1560/1949. (II. 18.) Korm. rendelet

a közületi vállalatok közötti szállítási szerződések kötbérrel való kötelező biztosítása és teljesítése tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 10.082.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. törvénycikk 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) A jelen rendelet alkalmazásában

a) közületi vállalatnak kell tekinteni a nemzeti vállalatokat, továbbá minden olyan vállalatot (üzemet), amelyben az állam, a törvényhatóság, vagy a község (megyei város) tulajdoni érdekeltsége eléri, vagy meghaladja az 50%-ot;

b) szállítási szerződésnek kell tekinteni minden olyan ügyletet, mely készáru, félgyártmány, vagy nyersanyag szolgáltatására, avagy bármely más gazdasági érdekű szolgáltatásra irányul, ha a teljesítésnek, legalább az egyik fél részéről, az ügyletkötést követő későbbi időpontban kell történnie.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szempontjából tulajdoni érdekeltségnek kell tekinteni a részvények (üzletrészek), valamint a törzstőke tulajdonát is.

(3) A közületi vállalatok közötti szállítási szerződést írásba (megrendelő levélbe) kell foglalni és nem teljesítés, illetőleg nem szerződésszerű teljesítés esetére kölcsönösen kötbér kikötésével kell megerősíteni.

(4) A kölcsönös kötbér kikötése nem érinti a nem teljesítésből, illetőleg nem szerződésszerű teljesítésből eredő kártérítési kötelezettséget.

(5) A szállítási szerződésben (megrendelő levélben) a szállítandó áru, illetőleg teljesítendő szolgáltatás minőségét, a teljesítési (szállítási és átvételi) határidőt, valamint a teljesítés módozatait kétséget kizáróan meg kell határozni.

2. § (1) A kötbért az eladási ár, illetőleg a szolgáltatás teljes értékének megfelelő százalékban kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés értelmében megállapítandó kötbér legkisebb mértéke a következő:

a) ha az ügylet a szállítási, vagy átvételi késedelem miatt meghiúsult, a kötbér 10%;

b) ha az ügylet a szállítási, vagy átvételi késedelem miatt nem hiúsult meg, a határidőre nem szállított (át nem vett) áru, illetőleg szolgáltatás értéke után számított kötbér mértéke

6 hónapnál nem hosszabb szállítási határidejű szállítási szerződéseknél:

1 hétig terjedő késedelem esetén - 1%

2 hétig terjedő késedelem esetén - 2%

3 hétig terjedő késedelem esetén - 4%

3 hétnél hosszabb késedelem esetén - 5%

6 hónapnál hosszabb, de 1 évet meg nem haladó szállítási határidejű szállítási szerződéseknél:

2 hétig terjedő késedelem esetén - 1%

3 hétig terjedő késedelem esetén - 2%

4 hétig terjedő késedelem esetén - 4%

4 hétnél hosszabb késedelem esetén - 5%

1 évet meghaladó szállítási határidejű szállítási szerződéseknél:

1 hónapig terjedő késedelem esetén - 1%

1. 5 hónapig terjedő késedelem esetén - 2%

2 hónapig terjedő késedelem esetén - 4%

2 hónapnál hosszabb késedelem esetén - 5%

c) a szerződésszerű minőségben történő teljesítés (kellékszavatosság) megerősítésére szolgáló kötbér mértéke!4%

3. § (1) Ha a szállított áru, illetőleg a teljesített szolgáltatás minősége a szállítási szerződés kikötéseitől eltér és emiatt az ügylet meghiúsult, a kötbért teljes egészében meg kell fizetni.

(2) Amennyiben a teljesítés a minőség tekintetében részben nem szerződésszerű ugyan, de emiatt az az ügylet nem hiúsul meg, a kötbér arányos részét kell fizetni.

4. § (1) A jelen rendelet 1-3. §-aiban foglalt rendelkezések alkalmazása alól a szerződő felek felett főfelügyeletet gyakorló miniszter indokolt esetben kivételt engedélyezhet.

(2) Ha a szerződő felek különböző miniszterek főfelügyelete alá tartoznak, az (1) bekezdésben említett kivétel engedélyezése felől a Gazdasági Főtanács Titkárságán szervezett Szállítási Szerződések Döntőbizottsága (továbbiakban: Döntőbizottság) határoz.

(3) A Döntőbizottság elnöke a Gazdasági Főtanács főtitkárának kiküldöttje, tagjai pedig az érdekelt közületi vállalatok főfelügyeletét gyakorló miniszterek, az Országos Tervhivatal és a Magyar Nemzeti Bank kiküldöttei. Az elnök az egyes ülésekre, tanácskozási joggal, más miniszterek és szakintézmények kiküldötteit is meghívhatja.

(4) A Döntőbizottság a működése során szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján javaslatot tehet az Országos Tervhivatalnak a termelési és beruházási tervek megváltoztatására.

5. § (1) A szállítási szerződésekkel kapcsolatos utólagos jogviták eldöntésére a 9.830/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 217. szám) alapján szervezett egyeztető bizottságok hatáskörébe tartozik.

(2) Az egyeztető bizottság a szállítási szerződés nem szerződésszerű teljesítése miatt fizetendő kötbért vétlenség címén mérsékelheti, illetve kivételes esetben, az annak fizetésére vonatkozó kötelezettséget teljesen megszűntetheti. Az erre irányuló kérelmet az elmulasztott teljesítési határidőtől, illetőleg a nem szerződésszerű teljesítés időpontjától számított nyolc nap alatt kell előterjeszteni.

(3) A Döntőbizottság egyes szakmák tekintetében valamennyi szállítási szerződésre kiterjedő hatállyal elvi határozatokat is hozhat.

(4) Az egyeztető bizottság határozatát közölni kell a kötbér fizetésére kötelezett vállalat felett a főfelügyeletet gyakorló miniszterrel, a Magyar Nemzeti Bankkal, valamint a pénzügyminisztérium és a Gazdasági Főtanács közös üzemgazdasági titkárságával is.

6. § A jelen rendelet alapján járó kötbért az annak fizetésére kötelezett vállalat a kötbér megfizetésére vonatkozó felhívás kézhezvételétől, illetőleg az egyeztető bizottság határozatának közlésétől számított nyolc nap alatt köteles megfizetni. Az egyszámlarendbe kapcsolt vállalatok az egyszámlarendben fennálló fizetési előírásoknak megfelelően tartoznak teljesíteni.

7. § (1) Az egyszámlarendbe bekapcsolt közületi vállalatok a jelen rendelet alapján kötött szállítási szerződés értelmében átadott és átvett áru, illetőleg teljesített szolgáltatás ellenértékét nyolc nap alatt kötelesek, a Magyar Nemzeti Banknak az érvényben levő előírások szerint átadott átutalási rendelkezés útján kiegyenlíteni.

(2) Az egyszámlarendbe bekapcsolt közületi vállalatok fizetési forgalmában a szállítási szerződés alapján történt teljesítés ellenértékének kiegyenlítése alkalmával azonnali fizetés címén pénztári engedmény, előrefizetés címén előrefizetés engedmény, valamint a vételár utólagos fizetése címén felszámított utófizetési felár nem igényelhető és nem folyósítható. Az egyszámlarendben fennálló fizetési előírások szerint megállapított kamat felszámítása azonban nem esik korlátozás alá.

(3) Ha szállítási szerződéssel kapcsolatban kezességet, vagy biztosítékot kellene nyújtani, ehelyett az egyszámlarendbe bekapcsolt közületi vállalatok a Magyar Nemzeti Bank olyan nyilatkozatát adják át, melyben a Bank kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződés teljesítésének elmulasztása, vagy részleges teljesítés esetén az átvevő vállalat értesítés, illetőleg jogvita esetén az egyeztető bizottság döntése alapján a követelés összegének a teljesítésére kötelezett vállalat pénzügyi előirányzatába való beállításáról és annak keretében a kiegyenlítésről gondoskodik.

(4) Az egyszámlarendbe bekapcsolt és - be nem kapcsolt vállalatok által kötött szállítási szerződésekkel kapcsolatos fizetési forgalomban a 33.800/1948. ÁH rendeletnek (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 268. szám) a 10.000-50.060/1949. ÁH rendelettel (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 6. szám) kiegészített rendelkezései az irányadók.

(5) A szállítási szerződésnek (megrendelő levélnek) a fenti ((1)-(3) bekezdésekkel ellentétes rendelkezései semmisek.

8. § (1) Az egyszámlarendbe bekapcsolt vállalatok által szállítási szerződés alapján szállított áru, vagy teljesített szolgáltatás ellenértékére folyósítható előleg mértékét, az átutalás és az üzemgazdasági ellenőrzés módozatait az 5400/1948. Korm. rendelet (M. K. - R. T. 106. sz.) által szabályozott hatáskörben a Gazdasági Főtanács főtitkára rendelettel szabályozza.

(2) Szállítási szerződés alapján járó áruszállításra, illetőleg szolgáltatásra előleg csak abban az esetben folyósítható, ha az erre vonatkozó kikötést a szállítási szerződésbe felvették.

9. § A szállítási szerződéseknek az áruforgalom, illetőleg a gazdasági jellegű szolgáltatások egyes ágazataiban alkalmazandó általános ügyletkötési feltételeit a főfelügyeletet gyakorló miniszter, a Gazdasági Főtanács főtitkárával egyetértésben, rendelettel szabályozhatja.

10. § A Gazdasági Főtanács főtitkára, az illetékes miniszterrel egyetértésben, a jelen rendelet rendelkezéseit a közületi vállalatoknak a magánvállalatokkal az 1. § (1) bekezdésében említett körben kötött ügyleteire is kiterjesztheti.

11. § A közszállításról és a hazai beszerzés kötelezettségéről szóló 50000/1934. KM rendeletet (Rendeletek Tára 843. oldal), valamint az annak módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott rendeleteket a jelen rendelet hatálya alá tartozó ügyletek tekintetében csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben a jelen rendeletből más nem következik.

12. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1949. évi február hó 17-én.

Dobi István s. k.

miniszterelnök

Tartalomjegyzék