3970/1948. (IV. 8.) Korm. rendelet

a részvények bejelentése és forgalmának szabályozása tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1945. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1947. XXVI. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § Minthogy a Budapesti Áru- és Értéktőzsde tanácsa az értékpapírok forgalmát és jegyzéséi az 1948. évi március hó 31. napjával beszüntette, az értékpapírforgalom szabályozásáról szóló 700/1942. ME rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 640. oldal), valamint az ezt kiegészítő és módosító rendeletek hatályukat vesztik.

2. § (1) A Magyarországon székhellyel bíró részvénytársaság által kibocsátott részvényeket (részvényutalványokat, ideiglenes elismervényeket) - akkor is, ha azok tekintetében bírósági semmisnek nyilvánítási eljárás van folyamatban - tulajdonosuk, illetőleg őrzőjük bejelenteni köteles.

(2) A bejelentési a Magyarország területén lakó természetes személy és Magyarország területén székhellyel bíró jogi személy az 1948. évi április hó 30. napjáig, a külföldön lakó természetes személy és külföldön székhellyel bíró jogi személy pedig az 1948. évi június hó 30. napjáig a Pénzintézeti Központ értékpapír osztályánál (Budapest, V., Nádor-utca 25.) köteles megtenni. A külföldön lakó természetes személy vagy külföldön székhellyel bíró jogi személy a bejelentést a legközelebbi magyar külképviseleti balóság útján is megleheti.

(3) A bejelentés megtételéről a bejelentőnek a Pénzintézeti Központ, illetőleg a magyar külképviseleti hatóság díjmentesen tanúsítványt ad.

(4) A bejelentés megtételére a pénzügyminiszter indokolt esetben halasztást adhat.

(5) A bejelentéseket bizalmasan kell kezelni s azokat a Pénzintézeti Központ csak a pénzügyminiszterrel közölheti.

3. § A bejelentésben elő kell adni

a) a részvények tulajdonosának nevét (cégét), foglalkozását és lakóhelyét (székhelyét),

b) ha a részvények tulajdonosa természetes személy, annak állampolgárságát, külföldi állampolgárság esetében a külföldön való letelepedésnek, valamint az állampolgárság megszerzésének időpontját is,

c) a részvényeket kibocsátó vállalat cégét és székhelyét,

d) a részvények darabszámát, sorszámát, egyéb (betű- vagy szám) megjelölését, valamint a részvények névértékét.

e) azt, hogy a tulajdonos a részvényeket mikor, kitől és mily milyen jogcímen szerezte.

4. § (1) Részvényeknek élők közötti - akár visszterhes, akár ingyenes - jogügylettel való átruházásához a pénzügyminiszter engedélye szükséges, ha ugyanannál a részvénytársaságnál

a) az elidegenítő részvényérdekeltsége névértékben a tízezer forintot meghaladja, vagy

b) a szerző részvényérdekeltsége a szerzés folytán névértékben a tízezer forintot meghaladja.

(2) Az előző bekezdésben foglalt rendelkezés nem terjed ki

a) részvénynek a kibocsátó által akár közvetlenül, akár pénzintézet útján történő első értékesítésére.

b) részvények kicserélésére, ha az részvénytársaságok egyesülésével kapcsolatban történik, valamint részvénynek a bíróság állal engedélyezett alaptőkeleszállítás céljából való visszavásárlására.

c) részvénynek új kibocsátású részvénnyel való kicserélésére,

5. § A jelen rendelet alkalmazása szempontjából az olyan részvénytársaságnál, amely az 1947. évi január hó 1. napjával szerkesztendő megnyitómérlegét még nem készítette el; e mérleg elkészítéséig a 4. §-ban meghatározott tízezer forintos értékhatár helyett tízezer pengőt kell irányadónak venni.

6. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki

a) a 2. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a valóságnak meg nem felelő adatol szolgáltat,

b) a 4. § rendelkezése ellenére részvényt a pénzügyminiszter engedélye nélkül elidegenít, vagy megszerez.

(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvénycikk és a 8960/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 173. szám) rendelkezései azzal az eltéréssel irányadók, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege huszonnégyezer forint.

(3) Azt a részvényt, amelyre, nézve a kihágást elkövettek, az (1) bekezdés b) pontja esetében el kell kobozni.

(4) A kihágás miatt az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik.

7. § Az a részvény, amelyre vonatkozóan a 2. §-ban meghatározott bejelentési kötelességet nem teljesítették; a bejelentési határidő lejártával hatályát veszti és helyette a kibocsátó köteles a pénzügyminiszter felhívására új részvényokiratot kiállítani és azt kártalanítás nélkül az államkincstár tulajdonába átadni.

8. § A jelen rendelet rendelkezései nem terjednek ki a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az 1947. XXX. tc. 3. §-a alá eső pénzintézet által kibocsátott és külföldi állampolgárok vagy külföldön székhellyel bíró jogi személyek tulajdonában lévő részvényekre, valamint a bauxitbányászat és aluminíumtermelés államosításáról szóló 1948. XIII. törvénycikk végrehajtása során bejelentendő, illetőleg letétbehelyezési kötelezettség alá eső részvényekre.

9. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1948. évi április hó 2-án.

A miniszterelnök helyett:

Dr. Bojta Béla s. k.,

államtitkár