5770/1948. (V. 22.) Korm. rendelet

az együttes kereseti és jövedelemadóról, valamint a társulati és tantiemadóról szóló, a 8830/1946. ME és a 3740/1947. ME rendeletekkel módosított és kiegészített 5890/1946. ME rendelet egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában

A minisztérium az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. XXIV. tc.-kel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § Az együttes kereseti és jövedelemadóról, valamint a társulati és tantiemadóról szóló, a 8830/1946. ME rendelettel (Magyar Közlöny 172/b. szám) és a 3740/1947. ME rendelettel (Magyar Közlöny 67-68. szám) módosított és kiegészített 5800/1946. ME rendelet (a továbbiakban R.; Magyar Közlöny 119. szám) 1. §-a 3. pontjának folytatásaként a következő rendelkezést kell felvenni:

"végül az a külföldi, akit az ország területéről szerzői jogdíj illet meg."

2. § A R. 3. §-át a következő ponttal kell kiegészíteni:

"14. a 65 életévet betöltött, valamint az I. járadékosztályba sorolt hadirokkant és háborús polgári rokkant kézműiparosok - amennyiben legfeljebb egy tanoncot foglalkoztatnak - kézműiparból származó bevételei."

3. § A R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az együttes kereseti és jövedelemadó megállapítható:

1. nyers bevétel alapján

a) egyént kivetés útján

b) adóközösségi rendszerben

c) testületi átalányozással

2. állandó adótételek alkalmazásával.

3. a kataszteri tiszta jövedelem alapulvétele mellett.

4. § A R. 9. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A belföldön székhellyel, teleppel vagy üzlethelyiséggel bíró vállalatok részére kereskedelmi ügyfelek kötésével vagy közvetítésével jutalék (alkuszdíj) ellenében iparszerüleg foglalkozó ügynökök (alkuszok) jutalékából (alkuszdíjából), illetőleg a külföldieket megillető szerzői jogdíjból levont együttes kereseti és jövedelemadót a megbízó, illetőleg a szerzői jogdíj fizetésére köteles személy a székhelye (lakhelye, telepe) szerint illetékes községnél (városnál) köteles befizetni."

5. § A R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Nyers bevétel alapján kell az együttes kereseti és jövedelemadót megállapítani, illetőleg kivetni a 1. § 1. és 3-6. pontjai alá tartozó adóalanyoknál, kivéve az állandó üzlethely nélkül működő házalókat és a külföldi utazó ügynököket."

"(2) Az adó alapja az adóévben elért nyers bevétel."

6. § (1) A R. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyers, bevételt nemcsak a készpénzbevétel alkotja, hanem a váltóval, csekkel, áruval vagy munkateljesítménnyel, raktár- és árujegy átruházásával vagy bármily más módon történt szolgáltatás."

(2) A R. 11. §-a (2) bekezdésének, 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. a külön felszámított forgalmi adót és számlailletéket, valamint az állami és községi (városi) fogyasztási adókat,"

"2. az anyaggazdálkodással kapcsolatban jogszabály alapján igazoltan fizetett járulékokat"

7. § A R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az együttes kereseti és jövedelemadó kulcsa

1. az 1. § 3-5. pontjaiban felsorolt adóalanyoknál, a belföldön székhellyel, teleppel vagy üzlethelyiséggel bíró vállalatok részére kereskedelmi ügyletek kötésével vagy közvetítésével jutalék (alkuszdíj ellenében iparszerűleg foglalkozó ügynököknél (alkuszoknál), valamint boockmakereknél 10%,

2. a bizományi jutalék és az osztálysorsjáték főelárusítók jutalékbevétele után 8%,

3. a bélyegkereskedőknél, a szellemi foglalkozást folytató adóalanyoknál - kivéve azokat, akik nem főfoglalkozásként tudományos, szakértői, irodalmi vagy művészeti tevékenységet fejtenek ki -, továbbá a mű- és régiségkereskedőknél, a keleti-szőnyeg kereskedőknél, a nemesfémkereskedőknél és iparosoknál, a versenyló-idomároknál és hajlóknál, a a dohányárusok jutaléka után 6%,

4. a drogueriáknál, a filmkölcsönzőknél, a fogtechnikusoknál, a garage-iparosoknál, a kémény seprőknél, a poncellánkereskedőknél, a rum- és likőrgyártóknál, a soffőriskoláknál, a szikvízgyártóknál, a virágkereskedőknél 5%,

5. az autóbusz-fuvarozóknál, a bronzművéseknél és rokonszakmabelieknél, az építőanyagkereskedőknél, a grafikai szakmabelieknél, a műszaki kereskedőknél, a paprikakikészítőknél, a paprikanagykereskedőknél, a szíjgyártóknál és rokonszakmabelieknél 3.5%,

6. a bőrkikészítőknél, a bőrkereskedőknél, a bútorasztalosoknál, a cipőtermelőknél, a cipészkellék-nagykereskedőknél, a cipésziparosok tipusáruk előállításából származó bevételei után, a bútorkereskedők, a cipőkereskedők, valamint a textilkereskedők típusáruk eladásából származó bevételei után, a cukorgyáraknál, az építőipari szakmabelieknél, a jéggyártóknál, a kárpitoskellék- és szőnyegkereskedőknél, a kávéházi üzemek nem ételkiszolgáltatásból származó bevétele után, a konzervgyártóknál, a lakatosoknál és rokonszakmabelieknél, a mészégetőknél, az olajütőknél, a papírnagykereskedőknél, a szappanelőállítóknál, az üvegesipari szakmabelieknél, a vasáru-nagykereskedőknél, a vegyiparosoknál 3%,

7. a gyógyszergyártóknál, a gyógyárunagykereskedőknél, a kerékpár - ide nem értve a motorkerékpárt - eladásából származó bevétel után, a mészárosoknál és henteseknél, a színházaknál, a mozgófényképszínházaknál, az olajkereskedők, fehérárú eladásából származó bevétele után, a papírgyáraknál, a tollkereskedőknél, az üveggyáraknál, valamint a tábla- és öblösüvegkereskedőknél 2.5%,

8. a cipőnagykereskedőknél, a fűszer- és gyarmatárukereskedők forgalmi adóköteles áruk eladásából származó bevétele után, a jóvátételre szolgáló áruk előállításából származó bevételek után, a kifőzőknél, a könyvkiadóknál, a könyvkereskedőknél, a lapkiadóknál, a malmoknál, a szállodai üzemeknél, a tejipari üzemeknél, a tejtermékkereskedőknél, a tüzelőanyagkereskedőknél, a vendéglősök és a kávéházi üzemek ételszolgáltatásából származó bevétele után a villamosáramot termelő üzemeknél, a tojáskereskedésből származó bevételek után, a zöldség-, gyümölcs-, burgonya-, hagymakereskedőknél 2%,

9. a fűszer- és gyarmatárukereskedők forgalmi adómentes áruk eladásából származó bevétele után, a házi iparosoknál, a termény-, mag-, takarmány-kereskedőknél 1%,

10. az exportból származó bevételek után, a hatósági jegyre (utalványra) járó élelmiszerek, szappan, petróleum kiszolgáltatásából származó bevételek után 0.5%,

11. az 1-10. pont alatt fel nem sorolt adóalanyoknál, illetőleg bevételek után 4%."

"(2) A pénzügyminiszter a Gazdasági Főtanács előzetes hozzájárulásával az előző bekezdésben megállapított adókulcsokat felemelheti vagy leszállíthatja."

8. § A R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az a természetes vagy jogi személy, aki külföldit megillető szerzői jogdíjat fizet ki, a szerzői jogdíjból a 12. § 1. pontja szerint azután járó együttes kereseti és jövedelemadót szavatosság melleit levonni és befizetni köteles."

"(2) A belföldön székhellyel, teleppel vagy üzlethelyiséggel bíró vállalat a megbízásából működő ügynök (alkusz) jutalékából (alkuszdíjából) a 12. § 1. pontja szerint azután járó együttes kereseti és jövedelemadót szavatosság mellett levonni és befizetni köteles."

"(3) A versenyfuttatók versenydíjából a versenydíjat kifizető egyesület szavatosság melleit köteles levonni és befizetni a versenydíj után a 12. § 11. pontja szerint járó együttes kereseti és jövedelemadót."

"(4) A jelen §-ban foglaltakkal kapcsolatban az eljárást a pénzügyminiszter szabályozza."

9. § A R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénzügyminiszter az adóalanyok egyes csoportjait arra kötelezheti, hogy az együttes kereseti és jövedelemadót az áru vagy nyersanyag beszerzése alkalmával fizessék az áru vagy nyersanyag beszerzési árához mérten meghatározott nyersbevétel alapulvételével."

"(2) Az eljárást a pénzügyminiszter szabályozza."

10. § A R. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyers bevétel alapján járó együttes kereseti és jövedelemadót - a 13. és 14. §-ban megállapított kivételekkel - az állami adóhivatal veti ki. Addig, amíg az adót az adóév nyers bevétele alapján ki lehet vetni, ideiglenesen az adóévet megelőző év nyers bevétele alapján kell az adót az adóévre az az adóalany terhére kivetni. Ha a kincstár joga az adó kivetéséhez az adóévet megelőző év folyamán nyílt meg, ideiglenesen az adóévet megelőző évben elért nyers bevételnek teljes évre átszámított összege után kell az adót kivetni. Ha pedig a kivetéshez való jog az adóév folyamán nyílt meg, ideiglenesen az adót átalányösszegben (18. §) kell megállapítani. Mellőzni kell az adó ideiglenes kivetését azoknál az adóalanyoknál, akik nem főfoglalkozásként tudományos, szakértői, irodalmi vagy művészeti tevékenységet fejtenek ki."

"(2) A végleges kivetést az állami adóhivatal naptári félévenkint, a naptári félévben elért nyers bevétel alapján foganatosítja. Az adónak a féléves időszakra kivetése után leszámolást kell tartani s annak során a végleges és az ugyanarra az időszakra vonatkozó ideiglenes kivetés közölt mutatkozó különbözetet szaporodásbahozatal vagy törlés útján elő kell írni. Ha azonban az adóalany terhére ideiglenesen kivetett adó összege a havi 200 forintot nem haladja meg, a kivetést véglegesnek kell tekinteni."

"(3) Az adóalany a féléves adókivetési időszakot követő hónap 15. napjáig adójának újból megállapítását kérheti, ha az előző bekezdés értelmében egyébként véglegesnek tekintendő kivetését az adókivetési időszakban elért nyers bevételhez képest soknak tartja."

"(4) Az az adóalany, akinek kivetése a (2) bekezdés értelmében egyébként véglegesnek lenne tekintendő, a féléves adókivetési időszakot követő hónap 15. napjáig szabályszerű adóbevallást köteles adni abban az esetben, ha az adókivetési időszakban elért nyers bevétele a megelőző adóévnek egy naptári félévre aránylagosan átszámított nyers bevételével szemben legalább 20%-kal emelkedett."

"(5) Az állami adóhivatalnak jogában áll azt az adóalanyt, akinek adókivetése a (2) bekezdés értelmében véglegesnek lenne tekintendő, legkésőbb féléves adókivetési időszakot követő hónap végéig szabályszerű adóbevallás beadására felhívni s adóját az adókivetési időszak nyers bevételének alapul vételével megállapítani, ha a rendelkezésre álló adatok szerint az adóalanynak az adókivetési időszakban elért nyers bevétele a megelőző adóévnek egy naptári félévre aránylagosan átszámított nyers bevételével szemben legalább 20%-kal emelkedett.

"(6)" Az adóalany az adó kivetése végett a pénzügyminiszter által meghatározandó időben bevallást köteles adni. A bevallást a 9. § szerint illetékes községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) kell benyújtani."

"(7) A bevallás alakját, a bevallások összegyűjtésének. ellenőrzésének és az állami adóhivatalhoz továbbításnak módját és idejét a pénzügyminiszter szabályozza."

"(8) Ha az adóalany a megszabott határidőben nem ad bevallást, az állami adóhivatal köteles az illetőt a bevallás rövid záros határidő alatt beadására felhívni."

11. § A R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Azok az adóalanyok, akiknek együttes kereseti és jövedelemadóját nyers bevétel alapulvételével kell megállapítani - amennyiben szabályszerű kereskedelmi könyveket nem vezetnek -, olyan könyvelési feljegyzéseket kötelesek vezetni, amelyekből az adóalapul szolgáló nyers bevétel pontosan megállapítható."

"(2) Az előző bekezdésben megállapított kötelezettség teljesítésének módját a pénzügyminiszter szabályozza."

12. § A R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénzügyminiszter az előző §-ban megállapított könyvvezetési kötelezettség alól az adóalanyok egyes csoportjait általánosságban mentesítheti."

"(2) Ha az adóalany személyi körülményei vagy keresetforrásának természete, illetőleg terjedelme azt indokolják, kérelemre a könyvvezetési kötelezettség alól felmenthető. A kérelem tárgyában az állami adóhivatal határoz."

13. § A R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állami adóhivatal a könyvvezetési kötelezettség alól mentesített vagy egyénileg felmenteit iparosok és kereskedők együttes kereseti és jövedelemadóját - egyéni kivetés esetében - átalányösszegben állapítja meg."

"(2) A pénzügyminiszter akár általánosságban, akár csak az adóalanyok egyes csoportjára elrendelheti, hogy az átalányösszegben jogerősen megállapított együttes kereseti és jövedelemadó a következő adókivetési időszakra változatlanul fenntartassék, hacsak az adóalany által előterjesztett, illetőleg az állami adóhivatal rendelkezésére álló tárgyi adatok az átalányösszeg leszállítását, illetőleg felemelését nem indokolják."

"(3) Az eljárást a pénzügyminiszter szabályozza."

14. § A R. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állami adóhivatal azoknál az adóalanyoknál, akik könyveik vagy könyvelési feljegyzéseik alapján adtak bevallást - amennyiben a bevallás elfogadható - a bevallás alapján, egyébként pedig a rendelkezésre álló adatok alapján becsléssel megállapítja az adóalapul szolgáló nyers bevételt, kiszámítja az adó összegét és az esetleges bírságot."

"(2) Mind a nyers bevétel alapján, mind az átalányösszegben megállapított adóról az adóalanyt indokolt fizetési meghagyással értesíteni kell."

"(3) Az állami adóhivatal a megállapított adók és az esetleges bírságok összegét lajstromba foglalja, Mihelyt valamely község (város) lajstroma elkészült, a lajstromot a vonatkozó fizetési meghagyásokkal együtt az adónak és az esetléges bírságnak a községi adófőkönyvben előírása és a fizetési meghagyások haladéktalan kézbesítése végett a községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) kiadja."

15. § A R. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

"(1) Ha az adóalany anyagi helyzeté - tőle függetlenül bekövetkezett rendkívüli körülmények folytán - tartósan oly módon változott, hogy együttes kereseti és jövedelemadóját még részletekben sem képes kifizetni s tartozásának behajtása megélhetését létalapjában támadná meg, a kivetett együttes kereseti és jövedelemadó részben vagy egészen elengedhető."

"(2) Az adóelengedésre irányuló kérelmet az állami adóhivatalnál lehet előterjesztem."

"(3) A kivetett együttes kereseti és jövedelemadónak az adóelengedési kérelem előterjesztésekor már kiegyenlített része el nem engedhető."

"(4) Az adóelengedés kérdésében, amennyiben az elengedni kért tartozás összege az 5.000 forintot meg nem haladja, a pénzügyigazgatóság, az ezt meghaladó összegek elengedésének kérdésében a pénzügyminiszter határoz."

16. § A R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adókivetés jogossága és mérve kérdésében a fizetési meghagyás kézbesítését közvetlenül követő naptól számított 15 nap alatt a pénzügyigazgatósághoz fellebbezéssel lehet élni."

"(2) A kellő időben beadott fellebbezésnek előző kivetés hiányában a vitatott összeg erejéig, a továbbiakban pedig annyiban van halasztó hatálya, hogy ilyen esetben csak a megelőző adókivetési időszakra kivételt adónak megfelelő összeget, illetőleg, ha a bevallásban vagy a fellebbezésben foglaltak változatlan elfogadása esetében kivethető adó ennél nagyobb, ezt az összeget kell a fellebbezés elbírálásáig megfizetni."

"(3) A pénzügyigazgatóság a fellebbezés elbírálása során az illetékes érdekképviselet (szabadszervezet) véleményét köteles meghallgatni."

17. § A R. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A 13. § (1)-(3) bekezdései szerint levonás útján fizetett együttes kereseti és jövedelemadó jogossága és mérve kérdésében az adóalany a levont adó befizetésére megállapított határnapot közvetlenül követő naptól számított 15 nap alatt a pénzügyigazgatósághoz fellebbezéssel élhet."

18. § A R. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az állami adóhivatalnak a könyvvezetési kötelezettség alóli felmentés kérdésében hozott határozata ellen a határozat kézbesítését közvetlenül követő naptól számított 15 nap alatt a pénzügyigazgatóssághoz lehet fellebbezni."

19. § A R. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A pénzügyigazgatóságnak az adóelengedés kérdésében hozott határozata ellen a pénzügyminiszterhez van fellebbezésnek helye. A fellebbezést a pénzügyigazgatóság határozatának kézbesítését, közvetlenül követő naptól számított 15 nap alatt kell benyújtani.

20. § A R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénzügyigazgatóságnak az adó jogossága és mérve kérdésében hozott másodfokú határozata ellen az adóalany a közigazgatási bírósághoz panasz-szál élhet."

"(2) A panaszra az 1896. XXVI. tc. rendelkezései az irányadók."

"(3) A panasznak halasztó hatálya nincs."

"(4) A pénzügyigazgatóságnak a könyvvezetési kötelezettség alóli felmentés kérdésében hozott határozata ellen a határozat kézbesítését közvetlenül követő naptól számított 15 nap alatt a pénzügyminiszterhez van fellebbezésnek helye."

21. § A R. 28. §-át a következő bekezdéssel kell kiegészíteni:

"(3) Az adóközösség ügyrendjét a pénzügyminiszter állapítja meg."

22. § A R. 29. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az adóközösség által fizetendő adót az adóközösségbe tartozó adóalanyok nyers bevétele alapján a pénzügyigazgatóság az adóközösség választott vezetőségével egyességileg állapítja meg."

23. § (1) A R. 30. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az adóközösség a terhére megállapított adót az erre a célra alakított kivető bizottsága útján saját hatáskörében osztja szél tagjai közölt és szedi be tőlük. A kivető bizottság tagjainak felerészét az adóközösség tagjai közül az illetékes érdekképviselet (szabadszervezet) küldi ki, felerészét pedig - ideértve az elnököt is - az adóközösség választja."

"(2) A kivető bizottság az adót a tagok közölt a tagoknak az adóközösség vezetősége által számbavett és az egyességi tárgyaláson elfogadott nyers bevétele alapján osztja szél. Ha ennek során azt állapítaná meg, hogy valamely tagnak az egyességi tárgyaláson számbavett nyers bevétele aggályos, köteles a tag nyers bevételéi megállapítani, az adót a megállapítás eredményének megfelelően kivetni és amennyiben így a tagra az egyességi tárgyaláson számbavett nyers bevétele alapján járó adónál nagyobb összegű adót vetett ki. erről az adóközösség terhére megállapított adó helyesbítése végett a pénzügyigazgatóságnak jelentést tenni."

(2) A R. 30. §-ának (1) bekezdése a következőképpen módosul:

"(4) A felszólamlási bizottság tagjainak felerészét az adóközösség tagjai közül az illetékes érdekképviselet (szabadszervezet) küldi ki, felerészét pedig az adóközösség választja. A felszólamlási bizottság tagja nem lehet tagja a kivető bizottságnak is. A felszólamlási bizottság elnöke a pénzügyigazgatóság kiküldötte."

24. § A R. 31. §-ának (3) bekezdése helyette a következő rendelkezés lép:

"(3) A pénzügyigazgatóság az adóközösség vezetőségének jelentése alapján - az illetékes érdekképviselet (szabadszervezet) meghallgatása után - az adóközösségnek arra a tagjára, aki - bár adótartozását képes lelt volna megfizetni - két havi adójával tartozik, javasolhatja, arra az adóközösségi tagra pedig, aki indokolatlanul hat havi adójával tartozik, javasolni köteles az illetékes hatóságnál az iparjogosítvány meghatározott időtartamú vagy végleges megvonását (a foglalkozás meghatározott időtartamú vagy végleges betiltását), az üzleti (üzemi) helyiség igénybevételét."

25. § (1) A R. 31. §-a (2) bekezdésének első mondata a következőképen módosul:

"A testületi átalány összegét a pénzügyigazgatóság a testület tágjainak nyers bevétele alapján a testület vezetőségével folytatott tárgyalás eredményeként egyességileg állapítja meg."

(2) A R. 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az egyességileg megállapított testületi átalányt a testület a tagjai közül erre a célra választott kivető bizottság útján osztja szét a tagjai között. A kivető bizottság a testületi átalányt a tagoknak az egyességi tárgyaláson számbavett nyers bevétele alapján osztja szét. Ha ennek során azt állapítaná meg. hogy valamely tagnak az egyességi tárgyaláson számbavett nyers bevétele aggályos, erről a testületi tag nyers bevételének megállapítása és a testületi átalány helyesbítése végett a pénzügyigazgatóságnak köteles jelentést tenni. A testületi átalány egyénenkinti felosztását nem akadályozza az a körülmény, hogy az egyességet a pénzügyminiszter még nem hagyta jóvá."

(3) A R. 31. §-ának (4) bekezdését a következő rendelkezéssel kell kiegészíteni:

"A felszólamlási bizottság elnöke a pénzügyigazgatóság kiküldötte."

26. § A R. 44. §-át a következő (2) bekezdéssel kell kiegészíteni:

"(2) A pénzügyminiszter a vállalatok egyes csoportjait arra kötelezheti, hogy a társulati adót az áru vagy nyersanyag beszerzése alkalmával fizessék az áru vagy nyersanyag beszerzési árához mérten meghatározott nyers bevétel alapulvételével."

27. § A R. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A társulati adó kulcsa:

1. az osztálysorsjáték főelárusító vállalatok jutalékbevétele után

2. a pénzintézeteknél - ideérve a takarékpénztárakat és az alapszabályaik szerint pénzbetétek átvételére jogosított intézeteket is - a bankszerű ügyletekből származó bevétel után, továbbá bármely, vállalatnál a jutalékból (haszonrészesedésből) - származó bevétel után, a mű- és régiségkereskedelemmel, a keleti-szőnyegkereskedelemmel, a nemesfémiparral és kereskedelemmel, valamint a bélyegkereskedéssel foglalkozó vállalatoknál

3. a drogueriáknál, a virágkereskedelemmel foglalkozó vállalatoknál, a filmkölcsönző vállalatoknál, a porcellánkereskedelemmel foglalkozó vállalatoknál, a rum- és likőrgyártó vállalatoknál, valamint a szikvízgyártó üzemeknél 5%,

4. az autóbuszfuvarozó vállalatoknál, a bronzműves és rokonszakmabeli vállalatoknál, az építőanyagkereskedelemmel, a műszaki árukereskedelemmel foglalkozó vállalatoknál, a paprikakikészítéssel, a paprikanagykereskedelemmel foglalkozó vállalatoknál, a grafikai szakmabeli vállalatoknál, a szíjgyártó és rokonszakmabeli vállalatoknál 3.5%,

5. a vegyipari, konzervipari, élelmiszeripari (tápszeripari), húsfeldolgozóipari, sörgyári, olajosmagvakat feldolgozó, étolajjal, és ételzsírt (margarint), szappant előállító vállalatoknál, a hűtőházaknál, a jéggyártással foglalkozó vállalatoknál, a cukorgyáraknál, az építőipari, vasbetonipari vállalatoknál, a cementgyáraknál, a mészégető vállalatoknál, a tégla-és agyagárugyáraknál, az üvegesipari szakmabeli vállalatoknál, a gyógyfürdő-, ásványvíz- és gyógyforrás vállalatoknál, a kárpitoskellék és szőnyegkereskedéssel, a papírnagykereskedelemmel, a vasárunagykereskedelemmel, a bőrkikészítéssel, a bőr-és cipészkellék-nagykereskedelemmel foglalkozó vállalatoknál, a cipőgyáraknál, a kávéházi üzemek nem ételkiszolgáltatásból származó bevétele után, a bútor-, a cipő- és a textilkereskedelemmel foglalkozó vállalatok típusáruk eladásából származó bevétele után, a lakatosipari és rokonszakmabeli vállalatoknál 3%,

