9000/1947. (VII. 25.) Korm. rendelet

a közszállitásokról és a hazai beszerzés kötelezettségéről szóló 50000/1934. KM rendelet (Közszállítási Szabályzat) módosítása és kiegészítése tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1947: XVI. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) A Közszállitási Szabályzatot (a továbbiakban Szabályzat) a jelen rendeletben foglalt módosításokkal alkalmazni kell a jogszabály vagy jogerős közigazgatási határozat alapján állami, törvényhatósági, községi tulajdonba, illetve kezelésbe vett intézeteknek, intézményeknek, vállalatoknak és üzemeknek a Szabályzat 1. íjának (1) bekezdésében megjelölt jogügyleteire is. A Szabályzat és e rendelet rendelkezéseinek megfelelően kell lebonyolítani azokat a szállitásokat és munkálatokat is, amelyeknek költségeihez valamely közület legalább 50% erejéig hozzájárult.

(2) A Szabályzat 2. § (1) bekezdése 1. pontjának rendelkezései a közületi tulajdonba, illetve kezelésbe vett vállalatokra és üzemekre is vonatkoznak.

2. § A Szabályzat 3., 15., 16., 20., 30., 31., 43., 47., 51., 54., 80., 81. és 99. §-ában, továbbá a Szabályzat 1. számú mellékletében, az 1933: VII. tc. 30. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a Szabályzatot kiegészítő rendelkezésekben ("Általános feltételek" stb) megállapított értékhatárok alkalmazásánál egy pengőt három forinttal kell egyenlő értékűnek tekinteni.

3. § (1) Az ipartestület kötelékébe tartozó vállalkozó azokat az előfeltételeket, amelyeknek fennállása esetén a Szabályzat 3. §-ának 6. a) és b) pontja értelmében kisiparosnak minősül, az illetékes ipartestület bizonyítványával köteles igazolni.

(2) A Szabályzat 3. §-ának 6. c) pontja akként módosul, hogy az építőiparban kisiparosnak kell tekinteni azt az építőmestert, kőnűvesmestert, kőfaragómestert, ácsmestert, kőművesiparost, kőfaragóiparost és ácsiparost, aki az illetékes ipartestület bizonyítványával igazolja, hogy az utolsó öt év alatt egyetlen olyan szakbavágó munkát sem végzett, amely munkának érteke 90.000 forintnál több volt; ennek a rendelkezésnek alkalmazásánál az 1946. évi augusztus hó 1. napja előtt végzett munka értékét figyelmen kívül kell hagyni.

4. § (1) Épitési munkálatot házi kezelésben végezni csak az 1946: XXIV. törvénycikk szerint illetékes miniszternek az iparügyi miniszterrel egyetértésben adott előzetes engedélyével szabad.

(2) A bontás és a bontással kapcsolatos romeltakarítás házi kezelésben és hatóság által rendelkezésre bocsátott munkaerővel is végezhető, az épületbontást azonban a munka elvégzésére jogosult iparosnak, vagy a megrendelő hivatal állandó alkalmazásában álló, magasépítési műszaki képesítéssel és gyakorlattal rendelkező személynek kell irányítania és ellenőriznie. Használható állapotban levő építmény bontását házi kezelésben végezni nem szabad.

5. § A Szabályzat 8. §-a akként módosul, hogy a közszállítással kapcsolatos minden ügyet a Szabályzatban előirt határidőkön belül, az arra szükséges legrövidebb idő alatt kell elintézni.

6. § A Szabályzat 9. §-át a következő rendelkezések egészitik ki:

(1) A fegyelmi felelősségen felül az eljáró közszolgálati alkalmazottak és a bizottságban résztvevők kártérítési kötelezettsége is megállapítható, ha a Szabályzattal ellentétes cselekményükkel vagy igazolatlan késedelmükkel a közületnek anyagi kárt okoztak.

(2) A jelen rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében megjelölt szállításoknál és munkálatoknál a megrendelő nevében eljáró személyek felelősek azért az anyagi kárért, amelyet a Szabályzattal ellentétes cselekményükkel vagy igazolatlan késedelmükkel a támogatást nyujtó közületnek okoztak.

7. § (1) A Szabályzat 16. §-a (1) bekezdésének 5., 6., 10. és 15. pontja alapján szabadkézből történő vállalatbaadásról legalább három tájékoztató árajánlat alapján kell dönteni. A Szabályzat 16. §-a (1) bekezdésének többi pontjaiban meghatározott esetekben is meg kell kísérelni a tájékoztató árajánlatok beszerzését, kivéve, ha annak lehetőségét a köz-szállítás természete eleve kizárja.

(2) Szabadkézből (kézi bevásárlás utján) szerezhető be a Szabályzat 16. §-a (1) bekezdésének 10. pontjában meghatározott és a jelen rendelet 2. §-a szerint forintra átszámított értékhatárok kétszeres összegéig az az áru, amelynek árát az illetékes hatóság összegszerüen állapitotta meg.

(3) A Szabályzat 16. §-a (1) bekezdésének 2. pontja alapján értékhatárra tekintet nélkül szabadkézből szerezhető be az olyan kötött forgalmu és kiutalást igénylő áru is, amelyet csak a közellátásügyi miniszter által, vagy az Anyag- és Árhivatal által névszerint kijelölt vállalkozó szállíthat.

(4) Ugyancsak szabadkézből szerezhető he az az áru, amelynek beszerzése alkalomszerűen rendkívül előnyösnek mutatkozik. Az alkalmi beszerzés előnyösségét minden esetben a beszerzés előtt az illetékes miniszter, az, iparügyi miniszter és az illetékes árhatóság kiküldöttjéből alakitott bizottság állapítja meg.

(5) Ha az anyaggazdálkodás körébe vont anyagra (árura) a (2) és (3) bekezdés alapján a versenytárgyalás nem mellőzhető, a megrendelő hivatalnak a kiírás előtt be kell szereznie az Anyag- és Árhivatal irásbeli nyilatkozatát, amelyben kilátásba helyezi, hogy a szükséges anyagot (árut) a pályázatnyertes vállalkozónak ki fogja utalni. A kiutalás kilátásba helyezését a versenytárgyalási hirdetményben (ajánlati felhívásban) fel kell tüntetni.

8. § A Szabályzat 21. §-ának 1. pontja következőképen módosul:

1. a cikkek minőségét szabatosan kell meghatározni (igy a szén minőségét kalóriahatárok, szemnagyság stb. feltüntetésével, vagy a tüzelőberendezés körülirásával), szabványosított áru kiirásánál fel kell tüntetni a szabvány számát és az áru jelét, nem szabványositott áru beszerzése esetében lehetőleg műszaki leírást, kimerítő tervet (rajzot) vagy hivatalos pecséttel ellátott mintát kell kiadni.

9. § A Szabályzat 21. §-ának 3. pontja hatályát veszti. Ehhezképest a kiirásban magasépítésnél is szabad vagylagos tételeket felvenni, a vállalkozókat azonban figyelmeztetni kell, hogy mindegyik vagylagos tételre kell ajánlatot tenni. Abban az esetben, ha a megrendelő hivatal megitélése szerint az egyik teljesítési módra előreláthatólag csak háromnál kevesebb vállalkozó képes ajánlatot tenni, a kiírásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlat akkor is figyelembe vehető, ha nem mindegyik vagylagos tételre vonatkozik. Ha a megrendelő hivatal nem tudja megállapítani, hogy legalább három vállalkozó tehet-e mindegyik vagylagos tételre ajánlatot, az épités- és közmunkaügyi miniszter állásfoglalását kell kérnie.

10. § A Szabályzat 22. §-ának (2) bekezdése következőképen módosul:

Ha a megrendelő hivatalnak a vizsgálat teljesítésére szakértő közege vagy saját anyagvizsgáló intézete nincs, vagy ha az anyag minősége tekintetében a megrendelő hivatal szakértő közegének vagy anyagvizsgáló intézetének szakvéleménye után is kétség marad fenn, a feladatkörébe eső műszaki vizsgálatok teljesítése végett a Magyar Technológiai és Anyagvizsgáló Intézetet kell megkeresni; a vizsgálatokért a hivatalosan megszabott dijat kell fizetni. A vizsgálatot nem közület által fenntartott anyagvizsgáló intézettel vagy külső szakértővel csak az iparügyi miniszter előzetes hozzájárulásával szabad végeztetni.

11. § A vállalkozó köteles ajánlatának számvetését, valamint számláját az illetékes árszabályozó hatóság rendelkezései szerint elkésziteni. Ha ajánlatában az árszabályozó rendeletekkel meghatározott százalékos engedmény levonását nem az előirt számolási módon tünteti fel, a megrendelő hivatal az ajánlatot figyelmen kivül hagyhatja még akkor is, ha a vállalkozó ajánlatában olyan nyilatkozatot tett, hogy az ajánlati összeg a százalékos engedményt már magában foglalja.

12. § A Szabályzat 23. §-ának (2) bekezdését a következő rendelkezés egészíti ki:

A megrendelő hivatal felhívhatja a vállalkozókat, hogy részletesen tüntessék fel az ajánlatuk egységárait kialakító tényezőket. Az a vállalkozó, aki a megrendelő hivatal felhívására részletes számvetést a felhívás kézhezvételétől számított 3 nap alatt nem terjeszti be, a közszállitás vállalatbaadásánál mellőzhető. Az említett határidő helyett a felhívásban a munka terjedelméhez képest hosszabb, de legfeljebb 8 napi határidőt lehet megállapítani.

13. § A Szabályzat 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

Munkálatot üzemárban ("regieben") végeztetésre kiírni, illetve vállalatba adni általában nem szabad. Az illetékes miniszternek az iparügyi miniszterrel egyetértésben esetenként adott előzetes engedélyével azonban kivételesen üzemárban végeztethető az olyan munkálat, amelynél a munka mennyisége vagy minősége előre nem határozható meg.

A Szabályzat 24. §-ának (1) bekezdése akként módosul, hogy a versenytárgyalási határidőt Budapest székesfőváros közszállitásai tekintetében is a hirdetménynek a Közszállitási Értesítőben történt közzététele napjától kell számítani.

15. § A Szabályzat 24. §-ának (2) bekezdését a következő rendelkezés egészíti ki:

A zártkörü versenytárgyalás határnapját akként kell kitüzni, hogy az ajánlati felhívás kézhezvétele és az ajánlat benyujtására kijelölt nap között az ajánlat elkészítésére - a postai szállítási időn felül - szállításnál legalább 3 nap, munkálatnál legalább 5 nap álljon a vállalkozó rendelkezésére.

16. § A Szabályzat 31. §-ának (5) bekezdése következőképen módosul:

A nyertes ajánlattevő a biztosítékot a hozzá intézett felhívás vételétől számított 8 nap alatt köteles letenni. Az ajánlat elfogadásával az esetleg adott bánatpénz biztositékká alakul át, amelyet a vállalkozónak a versenytárgyalási hirdetményben (ajánlati felhívásban) megszabott összegre kell kiegészítenie. Ha a vállalkozó az előirt idő alatt biztosítékot nem nyujt, vagy a biztosítékot ki nem egészíti, a megrendelő hivatal a szerződéstől elállhat és a szerződésben kikötött kötbért követelheti. Ha a megrendelő hivatal a szerződéstől nem áll el, a biztosíték összegét a részfizetésekből visszatarthatja.

17. § (1) A versenytárgyalási hirdetményben (ajánlati felhívásban), az ajánlati űrlapon és az esetleges külön szerződési okiratban mellőzhető az olyan feltételek felsorolása, amelyek a Szabályzat vagy a Szabályzatot módosító jogszabályok rendelkezéseivel szószerint egyeznek. Ilyen feltételek megjelölésére elég a vonatkozó jogszabályhelyre hivatkozni.

(2) Az előbbi bekezdés a kötbérrel kapcsolatos feltételekre nem alkalmazható.

(3) A versenytárgyalási hirdetmény és az ajánlat mintáját (a Szabályzat 1. és 2. száma mellékletét) az iparügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben módosíthatja.

18. § A Szabályzat 35. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(1) A versenytárgyalási hirdetmény mellékletekkel (ajánlati ürlap, esetleges tervek, költségvetési űrlap és műszaki leírás) felszerelt teljes szövegü példányát meg kell küldeni:

1. az iparügyi miniszternek, aki a versenytárgyalási hirdetménynek a Közszállitási Értesitő cimű hivatalos lapban történő díjtalan közzétételéről gondoskodik;

2. az építésre vonatkozó hirdetményt az építés- és közmunkaügyi miniszternek is;

3. Budapest kivételével a közszállitás helye szerint illetékes városi mérnöki hivatalnak, illetve községi előljáróságnak.

(2) A versenytárgyalási hirdetmény teljes szövegü példányát mellékletek nélkül meg kell küldeni:

1. a budapesti, valamint a közszállitás helye szerint illetékes vidéki kereskedelmi és iparkamaráknak;

2. az Ipartestületek Országos Központjának és a közszállitás helye szerint illetékes ipartestületnek;

3. a mezőgazdaságot érintő hirdetményt a mezőgazdaság törvényes érdekképviseleti szervének;

4. a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének, valamint a Munkaadó Magánmérnökök Országos Szövetségének (ez utóbbinak mint a mélyépítő vállalkozók érdekképviseletének);

5. a szövetkezetek törvényes érdekképviseleti szervének;

6. a Kisiparosok Országos Szabadszervezetének;

7. a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének;

8. a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége érdekelt helyi csoportjának.

(3) A versenytárgyalási hirdetmény kivonatos szövegét közététel végett meg kell küldeni:

1. Budapest székesfőváros hirdetményét a Fővárosi Közlönynek;

2. a vármegyei törvényhatóság és a vármegye területén levő község hirdetményét a vármegye hivatalos lapjának.

(4) A versenytárgyalási hirdetmény kivonatos szövege a közszállitás jelentőségéhez képest esetleg szaklapokban vagy helyi lapokban is közzétehető.

(5) A kivonatos szövegnek is tartalmaznia kell az ügyszámot, a közszállitás tárgyát (a minőség és mennyiség rövid megjelölésével), az ajánlat benyujtásának határidejét, valamint azt a helyet, ahol a hivatalos órák alatt a teljes szövegü hirdetmény és mellékletei átvehetők.

19. § A Szabályzat 36. §-át a következő rendelkezés egészíti ki:

Ha a vállalati összeg előreláthatólag 7.500 forintot meghalad, az ajánlati felhívás mellékletekkel felszerelt egy példányt a pályázatra felhivandók jegyzékével együtt az iparügyi miniszternek, építési munkálatok cselén az 1946: XXIV. törvénycikk szerint illetékes miniszternek is, meg kell küldeni, akik a zártkörü versenytárgyalás eredményességének biztosítása céljából a jegyzék kézhezvételétől számított 48 órán belül a jegyzékben felsorolt vállalkozókon felül más vállalkozók ajánlattételre való felhívását is kívánhatják.

20. § A Szabályzat 43. §-ának (2) bekezdése alapján a minisztériumokban szervezett szakbizottságoknak az iparügyi miniszter kiküldöttje, az 1946: XXIV. törvénycikk szerint az épités- és közmunkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó ügyekben pedig az épités- és közmunkaügyi miniszter kiküldöttje is, hivatalból tagja.

21. § A Szabályzat 43. §-ának (4) bekezdését a következő rendelkezés egészíti ki:

Ha a bizottság nem a legolcsóbb ajánlatot hozza javaslatba, a jegyzőkönyvben tüzetesen meg kell jelölni azokat az okokat, amelyek a javaslatba hozott ajánlatnál olcsóbb ajánlatok mellőzését indokolják.

22. § A Szabályzat 46. §-ának (1) bekezdését a következő rendelkezés egészíti ki:

Nem vehető figyelembe annak a vállakozónak az ajánlata, akit az alkalmazottjának munkaidejére, fizetésére (munkabérére) vagy évenkénti fizetéses szabadságára vonatkozó rendelkezések meg nem tartása miatt jogerősen elitéltek és büntetésének kiállása óta két év még nem telt el.

23. § A Szabályzat 46. §-át a következő bekezdések egészítik ki:

(1) Figyelembe lehet venni a versenytárgyalási hirdetmény (ajánlati felhívás) feltételeitől eltérő (pót- és helyettesítő) anyag felhasználásával vagy eltérő eljárással készülő árukra, illetve munkálatokra tett ajánlatot is, ha ezek a célnak legalább annyira megfelelnek, mint a kiírásban feltüntetett anyag felhasználásával vagy eljárással készülő áru, illetve munkálat, s ha az ajánlat ezeknek szabatos leírását tartalmaza.

(2) Ha a kiírástól eltérő anyag felhasználásával vagy eljárással készülő árura, illetve munkálatra tett ajánlat létszik legelőnyösebbnek, a megrendelő hivatalnak a használhatóság és az árvalószerüség tekintetében a szakmai érdekképviselet véleményét is meg kell hallgatnia. Ha a használhatóságra vagy az ár valószerüségére vonatkozóan a megrendelő hivatal még további felülbírálást is szükségesnek tart, a kérdések eldöntése végett az iparügyi miniszterhez - építési ügyben az 1946: XXIV. törvénycikk szerint illetékes miniszterhez -fordulhat.

(3) A Szabályzat 53. §-a (2) bekezdésének 6. pontja hatályát veszti.

24. § A Szabályzat 47. §-ának (2) bekezdését a következő, rendelkezés egészíti ki:

Ha a kiírásban a teljesítési határidő feltüntetve nincsen, a legelőnyösebb ajánlat kiválasztásánál - egyébként egyenlő ajánlati feltételek mellett - figyelemmel kell lenni arra is, hogy melyik vállalkozó tesz rövidebb teljesitési határidőre ajánlatot.

25. § (1) A kisipar részére biztosított kedvezmények az ipari munkások által alapított ipari termelőszövetkezeteket is megilletik. Az építőiparban azt a szövetkezetet kell kisiparosnak tekinteni, amelyik a Szabályzat 3. §-ának 6. c) pontjában foglalt feltételnek megfelel.

(2) A Szabályzat 51. §-ának azok a rendelkezései, amelyek a Vitézi Rend tagjai részére kedvezményeket állapítanak meg, hatályukat vesztik.

26. § (1) A Szabályzat 54. §-ának (5) bekezdése akként módosul, hogy az ott előirt kimutatást a vállalatbaadástól számított 8 nap alatt kell az iparügyi miniszternek, a jelen rendelet 46. §-ában megjelölt ügyekben pedig az építés- és közmunkaügyi miniszternek is megküldeni.

(2) A 7.500 forint értéket meghaladó vállalatbaadások lényeges adatainak közzétételéről az iparügyi miniszter gondoskodik.

27. § (1) Kisközségben, nagyközségben vagy megyei városban végzendő olyan egyszerűbb javítási munkálatra amelynek értéke vagy évi értéke 5.000 forintot nem halad meg, továbbá a 10.000 forintot meg nem haladó értékű fuvarozásra nyilvános szóbeli versenytárgyalás is tartható.

(2) Szóbeli versenytárgyalás tartása esetében a Szabályzatnak a nyilvános írásbeli versenytárgyalásra vonatkozó rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

1. a versenytárgyalási hirdetményben fel kell tüntetni, hogy a megrendelő hivatal a közszállitást nyilvános szóbeli versenytárgyalás utján fogja vállalatba adni, amikoris a vállalkozók vagy meghatalmazottaik ajánlataikat szóban tehetik meg és a szükséges igazolásokat is csak bemutatni tartoznak;

2. szóbeli versenytárgyalás esetén is lehet a versenytárgyalás megkezdésének időpontjáig írásbeli ajánlatot benyujtani. Az a vállalkozó, aki írásban tett ajánlatot, a szóbeli versenytárgyaláson is résztvehet és ott írásbeli ajánlatának feltételeit előnyösebbre módosíthatja;

3. bánatpénzt letenni nem kell;

4. a vállalkozók vagy meghatalmazottaik a szóbeli versenytárgyalás megkezdése előtt kötelesek a következő záradékkal ellátott versenytárgyalási hirdetményt aláírni: "A vállalatbaadásra kerülő munka helyszínét megtekintettem, az elvégzendő munka körülményeit részleteiben is ismerem és odaítélés esetére a versenytárgyalási hirdetményben foglalt feltételeket a szóbeli tárgyaláson tett legelőnyösebb árajánlatom mellett magamra nézve kötelezőnek ismerem el";

5. a Szabályzat 39. és 43. §-a rendelkezéseinek megfelelően alakított bizottság elnöke -az esetleges írásbeli ajánlatok felolvasása után - egyenként hívja fel ajánlattételre a vállalkozókat. A vállalkozók első nyilatkozatuk után ajánlataikat mindaddig módosíthatják, amíg előnyösebb ajánlatot már senki sem kiván tenni;

6. minden ajánlat lényeges tartalmát azonnal jegyzőkönyvbe kell foglalni;

7. a döntést - amennyiben lehetséges -közvetlenül a szóbeli versenytárgyalás után közölni kell a vállalkozókkal. A döntést és megokolását jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ha a szóbeli versenytárgyalás után nem hozható mindjárt döntés, ezt a körülményt a döntést akadályozó okok megjelölésével a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni;

8. a jegyzőkönyvet a bizottság tagjain kívül a vállalkozók is aláírják. A vállalkozót szóbeli ajánlata akkor is köti, ha a jegyzőkönyvet bármilyen okból alá nem irja.

(3) Az iparügyi miniszter a szóbeli versenytárgyalás alkalmazásának feltételeit rendelettel, az érdekelt miniszterekkel egyetértve, az előbbi bekezdésekben foglaltaktól eltérően is szabályozhatja.

28. § (1) A közszállitással megbízott vállalkozó köteles a mintát a vállalatbaadástól (az odaítélés közlésétől) számított 3 nap alatt pecsétjével ellátni, vagy cégszerű aláírását tartalmazó feliratot a mintadarabra erősíteni.

(2) A vállalkozó kérelmére a teljes értékű mintadarabot be kell számítani a teljesítésbe, kivéve, ha a mintaazonosság kétségtelenné tételé végett a mintadarabnak a végleges átvételig való használatbavétel nélküli megőrzése szükséges.

(3) A mintáknak az anyagvizsgálat során előálló értékcsökkenéséért vagy teljes elhasználódásáért a megrendelő hivatal kártérítéssel nem tartozik. Az ilyen mintadarabok a teljesítésbe nem számíthatók be.

(4) A köszállitással megbízott vállalkozó teljesítésbe be nem számitott mintáját a végleges átvételig (a jótállási idő elteltéig) meg kell őrizni és ez időpont után - az odaítélésnél mellőzött vállalkozók mintáit pedig közvetlenül végérvényes odaítélése után - a vállalkozók rendelkezésére kell bocsátani.

(5) A megrendelő hivatal a végérvényes odaitéléstől számitott 5 napon belül köteles a 10 forintot meghaladó értékű minta rendelkezésre bocsátásáról a megbízásban nem részesült vállalkozót írásban értesíteni és figyelmeztetni arra, hogyha az értesítés kézhezvételétől számított 16 nap alatt a mintadarabot el nem szállittatja, annak esetleges megrongálódásáért vagy elkallódásáért a megrendelő hivatal kártérítéssel nem tartozik.

29. § (1) A megrendelő hivatal indokolt esetben anyagbeszerzésre előleget adhat. Az előleg biztosításáról megfelelő módon (bankkezességi nyilatkozat, állami hatóság által üzleti biztositékként elfogadható érték letétele, keretbiztositéki jelzálogjog bekebelezése stb.) gondoskodni kell.

(2) A megrendelő hivatal köteles az előleg felhasználását ellenőrizni. Az ellenőrzéshez szükséges adatokat a vállalkozó a megrendelő hivatal felhívására köteles rendelkezésre bocsátani és a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni.

(3) Az előlegnek a megadott céltól eltérő felhasználása a sikkasztásra megállapított szabályok szerint büntetendő. A bűnvádi eljárás a megrendelő feljelentésére indul meg.

30. § A Szabályzat 63. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(1) Az egységárat (vállalati összeget) arányosan meg kell változtatni, ha az illetékes hatóság a közszállitási ügyletből származó vagy a szállítandó árut (munkálatot) közvetlenül terhelő alább felsorolt egységártényezőket az ajánlat benyújtásának és a szállítás (munkálat) befejezésének időpontja között megváltoztatta vagy megváltoztatásukat engedélyezte. Ezek az egységártényezők a következők: adó, illeték, közüzemi díj vagy más közszolgáltatás dija, devizafelár, vámtétel, vasuti és hajózási díjtétel, egyéb fuvardíj, munkabér, munkabér jellegű juttatás (karácsonyi segély stb.) alkalmazottak után fizetendő társadalombiztosítási (baleseti, betegségi, öregségi, rokkantsági, özvegységi árvasági, bányanyugbér-biztositási, családi pótlék céljára fizetett stb.) járulék, illetőleg díj, a szállított áru (munkálat) vagy, annak előállításánál felhasznált anyag, illetve energia ára. Ugyanilyen egységártényezőnek kell tekinteni a vállalkozó által jogszabály alapján a munkások helyeit fizetett közterhek megváltoztatásából, ujabb ilyen közterhek bevezetéséből vagy a vállalkozóra áthárításából származó költséget is.

(2) Az egységár (vállalati összeg) csak az ártényezők változásának időpontja után teljesített szállitásrészre (munkálatrészre)és csak ez időpont után történt anyagbeszerzésre nézve változtatható meg. A részfizetés vagy előleg összegének megfelelő szállitásrészre (munkálat-részre) vonatkozóan azonban a részfizetés, illetve a előleg kifizetése után az egységár (vállalati összeg) nem változtatható meg.

(3) Az ártényezőknek a végszámla kiállítására előirt időpontig történt visszamenőleges hatályu megváltoztatását is figyelembe kell venni, ha annak következtében a vállalkozót a közszállitásból, kifolyólag összegszerűen kimutatható tényleges többletköltség terheli. Ugyanígy figyelembe kell venni a visszamenőleges árváltoztatást, ha a részfizetés vagy az előlegadás időpontjánál korábbi időre hat vissza.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt ártényezők megváltoztatásából eredő különbözetre kezelési költséget (regiet) és hasznot csak az ajánlatban feltüntetett kezelési költség (regie) és haszon százaléknak a felével lehet számítani.

(5) Ha a vállalkozó az ajánlattétel idejében érvényes hatósági árnál alacsonyabban tett ajánlatot, a közszállitás teljesítése idejében érvényes árat olyan arányban kell csökkenteni, amilyen arányban az elfogadott ajánlati ár az ajánlattétel idején érvényes hatósági árnál alacsonyabb volt.

(6) Az egységár (a vállalati összeg) az előző bekezdésekben meghatározott előfeltételek fennállása esetén is csak a vállalkozó kellő igazolásokkal felszerelt írásbeli kérelmére emelhető.

(7) A vállalkozó ajánlatának visszavonása esetén akkor is elveszti bánatbénzét, ha az ajánlat benyujtása és a szerződéskötés időpontja között történt árváltozásra hivatkozással lép vissza ajánlatától.

31. § A Szabályzat 69. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.

32. § A Szabályzat 72. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(1) A megrendelő hivatal a vállalkozó előzetes értesítése után a szerződéstől elállhat, a szerződésben kikötött kötbért, valamint a kötbér összegét meghaladó kárának megtérítését követelheti és e mellett a szállítást vagy munkálatot a vállalkozó terhére és veszélyére Szabályzatban és a jelen rendeletben előirt módon biztosíthatja:

1. ha a vállalkozó a hazai beszerzésre vagy a magyar honos munkaerők alkalmazására vonatkozó kötelezettségét megszegi (Szabályzat 86. §);

2. ha a vállalkozó az előirt határidő alatt biztosítékot nem nyujt, illetőleg a biztosítékká átalakult bánatpénzt a kikötött biztosíték összegére ki nem egésziti (Szabályzat 31. §);

3. ha a vállalkozó a megcsonkult biztosíték kiegészítését elmulasztja és a biztosíték a vállakozó járandóságából levonás utján sem egészíthető ki;

4. ha a vállalkozó a biztosíték nyújtására megszabott határidő eltelte után bejelenti, hogy a szerződést teljesíteni nem tudja, illetőleg teljesíteni nem hajlandó;

5. ha a vállalkozó elmulasztja annak bejelentését, hogy a teljesítést elháríthatatlan, esemény vagy a vállalkozó terhére nem róható egyéb ok akadályozza (jelen rendelet 33. §);

6. ha a vállalkozó a szerződésből származó jogait és kötelezettségeit a megrendelő hivatal előzetes engedélye nélkül másra átruházza, vagy a közszállitást, illetve annak egy részét alvállalatba adja;

7. ha a vállalkozó a teljesitést az előirt időben nem kezdi meg, vagy a megkezdett teljesítést félbeszakítja;

8. ha a vállalkozó a teljesitést a szerződésben megállapított vagy utólag engedélyezett határidő alatt be nem fejezi;

9. ha a vállalkozó a meg nem felelő és ezért ét nem vett áru (mű) helyett az esetleg engedélyezett uj határidő alatt megfelelőt nem szállít.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a megrendelő hivatalnak azt a jogát, hogy a szerződéstől az általános magánjogi szabályokban meghatározott esetekben is elállhat

33. § A Szabályzat 76. §-át a kővetkező rendelkezések egészítik ki:

(1) Ha a teljesitést elháríthatatlan esemény vagy a vállalkozó terhére nem róható egyéb ok akadályozza, köteles erről a vállalkozó, a teljesítést gátló körülmény beálltát követő 8 nap alatt, a megrendelőt írásban értesíteni. Ha az elháríthatatlan esemény az értesítés lehetőségét is kizárja, a határidőt az akadály megszűnésének napjától kell számítani.

(2) A megrendelő hivatal jogosult felbontani a szerződést, ha a késedelmes teljesités sulyos károsodását okozhatja.

34. § A Szabályzat 80. §-ának (5) bekezdése következőképen módosul:

A biztosítékul vagy a biztositék kiegészítésére levont összeget, továbbá a felülvizsgálati részletet a vállalkozó készpénz helyett bánatpénz letételére alkalmas értékekben is leteheti.

35. § A vállalkozó köteles a szabályszerűen kiállított és mellékletekkel felszerelt végszámlát szállításnál az átvételi elismervény kézhezvételétől, munkálatnál a befejezést igazoló vagy számlázásra jogosító okmány, illetve a számla benyujtására vonatkozó felhívás kézhezvételétől számitott 8 nap alatt benyujtani. A megrendelő hivatal a vállalkozó indokolt kérelmére a végszámlák beterjesztésére haladékot adhat.

36. § A Szabályzat 82. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(1) A versenytárgyalási hirdetményben (ajánlati felhívásban) és a külön szerződési okiratban az alábbi mértékű kötbér köthető ki:

1. arra az esetre, ha a vállalkozó a hazai beszerzésre vonatkozó kötelezettségeit [Szabályzat 86. § (1) bekezdése] megszegi: a vállalati összeg, több éves szerződésnél az egy évre eső járandóság 20%-a;

2. arra az esetre, ha a vállalkozó a hazai termelők megnevezésére, illetve bejelentésére vonatkozó kötelezettségét [Szabályzat 86. § (2) bekezdés] elmulasztja: a vállalati összeg 10%-a;

3. arra az esetre, ha a vállalkozó megszegi azt a kötelezettségét, hogy munkásainak az ajánlatában megjelölt munkabéreket fizesse (Szabályzat 65. §): a válalati összeg 20%-a;

4. arra az esetre, ha a vállalkozó a biztositék letételét, illetőleg kiegészítését elmulasztja (Szabályzat 31. §): a vállalati összeg 2%-a, bánatpénz nyujtása esetén a bánatpénz összege;

5. a jelen rendelet 32. § (1) bekezdésének pontjában megjelölt szerződésellenes magatartás esetére: a vállalati összeg 5%-a;

6. arra az esetre, ha a vállalkozó a szerződésben megállapított vagy utólag engedélyezett határidőt tullépi, vagy a meg nem felelő és ezért át nem vett áru (mű) helyett az esetleg engedélyezett uj határidő alatt megfelelőt nem szállít: a késedelem minden napja után a hátralékos szállítás értékének, munkálatnál a munkálat egész értékének bizonyos százaléka, vagy a késedelem minden napja után meghatározott összeg köthető ki kötbérként. A késedelem miatt kiszabható kötbérek összege nem haladhatja meg az említett értékek 20%-át.

(2) A közszállitási szerződés alapján bármilyen címen követelhető kötbér együttes öszszege a közszállitás egész értékének 20%-át nem haladhatja meg.

(3) A kötbérre vonatkozó kikötést a versenytárgyalási hirdetménynek (ajánlati felhívásnak) tartalmaznia kell.

(4) A megrendelő hivatal a kötbér mellett a kötbér összegét meghaladó kárának megtéritését is követelheti. Abban az esetben pedig, ha a kikötött kötbér a vállalkozó szerződésellenes magatartásával okozott kárhoz képest aránytalanul magas, a kötbér összegét az a megrendelő hivatal, amelynek javára a kötbér esik, birói döntés nélkül is mérsékelheti. Ha a mérséklés összege meghaladná a szerződésben meghatározott kötbér összegének a felét, az illetékes miniszter előzetes hozzájárulását kell kérni.

(5) A szerződés nem teljesítése miatt a vállalkozó nem köteles kötbért fizetni, ha a teljesitést elháríthatatlan esemény, vagy terhére nem róható más körülmény akadályozza.

37. § A Szabályzat 83. §-ának (1) bekezdését a következő rendelkezés egészíti ki:

Végleg, vagy meghatározott időre kizárható az a vállalkozó is, aki ajánlatában az alkalmazottjának munkaidejére, fizetésére (munkabérére) vagy fizetéses szabadságára vonatkozó rendelkezések meg nem tartása miatt történt elitélése tekintetében valótlan adatot szolgáltatott.

38. § A közszállitási igazgatás központi ellenőrzése és irányítása az iparügyi miniszter hatáskörébe tartozik. Az iparügyi miniszter ennélfogva minden megrendelő hivataltól - az érdekelt miniszter egyidejű értesítése mellett - közvetlenül kérhet tájékoztatást, illetve jelentést, intézkedhetik az iratok beterjesztése vagy a műszaki szempontokra ki nem terjedő helyszíni ellenőrzés iránt, és a közszállitások szabályszerű lebonyolítása, valamint az egységes gyakorlat biztosítása végett szükségesnek tartott utasítások kiadására az illetékes minisztert felkérheti. A megrendelő hivatal felterjesztését minden esetben az illetékes miniszter utján köteles megtenni.

39. § (1) Abból a célból, hogy a közszállitási igények az ország teljesítő képességével összhangban, szükség szerint megfelelő területi és időbeli elosztásban nyerjenek kielégítést, az iparügyi miniszter minden évben összeállíthatja és a Közszállitási Évkönyvben közzéteheti a következő költségvetési évre vonatkozó országos beszerzési tervet.

(2) Az országos beszerzési terv összeállításához szükséges adatokat az iparügyi miniszter a Szabályzat hatálya alá eső megrendelőktől közvetlenül kérheti be.

40. § (1) A közszállításoknak az észszerű gazdaságosság és takarékosság szempontjai szerint történő egységes irányítása, a több tárcát érdeklő beszerzések szükségesnek mutatkozó közös lebonyolítása és a közszállitási ügyekben előterjesztett jogorvoslatok végső fokon való elbírálása az iparügyi minisztériumban szervezett Közszállitási Tanács hatáskörébe tartozik.

(2) A Közszállitási Tanács elnökét és egy tagját az iparügyi miniszter nevezi ki az iparügyi minisztérium tisztviselői közül. További egy-egy tagot nevez ki valamennyi tárcával rendelkező miniszter és a Gazdasági Főtanács Tagja továbbá - kizárólag az 1870: XVIII. törvénycikkben és e törvényt kiegészítő jogszabályokban meghatározott ellenőrzési jogának hatályosabb érvényesítése, valamint a saját beszerzésével kapcsolatos ügyek tárgyalása végett - a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke által kinevezett tag. Minden tag kinevezésével egyidejűleg egy póttagot is ki kell nevezni. A Tanács elnökének, tagjainak és póttagjainak megbízatása 3 évig, az első megbizatás 1949. évi december hó 31. napjáig tart.

(3) A Közszállitási Tanács ügyrendi szabályzatát a Közszállitási Tanács teljes ülése állapítja meg. A Tanácsot elsőizben az iparügyi miniszter hivja egybe, ugyancsak ő gondoskodik - költségvetése terhére - a Tanács működésével kapcsolatos költségekről, valamint a szükséges irodai munkaerőkről és helyiségekről is.

41. § (1) A Közszállitási Tanács teljes ülése a közszállitások egységes irányelvek szerinti leggazdaságosabb lebonyolítása érdekében közszállitási ügyekben elvi jelentőségű véleményt adhat, javaslatot tehet, intézkedést- kezdeményezhet. A 100.000 forint értéket vagy évi értéket meghaladó közszállitások vállalatbaadása előtt a megrendelő hivatal kérheti a Tanács állásfoglalását, a Tanács azonban az említett értékhatárt meghaladó közszállitások vállalatbaadásával kapcsolatosan az odaítélés előtt saját kezdeményezéséből is állást foglalhat; az odaítélés felől mindkét esetben a megrendelő hivatal dönt. Ha a közszállitást miniszter (Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke) adta vállalatba, a közszállitással kapcsolatban előterjesztett panasz felett a Közszállitási Tanács meghallgatása után kell döntenie.

(2) A több tárcát érdeklő beszerzések közős lebonyolítására a Közszállitási Tanács előterjesztést tehet a minisztertanácshoz. Ha a minisztertanács a központi beszerzést rendeli el, a Közszállitási Tanács a jelen rendelettel megszüntetett Közszállitási Tárcaközi Bizottságnak az 1180/1930. ME rendelet (Rendeletek Tára 57. lap) 20-22. §-ában szabályozott hatáskörében, e §-ok rendelkezései szerint jár el. Az odaítélésre (vállalatbaadásra) vonatkozó javaslat elkészítésénél csak a beszerzésben érdekelt tárcák kiküldötteinek, valamint az iparügyi miniszter, a pénzügyminiszter és a Gazdasági Főtanács kiküldöttjének van szavazati joga.

42. § (1) A közszállitási ügyekben előterjesztett jogorvoslatok felett végső fokon a Közszállitási Tanács - három tagu jogorvoslati tanácsban - dönt.

(2) A jogorvoslattal megtámadott közszállitási ügyben a Közszállitási Tanács az elnök és két tag részvételével határoz. A tagok közül az egyik az iparügyi miniszter által, a másik a tárgy szerint érdekelt miniszter által kinevezett tag.

(3) A miniszterek a hozzájuk felterjesztett jogorvoslatokat tárgyalásra előkészítve a Közszállitási Tanács elnökének küldik meg.

43. § (1) Azt, aki nyilvánvalóan alaptalanul él jogorvoslattal a Közszállítási Tanács jogorvoslati tanácsa a nyertes vállalkozói ajánlati összegének 1%-áig terjedhető, de legalább 100 forint összegű pénzbirságban marasztalhatja. Ha a fellebbezést középfoku közigazgatási hatóság birálta el és a fellebbező felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő, a középfokú hatóság a pénzbírság kiszabására vonatkozó esetleges indítványát, határozatának jogerőre emelkedése után, a szükséges iratokkal együtt a Közszállitási Tanácshoz terjeszti fel.

(2) A pénzbirságot közadók módjára kell behajtani és az esetleges bánatpénzből le kell vonni. A pénzbírságot az iparügyi tárca "Ipari célok" költségvetési cim "Kötbérek" elnevezésű bevételi rovatának megfelelő postatakarékpénztári bevételi számla javára kell befizetni.

44. § (1) A megrendelő hivataloknak a Szabályzattól eltérő rendelkezései, valamint a Szabályzat rendelkezései ellenére engedélyezett kivételek e rendelet életbelépésével hatályukat vesztik. Ez a rendelkezés a folyamatban levő közszállitási szerződések rendelkezéseinek érvényét nem érinti.

(2) A megrendelő hivatalok a közszállitások gyakorlati lebonyolítását szabályozó általános rendelkezéseiket (ajánlati-, szállítási-, versenytárgyalási-, munka stb. feltételeket) e rendelet hatálybalépése napjától számitott 60 nap alatt a Szabályzat és e rendelet rendelkezéseinek megfelelően módosítani kötelesek.

45. § A közlekedés ujjáépítésének meggyorsítása érdekében e rendelet 4. §-a (1) bekezdésének, valamint a 13. és 42. §-ának rendelkezései nem vonatkoznak a közlekedésügyi miniszter hatáskörébe tartozó hidak, a Magyar Államvasutak és a Magyar Posta helyreállításával és fenntartásával kapcsolatos közszállitásokra.

46. § (1) A Szabályzat első részében és a jelen rendeletben felsorolt mindazokban az építési ügyekben, amelyek az 1946: XXIV. törvénycikk értelmében az építés- és közmunkaügyi miniszter hatáskörébe tartoznak, az építés-és közmunkaügyi miniszter az iparügyi miniszter hozzájárulásával intézkedhetik.

(2) Építési anyagok tekintetében a hazai beszerzés kötelezettsége alól az iparügyi miniszter az épités- és közmunkaügyi miniszter meghallgatásával adhat felmentést.

47. § (1) A jelen rendelet 1947. évi augusztus hó 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő közszállitásoknál is megfelelően alkalmazni kell. Végrehajtásáról - törvényhatóságoknál és községeknél a belügyminiszterrel, egyébként az illetékes miniszterrel egyetértésben - az iparügyi miniszter, a 46. §-ban megjelölt ügyekben pedig - az iparügyi miniszterel, a törvényhatóságok és községek háztartását érintő kérdésekben a belügyminiszterrel is egyetértésben - az építés- és közmunkaügyi miniszter gondoskodik.

(2) E rendelet hatálybalépésével az 1180/1930. ME rendelet - kivéve a 20-22. §-át -, továbbá a 71300/1938. IpM, a 21200/1942. IpM a 40900/1943. IpM és a 24900/1944. IpM rendelet hatályát veszti.

Budapest, 1947. évi július hó 17-én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök