Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

6430/1948. Korm. rendelet

az állami érdekeltségű biztosító magánvállalatok üzletvitelének egységes irányításáról

A magyar köztársaság kormánya az 1947. XI. tc. 186. §-ában, valamint az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. XXIV. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A jelen rendelet alkalmazása szempontjából állami érdekeltségűnek kell tekinteni a biztosító részvénytársaságot, vagy kölcsönös biztosító társaságot, mint szövetkezetet (a továbbiakban: biztosító vállalat:)

1. Ha az állam érdekeltsége az alaptőke (üzletrésztőke) legalább húsz százalékát eléri;

2. ha az alaptőkében (üzletrésztőkében) az 1. pont alá eső valamelyik vállalat legalább busz százalékában érdekelt;

3. ha a vállalatnál az 1947: XXX. törvénycikk alapján állami tulajdonba vett pénzintézetnek legalább húsz százalékos érdekeltsége áll fenn.

2. § Az állami érdekeltségű biztosító vállalatok egységes irányítás alatt állanak.

3. § (1) A pénzügyminiszter az üzletvítel egységes irányítására központi tanácsot (a továbbiakban: Tanács) létesít.

(2) A Tanács tagjai: a pénzügyminiszter, a földmívelésügyi miniszter és a Gazdasági Főtanács főtitkárának kiküldötte, a Gazdák Biztosító Szövetezetének elnöke a vezérigazgatója, a Budapest Viszontbiztosító rt., az Első Magyar Általános Biztosító Társaság és a Providentia Biztosító rt. elnök. A Tanács elnöke az egyes szakminisztereket érint ügyekben az illetékes miniszter képviselőjét a Tanár üléseire meghívhatja.

(3) A Tanács elnökét, elnökhelyetlesét és ügyvezetőjét a Tanács tagjai közül a pénzügyminiszternek a Gazdasági Főtanács útján tett előterjesztését a magyar köztársaság kormánya nevezi ki.

(4) A Tanács költségelőirányzatát a pénzügyminiszter hagyja jóvá. A Tanács működésével kapcsolatos költségek fedezéséről, valamint a Tanár ügyviteléhez szükséges személyzet rendelkezési bocsátásáról biztosítási állományuk díjbevételének arányában a Tanács irányítása alatt álló állami érdekeltségű biztosító vállalatok gondoskodnak.

(5) A Tanács elnöke és tagjai, ha nem közszolgálati alkalmazottak, a pénzügyminiszter előtt eskü (fogadalmat) tesznek arra. hogy tisztükben legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint, részrehajlás nélkül járnak el és a tudomásukra jutott hivatali titkot megőrzik.

(6) A Tanács elnökét és tagjait a büntetőjogi védelem és felelősség szempontjából közhivatalnokoknak (1940. XVIII. tc. 3. §) kell tekinteni.

4. § (1) A Tanács üléseire a tagokat az elnök hívja meg. Az ülés határozatképes, ha azon legalább négy tag jelen van. A Tanács határozatait szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetében az a javaslat válik határozattá, amelyikre az ülés elnöke szavazott. A Tanács ügyrendjét egyébként maga határozza meg.

(2) A Tanács működésével kapcsolatos ügykezelési tennivalókat a Gazdák Biztosító Szövetkezett látja el.

5. § (1) A Tanács felelt a főfelügyeletet - a 3. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével- a pénzügyminiszter gyakorolja.

(2) A Tanács javaslatot terjeszthet a pénzügyminiszter elé mindazokban az ügyekben, amelyeket az 5390/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 106. szám) a jelen rendelet hatálya alá tartozó biztosító vállalatok tekintetében a pénzügyminiszter hatáskörébe utal. A pénzügyminiszter az 5.390/1948. Korm. rendelet 4-8. §-ában megszabott intézkedések meghatározott körét a 9. §-ban említett központ helyett a Tanácsra ruházhatja.

6. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó biztosító vállalat igazgatósága a hatáskörébe utalt ügyekben határozathozatal előtt köteles a Tanács állásfoglalását kikérni.

(2) A Tanács utasíthatja a biztosító vállalatot az üzletterv (biztosítási ágak és fajok művelése, díjtételek megállapítása, viszontbiztosítási szerződés megkötése, személyi és dologi kiadások szabályozása, stb.) módosítására, továbbá szükség esetén az igazgatóság vagy közgyűlés egybehívására.

7. § A jelen rendelet rendelkezései nem korlátozzák a rendelet hatálya alá eső biztosító vállalatok tekintetében a pénzügyminiszternek az 1923: VIII. törvénycikk és az azt módosító és kiegészítő jogszabályok alapján gyakorolt felügyeleti jogkörét.

8. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

Budapest, 1948. évi június hó 4-én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök