeték helyett:

1. járásbirósági eljárásban 45 Ft

2. törvényszéki eljárásban 90 Ft

(5) Az illetékátalány összege az első birósági eljárásban a 7400/1931. PM rendelet 6. §-ának (2) bekezdésében megállapitott illetékatalány helyett:

1. a járásbirósági eljárásban 15 Ft

2. a törvényszéki eljárásban 30 Ft

(6) Az illetékátalány összege a másodbirósági eljárásban az ugyancsak a 7400/1931. PM rendelet 6. §-ának (2) bekezdésében megállapitott illetékátalány helyett:

1. a járásbirósági eljárásban 30 Ft

2. a törvényszéki eljárásban 60 Ft

(7) Ha az eljárás büntetőparanccsal ért véget, a jegyzékbe veendő illeték a 7400/1931. PM rendelet. 8. § (2) bekezdésének utolsó mondatában megállapitott illeték helyett 6 Ft.

237. §

A büntetőitélethez füződő hátrányos jogkövetkezmények megszüntetése iránti eljárás illetéke

A 436/1941. PM rendelet (R. T. 914. o.) 2. §-ának első bekezdésében megállapitott illetékátalány helyett, az illetékátalány:

1. a járásbirósági eljárásban 15 Ft

2. a törvényszéki eljárásban 30 Ft.

XXIV. Fejezet

Illetékmentességek

238. §

Személyes és tárgyi illetékmentesség

(1) A törvénykezési illeték lerovása alól mentes:

1. az állami hatóság és hivatal - ideértve a katonai hatóságot és hivatalt is - és ezek képviselője; ez a személyes illetékmentesség - az alábbi kivételektől eltekintve - az állami javak üzemének vitelére rendelt hivatalra, (jószág-, erdő-, bánya-, gyár-, nyomda, stb. igazgatóságra és üzemvezetőségre) nem terjed ki;

2. az államvasutak igazgatósága és az államvasuti hivatalok;

3. a posta hatóságai (postavezérigazgatóság, postaigazgatóság) és hivatalai;

4. a postatakarékpénztár;

5. állami egyedáruság igazgatósága és kezelőhivatala;

6. a törvényhatóság és a község, kivéve a magánjogi viszonyból vagy vagyon kezeléséből keletkezett birói eljárást;

7. az a közintézet, közalap és közérdekü alapitvány, amely kizárólag közcélra áll fenn és az állam, a törvényhatóság vagy a község igazgatása alatt áll, vagy azok felügyelete alá tartozik, továbbá az olyan közintézet és közalap, amelynek hiányait az államkincstárból kell fedezni; ez a személyes illetékmentesség a közintézet, közalap és alapitvány magánjogi viszonyaiból keletkezett birói eljárásokra nem terjed ki;

8. az ipartársulat, ipartestület, kamara és hasonló célu, törvény alapján szervezett testület a 6. pont rendelkezésének korlátain belül;

9. a csődtömeggondnok a csődperekben a csődtömegre vonatkozó minden tárgyalásra és iratra nézve;

10. az árvaszéki ügyész, valamint a kiskoruak képviseletére a polgári perrendtartás rendelkezése alapján kirendelt ügygondnok a gondnokság alá helyezés, a kiskoruság meghosszabbitása és az atyai hatalom megszüntetése iránti birósági eljárásban, továbbá a polgári perrendtartás értelmében hivatalból kirendelt képviselő, ideértve az ügy dijtalan vitelére kirendelt ügyvédet is;

11. a közjegyző, birói kiküldötti minőségéből folyó beadványaira nézve, valamint ebben a minőségében felmerült közjegyzői dijának megállapitása iránti eljárásban; ez a személyes illetékmentesség azonban nem terjed ki a birói végzéssel már megállapitott dijak biztositása és behajtása iránti eljárásra;

12. a bírósági végrehajtó, végrehajtási dijának megállapitása, valamint ennek a dijnak megfizetése iránti fizetési meghagyás kibocsátása végett benyujtott beadványaira;

13. az, akinek személyes illetékmentességét külön törvény vagy törvényes felhatalmazás alapján kiadott rendelet megállapitja.

(2) Illetékmentes:

1. az illetékmentes beadvány helyett felvett jegyzőkönyv;

2. a biróság által valamely végrendeleti intézkedés felől a végrendelkezővel vagy tanukkal felvett jegyzőkönyv, a végrendelet kihirdetését tartalmazó jegyzőkönyv, továbbá a polgári perrendtartással nem szabályozott birói eljárásban olyan cselekményről felvett jegyzőkönyv (a vagyonleltár és a "beadványt vagy okiratot pótló jegyzőkönyv kivételével), amelyben a biró hivatalból köteles eljárni, anélkül, hogy a fél kérvényét bevárná;

3. a birói végrehajtás folyamán kibocsátott árverési hirdetmény;

4. a büntetőbirósági, rendőri büntetőbirói és jövedéki kihágási eljárásban minden beadvány és azok mellékletei, "kivéve a 7400/1931. PM rendelettel illetékkötelezettség alá vont eljárásokat (236. §);

5. a vasutak és csatornák külön összpontositott telekkönyvezéséről szóló 1868:I. tc. alapján keletkező összes beadványok, tárgyalások és itéletek;

6. a kisajátitásról szóló 1881:XLI. tc. alapján foganatositandó kisajátitási eljárásra vonatkozó beadvány, jegyzőkönyv, határozat és fellebbezés; ugyszintén a kisajátitással kapcsolatos telekkönyvi eljárás;

7. az a birói eljárás, továbbá a birói eljárásban keletkezett az az irat, határozat, bejegyzés és kiadmány, amelynek illetékmentességét, akár a jelen rendelet, akác külön törvény, vagy törvényes felhatalmazás alapján kiadott rendelet megállapitja.

239. §

Az illetékmentesség szegénységi jog alapján a polgári perrendtartással szabályozott eljárásban

A polgári perrendtartással szabályozott eljárásra vonatkozó szegénységi jogon alapuló illetékmentesség szabályait az 1914: XLIII. tc 75.-78. §-ai tartalmazzák.

240. §

Illetékmentesség szegénységi jog alapján a polgári perrendtartással nem szabályozott birói eljárásban

(1) A polgári perrendtartással nem szabályozott birói eljárásban a biróság szegénységi jog alapján illetékmentességben részesitheti azt a felet, aki az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelő, 6 hónapnál nem régebben kiállított hatósági (szegénységi) bizonyitvánnyal igazolja, hogy nincs több jövedelme, mint a lakóhelyén szokásos közönséges napszám.

(2) Az illetékmentességet nyert fél köteles minden általa benyujtott beadványon az illetékmentességet feltüntetni. Azon az iraton, amelyet nem a fél nyujt be, hanem a biróság készit, az illetékmentességet a birósági iroda köteles feljegyezni.

(3) Az illetékmentesség az (1) bekezdésben megkivánt feltételt igazoló szegénységi bizonyitványnak a birósághoz való bemutatásakor kezdődik és a mentesség engedélyezése esetében kiterjed az ettől az időponttól keletkezett minden olyan iratra és határozatra, amelynek illetéke a felet akár az elsőfoku, akár a fellebbviteli eljárásban terhelné.

(4) Ha az a körülmény, amelynek alapján az illetékmentességet megállapitó szegénységi bizonyitványt kiállitották, az eljárás folyamán megszünik, a fél az illetékmentességet elveszti s a megszünés időpontjától kezdve az illetéket teljes összegben leróni köteles.

(5) Ha az illetékmentességet megszüntető körülmény csak az eljárás befejezése után nyer megállapitást, a fél azt az illetéket, amelyet a megszüntető körülmény beállta után leróni tartozott volna, hivatalos lelet alapján kiszabás utján pénzben köteles megfizetni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az eljárás befejezése után az derül ki, hogy a félnek az illetékmentesség alapjául szolgáló szegénységi bizonyitványra jogos igénye nem volt.

IV. CIM

KÖZIGAZGATÁSI ILLETÉKEK

XXV. Fejezet

A közigazgatási illetékre vonatkozó általános szabályok

241. §

A közigazgatási illeték nemei

Közigazgatási illetékek:

1. a beadványi,

2. a jegyzőkönyvi,

3. a mellékleti és felzeti, továbbá

4. a kiadványi illeték, valamint

5. az illetékátalány.

XXVI. Fejezet

A közigazgatás illetékre vonatkozó különös szabályok

242. §

A beadványi illeték tárgya

(1) A beadványi illeték tárgya: az államfőhöz, az országgyüléshez, továbbá a kormány-hatósághoz, törvényhatósághoz, valamint a felügyeletük körébe eső birósághoz, hivatalhoz, intézethez, vállalathoz, intézményhez, kamarához, végül a községi hatósághoz vagy pedig a felsoroltak bármelyikét képviselő hivatalos személyhez vagy más megbizotthoz magánfél által irásban intézett államhatalmi vagy közigazgatási cselekményre irányuló előterjesztés.

(2) A beadványi illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha az (1) bekezdésben meghatározott előterjesztés élőszóval történik és arról a hatóság vagy más közigazgatási szerv jegyzőkönyvet vagy másféle feljegyzést készit, valamint akkor is, ha az előterjesztés alakja levél vagy távirat.

(3) Ha a hatóság vagy más közigazgatási szerv a beadványt hiánypótlás végett visszaadja, a beadvány ujbóli benyujtása esetében a beadványi illetéket mégegyszer leróni nem kell, kivéve, ha a pótlás folytán a beadvány illetékköteles terjedelme kiegészités folytán megnövekedett, vagy ha nem a visszaadott példányt nyujtják be vagy pedig a beadványt külön kérvénnyel terjesztik vissza.

(4) Az ujrafelvételi kérő beadvány (kérvény, panasz stb.) ugyanolyan illeték alá esik, mint az alapbeadvány.

(5) Az a beadvány (beadványt pótló jegyzőkönyv), amely egyszersmind jogügyletet is tartalmaz, a beadványra megállapitott illetéken kivül még a jogügylet után járó illeték alá is esik, hacsak nem igazolják, hogy a jogügylet után a szabályszerint járó illetéket már külön lerótták.

243. §

A beadványi illeték általános tétele

A 242. § szerint illeték alá eső beadvány illetéke - amennyiben a beadványra a 245. §, vagy kivételes jogszabály más illetéket nem állapit meg - 6 Ft.

244. §

Ivek, példányok

(1) A beadvány első példányának második és többi ive, valamint a második és többi példánya - amennyiben a jelen fejezet, vagy a vonatkozó kivételes jogszabály másképen nem rendelkezik - 3 Ft illeték alá esik.

(2) Ez az ivenkinti és példányonkinti illeték azonban az első példány első ivére járó illetéknél több nem lehet.

245. §

A beadványi illeték különös mértéke

1. Iskolába (ideértve a fő-, közép-, középfoku és szakiskolákat is) és egyetemre felvétel iránt, továbbá a tanuló (hallgató) által tanulmányi ügyben az iskolai (egyetemi) hatósághoz vagy a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez benyujtott beadvány illetéke 2 Ft.

2. Az iparról lemondást bejelentő beadvány illetéke 3 Ft.

3. a) A találmányi szabadalom engedélyezésére irányuló beadvány (bejelentési kérvény) (1895: XXXVII. tc. 20. §), továbbá az oltalmi idő meghosszabbitása iránt benyujtott beadvány illetéke 50 Ft.

b) Találmányi szabadalom tulajdon- vagy használati joga átruházásának tudomásulvétele iránt előterjesztett kérelem illetéke 25 Ft.

4. Gabonajelzálog bejegyzése és törlése végett a községi elöljárósághoz (polgármesterhez, kerületi elöljáróhoz) intézett kérvény illetéke a követelés tőkeösszegéhez képest

500 forintig............. 2 Ft.

500-1.000 forintig............. 3 Ft,

1. 000-5.000 forintig............. 6 Ft,

5. 000-10.000 forintig............. 9 Ft,

10. 000-50.000 forintig............. 15 Ft,

50. 000 forinton felül ............... 30 Ft.

5. a) Az ország területének elhagyásához szükséges kiutazási engedély iránt a külügyminiszterhez előterjesztett kérvény illetéke 100 Ft.

b) Olyan esetben, amikor a kérvényező a kiutazási engedély megadását családi okból kéri és ennek az oknak a fennállását a kérvény benyujtásával egyidejüleg igazolja, az illeték 50 Ft.

6. Közjegyző által a fegyelmi biróság határozata ellen intézett fellebbezés illetéke 15 Ft.

7. (1) a) Alsóbbfoku hatóság intézkedése vagy rendelete ellen a felsőbbfoku hatósághoz intézett fellebbviteli beadvány, továbbá a jövedéki büntetőeljárásban benyujtott kegyelmi folyamodvány illetéke 10 Ft;

b) ha azonban a másodfoku hatóság olyan határozata ellen élnek fellebbvitellel, amely az elsőfoku határozatot helybenhagyta, az illeték 20 Ft;

c) ha a fellebbvitellel megtámadott határozatot az elsőfoku hatóság olyan beadványra hozta, amely az általános tételü közigazgatási beadványi illetéknél kisebb vagy nagyobb illeték alá esik, a másodfoku hatósághoz intézett fellebbvitelt célzó beadvány után az elsőfoku beadványra a mindenkor érvényes jogszabályok szerint járó illeték kétszeres ősszegét,

d) a helybenhagyó másodfoku határozat ellen használt fellebbvitel után pedig az elsőfolyamodásu beadványra megszabott illeték négyszeres összegét kell leróni.

(2) Alsóbbfoku hatóság alatt oly bíróságot vagy közigazgatási hatóságot kell érteni, amely az ügyvitel folyamában intézkedési joggal van felruházva, ennélfogva az a panasz, amelyet valamely végrehajtó hivatal vagy közeg eljárása ellen intéznek, nem tekinthető az e pont alá tartozó felfolyamodásnak.

8. Fellebbezés (felfolyamodás), amelyet a jelen rendelet 246. §-ának 6. pontjában felsorolt illetékmentes beadványokra az elsőfolyamodásu hatóság részéről hozott határozat ellen a felsőbb hatósághoz intéznek - a közigazgatási birósághoz intézett beadvány kivételével - a következő illeték alá esik:

ha a tartozás

1. 000 forintnál nem több 2 Ft,

1. 000 forintnál több, de 5.000 forintot meg nem halad 3 Ft,

5. 000 forintnál több, de 10.000 forintot meg nem halad 6 Ft,

10. 000 forintnál több, minden egész vagy megkezdett 10.000 Ft után 6 Ft.

9. (1) A közigazgatási birósághoz intézett panasz illetéke:

a) ha a panasz tárgyának értéke megbecsülhető,

2,000 Ft értékig .............. 6 Ft,

2. 000 Ft értéken tul minden egész vagy megkezdett

1. 000 Ft után .............. 3 Ft;

b) ha a panasz tárgyának értéke nem megbecsülhető, 6 Ft.

(2) Ha egy panasz több határozat ellen irányul, az illetéket ugy kell leróni, mintha minden határozat ellen külön panaszt adtak volna be. Ha a megtámadott határozat több vitás ügyet döntött el, az illeték szempontjából az értékek összege az irányadó. Ha a panasz részben összegszerüen megbecsülhető, részben meg nem becsülhető tárgyra irányul, az (1) bekezdés a) és b) pontjában megszabott illetékek közül a nagyobbat kell leróni.

(3) Az illeték alapjául az ügy tárgyának csupán a panaszban megtámadott része szolgál. Ha a panasz kifejezetten nem jelöli meg, hogy mily összeg erejéig tartja sérelmesnek a megtámadott határozatot, az illeték alapjául a panasszal megtámadott határozatban foglalt ügy egész értékét kell venni. Illetményügyben a megállapitani kért illetménytöbblet egy évi összege az illeték alapja.

(4) Az'(1) bekezdés a) pontja szerint lerótt illetékből az általános tételü közigazgatási beadványi illeték összegét meghaladó rész visszatérítendő, ha a közigazgatási biróság megállapitotta, hogy a panaszra kizárólag az alsó fokon eljáró hatóság eljárása adott okot. Az illetékvisszatérités kérdésében a közigazgatási biróság a panaszt elbiráló itéletében tartozik a panaszos erre irányuló kérelme alapján határozni. Az illeték visszatéritése kérdésében külön eljárásnak helye nincs.

(5) A hatósági panasz általában, a magán panasz pedig annyiban illetékmentes, amennyiben azt kizárólag közérdekből adták be, anélkül, hogy a panaszosnak a panasz kedvező elintézéséből bármiféle anyagi, erkölcsi vagy másnemü előnye származnék.

(6) Az 1920: XXIV. tc. 26. §-a hatályát veszti.

10. A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elhalasztását vagy félbeszakítását kérő beadvány vagy jegyzőkönyv illetéke:

a) ha az előterjesztett kérelem felett az államügyész saját hatáskörében érdemben határozhat 15 Ft;

b) ha a kérelem felett csak a főállamügyész vagy az igazságügyminiszter határozhat 30 Ft;

c) járásbírósági ügyben előterjesztett olyan büntetéshalasztási kérelem, amely két hónapnál nem hosszabb halasztás engedélyezésére irányul, 10 Ft.

11. A szabadságvesztésbüntetésnek vagy pénzbüntetésnek kegyelemből elengedését vagy enyhitését kérő beadvány vagy jegyzőkönyv illetéke 60 Ft.

12. A büntetőitélethez fűződő hátrányos jogkövetkezményeknek kegyelmi elhatározással elengedését (1940:XXXVII. tc. 18. §) kérő beadvány (jegyzőkönyv) illetéke 60 Ft.

246. §

Mentesség a beadványi illeték alól

Illetékmentes:

1. a közérdekü beadvány, feljelentés és javaslat;

2. az államot, törvényhatóságot vagy községet fenyegető valamely károsodás elháritása céljából, az ezek helyett viselt költség megtéritésére vagy kártalanitásra irányuló beadvány;

3. a hatósághoz vagy az igazgatása alatt álló közintézethez, a számadásra kötelezett által a számadás tárgyában benyujtott beadvány;

4. hivatalos levelezés, azaz a hatóságok és hivatalok egymásközötti iratváltása még akkor is, ha magánfelek ügyeire vonatkozik;

5. közadóra vonatkozó bevallás (vallomás) | vagy bejelentés;

6. közadónak vagy birságnak jogszabály alapján igényelhető esetben leszállitását, törlését, visszatéritését, a fizetési határidő elhalasztását, a biztositott közadóra szerzett jelzálogjog törlését, mentesség vagy kedvezmény megállapitását, végül a bélyeges ürlap vagy bélyeg kicserélését kérő, elsőfoku hatósághoz intézett beadvány;

7. áru szállitásához jogszabály által megkivánt engedély vagy igazolvány kiadása iránti beadvány;

8. közszükségleti cikk forgalombahozásához szükséges közellátási hatósági engedély iránti kérelem;

9. zárolt készletből kiutalás iránti kérelem;

10. közszükségleti cikknek nem ipari felhasználás (feldolgozás) céljából vásárlásához szükséges közellátási hatósági engedély (igazolvány) kiadása iránti kérelem;

11. közszükségleti cikkel ellátás iránt magánosok - ide nem értve a feldolgozó (felhasználó), illetőleg forgalombahozó iparosokat, illetőleg kereskedőket - vagy intézmények által előterjesztett kérelem;

12. bérhizlalási szerződés jóváhagyása iránti kérelem;

13. mezőgazdasági termelő beszolgáltatási kötelességét megállapitó határozat ellen irányuló felszólamlás vagy helyesbitési kérelem;

14. külföldön tartózkodó magyar állampolgár által Magyarország követségéhez és konzulátusához benyujtott beadvány;

15. hatóság vagy hatósági közeg eljárása elleni panasz, ide nem értve a fellebbvitel természetével biró jogorvoslati beadványt;

16. gyámnak vagy gondnoknak a gyámhatósághoz kötelezően benyujtandó olyan beadványa, amelyet a gyámhatóság saját hatáskörében érdemben elintéz, továbbá az atya, mint kiskoru gyermekének törvényes képviselője által az 1877:XX. tc-ben foglalt kötelezettségeiből folyólag a gyámhatósághoz benyujtott beadvány; nem tartozik ide az árvaszéknél benyujtott, de érdemileg felsőbb hatóság elintézését igénylő beadvány;

17. a szülői hatalommal való visszaélés, a gyám vagy gondnok kötelességellenes eljárása, valamint a magánszemélyhez kiadott lelenc hiányos ápolása miatt benyujtott beadvány;

18. a hivatalos közegnek, a szülőnek, a gyámnak vagy gondnoknak, valamint a lelencet gondozó szülőnek a működése ellen benyujtott panaszra adott nyilatkozata, amennyiben ebben csak oltalmat vagy elégtételt kér;

19. az ipartörvény (1884: XVII. tc.) 55., 103., 106. és 110. §-ai és az 1922: XII. tc. 35., 43., 55. és 104. §-ai alapján az iparhatósághoz teendő bejelentés, valamint az a bejelentés is, amelyet az 1922: XII. tc. 52. §-a értelmében fióktelep nyitása esetében a főtelepre nézve illetékes iparhatósághoz intéznek;

20. büntető eljárásban a gyanusitottnak, terheltnek vagy vádlottnak a közigazgatási hatósághoz (rendőrséghez) benyujtott beadványa, a kedvezményt kérő kivételével;

21. kihágási eljárásban - ideértve a jövedéki és rendőri kihágási ügyeket is - a gyanusitottnak, terheltnek vagy vádlottnak beadványa, a kegyelmi folyamodvány kivételével;

22. fegyelmi ügyben az eljárás alá vont személynek a vizsgálat tartama alatt az ellene eljáró hatósághoz benyujtott beadványa;

23. hatósághoz, hivatalhoz vagy ezeket képviselő hivatalos személyhez magánjogi vonatkozásban intézett beadvány;

24. a magyar államvasutak igazgatóságához és az államvasuti hivatalhoz, a posta hatóságaihoz és hivatalaihoz, a postatakarékpénztárhoz, az állami javak üzemének vitelére rendelt hivatalhoz (jószág-, erdő-, bánya-, gyár-, nyomda-stb. igazgatóságához és üzemvezetőségéhez), tovább az állam, a törvényhatóság, vagy a község igazgatása, illetőleg felügyelete alá tartozó közintézet, közalap javainak igazgatóságához kizárólag az ezek közvetlen ügyleteire vonatkozó oly természetü beadvány, amelyet, ha hasonló ügyben magánszemélyhez intéznek, illeték alá nem esik.

25. kincstár számára való dohánytermelés engedélyezéséért benyujtott folyamodvány;

26. dohány- és bélyegárusnak a jogositvány gyakorlásával kapcsolatos beadványa;

27. cselédbérkövetelés iránti kereset, ha az eljárás közigazgatási hatóság előtt folyik;

28. az alamizsnáért, szegény részére járadék adományozásáért, szegény vagy keresetre képtelen tartására vagy ápolására, illetve ezek gyermekeinek nevelésére rendelt intézetbe való felvételre irányuló folyamodvány;

29. A külön jogszabályok rendelkezése alapján illetékmentes beadvány.

247. §

A jegyzőkönyvi illeték tárgya

(1) A jegyzőkönyvi illeték tárgya a közigazgatási eljárásban a magánfél megidézésével tartott tárgyalásról a fél érdekében készitett jegyzőkönyv.

(2) A jegyzőkönyv illetékkötelezettségére közömbös, hogy a fél a tárgyaláson, amelyre megidézték, nem jelent meg.

248. §

A jegyzőkönyvi illeték mértéke

(1) A kormányhatóság, törvényhatóság, valamint a felügyeletük körébe eső biróság, hivatal, intézet, vállalat, intézmény, kamara, a községi hatóság vagy pedig a felsoroltak bármelyikét képviselő hivatalos személy vagy más megbizott, valamint a közjegyző által készitett jegyzőkönyv, ha beadványt helyettesit, a beadvánnyal egyenlő elbánás alá esik".

(2) a) Más ilyen jegyzőkönyv illetéke ivenként 6 Ft,

b) de ha a jegyzőkönyv két magánfél vitás ügyére vonatkozik és a vita tárgyának értéke

500 forintnál kisebb:

200 forintig ivenkint 2 Ft,

200-500 forintig ivenkint 4 Ft illetéket kell leróni.

(3) Ha a tárgyalást nem külön jegyzőkönyvben, hanem csak valamely hivatalos könyvben jegyzik fel, a jegyzőkönyvi illetéket a hivatalos könyvben, a megfelelő bélyeg felragasztása és szabályszerü keresztülirása által kell leróni.

249. §

Mentesség a jegyzőkönyvi illeték alól

Illetékmentes:

1. az illetékmentes beadvány helyett felvett jegyzőkönyv;

3. a névaláirás valódiságának közjegyző által való hitelesitéséről felvett jegyzőkönyv;

3. az 1874:XXXV. tc. 103. §-ában emlitett tanusitványról felvett jegyzőkönyv;

4. a bányaügyben készült határkövezés! jegyzőkönyv, ha felek közti egyességet tartalmaz;

5. a cselédbérkövetelés iránti jegyzőkönyv, ha az eljárás az 1876:XIII. tc. értelmében a rendőri ügyekkel megbizott közigazgatási hatóság előtt folyik;

6. az a jegyzőkönyv, amelynek illetékmentességét külön jogszabály állapitja meg.

250. §

A mellékleti és felzeti illeték tárgya

(1) A mellékleti illeték tárgya minden irat vagy más tárgy, amelyet a fél:

a) a kérelem előterjesztése kiséretében a beadványhoz vagy a beadványt pótló jegyzőkönyvhöz vagy másféle irathoz csatol;

b) az idézésével tartott tárgyalásról, érdekében készült jegyzőkönyvhöz csatol.

(2) A felzeti illeték tárgya a beadvánnyal együtt előterjesztett felzet.

251. §

A mellékleti és felzeti illeték mértéke

(1) A mellékleti illeték ivenkint 1 Ft.

(2) A mellékletként csatolt könyvre, nyomtatott vagy más gépi uton sokszorositott füzetre, folyóiratra és hirlapra, valamint a kinyomtatásra szánt kéziratra - az ivek számára való tekintet nélkül - a mellékleti illeték darabonkint 1 Ft.

(3) A (2) bekezdés megfelelően irányadó akkor is, ha a melléklet nem irat vagy nyomtatvány, hanem más tárgy.

(4) A felzeti illeték darabonkint 1 Ft.

252. §

Mentesség a mellékleti illeték alól

(1) A beadványi illeték alól tárgyánál fogva illetékmentes kérelem előterjesztése kiséretében vagy a tárgyánál fogva illetékmentes tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolt irat és más tárgy a mellékleti illeték alól mentes.

(2) A beadványi illeték alá eső kérelem előterjesztése kíséretében vagy az illetékköteles tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolt iratok közül mentes a mellékleti illeték alól:

1. az okirati illeték alá eső irat, ha azon az okirati illetéket bélyeggel szabályszerüen lerótták vagy ha az iraton az illetékkiszabás végett való bemutatást vagy az okirati illeték befizetését hivatalos bizonyitvány rávezetésével igazolják;

2. az okirati illeték alól feltételesen mentes irat, ha a mellékletként való csatolás folytán az okirati illetékkötelezettség beáll;

3. az okirati illeték alól meghatározott célra feltételesen illetékmentesen kiállitott irat, ha azt ugyanarra a célra használják fel mellékletként, mint amelyre illetékmentesen kiállitották;

4. a szegénységi bizonyitvány.

253. §

A kiadványi illeték tárgya

A kiadványi illeték tárgya:

1. az államfő, az országgyülés, továbbá a kormányhatóság, törvényhatóság, valamint a felügyeletük körébe eső biróság, hivatal, intézet, vállalat, intézmény, kamara, végül a községi hatóság vagy pedig a felsoroltak bármelyikét képviselő hivatalos személy vagy más megbizott által valamely, nem a magánjog szabályain alapuló szabadalom, jog, kedvezmény kiváltság vagy kitüntetés adományozásáról, illetve engedélyezéséről kiállitott határozat;

2. az 1. pontban meghatározott adományozás, illetve engedély megujitásáról, illetőleg meghosszabbitásáról kiállitott határozat.

254. §

A kiadványi illeték általános mértéke

(1) A 253. § alá tartozó kiadvány illetéke - amennyiben arra a jelen Fejezet 225. §-a más illetéket nem állapit meg - ivenkint 15 Ft.

(2) Ha a kiadvány egyuttal okirat is és arról a jelen rendeletnek az okirati illetékekről szóló §-ai kifejezetten rendelkeznek (bizonyitvány, másolat vagy kivonat hivatalos iratról vagy könyvből, hitelesités, akkor nem esik az (1) bekezdésben meghatározott illeték alá, hanem azt az illetéket kell utána leróni, amelyet arra, mint okiratra a jelen rendeletnek az okirati illetékekre vonatkozó §-ai megállapitanak.

255. §

A kiadványt illeték különös mértéke

1. Örökbefogadási szerződés kormányhatósági megerősitésének (1922: VI. tc. 10. §) illetéke 10 Ft.

2. Községi kötelékbe felvétel, vagy községbe letelepedés engedélyezése, továbbá a honositási okirat vagy oklevél (1879: L. tc. 6. §) illetéke 60 Ft.

3. Nagykorunak nyilvánítás (nagykorusitás) illetéke 20 Ft.

4. Az 1912: LIV. tc. 101. §-ában meghatározott bizonyitvány (1922: VI. tc. 10. § 9. pont), ahány jogszabályról a bizonyitványt kiállitják, annyiszor 10 Ft illeték alá esik.

5. Rendjel adományozása, külföldi rendjel elfogadása és viselése iránti engedély, hivatal, cim és kitüntetés adományozása, ideértve az iparvállalat részére adományozott kitüntetést is, 60 Ft illeték alá esik.

6. Névátruházás engedélyezésének illetéke:

a) ha az, akinek a részére a névátruházást kérik, nagykoru, 60 Ft,

b) ha pedig kiskoru vagy ha a névátruházó és nevet nyerő között az első unokatestvérségnél nem távolabbi rokoni vagy elsőfoku sógorsági viszony van, 10 Ft.

7. Az ország cimerének magánszemély, magánjellegü testület, vállalat vagy intézet által való használására adott engedély illetéke 300 Ft

8. A hajóvezetői jogosultságot igazoló okiratok közül:

a) a hajóskapitányi oklevél illetéke, amely Magyarország belvizein, valamint a Dunának és mellékvizeinek Magyarország területén kivül eső részén közlekedő bármilyen géphajó önálló vezetésére jogosit (38500/1943. KK rendelethez (Bp K. 96. sz.) csatolt E. melléklet) 5 Ft;

b) hajóvezetői igazolvány (az idézett rendelethez csatolt F. melléklet) illetéke

aa) ha révgéphajó, géphajó, gépetlen szabadonjáró (ereszkedő vagy evezős) hajó vezetésére adott engedélyről szól, 3 Ft,

bb) ha sportcélra szolgáló vitorláshajó vezetésére adott engedélyről szól, 50 Ft;

c) a tutajvezetői igazolvány (az idézett rendelethez csatolt G. melléklet) 2 Ft.,

d) kismotorhajó vezetői vizsgáról kiállitott vizsgabizonyitvány (az idézett rendelethez csatolt H. melléklet) 3 Ft.

9. Szabadalom adományozása,elismerése vagy megerősitése, továbbá átruházásának megengedése után járó illeték 50 Ft.

10. Közjegyzői kinevezésről szóló kiadvány illetéke 250 Ft.

11. a) Országos vásár engedélyezésének illetéke, ahány országos vásárt egy évre engedélyeztek, annyiszor 250 Ft;

b) hetivásár engedélyezésének illetéke, ahány hetivásárt egy hétre engedélyeztek, annyiszor 250 Ft.

12. Magániskola, továbbá magániskola részére nyilvánossági jog engedélyezésének illetéke 250 Ft.

13. Magántanfolyam engedélyezésének illetéke 125 Ft.

14. Rádióengedély:

a) nem közhasználatra szolgáló adóberendezés engedélyezésének illetéke a közérdekü, tudományos és kisérleti célokra szolgáló kivételével 125 Ft,

b) rádióvevőkészülék előállitására adott engedély illetéke 250 Ft,

c) rádióvevőkészülék forgalombahozására adott engedély illetéke 125 Ft.

15. Magánkórház, magángyógyintézet és szanatórium, üdülő és gyógytelep, magánszülőotthon, orvosi rendelőintézet létesitése engedélyezésének illetéke:

a) Budapesten 250 Ft,

b) más városban 125 Ft,

c) egyéb helyen 65 Ft

16. Lőfegyvertartási és viselési engedély, valamint lőszer-, robbanóanyag és robbantószer vásárlására és tartására vonatkozó engedély illetéke 5 Ft.

17. a) Gyógynövénynagykereskedői engedély illetéke 50 Ft;

b) gyógynövény beváltására jogosító engedély illetéke 10 Ft;

c) a b) alatti engedély meghosszabbitásának illetéke 5 Ft;

18. Gyógyszer és gyógyszerkülönlegesség forgalombahozatala engedélyezésének illetéke 250 Ft.

19. Közforgalmi gyógyszertári jogositvány engedélyezése

a) Budapesten 1500 Ft;

b) törvényhatósági jogu városban 1.000 Ft; e) megyei városban 750 Ft;

d) községben 500 Ft illeték alá esik.

20. Intézeti gyógyszertár felállitásának engedélyezése 40 Ft illeték alá esik.

21. Orvosi és állatorvosi kézigyógyszertár tartásának engedélyezése 10 Ft illeték alá esik.

22. (1) a) Erdőnek nem közérdekü terület vagy közhasználatra szolgáló mű, vagy közcélu gyógyintézet védelmére a megvédendő ingatlan tulajdonosának kérelme folytán véderdőül való kijelölése (1935: IV. tc., ebben a Fejezetben az alábbiakban röviden: T. 5. §),

b) a védett ingatlan tulajdonosának kérelmére véderdői jelleg megszüntetése (T. 17. §),

c) erdőterületen legeltetés engedélyezése (T. 11. §, 35.000/1938. F. M. számu rendelet, ebben a Fejezetben az alábbiakban röviden: R. [R. T. 536. o.] 32. §),

d) véderdőben fák tuskóinak és gyökereinek kiszedésére, fának gyökerestől kidöntésére, zöldgaly vágására, alomszedésre adott engedély (T. 12. §, R. 37. §),

e) erdőben bérbeadás utján hasznosítandó kő-, kavics-, homok-, agyag- vagy egyéb bánya művelésének engedélyezése (T. 13. §, R. 38. §),

f) jóváhagyott üzemtervnek nem közérdekből való módositására, a vágásforduló megváltoztatására, rendkivüli fahasználatra adott engedély (T. 38. §, R. 92-101. §),

g) ötven kataszteri holdnál nem nagyobb területü erdőnek államerdészeti kezelésbe vétele (T. 60-61. §, R. 131-133. §),

h) erdő államerdészeti kezelésének megszüntetése (T. 62. §, 139. §),

i) az erdőgazdasági munkák végrehajtásának, anyag- és pénzkezelésének elvállalása (T. 66. §, R. 145. §),

j) erdei termékek átszállitására az 1935: IV. tc. 87. §-a alapján adott engedély átruházásának megengedése (R. 200. §),

k) tutajozás vagy fausztatás céljaira, valamint a tutajozás vagy fausztatás által okozható károk megakadályozására szolgáló vizművek vagy egyéb épitmények átalakitására vagy eltávolitására adott engedély (T. 117. §),

(1) erdővel körülzárt vagy erdőbe beékelt tiz kataszteri holdat meg nem haladó idegen terület kisajátitási jogának engedélyezése (T. 297. §) 20 Ft illeték alá esik.

(2) Az ebben a pontban felsorolt határozatok, ha nem kérelemre, hanem kizárólag a hatóság kezdeményezésére történt intézkedést tartalmaznak, kiadványi illeték alá nem esnek.

23. Az érdekelt kérelmére erdőnek az erdőgazdasági művelés alól végleges kivonását (T. 16-17. §, R. 48. §), vagy erdőnek váltógazdaságra való berendezését (T. 18. §, R. 57. §) engedélyező határozat illetéke:

a) ha az erdő területe három kataszteri holdnál nagyobb, de tiz kataszteri holdat meg nem halad 20 Ft;

b) ha az erdő területe tiz kataszteri holdnál nagyobb, de harminc kataszteri holdat meg nem halad 35 Ft;

c) ha az erdő területe harminc kataszteri holdat meghalad 50 Ft.

24. Az iparigazolvány, illetőleg az iparengedély (1922: Xll. tc. 39-42. §) illetéke, ideértve az olyan iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt is, amelynek kiváltása iparüzletnek más iparhatóság hatásköre alá eső területre áthelyezése (1922: XII. tc. 49. § (2) bekezdés), engedélyhez kötött iparnál uj üzlethelyiség nyitása, vagy az üzlethelyiségnek más község területére áthelyezése (1922: XII. tc. 50. § (1) bekezdés), végül a korábbi iparigazolvány vagy iparengedély hatályának megszüntetése (1922: XII. tc. 71., 72. §) folytán vált szükségessé:

a) Budapesten 20 Ft;

b)

100. 000 lelket meghaladó népességü más városban vagy községben 15 Ft;

c)

5. 000-100.000-ig terjedő népességű városban vagy községben 10 Ft; d) egyéb helyen 5 Ft.

25. A vállalkozáshoz vagy keresetűzéshez - az iparengedélyen vagy iparigazolványon kivül - megkivánt hatósági engedély (jogositvány), továbbá a vállalkozásnak vagy keresetűzésnek külön hatósági engedélyhez kötött módon vagy időben gyakorlására irányuló hatósági engedély (pl. italmérési engedély, belépődij melletti színielőadás tartásához, korcsmának, vendéglőnek vagy kávéháznak zárórán tul nyitvatartásához szükséges engedély, az iparhatósági telepengedély (1884:XVII. tc. 25. §), valamint annak módositása (1884: XVII. tc. 33. §), az ipartörvény (1884:XVII. tc.) 5. és 52. §-aiban szabályozott végeladások engedélyezése, meglévő áruház kibővitéséhez, vagy uj áruház felállitásához szükséges külön kormányhatósági engedély (1936: VII. tc. 17. §), stb.), amennyiben ez a § az engedélyre (jogositványra más illetéket nem állapit meg;

a) Budapesten 60 Ft;

b)

100. 000 lelket meghaladó népességű más városban vagy községben 45 Ft;

c)

5. 000-től 100.000-ig terjedő népességű városban vagy községben 30 Ft;

d) egyéb helyen 20 Ft illeték alá esik.

26. Ingatlan forgalmának, illetőleg ingatlan adásvételnek üzletszerű közvetitésére jogositó engedély illetéke 125 Ft.

27. Kézizálogkölcsönügylet gyakorlására jogosító engedély illetéke 125 Ft.

28. Kereskedőnek vagy iparosnak vásáron, piacon vagy bucsun árusításhoz szükséges hatósági engedély (1.150/1941. M. E. sz. r.; R. T. 186. o.) illetéke 15 Ft.

29. Robbanó-, robbantóanyag, lőfegyver és lőszer iparszerü előállítására, behozatalára és közvetitésére vonatkozó (belügyminiszteri) engedély illetéke 125 Ft.

30. Közszükségleti cikk vásárlásához vagy árusitásához szükséges közellátási hatósági engedély (jogosítás) illetéke:

a) ha az, akinek a részére az ilyen engedélyt kiadják, a kérdéses árucikkeknek továbbárusitók részére történő árusitására jogosító (nagykereskedői) iparjogositvánnyal rendelkezik 400 Ft,

b) ha pedig csupán közvetlen fogyasztók részére történő árusitásra jogositó (kiskereskedői) iparjogositvánnyal rendelkezik:

aa) Budapesten 75 Ft,

bb) más városban 50 Ft,

cc) egyéb helyen 25 Ft.

31. Közszükségleti cikk gyártásához (feldolgozásához) szükséges közellátási hatósági engedély illetéke 400 Ft.

32. Közszükségleti cikknek ipari felhasználás (feldolgozás) céljából vásárlásához szükséges közellátási hatósági engedély, továbbá vágóállat levágására, feldolgozására és forgalombahozatalára szóló husiparosi feljogositás (ideértve a minőségi hentesáruk gyártására szóló feljogositást is) illetéke:

a) Budapesten 75 Ft,

b) más városban 50 Ft,

c) egyéb helyen 25 Ft.

33. Játékkártyagyártási ipar gyakorlásához szükséges pénzügyi hatósági engedély illetéke 600 Ft.

34. Mezőgazdasági szeszfőzde és finomitó létesitéséhez és üzembentartásához szükséges pénzügyi hatósági engedély illetéke 600 Ft.

35. Bor- és gyümölcsszeszfőzde (pálinkafőzde) létesitéséhez és üzembentartásához szükséges pénzügyi hatósági engedély illetéke:

a) ha az engedély határozatlan időtartamra (visszavonásig) érvényes 100 Ft,

b) ha az engedély határozott időtartamra szól, 25 Ft.

36. Szeszfinomitó szabadraktár engedélyezésének illetéke 600 Ft.

37. Szabadraktár pénzügyi hatósági engedélyezésének illetéke 250 Ft.

38. Élesztőgyár létesitéséhez és üzembentartásához szükséges pénzügyi hatósági engedély illetéke 1.200 Ft.

39. a) Szesznagykereskedés gyakorlásához,

b) rum- és likőrgyártáshoz,

c) denaturálószer készitéséhez,

d) szeszmérőgép előállitására és javítására szükséges pénzügyi hatósági engedély, továbbá

e) élesztőelosztói, denaturáltszesz-elosztói és nagykereskedői kijelölés, valamint

f) ecetgyártás céljára kedvezményes szesz beszerzésére jogosító pénzügyi hatósági engedély illetéke 125 Ft.

40. Cukorgyár létesítéséhez és üzembentartásához szükséges pénzügyi hatósági engedély illetéke 1.200 Ft.

41. Ásványolajfinomitó üzem engedélyezésének illetéke 1.200 Ft.

42. Sörfőzdeüzem engedélyezésének illetéke 1.200 Ft.

43. Mezőgazdasági olajraktár létesítéséhez és fenntartásához szükséges pénzügyi hatósági engedély illetéke 75 Ft.

44. Vámkezelés hivatásszerű közvetitésére jogositó engedély (1924:XIX. tc. 41. §) illetéke 125 Ft.

45. Nyilvános vámraktár (magánvámraktár) tartására jogositó engedély (1924:XIX. tc. 75-76. §) illetéke 125 Ft.

46. Különleges (belföldi dohánygyártmány, cukor, sör, stb. raktározására jogositó) magánvámraktári engedély (1924:XIX. tc. 76. §) illetéke 125 Ft.

47. a) olyan bányaadományozás vagy engedélyezés illetéke, amelyet a bányatelekkönyvbe hivatalból be kell jegyezni, 75 Ft;.

b) bányakutatási engedély 40 Ft illeték alá esik.

48. (1) Utazó számára személyes igazolása vagy közlekedési eszköz igénybevételének engedélyezése végett az illetékes hatóság által az ország határán belül való használat céljából kiállitott utazási irat illetéke, tekintet nélkül ennek elnevezésére 3 Ft.

(2) Az utazási Irat (utlevél), amelyet &t utazó számára személyes igazolása végett az illetékes hatóság az ország határán kivül való használat céljából állit ki, tekintet nélkül az irat elnevezésére:

a) ha az iratot egy évnél nem hosszabb időre állitják ki 25 Ft,

b) ha az iratot egy évet meghaladó, de két évnél nem hosszabb időre állitják ki 50 Ft,

c) ha az iratot két évet meghaladó vagy határozatlan időre állitják ki 75 Ft illeték alá esik.

(4) A kisebb határszéli forgalomban előirt határátkelési igazolvány (határszéli utiigazolvány, kettősbirtokos igazolvány, mesgyebirtokos igazolvány, alkalmi utilap) illetékmentes.

49. (1) Áru be-, ki- vagy átviteli engedélye azoknak az áruknak az értéke szerint, amelyekre az engedélyt megadják, az érték minden egész vagy megkezdett 1.000 forintja után 4 Ft, de legalább 15 Ft illeték alá esik.

(2) Már megadott engedély határidejének meghosszabbitása az (1) bekezdés szerint lerótt illeték 1/10 részével egyenlő, de legalább 4 Ft illeték alá esik.

(3) Forgalmi jogügylettel (pl. adásvétellel, cserével, stb.) kapcsolatban nem lévő tárgyaknak (pld. átköltözködési ingóságnak stb.), valamint az előjegyzési eljárásban (1924: XIX. tc. 85. §) kezelt árunak be- vagy kiviteli engedélye, az ideiglenes használatra szánt árura vonatkozó engedély kivételével, 10 Ft illeték alá esik. Ha a tényállásból nem tünik ki, hogy a tárgy (áru) forgalmi ügylettel nincs kapcsolatban, ezt a feleknek kell igazolni. Az előjegyzési eljárásban behozott, de vissza nem vitt áru belföldiesitéséhez szükséges ujabb behozatali engedély az (1) bekezdésben megállapitott illeték alá esik.

(4) A már megadott engedély több (kisebb mennyiségre szóló) engedélyre felbontásának vagy az engedélyben meghatározott rendeltetési hely (cimzett, vámhivatal) megváltoztatásának engedélyezése 6 Ft illeték alá esik.

(5) Az áru értékének megállapitásánál azt a felárat is számitásba kell venni, amelyet a Magyar Nemzeti Bank a külföldi kifizetés (deviza) rendelkezésre bocsátásánál felszámit.

(6) Az áru értékét a folyamodó köteles bejelenteni. A bejelentés hiányában az engedélyező hatóság az értéket becslés utján állapithatja meg, joga van azonban az engedély kiadását a fél értékbejelentéséig megtagadni. Az értéknek tudatosan helytelen bejelentése jövedéki kihágás.

(7) Ha ugyanannak az árunak be-, ki- vagy átviteléhez több hatóság engedélye szükséges, az engedélyilletéket csak egyszer kell leróni. Az engedélyilleték lerovása vagy más hatóság engedélyén teljesitett lerovásnak igazolása nélkül az engedélyt kiadni nem szabad.

(8) Az engedélyilleték lerovására szolgáló bélyeget a hatóság (hivatal) az engedély kiadásáról szóló, nála maradó iratra felragasztani, hivatali pecsétjével felülbélyegezni és a kiadványra (engedélyre) a következő záradékot vezetni köteles: "...Ft engedélyilleték bélyeggel leróva "vagy ha az illetéket más hatóságnál rótták le:".....Ft. enegedélyilleték a.......által kiállitott engedélyen bélyeggel leróva".

(9) A 180.000/1940. számu pénzügyminiszteri rendelet hatályát veszti.

50. (1) Szinházi előadáshoz, hangversenyhez, zene- és dalestélyhez, mozgóképszinházi előadáshoz, táncvigalomhoz, mülovardai előadáshoz, tüzijátékhoz, erőmutatványhoz, nyilvános helyen tartott más előadáshoz és bármilyen más nyilvános szórakozáshoz vagy látványossághoz szükséges rendőrhatósági engedély illetéke:

a) ha belépődij nincs vagy ha a bevételt kizárólag közjótékonysági célra forditják 5 Ft;

b) más esetben az engedélyezett időtartam minden napjára;

aa) Budapesten:

ha a legmagasabb belépődij 10 fillért nem halad meg 1 Ft;

ha a legmagasabb belépődij 10 fillérnél több, de 20 fillért nem halad meg 2 Ft;

ha a legmagasabb belépődij 20 fillérnél több, de 30 fillért nem halad meg 3 Ft;

ha a legmagasabb belépődij 30 fillérnél több, de 40 fillért nem halad meg 5 Ft;

ha a legmagasabb belépődij 40 fillérnél több, de 60 fillért nem halad meg 8 Ft;

ha a legmagasabb belépődij 60 fillérnél több, de 1 forintot nem halad meg 12 Ft;

ha a legmagasabb belépődij 1 forintnál több, de 2 forintot nem halad meg 20 Ft;

ha a legmagasabb belépődij 2 forintnál több, a legmagasabb belépődij nyolcszoros összege;

bb) egyéb helyen:

az aa) pontban megállapitott illetéktételeknek a fele;

cc) az az engedélyes, aki mutatvány (látványosság) előadásában, illetőleg a szórakozási eszköz üzembentartásában személyes munkájával állandóan közremüködik, az aa), illetőleg bb) pontban megállapitott illetéknek felét köteles csak leróni.

c) Önműködő (automata) játékeszközök - ideértve az u. n. automata billiárdasztalokat is - felállitásának vagy üzembentartásának engedélyezése az engedélyezett időtartam minden megkezdett 30 napjára játékeszközönkint

aa) Budapesten 25 Ft; bb) más helyen 15 Ft.

(2) Egy kiadvány után az (1) bekezdés b) pontja szerint fizetendő illeték nem lehet több, mint az egy napra járó illeték huszszorosa, viszont a b), aa) és bb) pontok szerint járó illeték nem lehet kevesebb, mint

a) Budapesten 15 Ft,

b) egyéb helyen 7 Ft 50 f.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a legmagasabb belépődij meghatározásánál a legmagasabb személyjegy ára az irányadó, a páholyjegy vagy a családjegy ára annyi személyjegy értékével egyenlő, ahány személy a páholyjeggyel vagy a családjeggyel belépésre jogosult.

(4) Ha az önműködő (automata) játékeszköz olyan helyiségben van, amely csak külön belépődij mellett látogatható, az (1) bekezdés c) pontjában megállapitott illetéket az (1) bekezdés b) pontja értelmében járó illetéken felül kell megfizetni.

(5) Aki az (1) bekezdésben felsorolt szórakozást, előadást, táncvigalmat, stb. engedély nélkül rendezi, az illetéken felül a 88. § értelmében járó birságot is köteles megfizetni.

(6) Az 1922: VI. tc. 10. §-a 2. pontjának (2) bekezdése hatályát veszti.

51. A Nemzeti Sportbizottság közvetlen ellenőrzése alatt álló sportszövetség jóváhagyásával rendezett olyan sportverseny tartására vonatkozó rendőrhatósági engedély illetéke, amely versenyen kizárólag nem hivatásos (amatőr) versenyzők (játékosok) vesznek részt - tekintet nélkül arra, hogy a versenyt milyen célra és belépődij mellett vagy anélkül rendezik - 20 Ft.

52. Esedékes köztartozás fizetésére halasztás engedélyezése, vagy az ilyen köztartozásra adott részletfizetési engedély a tartozás összegének minden egész vagy megkezdett 100 forintja után 2 Ft illeték alá esik. A jelen pont alkalmazásában a tartozásnak csak azt a részét kell számitásba venni, amelyre a kedvezményt engedélyezik.

53. (1) Köztartozásra vonatkozó jogszabály alapján kiszabott pénzbüntetés, pénzbirság és rendbirság, valamint felemelt adó (adópótlék) méltányosságból való elengedése vagy mérséklése az elengedett tartozásnak (a tartozás elengedett részének) minden egész vagy megkezdett 100 forintja után 15 Ft illeték alá esik.

(2) A büntetésnek méltányos megállapitása mellett vagy anélkül az adócsalás miatt megteendő feljelentésnek mellőzése a veszélyeztetett köztartozás minden egész vagy megkezdett 100 forintja után 20 Ft illeték alá esik.

54. Az előző pontokban meghatározott adományozás, illetőleg engedély megujitása vagy meghosszabbitása, - hacsak a vonatkozó kivételes jogszabály másképen nem rendelkezik - ugyanolyan illeték alá esik, mint a meghosszabbitott adományozásról, illetőleg engedélyről kiállitott határozat-

256. §

Mentesség a kiadványi illeték alól

(1) A kiadványi illeték alá eső államfői adományozás vagy engedélyezés illetéke alól egészen vagy részben mentes az a fél, akinek az államfő a vonatkozó rendeletében az illetéket egészen vagy részben elengedte.

(2) Illetékmentes:

1. közszükségleti cikk szállitásához jogszabály által megkivánt engedély (igazolvány);

2. közszükségleti cikknek nem ipari felhasználás (feldolgozás) céljából vásárlásához szükséges közellátási hatósági engedély (igazolvány);

3. az a kiadvány, amelynek illetékmentességét a jelen rendelet vagy kivételes jogszabály megállapitja.

257. §

Az illetékátalány tárgya

(1) Az illetékátalány tárgya az a közigazgatási eljárás, amelyet jogszabály illetékátalány alá esőnek minősit.

(2) Az illetékátalány alá eső eljárásban a beadvány és a tárgyalási jegyzőkönyv, a melléklet, valamint a határozat külön-külön illeték alá nem esik.

258. §

Az illetékátalány alapja

(1) Az illetékátalány alapja pénzkövetelés esetében a követelt pénzösszeg.

(2) Ha az eljárás nem pénzkövetelésre, hanem más megbecsülhető értékü igényre vonatkozik és az eljárás meginditását kérő fél igényének pénzértékét nem jelölte meg, vagy a valóságos értéknél nyilvánvalóan alacsonyabban jelölte meg - amennyiben a vonatkozó kivételes jogszabály másképen nem rendelkezik - a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján belátása szerint állapitja meg és közli a féllel azt az értéket, amelynek megfelelően az eljárás meginditásának feltételeként az illetékátalány lerovását vagy a lerovás kiegészitését kivánja.

(3) Ha a fél ezzel szemben utólagosan bejelenti az értéket vagy az eredeti értékbejelentést módositja vagy ahhoz ragaszkodik, a hatóság a fél utólagos értéknyilatkozatának megfelelő illetékátalány lerovásával is megelégedhet, ha az utólagos értéknyilatkozatot a fél ujabb előadásának vagy az előterjesztett ujabb bizonyitékoknak mérlegelésével megfelelőnek találja. Ellenkező esetben az eredeti értékmegállapitását fenntartja, vagy pedig. - ha a fél érvelését részben elfogadja - az eredeti értékmegállapitását a fél kivánságánál nagyobb mérvre ugyan, de csökkenti. A hatóságnak a jelen bekezdés értelmében történt értékmegállapitása ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(4) Ha az eljárás tárgya megbecsülhetetlen, annak értékét az illetékátalány szempontjából 10.000 forintnak kell tekinteni.

(5) Az előbbi bekezdések irányadók a fellebbviteli kérelem előterjesztésekor is, ha a felebbviteli kérelem az alsóbbfoku eljárás tárgyának csak egy részére vonatkozik és a résznek az értékét az egész tárgy értékének egyszerű osztásával helyesen megállapitani nem lehet.

259. §

Az illetékátalány mértéke

Az illetékátalány mértékét az alábbi pontok tüntetik fel:

1. (1) Az erdőtulajdonos indokolatlan mulasztása vagy rosszhiszemű adatszolgáltatás a folytán az összeirásba (R. 3. §), illetőleg az erdők törzskönyvébe (T. 7. §) bejegyzett hibás adatok kiigazitása iránti eljárás (R. 4. §) illetékátalánya 75 Ft.

(2) Az illetékátalány lerovásához szükséges bélyeget az erdőtulajdonos az eljárási költség előlegezése végett részére kiadott felhívásra az abban kitüzött határidő alatt köteles beszolgáltatni. A bélyeg beszolgáltatásának elmulasztása a kötelezően bélyeggel teljesitendő illetéklerovásnak elmulasztására megállapitott büntető rendelkezések alkalmazását vonja maga után.

2. (1) Erdőnek nem közérdekű terület vagy közhasználatra szolgáló mű vagy közcélu gyógyintézet védelmére a megvédendő ingatlan tulajdonosának kérelme folytán véderdőül való kijelölésére irányuló eljárás illetékátalánya, ahány kataszteri hold kiterjedésü a véderdőül kijelölni kért erdő területe, annyiszor 15 Ft; a jelen pont alapján lerovandó illetékátalány összege azonban nem lehet kevesebb, mint 25 Ft.

(2) Az (1) bekezdésben emlitett eljárás meginditása esetében (R. 15. §) az eljáró hatóság köteles az eljárási költségek letétbehelyezése iránt kiadott felhivásban a megvédendő ingatlan tulajdonosát az illetékátalány lerovására is felhivni.

3. (1) A következő bekezdésben meghatározottilletékátalány alá esnek az alábbi eljárások:

a) erdei termékek nyilvános közlekedésre nem szolgáló területen való átszállitásának, erre a célra mások magánutja (vontató-, csusztató-, szán- vagy szekérutja, ösvénye, csusztatója) használatának, az átszállitandó erdei termékek rakásolására és feldolgozására szükséges területek használatának (T. 86. §), valamint mások magánhasználatu vasutja vagy másféle szállitóberendezése igénybevételének (T. 87. §) engedélyezése, meghosszabbitása (T. 91. §), módositása (T. 95. §) és kiegészitése iránti eljárás, ideértve a kártalanitási összeg és használati dij megállapitása (T. 97-98. §) iránti eljárást is (R. 177-199., 202-214. §);

b) az átszállitással kapcsolatos egyéb, az 1. pont alatt nem emlitett eljárások (T. 100. §);

c) tutajozásnak és fausztatásnak (T. 101. §), valamint a tutajozás és fausztatás előmozditására, károk megakadályozására és a vizen át való közlekedés biztositására szolgáló vizművek és egyéb épitmények létesitésének (T. 104. §), más jogosultak berendezései használatának (T. 114. §) engedélyezése, a költségjárulék, költséghozzájárulás, kártalanitás összegének megállapitása, vizművek vagy egyéb épitmények átadása, átalakitása vagy eltávolitása (T. 117. §) iránti eljárás (R. 218-228. §);

d) legeltetési, makkoltatási, lombszedési, alomszedési, hulladékfa gyüjtési, fűhasználati jog, vagy természetvédelmi rendelkezésekkel érintett tulajdonjogi korlátozás megváltása iránti eljárás (T. 296. §).

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt eljárások illetékátalánya az eljárás tárgyának értéke után az elsőfoku eljárásban 0.5%, a másodfoku eljárásban 1%. Az illetékátalány összege azonban nem lehet kevesebb, mint az elsőfoku eljárásban 15 Ft, a másodfoku eljárásban 25 Ft. Ha az eljárás tárgya megbecsülhetetlen, akkor az illetékátalány az elsőfoku eljárásban 15 Ft, a másodfoku eljárásban 25 Ft. 4. (1) A gazdasági munkaviszonyból felmerülő ügyekben a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó eljárás szabályozásáról szóló 1923: XXIV. tc. 6. §-ában megjelölt legkisebb illetékösszegek helyébe az alábbi legkisebb illetékösszegek lépnek:

a) az idézett §-ban megjelölt 200 K helyébe 4 Ft,

b) az idézett §-ban megjelölt 100 K helyébe 2 Ft.

(2) Az 1923:XXIV. tc. 6. §-ában az illetékmentesség feltételéül kikötött értékhatár (20.000 K) helyébe 500 Ft lép.

XXVII. Fejezet

Mentességek

260. §

Személyes mentesség a közigazgatási illeték alól

A közigazgatási illeték lerovása alól mentes:

1. az állami hatóság és hivatal - ideértve a katonai hatóságot és hivatalt is - és ezek képviselői; ez a személyes illetékmentesség - az alábbi kivételektől eltekintve - az állami javak üzemének vitelére rendelt hivatalra (jószág-, erdő-, bánya-, gyár-, nyomda -,stb. igazgatóságra és üzemvezetőségre) nem terjed ki;

2. az államvasutak igazgatósága és az államvasuti hivatalok;

3. a posta hatóságai (postavezérigazgatóság, postaigazgatóság) és hivatalai;

4. a postatakarékpénztár;

5. az állami egyedáruság és kezelő hivatala:

6. a törvényhatóság és a község, kivéve a magánjogi viszonyból vagy vagyon kezeléséből keletkezett közigazgatási eljárást;

7. az a közintézet, közalap és közérdekü alapitvány, amely kizárólag közcélra áll fenn, és az állam, a törvényhatóság, vagy a község igazgatása alatt áll, vagy azok felügyelete alá tartozik, továbbá az olyan közintézet és közalap, amelynek hiányait az államkincstárból kell fedezni; ez a személyes illetékmentesség a közintézet, közalap és alapitvány magánjogi viszonyaiból keletkezett közigazgatási eljárásokra nem terjed ki;

8. az ipartársulat, ipartestület, kamara és hasonló célu, törvény alapján szervezett testület a 6. pont rendelkezésének korlátain belül;

9. az egyházközség elöljárósága, illetve lelkészsége arra a beadványra nézve, amely az egyházat, az egyházi fegyelmet, az egyház fenntartását vagy kiépitését vagy általában az egyház ügyeit érinti;

10. a hazai tudományos, művészeti, gazdalági, kegyeleti és jótékony egylet, amennyiben célja nem irányul nyereségre;

11. a politikai párt a beadványaira nézve, a 6. pont rendelkezésének korlátain belül;

12. az, akinek személyes illetékmentességét külön törvény vagy törvényes felhatalmazás alapján kiadott rendelet állapitja meg.

261. §

Illetékmentesség szegénységi jog alapján a közigazgatási eljárásban

(1) A közigazgatási eljárásban szegénységi jog alapján illetékmentességben részesül az a fél, aki a közigazgatási eljárás meginditására irányuló beadványához (jegyzőkönyvhöz) az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelő, 6 hónapnál nem régebben kiállitott olyan hatósági (szegénységi) bizonyitványt csatol, amely bizonyitvány igazolja, hogy nincs több jövedelme, mint a lakóhelyén szokásos közönséges napszám.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt fél ugyanabban az ügyben a közigazgatási eljárás egész folyama alatt illetékmentességet élvez.

V. CÍM

VEGYES RENDELKEZÉSEK

XXVIII. Fejezet

A rendelet alkalmazása

262. §

Vagyonátruházási illetékek

(1) A jelen rendeletnek a vagyonátruházási illetékekre vonatkozó rendelkezéseit - ha csak erre nézve az egyes §-ok eltérően nem intézkednek - alkalmazni kell:

a) az öröklési és az ajándékozási, valamint az ezekkel kapcsolatos vagyonszerzési illetékek tekintetében azokban az esetekben, amelyekben a fizetési meghagyást a rendelet hatálybalépése napjáig nem kézbesitették;

b) a visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték tekintetében pedig azokban az esetekben, amelyekben a kincstárnak az illetékhez való joga a jelen rendelet hatálybalépése után nyilik meg.

(2) A rendelet hatálybalépése után kiszabás alá kerülő azokban az esetekben, amelyekben a 37. §-ban meghatározott értékelési időpont az 1946. évi augusztus hó 1. napjánál korábbi időpontra esik, értékelési időpontul az 1946. évi augusztus hó 1. napját kell venni még akkor is, ha az értékre nézve korábban már egyesség jött létre.

(3) Az illetékegyenértéket az 1941. évi január 1-től az 1950. évi december 31-ig terjedő kiszabási időszak hátralévő részére, 1947. évi január 1-től kezdődő hatállyal forint értékben ujból ki kell szabni.

(4) A kiszabásnál az illetékegyenérték alá eső ingatlanoknak az 1946. évi jövedelmeik vagy adóik alapján a jelen rendelet 39. §-a értelmében kiszámitott értékét, illetőleg az 1946. év végén meglévő forgalmi értékét kell alapul venni.

(5) Az az illetékegyenérték fizetésére kötelezett, aki az 1946. évi adópengő összegü illeték-egyenértéket az 1946. év végéig bármi okból nem fizette meg, az 1946. évi illetékegyenérték fejében az 1947. évre járó illetékegyenérték összegének felével egyenlő összeget köteles fizetni. Ezt az illetékegyenértéket az előző bekezdések szerint foganatositott kiszabással egyidejüleg kell megállapitani és négy egyenlő részletben, az 1947. évben esedékes illetékegyenértékrészletekkel együtt kell megfizetni.

(6) A (3) bekezdés szerinti uj kiszabáshoz szükséges bevallás idejét és módját a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza.

263. §

Okirati illetékek

(1) A jelen rendeletnek az okirati illetékekre vonatkozó rendelkezéseit - hacsak erre nézve a rendeletben eltérő rendelkezés nincs - alkalmazni kell mindazokban az esetekben,

a) amelyekben a kincstárnak az illetékhez való joga a rendelet hatálybalépése után nyilik meg, valamint

b) amikor az illetéket pénzügyi bélyeges űrlappal, bélyeggel (bélyeglerovást helyettesitő fizetéssel) vagy közvetlen fizetéssel a rendelet hatálybalépése előtt szabályszerü időben és módon nem rótták le s az arról készült hivatalos lelet alapján kiszabott illetékre vonatkozó fizetési meghagyást a rendelet hatálybalépése napjáig nem kézbesitették, illetőleg az illetéket közvetlen fizetéssel a rendelet hatálybalépése után fizetik meg, végül

e) amikor a kiszabás alá eső okiratot a bejelentési kötelesség késedelmes teljesitésével a kitüzött határidő eltelte után ennek a rendeletnek hatálya alatt jelentették be, de csak akkor, ha a bejelentési kötelezettség magukat az illeték fizetésére köteles feleket terhelte.

(2) Azokban az esetekben, amikor az illetéket a jelen rendelet hatálybalépése után szabják ki, illetőleg közvetlen fizetéssel a rendelet hatálybalépése után fizetik, az értékelésre nézve a 262. § (2) bekezdésben foglaltak az irányadók még akkor is, ha az okirat bemutatása, illetőleg a közvetlen fizetés teljesitése tekintetében a fizetésre kötelezetteket mulasztás nem terheli.

(3) A korábbi jogszabályok szerint járó illetéknek megfelelő pénzügyi bélyeges űrlapokon a benyomott, vagy külön felragasztott bélyeg értéke figyelmen kivül marad. A jelen rendelet alapján járó illetéket illetékbélyeggel kell pótolni. A bélyeget az okirat kiállitásának keletével kell keresztülirni, illetőleg hatósági bélyegzővel felülbélyegezni.

(4) A rendelet életbelépése előtt kiállitott érték feltüntetése nélküli váltón a hiányzó illetékkülönbözetet bélyeg felragasztásával és az állami adóhivatalnál (Budapesten a székesfővárosi pénzügyigazgatóság bélyegjelző osztályánál) felülbélyegeztetésével, bezárólag az 1946. évi szeptember hó 30-ig, de legfeljebb a váltón esetleg kitett kelettől számitott 15 nap alatt lehet pótolni.

(5) A jelen rendeletben meghatározott ősszegre kell kiegésziteni az üzleti könyv és könyvelési szabad iv, illetőleg a közjegyzői könyv korábbi jogszabályok szerint lerótt illetékét abban az esetben, ha azokba az első bejegyzés a jelen rendelet hatályalépése után történt.

(6) Nem kell az illetékkülönbözetet pótolni:

1. a csekkilletéknél, ha azt a pénzintézet a kiadott csekkfüzet alapján pénzben rója le és a jelen rendelet hatálybalépése előtt kiadott füzetből származó ürlapon a csekk kiállitása a jelen rendelet hatálybalépése után történik;

2. a játékkártya illetéket az után a játékkártya után, amelynek az addig hatályban volt jogszabályok szerint járó illetékét a jelen rendelet hatálybalépése napjáig lerótták.

264. §

Törvénykezési illetékek

(1) A jelen rendeletben megállapitott törvénykezési illetékeket kell leróni a rendelet hatálybalépése napjától kezdve keletkezett minden iratra és határozatra, tekintet nélkül arra, hogy az eljárást a rendelet hatálybalépése előtt vagy után tették-e folyamatba.

(2) A határozat keletkezése napjának az a nap számit, amelyen a biróság a határozatot hozta.

(3) A jelen rendeletben megállapitott törvénykezési illetékeket kell fizetni akkor is, amikor az illetéket bélyeggel (bélyeglerovást helyettesitő fizetéssel) vagy közvetlen fizetéssel a jelen rendelet hatálybalépése előtt szabályszerü időben és módon nem rótták le s az arról készült hivatalos lelet alapján kiszabott illetékre vonatkozó fizetési meghagyást a rendelet hatálybalépése napjáig nem kézbesítették, illetőleg az illetéket közvetlen fizetéssel a rendelet hatálybalépése után fizetik meg.

265. §

Közigazgatási illetékek

A jelen rendeletnek a közigazgatási illetékekre vonatkozó rendelkezéseit - hacsak erre nézve a rendeletben eltérő rendelkezés nincs - alkalmazni kell mindazokban az esetekben,

a) amelyekben a kincstárnak az illetékhez való joga a jelen rendelet hatálybalépése után nyilik meg, továbbá

b) amikor az illetéket bélyeggel (bélyeglerovást helyettesitő fizetéssel) vagy közvetlen fizetéssel a rendelet hatálybalépése előtt szabályszerü időben és módon nem rótták le s az arról készült hivatalos lelet alapján kiszabott illetékre vonatkozó fizetési meghagyást a rendelet hatálybalépése napjáig nem kézbesitették, illetőleg az illetéket közvetlen fizetéssel a rendelet hatálybalépése után fizetik meg.

266. §

Egyéb átmeneti rendelkezések

(1) A jelen rendeletnek az illeték (illeték-egyenérték) követeléséhez vagy a büntetés alkalmazásához való jog (26. §), valamint az illeték visszaköveteléséhez vagy helyesbitéséhez való igény (80. §) elévülését szabályozó rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben az elévülés a korábbi jogszabályok szerint a rendelet hatálybalépése napjáig nem következett be.

(2) A jelen rendeletnek a jogorvoslati határidőkre vonatkozó rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben a határidő kezdőnapja 1946. évi augusztus hó 1. napjára vagy későbbi időpontra esik.

XXIX. Fejezet

Életbeléptetés

267. § (1) A jelen rendelet az 1946. évi augusztus hó 1. napján lép hatályba. Végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

(2) A rendelet hatálybalépésével mindazok a jogszabályok, amelyek a jelen rendeletben foglalt rendelkezésekkel egyezőek vagy azokkal ellentétesek, hatályukat vesztik. Ezeket a rendelkezéseket azonban azokban az esetekben, amelyek a jelen rendelet hatálya alá nem esnek, továbbra is alkalmazni kell.

Budapest, 1946. évi julius hó 23-án.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök