7210/1948. (VII. 3.) Korm. rendelet
az ipari központokról
A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt s legutóbb az 1948. XXIV. tc. 1. §-ában meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. § (1) Az ipari központok feladata a keretükbe tartozó állami iparvállalatok kezelése és közvetlen irányítása.
(2) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából állami iparvállalat minden olyan ipari tevékenységgel, bányászattal vagy villamos energiaelosztással foglalkozó vállalkozás (üzem),
a) amely az állam tulajdonában áll.
b) amelyben az állam tulajdoni érdekeltsége legalább 50%,
c) amelyben az alaptőkét (üzletrésztőkét képviselő részvényeknek (üzletrészeknek), illetőleg a törzstőkének legalább 50%-a az állam vagy állami vállalat tulajdonában van.
(3) Az ipari központokba való besorolás szempontjából nem lehet állami iparvállalatnak tekinteni azt az ipari tevékenységgel foglalkozó vállalatot, amelyben az 50%-ot elérő nem állami érdekeltség az 1947. XVIII. törvénycikkbe iktatott párisi békeszerződés 28. §-a alá tartozik vagy jogszabályon, illetőleg államközi egyezményen alapszik.
I. Az ipari központok
2. § (1) Ipari központot kell szervezni azokban az iparágakban - ideértve a bányászatot és a villamosenergia-elosztást is -, amelyekben a központ felállítását az állami vállalatok (1. §) száma vagy a termelés érdeke szükségessé teszi.
(2) Az ipari központ szervezése a keretébe tartozó vállalatok gazdasági és jogi különállását és felelő-, vezetését nem érinti.
3. § (1) Az ipari központ az állami vállalatok kezelésére és közvetlen irányítására vonatkozó feladatkörben minden intézkedést meglehet, ami az állami vállalatok eredményes és gazdaságos működésének biztosításához szükséges.
(2) Az állami vállalatok gazdálkodása tekintetében az ipari központ hatáskörébe tartozik különösen:
1. az állami vállalatok termeléséhez szükséges nyersanyagok, félkész- és készáruk központi beszerzése, illetőleg ebből a célból keretmegállapodások kötése, ha a központi beszerzés a vállalatok szempontjából előnyösebb; vagy a keretébe tartozó állami vállalatok beszerzési tevékenységének irányítása;
2. a tervgazdálkodás előírásainak és a gazdaságosság követelményeinek megfelelően annak meghatározása, hogy az állami vállalatok termelése mi-kép alakuljon;
3. termelőeszközök átadása a keretébe tartozó más állami vállalatnak;
4. termelési újítások bevezetése és az ezekre irányuló kísérletek elrendelése akár központilag, akár az egyes vállalatoknál;
5. a keretébe tartozó állami vállalatok között a termelési tapasztalatok kicserélésének megszervezése;
6. szabványok (típusok, normák) kötelezővé tétele;
7. szabadalmak átengedésének elrendelése a keretébe tartozó állami vállalatok között;
8. a termelési önköltség csökkentésére irányuló intézkedések elrendelése;
9. a keretébe tartozó állami vállalatok termelvényeinek központi értékesítése, illetőleg ebből a célból keretmegállapodások kötése, ha a központi értékesítés a vállalatok szempontjából előnyösebb; vagy a keretébe tartozó állami vállalatok értékesítési tevékenységének irányítása.
(3) Az ipari központ a keretébe tartozó állami vállalatok terhére nyereséget vagy egyéb juttatást az előbbi bekezdés 1. és 9. pontjaiban említett feladatok ellátása fejében sem számíthat fel. Ehhez képest az említett feladatok ellátása során létesített jogügyletekből eredő, kötelezettségeket az érdekelt állami vállalatok között fel kell oszlani s azokat az ipari központ közreműködése címén növelni nem lehet.
(4) Az állami vállalatok igazgatása tekintetében az ipari központ hatáskörébe tartózik különösen:
1. az állami vállalatoknál cégjegyzési jog adásának vagy megvonásának jóváhagyása;
2. az állami vállalatoknál 6 hónapot meghaladó tartamú határozott időre szóló szolgálati viszony létesítésének jóváhagyása;
3. a kollektív szerződésben meghatározott mértéket meghaladó illetmények megállapítására irányutó javaslatlétei az Országos Munkabérmegállapító Bizottsághoz;
4. az Illetékes miniszter által az állami vállalatok tekintetében megállapított értékhatárt meghaladó értékű jogügylet jóváhagyása;
5. a rendes ügyvitel körén kívül eső s az erre a célra külön megállapított értékhatárt meghaladó jogügylet jóváhagyása.
4. § (1) Az illetékes miniszter elhatározására vannak fenntartva;
1. az állami vállalatok keretében új üzemek létesítése, meglévő üzemek összevonása, szétválasztása, megszüntetése vagy tartás szüneteltetése;
2. egységes igazgatási és ügyviteli rend kötelezővé tétele;
3. nemzetközi tárgyalásokon az állami vállalat képviselőjének kijelölése;
4. az állami vállalat költség előirányzatának jóváhagyása;
5. az állami vállalat nyereségének felhasználása;
6. az állami vállalat felelős vezetőjének és helyettesének megbízatása, illetőleg - a hatályos jogszabályokhoz képest - javaslattétel a felelős vezető és helyettese megbízatására;
7. az állami vállalatok munkavállalóira kötelező szolgálati vagy fegyelmi rendtartás kibocsátása.
(2) Az illetékes miniszter az előbbi bekezdés 4. és 5. pontjában említett jogkörét a pénzügyminiszterrel egyetértésben gyakorolja. Ha a 3. § (4) bekezdésének 5. pontjában említett jogügylet lebonyolítása a vállalat költség előirányzatának túllépését teszi szükségessé, a jogügylet jóváhagyása felől a pénzügyminiszterrel egyetértésben az illetékes miniszter határoz.
(3) Az ipari központ a jelen § (1) bekezdésében felsorolt ügyekben előterjesztést tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat.
5. § (1) Az illetékes miniszter az ipari központ működési körébe utalt ügyekben a döntést magához vonhatja, vagy azokban kötelező utasítást adhat.
(2) Az illetékes miniszter olyan vállalatok tekintetében, ahol az állam érdekeltsége az 50%-ot nem éri el, az állam kisebbségi jogainak gyakorlását az ipari központra bízhatja;
II. Az ipari központok szervezete
6. § (1) Az ipari központokat a kormány határozata alapján az illetékes miniszter szervezi meg.
(2) Az ipari központ létesítését a hivatalos lapban közzé kell lenni.
7. § (1) Az ipari központ egyéni cég, tulajdonosa a magyar állani cégszövegében az "ipari központ" toldatot minden cselben fel kell venni.
(2) Az ipari központot a cégjegyzékbe be kell jegyezni. A bejegyzés az illetékes miniszter megkeresésére díjmentesen történik.
(3) Az ipari központ tevékenységéhez iparjogosítványra nincs szükség.
(4) Az a vállalat, amely nem ipari központ, cég-szövegében az "ipari központ" toldatot nem használhatja.
8. § Az ipari központ élén a vezérigazgató áll. A vezérigazgatót az illetékes miniszter előterjesztésére a kormány nevezi ki. A kinevezés a központ és a vezérigazgató között magánjogi szolgálati viszonyt létesít. E szolgálati viszony körében a munkáltató jogait az illetékes miniszter gyakorolja.
9. § (1) Az ipari központ cégének jegyzésére a vezérigazgató és az jogosult, akit a vezérigazgató - az illetékes miniszter jóváhagyásával - cégjegyzési jogosultsággal ruház fel. A cégjegyzési jogosultság megvonásához is az illetékes miniszter jóváhagyása szükséges.
(2) Az ipari központ cégét a vezérigazgató - ebbeli minőségének feltüntetésével - önállóan jegyzi. Egyébként az ipari központ cégének jegyzéséhez két cégjegyzésre jogosult aláírása szükséges.
10. § (1) Az ipari központ személyzetének létszámát az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg. Az alkalmazottak közül az igazgatókat az illetékes miniszter nevezi ki, a személyzet többi tagjait a vezérigazgató alkalmazza.
(2) Az ipari központ alkalmazottainak munkaviszonyára a magánjog szabályai irányadók.
(3) Az ipari központ alkalmazottait a csalásra, a hivatali sikkasztásra, a vesztegetésre; a tiltott ajándékozásra és a befolyással üzérkedésre megállapított büntetőjogi szabályok alkalmazása szempontjából közhivatalnoknak kell tekinteni.
11. § Az ipari központ az illetékes miniszter főfelügyelete alatt működik. Az illetékes miniszter főfelügyeleti joga alapján minden intézkedést megtehet, ami az ipari központ és a keretébe tartozó vállalatok eredményes és gazdaságos működésének biztosításához szükséges.
12. § Az ipari központ ügyvezetése, tekintetében az illetékes miniszter elhatározására fenntartott ügyek a következők:
a) előterjesztés a kormányhoz, ipari központok szervezése, megszüntetése, illetőleg ipari központok egyesítése iránt;
b) állami vállalatoknak egyik ipari központ keretéből a másik ipari központ keretébe utalása;
c) egységes igazgatási és ügyviteli rend kötelezővététele;
d) cégjegyzési jog adásának és megvonásának jóváhagyása:
e) nemzetközi tárgyalásokon az ipari központ képviselőjének kijelölése.
13. § (1) Az ipari központ kereskedelmi és pénzügyi tevékenysége tekintetében az illetékes miniszter elhatározására fenntartott ügyek a következők:
a) a miniszter által megállapított értékhatárt meghaladó értékű jogügylet jóváhagyása;
b) a rendes ügyvitel keretén kívül eső s az erre a célra külön megállapított értékhatárt meghaladó jogügylet jóváhagyása;
c) az ipari központ költségelőirányzatának jóváhagyása.
(2) Az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben gyakorolja az (1) bekezdés c) pontjában említett jogkörét, úgyszintén a b) pontban említett jogkörét abban az esetben, ha az ügylet lebonyolítása az ipari központ költségelőirányzatának túllépését teszi szükségessé.
14. § Az ipari központ személyzeti ügyeiben az illetékes miniszter elhalálozására fenntartott ügyek a következők:
a) előterjesztés a vezérigazgató kinevezése iránt, az igazgatók kinevezése;
b) a kollektív szerződésben megállapított mértéket meghaladó illetmény megállapítása iránt az Országos Munkabérmegállapító Bizottsághoz intézett előterjesztés láttamozása;
c) az ipari központ munkavállalóira kötelező szolgálati vagy fegyelmi rendtartás kibocsátása.
15. § (1) Az ipari központ működésével felmerülő költségek - forgalmuk arányában - az ipari központ keretébe tartozó állami vállalatokat terhelik. Az ipari központnak az illetékes miniszter által a pénzügyminiszterrel egyetértésben jóváhagyott költségelőirányzata alapján előreláthatólag felmerülő költségéire az ipari központ által megállapított mértékű havi hozzájárulást kötelesek fizetni. A tényleg felmerült költségek elszámolása az állami vállalatok évi mérlegében történik.
(2) Egyebekben a költségek viselésére, a havi hozzájárulásra és az elszámolásra vonatkozó részletes szabályokat az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.
16. § (1) Az ipari központ létesítése a keretébe tartozó vállalatoknak a hatályos jogszabályokban megszabott könyvvezetési kötelezettségét nem érintik. Az ipari központ saját ügyletei és vagyonállása tekintetében a hatályos jogszabályok szerint köteles könyveket vezetni. Köteles továbbá olyan nyilvántartásokat vezetni, amelyek alkalmasak a keretébe tartozó vállalatok eredményeinek megítélésére. E nyilvántartások vezetésének szabályait az illetékes miniszter állapítja meg.
(2) Az ipari központokra a 26922/1875. FIKM és IM rendeletnek (Rendeletek Tára 520. lap) a kereskedelmi törvény 3., 4. és 5. címeinek az állam kereskedelmi vállalataira alkalmazása tárgyában rendelkező 1-11. §-ai nem nyernek alkalmazást.
17. § (1) Az ipari központ létesítésével egyidejűleg az illetékes ipari igazgatóságnak a 45800/1948. IpM sz. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 106. szám) 1. §-ának (1) bekezdésén, a 4120/1948. ÉKM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 110. szám) 1. §-ának (1) bekezdésén, a 239000/1948. FM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 118. szám) 1. §-ának (1) bekezdésén, végül a 195567/1948. XX. a. PM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 146. szám) 1. §-ának (1) bekezdésén alapuló jogköre megszűnik.
(2) Az illetékes miniszter a jelen rendeleten alapuló jogait az illetékes ipari igazgatóság útján gyakorolhatja.
18. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Hatálybalépésével az állami vállalatok ideiglenes kezeléséről szóló 5390/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 106. szám) hatályát veszti.
Budapest, 1948. évi július hó 2-án.
Dinnyés Lajos s. k.,
miniszterelnök