99000/1947. (V. 28.) BM rendelet

az állami anyakönyvezés szabályainak a házasságon kivül született gyermek jogállásáról szóló 1946: XXIX. törvénycikk végrehajtásával kapcsolatban szükségessé vált módosítása és kiegészítése tárgyában

Az 1894: XXXIII. tc. (a továbbiakban: A. T.) 91. §-ában és az 1946: XXIX. tc. (a továbbiakban: T.) 22. §-ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az igazságügyminiszterrel egyetértve a következőket rendelem:

I. FEJEZET

A házasságon kivül született gyermek születésének bejelentése

1. § (1) A bába (szülésznő) minden házasságon kivül történt születésnél, amelynél közreműködik, köteles az anyát vagy rokonait vagy az anya környezetében élő személyeket megkérdezni, hogy ki a gyermek atyja és hol lakik (helyiség, utca, szám). Ha az atya a gyermeket már születése előtt a magáénak elismerte vagy az atyai elismerés, illetőleg az atyaság birói megállapítása iránt eljárás volt vagy van folyamatban, a bába tudakolni köteles azt is, hogy ebben az ügyben melyik közigazgatási hatóság, bíróság vagy közjegyző, mikor és mely ügyszám alatt járt el, illetőleg az eljárás hol és mely ügyszám alatt van folyamatban. Tudakolnia kell az anya legközelebbi ismert anyai ági férfi elődének (rendszerint az anya anyai ági nagyatyjának) a családi nevét is. (Példa: Ha a szülőanyának, Tóth Máriának szülőanyja, tehát a gyermek anyai ági nagyanyja Kocsis Mihály és Kertész Erzsébet házasságából született, akkor a szülőanya legközelebbi ismert anyai ági férfi előde Kocsis Mihály a igy a tudakolandó családi név: "Kocsis".)

(2) A bába köteles a 95000/1902. BM rendelettel kibocsátott Bábautasitás (Magyarországi Rendeletek Tára 915. lap) 7. §-án alapuló bejelentési kötelezettségének teljesítésekor az előbbi bekezdés értelmében tudomására jutott adatokat az anyakönyvvezetőnek szintén bejelenteni.

(3) Ha a gyermek atyjának személye nem volt kipuhatolható, a bába köteles a bejelentésben ezt a körülményt megjegyezni.

2. § (1) Az anyakönyvvezető a bábának az 1. § (2) és (3) bekezdése szerint tett bejelentését a mellékelt 1. számú mintának megfelelő nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vett adatok alapján az anyakönyvvezető a születésnek az A. T. 35. §-ában, illetőleg a 80000/1906. BM rendelettel kibocsátott Anyakönyvi Utasítás (Magyarországi Rendeletek Tára 1778. lap, a továbbiakban: A. U.) 76. és 77. §-ában szabályozott kötelező bejelentését ellenőrzi. A házasságon kivül született gyermekre nézve ugyanebbe a nyilvántartásba kell bevezetni a bejegyzésnek az A. U. 45. §-án alapuló elhalasztását, az utónévnek az A. U. 82. §-ában szabályozott utólagos bejelentését, továbbá a bejegyzésnek a jelen § (3) bekezdésén, a jelen rendelet 3. §-ának (1) bekezdésén és 5. §-ának (5) bekezdésén alapuló elhalasztását is.

(2) Ha a születés bejelentésére - kötelezett személy (A. T. 35 §, A. U. 77. §, jelen rendelet 7. §) a gyermek teljes hatályu atyai elismerését (T. 10. §, jelen rendelet 11. §) magábanfoglaló közokiratot (közokiratokat, jegyzőkönyvet) bemutatja, az anyakönyvvezető a születés bejegyzését azonnal teljesiti.

(3) Ha a születés bejelentésére kötelezett személy nyilatkozata szerint a teljes hatályu atyai elismerés már megtörtént vagy az atyaságot jogerős birói ítélet már megállapította, de a vonatkozó közokiratot (ítéletet, közokiratokat) bemutatni nem tudja, az anyakönyvvezető a bejegyzést legfeljebb tizenöt napra elhalasztja, a halasztást az (1) bekezdésben említett nyilvántartás 5. rovatában feltünteti és a hiányos bejelentést tett, valamint az atyaként megnevezett személyt vagy az egyébként a bejelentésre fokozatosan kötelezett személyek bármelyikét avagy bármely más olyan személyt, akinél a keresett közokiratot feltalálhatónak véli, felhívja, hogy a megszabott határidő alatt a bejelentést személyesen és élőszóval egészítse ki, illetőleg a vonatkozó közokiratot (közokiratokat) mutassa be. A felhívásban a jelen rendelet 52. §-ában meghatározott büntetőjogi következményekre utalni kell. Ha a felhívás eredménytelen maradt, az anyakönyvvezető ezt az eljárást többizben is megismételheti, szükség esetében pedig a vonatkozó közokiratot kiállító (jegyzőkönyvet készítő) hatóságot vagy közjegyzőt a közokiratnak (jegyzőkönyvnek) avagy a közokirat (jegyzőkönyv) hiteles kiadmányának, illetőleg hiteles másolatának megküldése végett megkeresi.

(4) Ha a felhívandó személy nem a születés bejegyzésére illetékes anyakönyvvezető kerületében lakik, meghallgatása és a közokirat bemutatására való kötelezése végett a lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőt kell megkeresni. A megkeresett anyakönyvvezető a meghallgatásról készített jegyzőkönyvet és a nála bemutatott közokiratot a megkereső anya-könyvvezetőnek megküldi.

(5) Ha a felhívandó személy külföldön lakik és a (3) bekezdésben megjelölt személyek a vonatkozó közokiratot bemutatni nem tudják, az anyakönyvvezető a meghallgatás és a közokirat bemutatásának kieszközlése céljából közvetlenül a belügyminiszterhez felterjesztést intéz.

3. § (1) Ha a bába (szülésznő) bejelentése szerint a teljes hatályú atyai elismerés, illetőleg az atyaság birói megállapítása iránt az eljárás még folyamatban van, az anyakönyvvezető az atyaságot megállapító közokiratnak vagy az okirat hiteles kiadmányának, illetőleg hiteles másolatának megküldése avagy az eljárás állásának közlése céljából a bába bejelentésében [1. § (2) bek.] megjelölt közigazgatási hatóságot, bíróságot vagy közjegyzőt hivatalból megkeresi. Ilyen esetben a 2. § (1) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásba ujabb, a gyermek születésétől számított három hónapos nyilvántartási időt kell bevezetni. Legfeljebb három hónapra el kell halasztani a születés anyakönyvezését abban az esetben is, ha az atya akár a születés bejegyzésére illetékes, akár a lakóhelyének anyakönyvvezetője előtt élőszóval vagy írásban kijelenti, hogy a gyermek anyjával utólagos házasságot kíván kötni.

(2) Ha az eljárás nem az illetékes gyámhatóságnál van folyamatban, az anyakönyvvezető a 144.700/1947. B. M. rendelet 4. §-a értelmében szükségesnek mutatkozó intézkedések megtétele végett az illetékes gyámhatóságot s ha ez nem állapitható meg, az anya lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságot az eljáró hatóság vagy közjegyző megnevezésével, valamint az anya és az atyaként megnevezett személy adatainak közlésével értesiti.

(3) Ha az atyaság megállapítására alkalmas közokiratot a gyermek születésétől számított három hónap alatt bármely okból megszerezni nem lehetett, illetőleg a szülők ez idő alatt utólagos házasságot nem kötöttek, ugyszintén abban az esetben, ha az anya a gyermek születésének anyakönyvezését a születésétől számított három hónap eltelte előtt kéri, az anyakönyvvezető a születést az atyára vonatkozó adatok bejegyzésének mellőzésével anyakönyvezi és azután a születést a képzelt atya bejegyzésének nyilvántartása céljából a gyermek születésétől számított három évre a mellékelt 2. számú mintának megfelelő nyilvántartásba bevezeti. Ha az atya kiléte a három éves nyilvántartási határidő eltelte előtt akár teljes hatályu atyai elismerés, akár birói ítélet alapján megállapíttatott vagy ha az anya utólagos házasságot kötött (T. 20. §, jelen rendelet 15. §), az atya személyi adatait az anyakönyvnek az utólagos bejegyzésekre és kiigazításokra szolgáló rovatába be kell jegyezni.

4. § (1) Ha a születés bejelentésére kötelezett a bába bejelentésével egyezően azt adja elő, hogy az atya személye megállapítható nem volt, az anyakönyvvezető a születést az atyára vonatkozó adatok bejegyzésének mellőzésével azonnal bejegyzi s azután a születést a képzelt atya adatainak bejegyzése céljából a gyermek születésétől számított három évre nyilvántartja és ezt a mellékelt 2. számú mintának megfelelő nyilvántartásba bevezeti. A 3. § (3) bekezdésének az utólagos bejegyzésre vonatkozó rendelkezését megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha a szülésnél bába nem működött közre, a születést bejelentő személyt az atya adataira, illetőleg az atyaság elismerése vagy annak birói megállapítása iránt esetleg folyamatba tett eljárásra nézve és a szükséghez képest az anya legközelebbi ismert anyai ági férfi felmenőjének családi nevére nézve meg kell kérdezni; egyebekben a 2. § (3), (4) és (5) bekezdésében, valamint a 3. §-ban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(3) A 2. § (3), (4) és (5) bekezdésében, valamint a 3. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha az anyakönyvvezetőnek bemutatott vagy neki megküldött közokiratba foglalt atyai elismerő nyilatkozatot a T. 10. §-ában, illetőleg a jelen rendelet 11. §-ában foglalt rendelkezések értelmében teljes hatályu atyai elismerésnek tekinteni nem lehet.

5. § (1) A polgári közintézetbe (1100/1940. BM rendelet - Magyarországi Rendeletek Tára 3.552. lap - 1. §-a) szülés céljából felvett nőt a közintézet vezetője (igazgatója) köteles a házasságon kivül születendő gyermek atyja felől nyomban a felvételkor megkérdezni. Ha az atyaság elismerése iránt az eljárás még folyamaiban nincs, a közintézet vezetője köteles az atyaként megnevezett személy családi és utónevét, valamint lakáscímét a közintézet székhelye szerint illetékes állami anya-könyvvezetővel az alábbi (2) bekezdésben szabályozott intézkedések megtétele végett haladéktalanul közölni.

(2) Az anyakönyvvezető az előbbi bekezdésben megjelölt értesítésnek hozzáérkezése után az atyaként megnevezett személyt nyomban megidézi, az idézett személyt a tényállásra nézve meghallgatja, a születés anyakönyvezése előtt történő atyai elismerésnek vagy házasságkötésnek a születés anyakönyvezése szempontjából való jelentőségére figyelmezteti, az általa követendő eljárásról tájékoztatja és az esetleg előtte kinyilvánított atyai elismerésről jegyzőkönyvet készít. Ha az atyaként megnevezett személy nem lakik az anyakönyvvezető kerületében, megidézése, és kihallgatása végett a lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőt kell megkeresni.

(3) Ha az atyaként megnevezett személy a gyermeket magáénak elismerni vagy az anyával házasságot kötni nem hajlandó, az anyakönyvvezető a 144700/1947. BM rendelet 3. §-a értelmében szükségesnek mutatkozó intézkedések megtétele céljából mind az anya, mind az atyaként megnevezett személy családi és utónevét, valamint lakáscímét az illetékes gyámhatósággal s ha ez nem állapitható meg, az anya lakóhelye szerint illetékes gyámhatósággal közli.

(4) A születés után a közintézet vezetője (igazgatója) az 1100/1940. BM rendeletben szabályozott bejelentési kötelezettségének teljesítésekor az atyaként megnevezett személy családi és utónevét, valamint lakáscímét, továbbá annak a hatóságnak vagy közjegyzőnek a nevét, amelynél, illetőleg aki előtt az atyaság elismerése iránt az eljárás folyamatban van, végül az anya legközelebbi anyai ági férfi elődjének (rendszerint anyai ági nagyatyjának) a családi nevét [1. § (1) bek.l a bejelentésbe bejegyzi (1100/1940. BM rendelethez tartozó 1. számú minta 10. pontja). Ha az atyaként megnevezett személy a gyermeket teljes hatályu nyilatkozattal a magáénak elismerte, a vonatkozó közokiratot a bejelentéshez csatolni kell és ennek megtörténtét a születés bejelentésének 10. pontjában az okirat keltének és ügyszámának, valamint az okiratot kiállító hatóságnak, illetőleg közjegyzőnek megjelölésével fel kell tüntetni. Ha az elismerést magábanfoglaló közokiratot a bejelentéshez nem lehet csatolni, a bejelentésben fel kell tüntetni, hogy az okirat kinek a birtokában, illetőleg melyik hatóságnak vagy közjegyzőnek az őrizetében van. Ha az eljárás még folyamaiban van, erre a bejelentésben az eljárás ismert adatainak feltüntetése mellett utalni kell. A bejelenlésben az (1) bekezdés értelmében az anyakönyvvezetőhöz intézett korábbi átirat ügyszámára hivatkozni kell.

(5) Ha a (4) bekezdés értelmében megküldött bejelentéshez a teljes hatályú atyai elismerő nyilatkozat csatolva van, az anyakönyvvezető a születés bejegyzését teljesiti; egyebekben a 2. § (3), (4) és (5) bekezdésében, valamint a 3 §-ban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el.

6. § Honvédségi parancsnokság alatt álló laktanyában, kórházban, büntető- és egyéb intézetben vagy táborban (3770/1940. ME rend. - Magyarországi Rendeletek Tára 902. lap - 1. §-a) házasságon kivül történő születés esetén az 5. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

7. § Az A. T. 35. §-a, illetőleg az A. U. 77. §-a azzal egészíttetik ki, hogy a házasságon kivül született gyermek születésének bejelentése elsősorban az atya kötelessége.

II. FEJEZET

A házasságon kivül született gyermek atyjára vonatkozó adatok bejegyzésének általános szabályai

8. § (1) A házasságon kivül született gyermek születési anyakönyvébe az atyára vonatkozó adatokat

a) teljes hatályu atyai elismerő nyilatkozat (T 10. §) vagy

b) az atyaságot megállapító birói ítélet (T. 17. §) vagy

c) az anya utólagos házasságkötése (T. 20. §) vagy

d) a gyámhatóságnak a képzelt atya adatainak bejegyzésére vonatkozó intézkedése [T. 22. § (2) bek.] alapján kell bejegyezni.

(2) Amennyiben a T.-ből vagy a jelen rendeletből más nem következik, az anyakönyvi jogszabályoknak a házasságból született gyermek atyja adatainak bejegyzésére vonatkozó rendelkezéseit a házasságon kivül született gyermek atyja adatainak bejegyzése tekintetében is alkalmazni kell.

9. § (1) A születési anyakönyvébe nem szabad bejegyezni azt, hogy a gyermek házasságon kívül született vagy hogy atyja őt teljes hatályu nyilatkozattal elismerte, ugyszintén nem szabad bejegyezni a házasságon kivül történt születésére egyébként utaló adatot sem [T. 22. § (1) bek.]; ehhez képest az utólagos bejegyzésben nem szabad hivatkozni arra a birói ítéletre sem, amely a gyermeket házasságon kivül születettnek vagy az atyai elismerő nyilatkozatot érvénytelennek nyilvánította avagy az atyaságot megállapította (I. 6. sz. példa).

(2) Az előbbi bekezdésre tekintettel a házasságon kivül született gyermek atyjára vonatkozó adatokat az alábbi a), b) és c) pontban foglallak szerint kell bejegyezni.

a) Ha a teljes hatályu atyai elismerő nyilatkozatot vagy az atyaságot megállapító birói ítéletet a születés bejegyzésének teljesítésére a 5. § (1) bekezdése, illetőleg az 5. § (5) bekezdése szerint nyitvatartott három hónap alatt az anyakönyvvezetőnek bemutatják, illetőleg megküldik, az anyakönyvvezető az atya adatait a születési anyakönyv 5-7. rovatába az alapbejegyzés teljesítésekor bejegyzi.

b) Ha az a) pontban említett elismerő nyilatkozatot vagy jogerős birói ítéletet a születés bejelentésétől számított három hónap alatt az anyakönyvvezetőnek nem mutatták be, illetőleg nem küldötték meg, a születést egyelőre az atya adatai bejegyzésének mellőzésével kell az anyakönyve bejegyezni.

c) Ha a teljes hatályu atyai elismerő nyilatkozatot vagy az atyaságot megállapító jogerős birói ítéletet az alapbejegyzés lezárása után mulatták be, illetőleg küldötték meg az anyakönyvvezetőnek, ugyszintén abban az esetben, ha az anya utólagos házasságot kötött (T. 20. §, jelen rend. 15. §), az atyára vonatkozó adatokat a születési anyakönyvnek az utólagos bejegyzésekre és kiigazításokra szolgáló rovatába kell bejegyezni és ennek megtörténte után a születést ujból kell anyakönyvezni (23. §). Ugyanígy jár el az anyakönyvvezető abban az esetben is, ha a gyermek atyjaként a T. 22. §-a, illetőleg a jelen rendelet 20. §-a alapján képzelt személyt kell a születési anyakönyvbe bejegyezni.

10. § (1) Ha a születést a 9. § (2) bekezdésének c) pontja esetében ujból anyakönyvezték, az utólagos bejegyzést magánbanfoglaló eredeti bejegyzésről csak biróság vagy közigazgatási halóság megkeresésére vagy az érdekelteknek indokolt kérelmére szabad kivonatot kiállítania avagy az eredeti bejegyzésbe betekintést engedni. Ilyen esetben a bejegyzésről csak a 23. § (4) bekezdésében megjelölt adatokat, illetőleg szöveget is feltüntető, szószerint egyező kivonatot szabad kiállítani.

(2) Azt, hogy az előbbi bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásában az érdekelt kérelme indokolt-e, az összes körülmény gondos mérlegelésével az anyakönyvvezető állapítja meg.

III. FEJEZET

A házasságon kivül született gyermek atyjára vonatkozó adatok bejegyzésének részletes szabályai

11. § (1) Teljes hatályú az atyai elismerő nyilatkozat:

a) ha az atya a gyermek születésének napján éleiének tizenhatodik évét már betöltötte és az elismerést személyesen maga tette, illetőleg a korlátolt cselekvőképességű atya nyilatkozatához a törvényes képviselője (szülői hatalmat gyakorló atya vagy anya, gyám vagy gondnok) hozzájárult;

b) ha az elismerő nyilatkozat a gyermek születése után vagy a gyermek születése előtt, de a születés napjától - e nap hozzászámításával - visszafelé számított háromszáz nap alatt jött létre;

c) ha az elismerő nyilatkozathoz a házasságon kivül született gyermek anyja és amennyiben a gyermek a tizenhatodik életévét betöltötte, maga a gyermek is személyesen telt nyilatkozatával hozzájárult;

d) ha az atyai elismerést, ugyszintén az a) és c) pontban megkívánt hozzájárulást közjegyzői okiratba vagy az élőszóval tett elismerő, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatot magyar állami anyakönyvvezető, magyar biróság, gyámhatóság vagy közjegyző által készített és a nyilatkozó által aláírt jegyzőkönyvbe foglalták (T. 10. §).

(2) Külföldön lakó nyilatkozó az atyai elismerést, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát az 1940: X. tc. 1. §-ában meghatározott magyar külképviseleti hatóság vagy külföldi anyakönyvvezető, biróság vagy gyámhatóság elölt avagy a lakóhelyének joga szerint közhitelességgel felruházott személy előtt is megteheti.

(3) Ha az(1) bekezdés a) pontjában említett hozzájárulást a törvényes képviselő megtagadja, illetőleg ha az anya vagy a gyermek meghalt vagy nyilatkozatának megadásában cselekvőképtelensége, ismeretlen helyen való tartózkodása, esetleg egyéb ok (pl. sulyos betegség) miatt tartósan gátolva van, az (1) bekezdés a), illetőleg c) pontjában megkívánt hozzájárulást a gyámhatóság megerősítése pótolja.

(4) Ha az elismerő atya örökbefogadott gyermek és az örökbefogadási szerződésben a szülői (atyai) hatalom fenntartva nincs, az (1) bekezdés a) pontjában megkívánt hozzájárulást az örökbefogadó szülő adja. Ha az elismerő atyát házastársak fogadták örökbe, a hozzájárulásra a szülői hatalmat gyakorló örökbefogadó atya és ha nem él, a szülői hatalmat gyakorló örökbefogadó anya jogosult.

(5) Cselekvőképtelen személy joghatályos atyai elismerő nyilatkozatot nem tehet.

(6) A tékozlás okából történt gondnokság alá helyezett személy (1877: XX. tc. 28. § c) pont) a jelen § alkalmazásában cselekvőképes.

12. § (1) Az atyaságot megállapító teljes hatályu elismerő nyilatkozat vagy jogerős birói itélet alapján az anyakönyvbe a következő adatokat kell bejegyezni:

a) az atya családi és utónevét, b) az atya vallását és életkorát,

c) az atya állását (foglalkozását) és lakóhelyét, ha pedig az atyaság megállapítása a születés anyakönyvezése után történt:

d) a bejegyzés alapjául szolgáló közokirat anyakönyvi iktatószámát is.

(2) A bejegyzésben sem az elismerés tényére, sem az elismeréshez való hozzájárulásra, sem a gyámhatóság megerősítésére, sem, a birói itéletre utalni nem szabad.

(3) Mindaddig, amig a gyermek születési anyakönyvében valamely személy atyaként van bejegyezve, mást atyaként bejegyezni nem szabad.

(4) Az, hogy az atya házassági kötelékben áll, adatainak a házasságon kivül született gyermek születési anyakönyvébe való bejegyzését nem akadályozza.

13. § (1) Ha a születés bejegyzésére illetékes anyakönyvvezetőnek a házasságon kivül született gyermekre vonatkozó teljes hatályu atyai elismerő nyilatkozatot, illetőleg az atyaságot megállapító jogerős birói itéletet a gyermek születésének bejegyzése előtt bemutatták vagy megküldötték, ugyszintén ha az atya a gyermeket az anyakönyvvezető előtt a bejegyzés teljesitését megelőzően a magáénak elismerte, valamint abban az esetben, ha az anya a bejegyzés teljesítése előtt az atyával utólag házasságot köt (T. 20. §, jelen rend. 15. §), az atya adatait a születési anyakönyv 5-7. rovatába az alapbejegyzés teljesítésekor kell bejegyezni (I. 1. sz. példa).

(2) Az előbbi bekezdés esetében az atyára vonatkozó adatok bejegyzésével kapcsolatban a születési anyakönyvben semmiféle megjegyést tenni nem szabad. Az anyakönyvvezető köteles azt az ügyszámot, amely alatt az atya adatai bejegyzésének alapjául szolgáló közokiratot (jegyzőkönyvet) iktatta, valamint az okiratot kiállító (jegyzőkönyvet készítő) hatóság vagy közjegyző nevét a betürendes névmutató (A. U. 173. §) "Megjegyzés" rovatában röviden feltüntetni (II. 1. sz. példa).

14. § (1) Ha az atya a házasságon kivül született gyermeket teljes hatályu elismerő nyilatkozatával csak a születés anyakönyvezése után ismerte el a magáénak, illetőleg ha az atyaságot megállapító birói itélet csak a születés anyakönyvezése után emelkedett jogerőre vagy bár az atyai elismerés a születés anyakönyvezése előtt már megtörtént, illetőleg a birói itélet már jogerőre emelkedett, de az anyakönyvvezető erről csak a gyermek születésének anyakönyvezése után értesült, az atya adatait az anyakönyvnek az utólagos bejegyzések és kiigazítások bejegyzésére szolgáló rovatába kell bejegyezni (I. 2. sz. példa).

(2) Az (1) bekezdésben említett bejegyzés teljesítésével kapcsolatban az utólagos bejegyzések és kiigazitások rovatába a 12. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában felsorolt adatokon felül egyéb adatot nem szabad bejegyezni. A betürendes névmutatóban az eredeti névmutatozásnál az uj családi nevet s az utólagos bejegyzés alapjául szolgáló közokiratot a kiállító (jegyzőkönyvet készítő) halóságnak vagy közjegyzőnek és az ügy számának megjelölésével röviden fel kell tüntetni, az uj néven történt névmutatózásnál pedig a régi családi nevet (A. U. 174. § nyolcadik bek.) és az előbb említett adatokat kell feltüntetni (II. 2. sz. példa).

(3) Az anyakönyvvezető az utólagos bejegyzés teljesítése után a születés ujból való anyakönyvezésének elrendelése iránt (23. §) közvetlen felügyelőhatóságához előterjesztést tesz.

15. § (1) Ha a házasságon kivül született gyermek anyja a gyermek születése után házasságot köt és a férj a házasságkötést megelőzőleg az anyakönyvvezető előtt nem jelenti ki, hogy a gyermek nem tőle származik, a gyermeket születésének időpontjára visszaható hatállyal ugy kell tekinteni, mintha ebből a házasságból született volna [T. 20. § (1) bek.].

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizáró kijelentésnek elmulasztása nem jár az ugyanott meghatározott következménnyel,

a) ha a férj a gyermek létezéséről a házasságkötéskor nem tudott, vagy

b) ha a házasságkötéskor teljes hatályu atyai elismerés vagy jogerős birói ítélet alapján más férfit kell a gyermek atyjának tekinteni (T. 20. § (2) bek.).

(3) Ha a házasságon kivül született gyermeket a jelen § előző bekezdéseiben idézett rendelkezések értelmében anyja utólagos házasságából születettnek kell tekinteni, az anya férjét a gyermek atyjaként a születési anyakönyvbe az alábbi bekezdések rendelkezései szerint be kell jegyezni.

(4) A bejegyzést az anya, az anya férje, maga az életének tizenhatodik évét betöltött gyermek vagy a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek törvényes képviselője, a gyermek halála után pedig a gyermek ivadéka kérheti.

(5) A kérelmet akár a gyermek születését vagy az utólagos házasságkötést nyilvántartó, akár a kérelem előterjesztésére jogosult lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél lehet előterjeszteni. A kérelem előterjesztésével egyidejüleg be kell mutatni, illetőleg csatolni kell 8z anya utólagos házasságkötéséről szóló anyakönyvi kivonatot és az utólagos házasságkötés bejegyzését teljesített anyakönyvvezetőnek, illetőleg az igazságügyminiszternek a 32000/1947. IM rendelet 8., illetőleg 13. §-a alapján kiállitott tanusítványát. Ha a kérelmet nem a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnél terjesztik elő, be kell jelenteni a gyermek születésének helyét és idejét.

(6) A kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ha a kérelmet nem a születést nyilvántartó anyakönyvvezető foglalta jegyzőkönyvbe, azt neki a bemutatott okiratokkal együtt meg kell küldeni (A. U. 42. §).

(7) Ha a kérelmet nem az anya férje terjeszti elő, az anyakönyvvezető köteles a férjet az atyára vonatkozó adatok bejegyzése előtt meghallgatni arra nézve, hogy a házasságkötéskor tudott-e a gyermek létezéséről. Mellőzni lehet a meghallgatást, ha bemutatják a férj nyilatkozatát arról, hogy a házasságkötéskor a gyermek létezéséről tudott. A férjnek bármely alakban kiállított okiratba foglalt nyilatkozatát el kell fogadni kivéve, ha az anyakönyvvezetőnek az okirat valódisága tekintetében alapos aggálya van. Mellőzni kell a meghallgatást, ha a férj külföldön lakik vagy a nyilatkozattételben cselekvőképtelensége miatt vagy más okból tartósan gátolva van.

(8) Ha az (5), illetőleg a (7) bekezdésben megjelölt okiratokat nem mutatják be vagy ha a férj - nyilatkozata szerint - a gyermek létezéséről nem tudott avagy az eljárás során adat merült fel arra nézve, hogy a házasságkötéskor teljes hatályu atyai elismerés vagy jogerős birói itélet alapján más férfit kellett a gyermek atyjának tekinteni, a férjet nem szabad atyaként bejegyezni. Egyébként az atyára vonatkozó adatokat az alábbi (9) és (10) bekezdés rendelkezései szerint be kell jegyezni.

(9) Ha a gyermek születése az anyakönyvbe már be van jegyezve, a férjnek mint atyának adatait a gyermek születési anyakönyvének az utólagos bejegyzések és kiigazítások bejegyzésére szolgáló rovatába a 14. §-ban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával és az utólagos házasságkötés folytán beállott esetleges vallásváltozás (1868: LIII. tc. 15. §, jelen rend. 35. §) feltüntetésével kell bejegyezni (I. 2. sz. példa).

(10) Ha a gyermek születését az anyakönyvbe még nem jegyezték be, a férjnek, mint atyának adatait a születési anyakönyv 5-7. rovatába az alapbejegyzés teljesítésekor kell. bejegyezni (I. 3. sz. példa).

(11) A (9) bekezdés esetében a betürendes névmutatóba a házasságkötés helyét és a házasságkötés bejegyzésének folyószámát, továbbá az eredeti névmutatózásnál az uj családi nevet, az uj néven történt névmutatózásnál pedig a régi családi nevet kell bevezetni.

(12) A (10) bekezdés esetében a betürendes névmutatóba az utólagos házasságkötést, valamint a házasságkötés bejegyzésének folyószámát kell bevezetni (II. 3. számú példa).

(13) Ha a (8) bekezdés szerint a férjet atyaként bejegyezni nem szabad, az anyakönyvvezető a kérelmet előterjesztett felet figyelmeztetni köteles, hogy az 1911: I. tc. 130. §-a alapján keresetet indíthat annak megállapítása iránt, hogy a gyermeket anyjának utólagos házasságából születettnek kell tekinteni és az ilyen perben hozott jogerős itélet alapul szolgálhat arra, hogy a gyermek születési anyakönyvébe a férjnek mint atyának adatai az A. U. Hatodik Részében szabályozott kiigazítási eljárás utján bejegyeztessenek.

(14) Tekintet nélkül arra, hogy a gyermek születését és a szülők házasságkötését ugyanazon vagy más-más anyakönyvvezető tartja-e nyilván, az előző bekezdések rendelkezései értelmében teljesítendő utólagos bejegyzés foganatosítása előtt a házassági anyakönyvi kivonatot iktatni kell és annak anyakönyvi iktatószámát kell a bejegyzésben feltüntetni.

16. § A 15. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni abban az esetben is, ha a gyermek születési anyakönyvéből az atyára vonatkozó adatokat - akár a házasságon kivül születést megállapító birói itélet (T. 4. §), akár az atyai elismerő nyilatkozatot érvénytelennek nyilvánító birói ítélet (T. 12. §) alapján - törölték és az anya a törlés után köt utólagos házasságot (T. 20. §, jelen rendelet 15. §, I. 5. számú és II. 5. számú példa).

17. § (1) Ha az atya olyan gyermeket ismer el teljes hatállyal a magáénak, akit korábban örökbe fogadott, az anyakönyvvezető az örökbefogadásra vonatkozó bejegyzést a saját hatáskörében törli s egyidejűleg az atyára vonatkozó adatokat a teljes hatályu atyai elismerő nyilatkozat alapján az anyakönyvbe bejegyzi.

(2) Az előbbi bekezdés rendelkezését alkalmazni kell abban az esetben is, ha a biróság jogerős ítélettel az örökbefogadó atyát az örökbefogadott házasságon kivül született gyermek atyjának nyilvánította.

(3) Ha a házasságon kivül született gyermeket nemcsak atyja, hanem annak házastársa is örökbe fogadta, az anyakönyvvezető az örökbefogadásra vonatkozó bejegyzés szövegének módosítása iránt közvetlenül az igazságügyminiszterhez, ha pedig az örökbefogadás bejegyzését külföldi hatóság határozata (rendelkezése) alapján a belügyminiszter rendelte el, közvetlenül a belügyminiszterhez tesz előterjesztést (A. U. 100. §).

(4) Az előző bekezdések és a 15. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a házasságon kivül született gyermek anyja az örökbefogadó atyával köt utólagos házasságot.

18. § (1) Csak a belügyminiszter meghagyására szabad utólagos bejegyzést teljesíteni:

a) külföldi hatóságnak (bíróságnak) utólagos házasságkötéssel vagy kegyelemmel történt törvényesitést megállapító avagy a gyermek származása kérdésében hozott más határozata alapján;

b) ha a házasságon kivül született gyermek anyja vagy atyja külföldi állampolgár vagy hontalan avagy kétes (vitás) állampolgárságú személy;

c) ha a házasságon kivül született gyermek anyja külföldi állampolgárral köt utólagos

házasságot.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben az utólagos bejegyzéssel kapcsolatban a születés ujból való anyakönyvezésének is csak a belügyminiszter meghagyására van helye.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben a bejegyzésben a törvényesitésre, a származás tárgyában hozott birói ítéletre, illetőleg az utólagos házasságkötésre nem szabad utalni (I. 4. sz. példa).

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben a betürendes névmutató "Megjegyzés" rovatában az utólagos bejegyzést elrendelő belügyminiszteri meghagyás számát és mind az uj, mind a régi családi nevet a 14. § (2) bekezdésének rendelkezései szerint fel kell tüntetni (II. 4. sz. példa).

19. § A jelen fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a gyermeket külföldi anyakönyvi okirat alapján jegyzik be a hazai anyakönyvbe (A. T. 77-78. §, A. U. 69. §, 20/1941. BM rend. - Magyarországi Rendeletek Tára 490. lap).

20. § (1) Ha a házasságon kivül született gyermek születését az atyára vonatkozó adatok mellőzésével jegyezték be (3. § (3) bek., 5. § (5) bek.), az anyakönyvvezető köteles a születést a 2. számú minta szerint vezetett nyilvántartásban a képzelt atya adatainak megállapítása és közlése (T. 22. §) céljából három évig nyilvántartani és a születésről az illetékes gyámhatóság részére s ha ez nem állapitható meg, az anyának a gyermek születési anyakönyvébe bejegyzett lakóhelye szerint illetékes gyámhatósága részére a 3. számú mintának megfelelő "Értesités"-t küldeni. Az értesítéshez csatolni kell az 1. számú nyilvántartásnak kivonatos másolatát. Ha a gyermek születési anyakönyvébe a nyilvántartás ideje alatt az atyára vonatkozó adatokat bejegyezték, az anyakönyvvezető erről a 4. számú mintának megfelelő "Értesítés"-t küld a gyámhatóságnak.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett nyilvántartási idő alatt a gyermekre vonatkozóan teljes hatályu atyai elismerő nyilatkozat nem jött létre, illetőleg az atyaságot jogerős bírói ítélet nem állapította meg és a gyermeket anyjának utólagos házasságából születettnek (T. 20. §, jelen rendelet 15 §) nem lehet tekinteni, a gyermek atyjaként a T. 22. §-a értelmében képzelt személyt kell a gyámhatóság határozata alapján a gyermek születési anyakönyvébe bejegyezni.

(3) Ha a gyámhatóság a gyermek harmadik életévének betöltése után az anyakönyvbe a gyermek atyjaként való bejegyzés céljából képzelt személy adatait (T. 22. § (2) bek.) a születést nyilvántartó anyakönyvvezetővel közli, az anyakönyvvezető a bejegyzést haladéktalanul teljesiti. Ha azonban az anyakönyvbe bejegyzendő képzelt atya adatainak megállapításánál nyilvánvalóan tévedés történt vagy az adatokat a gyámhatóság hiányosan közölte, ugyszintén ha a képzelt személy életkorát husz évesnél fiatalabbnak állapította meg vagy nem állapította meg az anya életkoránál legalább öt évvel idősebbnek, az anyakönyvvezető a bejegyzés teljesítése előtt a gyámhatóság figyelmét az aggályra felhívja. A gyámhatóság ujabb közlése alapján az anyakönyvvezető a bejegyzést teljesíteni köteles.

(4) A képzelt atyára vonatkozó adatok bejegyzésénél, illetőleg a névmutatózásnál a 14. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni (I. 6. és II. 6. sz. példa).

21. § (1) Ha a bíróság jogerős ítéletével a gyermeket házasságon kivül születettnek (a T. hatálybalépése előtt törvénytelen származásunak) vagy az atyai elismerő nyilatkozatot érvénytelennek nyilvánította, az anyakönyvvezető köteles az atyára vonatkozó adatok törlése után a gyermek születési anyakönyvi kivonatát a T. 22. §-ának (1) bekezdésére utalással a gyámhatóságnak megküldeni.

(2) Ha a házasságon kivül született gyermek a T. hatálybalépése előtt született, - tekintet nélkül arra, hogy a gyermeket már eredetileg az alapbejegyzésbe jegyezték-e be házasságon kivül születettnek vagy a házasságon kivül történt születés utólagos bejegyzés, illetőleg kiigazítás utján utólag jegyeztetett-e be -a T. 40. §-ában megjelölt kérelmet nemcsak az illetékes gyámhatóságnál, hanem a gyermek születését nyilvántartó anyakönyvvezetőnél is elő lehet terjeszteni.

(3) A (2) bekezdésben említett kérelem előterjesztésére a T. 40. §-a értelmében maga a házasságon kivül született gyermek, a gyermek halála után ivadéka, ha pedig ivadéka nincs, az anya jogosult. Ha a gyermek cselekvőképtelen, a kérelmet a gyámhatóság felhatalmazásával törvényes képviselője, korlátolt cselekvőképessége esetében pedig törvényes képviselőjének hozzájárulásával a gyermek terjesztheti elő. A hozzájárulást a gyámhatóság pótolhatja. Nem szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása, ha a jogosult cselekvőképességét csupán tékozlás okából történt gondnokság alá helyezés (1877: XX. tc. 28. § c) p.) korlátozza.

(4) Az anyakönyvvezető a kérelmet jegyzőkönyvbe foglalja és a jegyzőkönyvet az (1) bekezdésben említett anyakönyvi kivonat csatolása melllett küldi meg a gyámhatóságnak.

(5) Az anyakönyvvezető a bejegyzést a gyámhatóság határozata alapján teljesiti. A bejegyzés tekintetében a 20. § (3) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

22. § (1) Ha a birói ítélet a gyermeket az anyának a korábbi házasságából születettnek nyilvánítja (T. 8. §), az anyakönyvvezető az ítélet alapján az atyára vonatkozó adatokat saját hatáskörében az anyakönyvből törli, az ítéletben, megjelölt atyára vonatkozó adatokat jegyzi be és egyszersmind a születésnek ujból való anyakönyvezése iránt a közvetlen felügyelőhatósághoz előterjesztést tesz (I. 7. sz. példa).

(2) Az előbbi bekezdés esetében a bíróságot, a bejegyzés alapjául szolgáló ítélet számát és a családi név megváltozását a betürendes névmulató "Megjegyzés" rovatában fel kell tüntetni (II. 6. sz. példa).

IV. FEJEZET

A házasságon kivül született gyermek születésének ujból való anyakönyvezése

23. § (1) A T. hatálybalépése után az A. U. 68. §-ában felsorolt eseteken felül a születés ujból való anyakönyvezésének van helye akkor is, ha a házasságon kivül szülelett gyermek atyjára vonatkozó adatokat akár teljes hatályu atyai elismerő nyilatkozat vagy atyaságot megállapító jogerős birói itélet, akár az anya utólagos házasságkötése [T. 20. §, jelen rend. 15. § (1) bek.] vagy a képzelt atyára vonatkozó gyámhatósági határozat [T. 22. § (2) bek., jelen rend. 20. § (3) bek., 21. § (5) bek.] alapján a gyermek születésének anyakönyvezése után jegyezték be az anyakönyvbe.

(2) Az ujból való anyakönyvezésre nézve az A. U. 68. §-ában foglalt rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:

a) az eljárást a születést nyilvántartó anyakönyvvezető kezdeményezésére hivatalból kell megindítani;

b) az újból való anyakönyvezés elrendelése esetében az uj bejegyzéssel pótolt alapbejegyzést hatálytalanítani nem szabad.

(3) Az uj bejegyzést magábanfoglaló anyakönyvnek az aláírás előtti megjegyzésekre és aláírásokra szolgáló rovatában a felügyelő-hatóság határozatára utalni nem szabad, hanem csupán az anyakönyvi iktatószámot szabad feltüntetni (jelen rend. 33. §, I. 8. sz. példa).

(4) A felügyelőhatóságnak az ujból való anyakönyvezést elrendelő határozata alapján az uj bejegyzéssel pótolt korábbi (eredeti) alapbejegyzésben a vízszintes rovat alapján a függőleges rovatok keresztülirásával fel kell tüntetni a bejegyzést elrendelő felügyelőhatóságot és határozatának számát, valamint az uj bejegyzés folyószámát, végül azt a megjegyzést, hogy a korábbi (eredeti) alapbejegyzésről csak a 10. § korlátain belül szabad anyakönyvi kivonatot kiállítani (I. 9. sz. példa).

(5) Az uj bejegyzéssel pótolt korábbi (eredeti) alapbejegyzésbe az előbbi bekezdés szerint bejegyzendő szöveget a felügyelőhatóság az ujból való anyakönyvezést elrendelő határozatában állapítja meg.

(6) A jelen §-ban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával másodízben is ujból kell anyakönyvezni a gyermek születését, ha a teljes hatályu atyai elismerő nyilatkozat az ujból való anyakönyvezés után jött létre vagy az anya ez után kötött utólagos házasságot, illetőleg az atyaságot megállapító birói itélet ezután emelkedett jogerőre. Ilyen esetben az anyakönyvvezető a közvetlen anyakönyvi felügyelőhatósághoz mind a korábbi (eredeti) bejegyzést magábanfoglaló, mind az alapbejegyzéssel pótolt uj anyakönyvi bejegyzésben a képzelt atyára vonatkozó adatok törlése, valamint az ujból való anyakönyvezés elrendelése iránt tesz előterjesztést. Az anyakönyvvezető a törlést és az ujból való anyakönyvezést a felügyelőhatóság határozata alapján, az utólagos bejegyzést pedig saját hatáskörében egyidejűleg foganatosítja. Az anyakönyvvezető ebben az esetben a (4) bekezdésben emlitett adatokat és szövegeket csupán a másodízben foganatosított alapbejegyzésben tünteti fel.

(7) A jelen § rendelkezéseit a házasság ujból való anyakönyvezésének a 38. § (5) bekezdésében megjelölt cseleire megfelelően alkalmazni kell.

V. FEJEZET

Az atyai elismerésre vonatkozó nyilatkozatok jegyzőkönyvbe foglalása

24. § (1) Az atya a házasságon kívül született gyermekre vonatkozó atyai elismerő nyilatkozatát, továbbá a korlátoltan cselekvőképes atya törvényes képviselője, valamint az anya és a tizenhatodik életévét betöltött gyermek a hozzájárulást tartalmazó nyilatkozatát (T. 10. §, jelen rend. 11. §) bármelyik anyakönyvvezető előtt kijelentheti. Az anyakönyvvezető a nyilatkozatot jegyzőkönyvbe foglalja (6. sz. minta).

(2) Az anyakönyvvezető köteles a nyilatkozatnak jegyzőkönyvbe foglalása előtt a nyilatkozónak megmagyarázni, hogy a teljes hatályu atyai elismerő nyilatkozat következtében a gyermek atyjának rokonává, valamint atyja rokonainak is rokonává válik és -amennyiben a T.-ből más nem következik - ugyanolyan jogállása lesz, mintha házasságból született volna (T. 19. §).

(3) Az anyakönyvvezető nem vizsgálhatja, hogy a gyermek valóban attól az atyától származik-e, aki a gyermeket a magáénak elismerte.

(4) Az anyakönyvvezető köteles a jegyzőkönyv készítése előtt a nyilatkozó személyazonosságáról meggyőződni. A személyazonosság megállapítására szolgáló okiratot (okiratokat) a jegyzőkönyvben meg kell említeni. Azt, hogy az elismerő atya és a gyermek közt legalább tizenhat évi korkülönbség van, születési vagy házassági anyakönyvi kivonattal vagy hiteltérdemlő más módon igazolni kell.

(5) Ha a felek az elismerő és a hozzájáruló nyilatkozatot az anyakönyvvezető előtt egyidejüleg teszik, valamennyi nyilatkozatot ugyanabba a jegyzőkönyvbe kell foglalni, de egymástól elkülönítve és a nyilatkozó a jegyzőkönyvnek azt a részét irja alá, amely a saját nyilatkozatát tartalmazza.

(6) Ha a nyilatkozatot nem a gyermek születését nyilvántartó anyakönyvvezető foglalta jegyzőkönyvbe, a jegyzőkönyv hiteles másolatát a bemutatott okiratokkal együtt ennek az anyakönyvvezetőnek kell megküldeni. A jegyzőkönyv továbbítása tekintetében az A. U. 42. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

25. § (1) A gyermek születését nyilvántartó anyakönyvvezető a teljes hatályu atyai elismerő nyilatkozat alapján az atyára vonatkozó adatokat az anyakönyvbe bejegyzi (12. §).

(2) Azt, akinek az atyai elismerő nyilatkozat teljes hatályához megkivánt hozzájáruló nyilatkozata hiányzik, az anyakönyvvezető a nyilatkozattételre felhívja és figyelmezteti, hogy az atyai elismerés alapján az atyára vonatkozó adatokat csak a hozzájárulás megadása után lehet az anyakönyvbe bejegyezni.

(3) Ha az anyakönyvvezető a nyilatkozattételre felhívandó személy lakóhelyét nem ismeri, köteles azt alkalmas módon kipuhatolni.

(4) Ha a. nyilatkozatra felhívandó személy külföldön lakik és a hozzájárulást magában foglaló okiratot az atyai elismerésben érdekelt valamelyik személy külföldről megszerezni nem képes, az anyakönyvvezető evégből az atyai elismerésre vonatkozóan már rendelkezésre álló adatok tüzetes közlése, valamint a nyilatkozatra felhívandó személy lakóhelyének pontos megjelölése mellett közvetlenül a belügyminiszterhez tesz előterjesztést.

26. § (1) Ha az atyai elismeréshez szükséges hozzájárulást az elismerő atya törvényes képviselője megtagadja vagy, az anya avagy a gyermek nem él, illetőleg a hozzájárulásban tartósan gátolva van. az anyakönyvvezető köteles erről a T. 10. §-ának (2), illetőleg (3) bekezdésére utalással az illetékes gyámhatóságot a gyermek születési anyakönyvi kivonatának és a jegyzőkönyv, illetőleg a bemutatott okiratok hiteles másolatainak megküldése mellett értesíteni.

(2) Az anyakönyvvezető köteles az atyára vonatkozó adatoknak az atyai elismerés alapján az anyakönyvben teljesített bejegyzése után az illetékes gyámhatóságot az előbbi bekezdésben meghatározott módon értesíteni.

27. § Az anyakönyvvezető köteles arról a jegyzőkönyvről, amelyet az atyai elismerés tárgyában ő vagy más anyakönyvvezető készített, az atyai elismerésben érdekelt személy indokolt kérelmére díjmentesen hiteles másolatot kiszolgáltatni.

28. § Ha az atya születendő gyermekét kivánja az anyakönyvvezető előtt a magáénak elismerni, a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az anya személyi adatait (családi név és utónév, születési helye és ideje, állása, illetőleg foglalkozása, lakóhelye) is. Ezeket az adatokat jegyzőkönyvbe foglalásuk előtt az anya születési vagy házassági anyakönyvi kivonatának felmutatásával vagy más hiteltérdemlő módon igazolni kell. Az igazolásul szolgáló okiratokra a jegyzőkönyvben utalni kell.

29. § Ha az atya vagy a hozzájárulást adó fél az anyakönyvvezető előtt kijelenti, hogy a már jegyzőkönyvbe foglalt elismerő, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát visszavonja, az anyakönyvvezető a visszavonást tartalmazó nyilatkozatot nem foglalja jegyzőkönyvbe, hanem figyelmezteti a nyilatkozót, hogy jogában áll nyilatkozatát birói uton megtámadni és hogy az anyakönyvbe az atyára vonatkozóan bejegyzett adatokat csak a bíróságnak a nyilatkozatot hatálytalanná nyilvánító jogerős ítélete alapján lehet az anyakönyvből törölni.

VI. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

30. § (1) az atyai elismerésre vonatkozó anyakönyvi jogszabályok, nevezetesen az A. T. 41. §-a, az A. U. 47. §-a harmadik bekezdésének 1. pontja és 95. §-a hatályát veszti.

(2) Az A. M. T. 19. §-ának azok a rendelkezései, amelyek a szülők utólagos házasságkötésének, továbbá a kegyelemmel és az utólagos házasságkötéssel történt törvényesités bejegyzéséről szólnak, hatályukat vesztik és ehhez képest hatályukat vesztik az A. U. 47. §-a harmadik bekezdésének 2. pontja és 3. pontjának a kegyelemmel való törvényesités utólagos bejegyzését említő rendelkezése, továbbá az A. U.-nak "Az utólagos házasságnak és az utólagos házasság által történt törvényesitésnek feljegyzése" cimü 96. §-a, az A. U. 100. és 101. §-ának a kegyelemmel és az utólagos házasságkötéssel történt törvényesités bejegyzésére vonatkozó rendelkezései, valamint az A. U.-nak az utólagos házasságkötéssel történt törvényesités megállapítására és anyakönyvi bejegyzésére vonatkozó rendelkezései, mégpedig az A. U. Ötödik Része (140-149. §), illetőleg a 99.156/ 1914. B. M. rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 1468. lap).

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett jogszabályok átmeneti alkalmazása tekintetében a jelen rendelet VII. fejezetének megfelelő rendelkezései irányadók.

31. § Az A. U. 42. §-a a következő uj bekezdéssel egészíttetik ki:

"Ha a házasságon kivül született gyermek atyjára vonatkozó adatokat akár teljes hatályu atyai elismerő nyilatkozat vagy jogerős birói itélet, akár az anya utólagos házasságkötése vagy képzelt atyára vonatkozó gyámhatósági határozat (99.000/1947. B. M. sz. rend. 8. §) alapján a gyermek születésének anyakönyvezése után utólagosan jegyzik be az anyakönyvbe, a bejegyzésben az alapul szolgáló közokiratra csupán annak anyakönyvi iktatószámának feltüntetésével szabad utalni."

32. § Az A. U.-nak az utólagos bejegyzésekről szóló 47. §-a harmadik bekezdésének 1. és 2. pontja helyébe a következő szöveg állapittatik meg:

"1. A házasságon kivül született gyermek atyjára vonatkozó adatoknak teljes hatályu atyai elismerő nyilatkozat vagy az atyaságot megállapító jogerős birói itélet vagy az anya utólagos házasságkötése alapján a gyermek születésének bejegyzése után való utólagos bejegyzése (99000/1947. BM rend. 14-15. §).

2. A házasságon kivül született gyermek születésének bejegyzése után gyámhatósági határozat alapján képzelt atyára vonatkozó adatoknak utólagos bejegyzése (99000/1947. BM rend. 20-21. §)."

38. § Az A. U.-nak az ujból való anyakönyvezésről szóló 68. §-a akként módosittatik, hogy az uj anyakönyvi bejegyzésnek az "Aláírások előtti esetleges megjegyzések. Aláírások." cimü rovatában fel kell tüntetni az anyakönyvi iktatószámot. A felügyefőhatóság határozatára utalni nem szabad.

34. § (1) A házasságon kivül született fiúgyermek, ha hetedik életévét még nem töltötte be, az atyának a teljes hatályu atyai elismerő nyilatkozat keltétől, illetőleg az atyaságot megállapító ítélet jogerőre emelkedésétől számitott hat hónap alatt kifejezett kivánságára az atyának vallását követi, amennyiben ez a vallás a bevettek vagy a törvényesen elismertek közé tartozik. Az 1894: XXXII. tc. 5. §-ának harmadik bekezdése hatályát veszti (T. 42. §).

(2) Az előbbi bekezdésben idézett törvényi rendelkezésekhez képest az A. U. 88. §-ának harmadik bekezdése és 89. §-a helyébe az alábbi (3)-(6) bekezdésekben foglalt rendelkezések lépnek.

(3) Ha az atya az 1946: XXIX. tc. 42. §-a alapján a házasságon kivül született fiugyermek vallására vonatkozóan magyar közjegyző, magyar járásbíróság, magyar város polgármestere, magyar járási főjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság előtt jegyzőkönyvbe, illetőleg közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatot lesz és a jegyzőkönyvet, illetőleg a közjegyzői okiratot az atyára vonatkozó adatok bejegyzése előtt az anyakönyvvezetőnek bemutatják, az anyakönyvvezető a gyermek vallásául a születési anyakönyv 4. rovatába az alva vallását jegyzi be (I. 10. sz. példa).

(4) Ha a (3) bekezdésben említett jegyzőkönyvet, illetőleg közjegyzői okiratot az anya-könyvvezetőnek a születés anyakönyvezése után mutatják be. az anyakönyvvezető a jegyzőkönyv, illetőleg a közjegyzői okirat alapján az anyakönyvnek az utólagos bejegyzésekre és kiigazításokra szolgáló rovatába jegyzi be azt, hogy a gyermek vallása az atya vallására változott (99000/1947. BM rend. 34. g, I. 11. sz. példa).

(5) Különböző szertartású római katolikus szülőktől született házasságon kivül született fiugyermek atyját az 1946: XXIX. tc. 42. §-ában meghatározott jog nem illeti meg.

(6) A (3) vagy a (4) bekezdés rendelkezésén alapuló bejegyzés teljesítése után azt a hatóságot, amely a nyilatkozatot jegyzőkönyvbe foglalta, illetőleg azt a közjegyzőt, aki az okiratot kiállította, a betürendes névmutató "Megjegyzés" cimü rovatába a hatósági, illetőleg a közjegyzői ügyszám - a (3) bekezdés esetében ezenfelül az anyakönyvi iktatószám - feltüntetése mellett be kell vezetni.

35. § Az A. U. 90. §-a hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Ha a hetedik életévét még be nem töltött házasságon kivül született gyermek anyja a gyermek atyjával utókig házasságot köt és a gyermek vallása az utólagos házasságkötés következtében megváltozik (1868: LIII. tc. 15. §), a születési anyakönyvnek az utólagos bejegyzésekre és kiigazításokra szolgáló rovatába az atyára vonatkozó adatok bejegyzésekor a gyermek vallásának megváltozását is be kell jegyezni (99000/1947. BM rendelet 35. §, I. 12. számú példa). Ha a gyermek vallása az utólagos házasságot kötött szülőknek az 1894: XXXII. törvénycikk értelmében létrejött megegyezése következtében változik meg, az utólagos bejegyzésben ezt is meg kell említeni."

36. § Az A. U. 94. §-ának első bekezdése hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezés lép:

"A szülők rovatába az atyára és az anyára vonatkozó adatokat, ha azonban a gyermek házasságon kivül született és az atyaságot sem teljes hatályú atyai elismerő nyilatkozat, sem jogerős birói itélet nem állapította meg, csupán az anyára vonatkozó adatokat kell bejegyezni."

37. § Az A. U. 95. §-át csak a jelen rendelet 49. §-ának (3) bekezdése esetében szabad alkalmazni.

38. § (1) Az A. U. 101. §-a az alábbi (2) -(5) bekezdésekkel egészittetik ki.

(2) Ha a házassági anyakönyvbe házasságon kivül született gyermekként bejegyzett férjet vagy feleséget atyja teljes hatályú atyai elismerő nyilatkozattal a magáénak elismerte vagy a férj, illetőleg a feleség atyjának atyaságát jogerős birói itélet megállapította avagy a férj, illetőleg a feleség anyja utólagos házasságot kötött (T 20. §, jelen rend. 15. §), az anyakönyvvezető az utólagos bejegyzésekre és kiigazításokra szolgáló rovatba a vőlegény, illetőleg a menyasszony atyjára vonatkozó adatokat is bejegyzi. A bejegyzést nemcsak kérelemre, hanem - ha a bejegyzés teljesítéséhez szükséges adatok (okiratok) rendelkezésre állnak - hivatalból is teljesíteni kell.

(3) A (2) bekezdésben említett utólagos bejegyzés teljesítése után az anyakönyvvezető köteles a férjet vagy a feleséget kihallgatni annak megállapítása céljából, hogy a házasságból született-e a gyermek, s ha igen: hol és mikor; ha pedig a férj, illetőleg a feleség nem az anyakönyvvezető kerületében lakik, evégből a lakóhelyük szerint illetékes anyakönyvvezetőt keresi meg. Ha a férj vagy a feleség nyilatkozata szerint a házasságból gyermek született és születése a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezető állal vezetett születési anyakönyvben van bejegyezve, a gyermek atyja nevének megváltozását a 99.000/1947. B. M. rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően az utólagos bejegyzésekre és kiigazításokra szolgáló rovatba bejegyzi; ha pedig a gyermek születését más magyar anyakönyvvezető tartja nyilván, a férj, illetőleg a feleség nyilatkozatáról jegyzőkönyvet készit és azt a nála bemutatott okiratok hiteles másolatával együtt a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek a névváltozás bejegyzésének teljesítése végett megküldi.

(4) A (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a vőlegény vagy a menyasszony neve képzelt atya adatainak bejegyzése következtében változott meg.

(5) A T. hatálybalépése után az A. U. 68. §-ának 1., 2. és 5. pontjában felsorolt eseteken felül a házasság újból való anyakönyvezésének van helye, ha a házasságon kívül született vőlegény vagy menyasszony atyjára vonatkozó adatokat akár teljes hatályú atyai elismerő nyilatkozat vagy atyaságot megállapító jogerős birói ítélet, akár az anya utólagos házasságkötése (T. 20. §) vagy a képzelt atyára vonatkozó gyámhatósági határozat [T. 22. § (2) bek.] alapján jegyezték be utólagosan a házassági anyakönyvbe.

39. § Az A. U. 126. §-ának első bekezdése hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezés lép:

" Az anyakönyvvezető a vonatkozó bejegyzésről a 99000/1947. BM rendelethez mellékelt 3., 4. és 5. számú minta szerint a következő esetekben "Értesités"-t köteles kiállitani:

1. ha a házasságon kivül született gyermeket az atyára vonatkozó adatok bejegyzése nélkül jegyezték be, tekintet nélkül arra, hogy az anya magyar vagy külföldi állampolgárnő-e;

2. ha olyan kiskoru magyar állampolgárnő köt házasságot, aki szülői hatalom (10.470/1945. ME sz. rend. - Magyar Közlöny 168. szám - 3-4. §) alatt nem áll;

3. ha olyan özvegy vagy elvált magyar állampolgárnő köt ujabb házasságot, aki kiskoru gyermeke felett szülői hatalmat gyakorol;

4. ha a házasságon kivül született gyermek atyjára vonatkozó adatokat teljes hatályu atyai elismerő nyilatkozat vagy atyaságot megállapító jogerős birói itélet alapján vagy az anya utólagos házasságkötése következtében jegyezték be;

5. ha képzelt atyára vonatkozó adatokat jegyeztek be."

40. § Az A. U. 131. §-a a következő - hatodik - bekezdéssel egészíttetik ki:

"Az anyakönyvvezető köteles minden olyan születésről, amelynek bejegyzését a házasságon kivül született gyermek atyjára vonatkozó adatok hiánya miatt a 99000/1947. BM rendelet 2. §-ának (3) bekezdése, illetőleg 5. §-ának (5) bekezdése alapján elhalasztja, a Magyar Központi Statisztikai Hivatal által, a budapesti anyakönyvvezetők részére a Budapest Székesfővárosi Statisztikai Hivatal által ebből a célból rendelkezésre bocsátott ideiglenes születési lapot küldeni. Egyébként az ideiglenes statisztikai lap kitöltése, megküldése és a kapcsolatos teendők tekintetében a 417.000/1941. B. M. rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 3973. lap) rendelkezései irányadók."

41. § Az A. U. 133. §-ának második bekezdése hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"Statisztikai lapot utólagos bejegyzésről a következő esetekben kell kiállítani:

1. az atyára vonatkozó adatok utólagos bejegyzéséről, ha az anya házasságon kivül született gyermeke születésének bejegyzése után köt az atyával házasságot,

2. az atyára vonatkozó adatoknak teljes hatályu atyai elismerésen és az atyaságot megállapító bírói ítéleten alapidő utólagos bejegyzéséről,

3. a képzelt atya adatainak utólagos bejegyzéséről,

4. a születendő gyermek vallására nézve a házasságkötés előtt létrejött, de csak a házasságkötés után bemulatott megegyezésnek, továbbá a megegyezés megváltoztatásának a házassági anyakönyvben teljesített utólagos bejegyzéséről és

5. ha a házasságon kivül született fiúgyermek vallásául a T. 42. §-ának (1) bekezdése alapján hetedik életévének betöltése előtt az atya kívánságára utólag az atya vallását jegyzik be.

Az utólagos bejegyzésekre vonatkozó statisztikai lapokat a Magyar Központi Statisztikai Hivatal, a budapesti anyakönyvvezetők részére a Budapest Székesfővárosi Statisztikai Hivatal bocsátja rendelkezésre."

42. § Az A. U. 156. §-a hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a gyermek származásának kérdésében a biróság mindenkivel szemben hatályos jogerős itéletet hoz (T. 5., 8., 12., 14., 16. és 18. §) és az ítélet a bejegyzés tartalmától eltérően rendelkezik, a kiigazítási eljárást, mint tárgytalant meg kell szüntetni, mert ilyen esetben az ítéletnek a származásra vonatkozó rendelkezését az anyakönyvbe utólagosan az A. U. 47. §-ának 3. pontja, illetőleg a 100. §-a értelmében be kell jegyezni."

43. § Az A. U. 174. §-ának első bekezdése hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezés lép:

"A születési névmutatóba az atya családi nevén kell bevezetni a házasságból született gyermeket, a házasságon kivül született gyermeket pedig abban az esetben, ha az atyára vonatkozó adatokat teljes hatályu atyai elismerés vagy az atyaságot megállapító jogerős birói ítélet alapján avagy az anya utólagos házasságkötése következtében, illetőleg ha a képzelt atya adatait gyámhatósági határozat alapján jegyezték be a születési anyakönyvbe (99000/1947. BM rend. 43. §)."

44. § A jelen rendelet II. és III. fejezetének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a házasságon kivül született gyermek utólagos anyakönyvezése esetében (A. T. 18. §, A. U. 65-67. §), valamint magyar állampolgárként külföldön házasságon kivül született gyermek születésének külföldi anyakönyvi okirat hiányában való bejegyzése esetében (A. M. T. 21. §, A. U. 102. §) is.

45. § f (1) Az anyakönyvvezető köteles irattárában a házasságon kivül született gyermekre vonatkozó minden iratot a T. 22. §-a (4) bekezdésének megfelelően bizalmas iratként a bejegyzések évfolyamai szerint külön-külön iratnyalábba (ötödik iratnyaláb) foglalt iratgyüjteményben kezelni és megőrizni. A korábbi évben bejegyzett születésre vonatkozó későbbi évben érkező iratot is a bejegyzés évfolyamának iratgyűjteményében kell elhelyezni.

(2) Az iratgyüjteményt kemény fedéltáblák között kell tartani és a fedéltáblákon az évfolyamot, valamint a "Bizalmas" jelzést fel kell tüntetni.

(3) Az ugyanarra az ügyre vonatkozó iratokat együtt kell tartani és azon az iraton, amelybe a többit behelyezik, a mellékletek számát fel kell tüntetni. A máshonnan érkezeit iratra az érkezés idejét rá kell jegyezni.

(4) A házasságon kivül született gyermekre vonatkozó iratokat kiselejtezni nem szabad.

(5) Az iratok tartalmáról csak az érdekeltek indokolt kérelmére, valamint a bíróságok és más hatóságok megkeresésére szabad értesitést adni. Azt, hogy e rendelkezés alkalmazásában az érdekelt kérelme indokolt-e, az összes körülmény gondos mérlegelésével az anyakönyvvezető állapítja meg.

(6) Egyebekben az A. U.-nak az iratkezelésre vonatkozó rendelkezéseit a házasságon kivül született gyermekre vonatkozó iratgyűjtemény kezelése tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

VII. FEJEZET

Átmeneti rendelkezések

46. § (1) Az az elismerő nyilatkozat, amelyet a házasságon kivül született gyermek atyja a T. hatálybalépése előtt tett, csak abban az esetben válik teljes hatályu atyai elismeréssé, ha azt az atya az alábbi bekezdések rendelkezései értelmében megerősíti [T. 38. § (2) bek.].

(2) Az atyai elismerő nyilatkozatot az atya közjegyzői okiratban vagy magyar állami anyakönyvvezető, magyar biróság vagy gyámhatóság, a külföldön lakó atya pedig az 1940: X. tc. 1. §-ában meghatározott bármely magyar külképviseleti hatóság vagy külföldi anyakönyvvezető, biróság vagy gyámhatóság előtt avagy a lakóhelyének joga szerint közhitelességgel felruházott személy előtt erősítheti meg.

(3) A (2) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni azokra a hozzájáruló nyilatkozatokra is, amelyek a T. 10. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontja, illetőleg a jelen rendelet 11. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontja értelmében a megerősített atyai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükségesek.

(4) Ha a megerősítő, illetőleg a hozzájáruló nyilatkozatot az anyakönyvvezető előtt személyesen élőszóval jelentik ki, azt az anyakönyvvezető jegyzőkönyvbe foglalja.

(5) Ha az anyakönyvbe a T. hatálybalépése előtt bejegyzett atyai elismerő nyilatkozatot megerősítik, az anyakönyvvezető az anyakönyvből az atyai elismerést a saját hatáskörében törli, az atyára vonatkozó adatokat a gyermek születési anyakönyvének az utólagos bejegyzésekre és kiigazításokra szolgáló rovatába bejegyzi s egyuttal a születésnek ujból való anyakönyvvezése iránt a közvetlen felűgyelőhatósághoz jelentést tesz (I/a. 1. sz. példa).

47. § Az anyakönyvvezető a 46. § (5) bekezdésének rendelkezése szerint jár el akkor is:

a) ha a teljes hatályu atyai elismerő nyilatkozatot a T. hatálybalépése előtt anyakönyvezett gyermekre vonatkozóan nem ugyanaz a személy tette, aki a T. hatálybalépése előtt a gyermeket a magáénak elismerte (I/a. 2. sz. példa);

b) ha az atyaságot megállapító jogerős birói ítélet (T. 17. §) nem annak a személynek atyaságát állapította meg, aki a gyermeket a T. hatálybalépése előtt az anyakönyvbe bejegyzett nyilatkozattal a magáénak elismerte;

c) ha a T. hatálybalépése előtt bejegyzett atyai elismerést az anyakönyvből azért kell törölni, mert a gyámhatóság határozata alapján a gyermek atyjaként képzelt személyt kell bejegyezni.

48. § (1) A T. 25. §-ának rendelkezése, amely szerint az államfői kegyelemmel törvényesités jogintézménye megszünik, a T. 39. §-ának (1) bekezdése szerint a hatálybalépésekor már folyamatban levő törvényesitési eljárás befejezését nem gátolja.

(2) Az előbbi bekezdésben idézett törvényi rendelkezésekhez képest a T. hatálybalépése után befejezett törvényesitési eljárás során hozott államfői elhatározás alapján az igazságügyminiszter meghagyására a törvényesitést az anyakönyvbe be kell jegyezni.

(3) A (2) bekezdés alapján teljesítendő bejegyzésben az anyakönyvbe csak a 12. § (1) bekezdésében felsorolt adatokat szabad feltüntetni. A bejegyzésben sem a törvényesités tényére, sem az igazságügyminiszteri meghagyásra utalni nem szabad (I. 2. sz. példa).

(4) Az anyakönyvvezető a bejegyzés teljesítése után az ujból való anyakönyvezés elrendelése iránt hivatalból előterjesztést tesz a közvetlen felügyelőhatósághoz.

(5) Az igazságügyminiszteri meghagyásra és számára, továbbá a névváltozásra a betürendes névmutató "Megyjegyzés" rovatában utalni kell.

49. § (1) A T. - a 43. §-ának rendelkezése szerint - a hatálybalépése előtt szerzett jogokat nem érinti.

(2) A T. 43. §-ának rendelkezéséhez képest abban az esetben, ha a házasságon kivül született gyermek szülei a T. hatálybalépése előtt kötöttek egymással házasságot, az utólagos házasságkötéssel történt törvényesités megállapítására és a megállapításra vonatkozó eljárásra, valamint a házasságon kivül született gyermek vallásának megváltozására nézve az anyakönyvi jog szabályait (A. M. T. 19. §, A. U. 90., 140-149. §, 99156/1914. BM. rend.) azzal a módosítással kell alkalmazni, hogy a felügyelőhatóság az utólagos házasságkötéssel történt törvényesitést megállapító határozatában az anyakönyvbe bejegyzendő adatok tekintetében a 15. § (9) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezik. Ha a törvényesités folytán a gyermek magyar állampolgárságot szerez, ezt csak a belügyminiszter meghagyására szabad bejegyezni; a bejegyzésben az állampolgárság megszerzésének jogcímére nem szabad utalni. Ez utóbbi esetben az anyakönyvvezető a bejegyzés teljesítése után az állampolgárság és a gyermek vallása bejegyzésének kérdésében való határozás végett közvetlenül a belügyminiszterhez tesz előterjesztést (A. U. 83. §, 95.953/1911. B. M. sz. rend. - Magyarországi Rendeletek Tára 805. lap, I/a. 3. számú példa).

(3) A (2) bekezdés esetében a T. hatálybalépése után az A. T. 41. §-ának, illetőleg az A. U. 95. §-ának megfelelően tett atyai elismerést akkor is jegyzőkönyvbe kell foglalni, ha az elismerés nem a születést nyilvántartó anyakönyvvezető előtt történt.

(4) Ha a (2) bekezdés esetében az atyai elismerés az anyakönyvbe már be van jegyezve, az anyakönyvvezető ezt, valamint a szülők utólagos házasságkötésére vonatkozóan esetleg teljesített bejegyzést (A. M. T. 19. §, A. U. 96. §) a (2) bekezdésben meghatározott bejegyzés teljesítésével egyidejüleg törli (I/a. 4. számú példa).

(5) Az előző bekezdések rendelkezéseit alkalmazni kell abban az esetben is, ha az utólagos házasságkötéssel történt törvényesités megállapítását célzó eljárás a T. hatálybalépésekor még folyamatban van.

(6) Az anyakönyvvezető a törvényesités bejegyzése után az ujból való anyakönyvezés elrendelése céljából a közvetlen anyakönyvi felügyelőhatósághoz hivatalból tesz előterjesztést.

(7) Ha a T. hatálybalépése előtt kötött utólagos házasságnak törvényesítő hatálya nem volt, teljes hatályu atyai elismerő nyilatkozat vagy atyaságot megállapító jogerős bírói itélet avagy gyámhatósági határozat alapján lehet az atya, illetőleg képzelt atya bejegyzésének helye.

50. § (1) Ha a házasságon kivül született gyermeknek utólagos házasságkötéssel vagy államfői kegyelemmel történt törvényesitését már a T. hatálybalépése előtt bejegyezték, az atya, az anya, a gyermek és ivadéka a születésnek ujból való anyakönyvezését (23. §) kérheti.

(2) Az előbbi bekezdésben megjelöltek kérelmére helye van az ujból való anyakönyvezésnek abban az esetben is, ha az A. U. 101. §-a első bekezdésének 2. pontja értelmében utólagos házasságkötéssel történt törvényesitésen vagy származást megállapító birói ítéleten alapuló névváltozás van a törvényesített gyermeknek, illetőleg ivadékának születési anyakönyvébe bejegyezve.

51. § (1) A T. 1. §-a szerint a törvény erejénél fogva a törvényes és a törvénytelen származás megkülönböztetés megszünik.

(2) Az előbbi bekezdésben idézett törvényi rendelkezéshez képest az anyakönyvi jog szabályainak a "törvénytelen" gyermekre vonatkozó s a jelen rendelettel nem érintett rendelkezéseit a "házasságon kivül született" gyermekre, a "törvényes" gyermekre és a "törvényes" atyára vonatkozó rendelkezéseit pedig a "házasságból született" gyermekre, illetőleg ennek atyjára kell alkalmazni és a nyomtatványok szövegét ennek megfelelően kell helyesbíteni.

(3) Az előző bekezdések rendelkezései nem érintik a T. hatálybalépése előtt teljesített anyakönyvi bejegyzésekről kiállítandó anyakönyvi kivonatok szövegére vonatkozó szabályokat.

VIII. FEJEZET

Büntető és hatálybaléptető rendelkezések

52. § (1) Kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő, aki a 2. § (3) és (4) bekezdése, valamint az 5. § (5) bekezdése alapján hozzáintézett annak a felhívásnak, hogy a házasságon kívül született gyermek születésére vonatkozóan tett bejelentést egészítse ki, igazolatlanul nem tesz eleget.

(2) A kihágás miatt az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik.

(3) A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. tc. és a 8960/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 173. szám), valamint az 55.000/ 1946. IM rendelet (Magyar Közlöny 202. szám) rendelkezéseit kell alkalmazni.

53 §

A jelen rendelet az 1947. évi június hó 1. napján lép hatályba.

Budapest, 1947. évi május hó 27. napján.

Rajk László s. k. belügyminiszter.

1. számú melléklet a 99000/1947. BM rendelethez

1. számú minta.

2. számú melléklet a 99000/1947. BM rendelethez

2. számú minta.

3. sz. melléklet a 99000/1947. BM rendelethez

4. számú melléklet a 99000/1947. BM rendelethez

4. számú minta.

5. számú melléklet a 99000/1947. BM rendelethez

5. számú minta.

6. számú melléklet a 99000/1947. BM rendelethez

6. számú minta

7. számú melléklet a 99000/1947. BM rendelethez

I. példa.

7. sz. melléklet a 99000/1947. BM rendelethez

I. példa

7. számú melléklet a 99000/1947. BM rendelethez. I./a példa

Születési anyakönyv

8. melléklet a 99.000/1947. BM rendelethez

II. példa