4900/1947. (IV. 20.) ME rendelet

a háztulajdont terhelő épületjavitási hozzájárulás tárgyában

A minisztérium az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és az 1947: VIII. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) A háború által előidézett helyzet következtében megsérült lakóházak helyreállításának előmozdítása céljából a törvényhatósági jogu és megyei városokban minden házadó alá eső (adóköteles vagy ideiglenesen adómentes) épület (épületrész) után épületjavitási hozzájárulás (a továbbiakban: hozzájárulás) cimén kölcsönt kell nyújtani.

(2) A hozzájárulást az épület (épületrész) tulajdonosa fizeti. Ha a bérjövedelem, illetőleg az épület hasznai felől nem a háztulajdonos rendelkezik, az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség azt a személyt terheli, aki a bérjövedelem, illetőleg a hasznok felöl a magánjog szabályai szerint rendelkezni jogosult (a továbbiakban: házbirtokos).

(3) A hozzájárulás az ingatlant közvetlenül, a házadót és a törvényes kielégítési elsőbbséggel bíró egyéb közadókat, valamint a 7900/1946. ME rendelettel (Magyar Közlöny 156. szám) szervezett Országos Épületjavitási Alap (a következőkben: Alap) által nyújtott kölcsön biztosítására bejegyzett jelzálogjogot követő rangsorban terheli.

2. §

Mentesség a hozzájárulás alól

A hozzájárulás alól mentes az 1946. évi augusztus hó 1. napja után megkezdett építkezés eredményeként emelt minden uj épület (épületrész).

3. §

A hozzájárulás alapja és mértéke

(1) A hozzájárulás alapja az épület (épületrész) után kivetett házadónak egy évi összege. Az épület után netán engedélyezett házadókedvezmény figyelembe nem vehető.

(2) A hozzájárulás mértéke évenkint:

a) az egy évi házadó 10%-a az adóköteles épületekre (épületrészekre) megállapított 60 és 80%-os adókulcsok alkalmazásával kivetett egy évi adó együttes összege után;

b) az egy évi házadó 50%-a a községi pótadóra ki nem terjedő rendes ideiglenes ház-adómentességben részesült épületekre (épületrészekre) megállapított 36 és 48%-os adókulcsok alkalmazásával kivetett egy évi adó együttes összege után;

c) az egy évi házadó 80%-a a községi pótadóra is kiterjedő rendes vagy rendkívüli ideiglenes házadómentességben részesült épületekre (épületrészekre) megállapított 28 és 30%-os adókulcsok alkalmazásával kivetett egy évi adó együttes összege után.

(3) A hozzájárulás évi ősszegének a megállapításánál az 50 fillérnél kisebb összeget el kell hagyni, az 50 fillért és az ezt meghaladó filléreket pedig felfelé forintösszegre kell kikerekíteni.

4. §

A hozzájárulási kötelezettség megszűnése

(1) A hozzájárulási kötelezettség megszűnik, ha a házbirtokos vagy az ő terhére más személy (házhaszonbérlő, bérlő, továbbá a tulajdonossal, illetőleg a bérlővel kötött megállapodás alapján harmadik személy) az épületen az 1946. évi augusztus hó 1. napjától az 1949. évi március hó 31. napjáig terjedő idő alatt helyreállítási munkálatokat végzett, illetőleg végez és annak költségei a (2) bekezdésben meghatározott mértéket elérik.

(2) A hozzájárulási kötelezettség megszünésére alapul szolgálnak:

a 3. § (2) bekezdésének a) pontja esetében a helyreállítási munkálatok igazolt költségei, amennyiben az egy évre esedékes hozzájárulás összegének a négyszeresét, ha pedig a házbirtokos az Alaptól kölcsönben részesült, az egy évre esedékes hozzájárulás összegének a hatszorosát elérik;

a 3. § (2) bekezdésének b) és c) pontja esetében a helyreállítási munkálatok igazolt költségei, amennyiben az egy évre esedékes hozzájárulás összegének a háromszorosát, ha pedig a házbirtokos az Alaptól kölcsönben részesült, az egy évre esedékes hozzájárulás összegének a négyszeresét elérik.

(3) A hozzájárulási kötelezettség annak a hónapnak a végével szünik meg, amelyben a helyreállitási munkálatok igazolt költségei a (2) bekezdésben meghatározott mértéket elérik.

(4) A jelen § alkalmazása szempontjából csak a vonatkozó jogszabályok szerint helyreállitási házadókedvezményre jogalapul szolgáló munkálatok igazolt költségeit lehet figyelembe venni.

(5) Azt, hogy a helyreállítási munkálatok igazolt költségei a (2) bekezdésben meghatározott mértéket elérik, a házbirtokos kérelmére az állami adóhivatal állapítja meg. Az ebben a kérdésben a pénzügyigazgatóság által hozott másodfokú határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(6) Azokat a helyreállítási költségeket, amelyeket a 11800/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 284. szám), illetőleg az ezt kiegészítő és módosító rendeletek alapján az illetékes hatóság helyreállitási munkálatok cimén jogerősen megállapitott, igazoltnak kell tekinteni.

5. §

A hozzájárulás tartama

A hozzájárulást az 1947. évi április hó 1. napjától az 1949. évi március hó 31. napjáig terjedő időre kell fizetni.

6. §

A hozzájárulás esedékessége

(1) A hozzájárulás egy évi összege tizenkét havi egyenlő részletben, minden hónap első napján esedékes és az illető hónap 15. napjáig adópótlékmentesen fizethető.

(2) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a hozzájárulás részleteinek az esedékességét az alacsony összegű hozzájárulások, továbbá a hozzájárulás havi részleteinek forintra kikerekitése tekintetében, az (1) bekezdéstől eltérően szabályozhassa.

7. §

A hozzájárulás kiszámítása és befizetése

(1) A hozzájárulás összegét a házadó kivetésére illetékes városi adóhivatal (Budapesten a kerületi adószámviteli osztály) számítja ki. A kiszámítási lajstromot a városi adóhivatal a postatakarékpénztárnak küldi meg.

(2) A hozzájárulást az Alapnak városonkint nyitott postatakarékpénztári számlájára kell a befizetés céljára szolgáló, névre szóló, egybefüzött postatakarékpénztári befizetési laptömbben lévő lapok felhasználásával befizetni.

(3) A hozzájárulás fizetendő összegéről a házbirtokos a postatakarékpénztár befizetési laptömb kézbesítésével értesül. A laptömbnek a hozzájárulás kiszámítására vonatkozó adatokat feltüntető részét a városi adóhivatal által kibocsátott fizetési meghagyásnak kell tekinteni

8. §

Évközi változások

(1) Ha a hozzájárulás alapjául szolgáló egy évi házadó évközben 10%-ot meghaladó mértékben csökkent, a házbirtokos az állami adóhivatalhoz (Budapesten a kerületi adófelügyelőséghez) intézendő, a városi adóhivatalnál (Budapesten a kerületi adószámviteli osztálynál) benyújtandó beadványában a hozzájárulás mérséklését kérheti. Ebben az esetben a hozzájárulást - az adócsökkenés mérvéhez képest - a változást követő hónap első napjától kezdődőleg mérsékelni kell.

(2) Ha a hozzájárulás alapjául szolgáló egy évi házadót évközben 10%-ot meghaladó mértékben emelik, az emelkedés mérvéhez képest a hozzájárulást a változást követő hónap első napjától kezdődőleg hivatalból fel kell emelni.

9. §

Jogorvoslat

(1) A hozzájárulás jogossága és mértéke tárgyában a fizetési meghagyás (7. § (3) bek.), valamint az évközi változás tárgyában hozott határozat (8. §) ellen a pénzügyigazgatósághoz halasztó hatállyal nem biró fellebbezésnek van helye.

(2) A fellebbezést a laptömb kézbesítését követő naptól számitott tizenöt nap alatt a városi adóhivatalnál, az évközi változás tárgyában hozott határozat ellen pedig a határozat kézbesítését követő naptól számított tizenöt nap alatt az állami adóhivatalnál kell benyújtani.

(3) A pénzügyigazgatóság másodfokú határozata ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye.

10. §

A hozzájárulás címén befizetett összegek kezelése és felhasználása

(11 A postatakarékpénztár a házbirtokos által hozzájárulás címén befizetett összegeket zárolt takarékbetétként kezeli.

(2) A hozzájárulás cimén befizetett összegek után évi 4%-os kamat jár.

(3) A postatakarékpénztár a befizetett összegeket az Alap rendelkezésére bocsátja.

(4) Az Alap a befolyó hozzájárulásokból a háború által előidézett helyzet következtében megsérült lakóházak helyreállításának előmozdítása céljából kölcsönöket folyósít.

11. §

A hozzájárulás visszafizetése

(1) A hozzájárulás cimén befizetett összegeket - a késedelmes fizetés miatt adópótlékra elszámolt összegek (12. § (2) bek.), valamint a pénzbírság (13. §) cimén befizetett összegek kivételével - és a befizetett összegek kamatait a postatakarékpénztár az 1949. évi április hó 1. napja után fizeti vissza. A házbirtokos a befizetés cimén fennálló követelését az említett időponttól kezdődőleg házadó lerovására is felhasználhatja. A visszafizetés, illetőleg a házadó lerovására felhasználás módozatait a minisztérium külön rendelettel szabályozza.

(2) A befizetett összegek cimén fennálló követelés a házbirtokos kérelmére a hozzájárulás fizetésére vonatkozó kötelezettségének megszünése után átruházható. Az átruházás időpontjában visszafizetés szempontjából még nem esedékes követelés zárolt jellege átruházás esetében is érintetlenül marad.

12. §

Vegyes rendelkezések

(1) A postatakarékpénztár az esedékes hozzájárulás befizetésének elmulasztása esetében a tartozást hátraléki kimutatás megküldése mellett a városi adóhivatallal közli.

(2) Egyébként a hozzájárulás biztosítására és behajtására, valamint a késedelmes fizetés esetében járó adópótlék mérvére és felszámítására a közadók kezeléséről szóló jogszabályok az irányadók.

(3) A hozzájárulás címén tényleg befizetett összeget a jövedelemtöbbletadó (2.500/1947. ME rendelet, Magyar Közlöny 48. szám) alapjának megállapításánál nyers bevételt terhelő kiadásként le kell vonni.

(4) A visszafizetett hozzájárulás megadóztatását a pénzügyminiszter szabályozza.

(5) Az Alap felett a pénzügyminiszterrel egyetértve az épités- és közmunkaügyi miniszter rendelkezik. A 7.900/1946. ME rendelet 3. §-ának ezzel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

13. §

Büntető rendelkezések

(1) Szabálytalanság miatt a megrövidített, illetőleg a megrövidítés veszélyének kitett hozzájárulás háromszoros összegéig terjedhető pénzbirsággal büntetendő az a házbirtokos, aki a jelen rendeletben foglalt rendelkezések megszegésével vagy kijátszásával a hozzájárulást megröviditi vagy a megrövidítés veszélyének teszi ki.

(2) A pénzbírságot, amely szabadságvesztésre át nem változtatható, első fokon az állami adóhivatal szabja ki. Határozata ellen fellebbezésnek van helye a pénzügyigazgatósághoz; az utóbbi határozata ellen további fellebbezésnek a pénzügyminiszterhez csak abban az esetben van helye, ha a pénzbírság összege a tízezer forintot meghaladja.

(3) A pénzbírság az Alapot illeti.

14. §

A rendelet hatálybalépése és végrehajtása

A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról az épités- és közmunkaügyi miniszterrel egyetértőleg a pénzügyminiszter gondoskodik.

Budapest, 1947. évi április hó 10-én.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök