1948. évi XIX. törvénycikk

az 1947/48. évi állami költségvetésről

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:

1. § A jelen költségvetési év az 1947. évi augusztus hó 1. napjától az 1948. évi július hó 31. napjáig tart.

2. § (1) Az 1947/48. évre a magyar állam

rendes kiadásai:

Ötmilliárd nyolcszázhuszonhatmillió kettőszázkilencvenezer nyolcszázötven forintban;

átmeneti kiadásai:

Kilencszázhuszonhétmilló háromszázkilencvenkettőezer egyszázötven forintban;

beruházási kiadásai (a hároméves gazdasági terv beruházásai):

Nyolcszázmillió forintban;

összes kiadásai tehát

Hétmilliárd ötszázötvenhárommillió hatszáznyolcvanháromezer forintban

állapíttatnak meg.

(2) Ezek az összegek a következő fejezetek, címek és rovatok szerint oszlanak meg:

3. § (1) A 2. §-ban megállapított kiadások fedezésére a magyar állam következő jövedelmei és bevételei jelöltetnek ki:

rendes bevételek:

Hétmilliárd kettőszázhatvanmillió háromszáztizenhatezer forint;

rendkívüli bevételek:

Háromszáztizenötmillió nyolcszázhuszonhatezer forint;

összes bevétel:

Hétmilliárd ötszázhetvenhatmillió egyszáznegyvenkettőezer forint.

(2) Ezek az összegek a következő fejezetek, címek és rovatok szerint oszlanak meg:

4. § Az 1947/ 48. költségvetési évre a 2. §-ban megállapított s összesen 7.553,683.000 forintot kitevő kiadásokat a 3. §-ban megjelölt s összesen 7.576,142.000 forintot kitevő jövedelmek és bevételek 22,459.000 forinttal haladják meg, mely összeg a pénztári készletek gyarapítására fordítandó.

5. § Az egyenes, fogyasztási és forgalmi adók, illetékek, díjak és jövedékek, az állami vagyon jövedelmei és az állam egyéb bevételei a mindenkor fennálló törvényes rendelkezések keretében az 1947/48. költségvetési évre ezennel megajánltatnak avégből, hogy az államnak a 3. §-ban megjelölt jövedelmei és egyéb bevételei felhasználhatók legyenek.

6. § (1) A 3. §-ban megjelölt, valamint az 5. §-ban megajánlott jövedelmek és bevételek csak a jelen törvényben megállapított kiadásokra fordíthatók. Átruházni a kiadásokra megállapított összegeket a kiadásoknak fejezetei, címei vagy rovatai között általában nem lehet.

(2) Kivételnek csak az V. fejezet 1. cím, Rendes kiadások 1-3. rovatai, a 2. cím, Rendes kiadások 1-3. rovatai, a 3. cím, Rendkívüli kiadások, Átmeneti kiadások 1-6. rovatai, a 4. cím, Rendkívüli kiadások, Átmeneti kiadások 1-4. rovatai között lehet helye. E rovatok között a minisztertanács, a pénzügyminiszter előzetes állásfoglalása után, hitelátruházásokat engedélyezhet.

(3) A Személyi járandóságok elnevezésű rovatok alrovatai között hitelátruházást - a pénzügyminiszter előzetes állásfoglalása után - csak a minisztertanács engedélyezhet.

7. § Az 1947/48. évi költségvetésben a kiadások céljaira megállapított összegekre nézve a tárgyéven túl terjedő felhasználási idő megállapításának helye nincsen.

8. §[1] (1) Az 1948. évi december hó 31. napjáig meghosszabbított 1947/48. költségvetési évre (számadási időszakra) vonatkozó pénzkezelési kimutatásokat mellékleteikkel együtt legkésőbb az 1949. évi április hó 30. napjáig kell a Legfőbb Állami Számvevőszéknek megküldeni.

(2) A Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke a meghosszabbított 1947/48. költségvetési évre (számadási időszakra) vonatkozó zárszámadást észrevételeivel együtt az 1949. évi szeptember hó 1. napjáig köteles a minisztertanácssal közölni.

9. § Az állami költségvetés "Részletezés"-ében mellékletként felvett - állami, valamint az állam igazgatása és kezelése alatt álló - alapok kiadásokat csak költségvetési előirányzatuknak megfelelően teljesíthetnek. Az egyes rovatok előirányzatait meghaladó túlkiadások vagy előirányzat nélküli kiadások teljesítésének, az egyes rovatok között hitelátruházásnak, végül az esetleges többletbevétel felhasználásának csak a pénzügyminiszter előzetes állásfoglalása után, a minisztertanács engedélye alapján, lehet helye.

10. § Az 1897: XX. törvénycikknek az 1915: XII. tc. 4. §-ával módosított 18. §-a, amelynek értelmében a Legfőbb Állami Számvevőszék a törvényhozás által engedélyezett hitelekkel szemben előfordult túlkiadásokról, előirányzat nélküli kiadásokról és hitelátruházásokról az Országgyűlésnek félévenkint jelentést köteles tenni, az 1947/48. költségvetési évtől kezdődően hatályát veszti.

11. §[2]

12. §[3]

13. §[4]

14. § Az 1947: XIV. tc. 10. és 11. §-aiban foglalt rendelkezések az 1947: XVIII. törvénycikkel becikkelyezett békeszerződés végrehajtásával kapcsolatos közszállítások és végszámlák tekintetében is alkalmazandók.

15. § Állami ingatlan tekintetében a jelen törvény hatályba lépése előtt létrejött mindazok az elidegenítések és a tulajdonjogot nem érintő hasznosítások, amelyeket a törvényhozás eddig nem hagyott jóvá, a jelen törvény erejénél fogva jóváhagyatnak.

16. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba és azt a pénzügyminiszter hajtja végre.

E törvénycikk kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvennyolcadik évi március hó tizenkilencedik napján.

Tildy Zoltán s. k.,

köztársasági elnök

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök