1310/1949. (II. 12.) Korm. rendelet
az ország területéről engedély nélkül eltávozott személyek bejelentése és visszahagyott vagyonuk kezelése tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 5.440.)
A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. § (1) A lakók betűsoros nyilvántartókönyvének vezetésére hivatott személy, ilyen hiányában pedig a szállásadó, ha arról szerez tudomást, vagy olyan tények jutnak tudomására, amelyből arra lehet következtetni, hogy a személyes bejelentési kötelezettségére vonatkozó jogszabályok szempontjából gondjaira bízott helyiségben állandó lakás bejelentésére köteles személy
a) az ország területének elhagyására vonatkozó jogszabályok megszegésével vagy kijátszásával külföldre távozott, vagy
b) külföldi állam kormányától, bármely más szervétől, vagy külföldi politikai szervezettől - a magyar kormány engedélye nélkül - bármilyen politikai jellegű tisztséget, vagy megbízást elvállal, avagy valamely külföldi politikai jellegű szervezet tagjává lesz, vagy annak tevékenységében részt vesz.
köteles ezt a körülményt a Magyar Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának (a továbbiakban Államvédelmi Hatóság: Budapest, VI., Andrássy-út 60.) szóval, vagy írásban bejelenteni. A bejelentés megtételére kötelezett az a hatóság is, amelynek az a), b) pontjában említett körülmények a tudomására jutnak, tekintet nélkül arra, hogy azok a hatáskörét érintik-e, vagy sem.
(2) Az ország területének elhagyására vonatkozó jogszabályok kijátszásának kell tekinteni azt is,
1. ha a hatósági megbízás folytán külföldre távozott magyar állampolgár a megbízás teljesítése, illetőleg a megbízás teljesítéséhez szükséges idő lejárta után Magyarország területére nem tér vissza;
2. ha külföldre távozott magyar állampolgár az útlevelének vagy más útiokmányának megszerzésénél vagy felhasználásánál magyar hatóságot félrevezetett.
2. § (1) A vállalatnak (üzemnek, üzletnek stb.) az az alkalmazottja, aki arról szerez tudomást, hogy a vállalat (üzem, üzlet stb.) tulajdonosa, vagy vezetője a vállalati tőkét - akár fokozatosan is - kivonja, köteles ezt a körülményt az Államvédelmi Hatóságnak szóban, vagy írásban bejelenteni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából a vállalat tulajdonosával egy tekintet alá esik a részvények, illetőleg a törzsbetétek legalább fele részének a tulajdonosa is, ha a vállalat vezetésében közreműködött.
3. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában említett személy vagyonát az Államvédelmi Hatóság zár alá helyezi és az egyes vagyontárgyakról (ingatlanokról, ingókról stb.) pontos leltárt készít; ha a vagyonban vállalat (üzem, üzlet stb.) is van, arról a vállalat tárgya szerint illetékes minisztert (továbbiakban: illetékes miniszter) - még a leltározás folyamán, az azt végző közeg útján - értesíti. A leltár egy egy másolatát a pénzügyminiszternek - ha a vagyonban vállalat (üzem, üzlet stb.) is van - az illetékes miniszternek, valamint a Magyar Nemzeti Banknak meg kell küldeni. A leltár elkészítésénél az Államvédelmi Hatóság jogosult a pénzügyi hatóságok közreműködését igénybe venni.
(2) Az (1) bekezdés alapján foganatosított eljárásnál a bűnügyi zárlatra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a leltározást végző közeg a zár alá vett vagyonhoz tartozó mezőgazdasági, vagy erdőingatlant - az élő és holt felszerelésről készített pontos leltár kíséretében - az Állami Birtokok Központ kötelékébe tartozó, területileg legközelebb eső nemzeti vállalatnak vagy valamelyik földmívesszövetkezetnek, a lakóházat és a városi ingatlant pedig a Közületi Ingatlan Központnak (KIK) az ideiglenes gondozására bízza. A nemzeti vállalat, a földmívesszövetkezet, illetőleg a KIK a megbízásnak köteles eleget tenni.
(3) A zár alá helyezett vagyonnak a magyar állampolgárságról szóló 1948:LX. törvénycikk (a továbbiakban: állampolgársági törvény) alapján történő elkobzása iránti eljárást haladéktalanul meg kell indítani.
4. § Ha az Államvédelmi Hatóság a bejelentés alapján a 2. § (1) bekezdésében említett körülmény fennforgását állapítja meg, arról haladéktalanul értesíti az illetékes minisztert.
5. § (1) A 3. § (1) bekezdése alapján zár alá helyezett vagyon kezeléséről - a vagyonhoz tartozó vállalat kivételével - a pénzügyminiszter gondoskodik; mégpedig a leltár átvétele után
a) a lakóházakat és a városi ingatlanokat a KIK kezelésébe,
b) a mezőgazdasági ingatlanokat az Állami Birtokok Központ kötelékébe tartozó, területileg legközelebb eső nemzeti vállalat kezelésébe,
c) az erdőingatlanokat a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek (MALLERD) kezelésébe adja,
d) az a)-d) pontban nem említett egyéb vagyon kezeléséről pedig a pénzügyminiszter gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban említett vagyont - annak az állampolgársági törvény alapján történő elkobzásáig - a pénzügyminiszterrel szemben fennálló elszámolási kötelezettség mellett kell kezelni.
(3) Azt a mezőgazdasági ingatlant, amely fekvésénél, vagy csekély terjedelménél fogva a vállalati kezelésre alkalmatlan, az Állami Birtokok Központ kötelékébe tartozó nemzeti vállalat jogosult bármely földmívesszövetkezetnek haszonbérbe adni.
6. § (1) Ha az Államvédelmi Hatóság által zár alá helyezett vagyonban vállalat (üzem, üzlet stb.) is van, továbbá a 2. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény fennforgása esetében az illetékes miniszter a vállalathoz (üzemhez, üzlethez stb.) vállalatvezetőt rendel ki.
(2) A vállalatvezető jogkörére vonatkozóan - a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel - egyes ipari és kereskedelmi vállalatokhoz vállalatvezető kirendeléséről szóló 3.500/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 71. szám) rendelkezései az irányadók.
7. § (1) A vállalatvezető haladéktalanul gondoskodik a vállalat működésének továbbfolytatásáról és megteszi a vagyonállag fenntartásához szükséges intézkedéseket; kirendeléséről haladéktalanul értesíti a vállalat esetleges külföldi érdekeltségeit és adósait, továbbá gondoskodik arról, hogy a vállalat külföldön levő vagyona fölött rajta kívül más ne rendelkezhessék.
(2) A vállalatvezető, ha a vállalat tulajdonosa, vagy a tényleges vezetője külföldre távozott, erről a körülményről a Magyar Nemzeti Bankot haladéktalanul értesíti.
(3) A vállalatvezető vagyonkimutatást és a 4. § hatálya alá eső vállalat esetében leltárt készít. A vagyonkimutatás és a leltár előkészítéséhez a Pénzintézeti Központ közreműködését kérheti.
(4) A vállalatvezető köteles a vagyonkimutatást és a leltárt az egész vagyonra vonatkozó általános ismertetéssel együtt legkésőbb a vállalat vezetésének átvételétől számított tizenöt nap alatt az illetékes miniszterhez felterjeszteni, továbbá a vagyonkimutatás és a leltár egy-egy példányát egyidejűleg a Magyar Nemzeti Banknak is megküldeni.
(5) Az illetékes miniszter a vagyonkimutatás és a leltár felterjesztésére halasztást engedélyezhet.
8. § (1) Az illetékes miniszter a vagyonkimutatás, a leltár és a vállalatra vonatkozó általános ismertetés alapján elrendelheti a vállalat feloszlását.
(2) A működését továbbfolytató vállalatra nézve a működő vállalatra irányadó hatályos jogszabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vállalattal szemben csak azt a magánjogi szerződésen alapuló követelést lehet érvényesíteni, amely 1946. évi augusztus hó 1. napja után keletkezett és ellenértéke a vállalat vagyonát gyarapította.
(3) Ha az illetékes miniszter a vállalat feloszlását rendelte el, az egyes vállalatok feloszlásának és felszámolásának szabályozásáról szóló 560/1948. Korm. rendeletben (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 15. szám) foglalt rendelkezések az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a felszámolás után megmaradt tiszta vagyon kiadása iránt az állampolgársági törvény alapján megindítandó vagyonelkobzási eljárás befejezéséig intézkedni nem szabad.
9. § A részvénytársaságnak az a részvényese, illetőleg a korlátolt felelősségű társaságnak az a tagja, aki a részvények, illetőleg a törzsbetétek legalább felerészének tulajdonosa és a vállalat vezetésében közreműködött, ha vele szemben az 1. § (1) bekezdésének a), b) pontjában meghatározott körülmények fennforognak, a vállalatnak a vállalatvezető kirendelése előtt keletkezett tartozásaiért egész vagyonával felelős.
10. § A Magyar Nemzeti Bank előterjesztésére a pénzügyminiszter az illetékes miniszterrel egyetértésben elrendelheti a 3. § (1) bekezdése alapján zár alá helyezett vagyonnak a jelen rendeletben foglaltaktól eltérő módon történő kezelését.
11. § (1) A vállalatvezető díjazását az illetékes miniszter - figyelembevéve a vállalat terjedelmét és teherbíró képességét - a 7. § (4) bekezdésében említett általános ismertetés felterjesztése után a vállalat terhére állapítja meg.
(2) A Pénzintézeti Központ igénybevétele esetében annak költségei a vállalatot terhelik.
12. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az,
a) aki, mint a betűsoros nyilvántartókönyv vezetésére kötelezett személy vagy szállásadó az 1. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget;
b) aki, mint a vállalat alkalmazottja, a 2. §-ban foglalt rendelkezésben megszabott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget;
c) aki a 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a vagyon ideiglenes gondozására vonatkozó megbízásnak nem tesz eleget.
(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvénycikk és a 8960/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 173. szám) rendelkezései azzal az eltéréssel irányadók, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege 24.000 forint.
(3) A kihágás miatt az eljárás az államrendőrség, mint rendőri büntetőbíróság hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a belügyminiszter jár el.
13. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
Budapest, 1949. évi február hó 11-én.
Dobi István s. k.
miniszterelnök