5630/1948. (V. 16.) Korm. rendelet

a romépületek lebontásának, valamint újjáépítésének előmozdítása tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. XXIV. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. Romépületek lebontása

1. § (1) A háború által előidézett helyzet következtében súlyosan megsérült épületek romépületekké nyilvánításának és lebontásának újabb szabályozásáról szóló 15510/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 293. szám, a továbbiakban: R.) 12. §-ának (1)-(5) bekezdése hatályát veszti és helyükbe az alábbi (2), (3), (4) és (5) bekezdésben foglalt rendelkezések lépnek.

(2) A romépületet (R. 1. §) le kell bontani.

(3) A romépület lebontását a tulajdonos legkésőbben az 1948. évi május hó 31. napjáig, kezdheti meg; e határidő eltelte után a romépületet a tulajdonos csak abban az esetben bontathatja le, ha az illetékes építés- és közmunkaügyi főigazgató előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy az elsőfokú építésügyi hatóság a tulajdonos részére a bontási engedélyezze.

(4) A tulajdonos a romépület lebontását a bontási engedély kézbesítésétől számított harminc nap alatt köteles befejezni, kivéve, ha az engedély a bontási munkálatok elvégzésére rövidebb vagy hosszabb halálidői szab meg.

(5) Ha a tulajdonos a romépület lebontását a (3) bekezdésben megszabott határidő alatt nem kezdi meg, illetőleg a (4) bekezdésben megszabott határidő alatt nem fejezi be, a romépületet az állam, a város, vagy a község bontatja le az építés- és közmunkaügyi miniszter által az Országos Tervhivatallal egyetértve megállapított sorrend (ütemterv) szerint.

2. § (1) A R. 12. §-ának (6) és (7) bekezdése hatályát veszti és helyükbe az alábbi (2), (3), (4), (5) és bekezdésben foglalt rendelkezések lépnek.

(2) Ha az építésügyi hatóság akár a tulajdonos, akár a közület részére a romépület lebontására engedélyi adott, a lakó, illetőleg az épület valamelyik helyiségéi használó személy köteles az engedélyező határozat jogerejére tekintet nélkül a bontást végző tulajdonos vagy közület felhívásától számított nyolc nap alatt az általa használt helyiséget hatósági végrehajtás terhével kiüríteni.

(3) A kiürítés a lakóra csak akkor kötelező, ha részére a felhívás előtt vagy azzal egyidejűleg olyan helyiséget - ideértve a szükséglakást és a székesfővárosnak úgynevezett átmeneti kislakását is - utalnak ki, illetőleg ajánlanak fel, amely lakásszükségletének a következő bekezdés szerint megállapítandó legkisebb mértékét kielégíti.

(4) Kiürítés esetében a lakásügy ideiglenes rendezéséről szóló 6000/1948. Korm. rendeletnek (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 111. szám) az indokolt lakásszükséglet mellékéről szóló 40. §-ában foglalt rendelkezések nem irányadók, hanem abban a kérdésben, hogy a kiutalt, illetőleg a felajánlott lakás a lakó indokolt lakásszükségletének legkisebb mértékét kielégíti-e, az összes körülmények mérlegelése alapján elsőfokú építésügyi hatóság jogorvoslat kizárásával határoz.

(5) A jelen §-on alapuló hatósági végrehajtáshoz a rendőri segélyt az építésügyi hatóság megkeresésére a rendőrségnek a romépület fekvése szerint illetékes kapitánysága szolgáltatja.

(6) Amíg a romépületben lakó (használó) tartózkodik, a romépület lebontását megkezdeni nem szabad, kivéve, ha a hatóság a romépületnek szakaszokban való lebontására ad engedélyt és a korábbi szakaszra eső bontás tartamára megengedi, hogy a később bontásra kerülő épületrészben a lakó (használó) bennmaradjon.

3. § (1) A R. 13. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezések lépnek.

(2) Az állani, a város, illetőleg a község a romépület bontási munkálatait az építés- és közmunkaügyi miniszter által megszabott határidő alatt és a határozatban megállapított módozatoknak megfelelően köteles elvégeztetni. A határozatban a bontási munkálatok elvégzésével az illetékes magasépítőipari igazgatóságot kell megbízni, avagy a közületet fel lehet jogosítani, hogy a bontási munkálatokat a saját közegeivel végeztesse el vagy azokat vállalatba adhassa.

(3) A (2) bekezdése hatálya alá tartozó bontás esetében a romépület építési anyagát a bontást végző közület értékesíti. Az értékesítésből befolyó összeget a bontási költségek fedezésére kell fordítani. A tulajdonostól azon a címen, hogy a bontásból kikerült építési anyagot és szerelvények értékesítéséből befolyt összeg a bontási költségeket nem fedezi, megtérítést követelni nem lehet, viszont a tulajdonos sem követelhet megtérítést azon a címen, hogy a bontásból kikerült építési anyagok és szerelvények értékesítéséből befolyt összeg a bontási költségeket meghaladja.

4. § (1) A R. 14. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezések lépnek.

(2) A romépületet általában a gyalogjáró szintjén kell lebontani, az építésügyi hatóság azonban az építés- és közmunkaügyi főigazgatónak előzetes hozzájárulásával engedélyt adhat a romépület részleges lebontására és a megmaradó rész ideiglenes fennmaradására; ilyen esetben különleges kikötéseket lehet lenni és biztosíték letételét lehel követelni, továbbá a fennmaradó rész romépületi jellegét fenn lehet tartani.

(3) Romépület részleges lebontása esetében a bontási engedélyben részletesen meg kell jelölni az épület lebontandó, illetőiig fennmaradó részéi.

5. § A romépületek lebontásának elhalasztására a jelen rendelet hatálybalépése előtt kiadott engedélyek hatályukat vesztik.

II. Romépületek újjáépítése

6. § A romépületet a 7-18. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően újjá lehet építeni.

7. § A romépületet újjáépítheti:

a) a tulajdonos (társtulajdonos),

b) az állam, a törvényhatóság, a megyei város, a község, a Magyar Államvasutak, állami vagy állami kezelésbe vett vállalat, köztestület, közüzem vagy közintézet (a továbbiakban: Közület) és

c) a tulajdonossal létesített és írásbafoglalt megállapodás alapján bármely harmadik személy.

8. § A romépületet akként kell újjáépíteni, hogy az új épület kizáróan vagy túlnyomó részben lakás céljára szolgáljon, kivéve ha az ettől eltérő újjáépítésre az építés- és közmunkaügyi miniszter a népjóléti miniszterrel egyetértve engedélyt ad.

9. § (1) A tulajdonos vagy a tulajdonossal létesített megállapodás alapján harmadik személy köteles újjáépítési szándékát legkésőbben az 1948. évi május hó 31. napjáig az illetékes építés- és közmunkaügyi főigazgatóhoz bejelenteni. A bejelentésben elő kell adni az újjáépítés mértékét, módozatait és előrelátható időtartamát.

(2) Az (1) bekezdésben említett bejelentés elmulasztása esetében a tulajdonos, illetőleg a harmadik személy a romépületet csak akkor építheti újjá, ha az újjáépítésre más jogosult nem jelentkezett, vagy jelentkezett ugyan, de bejelentését tudomásul nem vették és a romépület közületi lebontását még nem kezdték meg.

10. § (1) A közület a romépületet csak az 1918. évi május hó 31. napja után és csak akkor építheti újjá, ha a 9. § (1) bekezdésében említett bejelentés nem történt, illetőleg azt tudomásul nem vették.

(2) A közület a romépület újjáépítésére vonatkozó elhatározását az újjáépítés vázlatos tervének csatolása mellett az illetékes építés- és közmunkaügyi főigazgatóhoz intézett beadványában közli. Az újjáépítés megengedése felől az építés- és közmunkaügyi főigazgató határoz; a határozatban foglalt kikötések az építésügyi hatóságra kötelezők.

11. § Az újjáépítést az építési engedély kézbesítésétől számított harminc nap alatt meg kell kezdeni és az építési engedélyben megszabott határidő alatt be kell fejezni. Az építésügyi hatóság a munkálatok befejezésére kellően indokolt esetben halasztást adhat.

12. § (1) A közület az újjáépítési költségeknek a költségek megállapítása tárgyában hozott jogerős határozatban (16. §) megállapított összegéi és ennek 20%-át a kamat mentesen követelheti a tulajdonostól. A követelés kielégítése céljából a költségek meg térültéig az ingatlan hasznai a közületet illetik meg.

(2) Az ingatlan hasznainak a közterhek fedezése után fennmaradó és a követelés kielégítésére fordítandó részéből csak a fenntartás és a karbantartás költségeit lehel levonni.

(3) A közület köteles az ingatlan hasznosításából származó bevételekről és a kiadásokról minden évben január hó 15. napjáig a tulajdonos részére kimutatást készíteni és azt ajánlott levélben neki megküldeni, továbbá a költségek megtérülése után a tulajdonosnak elszámolni. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a tulajdonos az ingatlant kezelő tisztviselő kötelességellenes intézkedéséből vagy mulasztásából származó kárát az elszámolás előtt az általános magánjog szabályai szerint bírói úton érvényesíthesse.

(4) A közület köteles a bevételeket és a kiadásokat feltüntető könyvet vezetni, amelybe a tulajdonos bármikor betekinthet.

(5) Azt, hogy az (1) bekezdés rendelkezésének alkalmazása szempontjából milyen költségek minősülnek újjáépítési költségeknek, az építés- és közmunkaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg.

(6) Mindaddig, amíg az újjáépítés költségei meg nem térülnek, az újjáépítő közületet az újjáépített ingatlan tekintetében a haszonélvező jogállása illeti meg.

13. § A tulajdonost, illetőleg a harmadik személyt az általa végzett újjáépítés esetében megilleti az a jog, hogy az ingatlant a bérlő kiválasztása tekintetében, továbbá - a lakásbérleti szabályrendelet korlátai között - a bérösszeg megállapítása és a bérleti jogviszony körébe tartozó egyéb kérdéseknek szerződéssel való szabályozása tekintetében szabadon bérbeadhassa.

14. § A tulajdonos, illetőleg a harmadik személy által újjáépített lakás bérlőjét (használóját) az indokolt lakásszükségletnek a 6000/1948. Korm. rendelet 40. §-ának (1)-(2) bekezdésében megállapított mértékén felül még egy lakószoba illeti meg.

15. § Ha a romépületet közület építette újjá:

a) az újjáépített épületben levő lakás bérlőjének kijelölése tekintetében a 6000/1948. Korm. rendelet 72. §-ának (2)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók;

b) az újjáépített épületben levő lakás bére fejében a 8000/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 161. szám) 2. §-ának (2), (3) és (4) bekezdése szerint megállapított alapbér 66%-ának háromszorosát kell forintban fizetni;

c) az újjáépített épületben levő egyéb részeinek szabad bérbeadása tekintetében a 13. § rendelkezése megfelelően irányadó.

16. § Az újjáépítő a 12-15. §-ban megállapított jogokat csak akkor érvényesítheti, ha az újjáépítés költségeit a hatóság jogerős határozattal megállapította. A költségek megállapítása tekintetében követendő eljárást az építés- és közmunkaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel szabályozza.

17. § (1) Az újjáépítő közület és az újjáépítő harmadik személy jogosult az újjáépítési költségek biztosítására az újjáépített ingatlanra jelzálogjogot bekebeleztetni.

(2) Az újjáépítési költségeket megállapító jogerős határozat telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirat. A telekkönyvi bejegyzésben az újjáépítőnek a 12. § (3) bekezdésében megállapított jogállását a jelen rendeletre utalással fel kell tüntetni.

(3) A jelen rendelet alapján bejegyzett jelzálogjog az ingatlant terhelő egyéb követeléseket és haszonélvezeti jogot megelőzi, kivéve a törvényes kielégítési elsőbbséggel bíró házadót, valamint az Országos Épületjavítási Alap által nyújtott kölcsön biztosítására bejegyzett jelzálogjogot. Ez az elsőbbség csak abban az esetben áll lenn, ha az újjáépítő a jelzálogjog bejegyzése iránti kérvényét a bejegyzés alapjául szolgáló jogerős hatósági határozat kézbesítésétől számított három hónap alatt az illetékes telekkönyvi hatósághoz benyújtja.

18. § Ha nem a tulajdonos az újjáépítő és ha a tulajdonosnak a romépületből jövedelme volt, a közület az újjáépítés céljából történt kiürítés napját követő hónap első napjától kezdődően az újjáépítési költségek megtérültéig az újjáépítő olyan összeget köteles fizetni, amely a romépületben esetleg bennmaradt lakók (használók) által fizetett díjból [R. 7. § (2) bek.] származó tiszta jövedelemnek megfelel.

III. Adómentesség

19. § A lebontott romépület helyébe emelt új épület után járó rendkívüli ideiglenes házadómentesség időtartamát öt évvel csökkenteni kell, ha a romépületet a közület bontatta le vagy ha a tulajdonos a romépület lebontását nem a jelen rendeletnek, illetőleg az építésügyi jogszabályoknak megfelelően végezte el.

20. § (1) Rendkívüli ideiglenes házadómentesség engedélyezhető a romépület helyén falrészek megtartásával emelt épület után is.

(2) Rendkívüli ideiglenes házadómentesség engedélyezhető egyes kijelölt romépület helyébe emelt új épület után akkor is, ha az új épület túlnyomó részben nem lakásokat foglal magában.

21. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy építésügyi vonatkozásokban az építés- és közmunkaügyi miniszterrel egyetértve, a 19-20. §-ban említett adómentesség időtartamát, feltételeit és az engedélyezésre vonatkozó eljárás szabályait rendelettel állapíthassa meg.

IV. Vegyes rendelkezések

22. § Közület által végzett újjáépítés esetén az ingatlan tulajdonosa, illetőleg az, aki az ingatlannal a magánjog szabályai szerint rendelkezni jogosult, a bontási, illetőleg az újjáépítési munkálatok elvégzését tűrni köteles.

23. § Ha az újjáépítést közület végzi, a tulajdonos az újjáépítés mérvéből és kivitelezéséből kifolyólag kártérítést nem követelhet.

24. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1948. évi május hó 7-én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök