Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

AI Szinonimák

Kereséskor az "AI szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

...Tovább...

90360/1946. KM rendelet

a buza , rozs-, árpa- és kukoricaőrlemények, a kukoricacsira és a malmi melléktermékek legmagasabb árának, valamint az idegen kereskedelmi őrlés dijának és az őröltetők által beszolgáltatandó gabona és kukorica mennyiségének megállapítása tárgyában

A 9690/1945. ME rendelet 2. §-ában, valamint a 4000/1945. ME rendelet 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1 A 102900/1945. KM rendelet (Magyar Közlöny 1945. július 1-i, 60. szám) 18-20. §-ában előirt feltételeknek megfelelő buza- és rozsőrlemények, a 104650/1945. KM rendelet (Magyar Közlöny 1945. augusztus 10-i, 99. szám) 5. §-ában előirt feltételeknek megfelelő árpaőrlemények és a 106200/1945. KM rendelet (Magyar Közlöny szeptember 11-i, 123. szám) 11. és 12. §-ában előirt feltételeknek megfelelő kukoricaőrlemények és kukoricadara, valamint a malmi melléktermékek legmagasabb malmi eladási ára minden malomüzemnél a vevő zsákjában, illetőleg cserezsákban, vagy ömlesztve - a zsáksulyt tisztasulyként véve figyelembe - 100 kg-onkint a következő:

a) búzadara 1,200.000 P,

b) finomliszt (malmi jelzése Fil) 1,200.000

c) kukoricadara (malmi jelzése: csirátlanitásnál KD; csirásnál KDC) 1,200.000

d) egységes buzakenyérliszt (malmi jelzése: EB) 890.000

e) egységes minőségű buzakorpa 400.000

f) egységes rozsliszt (malmi jelzése: RL) 890.000

g) egységes minőségű rozskorpa 400.000

h) árpaliszt (malmi jelzése: AL) 890.000

i) egységes minőségű árpakorpa 400.000

j) kukoricaliszt (malmi jelzése: csirátlanitásnál KL, csirásnál KLC) 890.000

k) egységes minőségű kukoricakorpa 400.000

l) buza-, rozs-, árpa- és kukoricalábliszt és buza-, rozs-, árpa- és kukoricaszélkorpa (koptatási melléktermék) 400.000

m) malombükköny, malomkonkoly és ocsu szemes állapotban 350.000

megdarálva 400.000

n) tisztítási hulladék (rostaalja) 200.000

o) kukoricacsira 800.000

hőlégkezeléssel sterilizálva 850.000

2. § (1) Az 1. §-ban megállapitott őrleményárak a 110200/1943. FM rendelet (Budapesti Közlöny 1943. május 6-i, 101. szám) 1. §-a (3) bekezdésében megállapitott legmagasabb viztartalom mellett gyártott őrleményekre vonatkoznak.

(2) Az 1. §-ban megállapított kukoricacsira ár olyan minőségű árura vonatkozik, amely 15% viztartalom mellett laboratóriumi, éteres, extrakciós vizsgálat alapján 20% olajat tartalmaz, 20% olajtartalom felett minden tizedszázalék olajtartalomtöbblet után csira q-kint 5.000 P ártöbblet fizetendő 20% alatti olajtartalomnál a hiány után tizedszázalékonkint és csira q-kint 12%-ig 5.000 P, a hiánynak 12% alatti része után pedig tizedszázalékonkint és csira q-kint 7.500 P árlevonásnak van helye.

3. § (1) A lisztkereskedőnek és sütőiparosnak (lisztfeldolgozónak) - nagykereskedő bekapcsolása nélkül - a malom által közvetlenül beváltott lisztutalványai ellenében kiszolgáltatott lisztek legmagasabb malmi ára azonos a 9. §-ban megállapított nagykereskedői árakkal.

(2) A malom köteles az előző bekezdés szerint beváltott lisztutalványok ellenében kiszolgáltatott az 1. § a), b), c), d), f), h) és j) pontjában felsorolt lisztek után a Terményhivatalhoz annak előírása szerint 100 kg-onkint a következő árkülönbözetet befizetni:

a) búzadaránál .......... 58.000 P

b) finomlisztnél ........ 58.000

c) kukoricadaránál ............ 58.000

d) egységes buzakenyérlisztnél .. 48.000

f) egységes rozslisztnél .... 48.000

h) árpalisztnél ................ 48.000

j) kukoricalisztnél ............ 48.000

4. § (1) Az 1. § a), b), c), d), f), h) és j) pontjában megállapított lisztárak a malom telephelyén házhozszállítva, egyéb rendeltetési helyre történő szállításnál pedig bérmentesítés mellett vasúti kocsiba vagy aszályba rakva értendők.

(2) Az 1. § e), g), i), k), l), m), n) és o) pontjában megállapított őrlemény, kukoricacsira és malmi melléktermékárak a malom telephelyén házhozszállitva, egyéb rendeltetési helyre történő eladásnál pedig vasúti kocsiba, vagy uszályba, vagy kocsira rakva értendők.

(3) Amennyiben az őrlemények, kukoricacsira és malmi melléktermékek házhozszállítása akár a malom telephelyén, akár azon kivül a vevő által vagy költségére történik, a malom az 1. és 3. §-ban megállapított árakból 100 kg-onkint 30.000 P fuvartéritést köteles levonni.

(4) A malom telephelyétől eltérő rendeltetési helyre eladott malmi melléktermékeknél a malmot terheli a vasútra vagy hajóhoz szállítás, vasúti kocsiba vagy hajóba rakás (ömlesztva történő szállításnál a vasúti kocsiba vagy hajóba ürítés) költsége, továbbá a feladásnál nem a vevő (címzett) érdekében felmerülő minden más költség. A fuvarlevélürlap ára, a mérlegelési dij, a vidéki feladóállomási különdij, továbbá a rinfusaberendezés használati dija azonban a fuvardíjjal együtt a vevőre (címzettre) háritható. A feladó saját rinfusaberendezésének értékét a vevőre (címzettre) háríthatja. Amennyiben a vevő (címzett) a rinfusaberendezést az áru átvételét követő 3 napon belül bérmentesítés mellett visszaküldi, a feladó köteles a rinfusaberendezés árából az Államvasutak díjszabása szerint az adott esetben számitható használati dij levonása után fennmaradó összeget a vevőnek (címzettnek) visszatéríteni.

5. § (1) Az 1. és 3. §-ban megállapított árak a feladáskor történő fizetés esetén érvényesek. Az áru feladását követő 8 napon tul történő fizetés esetében legfeljebb 1%, 14 napon tul történő fizetés esetében legfeljebb 2%, 30 napon tul történő fizetés esetében pedig legfeljebb 4% külön feltüntetendő felár számitható.

(2) Ha a késedelmes fizetés a malom kívánságára történik, az előbbi bekezdésben megállapított felár felszámításának nincs helye.

(3) Az 1. és 3. §-ban megállapított árakból az áru feladása előtt 15-30 napon belül történő fizetés esetében 1%, 30 nap vagy annál előbb történő fizetés esetében pedig 2% engedményt kell téríteni.

(4) Amennyiben az áru feladása előtti fizetés nem a malom felhívására történt, az előbbi bekezdésben megállapított engedményt nem kell téríteni.

6. § (1) A malomipari erőtakarmányok kis tételekben történő közvetlen elosztása esetén az 1., 4. és 5. §-ban megállapított árakhoz az eladott mennyiségtől függően 100 kg-onkint az alábbi felár számitható:

5 q-tól 20 q-ig.............. 6.000 P

1 q-tól 5 q-ig.............. 10.000 P

1 q-n alul ............ 12.000 P

(2) Az (1) bekezdés szempontjából közvetlen elosztás alatt a vevők részére történt kimérést, illetőleg közvetlen szállítást kell érteni.

7. § Amennyiben az eladás a vevő kívánságára cserezsák szolgáltatása nélkül történik, a malom zsákjában, az 1. és 3. §-ban megállapított árakhoz a malom a zsák tényleges beszerzési árát hozzászámíthatja.

8. § (1) A megállapított őrlemény és malmi melléktermékárak az általános forgalmiadót magukban foglalják.

(2) A malom az őrleményekről és malmi melléktermékekről kiállított számlákon lerótt számlailletéket, valamint a közszállitásoknál lerovandó nyugtabélyegilletéket a megállapított árakhoz hozzászámíthatja.

(3) A malom az 1. és 3. §-ban megállapított árakat, valamint a 4-7. §-ok és a jelen § (2) bekezdése szerint felszámítható, illetve lerovandó tételeket a számlában külön-külön köteles feltüntetni.

9.§ (1) A nagykereskedő az 1. § a), b), c), d), f), h) és j) pontjaiban felsorolt lisztfajtákért a vevő zsákjában, illetőleg cserezsákban történő házhozszállításnál - függetlenül az eladott mennyiségtől - 100 kg-onkint a következő legmagasabb árat számithatja:

a) búzadara................ 1,260.000 P

b) finomliszt.............. 1.260.000

c) kukoricadara............ 1,260.000

d) EB. liszt ............ 940.000

f) RL. liszt................ 940.000

h) ÁL. liszt ............ 940.000

j) KL. és KLC. liszt ........ 940.000

(2) Kereskedő a malomipari erőtakarmányok szétosztásánál az 1. §-ban megállapított malmi eladási árhoz hozzászámíthatja:

a) a vasúti fuvardijat és annak járulékait,

b) a vasúti kocsiból kirakás vagy berakás ténylegesen felmerült, igazolható költségeit,

c) a malomból, illetőleg vasútról raktárba szállitás vagy malomból, illetőleg raktárból vasútra szállitás ténylegesen felmerült igazolható költségeit,

d) a malomból, vasútról vagy raktárból házhozszállítás és raktárbarakás ténylegesen felmerült, igazolható költségeit,

e) a beszerzési ár után számított, legfeljebb 1% szóródást,

f) 100 kg-onkint legfeljebb 12.000 P ártöbbletet,

g) kis tételekben történő közvetlen elosztás esetében a 6. §-ban megállapított mennyiségi felárat.

(3) Amennyiben a nagykereskedő" által eladott lisztek házhozszállítása vasútról, közraktárból vagy a nagykereskedő raktárából a vevő által vagy költségére történik, ugy a nagykereskedő az (1) bekezdésben megállapított árakból 100 kg-onkint 30.000 P fuvartéritést köteles levonásba hozni.

(4) Amennyiben az eladás a vevő kívánságára cserezsák szolgáltatása nélkül történik a nagykereskedő zsákjában, az (1) bekezdésben megállapított árakhoz a nagykereskedő a zsák tényleges beszerzési árát hozzászámíthatja.

(5) Nagykereskedő hiteleladásánál, illetőleg a feladás előtt történő fizetésnél, az 5. § (1) és (2) bekezdésében megállapított felárat számithatja, illetve az 5. § (3) és (4) bekezdés szerinti levonást köteles alkalmazni. A malmok által az 5. § (1) és (2) bekezdése alapján számított felár, illetve az 5. § (3) és (4) bekezdése alapján adott engedmény a nagykereskedői eladási árakban nem érvényesíthető.

(6) Nagykereskedő az őrlési termékekről kiállított számláknál az általa lerótt számlailletéket, valamint a közszállításnál lerovandó nyugtabélyegilletéket az (1)-(5) bekezdésben megállapított árakhoz hozzászámithatja.

(7) Lisztszállitásnál a leadóállomáson felmerülő mellékilletékek (mérlegdij és különdíj stb.) az (1) bekezdésben megállapított lisztárakban foglalt nagykereskedői hasznot terheli.

10. § (1) A kiskereskedő által számítható legmagasabb fogyasztói árak az ország egész területén a következők:

a) buzadara kg-onkint.......... 13.300 P

b) kukoricadara kg-onkint...... 13.300

c) Fil. liszt kg-onkint .......... 13.300

d) EB. liszt kg-onkint.......... 10.000

e) RL liszt kg-onkint.......... 10.000

f) ÁL. liszt kg-onkint.......... 10.000

g) KL. és KLC. liszt kg-onkint .. 10.000

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiskereskedői eladási (fogyasztói) árakat tiszta-súlyra vonatkoztatva, csomagolás nélkül kell érteni. Ha a kiskereskedő a lisztet a fogyasztó kívánságára papírzacskóban szolgálja ki, a papírzacskó önköltségi ára külön felszámitható.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított árak a malom, illetőleg a nagykereskedő zsákjában történő eladás esetén a 7., illetőleg 9. § (4) bekezdése szerint fizetett többletet magukban foglalják.

11. § (1) A nagykereskedő vagy a kiskereskedő által vagy költségére 10 km-nél nagyobb távolságra tengelyen történő szállítás esetén a területileg illetékes közellátási felügyelőség engedélyével a 10. §-ban megállapitott fogyasztói árakhoz a következő felárak számithatók:

10-20 km távolságig kg-onkint .... 100 P

20-30 km távolságig kg-onkint .... 150

30-40 km távolságig kg-onkint .... 200

40-60 km távolságig kg-onkint .... 250

60 km távolságon felül kg-onkint .. 300

(2) A területileg illetékes közellátási felügyelőség a tengelyfuvarfelárat egy-egy helység területére egységesen hivatalból állapítja meg, annak engedélyezését külön kérelmezni nem kell.

11. § (1) Azt az idegen kereskedelmi őrlésre (600/1945. PM rendelet 15. §-a) kerülő buzát, rozsot, árpát és kukoricát, melyet nem vásárlási utalvány (102900/1945. KM rendelet 10. §, 104650/1945. KM rendelet 4. § és 106200/1945. KM rendelet) alapján vásároltak meg - a (3) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - csak terményben szedett őrlési dij és a dijon felül az ellátatlanok biztosítására a 110910/1945. KM rendelet (Magyar Közlöny 1945. december 14-i, 200. szám) 1. §-ának (1) bekezdésében megállapított termény átadása ellenében szabad megőrölni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott őrlés dijára, valamint a beszolgáltatandó termény mennyiségére, annak bejelentésére, forgalmára és árára a vámőrlési dijat és a vámőröltető által beszolgáltatott termények mennyiségét, forgalmát és árát megállapító rendeletekben foglaltak az irányadók. (30200/1945. KM, 105100/1945. KM 3. § (2) bekezdés, 106300/1945. KM, 110910/1945. KM, 90350/1946 KM)

(3) Amennyiben a Terményhivatal a vásárlási utalvány kiállításával egyidejűleg erre engedélyt ad, az idegen kereskedelmi őrlés diját pénzben kell fizetni. Az idegen kereskedelmi őrlés legmagasabb dija ebben az esetben - Budapest székesfőváros területén fekvő malmok kivételével - a felőrlésre került tisztítatlan buza, rozs és árpa súlya után számítva 100 kg-onkint 174.000 P, a kukorica májusi morzsolt súlya után számítva pedig 100 kg-onkint 192.000 P. 1945. évi termésű kukorica őrlésénél minden 1% nedvesség leszáritása esetén 100 kg szárítatlan kukorica után 3.500 P szárítási dij számitható. Ezek az összegek az őrlési és szárítási díj után fizetendő általános forgalmiadót magukban foglalják.

(4) A malom üzembentartója az idegen kereskedelmi őrlés könyve (600/1945. PM rendelet 28. §) mellékleteként a Terményhivatal által az idegen kereskedelmi őrlés végzésére adott engedélyeket megőrizni köteles.

13 Az idegen kereskedelmi őrlésből származó buza-, rozs-, árpa- és kukoricaőrlemények és malmi melléktermékek legfeljebb a jelen rendeletben megállapított őrlemény- és malmi mellékárakon hozhatók forgalomba.

14.

8. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; hatálybalépésével a 90290/1946. KM rendelet (Magyar Közlöny 1946. évi február hó 15-i, 38. szám) hatályát veszti

Budapest, 1946. évi február hó 20-án.

Dr. Bárányos Károly s. k.,

közellátásügyi miniszter