1090/1948. (II. 8.) Korm. rendelet
a közhasználatú gépjáróművállalatokról szóló 1930. XVI. törvénycikk egyes rendelkezéseinek újabb kiegészítése és módosítása tárgyában
A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1947. XXVI. törvénycikkel meghosszabbított, továbbá az 1947. XI. tc 147. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
I. FEJEZET
Magyar Teherautófuvarozók Országos Szövetkezet
1. § (1) A Magyar Teherautófuvarozók Országos Szövetkezete (továbbiakban: Mateosz) az ország esetenkint fuvarozó közhasználatú tehergépjáróművállalatainak kizárólagos szervezete.
(2) Az 1930. XVI. tc. (a továbbiakban: K. G. T) 2. §-ának 2. b) pontjában meghatározott árufuvarozási gépjáróművállalat engedélyese köteles a Mateoszba belépni és engedélyokiratát ott letétbe helyezni. Üzemét csak ennek teljesítése után kezdheti meg.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezés az állam és az állami üzemek által fenntartott, valamint az állam tulajdonát képező és állami érdekeltségű árufuvarozási gépjáróművállalatokra nem vonatkozik.
(4) Ha az (1) bekezdésben említett árufuvarozási gépjáróművállalat engedélyese, engedélyokiratának érvényességi ideje alatt a Mateoszból kilép, köteles engedélyokiratát a közlekedésügyi miniszternek visszaszolgáltatni. Ha pedig az engedélyes engedélyokiratának érvénye megszűnik, a tagot a Mateoszból ki kell zárni.
2. § (1) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott árufuvarozási gépjáróművállalat létesítésére és fenntartására vonatkozó engedélyokirat kiadása iránt a kérelmet a Mateosz útján kell a közlekedésügyi miniszter elé terjeszteni, aki a kérelem tárgyában a Mateosz meghallgatása után határoz.
(2) A Mateosz egyidejűleg köteles nyilatkozni abban a kérdésben is, hogy a folyamodó a Mateosz alapszabályában a tagságra megállapított feltételeknek megfelel-e.
3. § Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott árufuvarozási gépjáróművállalat létesítésére és fenntartására új engedély csak annak a természetes személynek adható ki, aki a K. G. T.-ben, illetőleg ennek végrehajtása tárgyában kiadott 57000/1931. KM rendeletben (Rendeletek Tára 1285. oldal) felsorolt feltételeken felül;
a) megbízhatóságát 3 hónapnál nem régibb keletű erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja,
b) igazoló bizottság határozatával bizonyítja, hogy igazolták,
c) hatósági vagyoni bizonyítvánnyal igazolja hogy bármely más forrásból eredő jövedelme a havi 600.- Ft-ot nem haladja meg és hogy
d) a 155000/1945. BM rendelet (Magyar Közlöny 1946. évi 22. szám) 2. §-ában említett, az üzembentartani kívánt gépjárómű vezetésére jogosító közhasználatú gépjáróművezetői igazolvánnyal rendelkezik.
4. § Mindazok a természetes és jogi személyeik, akiket a Mateosz az 1947. évi február hó 1. napjáig tagjai sorába felvett, az 1948. évi március hó 31. napjáig tagok maradhatnak, hacsak engedélyokirat kiállítása iránt benyújtott kérelmüket a közlekedésügyi miniszter korábban el nem utasítja.
5. § (1) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott árufuvarozási gépjáróművállalat köteles működését a Mateosz által, az üzemvezetés, a fuvarozás lebonyolítása, a használható gépjáróművek, azok fajtája, szerkezete és felszerelése, továbbá a biztosítás, a beszerzés, úgyszintén a gépkocsi elhelyezése és javítása tekintetében megállapított irányelvek szerint gyakorolni, a Mateosz mindenkori üzemtervét, valamint üzleti és egyéb szabályait és azok végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit pontosan megtartani.
(2) Az előbbi bekezdésben említett kötelezettség felsorolását az engedélyokiratba is bele kell foglalni.
6. § A Mateosz-nak ténylegesen fuvarozó tagjai a szövetkezettel szolgálati viszonyban álló fizetett alkalmazott nem lehet.
7. § Az ügyvezető (vezérigazgató), valamint az igazgatók szolgálati szerződését a közlekedésügyi miniszter a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértésben hagyja jóvá.
8. § A Mateosz kötelékébe tartozó árufuvarozási gépjáróművállalatok működését a közlekedésügyi miniszter a Mateosz utján is ellenőrizheti. Az ellenőrzés módját és részletes szabályait a közlekedésügyi miniszter állapítja meg.
II. FEJEZET
A géperejű bérkocsivállalatok szövetkezetei
9. § (1) A 4720/1942. ME rendelet (Rendeletek Tára 1661. oldal) 1. §-ában meghatározott géperejű bérkocsivállalat engedélyese köteles a 41000/1944. KKM rendelet (Rendeletek Tára 1231. oldal) 33. §-a alapján alakult szövetkezetbe (továbbiakban: szövetkezet) belépni.
(2) Amennyiben a szövetkezet valamely városban vagy községben már megalakult, az (1) bekezdésben említett engedélyes ennek a kötelezettségének a jelen rendelet hatálybalépését követő harminc napon belül köteles eleget tenni.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés az állam és az állami üzemek által fenntartott, valamint az állam tulajdonát képező és állami érdekeltségű géperejű bérkocsivállalatokra nem vonatkozik.
(4) Ha a 9. § (1) bekezdésében említett géperejű bérkocsivállalat engedélyese engedélyokiratának érvényességi ideje alatt a szövetkezetből kilép, köteles engedélyokiratát a törvényhatóság, első tisztviselőjének visszaszolgáltatni. Ha az engedélyes engedélyokiratának érvénye bármely okból megszűnik, a tagot a szövetkezetből ki kell zárni.
10. § A jelen rendelet 2., 5., 6., 7. §-ainak rendelkezéseit értelemszerűen a 9. §-ában említett szövetkezetek tekintetében is alkalmazni kell.
III. FEJEZET
Vegyes rendelkezések
11. § Magánhasználatú személy-, illetve tehergépjáróművet bérbeadni vagy más jogalapon átengedni csak akkor szabad, ha az csupán átmeneti jellegű és nem keresetszerű. [57000/1931. KM rendelet 1. § (1) bekezdése és 55900/1946. KözlM rendelet (Magyar Közlöny 228. szám) 8. §-a.]
12. § (1) A K. G. T. hatálya alá tartozó közhasználatú gépjáróművállalat a fuvarozást teljesíteni köteles, ha:
a) a vállalat érvényben lévő fuvarozási feltételeit és egyéb rendelkezéseit teljesítik,
b) a fuvarozás a rendes fuvarozási eszközökkel lehetséges,
c) a fuvarozást nem akadályozzák olyan körülmények, amelyeket a vállalat ki nem kerülhet és amelyeknek elhárítása tőle nem függött.
(2) A fuvarozás elvállalása megtagadható, ha a fuvarozást a kívánt útvonalon a rendelkezésre álló gépjáróművel a gépjárómű, illetőleg a küldemény, vagy személy biztonságának veszélyeztetése nélkül teljesíteni nem lehet.
13. § A K. G. T. 7. §-a második bekezdésének 2. pontja az alábbiakkal egészíttetik ki:
Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra az alkalmazottakra, akiket a közlekedésügyi miniszter jelölése alapján állami vagy állami érdekeltségű, vagy állami kezelésbe vett vállalatok közgyűlése igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagnak megválaszt.
14. § A K. G. T. 37. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
Amennyiben a cselekmény kihágásnak nem minősül és súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, az engedélyező hatóság az e törvény 2. §-ának hatálya alá tartozó közhasználatú gépjáróművállalat engedélyesét rendbüntetésként 600 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújthatja, ha akár az engedélyes szegi meg az engedély kikötéseit, illetve a megállapított üzemi vagy üzletviteli szabályokat, akár az alkalmazott szegi meg azokat és az engedélyest alkalmazottjának felügyeletében mulasztás terheli.
15. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással büntethető az, aki magánhasználatú személy- vagy tehergépjárőművet a 11. §-ban foglalt rendelkezés megszegésével, vagy kijátszásával ad bérbe, vagy más jogalapon enged át használatra.
(2) Pénzbüntetés tekintetében az 1928. X. törvénycikk rendelkezései - a 8900/1946. ME rendeletben (Magyar Közlöny 173. szám) foglalt módosításokkal - irányadók.
(3) Kihágás miatt az eljárás az államrendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglaltak szempontjából szakminiszternek a közlekedésügyi minisztert kelt tekinteni.
16. § (1) Jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével az 1150/1944. ME rendelet (Rendeletek Tára 265. oldal), az 57000/1931. KM rendelet 1. §-ának (3) bekezdése az 56876/1933. KKM rendelete; a 115900/1941. KKM rendelet, valamint a 41000/1944. KKM rendeletnek a jelen rendelettel ellenkező és megegyező rendelkezései hatályukat vesztik.
Budapest, 1947. évi november hó 21-én.
Dinnyés Lajos s. k.
miniszterelnök