144700/1947. (V. 28.) BM rendelet

a gyámhatósági eljárás szabályainak a házasságon kivül született gyermek jogállásáról szóló 1946: XXIX. törvénycikk végrehajtásával kapcsolatban szükségessé vált módosítása és kiegészítése tárgyában

A házasságon kivül született gyermek jogállásáról szóló 1946: XXIX. tc. (a továbbiakban: T.) 37. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

I.

A gyámhatóság hatásköre

1. §

(1) A T. végrehajtásával kapcsolatban a gyámhatóság hatáskörébe tartozik:

a) a házasságon kivül született kiskoru gyermek családjogi helyzete rendezésének előmozdítása és ennek során a teljes hatályu atyai elismerő nyilatkozatnak és a szükséges hozzájáruló nyilatkozatoknak (T. 10. §) jegyzőkönyvbe foglalása (jelen rendelet, - a továbbiakban: R. - 3-4. §);

b) intézkedés képzelt személynek atyaként való anyakönyvezése iránt (R. 5. §);

c) a házasságon kívül született kiskoru gyermek elhelyezése (R. 6. §);

d) határozathozatal a szülői hatalom gyakorlása tárgyában (R. 7. §);

e) határozathozatal a házasságon kivül született kiskoru gyermeknek szüleivel szemben érvényesített tartási igénye tárgyában (R. 8. §);

f) a T. értelmében szükséges gyámhatósági felhatalmazás, illetőleg hozzájárulás vagy megerősítés (R. 9. §);

g) a T. értelmében szükséges gondnokrendelés (R. 10. §).

(2) Az előbbi bekezdés b) pontjában említett intézkedésre akkor is a gyámhatóság hivatott, ha a házasságon kivül született gyermek nagykoruságát már elérte [R. 11. § (6) bek.].

A házasságon kivül született gyermek atyja

2. § A T. és a R. alkalmazása szempontjából a házasságon kivül született gyermek atyja az, aki a gyermeket teljes hatályu elismerő nyilatkozattal (T. 10. §) magáénak ismerte el, vagy akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek atyjának nyilvánított (T. 9. §).

II.

A gyámhatóság eljárása a házasságon kivüli gyermek születése előtt

3. § (1) A T. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében az anya, illetőleg annak törvényes képviselője - már a gyermek születése előtt is - kérheti a gyámhatóságot, hogy a gyermek teljes hatályu elismerését és a gyermek szüleinek házasságkötését a lehetőség szerint mozdítsa elő. A kérelem előterjesztésekor az anya személyi adatait - lehetőleg születési anyakönyvi kivonattal - valamint terhességét és a születés várható időpontját hatósági orvosi (1936: IX. te. 1. §), rendőrorvosi, honvédorvosi vagy közintézeti orvosi bizonyítvánnyal igazolni kell s egyuttal be kell jelenteni az atyaként megjelölt férfi pontos nevét, állását (foglalkozását) és lakáscímét.

(2) A gyámhatóság köteles a kérelemben atyaként megnevezett férfit személyes megjelenés kötelezettségével megidézni vagy meghallgatásáról egyéb alkalmas módon (más gyámhatóság, községi előljáróság, magyar külképviseleti hatóság utján) gondoskodni és ha annak törvényes előfeltételei megvannak, a szülők házasságkötését és ezáltal a születendő gyermek családjogi helyzetének rendezését előmozdítani.

(3) Ha a szülők nem köthetnek vagy nem kívánnak egymással házasságot kötni, a gyámhatóság igyekezzék odahatni, hogy az atyaként megnevezett férfi a születendő gyermeket -feltéve, hogy az elismerésnek törvényszabta előfeltételei megvannak - teljes hatályu elismerő nyilatkozattal a magáénak elismerje. Az elismerő nyilatkozatot személyes megjelenés esetében a gyámhatóság nyomban jegyzőkönyvbe foglalja.

(4) A gyámhatóság köteles az atyaként megnevezett férfit mind az atyai elismerés, mind az utólagos házasság jelentőségéről kimerítően felvilágosítani; ennek megtörténtét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(5) Az atyai elismerő nyilatkozat jegyzőkönyvbe foglalása után a gyámhatóság az anya, valamint - ha szükséges - a törvényes képviselő nyilatkozatát és az atya születési anyakönyvi kivonatát megszerzi. A nyilatkozatokat bármelyik magyar vagy külföldi gyámhatóság, biróság vagy anyakönyvvezető avagy az 1940: X. tc. 1. §-ában említett magyar külképviseleti hatóság előtt élőszóval lehet megtenni vagy közjegyzői okiratba kell foglalni.

(6) A gyámhatóság az előtte előterjesztett és a T. 10. §-ának megfelelő elismerő, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatokat külön-külön jegyzőkönyvekbe foglalja. A felek együttes jelenléte esetében a nyilatkozatokat folytatólagosan ugyanabba a jegyzőkönyvbe, de az egyes nyilatkozatokat egymástól elkülönítve kell jegyzőkönyvbe foglalni s a nyilatkozók a jegyzőkönyvnek a saját nyilatkozatukat tartalmazó részét irják alá, illetőleg kézjegyükkel látják el. A jegyzőkönyvekben a nyilatkozók és a születendő gyermek anyjának személyi adatait (születési év, hónap és nap, születési hely, vallás, szülők neve, állás, illetőleg foglalkozás, lakáscím) - közokirattal történt igazolásuk után - fel kell tüntetni és az igazolásul elfogadott közokiratokat is meg kell jelölni.

(7) A gyámhatóság köteles az anya figyelmét felhívni a T. 31. §-ában biztosított jogaira és arra, hogy a születendő gyermek tartási igényének mielőbbi biztosítása, mind saját magának, mind gyermekének érdekében áll.

(8) Az előző bekezdésekben szabályozott eljárás után a gyámhatóság felhívja az anyát, illetőleg törvényes képviselőjét, hogy a gyermek születését és születésének az anyakönyvben történt bejegyzését a születés helyének ós idejének megjelölésével késedelem nélkül jelentse be a gyámhatóságnak. A gyámhatóság az ügyet a gyermek születésének várható időpontjáig nyilvántartásba veszi.

(9) Az előző bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha az atyaként megnevezett férfi a születendő gyermek családjogi helyzetének rendezése céljából önként jelenik meg a gyámhatóság előtt. Ilyen esetben a leendő atyát figyelmeztetni kell, hogy a gyermek születésének bejelentése a 99000/1945. BM rendelet 7. §-a szerint elsősorban az ő kötelessége.

A gyámhatóság eljárása a házasságon kivül született gyermek születése után

4. § (1) A gyámhatóság a házasságon kivül született gyermek születéséről szóló értesítés [T. 22. § (3) bek.] hozzáérkezése után a következő intézkedéseket teszi:

a) ha a gyermek anyja nagykoru és a gyermek feleit a szülői hatalmat nem az atya gyakorolja, a gyámhatóság határozattal megállapítja, hogy a kiskoru felett a szülői hatalom gyakorlása az anyát illeti [T. 25. § (3) bek.], ha pedig a gyermek anyja is kiskoru, a gyermek képviseletére gyámot rendel;

b) figyelmezteti az anyát, illetőleg a gyámot, hogy a gyermeknek atyjával szemben, illetőleg ha nincs olyan személy, akit a T. 9. §-a értelmében a házasságon kivül született gyermek atyjának kell tekinteni, azzal a férfival szemben, aki az anyával a fogantatás idejében nemileg érintkezett, tartási igénye van (T. 32.-35. §);

c) figyelmezteti az anyát, illetőleg a gyámot a gyermeknek arra az érdekére, hogy az atya a születési anyakönyvbe bejegyeztessék és arra, hogy ha az atya nem hajlandó a gyermeket magáénak elismerni, joga van az atyaság birói megállapítása iránt a kereset megindítása érdekében (T. 17. §) a gyámhatóságtól gondnok [T. 25. § (4) bek.] kirendelését kérni (R. 10. §);

d) figyelmezteti az anyát, illetőleg a gyámot, hogy az atyaság birói megállapítása iránt indítandó kereset céljából a kiskoru képviseletére a gyámhatóság hivatalból is rendelhet gondnokot [T. 37. § (3) bek.];

e) végül felhívja az anyát, hogy a gyermek atyjának személyi adatait és lakáscímét jelentse be.

(2) Az előbbi bekezdés e) pontja értelmében tett bejelentés alapján a gyámhatóság a R. 8. §-ának megfelelő alkalmazásával jár el. A teljes hatályu atyai elismerés esetében be kell szerezni a tizenhatodik életévét betöltött gyermek hozzájárulását is.

(3) A gyámhatóság a teljes hatályu atyai elismerésről és a hozzájárulásról az előbbi bekezdés, valamint a R. 3. §-ának (5) és (6) bekezdése alapján készített jegyzőkönyv (jegyzőkönyvek) hiteles másolatát vagy a bemutatott közjegyzői okiratot és az atya születési anyakönyvi kivonatát az atyára vonatkozó adatok bejegyzése céljából a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek megküldi, az eredeti jegyzőkönyvet (jegyzőkönyveket) pedig irattára részére megőrzi.

(4) Ha a teljes hatályu atyai elismerő nyilatkozat nem szerezhető be és az atyaság megállapítása iránt kereset nem indítható vagy ez célra nem vezetett, a gyámhatóság a T. 22. §-ának (2) bekezdésében szabályozott eljárás végett (R. 5. §) az ügyet a gyermek harmadik életévének betöltéséig nyilvántartásba veszi és egyben eljárásának eredményéről a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt értesiti.

A gyámhatóság eljárása képzelt személy atyaként való anyakönyvezése kérdésében

5. § (1) Ha a házasságon kivül született gyermek harmadik életévének betöltéséig az atya az anyakönyvbe bejegyezhető nem volt, a gyámhatóságnak hivatalból kell megállapítania, hogy a T. 22. §-ának (2) bekezdése alapján a születési anyakönyvbe képzelt személy atyaként való bejegyzésének van helye. A gyámhatóság a képzelt atya családi nevéül az anya legközelebbi ismert anyai ági férfi elődének (tehát rendszerint az anya anyai nagyatyjának) családi nevét, vallásául az anya vallását állapítja meg, a képzelt atya utónevének és egyéb személyi adatainak meghatározásánál pedig belátása szerint jár el. A határozathozatal előtt az anyát meg kell hallgatni. Ha az anya Magyarországon bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetnek nem tagja, a képzelt atyát felekezeten kivül állónak kell megjelölni.

(2) A képzelt atya névének és személyi adatainak meghatározásánál irányelvül szolgáljon, hogy az utónév Magyarországon közhasználatban levő legyen, a képzelt atya életkoraként husz évnél magasabb és az anya életkorát legalább öt évvel meghaladó életkor jelöltessék meg. A képzelt atya állását, illetőleg foglalkozását az összes körülmények mérlegelésével kell megállapítani. A képzelt atya nevének és egyéb személyi adatainak megállapításánál gondot kell fordítani arra, hogy ezek az adatok a kiskorunak lakóhelyén élő személlyel való összetévesztésre alkalmat ne adjanak és senkinek a jogos érzékenységét ne sértsék.

(3) A gyámhatóság az ebben a tárgyban hozott véghatározatát jogerőre emelkedése után - bejegyzés céljából - a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek megküldi.

A házasságon kivül született gyermek elhelyezése

6. § (1) Ha a házasságon kivül született gyermek atyja (R 2. §) és anyja nem él együtt, megegyezés hiányában a gyámhatóság határoz afelől, hogy a gyermeknek melyik viselje gondját. Ilyen esetben a leánygyermeket és a hét évnél nem idősebb fiut rendszerint az anya, a hét évesnél idősebb fiut pedig rendszerint az atya gondviselésére kell bizni [T. 24. § (1) bek.].

(2) Ha a gyermek atyjának (R. 2. §) vele közös háztartásban élő házastársa nem a gyermek anyja, a gyermek az atya gondviselésére - az atyának előzetes meghallgatása után -csak akkor bízható, ha ehhez az atya felesége is hozzájárul és ez a házasságból származott gyermekek jogos érdekeivel nincs ellentétben. Ilyen esetben a gyámhatóság az atya házasságából származott gyermekei részére - szükség esetén - ügygondnokot rendel (1877: XX. tc. 30. §). A gyámhatóság más esetben is eltérhet az előbbi bekezdés rendelkezéseitől, sőt a gyermeket harmadik személy gondozására is bizhatja, ha ezt a gyermek nyilvánvaló érdeke kívánja [T. 24. § (2) bek.].

Szülői hatalom a házasságon kivül született gyermek felett

7. § (1) A házasságon kivül született gyermek felett az atya (R. 2. §) csak akkor gyakorolja a szülői hatalmat, ha nagykoru és a gyermek az ő gondozására van bizva vagy a szülői hatalom gyakorlását a gyámhatóság fontos okból reáruházta. Ebben az esetben a szülői hatalom gyakorlását akkor is meg lehet szüntetni, ha az atya magatartásában gyermeke iránt nem nyilatkozik meg az a felelősségérzet és gondoskodás, amely a jó atyától a természet rendje és az erkölcs szabályai szerint elvárható [T. 25. § (2) bek.].

(2) Azokban az esetekben, amelyekben a házasságból származott gyermek felett az anya gyakorolja a szülői hatalmat, ez a jog a házasságon kivül született gyermek anyját is megilleti, feltéve, hogy nagykorú. Ezeken az eseteken felül a házasságon kivül született gyermek felett a nagykoru anya gyakorolja a szülői hatalmat akkor is, ha annak gyakorlása az atyát az előbbi bekezdés szerint nem illeti meg vagy ha a gyermeknek atyja nincs [T. 25. § (3) bek.].

(3) Amennyiben a jelen §-ból más nem következik, a szülői hatalomra vonatkozó jogszabályok a házasságon kivül született gyermek tekintetében is irányadók [T. 25. § (5) bek.l.

A házasságon kívül született gyermek tartása

8. § (1) A házasságon kivül született gyermek tartása tekintetében - hacsak a T. kifejezett eltérő rendelkezést nem tartalmaz - megfelelően azok a jogszabályok irányadók, amelyek a házasságból származott gyermek tartását a házasság fennállása alatt rendezik [T. 26. § (1) bek.]. Ehhez képest a gyámhatóság hivatott eljárni a házasságon kivül született kiskoru gyermek tartása kérdésében is, ha a tartási igényt a gyermek érvényesiti a szülőivel szemben vagy ha azt a gyermek atyjával szemben a gyermek anyja, bármelyik szülőjével szemben a gyermek tartásra köteles rokona vagy gyermekvédő intézet azon az alapon érvényesíti, hogy a tartási igény a T. 20. §-a értelmében reá szállt.

(2) Bitói utra tartozik továbbra is:

a) a házasságon kivül született gyermek anyjának a T. 30. §-ának (1) bekezdése alapján a szüléssel járó kiadások, valamint a szülés előtt két héten és a szülés után négy héten át való eltartásával felmerült költségek megtérítése címén érvényesíthető követelése, továbbá az anyának a T. 30. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kártérítési igénye;

b) a gyermek első három havi tartási költségének letétbehelyezése iránt a gyermek születése előtt előterjesztett kérelem elbírálása [T. 31. § (1) bek.];

c) a gyermek anyjával a fogantatás idejében nemileg érintkező személynek tartásra kötelezése [T. 32. § (1) bek.] mindaddig, amig a gyermeket atyja teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak el nem ismeri vagy atyaságát jogerős birói itélet meg nem állapitja.

(3) A házasságon kivül született gyermek tartása is az atya (R. 2. §) társadalmi helyzetéhez, valamint a tartásra kötelezett vagyoni és kereseti viszonyaihoz igazodik. A házasságon kivül született gyermeknek is joga vau arra, hogy a tartásra kötelezett a gyermek tehetségének, hajlamainak, szorgalmának, esetleges vagyonának, valamint a tartásra kötelezett vagyoni és kereseti viszonyainak megfelelő önálló keresetre képesítő tanításban részesítse [T. 26. § (2) bek.].

(4) A házasságon kivül született gyermek életpályáját - amennyiben nem áll gyámság alatt - a szülői halaimat gyakorló szülő a másik szülő meghallgatása után, a gyám pedig az 1877: XX. tc. 91. §-ában felsoroltakon felül az atya (R. 2. §) meghallgatása után állapítja meg. A szülői hatalmat nem gyakorló szülő a megállapítással szemben a gyámhatóság döntését kérheti [T. 26. § (3) bek.].

(5) A házasságon kivül született gyermeknek a tartást az atyja (R. 2. §) - amennyiben a gyermek anyjával közös háztartásban él vagy a gyermek az ő gondozása alatt áll -természetben köteles szolgáltatni [T. 27. § (1) bek.].

(6) Természetben szolgáltathatja a tartást az atya (R. 2. §) akkor is, ha ebbe az anya és ha nem az anya a törvényes képviselő, a törvényei képviselő is beleegyezik [T. 27. § (2) bek.l.

(7) A (4) és az (5) bekezdésekben meghatározott eseteket kivéve az atya (R. 2. §) a tartást hónaponkint előre pénzbeli járadékban köteles szolgáltatni [T. 27. § (3) bek.].

(8) A házasságon kivül született gyermek és az atya (R. 2. §) közt a jövőben teljesítendő tartásra vagy annak megváltására nézve létrejött megegyezéshez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Ingyenes lemondás a jövőbeli tartásról semmis [T. 28. § (1) bek.].

(9) A tartás mértékét vagy módját megállapító egyesség nem zárja ki azt, hogy a jogosult a tartás felemelését vagy uj megállapítását követelhesse, ha az egyességgel megállapított tartás számbavehetően csekélyebb, mint amennyi a törvény szerint járna vagy a tartásra irányadó viszonyok utóbb lényegesen megváltoztak [T. 28. § (2) bek.].

(10) Ha az atya (R. 2. §) a tartást hosszabb időre előre kiszolgáltatja és a gyermek ismét eltartásra szorul, az atya a tartás ujraszolgáltatása alól hat hónapnál hosszabb időre nem szabadul [T. 28. § (3) bek.].

(11) Az atyaság megállapítása iránt indított per (T. 17. §) során a biróság a per valószínű eredményéhez képest a gyermeknek járó tartás sürgős kiszolgáltatását ideiglenes határozattal az indokolt szükség idejére, a keresetnek helytadó itélettel pedig arra az időre terjedő hatállyal rendelheti el, amig a gyámhatóság az atyaság jogerős megállapítása után végrehajtható határozatot nem hoz [T. 31. § (5) bek.]. A gyámhatóságnak az utóbbi esetben a jogerős birói határozattól eltérően csak akkor kell határoznia, ha megállapítása szerint a birói határozat jogerőre emelkedése után a tartásra irányadó viszonyok, illetőleg a biróság határozatának alapjául szolgáló körülmények lényegesen megváltoztak.

Gyámhatósági felhatalmazás, hozzájárulás és megerősítés a T. végrehajtása során

9. § (1) A gyermek házasságon kivül történt születésének birói megállapítása iránt a cselekvőképtelen férj vagy a cselekvőképtelen gyermek-helyett a gyámhatóság felhatalmazásával törvényes képviselője is felléphet. Korlátoltan cselekvőképes férj vagy gyermek a házasságon kivül történt születés birói megállapítása iránt keresetet csak törvényes képviselőjének hozzájárulásával indíthat. A hozzájárulást a gyámhatóság pótolhatja. Nem szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása, ha a jogosult cselekvőképességét csupán az 1877: XX. tc. 28. §-ának c) pontja alapján tékozlás miatt elrendelt gondnokság korlátozza [T. 5. § (5) bek.].

(2) Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a T. 8., 12., 14., 16., 18. és 40. §-ainak eseteiben is.

(3) A T.-nek a teljes hatályu atyai elismerő nyilatkozatról szóló 10. §-a (1) bekezdésének d) pontjában megkívánt hozzájárulást a gyámhatóság megerősítése pótolja; hozzájárulásra nincs szükség, ha a nyilatkozó cselekvőképességét csupán az 1877: XX. tc. 28. §-ának c) pontja alapján tékozlás miatt elrendelt gondnokság korlátozza [T. 10. § (2) bek.].

(4) A T. 10. §-a (1) bekezdésének e) pontjában megkívánt hozzájárulást a gyámhatóság megerősítése pótolja, ha az anya, illetőleg a gyermek nem él vagy nyilatkozatában távollét, cselekvőképtelenség vagy egyéb ok miatt tartósan gátolva van [T. 10. § (3) bek.].

Gondnokrendelés a T. végrehajtása során

10. § (1) Azokkal a keresetekkel kapcsolatban, amelyeket a T. alapján házasságon kivül született gyermek indít vagy ellene indítanak, a kiskoru gyermeket - ha gyámság alatt nem áll -a gyámhatóság által erre a célra kirendelt gondnok képviseli. A szülő mint a gyermek törvényes képviselője ezekkel a keresetekkel kapcsolatban csak a gondnok kirendeléséig felmerülő halaszthatatlan tennivalókat végezheti el [T. 25. § (4) bek.].

(2) Ha a kiskoru gyermek érdekében a T. alapján kereset indítása mutatkozik szükségesnek, a gyámhatóság a kiskoru gyermek törvényes képviseletére a gondnokot (T. 25. §) hivatalból is kirendelheti [T. 37. § (3) bek.].

III.

Vegyes és átmeneti rendelkezések.

11. § (1) A T. hatálybalépése előtt létrejött elismerő nyilatkozatnak a T. 10. §-ában megszabott előfeltételek megvalósulása esetén is csak akkor van teljes hatálya, ha azt a nyilatkozó a T, hatálybalépése után a T. 10. §-a (1) bekezdése I) pontjának megfelelően tett nyilatkozattal megerősíti [T. 38. § (2) bek.].

(2) Ha a biróság a gyermeket házasságon kivül születettnek vagy az atyai elismerő nyilatkozatot érvénytelennek nyilvánítja (T. 5. és 16. §-ai), a gyámhatóság a kiskoru gyermek érdekében a R. 4. §-ában foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el.

(3) A gyámhatóság köteles a R. 4. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a T. hatálybalépése előtt házasságon kivül született kiskoru gyermek tekintetében is hivatalból megfelelően alkalmazni.

(4) Ha a házasságon kivül született kiskoru gyermek szülei a T. hatálybalépése előtt kötött utólagos házasságának törvényesítő hatálya nem volt, a gyámhatóság hivatalból köteles odahatni, hogy az atya - feltéve, hogy az elismerésnek a T. 10. §-ában foglalt feltételei megvannak - a kiskoru gyermeket teljes hatályu elismerő nyilatkozattal a magáénak elismerje. Ha ennek lehetősége nincs meg, a gyámhatóság szintén hivatalból köteles a szülők, valamint a korlátoltan cselekvőképes gyermek figyelmét felhívni a T. 17., 18. és 40. §-aiban biztosított jogaikra. Az eljárásra a R. 3. §-ának (2)-(6) bekezdésében és a 4. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontjaiban, valamint a (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a T. hatálybalépése előtt nem vélt (putativ) semmis házasságból született kiskoru gyermek tekintetében is.

(6) A T. 22. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést a T. hatálybalépése előtt házasságon kivül született gyermek tekintetében kérelemre kell alkalmazni. A kérelem előterjesztésére a házasságon kivül született gyermek, a gyermek halála után ivadéka, ha pedig ivadéka nincs, az anyja jogosult; egyébként a kérelem előterjesztése tekintetében a T. 5. §-ának (5) bekezdése az irányadó; az intézkedésre akkor is a gyámhatóság hivatott, ha a gyermek a nagykoruságát már elérte (T. 40. §). Nagykoru által előterjesztett kérelem esetében az eljárásra kizárólagosan a kérelmező lakóhelyének gyámhatósága (árvaszéke) illetékes. Az eljárásra a R. 5. §-ában foglalt rendelkezések irányadók.

(7) A gyámhatósági illetékességre nézve a T. és a jelen rendelet alkalmazása szempontjából - az előbbi bekezdésben szabályozott esettől eltekintve - az 1877: XX. tc. 198-203. §-aiban foglalt rendelkezések irányadók. A kiskoru gyermek anyja lakóhelyének gyámhatósága azonban köteles a szükséges intézkedéseket megtenni mindaddig, amíg az illetékes gyámhatóság meg nem állapíttatott.

(8) Az anyakönyvvezető a házasságon kivül történt születésnek és a házasságon kivül született gyermek atyjának a születési anyakönyvben történt bejegyzéséről a gyámhatóságot esetenkint értesiti [T. 22. § (3) bek., 99000/1947. BM rendelet 20. és 21. §].

(9) A biróság a T. alapján indított keresetek tárgyában hozott jogerős határozatait a gyámhatóságnak szintén megküldi (30000/1947. IM rendelet 32. §).

(10) A házasságon kivül született gyermek atyjának bejegyzésére vonatkozó iratokat az anyakönyvvezető és a gyámhatóság bizalmas iratokként kezelik. Tartalmukról csak az érdekeltek indokolt kérelme, valamint a bíróságok és más hatóságok megkeresése alapján szabad értesitést adni [T. 22. § (4) bek.]. Az ily természetű ügyeket már a kiosztásnál szines irónnal feltünő módon "Bizalmas!" jelzéssel kell ellátni. Az ügy előadójának esetenkint külön is utasítania kell az irattárost, hogy az ilyen ügyek irattári irományjegyzékét szines irónnal feltünő módon "Bizalmas!" jelzéssel lássa el. Ezzel a jelzéssel kell ellátni az ilyen tartalmu irátküldemények boritékát is.

(11) A T. alapján indított keresetekre vonatkozó peres eljárás és az árvaszéki ügyész perbeli szerepe tekintetében a 30000/1947. IM rendelet rendelkezései az irányadók.

(12) Azok a jogszabályok, amelyek a szülői hatalomnak a házasságon kivül született gyermek feletti gyakorlását rendezik (10470/1945. ME rendelet 5. §-a; Magyar Közlöny 168. szám) hatályukat vesztik (T. 25. § (1) bek.). Hatályát veszti a T. 45. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1877: XX. tc. 11. §-ának második és harmadik bekezdése is.

A rendelet hatálybalépése

12. § A jelen rendelet az 1947. évi június hó 1. napján lép hatályba.

Budapest, 1947. évi május hó 27. napján.

Rajk László s. k.,

belügyminiszter