6. a gyógyszervegyészeti és gyógyszergyártó vállalatoknál - ideértve az oltóanyagot, kötszert és gyógytápszert előállító vállalatokat is -, a gyógyárunagykereskedelemmel foglalkozó vállalatoknál, a húsipari vállalatoknál ff nyers hús eladásából származó bevétel után, a papírgyárak munkaközösségébe tartozó vállalatoknál, az üveggyáraknál, a tábla- és öblösüvegkereskedelemmel foglalkozó vállalatoknál, a filmipari és híradó vállalatoknál, a kender-, len- és jutaipari munkaközösségbe tartozó vállalatoknál, az olajipari (kereskedelmi) vállalatoknál a fehéráru eladásából származó bevétel után, a kerékpár - ide nem értve a motorkerékpárt - - eladásából származó bevétel után, a fuvarozási vállalatok nemzetközi fuvarozási ügyletekből származó bevétele után, a színházi vállalatoknál, a tollkereskedelmi vállalatoknál, biztosító magánvállalatoknál 2.5%,

7. a bányavállalatoknál - ideértve a kőbányavállalatokat is -, a malomipari vállalatoknál, a könyv- és lapkiadó, valamint a könyvkereskedelmi vállalatoknál, a tejipari vállalatoknál, a tejtermékkereskedelmi vállalatoknál, a szállodai üzemeknél, a fűszer- és gyarmatárukereskedelmet folytató vállalatok forgalmi adóköteles áruk eladásából származó bevétele után, a tüzelőanyagkereskedelemmel foglalkozó vállalatoknál, a kávéházi üzemek ételkiszolgáltatásból származó bevétele után, a tojáskereskedelmi vállalatoknál, a zöldség-, gyümölcs-, burgonya- és hagymakereskedelemmel foglalkozó vállalatoknál 2%,

8. a fűszer- és gyarmatárukereskedelemmel foglalkozó vállalatoknál a forgalmi adómentes áruk eladásából származó bevétel után, a termény-, mag-, takarmánykereskedelemmel foglalkozó vállalatoknál 1%,

9. az exportból származó bevételek után, a hatósági jegyre (utalványra) járó élelmiszerek, szappan, petróleum kiszolgáltatásából származó bevételek után, az olajfinomító vállalatok mezőgazdasági célra szolgáló benzin, petróleum, gázolaj és motorolaj eladásából származó bevétele után 0.5%,

10. az 1-9. pont alatt fel nem sorolt üzletágakkal foglalkozó vállalatoknál 4%.

"(2) A pénzügyminiszter a Gazdasági Főtanács előzetes hozzájárulásával az előző bekezdésben megállapított adókulcsokat felemelheti vagy leszállíthatja."

"(3) A szövetkezetek társulati adójának megállapításánál általában a pénzügyminiszter által az 1947. XI. tc. 156. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján 180252/1947.-VII. PM alatt kiadott rendeletben (Magyar Közlöny 157. szám) megállapított adókulcsokat kell alkalmazni. Ha azonban a szövetkezet társulati adóköteles nyersbevétele olyan Üzletágakból származik, amelyekre az előző bekezdés 7-9. pontjai alacsonyabb adókulcsot állapítanak meg, a megfelelő alacsonyabb adókulcsot kell alkalmazni."

28. § (1) A R. 17. §-a 1. pontjának első mondata a következőképpen módosul:

"a külön felszámított forgalmi adót és számlailletéket, valamint az állami és községi (városi) fogyasztási adókat;"

(2) A R. 17. §-ának 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. az anyaggazdálkodással kapcsolatban jogszabály alapján igazoltan fizetett járulékokat;"

(3) A R. 17. §-át a következő 5. ponttal kell kiegészíteni:

"5. a föld- és házadó alá eső bevételeket."

29. § A R. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A társulati adó alapja - az 50. §-ban foglalt kivételekkel - az adóévben elért nyers bevétel, illetőleg a biztosító magánvállalatoknál a díjbevétel."

"(2) Addig, amíg a társulati adót az adóév nyers bevétele (díjbevétele) alapján ki lehet vetni, ideiglenesen az adóévet megelőző év nyers bevétele alapján kell az adót az adóévre a vállalat terhére kivetni. Ha a vállalat üzletműködését az adóévet megelőző év folyamán kezdte meg, ideiglenesen az adóévet megelőző évben elért nyers bevételnek teljes évre átszámított összege után kell az adót kivetni."

"(3) A végleges kivetést az állami adóhivatal naptári félévenkint, a naptári félévben elért nyers bevétel alapján foganatosítja. Az adónak a féléves időszakra kivetése után leszámolást kell tartani s annak során a végleges és az ugyanarra az időszakra vonatkozó ideiglenes kivetés között mutatkozó különbözetet szaporodásbahozatal vagy törlés útján elő kell írni."

"(4) Azoknál a vállalatoknál, amelyek üzletműködésüket az adóév folyamán kezdték meg, az adókivetés az adókötelezettség kezdetétől (12. §) a naptári félév végéig szünetel. Azoknál a vállalatoknál, amelyek üzletműködésüket az adóév első felében kezdték meg, az adóév első felére az adókötelezettség kezdetétől a naptári félév végéig elért nyersbevétel alapulvételével kell az adót véglegesen kivetni, az adóév második felére, pedig a csonkafélév nyers bevételének teljes félévre átszámított összege után kell az adót ideiglenesen kivetni. Ha a vállalat üzletműködését az adóév második felében kezdte meg, az üzletműködés megkezdésétől az év végéig elért nyers bevétel után kell az adót véglegesen kivetni."

30. § A R. 50. §-ának (1) bekezdésébe "a saját töke 1 % -a" szöveg helyett "a vagyonadó kivetésének alapjául szolgáló saját tőke 0.5% -a" szöveget kell iktatni.

31. § A R. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A társulati adót a vállalat székhelye szerint illetékes pénzügyigazgatóság székhelyén levő állami adóhivatal (Budapesten az V/a. kerületi adófelügyelőség) veti ki."

"(2) A vállalat az adó kivetése végett a pénzügyminiszter által meghatározandó időben és módon bevallást köteles benyújtani."

"(3) Az adókivetés jogossága és mérve kérdésében a vállalat a fizetési meghagyás kézbesítését közvetlenül követő naptól számított 15 nap alatt a pénzügy igazgatósághoz fellebbezéssel élhet."

"(4) A kellő időben beadott fellebbezésnek előző kivetés hiányában a vitatott összeg erejéig, a továbbiakban pedig annyiban van halasztó hatálya, hogy ilyen esetben csak a megelőző adókivetési időszakra kivetett adónak megfelelő összeget, illetőleg ha a bevallásban vagy a fellebbezésben foglaltak változatlan elfogadása esetésben kivethető adó ennél nagyobb, ezt az összeget kell a fellebbezés elbírálásáig megfizetni."

"(5) A pénzügyigazgatóság határozata ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye."

32. § A R. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A társulati adó, amelyet a vállalat megfelelő nyers bevétel hiányában is leróni köteles, nem lehet kevesebb, mint a vagyonadó kivetés alapjául szolgáló saját tőke 0.5%-a."

33. § A R-nek a 15760/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 1913. évi 19. szám) 44. §-ával hatályon kívül helyezett 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Azok a társulati adó alá tartozó vállalatok, amelyeknek az adóévet, megelőző évben lezárt, amennyiben pedig üzleti évüket július hó 1. napja előtt zárják le, az adóévben lezárt üzleti évük nyeresége a saját tőke 5%-át meghaladja, az 5%-ot meghaladó nyereségrész után nyereségtöbbletadót kötelesek fizetni.

(2) A társulati adó alól állandóan mentes vállalatok, valamint a társulati adó alól ideiglenesen mentes vállalatok, az ideiglenes mentesség tartama alatt, a nyereségtöbbletadó alól mentesek.

(3) A nyereségtöbbletadó alapjának megállapításánál - amennyiben az a mérleg egyenlegét befolyásolja - a mérlegszerű nyereséghez hozzá kell számítani, illetőleg a mérlegszerű veszteségből le kell vonni:

1. Az előző évről vagy évekről áthozott veszteséget:

2. a vállalati tőke gyarapítására és a vállalat nagyobbítására fordított összegeket;

3. a leltári vagyon pótlásának nem minősíthető új beszerzésekre fordított kiadásokat;

4. a földadó alá tartozó ingatlanok értékének leírására fordított összegeket;

5. az épületek, gépek, gyári eszközök, üzleti felszerelések és berendezések elhasználása által bekövetkezett értékcsökkenés leírására a tényleges elhasználódás mértékét meghaladóan elszámolt leírásokat;

6. a vállalati tőke visszafizetésére fordított összegeket;

7. a részvények, üzletrészek és társasági betétek után felszámított kamatokat:

8. a külföldi vállalat, anyaintézet vagy telep, továbbá, az egy érdekkörbe tartozó vállalatok részvényeinek megszerzése és a megtartása céljából alakult külföldi vállalat (az u. n. holding-társaság) üzleti költségeiből a belföldi telepre vagy vállalatra áthárított részt, valamint az áthárított igazgatási és ellenőrzési költségeknek azt a részét, amely az ez irányban belföldön végzett tevékenységével és a belföldi telep vagy vállalat terjedelmével arányban nem áll:

9. a vállalat által elszámolt azokat a bizalmas természetű kiadásokat, amelyeknek mibenlétét a vállalat nem tárja fel s amelyeiknek kifizetését nem igazolja;

10. a kötelezettség nélkül teljesített ingyenes szolgáltatások pénzben kifejezett értékét, a rejtett nyereség-juttatásokat és az ajándékokat, kivéve a közművelődési, közoktatási és közjótékonysági célokra juttatott adományokat, továbbá a szokásos újévi és egyéb hasonló, az üzlet érdekében adott ajándékokat:

11. az üzemet nem terhelő adókat és illetékeket:

12. a jogszabályokba ütköző cselekmények és mulasztások miatt folyamaiba tett eljárás eredményeként befizetett pénzbüntetéseket és bírságokat, valamint az ezekkel kapcsolatosan felmerült eljárási költségeket.

(4) A nyereségtöbbletadó kulcsa:

30% a nyereségnek az után a része után, amely a vállalat saját tőkéjének 5%-ánál nagyobb, de 10%-át nem haladja meg;

40%-a a nyereségnek az után a része után, amely a vállalat saját tőkéjének 10%-ánál nagyobb, de 15%-át nem haladja meg;

50% a nyereségnek az után a része után, amely a vállalat saját tőkéjének 15%-ánál nagyobb.

(5) A vállalat a nyereségtöbbletadó kivetéséhez szükséges összes adatokat a mérlegét megállapító közgyűlést követő 30 nap alatt a társulati adójának kivetésére illetékes állami adóhivatalhoz beterjeszteni köteles.

(6) A kivetett nyereségtöbbletadóról a vállalatot fiizetési meghagyással kell értesíteni.

(7) A kivetett nyereségtöbbletadó jogossága és mértéke ellen a fizetési meghagyás kézbesítését közvetlenül követő naptól számított lő nap alatt fellebbezésnek van helye a pénzügyigazgatósághoz.

(8) A pénzügyigazgatóságnak a nyereségtöbblet-adó jogossága és mértéke tárgyában hozott másodfokú határozata ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. A panasznak halasztó hatálya nincs."

34. § (1) A R. 60. §-a (1) és (2) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az az adóalany, aki a jelen rendeletben megállapított bevallásadási (bejelentési) kötelezettségének a pénzügyminiszter által meghatározott időn túl, de külön felhívás nélkül vagy az állami adóhivatal hozzá intézett felhívásában kitűzött határidőben tesz eleget, a terhére kivetett adó 10%-át. ha pedig az állami adóhivatal hozzá intézett felhívásában kitűzött határidőn túl tesz eleget, a terhére kivetett adó 50%-át fizeti bírság fejében. Ezt a bírságot az állami adóhivatal az adóval egyszerre veti ki és vezeti be a kivetési lajstromba"

"(2) Ha az adóalany adójának elsőfokú kivetéséig késedelmének vétlenségét igazolja, a bírság kivetését mellőzni kell."

(2) A R. 60. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.

35. § A R. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Adócsalást követ el azaz adóalany, aki abból a célból, hogy a jelen rendelet alapján fizetendő adóktól részben vagy egészen mentesüljön; a jelen rendelet rendelkezéseit szándékosan oly módon szegi meg, hogy az az adók megrövidítésére alkalmas. Így adócsalást követ el az az adóalany, aki

a) bevallásába (bejelentésébe) vagy üzleti könyveibe (könyvelési feljegyzéseiben tudva valótlan adatokat vezet be vagy azokból adatokat szándékosan kihagy,

b) beadványában - ideértve a jogorvoslati beadványt is - vagy a hatóság részéről hozzá intézett kérdésékre adott válaszában tudatosan valótlan nyilatkozatot tesz vágy az adó helyes megállapítására alkalmas és általa ismert ténykörülményt szándékosan elhallgat,

c) az előírt üzleti könyveket vagy feljegyzéseket nem vezeti, noha emiatt mát egyízben a 62. § alapján megbüntették."

36. § A R. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Szabálytalanság miatt az adó háromszorosáig terjedhető pénzbírsággal kell büntetni azt az adóalanyt, aki a jelen rendeletben vagy az annak alapján kiadott miniszteri rendeletekben megszabott kötelességét oly módon szegi meg, amely az adó megrövidítésére alkalmas - feltéve, hogy a cselekmény vagy mulasztás súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik."

37. § A R. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Arra az együttes kereseti és jövedelemadóalanyra, aki adófizetési kötelezettségének hat hónapon át nem tett eleget, bár adótartozását képes lett volna megfizetni, a pénzügyigazgatóság a községi elöljáróság (városi adóhivatal) jelentése alapján - az érdekelt érdekképviselet (szabadszervezet) meghallgatása után - az illetékes hatóságnál köteles javasolni az iparjogosítvány meghatározott időtartamú vagy végleges megvonását (a foglalkozás meghatározott időtartaméi vagy végleges betiltását), az üzleti (üzemi) helyiség igénybevételét."

38. § A R. 64. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A jelen rendelet alapján beszedett adókból - ide nem értve a nyereségtöbbletadót - a helyhatóságokat (vármegyét, várost, községet) továbbá a törvényhatósági útalapot részesedés illeti meg."

"(3) A részesedés mérvét a pénzügyminiszter a helyhatóságok (vármegye, város, község) tekintetében a belügyminiszterrel, az utalapot illetőleg a közlekedésügyi miniszterrel egyetértőleg állapítja meg,"

39. § A R. 66. § a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az együttes kereseti és jövedelemadónak, valamint a társulati adónak az adókötelezettség megszűnése címén az elévülési határidőn belül igényelhető törlése kérdésében elsőfokon az állami adóhivatal intézkedik, másodfokon a pénzügyigazgatóság határoz s végső fokon a közigazgatósági bíróság dönt."

40. § (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit - a 8. § kivételével - 1948. évi január hó 1. napjától visszahatóan kell alkalmazni.

(2) A jelen rendelet 8. §-át a kihirdetés után teljesített kifizetésekkel kapcsolatban kell alkalmazni.

(3) A jelen rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

Budapest, 1948. évi május hó 7-én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök