206800/1948. (VI. 22.) FM rendelet

az öntözővizek használatával kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 4080/1948. Korm. rendelet végrehajtása tárgyában

Az öntözővizek használatával kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 4080/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 85. száma, a továbbiakban R.) 13. §-ában kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem:

1. Az öntözővízhasználati engedélyekről

1. § A R. 2. §-ában foglalt rendelkezésre tekintettel az öntözési vízhasználati engedélyek csakis a mindenkori árvíz- és belvízvédelmi érdekek szem előtt tartása mellett adhatók ki és ezen érdekek, valamint a hajózás és fausztatás sérelme nélkül gyakorolhatók.

2. § A vízjogi törvény végrehajtása tárgyában kiadott 45689/1885. FM "Általános rendelet" IX. fejezetében foglalt 54. § az alábbi rendelkezésekkel egészíttetik ki:

(1) A R. hatálybalépése napján érvényben lévő öntözővízhasználati engedélyek az 1953. évi december hó 31. napján hatályukat vesztik.

(2) A R. hatálybalépése napja után kiadásra kerülő öntözővízhasználati engedélyek időtartama az 1918. évi április hó 2. napjától, illetőleg a később kiadásra kerülő engedélyek tekintetében az engedély keltétől számított legfeljebb hat egymásután követő évre terjedhet és időről-időre ugyanennyivel hosszabbítható meg.

(3) A (1) és (2) bekezdésben megállapított időtartamon belül az öntözővíz legfeljebb három éven át használható rizs termesztésére, míg a vízhasználati engedély további tartama alatt az öntözővizet csak egyéb növények öntözésére szabad használni.

(4) Azon az ingatlanterületen, amelyen az 1940., 1941., 1942. és 1943., továbbá az 1945., 1946. és 1947. években az öntözővizet rizstermesztésre használták, ezt az időt az öntözővíz rizstermesztésre való leihasználásának tilalma tekintetében az ezután következő első hat évben figyelembe kell venni.

(5) Ha a rizstermesztésre használt terület a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhözjuttatásáról szóló, az 1945. VI. törvénycikkel törvényerőre emelt 600/1945. ME rendelet, vagy az ezt kiegészítő, módosító és végrehajtó jogszabályok alapján került felhasználásra, a (2) bekezdésben megállapított három év szempontjából csak az 1945., 1946., 1947. években történi rizstermesztést kell számításba venni.

(6) Az 1894. XII. törvénycikk és az 1913. X. törvénycikk hatálya alá tartozó, továbbá az 1945. VI. törvénycikkel törvényerőre emelt 600/1945. ME rendelet, valamint a telepítésről és a földbirtokreform befejezésének előmozdításáról szóló 1946. IX. törvénycikk alapján juttatott közös- és közlegelőknek azon a részén, melyre a földmívelésügyi miniszter rizstermelés céljából feltörési engedélyt adott, a háromévi rizstermelés után fennálló vízhasználati jog időtartama alatt csak öntözéses szálastakarmány termesztést, illetve rét gazdálkodást lehet folytatni.

(7) Az előző bekezdésekben foglalt rendelkezéseket a vízhasználati engedélyek meghosszabbítása esetén is alkalmazni kell.

3. § (1) Az új öntözővízhasználati engedélyek iránti kérelmeket minden év december hó 31. napjáig kell az illetékes kultúrmérnöki hivataloknál benyújtani.

(2) A kultúrmérnöki hivatal az egy vízgyűjtőrendszerben kiszolgáltatandó vízmennyiségre vonatkozó kérelmeket csoportosítja és január hó 31. napjáig együtt terjeszti fel a kérelmek elbírálására illetékes hatósághoz.

(3) A T. 28. §-a aként módosul, hogy az öntözővíz használatának engedélyezésénél a szövetkezetek, az öntözőgazdálkodást közösen folytató kisbirtokosokat és a hivatalos kertészeket, a közületeket elsőbbség illeti (R. 6. §).

(4) Az engedélyezési tárgyalásra a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének, valamint az Újbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetségének a képviselőit is meg kell hívni.

(5) A lejárt engedélyek meghosszabbításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az évelő növények (gyümölcs, pillangósvirágú takarmánynövények stb.) folyamatos termelése lehetőleg biztosíttassék.

4. § (1) A Kőrösök vízgyüjtőrendszerében feltételes öntözővízhasználati engedély is adható.

(2) A feltételes öntözővízhasználati engedély az egyéb (feltétlen) öntözővízhasználati engedélytől abban különbözik, hogy csak olyan vízmennyiségre lehel kiadni, amely az egyes folyók vízmércéire nézve a jelen rendelet 6. §-ában meghatározott vízállás vízhozamán felül rendelkezésre áll. Ilyen feltételes vízhasználati engedély alapján rizsöntözést és bolgárkertészetet folytatni egyáltalában nem lehet, egyéb növények öntözését pedig mindaddig szüneteltetni kell, míg a feltétlen engedélyek szükségletére szolgáló vízmennyiség teljes mellékben biztosítva nincsen.

5. § (1) Az öntözésre vonatkozó vízhasználati engedélyokiratban az 1885. XXIII. tc. 172. §-ában felsorolt adatokon felül fel kell tüntetni:

a) az öntözhető ingatlan kataszteri helyrajzi számát és területének nagyságát:

b) az a) pont szerint megjelölt ingatlanon öntözhető növényeket (rizs, kerti vetemény, szántó, rét, legelő, gyümölcs), továbbá az alkalmazni kívánt öntözési módot (árasztó, csörgedeztető, bolgár stb.);

c) az egy öntözési idényben kataszteri holdanként felhasználható legnagyobb vízmennyiség állandó folyamatos vízsugárerősségét liter/másodpercben kifejezve:

d) az engedélyezett szivattyúnak és meghajtógépnek a c) pont alapján megállapított naponkénti legnagyobb üzemidejét órákban kifejezve;

e) az esetleg engedélyezett vízkivételi mű legnagyobb teljesítményét liter/másodpercben kifejezve;

f) a 4. § értelmében kiadható feltételes vízhasználati engedélyben az engedély feltételes jellegét és feltételeit.

(2) Az 1885. XXIII. tc. 157. §-a értelmében hatáskörrel bíró elsőfokú engedélyező hatóság a jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc napon belül köteles a hatálybalépés napján érvényben lévő öntözővízhasználati engedélyek tulajdonosait felhívni, hogy engedélyokiratukat az előbbi (1) bekezdésben felsorolt adatok pótlása végett legkésőbb az 1948. évi július hó 30. napjáig nyújtsák be.

II. Az öntözésre felhasználható vízmennyiség megállapítása

6. § (1) A R. 4. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés folytán - a Kőrösök vízgyűjtőrendszerében - a rendelkezésre álló vízmennyiségből az alább megjelölt mennyiségű öntözővíz használatára adható vízhasználati engedély.

A) A Berettyó-folyó vízrendszerében

A feltétlen vízhasználati engedélyek részére összesen 500 liter/másodperc engedélyezhető, amelyből Békés vármegye területére 340 liter/másodperc, Bihar vármegye területére pedig 160 liter/másodperc vízmennyiség adható ki. A Feltételes vízhasználati engedélyek csak akkor gyakorolhatók, ha a Berettyó folyó vízszintje a berettyóújfalui vízmércén a - 140 centiméteres vízállást meghaladja. Ez cselben a feltételes vízhasználatok céljaira Békés vármegye területén 700 liter/másodperc, Bihar vármegye területén pedig 300 liter/másodperc vízmennyiség engedélyezhető.

B) A Sebes-Kőrös folyó vízrendszerében

A feltétlen vízhasználati engedélyek részére összesen 1.500 liter/másodperc, melyből Békés vármegyében 1.100 liter/másodperc, Bihar vármegyében pedig 400 liter/másodperc vízmennyiség szolgáltatható ki.

A feltételes vízhasználati engedélyek csak akkor gyakorolhatók, ha a Sebes-Kőrös folyó vízszintje a kőrösszakálli vízmérce - 55 centiméteres vízállását meghaladja. Ez esetben a feltételes vízhasználatok céljaira Békés vármegye területén 700 liter/másodperc, Bihar vármegye területén 300 liter/másodperc vízmennyiség adható ki.

A Sebes-Körös folyó vizét elosztó összes mellékcsatornák terhére adott vízhasználatok szükséglete az előző bekezdésekben meghatározott vízmennyiségből elégítendők ki.

C) A Holt Sebes-Körös vízrendszerében

A Holt Sebes-Körös vízrendszerébe tartozó vízmennyiség három tényezőből áll:

a) a Holt Sebes-Kőrösbe betárolt élő Sebes-Kőrös vízéből,

b) a biharugrai halastavak csurgalékvízéből és

c) a felszíni vizekből.

Az a)-c) pontokban megjelölt öntözővíz összesen 250 liter/másodperc vízmennyiségnek felel meg, amelyből 150 liter/másodperc Bihar vármegye, 100 liter/másodperc vízmennyiség pedig Békés vármegye területén adható ki a feltétlen vízhasználati engedélyek szükségletének fedezésére. Feltételes vízhasználati engedély ebben a vízrendszerben nem engedélyezhető.

D) A Korhány, köleséri és ősréti csatornákon

Az országhatáron át érkező, összesen 700 liter/másodperc vízmennyiség kizárólag Bihar vármegye területén használható fel a feltétlen vízhasználati engedélyek céljaira.

Ebben a vízrendszerben feltételes vízhasználati engedély nem adható ki.

E) A Kettős-Kőrös vízrendszerében

A feltétlen vízhasználati engedélyek céljaira összesen 900, a feltételes vízhasználatok céljára pedig további 600 liter/mp. vízmennyiség szolgáltatható ki. Feltételes vízhasználat csak addig gyakorolható, míg a békésszentandrási duzzasztóművön át 1000 liter/másodpercnél nagyobb vízmennyiség folyik keresztül.

A Kettős-Kőrös folyó vízrendszerében az előbbi bekezdés értelmében felhasználható összesen 900 liter/másodperc vízmennyiségből kell kielégíteni a Hosszúfoki csatorna és az ú. n. Hosszúfoki I. számú főcsatorna mentén, a Kettős-Kőrös torkolat és az ú. n. Kétágú tiltó közé eső területek öntözésére vonatkozó vízhasználati engedélyeket is.

F) A Fekete-Kőrös vízrendszerében

A feltétlen vízhasználati engedélyek céljaira összesen 1.100 liter/másodperc vízmennyiség szolgáltatható ki. Ebből a vízmennyiségből 1.000 liter/másodperc mennyiség engedélyezhető a folyó jobbpartján a "Sitkai" és "Malomlöki" vízkivételnél a Kopolya, Gyepes és Határér csatornák, illetve az azokból történő vízhasználatok táplálására. A jobbparton kivehető 1.000 liter/másodperc vízmennyiségből Békés vármegye területén 500. Bihar vármegye területén ugyancsak 500 liter/másodperc vízmennyiség használható. A Békés vármegye területén kiszolgáltatható 500 liter/másodperc vízmennyiségből 300 liter/másodperc a Hosszúfoki Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat által, 200 liter/másodperc vízmennyiség pedig a Fekete-Kőrösi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat által használható fel.

A Fekete-Körös vízrendszerében összesen kiszolgáltatható 1.100 liter/másodpere vízmennyiségből 100 liter/másodperc mennyiség a Fekete-Kőrös balpartján vehető ki és a feltétlen vízhasználati engedélyek céljaira engedélyezhető.

Ebben a vízrendszerben feltételes vízhasználati engedély nem adható.

G) A Békésszentandrás Szarvas-i holtág vízrendszerében

A feltétlen vízhasználati engedélyekre összesen 2.000 liter/másodperc vízmennyiség szolgáltatható ki, amelyből Békés és Csongrád vármegye területére 1.920 liter/másodperc, Jász-Nagykún-Szolnok vármegye területére pedig 80 liter/másodperc vízmennyiség adható ki.

Feltételes vízhasználati engedély nem adható.

H) A Décs-Fazekaszug-i csatorna vízrendszerében

A feltétlen vízhasználati engedélyekre 1.000 liter/másodperc vízmennyiség engedélyezhető, melyből Békés vármegye területén 850 liter/másodperc, Jász-Nagykún-Szolnok vármegye területén pedig 150 liter/másodperc vízmennyiség szolgáltatható ki.

Feltételes vízhasználati engedély nem adható.

I) A Folyás-ér vízrendszerében

Csak feltétlen vízhasználati engedély adható és ezek szükségletének fedezésére 700 liter/másodperc vízmennyiség szolgáltatható ki. Ebből 540 liter/másodperc Békés vármegye területére. 100 liter/másodperc vízmennyiség pedig Jász-Nagykún-Szolnok vármegye területére engedélyezhető.

J) A Peresi holtág vízrendszerében

A Berettyó folyónak a Hármas-Körös folyóba betorkolásától a vízfolyás szerint felfelé lévő Holt-Kőrös medréből a meder mentén telepített feltétlen vízhasználatok céljaira összesen 200 liter/másodperc vízmennyiség engedélyezhető. Ebből 90 liter/másodperc Békés vármegyében, 110 liter/másodperc pedig Jász-Nagykún-Szolnok vármegyében szolgáltatható ki.

K) A halásztelki holtág vízrendszerében

A Berettyó folyónak a Hármas-Kőrös folyóba betorkolásától a vízfolyás szerint lefelé levő Holt-Kőrös mederből a meder mentén telepített feltétlen vízhasználatok céljaira összesen 300 liter/másodperc vízmennyiség kivétele engedélyezhető.

L) A Hortobágy Berettyó folyó és a túrkevei Berettyó holtágban

Összesen 800 liter/másodperc vízmennyiség engedélyezhető kizárólag a feltétlen vízhasználatok szükségletének biztosítására. Ebből Jász-Nagykún-Szolnok vármegye területén 0.70 liter/másodpere, Békés vármegye területén pedig 130 liter/másodperc vízmennyiség szolgáltatható ki.

Amennyiben a békésszentandrási duzzasztómű felett a Kőrös hullámtéri szorítógát megépítése folytán a tározott vízmennyiség növekszik, az előbbi bekezdésben megjelölt vízmennyiség helyett összesen 1.300 liter/másodperc vízmennyiség szolgáltatható ki a feltétlen vízhasználati engedélyek szükségletének biztosítására. Ebből Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén összesen 1.050 liter/másodperc, Békés vármegye területén pedig 250 liter/másodpere vízmennyiség használható fel.

N) A Hármas-Kőrös folyónak Bökény és Békés-szentandrás közötti vízrendszerében

A Hármas-Kőrös folyón Bökény és Békésszentandrás közölt a feltétlen vízhasználati engedélyek szükségletének biztosítására összesen 500 liter/másodperc vízmennyiség engedélyezhető. Ebből 200 liter/másodperc Jász-Nagykun-Szolnok, 150-150 liter/másodperc vízmennyiség pedig Békés és Csongrád vármegye területén használható fel.

A feltételes vízhasználati engedélyek is gyakorolhatók, ha a bökényi duzzasztóművön 500 liter/másodpercnél nagyobb vízmennyiség folyik át. Ebből a többletből 500 liter/másodperc szolgáltatható ki, amelyet Békés és Csongrád vármegyék területén egyenlő arányban kell elosztani.

Bökény alatt a Hármas-Kőrös folyó mentén a kiszolgáltatható vízmennyiség egyelőre korlátozás alá nem esik.

(2) Az (1) bekezdés A)-N) pontjaiban a feltételes vízhasználati engedélyek kiszolgáltatása szempontjából irányadó vízmennyiséghez tartozó vízmérce-állásokat a Vízrajzi Intézel évenként állapítja meg és azokat - a földmívelésügyi miniszter előzetes jóváhagyása után - minden év április hó 1. napjáig közli az érdekelt kultúrmérnöki hivatalokkal és vízitársulatokkal.

(3) A jelen § alapján kiszolgáltatható vízmennyiségből kell biztosítani mind a jelen rendelet hatálybalépése napján érvényben lévő, mind pedig a később kiadásra kerülő, új öntözővízhasználati engedélyek vízszükségletét.

7. §

(1) Egy-egy kat. hold öntözésére legfeljebb a jelen §-ban meghatározott vízmennyiség használatát lehel engedélyezni. Töredék holdaknál a töredéknek megfelelő vízmennyiséget kell számításba venni.

(2) A vízmennyiséget a jelen § az egész öntözési idény (150 nap) alatt folyamatosnak képzelt vízsugárban határozza meg.

A) Csanád, Csongrád, Békés, Jász-Nagykún-Szolnok, Hajdú, Bihar, Szatmár, Szabolcs vármegyék valamint Heves vármegye hevesi és tiszafüredi járás területén egy-egy kat. hold öntözésére:

I. víztartó talajon: szántóterület öntözéséré (a takarmányöntözést ide nem értve) 0.20 liter másod perc" kerti vetemény, szántóföldi takarmány, vagy műrét öntözésére 0.33 liter/másodperc, a rizs öntözésére 1.00 liter/másodperc,

II. közepes víznyelő talajon: szántóterület öntözésére (a takarmányöntözést ide nem értve) 0.25 liter másodperc, kerti vetemény, szántóföldi takarmány vagy műrét öntözésére 0.50 liter/másodperc, a rizsöntözésére 1.60 liter/másodperc.

III. erősen víznyelő talajon: a szántóterület öntözésére (a takarmányöntözést ide nem értve) 0.35 liter másodperc, kerti vetemény, szántóföldi takarmány vagy műrét öntözésére 0.70 liter/másodpere vízmennyiség engedélyezhető.

Közepes víznyelő talajon a rizs öntözésére csak tényleges vízfelesleg esetén, erősen víznyelő talajon pedig rizs öntözésére egyáltalán nem engedélyezhető vízhasználat.

B) Az ország egyéb területén egy-egy kat. hold öntözésére:

I. víztartó talajon: szántóterület öntözéséi (a takarmányöntözést ide nem értve) 0.20 liter/másodperc, kerti vetemény, szántóföldi takarmány vagy műrét öntözésére 0.40 liter másodperc, a rizsöntözésére 1.40 liter/másodperc,

II. közepes víznyelő talajon: szántóföld öntözésére (a takarmányöntözési ide nem értve) 0.30 lile másodperc, kerti vetemény, szántóföldi takarmány vagy műrét öntözésére 0.60 liter/másodperc, a rizsöntözésére 2.00 liter/másodperc,

III. erősen víznyelő talajon: szántóterület öntözésére (a takarmányöntözést ide nem értve) 0.40 liter/másodperc, kerti vetemény, szántóföldi takarmány vagy műrét öntözésére 0.90 liter/másodperc vízmennyiség engedélyezhető.

Közepes víznyelő talajon a rizsöntözésre csak tényleges vízfelesleg esetén, erősen víznyelő talajon pedig rizsöntözésre egyáltalán nem engedélyezhető vízhasználat.

(3) Az előbbi (2) bekezdés A) és B) pontjaiban megállapított vízmennyiségek meghatározása az első vízkivétel helyére vonatkozik akkor is. ha a víz felhasználása távolabb történik.

8. §

(1) Ha a 6. és 7. §-ok értelmében vízgyűjtőrendszerenként kiszolgáltatható vízmennyiség el nem hárítható okból csökken, az érvényben lévő vízhasználati engedélyek alapján felhasználható vízmennyiségei valamennyi érdekeltre vonatkozóan arányosan csökkenteni kell. [R. 4. § (2) bekezdése.]

(2) Arányos csökkentés alatt azt kell érteni, hogy a vízhasználati engedély alapján felhasználható vízmennyiséget valamennyi érdekeltre azonos százalékban kell csökkenteni:

(3) A feltétlen vízhasználati engedélyek azonos százalék szerinti csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a feltételes engedélyek alapján gyakorolt valamennyi vízhasználat szüneteltetése után is vízhiány mutatkozik. Ha a vízhiány miatt a feltételes engedélyek alapján gyakorolt vízhasználatokat csak részben kell szüneteltetni, a szünetelésre nézve is alkalmazni kell a R. 4. § (2) bekezdésének rendelkezéseit, amely szerint a csökkentésnek valamennyi érdekeltre vonatkozóan arányosan, vagyis százalék szerint kell történnie.

(4) Abból az okból, hogy a vízhasználati engedély értelmében felhasználható öntözővíz mennyisége az előbbi bekezdés értelmében tett intézkedés folytán csökken, illetőleg teljesen megszűnik, az engedélyező hatóság vagy az államkincstár ellen kártérítési igényi támasztani nem lehet. (R. 5. §)

(5) Az öntözési vízhasználati engedélyes az öntözőcsatornából részére kivezetett víz felett csak öntözött birtokrészletének határán belül rendelkezik és azt külön engedély megszerzése nélkül csakis öntözésre használhatja. [R. 8. § (2) bekezdése.]

III. Az ideiglenes öntözési engedélyekről

9. § 1. A vízjogi törvény végrehajtása tárgyában kiadott 45689/1885. FM rendelet II. fejezetének 25. §-ában foglalt rendelkezés az alábbi (2) és (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően egészíttetik ki:

(2) Öntözési vízhasználatra vonatkozó engedélyezési eljárás során - ha az öntözési engedély előfeltételei (vízmennyiség stb.) a rendelkezésre álló adatok szerint fennállanak - ideiglenes építési engedély adható mindazon munkálatokra, amelyekhez az érintett ingatlanok vagy vízművek tulajdonosai (fenntartói) előzetesen hozzájárulnak. Ebben az esetben a vízhasználati engedélyt legalább oly mennyiségre kell kiállítani, mint amekkorára az ideiglenes építési engedély szólt.

(3) A folyók holtmedrében halászati szempontból megállapított tározási vízszintnél magasabb - öntözővíztározási - szintet ideiglenesen lehet engedélyezni akkor is, ha az érdekeltek előzetesen nem járultak hozzá, feltéve, hogy a parti sávnak a vízszint emelése következtében előállott elárasztása aránytalanul kevesebb kárt okoz, mint az öntözővíz használatából származó haszon. Az öntözővíz használati engedélyest és az öntöző érdekeltséget azonban az ideiglenes engedély kiadása előtt kötelezni kell a parti sáv elárasztásából származó teljes kár megtérítésére. A teljes kár összegére nézve kölcsönös megállapodás hiányában a bírói megállapítás irányadó.

10. § (1) Ha az öntözővíz szivattyú segítségével idegen terület érintése nélkül közvetlenül kiemelhető és a vízkivétel a csatornameder átalakítását szükségessé nem teszi, sem a víz lefolyását nem akadályozza, a vízhasználatot ideiglenes engedély (45.689/1885. FM rendelet 25. §-a) álapján is gyakorolni lehet.

(2) Az ideiglenes engedélyest ilyen esetben a végleges engedély utólagos megszerzésére csak akkor kell utasítani, ha a hatóság ezt a szakértő javaslata alapján szükségesnek találja, vagy ha az érdekellek közül az engedélyező határozat ellen felszólamlással éltek.

(3) Egy az ideiglenes, mint a végleges engedélyhez szükséges műszaki adatokat a hatósági szakértő bocsátja a hatóság rendelkezésére.

(4) Az eljárási költségek csökkentése céljából a helyszíni tárgyalást a 45689/1885. FM rendelet 18. §-a alapján az 1885. XXIII. tc. 177. §-ában megjelölt - illetőleg a vízügyi feladatok állami ellátásáról és a vízügyi igazgatás átszervezéséről szóló 6060/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 123. szám) 4. §-ának (2) bekezdése értelmében megállapítandó - elsőfokú hatósági közeg vagy a helyben lakó törvényhatósági bizottsági tag elnöklése melleit kell megtartani és azon a hatósági szakértőnek nem kell jelen lenni.

IV. Az öntözési vízdíjról

11. § (1) Az 1948. évi január 1. napjától - illetőleg a később kiadásra kerülő öntözési vízhasználati engedélyek tekintetében az engedély keltét követő hónai) napjától - kezdődően és az engedély tartama alatt az öntözővíz szolgáltatásáért, valamint az öntözővíz odavezetésére, illetőleg a csurgalékvíz elvezetésére szolgáló vízművek használatáért évenként vízdíjat kell fizetni. [R. 9. § (2) bekezdései

(2) A vízdíj az államkincstárt illeti és behajlásáról az illetékes állami szerv gondoskodik.

(3) A vízdíj két egyenlő részletben és pedig az év április és október hó 1. napjain esedékes. [R. 10. § (1) bekezdése.]

(4) A vízdíj megfizetésének elmulasztása esetén az öntözési vízhasználati engedély visszavonható. [R. 10. § (2) bekezdése.]

12. § (1) Az államkincstár vízdíjra akkor jogosult, ha az öntözővizet a hatósági rendelkezés alatt álló vizekből (1885. XXIII. tc. 18. §) - kivéve a magánosok által létesített mélyfúrású kutakból - szolgáltatják ki, vagy vezetik el.

(2) A vízdíjat az öntözendő növényekre nézve megállapított egységek szerint kell fizetni.

A katasztrális holdanként fizetendő egységek

(3) Egy egység díja évi 15.- Ft. Töredék holdak esetén minden 400 öl2 vagy ennél kisebb terület után a vízdíj egynegyed részét kell fizetni.

13. § (1) A fizetendő vízdíjat a 11. és 12. §-ok rendelkezéseinek megfelelően a vízdíjra jogosult számítja ki és erről az engedélyest minden év március hó 15. napjáig ajánlott levélben értesíti.

(2) Új öntözővízhasználati engedély esetében a fizetendő vízdíj összegét vagy ideiglenes építési engedély, vagy az engedély okirat kiállításától számított 15 nap alatt, a jelen rendelet hatálybalépése napján érvényben lévő engedélyekre vonatkozóan pedig a rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül kell az engedélyessel közölni.

(3) Ha az engedélyes a vízdíj összegét kifogásolja, az értesítéstől számítolt 15 napon belül az elsőfokú engedélyező hatósághoz (1885. XXIII. tc. 157. §-a, illetőleg a 6060/1948. Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése értelmében) felszólamlással élhet. Ilyen esetben is köteles azonban a felszólamlás elintézéséig az értesítésben közölt vízdíjat megfizetni.

(4) A felszólamlást a vízdíjra jogosultnál kell benyújtani: ez az elsőfokú engedélyező hatósághoz csak az esetben terjeszti fel, ha az engedélyes kifogásának maga helyt nem ad. A felterjesztéshez a vízdíj kiszámítására vonatkozó összes iratokat csatolni kell.

(5) Az elsőfokú engedélyező hatóság a felszólamlás tárgyában végérvényesen határoz.

14. § (1) Ha az engedélyes a jogerősen megállapított vízdíjat a 11. § (3) bekezdésében megállapított határnapig egyáltalán nem vagy nem teljes egészében fizeti meg, a vízdíjra jogosult az öntözővíz kiszolgáltatását beszüntetheti.

(2) Ha az öntözővíz kiszolgáltatásának beszüntetéséhez hatósági támogatásra van szükség, a vízdíjra jogosult az elsőfokú felügyeleti hatósághoz (az 1885. XXIII. tc. 177. §-a, illetőleg a 6060/1948. Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése) fordul, mely az öntözővíz kiszolgáltatásának beszüntetéséhez szükséges intézkedéseket (a vízkivételiműzár alá vétele stb.) megteszi.

(3) Az öntözővíz kiszolgáltatásának beszüntetésével egyidejűleg az elsőfokú engedélyező hatóság a vízdíjra jogosult kérelmére a vízhasználati engedély visszavonására az eljárási megindítja.

(4) A vízhasználati engedély visszavonására irányuló kérelem tárgyában az elsőfokú engedélyező hatóság a felek, a hatósági szakértők és az Újbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége, valamint a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége képviselőinek meghallgatása után határoz. Határozatában a kérelmet elutasítja, vagy a vízhasználati engedély visszavonását rendeli el.

(5) Az engedély visszavonása tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés tárgyában illetékes hatóságok tekintetében az 1885. XXIII. tc. 157. §-ában, valamint az ezt kiegészítő és módosító jogszabályokban - különösen 6060/1948. Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében - foglaltak az irányadók.

(6) Ha a vízhasználati engedélyes a vízdíjai határozathozatal, vagy az engedély visszavonásai elrendelő határozat jogerőre emelkedése előtt teljes összegben megfizeti és ennek megtörténtét az elsőfokú engedélyezőhatóságnál hitelt érdemlően igazolja, az elsőfokú engedélyező hatóság a határozathozatalt mellőzi, illetőleg a már meghozott, de még nem jogerős határozatot hatályon kívül helyezi.

V. Vegyes rendelkezések

15. § (1) Az illetékes kultúrmérnöki hivatalok kötelesek a működési területükön lévő vízitársulati művekre vonatkozó öntözővízhasználatok műszaki berendezését és a vízhasználat gyakorlását évente legalább egyszer a helyszínen ellenőrizni, valamint az egyes öntözőrendszerek műszaki és termelési adatait összegyűjteni és nyilvántartani.

(2) A kultúrmérnöki hivataloknak az előbbi (1) bekezdés értelmében végzendő ellenőrző és adatgyűjtő tevékenységével felmerülő költségeiről a földmívelésügyi miniszter gondoskodik.

16. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép életbe e nappal a rizstermeszlés szabályozásáról szóló 72800/1947. FM rendeletnek (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 1948. évfolyam 2. szám) ezzel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

Budapest, 1948. évi június hó 17-én.

A miniszter helyett:

Keresztes Mihály s. k.,

államtitkár