8890/1948. (IX. 3.) Korm. rendelet

a menetjegyirodák működésének szabályozása tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948: XXIV. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) Menetjegyirodai (utazási és fürdőirodai) ipar gyakorlására jogosító iparengedéllyel rendelkező természetes és jogi személy (a továbbiakban: menetjegyiroda) iparát 1948. évi október hó 1. napja után csak abban az esetben folytathatja, ha erre a közlekedésügyi miniszter engedélyt adott.

(2) Az (1) bekezdés alapján a közlekedésügyi miniszter által adott engedélyben fel kell tüntetni, hogy a menetjegyiroda külföldi (külföldről belföldre, vagy belföldről külföldre irányuló) egyéni és társasutazások rendezésével és lebonyolításával foglalkozhatik-e.

(3) A közlekedésügyi miniszter az (1), illetőleg (2) bekezdés alapján adott engedélyben a külföldi társasutazások rendezését és lebonyolítását esetenkénti külön engedélyhez is kötheti.

(4) A közlekedésügyi miniszter a (2) bekezdés értelmében adott engedélyt - a (3) bekezdésben említett eseten kívül is feltételekhez kötheti, vagy ennek az üzletágnak egy részére korlátozhatja és bármikor visszavonhatja.

2. § (1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésében említett engedély megadása iránti kérelmet a közlekedésügyi miniszterhez kell benyújtani.

(2) Az 1. § (1) és (2) bekezdésében említett engedély megadása iránti kérelemben elő kell adni a kérelem előterjesztésének kellő indokolását, valamint azt is, hogy a menetjegyiroda az 1947. és 1948. évben hány külföldi egyéni és társasutazást rendezett, hová és mennyi résztvevővel; a kérelemhez mellékelni kell az iparengedély hiteles másolatát.

(3) Az engedély megadása kérdésében a közlekedésügyi miniszter jogorvoslat kizárásával határoz.

3. § (1) Az 1. § (3) bekezdésében említett külön-engedély megadása iránti kérelmet a közlekedésügyi miniszterhez kell benyújtani.

(2) Az 1. § (3) bekezdésében említett külön-engedély megadása iránti kérelemben elő kell adni a külföldi társasutazás célját, kezdetét és időtartamát, a résztvevők előrelátható számát és a részvételi díjat: a kérelemhez mellékelni kell a részvételi feltételeket tartalmazó ismertetés tervezetét és az utazásra vonatkozó számvetést (kalkulációt).

4. § A menetjegyirodai (utazási és fürdőirodai) ipar gyakorlására jogosító iparengedélynek a jelen rendelet hatálybalépése után történő kiadása esetében az 1. § (2)-(4) bekezdésében és a 3. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

5. § (1) A jelen rendelet rendelkezéseinek a külföldi államok és a külföldi közlekedési vállalatok hivatalos menetjegyirodáira való alkalmazásánál a viszonosság szerint kell eljárni.

(2) A viszonosság fennforgását a közlekedésügyi miniszter a külügyminiszter meghallgatása után állapítja meg.

6. § (1) Amennyiben cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 6 hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki:

a) az 1. § (1) bek.-ben foglalt rendelkezés ellenére a közlekedésügyi miniszter engedélye nélkül menetjegyirodai ipart folytat;

b) a 1. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a közlekedésügyi miniszter engedélye nélkül külföldi egyén-vagy társasutazást rendez, vagy bonyolít le;

c) az 1. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezés ellenére a közlekedésügyi miniszter külön engedélye nélkül külföldi társasutazást rendez, vagy bonyolít le.

(2) A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikkben, valamint a 8960/1946. ME rendeletben ( Magyar Közlöny 173. szám) foglalt rendelkezések az irányadók.

(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatásköréből tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek a közlekedésügyi minisztert kell tekinteni.

7. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1948. évi augusztus hó 19-én

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök