2410/1949. (III. 17.) Korm. rendelet

egyes vállalatok által fizetendő jóléti hozzájárulás szabályozása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 3.220.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) Az a munkáltató, aki vállalatában, üzemében, intézetében, intézményében (a továbbiakban: vállalat) tíz vagy ennél több, de száznál kevesebb munkavállalót foglalkoztat és a vállalatnál a 10.100/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 220. szám) szerint biztosított költségkeretből fenntartott jóléti (szociális, egészségügyi, kulturális, sport stb.) intézmény nem működik, köteles munkavállalónként és havonként 16.- forint jóléti hozzájárulást fizetni.

(2) Nem kell fizetni az (1) bekezdésben előírt jóléti hozzájárulást a mezőgazdaságban foglalkoztatott gazdasági munkavállalók után (59000/1949. VII. PM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése; Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 8. szám).

2. § (1) A jóléti hozzájárulás a tárgyhónapot követő hónap első napján esedékes és a hó tizenötödik napjáig adópótlékmentesen fizethető.

(2) A jóléti hozzájárulást az illetményadóval együtt kell befizetni.

3. § A jóléti hozzájárulást annál a községnél (városnál) kell befizetni, amelynek területén a munkavállaló állandó munkahelye van, ha pedig a munkavállaló foglalkozása nincs helyhez kötve, annál a községnél (városnál), amelyben a munkáltató székhelye, illetőleg üzleti telepe van.

4. § (1) A jóléti hozzájárulást a munkáltató köteles kiszámítani. A kiszámításra a tételes illetményadóra vonatkozó rendelkezéseket (59000/1949. VII. PM rendelet) kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) A munkáltató köteles a pénzügyminiszter által megállapítandó feljegyzéseket vezetni és a jóléti hozzájárulás kiszámításáról az illetménykimutatásban bevallást adni.

(3) Ha a bevallás számszerű felülvizsgálata során a községi elöljáróság (városokban az adóhivatal) azt állapítaná meg, hogy a munkáltató a jóléti hozzájárulást a tényleg járó összegnél kisebb összegben számította ki, a különbözetről a munkáltatót fizetési meghagyás útján értesíti.

5. § A jóléti hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából a Szakszervezeti Tanács hatvan napon belül névjegyzéket küld a községi előljáróságoknak (városokban az adóhivatalnak, Budapesten a kerületi adóhivatalnak) azokról a munkáltatókról, akiknek, illetőleg amelyeknek jóléti hozzájárulást kell fizetniök.

6. § (1) A jóléti hozzájárulás lerovására, könyvelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter állapítja meg.

(2) Egyebekben a jóléti hozzájárulás beszedésére, behajtására, biztosítására, elévülésére, a késedelmes fizetés esetében járó adópótlékokra, a tévesen vagy jogellenesen beszedett jóléti hozzájárulás visszakövetelésére vonatkozóan - amennyiben a jelen rendelet eltérő rendelkezést nem tartalmaz - a közadók kezelésére vonatkozó jogszabályok az irányadók.

7. § (1) A jóléti hozzájárulás jogossága és mérve kérdésében a munkáltató a bevallás beadásának napját, illetőleg a fizetési meghagyás kézbesítését közvetlenül követő naptól számított 15 nap alatt a pénzügyigazgatósághoz fellebbezéssel élhet. A pénzügyigazgatóság, a fellebbezés felett - a Szakszervezeti Tanács előzetes meghallgatása után - véglegesen határoz. A fellebbezést a községi elöljáróságnál (városokban az adóhivatalnál) írásban kell begyújtani.

(2) A munkáltató kellő időben beadott fellebbezésének a vitatott összeg erejéig halasztó hatálya van.

8. § A jóléti hozzájárulás után semmiféle pótadót kivetni nem szabad.

9. § (1) A beszedett jóléti hozzájárulás, valamint a 10. és 11. § alapján kiszabott bírság teljes egészében a Szakszervezeti Tanácsot illeti, amely azt a népjóléti miniszter felügyelete és az Állami Ellenőrzési Központ ellenőrzése mellett kulturális és jóléti intézmények létesítésére és fenntartására használja fel.

(2) A jóléti hozzájárulás és a 10. és 11. § alapján kiszabott bírság behajtásával és kezelésével kapcsolatban felmerült költségtöbblet fedezetére a Szakszervezeti Tanács a beszedett jóléti hozzájárulás és bírság 2%-át köteles az államkincstárnak téríteni. Ennek megfelelően a befolyt jóléti hozzájárulást és bírságot 2% levonása után a 7.154.898. számú NM Jóléti célok, szociális, egészségügyi, kulturális és sportcélok kiegyenlítő bevételek elnevezésű számlára kell átutalni. A népjóléti miniszter a befolyó összeget a 7,154.498. számú NM Jóléti célok szociális, egészségügyi, kulturális és sportcélok kiegyenlítő kiadások elnevezésű számláról kiutalja a Szakszervezeti Tanács részére.

(3) A Szakszervezeti Tanács gondoskodni köteles arról, hogy az (1) bekezdés szerint létesített és fenntartott jóléti intézményeket elsősorban olyan munkavállalók vehessék igénybe, akik részére a vállalat keretében hasonló jellegű intézmény nincs.

(4) A Szakszervezeti Tanács a várható bevételekről és a tervezett kiadásokról évente költségvetést köteles készíteni; ez elsőízben a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül készítendő el. A költségvetést a pénzügyminiszterrel egyetértésben a népjóléti miniszter hagyja jóvá.

10. § (1) Ha a munkáltató a 4. § (2) bekezdésében előírt bevallást a pénzügyminiszter által meghatározott időben nem gyújtotta be, a terhére előírt jóléti hozzájárulás 10%-át, ha pedig a bevallást a községi elöljáróság (adóhivatal) által a hozzá intézett felhívásban kitűzött határidőben sem gyújtja be, a terhére előírt jóléti hozzájárulás 25%-át fizeti bírság fejében. A bírságot a jóléti hozzájárulással egyidőben kell megállapítani.

(2) Ha a munkáltató a községi elöljáróságnál (adóhivatalnál) igazolja, hogy a bevallást vétlen mulasztásból nem adhatta be, vagy a hozzá intézett felhívásnak hibáján kívül nem felelhetett meg, a bírság kiszabását mellőzni kell.

(3) Ha a megállapított jóléti hozzájárulás a jogorvoslati eljárás során emelkedik vagy csökken, ennek megfelelően a bírságot is helyesbíteni kell.

(4) Amennyiben a munkáltató a jogorvoslati eljárás során igazolja, hogy a mulasztás vétlen volt, a bírságot törölni kell.

11. § (1) Szabálytalanság miatt 1.000.- forintig, illetőleg amennyiben a pótlólag előírt jóléti hozzájárulás ennél nagyobb, a pótlólag előírt jóléti hozzájárulás egyszereséig terjedhető pénzbírsággal büntetendő az a munkáltató, aki a jelen rendeletben vagy az annak alapján kiadott miniszteri rendeletekben megszabott kötelességét oly módon szegi meg, hogy az a jóléti hozzájárulás megrövidítésére alkalmas, feltéve, hogy a cselekmény vagy a mulasztás súlyosabb büntető rendelkezés - különösen a 12. § rendelkezése - alá nem esik és a cselekmény vagy mulasztás nem olyan, hogy az a 10. § alapján lenne bírsággal sújtható.

(2) A pénzbírságot, amely szabadságvesztésre át nem változtatható, első fokon az adóhivatal állapítja meg. Határozata ellen a pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezni, amely a fellebbezés felett végérvényesen határoz.

12. § (1) Adócsalást követ el az a munkáltató, aki a bevallásban tudva olyan valótlan adatot tüntet fel, amely a jóléti hozzájárulás megrövidítésére alkalmas vagy a bevallásból a jóléti hozzájárulás megrövidítésére irányuló szándékkal adatot kihagy.

(2) Az adócsalás miatt kiszabandó szabadgságvesztés büntetésen felül mellékbüntetésként minden esetben kiszabható pénzbüntetés a pótlólag előírt jóléti hozzájárulás háromszorosától nyolcszorosáig terjedhet. A kiszabott bírság teljes egészében az államkincstárt illeti.

(3) Az adócsalás miatt hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztését is ki kell mondani. Ez a rendelkezés az 1878. V. tc. 54. §-ában és az 1908. XXXVI. tc. 36. §-ában foglaltakat nem érinti.

13. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; rendelkezéseit az 1949. évi április hó 1. napjától kezdődően kell alkalmazni. A jelen rendelet végrehajtásáról - a Szakszervezeti Tanács meghallgatása után - a pénzügyminiszter a népjóléti miniszterrel egyetértésben gondoskodik.

Budapest, 1949. évi március hó 11-én.

Dobi István s. k.

miniszterelnök