13000/1948. (XII. 18.) Korm. rendelet

(Közigazgatás szám: 6230)

az állami gazdálkodás és számtartás módosításáról

A magyar köztársaság kormánya az 1946: XVI. tc. 1. g-ában foglalt és legutóbb az 1948: XXIV. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli;

I. Gazdálkodás

1. § (1) Az állami költségvetés változatlanul bruttó rendszerben

készül

(2) Mind a kiadásoknál, mind a bevételeknél négyféle kezelés (osztály) van:

rendes,

átmeneti,

rendkívüli és

hitelműveleti, kiegyenlítő kezelés (osztály).

(3) A kiadások és bevételek költséghelyek (államcélok és tárca stb. feladatok) szerint csoportokba, fejezetekbe, címekbe, alcímekbe; költségnemek szerint kezelésekbe (osztályokba), rovatokba, alrovatokba soroltatnak. A rovatok, alrovatok azonos természetű kiadásokat, illetve bevételeket foglalnak össze minden költséghelyen.

(4) A költségvetés az előző bekezdés szerint szerkezetileg csoportokra, fejezetekre, címekre, alcímekre, kezelésekre (osztályokra), rovatokra, alrovatokra tagozódik.

(5) Ezeknek a tagozatoknak állandó rendszámai vannak. A csoport, fejezet, cím, alcím négyjegyű száma a költséghelyet, a kezelés (osztály), rovat, alrovat háromjegyű száma pedig a költségnemet mutatja.

(6) A részteles költségvetésben továbbra is el kell választani egymástól a közigazgatási és az üzemi részt.

(7) A költségvetés alaki rendjéhez az államgazdálkodás és számtartás egész területén alkalmazkodni kell.

2. § (1) Az állami pénzkezelésben 1948 december 31-én a posta takarékpénztári csekk-kezelés rendszere megszűnik. Az eddigi postatakarékpénztári számlák helyett az elsőrendű utalványozó hatóságok részére az alrovatokkal azonos számozású és elnevezésű "költségvetési hitelszámlákat", illetőleg "költségvetési bevételt számlákat" kell nyitni.

(2) E számlákat a költségvetési csoport, fejezet, cím, alcím, kezelés (osztály), rovat, alrovat rendszámaiból összetett hétjegyű számmal, továbbá a számtulajdonos kezdőbetűiből, valamint az alcím, alrovat és kezelés (osztály) nevéből álló elnevezéssel kell megjelölni. [1. § (5) bek.)

(3) Az egyes alcímek keretébe tartozó külső szervek (hatóság, hivatal, Intézet stb.) számára szervenkint két számlát kell nyitni: egy "javadalomszámlát" a kiadások, egy "bevételi számlát" a bevételek kezelésére.

(4) A javadalomszámlák száma egyelőre változatlanul a régi ellátmányszámlák száma marad. A postatakarékpénztár azonban köteles e számlákat saját feljegyzéseiben a költségvetési alcím négyjegyű számával is megjelölni.

(5) Az egyelőre még fenntartott régi bevételi számlák számozása szintén változatlan marad. A postatakarékpénztár e számlákat is a (4) bekezdésben említett módon köteles megjelölni.

(6) A pénzügyminiszter a költségvetési hitelszámlák és költségvetési bevételi számlák megnyitása iránt hivatalból, a külső szervek javadalomszámláinak és bevételi számláinak megnyitásáról pedig az illetékes miniszter megkeresése alapján intézkedik.

3. § (1) 1949 január 1-töl a költségvetési, pót- vagy rendkivüli hitelből eredő, továbbá a külön törvényes felhatalmazásokon alapuló kiadásokat és bevételeket a 2. §-ban említett posta-takarékpénztári számlákról kell teljesíteni, illetőleg azokra bevételezni.

Annak a gazdálkodó szervnek (hatóság, hívatni, intézet stb.), amelyik postatakarékpénztári számla felett nem rendelkezhet, felettes hatósága saját költségvetési hitel-, illetőleg javadalomszámlájáról az illető szerv számára nyitott költségvetési betétkönyvre (továbbiakban: "K" betétkönyv) készpénzellátmányt utal ki. Ez az eljárás altkor is, ha postatakarékpénztár! számlával rendelkező szervnél a házipénztári kezelés elkerülhetetlen. A postatakarékpénztár köteles a "K" betétkönyvön és saját feljegyzéseiben a vonatkozó költségvetési alcím négyjegyű számát feltüntetni. A "k" betétkönyvön kezelt ellátmány felhasználása és kezelése tekintetében a csekkbetétkönyv rendszeresítése tárgyában kiadott 6050/1948 Korm. rendelet irányadó.

(2) Meghatározott szervnek meghatározott céljára rendelt s a fennálló szabályok szerint elfogadható (nem tiltott) önkéntes adományból, segélyből, társadalmi gyűjtésből, hozzájárulásból eredő esetleges költségvetésen kívüli bevételeket és az ezek terhére foganatosított kiadásokat a költségvetésszerű kezeléstől szigorúan el kell különíteni. Ezeket a pénzeiket az érdekelt szervek nevére nyitott "Költségvetésen kívüli" betétkönyvön (továbbiakban "K K" betétkönyv) kell kezelni. Az ilyen betétkönyvek nyitását az illetékes miniszter haladéktalanul közölni köteles a pénzügyminiszterrel, aki azok fenntartásáról az illetékes miniszter meghallgatásával esetenkint dönt.

(3) A közhatósági felhíváson alapuló adományokat stb. az illetékes miniszternek e célra a hitelműveleti kezelésben nyitott bevételi számlájára kell befizetni. Az ilyen hitelműveleti bevételi számlával egyidőben és azonos elnevezéssel hitelműveleti kiadási számlát kell nyitni, amelyről az elsőrendű utalványozó hatóság hitelnyitás nélkül a bevételi számla mindenkori egyenlege erejéig utalványozhat.

4. § (1) Az egyes tárcáknak (elsőrendű utalványozó hatóságoknak) a kiadásaik fedezésére szükséges hiteleket igényléseik alapján a pénzügyminiszter havonkint bocsátja a költségvetési hitelszámlákon rendelkezésre. A miniszterek (elsőrendű utalványozó hatóságok) a havonkint szükséges hitelrészletek engedélyezése iránt a tárgyhónapot megelőző hó 15. napjáig három példányban hiteligénylési kimutatást terjesztenek a pénzügyminiszterhez. A hiteligénylési kimutatást (1. sz. minta) a részletes költségvetés beosztásának és tagozatainak megfelelően kell elkészíteni.

(2) A pénzügyminiszter a hiteligényléseket az érdekeltekkel letárgyalja, majd a Gazdasági Főtanács döntése után a kimutatásokat a megfelelő hasábban az engedélyezett hitelrészletek bejegyzésével kiegészíti és a kimutatások első példányát az Illetékes miniszter (elsőrendű utalványozó hatóság) költségvetési osztályának (csoportjának) vezetőjéhez juttatja. Ez - a számvevőségi igazgató útján - intézkedik aziránt, hogy az engedélyezett hitelrészleteket a számvevőségi osztályok az engedélyezett hitelrészletek nyilvántartásába feljegyezzék és hogy az utalványozásra jogosultak a hitelekről tudomást szerezzenek. A számvevőségek a feljegyzés megtörténtét a hitel-igénylési kimutatásra vezetett záradékkal igazolják,

(3) A pénzügyminiszter a hiteligénylési kimutatás iktatott másod- és harmadpéldányát a hitelek feljegyzése céljából postatakarékpénztárnak megküldi. A postatakarékpénztár a másodpéldányt záradékolva visszaküldi a pénzügyminiszter nek. A harmadpéldányt magánál tartja. A másodpéldányból a pénzügyminiszteri számvevőség központi csoportja feljegyzi az engedélyezett hitelrészleteket.

5. § (1) Az elsőrendű utalványozó hatóságok a hiteligénylési kimutatások adatai alapján rendelkezésükre bocsátott hiteleket az alájuk tartozó külső szervek (hatóságok, hivatalok. Intézetek stb.) közölt felosztják.

(2) A felosztott hitelrészleteket a postatakarékpénztárnak szóló "javadalmi utalvánnyal" (2. sz. minta) - a 7. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - az említett szervek nevére nyitott költségvetési javadalomszámlákra, illetve a "K" betétkönyvekre [3. § (1) bek.) kell átutalni.

(3) Akár a javadalomszámlára, akár "K" betétkönyvre történik az át- vagy kiutalás, az utalványozó hatóság egyidejűleg közölni tartozik az érdekelt alárendelt szervvel, hogy az egyösszegben át- vagy kiutalt javadalmat, ellátmányt milyen alrovatokon (tételeken) és mekkora összeg erejéig használhatja fel. [16. § (4) bek.] Ezt a felosztást a fizetési utalványok, illetőleg átutaló lapok megfelelő helyén (díjmentes közlemények) kell közölni. A számvevőség ellenőrzési osztálya [13. § (3) bek.] erről meggyőződni tartozik.

(4) Az alárendelt szerv (hatóság, hivatal, intézet stb.) vezetője, a mellérendelt számvevőség főnöke, illetve ahol mellérendelt számvevőség nincs, a szerv vezetője és az ellenőr köteles a rendelkezésre bocsátott javadalom (ellátmány) ősszegét a főhatóság által közölt megosztás szerint alrovatonkint (tételenkint) nyilvántartásba venni.

6. § Amennyiben a költségvetési törvény másként nem rendelkezik, hitelátruházást (virement) az alrovatok között sem lehet foganatosítani.

7. § (1) A csekk-kezelési rendszer megszűnése [2. § (1) bek.; következtében az utalványozó hatóságok 1949. január 1-től utalványokkal (2., 3., 4. és 5. sz. minták adnak utasítást: postatakarékpénztárnak arra, hogy a költségvetési hitelszámlák, illetve a javadalomszámlák terhére át-, vagy kiutalásokat foganatosítson.

(2) A költségvetési hitel- vagy Javadalomszámlák terhén utalvánnyal vagy javadalmi utalvánnyal lehet utalványozni A költségvetési hitelszámlákról javadalomszámlákra ("K" betétkönyvre) hitelt továbbadni, vagy javadalomszámlákról ellátmányt adni csak javadalmi utalvánnyal lehet. Hitelszámlákról vagy javadalomszámlákról fizetési kötelezettségből eredő tényleges fizetést teljesíteni csak utalvánnyal lehet.

(3) Az utalvánnyal csak egy számla terhére lehet egy vagy több tételt ki-, illetve átutalni. Több tétel ki- vagy átutalása esetén az utalványozott főösszeget az utalvány hátlapján tételenkint részletezni kell. Ez esetben is egy utalvánnyal vagy csak kiutalásokat vagy csak átutalásokat lehet elrendelni.

(4) A javadalmi utalvánnyal egyszerre több számla terhére is lehet egy vagy több tételt utalványozni. Egy javadalmi utalvánnyal ez esetben is csak átutalásokat (javadalom számlára) vagy csak kiutalásokat ("k" betétkönyvre) lehet elrendelni Az utalványosoknak és a terhelendő számláknak felsorolását a részösszegek megjelölésével a javadalmi utalvány hátlapjára kell vezetni. 8. §

Az utalvány érvényességi kellékei a következők:

1. az utalványozó hatóság megnevezése és címe,

2. az ügyirat száma,

3. a költségvetési év és költségvetési hely- és nemrend megjelölése számokkal,

4. a postatakarékpénztárnak szóló címzés,

5. ez a szó: "utalvány", illetve "javadalmi utalvány",

6. a postatakarékpénztárnak szóló fizetési (ki- vagy átutalási) meghagyás,

7. a fizetés (ki. vagy átutalás) időpontja,

8. a főösszeg számokkal és betűkkel,

9. keltezés.

10. az utalványozásra jogosult tintával írott sajátkezű aláírása és pecsétje,

11. a számvevőségi feljegyzés lap- és tételszáma,

12. a számvevőségi ellenjegyző aláirása és pecsétje.

13. a terhelendő számlák számlaszámai,

14. az utalványos neve, címe, illetve számlájának száma,

15. az utalványozás jogcíme,

16. az utalványozott összegek részletezése.

17. a hitelnyilvántartás adatai,

18. az utalványozott összegeket a fizetési utalványokkal, Illetőleg átutaló lapokkal egyeztető tisztviselő aláírása.

9. § (1) Az utalványok aláírására jogosított tisztviselők, a számvevőségi ellenjegyzésre jogosított számvevőségi főnök, Illetve helyettesei, vagy ahol számvevőség nincs, az ellenőr nevét, szokott aláírását és pecsétjét a postatakarékpénztárnak - a jelenleg is használatban lévő "állami csekkszámlákra vonatkozó aláírások csoportos bejelentése" elnevezésű nyomtatvány (zöld bejelentőlap, 6. sz. minta) felhasználásával - alcímenkint be kell jelenteni, annak feltűntetésével, hogy a bejelentettek közül kik jogosultak utalványozásra és kik ellenjegyzésre. A bejelentett adatok helyességét az elnöki osztály (hivatal vezetője) igazolja és a bejelentő lapokat továbbítja a postatakarékpénztárhoz.

(2) Az utalványok aláírására vagy ellenjegyzésére jogosítottak személyében vagy hivatalos pecsétjében beállott változásokat a postatakarékpénztárral esetenkint a kellő időben közölni kell.

10. § (1) Utalványtervezetet a számvevőséggel elkészíttetni tilos.

(2) Az utalványról a kiadmányozás után két tisztázatot kell készíteni. A tisztázat első példányát eredeti aláírásokkal, másodpéldányt pedig eredeti aláírás helyett hitelesítéssel (s. k. aláirás) kell ellátni.

(3) Az utalványtisztázatok elkészítésével együtt a fizetési utalványokat vagy átutaló lapokat (5. § (3) bek.] is ki keli állítani (7. a., 7. b. sz. minták.).

(4) A szükséges űrlapok (utalványok 2.. 3.. 4., 5. sz. minták, t zöld bejelentőlapok 6. sz. minta, a fizetési utalványok és átutaló lapok 7. a., 7. b. sz. minták) kinyomtatásáról és a rájuk vonatkozó igénylések kielégítéséről a postatakarékpénztár gondoskodik. Az elsőrendű utalványozó hatóságokat legkésőbb 1948 december 31-lg, a külső szerveket pedig legkésőbb 1949. április 30-ig köteles a szükséges űrlapokkal ellátni a postatakarékpénztár. A külső szervek addig, amíg a szükséges űrlapokkal ellátva nincsenek, de legkésőbb 1949 április 30-ig, javadalomszámláikról a meglévő csekkűrlapok felhasználásával rendelkezhetnek.

(5) Az utalvány és javadalmi utalvány űrlapok szigorú számadás tárgyát képezik.

11. § (1) Mindkét utalványtisztázatot a fizetési utalványokkal, illetve átutaló lapokkal együtt a számvevőség ellenőrzési osztálya (13. § (3) bek.) borítékba helyezi és kézbesítőkönyvvel vagy posta útján a postatakarékpénztárnak megküldi. Magánfeleknek utalványt kiadni nem szabad.

(2) A postatakarékpénztár az eredeti utalványt visszatartja saját elszámoláshoz csatolja. A másodpéldányt keltezéssel pecséttel ellátva, a számlakivonattal együtt, az illetékes hatóság számvevőségéhez, illetőleg ahol számvevőség nincsen, számlatulajdonoshoz visszaküldi.

(3) A segédhivatal az eredeti utalványtervezetet tartalmazó ügyirat kezelésekor az. utalványon feltüntetett csoport, fejezet, számaiból összetett négyjegyű számot az ügyiraton sorkönyvbe az eredeti iktatási szám mellett piros tintával jegyzi. Ezután az ügyirat az alcím számával azonos számú gyűjtőbe kerül az irattárban. Az eredeti okmányokat a számvevőség könyvelési osztályán az alrovat költségvetési számával azonos iratgyűjtőben alcímenkint elkülönítve kell elhelyeznl.

II. Számtartás

12. § (1) A számvevőség különálló szervezetének épségbentartása, ellenőrző munkájának eredményesebbé tétele, továbbá a számviteli rend és a szolgálat biztosítása érdekében a számvevőség egyes osztályai (csoportjai) vagy ezek tagjai a miniszteri ügyosztályokba, illetve az utalványozási joggal felruházott hatóságokhoz közigazgatási számvevői segédszolgálatra nem oszthatók be.

(2) Számvevőségi tisztviselők a miniszteri ügyosztályokba, illetve igazgató hatóságokhoz igazgatási (fogalmazási) teendők elvégzésére sem oszthatók be. Ez alól a miniszter a számvevőségi igazgató előterjesztésére kivételt tehet.

13. § (1) Egy költségvetési fejezeten belül az alcímek képezik a számadási ágakat. A hiteligénylés, a hitelnyilvántartás és felosztás, az utalványozás, a könyvelés, a számadás, a leltárvezetés, a pénzkezelési kimutatások stb. rendszere az alcímekre épül. [1. § (1) bek.]

(2) A miniszteri számvevőségek osztályait (csoportjait) az alcímek figyelembevételével kell megszervezni.

(3) A számvevőség csekkosztályának helyébe ellenőrzési osztályt kell szervezni. Az engedélyezett hitelrészletek nyilvántartásának vezetése [4. § (2) bek.], az utalványoknak a fizetési utalványokkal és átutalólapokkal való egyeztetése [5. 9 (3) bek.], az utalványoknak postatakarékpénztárhoz való megküldése [11. § (1) bek.] és az alrovat elszámolási ívek felülvizsgálata [16. § (3) bek.] ennek az osztálynak a feladatkörébe tartozik.

14. § (1) Az utalványozást megelőző érvényesítés (közigazgatási számfejtés) az előzetes számviteli ellenőrzés körébe tartozik, ezért a számvevőség a közigazgatási számfejtés tekintetében sincs az utalványozó hatóságnak alárendelve.

(2) A közigazgatási számfejtés alapját képező okmányokat (számla, kereset slb.) csak akkor lehet érvényesíteni, ha a hitelfedezet rendelkezésre áll és igazolva van:

1. a teljesítés (a munka elvégzése, a szállítás megtörténte, az átvétel elismerése),

2. az árak helyessége.

3. a köztartozás.

4. a leltárba, vagy anyagszámadásba vétel (napló (ételszáma).

(3) Ugyancsak fel kell tüntetni az esetleg felvett előlegek összegét és a vonatkozó elszámolási adatokat.

(4) Az érvényesítési záradék alakja:

Érvényes ........ Ft .... f, azaz ............., forint .... fillérrel ........ ac.........k.........r.........ar. terhére.

Keltezés és aláírás.

15. § (1) Minden hatóságnál, amely költségvetési hitelszámláról vagy javadalomszámláról utalványoz, akár van számvevősége, akár nincsen, az érvényben lévő tárcafőkönyvi nyomtatványok felhasználásával és az érvényben lévő szabályok szerint kell könyvelni. A főkönyveket be kell kötni, mutatóval és lapszámozással, valamint a hatóság (hivatal) vezetőjének hitelesítési záradékával kell ellátni.

(2) A főkönyveket a költségvetés beosztásának megfelelően, vagyis alcímenkint és ezeken belül kezelésenkint (osz-tályonkiun, elkülönítve kell berendezni úgy, hogy minden költségvetési alrovat részére külön-külön főkönyvi számlát kell nyitni. A kezelések (osztályok) egymást követik, a kezeléseken (osztályokon) belül pedig az alrovatok szerint nyitott számlák á költségvetés sorrendjében következnek.

(3) Ha a számvevőség adatszolgáltatása szempontjából szükséges, az alrovatonkint nyitott főkönyvi számlák a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával tételekre bonthatók.

(4) A főkönyvekből időszakonkint készített különböző ki-vonalok (utalványozási, megszüntetési és térítményi. jegyzékek; eredménykimutatások, pénzkezelési kimutatások stb.) szerkesztésénél a főkönyvek berendezését kell követni.

16. § (1) Azoknál a szerveknél, amelyek költségvetési hitéiből eredő készpénzellátmányból gazdálkodnak, költségvetési alcímenkint egy-egy - az egész havi forgalmai magában fog. laló - pénztári naplót kell vezetni.

(2) A fizetés jogosságára (utalvány), valamint a teljesítésre vonatkozó okmányokat (nyugta, ellennyugta stb.) a pénztári naplóhoz kell csatolni.

(3) A pénztári naplóval egyidejűleg alrovat elszámolási íveket (8. sz. minták) is kell vezetni. A 3. § (2) bekezdésében említett esetben is külön pénztári naplót és alrovat elszámolási iveket kell vezetni. Az alrovat elszámolási ívek biztosítják' a készpénzellátmányból gazdálkodó szerveknél a költségvetés tagozataihoz igazodó természetszerinti szisztematikus elszámolást.

(4) Ha a Külső szerv a részére egy összegben kiutalt ellátmányról felhasználási részletezést (5. § (3) bek.) nem kapott, köteles azt azonnal kérni. Az ellátmánynak a pénztári naplóba egy-egy összegben való bevételezésekor, az ellátmányt a felhasználási részletezés szerint az alrovat elszámolási ív megfelelő hasábjain be kell vételezni.

(5) A napi zárlat titán az ellátmány kezelését ellenőrző tisztviselő köteles a pénztári naplóból az alrovat elszámolási tv megfelelő hasábjaiba az aznapi kiállásokat és bevételeket átvezetni. Az alrovat elszámolási ívbe az előző havi ellátmánymaradványt és a tárgyhavi ellátmányokat zöld, a lerovásokat fekete, a térítményeket piros tintával kell ugyanabba, az alrovat hasábba bevezetni.

(6) Az alrovat elszámolási íveket havonta le kell zárni és róluk másolatot kell készíteni. A másolatot a felettes hatóság mellé rendelt számvevőséghez ellenőrzés és könyvelés céljából a tárgyhónapot követő hó- 5-ig fel kell terjeszteni. A számvevőség köteles egyes alrovatok eredeti okmányait vagy az összes eredeti okmányokat szigorlás céljára időnkint az ellenőrzendő szervektől rendszeresen bekérni. A bekért okmányokat egy hónapon belül vissza kell küldeni

(7) Az ellátmány kezelést és elszámolást az eredeti okmányok alapján a helyszínen is rendszeresen ellenőrizni kell. E célból a számvevőségnél állandó repülő bizottságokat kell szervezni.

17. § (1) A költségvetési, év végén a postatakarékpénztári. számlákat le kell zárni és a következő évre új számlákat kell nyitni.

(2) A költségvetési év végén a javadalomszámlák, valamint a készpénzellátmányok (pénztárban vagy K. betétkönyvön kezelt) maradványát vissza kell utalni illetve fizetni azokra a költségvetési hitelszámlákra, amelyekről az utalványozás történt.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel a posta-takarékpénztár a budapesti székhellyel rendelkező szervektől csak a költségvetési év utolsó hónapja utolsó előtti pénztári napjának déli 12 órájáig, a Budapesten kívül székhellyel rendelkező (vidéki) szervektől pedig a költségvetési év utolsó hónapjának 28. napján déli 12 óráig fogadhat el utalványokat. Az említett szervek a megjelölt napokon kötelesek javadalmi. illetve készpénzellátmányaik maradványát visszautalni, illetve visszafizetni a költségvetési hitelszámlákra.

18. § Ez a rendelet nem vonatkozik a tervberuházásokkal kapcsolatos tervszámlák kezelésére.

19. § Ez a rendelet 1949 január 1-én lép hatályba. Végrehajtásáról a pénzügyminiszter az illetékes miniszterekkel (elsőrendű utalványozó hatóságokkal) egyetértőleg intézkedik. A honvédelmi tárcáról a pénzügyminiszter a honvédelmi miniszterrel és a legfőbb állami számvevőszék elnökével egyetértőleg külön rendelettel intézkedik. Hatálybalépésével az 1897. XX. tc.-nek és az ezt kiegészítő és módosító törvényeknek és más jogszabályoknak a jelen rendelettől ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik;

Budapest, 1948. évi december hó 10-én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök