24200/1949. (III. 12.) IpM rendelet
az iparostanulókról és a kereskedőtanulókról szóló 1949. IV. törvénycikk végrehajtása tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 9.120., 7.034.)
Az iparostanulókról és a kereskedőtanulókról szóló 1949. IV. tc. 7., 13., 18., 19., 27., 30., 40., 46., 51. és 64. §-ában, továbbá az 1922. XII. tc. 22. és 25. §-ában, valamint az 1948. XXXIII. tc. 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a belügy-, az építés- és közmunkaügyi, a földmívelésügyi, a közlekedésügyi, a népjóléti, a pénzügy-, valamint a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve a következőket rendeljük:
I. fejezet
Általános rendelkezések
A törvény hatálybalépése
1. § Az iparostanulókról és a kereskedőtanulókról szóló 1949. IV. törvénycikk (a továbbiakban: Tt.) az 1949. évi március hó 15. napján lép hatályba.
A "tanuló" és az "iskola" megjelölés
2. § A jelen rendelet alkalmazásában
a) tanuló alatt mind az iparostanulót, mind a kereskedőtanulót,
b) iskola alatt pedig az iparostanulók, illetőleg a kereskedőtanulók képzésére szolgáló oktatási intézményeket (Tt. 45. §) kell érteni.
Munkaerőgazdálkodási hatóság
(Tt. 4. §)
3. § (1) A Tt. rendelkezéseinek alkalmazásában központi munkaerőgazdálkodási hatóságon a 3920-12400/1948. Korm. rendelettel (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 272. szám) létesített Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatalt kell érteni.
(2) A Tt. értelmében munkaerőgazdálkodási hatóságként eljáró kirendeltségek és szakszervezeti szakmaközi bizottságok s ezek illetékességi körének jegyzékét, valamint a jegyzék változásait az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatal a Magyar Közlöny Hivatalos Lapban időről-időre közzéteszi.
II. fejezet
Pályaalkalmasság igazolása
A tanuló szerződtetésének feltételei
4. § (1) Újabb rendelkezésig a tanulónak a választott foglalkozásra alkalmasságát hatósági orvos, illetőleg a társadalombiztosító intézet, a vasút vagy a posta orvosának bizonyítványával kell igazolni.
(2) A jelen § alapján kiadott bizonyítványok kiállításáért díjat felszámítani nem szabad.
A népiskola hatodik, illetőleg az általános iskola nyolcadik osztályánál alacsonyabb végzettségű tanulók szerződtetése
[Tt. 7. § (2) és (3) bekezdése]
5. § (1) Az 1952. évi március hó 15. napja előtt - az egyéb feltételek megléte esetében - tanulóul azt lehet szerződtetni, aki a népiskola (az általános iskola) hat osztályát elvégezte vagy ezzel egyenlő értékű iskolai végzettséget szerzett, vagy aki csak alacsonyabb iskolai végzettséget szerzett ugyan, de a munkaerőgazdálkodási hatóságtól a szerződés megkötésére engedélyt kapott.
(2) Az 1952. évi március hó 15. napjától kezdve - az egyéb feltételek megléte esetében - tanulóul azt lehet szerződtetni, aki az általános iskola vagy a népiskola nyolc osztályát, illetőleg a középiskola vagy a polgári iskola négy osztályát elvégezte, vagy aki csak alacsonyabb iskolai végzettséget szerzett ugyan, de a munkaerőgazdálkodási hatóságtól a szerződés megkötésére engedélyt kapott.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett engedély megadásának előfeltétele az iskolai felvételi vizsga sikeres letétele. A felvételi vizsgát az iparostanulók, illetőleg a kereskedőtanulók képzésére szolgáló oktatási intézményben (Tt. 45. §) kell tenni. A felvételi vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
(4) Az írásbeli vizsga tárgya magyar nyelvből helyesírás és fogalmazás, számtanból az alapműveletek a közönséges és a tizedestörtekkel, mértanból a sík- és térmértan alapelemei: háromszög, négyszög, sokszög, a mértani testek felszíne és köbtartalma.
(5) A szóbeli vizsga tárgya a magyar nyelvből - az (1) bekezdés esetében - a népiskola hatodik, illetőleg - a (2) bekezdés esetében - az általános iskola nyolcadik osztályának megfelelő olvasottság és előadóképesség, történelemből a társadalmi fejlődés törvényeinek ismerete, számtanból és mértanból az előbbi bekezdésben megjelölt tárgykör.
6. § (1) Az alább megjelölt iparokban és kereskedelmi szakmákban tanulóul az 1952. évi március hó 15. napja előtt is csak azt lehet szerződtetni, aki az általános iskola vagy a népiskola nyolc osztályát, illetőleg a középiskola vagy polgári iskola négy osztályát elvégezte:
1. arany-, ezüstműves, ékszerész, arany-, ezüst- és fémverő, ötvös,
2. cég- és címfestő,
3. fogadó (szálló, penzió),
4. fogműves,
5. gyógyárunagykereskedés és drogériaüzlet,
6. látszerész,
7. nyomda,
8. rádiószerelő,
9. sokszorosító és leíró iroda,
10. villanyszerelő (1922. XII. tc. 14. §-ának 10. pontja) ipar,
11. látszerészeti és fényképészeti kereskedés,
12. könyvkereskedés,
13. orvosi műszerkereskedés,
14. rádiókereskedés.
(2) A munkerőgazdálkodási hatóság az (1) bekezdésben felsorolt iparokban, illetőleg kereskedelmi szakmákban a megkívánt iskolai végzettség alól a Tt. 7. §-ának (3) bekezdése alapján felmentést nem adhat.
Ipariskola tanulótartási joga
[Tt. 8. § (1) bekezdésének a) pontja]
7. § Az illetékes miniszter állapítja meg, hogy mely ipariskola és milyen szakmában való kiképzésre tarthat tanulót.
Az üzem (üzlet) tanulóképzésre alkalmasságának megállapítása
8. § (1) Ha közület tulajdonában lévő vagy rendelkezése alatt álló, továbbá ha állami kezelésbe vett vállalat - tárgyának megfelelő szakmában - tanulót kíván szerződtetni, a munkaerőgazdálkodási hatóság a szerződés megkötése alkalmával az üzem (üzlet) alkalmasságát nem vizsgálja.
(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetben a munkáltató a tanuló foglalkoztatásának megkezdése [Tt. 16. § (1) bekezdése] előtt köteles az iskola vezetőjétől indokolt írásbeli véleményt kérni arra vonatkozólag, hogy üzeme (üzlete) az általa megjelölt szakmában való tanulóképzésre alkalmas-e, s köteles a véleményt a munkaerőgazdálkodási hatóságnak bemutatni. A munkaerőgazdálkodási hatóság az üzemnek (üzletnek) a tanulóképzésre alkalmas vagy alkalmatlan voltát szükség esetében helyszíni vizsgálat alapján állapítja meg. Ha az üzem (üzlet) alkalmassága tekintetében egészségügyi aggály merül fel, a munkaerőgazdálkodási hatóság határozathozatal előtt köteles a hatósági orvost meghallgatni.
Az ipartörvény hatálya alá nem eső üzemek tanulótartása
9. § Az ipartörvény hatálya alá nem eső azok az üzemek, amelyek tanulótartásra a Tt. hatálybalépése előtt engedélyt kaptak, az 1950. évi március hó 31. napja után tanulószerződést csak abban az esetben köthetnek, ha tanúlótartásra a Tt. hatálybalépése után az illetékes minisztertől újabb engedélyt kaptak. Ez a rendelkezés a korábban szerződtetett tanulók tanulóviszonyát nem érinti.
Bűncselekmény miatt elítélt munkáltató tanulótartása
[Tt. 9. § (1) bekezdés a) pontja]
10. § (1) A munkaerőgazdálkodási hatóság a tanulószerződés megkötésekor általában nem vizsgálja azt, hogy a munkáltatót nem ítélték-e el olyan bűncselekményért, amelyre tekintettel a Tt. 9. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében tanulót nem tarthat, ha azonban olyan körülményekről van tudomása, amelyek eme kizáró ok meglétére utalnak, a munkáltatót hatósági erkölcsi bizonyítvány bemutatására hívja fel.
(2) Abban az esetben, ha a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények az 1940. XXXVII. és az ezt kiegészítő 1948. LIV. törvénycikk értelmében megszűntek, a Tt. 9. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott kizáró ok nem érvényesül.
A tanulótartási jogot elvonó határozatok
[Tt. 9. § (1) bekezdésének b) pontja és 10. §]
11. § (1) Az iparhatóság a tanulótartás jogának a tanuló egészségének veszélyeztetettsége miatt való elvonása [Tt. 10. § (1) bekezdésének c) pontja] kérdésében csak a hatosági orvos meghallgatása után határozhat.
(2) Az az iparos (kereskedő), akinek tanulótartási jogát határozatlan időre vonták el, addig nem tarthat tanulót, amíg az iparhatóság határozatát meg nem változtatja.
(3) A tanulótartás jogát az 1922. XII. tc. 82. §-a alapján elvonó határozatok a Tt. hatálybalépése után is hatályban maradnak a bennük meghatározott időtartam elteltéig, illetőleg az iparhatóság megváltoztató határozatáig.
Azoknak a munkáltatóknak nyilvántartása, akik tanulót nem tarthatnak
(Tt. 8-10. §)
12. § (1) A munkaerőgazdálkodási hatóság nyilvántartást vezet azokról a munkáltatókról, akik tanulót nem tarthatnak, mert
a) üzemük (üzletük) a tanulótartásra nem alkalmas [Tt. 8. § (1) bekezdése];
b) olyan bűncselekmény miatt elítélték, amelyre tekintettel őket a törvény a tanulótartás jogától megfosztja [Tt. 9. § (1) bekezdés a) pontja];
c) tanulótartási jogukat az iparhatóság elvonta [Tt. 9. (1) bekezdés b) pontja és 10. §].
(2) A nyilvántartásba fel kell venni a munkáltató nevét, üzemének (üzletének) helyét, a tanulótartásból való kizárás okát, továbbá az előbbi bekezdés a) pontja esetében azt a szakmát, amelyre vonatkozólag az üzem (üzlet) alkalmatlanságát megállapították, a b) és c) pont esetében pedig - amennyiben ismeretes - a kizárás tartamát.
Kiskorú leány- és fiútanulónak adott lakás és ellátás korlátozása
13. § (1) Ha olyan férfimunkáltató, aki kiskorú leánytanulónak, vagy olyan nőmunkáltató, aki kiskorú fiútanulónak lakást vagy ellátást ad, - özveggyé válik, feleségétől, illetőleg férjétől különválik vagy házasságát felbontják, a tanuló megfelelő elhelyezéséről és ellátásáról - a Tt. 9. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tilalomba ütköző helyzet megszűntetése érdekében - az esemény bekövetkezésétől számított három hónap alatt gondoskodni kell.
(2) Ha a Tt. 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt tilalomba ütköző helyzet a Tt. hatálybalépésekor áll fenn, az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a háromhónapos határidőt a Tt. hatálybalépésétől kell számítani.
(3) A Tt. 9. §-a (2) bekezdésében foglalt tilalom megszegése, illetőleg az abba ütköző helyzetnek a jelen § (1), illetőleg (2) bekezdésében meghatározott időpont után való fenntartása a Tt. 62. §-a (1) bekezdésének d) pontjába ütköző kihágás, a tanulóviszonyt pedig a Tt. 34. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően fel lehet bontani.
III. fejezet
A tanulószerződés megkötése
A tanulószerződés (szülői, gyámi és gondnoki nyilatkozat) mintája
(Tt. 13. §)
14. § A tanulószerződést a jelen rendelet I. számú mellékletében foglalt mintának megfelelően kell kötni, a szülői (gyámi, gondnoki) nyilatkozatot pedig a jelen rendelet II. számú mellékletében foglalt mintának megfelelően kell kiállítani.
A tanulószerződéskötés időpontja, az érdekképviseletek közreműködése
(Tt. 14. §)
15. § (1) A munkáltató abból a célból, hogy a szakszervezetnek a tanulószerződés kötésénél való közreműködését biztosítani lehessen, köteles a munkaerőgazdálkodási hatóságnak öt nappal előbb bejelenteni, hogy mely napon és a hivatalos órák alatt mikor kíván tanulószerződést kötni. A munkaerőgazdálkodási hatóság indokolt esetben a tanulószerződés megkötésére más időpontot tűz ki s erről a munkáltatót kellő időben értesíti.
(2) A munkaerőgazdálkodási hatóság a tanulószerződés kötésének időpontjáról a tanuló szakmája szerint illetékes szakszervezetet (szakszervezeti helyi csoportot), a kisiparba szerződő tanuló esetében a Kisiparosok Országos Szabadszervezetét, a kereskedelembe szerződő tanuló esetében a Kiskereskedők Országos Szabadszervezetét, illetőleg ezek helyi szervezetét értesíti.
A tanulószerződés díjmentessége
(Tt. 14. §)
16. § A tanulószerződés láttamozásáért díjat felszámítani nem szabad.
A tanuló foglalkoztatásának megkezdése
(Tt. 16. §)
17. § (1) A munkáltató köteles a tanuló foglalkoztatásának megkezdését a munkaerőgazdálkodási hatóságnak és az iskolának nyolc nap alatt írásban bejelenteni. A bejelentésében fel kell tüntetni
a) a munkáltató nevét (cégét), lakását, foglalkozását és az üzem (üzlet) telephelyét,
b) a tanuló nevét, születési idejét és helyét,
c) a tanuló iskolai végzettségét,
d) a tanuló szakmáját,
e) a foglalkoztatás megkezdésének időpontját.
(2) Ha a próbaidő alatt valamelyik fél visszalép, a munkáltató köteles ezt a munkaerőgazdálkodási hatóságnak és az iskolának nyolc nap alatt írásban bejelenteni.
(3) A munkaerőgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés értelmében bejelentett adatokat a tanulókról a Tt. 57. §-a alapján vezetett nyilvántartásba bejegyzi, ugyancsak bejegyzi a nyilvántartás "Jegyzet" rovatába a (2) bekezdés értelmében tett bejelentést.
(4) A próbaidőt, ha az a tanulószerződés megkötésével ér véget, a tanulóidőbe a Tt. 16. §-a (4) bekezdése értelmében be kell számítani. Az így beszámított tanulóidőt abban az esetben is figyelembe kell venni, ha a tanuló a Tt. 37. §-a értelmében más munkáltatóval köt tanulószerződést.
IV. fejezet
A tanulóviszony tartalma
Tanulószerződés kötése az ipar részét alkotó munkakörre
(Tt. 18. §)
18. § Valamely ipar részét alkotó azokat a munkaköröket, amelyekre tanulószerződést lehet kötni, a jelen rendelet III. számú melléklete sorolja fel.
Könnyebben és nehezebben elsajátítható iparok
(Tt. 19. §)
19. § Nehezebben elsajátítható iparok a jelen rendelet III. számú mellékletében "N" jellel megjelölt iparok és önálló ipari munkakörök, könnyebben elsajátítható iparok pedig a mellékletben "K" jellel megjelölt iparok és önálló ipari munkakörök, valamint a mellékletben említett iparok.
20. § (1) Az 1922. XII. törvénycikk, valamint az azt módosító és kiegészítő jogszabályok valamennyi olyan rendelkezésének alkalmazásában, amelyek könnyebben és nehezebben elsajátítható iparokról szólnak, az iparok csoportbasorolására az előbbi § rendelkezései az irányadók abban az esetben is, ha a megkülönböztetés nem a tanulóidő tartama szempontjából történt.
(2) Azokban az iparokban, amelyek a jelen rendelet hatálybalépése előtt könnyebben elsajátítható iparok voltak, a jelen rendelet értelmében pedig nehezebben elsajátítható iparnak minősülnek, azokat a segédeket, akik segédlevelüket a jelen rendelet hatálybalépése előtt megszerezték, mestervizsgálatra kell bocsátani abban az esetben is, ha csak olyan tartamú segédi szakbavágó gyakorlatot igazolnak, amennyi a könnyebben elsajátítható iparokban szükséges.
Kivételes könnyítések a szakképzettség megszerzése tekintetében
(Tt. 19. §)
21. § (1) Az 1922. XII. tc. 22. §-án alapuló kedvezmények szempontjából a hadi- és a háborús polgári rokkantaknak, valamint azoknak a rokkantaknak, akiknek munkabírása a polgári életben szerzett sérülés vagy betegség következtében olymértékben csökkent, hogy korábbi foglalkozásukat megélhetésük vagy egészségük veszélyeztetése nélkül nem folytathatják, továbbá a volt hadifoglyoknak tanulóideje a könnyebben elsajátítható iparokban egy, a nehezebben elsajátítható iparokban két esztendő lehet. Volt hadifoglyoknak e rendelkezés szempontjából csak a Szovjetúnió területéről hazatért személyeket lehet tekinteni (5010/1948. Korm. rendelet - Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 99. szám 952. old.).
(2) A hadi- és háborús polgári rokkantságot három hónapnál nem régebbi keletű hadigondozási bizonyítvánnyal, polgári életben szerzett sérülés vagy betegség okozta rokkantság esetében a munkabírás csökkenésének az (1) bekezdésben megállapított mérvét három hónapnál nem régebbi keletű hatósági orvosi bizonyítvánnyal, a hadifogságból való hazatérést pedig hadifogoly-igazolvánnyal kell igazolni.
(3) A volt hadifoglyoknak az (1) bekezdésben biztosított kedvezménye a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt és az 1947. XVIII. törvénycikkel becikkelyezett magyar békeszerződés életbelépésének napjától (11800/1947. Korm. rendelet - Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 233-234. szám, 2773. oldal) számított három év elteltével, tehát az 1950. évi szeptember hó 15. napján megszűnik.
(4) Az 1922. XII. tc. 22. §-án alapuló kedvezményes tanulóidőt megállapító rendelkezések egyébként hatályukat vesztik.
Túlnyomó részben nők által űzött iparok
(Tt. 19. §)
22. § A tanulóidő azokban az iparokban is, amelyeket az illetékes miniszter az 1922. XII. tc. 25. §-a alapján túlnyomó részben nők által űzött iparnak nyilvánított, a Tt. 19. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően - a 21. §-ban említett kivételt nem tekintve - mindig két, illetőleg három esztendő.
A Tt. hatálybalépése előtt szerződtetett tanulók tanulóideje
(Tt. 19. §)
23. § A Tt. hatálybalépése előtt szerződtetett tanulók tanulóideje tekintetében általában a szerződés kötésekor hatályban volt jogszabályok, illetőleg a tanulószerződés rendelkezései az irányadók; az ilyen tanulók tanulóideje azonban könnyebben elsajátítható ipar esetében az 1951. évi március hó 14., nehezebben elsajátítható ipar esetében az 1952. évi március hó. 14. napján túl nem terjedhet.
A tanuló fizetéses szabadsága
(Tt. 22. §)
24. § A 18 éven aluli tanuló fizetéses szabadságának azokban a kérdéseiben, amelyekben a Tt. 22. §-ának (1) bekezdése eltérően nem rendelkezik, az egyéb munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Kiképzési napló
(Tt. 27. §)
25. § (1) A tanuló a kiképzési naplót az iskolától kapott hivatalos űrlapon köteles vezetni. Az űrlap-árat a munkáltató az iskolának megtéríteni köteles [Tt. 49. §-ának (2) bekezdése és a jelen rendelet 51. §-a].
(2) A kiképzési naplónak a munkáltató által való láttamozása és az iskolának bemutatása időpontját az iskola állapítja meg.
A munkáltató által foglalkoztatható tanulók száma
(Tt. 30. §)
26. § (1) Az önálló műhellyel rendelkező ipariskolák [Tt. 8. § (1) bekezdésének a) pontja], továbbá azok a gyáripari vállalatok, amelyekben tanműhely van, annyi tanulót foglalkoztathatnak, hogy egy-egy műhelyoktatóra legfeljebb 10 tanuló jusson. Egyéb gyárvállalatokban az egy-egy művezetőhöz beosztott tanulók száma nem haladhatja meg a tizet.
(2) Az illetékes miniszter az előbbi bekezdésben foglalt korlátozás alól kivételt engedhet.
(3) Az ipartörvény hatálya alá nem eső üzemben foglalkoztatható tanulók számát az illetékes miniszter a tanuló foglalkoztatására adott engedélyében [Tt. 8. § (2) bekezdés] állapítja meg.
27. § (1) A 26. § alá nem eső munkáltató által foglalkoztatható tanulók legmagasabb száma
a) egy, ha a munkáltató segédet egyáltalán nem vagy csak egy segédet foglalkoztat,
b) kettő, ha a munkáltató egynél több, de legfeljebb négy segédet foglalkoztat,
c) három, ha a munkáltató négynél több, de legfeljebb hét segédet foglalkoztat,
d) négy, ha a munkáltató hétnél több, de legfeljebb tíz segédet foglalkoztat.
(2) A tíznél több segédet foglalkoztató munkáltató minden további három segéd után egy-egy tanulót foglalkoztathat.
(3) Az illetékes miniszter az előbbi bekezdésekben foglalt korlátozás alól kivételt engedhet.
(4) Annak megítélésében, hogy a munkáltató hány segédet foglalkoztathat, a tanulószerződés kötését megelőző és nagyobb részében foglalkoztatott segédek száma az irányadó. Az idényüzemben az idény nagyobb részén foglalkoztatott segédek számát kell figyelembe venni.
(5) Ha valamely tanuló tanulóidejének betöltéséig már csak három hónap van hátra, a munkáltató az ilyen tanulónak pótlására új tanulót már ez alatt a három hónap alatt is alkalmazhat.
(6) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt korlátozások nem érintik a jelen rendelet hatálybalépése előtt szerződtetett tanulók tanulóviszonyát. Ugyancsak nem érinti a tanulók tanulóviszonyát, a segédek számának a tanulószerződés megkötése után bekövetkezett csökkenése.
V. fejezet
A tanulóviszony megszűnése
A tanulóviszony megszűnése a tanulóidő elteltével
(Tt. 31. §)
28. § (1) A Tt. 31. §-ának a) pontja értelmében megszűnik a tanulóviszony, ha a tanulóidő elteltével végetér. Az iparostanuló tanulóviszonya azonban magának a tanulóidőnek elteltével nem ér véget, hanem csak akkor
a) ha a tanuló a tanulóidő végén sikeres segédvizsgát tett;
b) ha a tanuló - a sikertelenül megkísérelt segédvizsga és a Tt. 42. § (1) bekezdése alapján meghosszabbított tanulóidő eltelte után - sikeres javítóvizsgát tett;
c) ha a tanuló - sikertelen javítóvizsga és a Tt. 42. §-a alapján ismét meghosszabbított tanulóidő eltelte után - a második javítóvizsgát megkísérelte éspedig ebben az esetben a vizsga eredményére tekintet nélkül.
(2) A kereskedőtanuló tanulóviszonya a tanulóidő elteltével csak abban az esetben ér véget, ha a kereskedőtanuló a kereskedősegédi bizonyítványt (48. §) megszerezte.
(3) Az előbbi bekezdésben meghatározott időpontok előtt is megszűnik a tanuló tanulóviszonya a Tt. 31. §-ának b)-g) pontjaiban meghatározott esetekben.
Tanulóviszony megszűnése a tanulóidő eltelte előtt
(Tt. 37. §)
29. § Ha a tanuló nem ugyanarra az iparra, nem ugyanannak az iparnak valamely részére (18. §) és nem is rokoniparra tér át, kitöltött tanulóidejét az új tanulószerződésben a tanulóidő meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni. Az 1922. XII. 23. §-ának ezzel ellentétes rendelkezései - a Tt. 37. és 63. §-ában foglalt rendelkezésekre figyelemmel - hatályukat vesztették.
30. § Ha a tanulóviszony a tanulóidő kitöltése előtt megszűnt, erről a munkaerőgazdálkodási hatóság a Tt. 37. §-ának (1), illetőleg (2) bekezdése alapján a következő szövegű bizonyítványt állítja ki:
31. § Abban az esetben, ha a Tt. 37. §-a értelmében új tanulószerződést kötnek, a tanulóidő meghatározására az alábbi példák adnak tájékoztatást:
I. Ha a tanulóviszonyt a tanuló hibájából bontották fel az ugyanarra az iparra, ugyanannak az iparnak részére (18. §) vagy rokoniparra szóló tanulószerződésben a tanulóidőt a munkaerőgazdálkodási hatóság megállapításához képest a következőképpen kell meghatározni:
a) ha a két évben megállapított tanulóidőből hat hónap maradt kitöltetlenül, az új tanulóidő leghosszabb tartama kilenc hónap, legrövidebb tartama hat hónap;
b) ha a két évben megállapított tanulóidőből négy hónap maradt kitöltetlenül, az új tanulóidő leghosszabb tartama hat hónap, legrövidebb tartama négy hónap;
c) ha a három évben megállapított tanulóidőből kilenc hónap maradt kitöltetlenül, az új tanulóidő legfeljebb tizenhárom és fél, legalább kilenc hónap;
d) ha a három évben megállapított tanulóidőből két hónap maradt kitöltetlenül, az új tanulóidő legfeljebb három, legalább két hónap;
e) ha a két évben megállapított tanulóidőből egy év maradt kitöltetlenül, az új tanulóidő legfeljebb két év, de legalább tizenhat hónap.
f) ha a három évben megállapított tanulóidőből két év maradt kitöltetlenül, az új tanulóidő legfeljebb három év, de legalább huszonnyolc hónap.
A fentebbi a)-f) pontokban említett alsó és felső határok között a munkaerőgazdálkodási hatóság az új tanulóidő tartamát úgy állapítja meg, hogy az az iskolaév végén járjon le [Tt. 37. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata].
II. Ha a tanulóviszony nem a tanuló hibájából történt felbontás következtében szűnt meg, de a Tt. 37. §-ának (2) bekezdése értelmében mégis (a segédvizsga sikertelensége esetében, vagy ha a tanulóidő hátralevő része a tanulóidő egynegyedrészénél több), új tanulószerződést kell kötni, az új tanulóidő
a) ha a két évben megállapított tanulóidőből a tanuló huszonegy hónapot töltött ki, három hónap, ha pedig tizenhárom hónapot, tizenegy hónap;
b) ha a három évben megállapított tanulóidőből a tanuló két és fél évet töltött ki, fél év, ha pedig egy évet, két év.
VI. fejezet
Segédvizsga
Az iskola elvégzése, mint a segédvizsga feltétele
(Tt. 39. §)
32. § (1) Segédvizsgára csak azt az iparostanulót lehet bocsátani, aki könnyebben elsajátítható iparban az iskola második, nehezebben elsajátítható iparban az iskola harmadik osztályának elvégzését, illetőleg - ha nem volt köteles az iskolát látogatni - az annak megfelelő vizsga [Tt. 46. § (2) bekezdése] letételét iskolai végbizonyítvánnyal igazolja. Kivétel a 21. § (1) bekezdésében említett eset, amikor az iskola első, illetőleg második osztályának elvégzését (annak megfelelő vizsga letételét) kell igazolni.
(2) Amennyiben a tanuló az előbbi bekezdésben említett feltételnek nem felel meg, tanulóviszonya a szükséges iskolai végbizonyítvány megszerzéséig meghosszabbodik, hacsak a Tt. 31. §-ában meghatározott egyéb okokból korábban meg nem szűnik.
Olyan ipari munkavállalók segédvizsgája, akik tanulók nem voltak
33. § (1) A munkaerőgazdálkodási hatóság segédvizsgára bocsátja azt az ipari munkavállalót, aki tanuló nem volt, de
a) az illető iparban huszadik életévének betöltése után könnyebben elsajátítható ipar esetében három, nehezebben elsajátítható ipar esetében négy évi szakbavágó gyakorlatot szerzett és
b) az iskolai szaktárgyakból az iskola második, illetőleg harmadik évfolyamában szerezhető ismereteknek megfelelő vizsgát tett.
(2) Ha az illetékes miniszter a Tt. 46. §-ának (2) bekezdésében említett külön tanfolyamot szervez vagy engedélyez, az előbbi bekezdés alapján is csak az a munkavállaló bocsátható segédvizsgára, aki a tanfolyamot is elvégezte.
Segédvizsga, segédlevél
(Tt. 39-43. §)
34. § (1) Segédvizsgabizottságot kell alakítani
a) minden ipariskola és minden szakirányú iparostanulóiskola mellett az iskola szakirányának megfelelő szakmában, illetőleg szakmákban;
b) minden egyéb iskola mellett azokban a szakmákban, amelyeknek gyakorlása az iskola illetékességi körében elterjedtebb.
(2) A segédvizsgabizottság megalakításával járó teendőket - az iparhatóság, Budapesten a polgármester és a szakszervezetek közreműködésével - az iskola vezetője végzi.
(3) A segédvizsgabizottságokat évenként, minden év február havának végéig újjá kell alakítani.
(4) Minden iskola vezetője köteles az év március havának 8. napjáig az iparügyi miniszternek és az esetleg illetékes más miniszternek bejelenteni, hogy az iskola mellett mily szakmákban alakult segédvizsgabizottság.
(5) Az illetékes miniszter elrendelheti, hogy valamely iskola mellett olyan szakmában is segédvizsgabizottságot kell alakítani, amely szakmában az iskola vezetője nem alakított s erről - ha a rendelkezést nem ő adta ki - az iparügyi minisztert is értesíti.
(6) Az iparügyi miniszter az év március havának 3. napjáig értesíti a munkaerőgazdálkodási hatóságokat, hogy az egyes iskolák mellett milyen segédvizsgabizottságok alakultak.
(7) Az új segédvizsgabizottságok az év április havának 1. napján kezdik meg működésüket.
35. § (1) A segédvizsgabizottság elnökből és négy tagból áll.
(2) A segédvizsgabizottság elnöke az iskola vezetője, vagy általa kijelölt helyettese, két tagja a munkáltatók, két tagja pedig a szakszervezet kiküldötte.
(3) A segédvizsgabizottság jegyzőjét az iskola vezetője jelöli ki s ugyancsak ő gondoskodik a bizottság ügyviteli tennivalóinak ellátásáról.
36. § (1) A segédvizsgabizottság tagjait a 37. §-ban említett névjegyzékekbe felvett személyek közül a segédvizsgabizottság elnöke esetenként hívja be.
(2) A tag a meghívásnak köteles eleget tenni. Egy munkáltatói és egy szakszervezeti tag elmaradása a vizsga megtartását nem akadályozza.
37. § (1) Az iskola vezetője a segédvizsgabizottságok megalakíthatása céljából köteles az illetékességi területén levő iparhatóságokat (Budapest polgármesterét) és szakszervezeteket (szakszervezeti szakmaközi bizottságokat) értesíteni, hogy az iskola mellett mely szakmákban alakul segédvizsgabizottság.
(2) Az iparhatóság (Budapest polgármestere) és a szakszervezet (szakszervezeti szakmaközi bizottság) az értesítés alapján összeállítja és az iskolával közli a segédvizsgabizottság munkáltatói, illetőleg szakszervezeti tagjainak jegyzékét.
(3) A névjegyzékbe mindazokban a szakmákban, amelyekben az iskola mellett segédvizsgabizottság alakul, szakmánként három-három munkáltatói és három-három szakszervezeti küldöttet kell felvenni, éspedig kisipari keretekben is gyakorolt szakma esetében úgy, hogy a munkáltatói kiküldöttek közül legalább egy a Kisiparosok Országos Szabadszervezetének, illetőleg helyi szervezetének tagja legyen. Szükség esetében az iskola több kiküldött felvételét, oly esetben pedig, amikor a névjegyzéket több iparhatóság, illetőleg szakmaközi bizottság állítja össze, az iskola egy-egy iparhatóságtól, illetőleg szakmaközi bizottságtól kevesebb kiküldött megjelölését is kérheti.
(4) A munkáltatói kiküldötteket az iparhatóság az illetékességi területén lévő jelentősebb gyárvállalatok (Budapesten a polgármester, az ipari központok) vezetőinek és a Kisiparosok Országos Szabadszervezetének, illetőleg helyi szervezetének meghallgatásával állítja össze. Munkáltatói kiküldött önálló iparos vagy gyárvállalati alkalmazott lehet.
(5) A névjegyzékeket évenként, minden év február havának végéig kell összeállítani, de - a szükséghez képest - évközben is ki lehet egészíteni.
38. § (1) A tanuló ott tesz vizsgát, ahol az iskolát látogatta, illetőleg ahol az iskolai vizsgát [Tt. 46. § (2) bekezdése] letette. Ha az illető iskola mellett a tanuló szakmájának megfelelő segédvizsgabizottság nincsen, a segédvizsgát a legközelebbi megfelelő segédvizsgabizottság előtt kell tenni.
(2) A javítóvizsgát ugyanannál az iskolánál kell tenni, ahol a tanuló a segédvizsga letételét elsőízben megkísérelte.
39. § (1) A segédvizsgát a bizottság elnöke a munkaerőgazdálkodási hatósághoz tett bejelentés (Tt. 38. §) vételétől számított egy hónapon belüli időpontra tűzi ki.
(2) A segédvizsgát köznapon s úgy kell tartani, hogy annak tartama a nyolc órát ne haladja meg és a vidéki tanuló lehetőleg még aznap hazautazhassék.
40. § (1) A segédvizsgát az iskola tanműhelyében, megfelelő iskolai tanműhely hiányában valamely gyári tanműhelyben vagy valamely iparos műhelyében kell tartani.
(2) A tanműhelyt (műhelyt) díjmentesen kell a vizsga céljára rendelkezésre bocsátani, a segédvizsgabizottság elnöke azonban köteles gondoskodni arról, hogy ez a kötelezettség az egyes számbajövő iparosok között arányosan oszoljék meg s nekik a lehető legkisebb terhet jelentse.
41. § (1) A segédvizsga megtartásáért díjat vagy költséget nem kell fizetni (Tt. 43. §), a segédvizsgához szükséges anyagot azonban a tanuló munkáltatója köteles szolgálati, illetőleg annak értékét köteles az iskolának a Tt. 49. § (2) bekezdésében és a jelen rendelet 51. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően megtéríteni.
(2) A segédvizsgabizottságok tagjainak díjazását időmulasztásukkal arányban az illetékes miniszter állapítja meg s azt az illető tárca költségvetésének terhére az iskola útján kell kifizetni.
42. § A segédvizsgák anyagát és menetét az illetékes miniszter szakmánként állapítja meg s az iskolákkal közli, az iskola pedig erről a tanulókat és a segédvizsgabizottsági tagokat tájékoztatja.
43. § A segédvizsga eredményét a bizottság egyhangúlag vagy szótöbbséggel állapítja meg.
44. § (1) Az eredményes segédvizsgáról kiállított segédlevél szövege - ha iparostanuló tett segédvizsgát - a következő:
(2) A segédlevél szövege - ha olyan ipari munkavállaló tett segédvizsgát, aki iparostanuló nem volt - a következő:
45. § (1) A segédvizsga sikertelensége esetében a segédvizsgabizottság - ha annak helye van - megállapítja a tanulóidő meghosszabbításának tartamát [Tt. 42. §-ának (1) bekezdése] és erről igazolást állít ki.
(2) Az igazolás szövege a következő:
(3) A Tt. 37. §-ának (2) bekezdése és a Tt. 40. §-ának (3) bekezdése alapján tett segédvizsga esetében az "Igazolás" második bekezdése elmarad.
(4) Annak, aki a második javítóvizsgán sem mutatott kellő eredményt, erről kérelmére igazolást kell adni.
(5) A segédlevél és az igazolás kiállításáért díjat felszámítani nem szabad.
46. § A segédvizsgabizottság a segédvizsga letételéről, illetőleg annak eredménytelenségéről, a tanulóidő meghosszabbítása esetében a meghosszabbítás tartamáról a munkaerőgazdálkodási hatóságot és a tanuló munkáltatóját értesíti.
A segédvizsgával kapcsolatos átmeneti rendelkezések
47. § (1) A segédvizsgabizottságokat elsőízben az 1949. évi április hó 30. napjáig kell megalakítani,
a megalakulásról szóló jelentést az iparügyi és az illetékes miniszternek az 1949. évi május hó 8. napjáig kell megküldeni,
az iparügyi miniszter a segédvizsgabizottságok megalakulásáról a munkaerőgazdálkodási hatóságokat az 1949. évi május hó 31. napjáig értesíti.
(2) Az 1922. XII. törvénycikk alapján alakított tanoncvizsgáló bizottságok működésüket - a jelen rendeletnek a segédvizsgabizottságok működésére vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával - az 1949. évi május hó 31. napjáig folytatják.
Kereskedősegédi bizonyítvány
(Tt. 44. §)
48. § (1) A kereskedőtanulók a tanulóviszony befejezése után kereskedősegédi bizonyítványt kapnak. A bizonyítvány akkor adható ki, ha a tanuló a tanulóidő tartama alatt a szükséges gyakorlati ismereteket elsajátította és ha az illetékes iskola bizonyítványával a munkáltatónál igazolja az iskola sikeres elvégzését, illetőleg az iskolai vizsga [Tt. 46. § (2)] letételét. A kereskedősegédi bizonyítványt a munkáltató állítja ki, köteles azonban azt a tanuló részére való átadása előtt a munkaerőgazdálkodási hatósággal láttamoztatni.
(2) A kereskedősegédi bizonyítvány szövege a következő:
(3) Annak a kereskedőtanulónak, aki az iskola elvégzését igazolni nem tudja, vagy a gyakorlati ismereteket a szükséges mértékben nem sajátította el, kérelmére a munkáltató igazolást köteles adni arról, hogy milyen szakmában, mennyi ideig foglalkoztatta mint kereskedőtanulót.
VII. fejezet
A tanulók iskolai oktatása
Iskolalátogatási kötelesség
49. § (1) A tanuló - az alábbi kivételt nem tekintve - a próbaidő alatt is köteles az iskolát látogatni.
(2) Az a tanuló, akinek foglalkoztatását az év március-augusztus hónapjaiban vagy - a munkaerőgazdálkodási hatóságnak a Tt. 12. §-a értelmében adott engedélye alapján november-február hónapokban kezdették meg, illetőleg a tanulószerződését ebben az időben kötötték, az év (a következő év) szeptember haváig az iskolát látogatni nem köteles.
Az iskola látogatására nem köteles tanulók vizsgája
50. § Az a tanuló, aki a tanulószerződést huszadik életéve betöltése után kötötte, nem köteles az iskolát látogatni, de az iskolai szaktárgyakból vizsgát kell tennie. A vizsga feltételeit és szabályzatát az illetékes miniszter külön rendeletben állapítja meg.
A tanulók tankönyvei és tanszerei
(Tt. 49. §)
51. § (1) A munkáltató a tanuló tankönyveinek és tanszereinek költségét a tanulóra, illetőleg annak törvényes képviselőjére át nem háríthatja.
(2) A költségek behajtásának biztosítása és elévülése tekintetében a közadókra vonatkozó rendelkezések az irányadók.
Iskolai szorgalmi idő az építőiparokban
[Tt. 50. §-ának (2) bekezdése]
52. § Az építőiparokban az iskolai szorgalmi idő novembertől márciusig tart, ez alatt az idő alatt azonban a heti óraszám kétszerese az iskolák rendes heti óraszámának.
Az ipariskolák részletes szabályai
(Tt. 51. §)
53. § Az ipariskolák feladatára és szervezetére, igazgatójára és tanári testületére, valamint tanulmányi rendjére vonatkozó szabályokat a 9031-13460/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 1949. évi 12. szám) tartalmazza.
VIII. fejezet
Tanulóotthonok
Nem állami tanulóotthonok átvétele
(Tt. 54. §)
54. § (1) A Tt. hatálya alá tartozó azokat a tanulóotthonokat, amelyeket olyan személy (közület, testület, vállalat stb.) tart fenn, aki (amely) iskolát a Tt. 47. §-a értelmében nem tarthat fenn, az állam részére abban az esetben is át kell venni, ha azt az 1948. XXXIII. törvénycikk alapján nem vették át.
(2) Az átvétel módozatai tekintetében a 11600/1948. IpM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 159. szám), illetőleg a 32200/1948. KSzM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 148. szám) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
IX. fejezet
Vegyes, büntető és hatálybaléptető rendelkezések
A tanulók nyilvántartása
(Tt. 57. §)
55. § (1) A munkaerőgazdálkodási hatóság a tanulókat az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatal által kiadott űrlapon nyilvántartja.
(2) Az iparhatóságok (ipartestületek) kötelesek az általuk vezetett tanoncnyilvántartásokat - a jelen rendelet hatálybalépése előtt érkezett bejelentéseket feldolgozva - az 1949 évi április hó 30. napjáig az illetékes munkaerőgazdálkodási hatóságnak megküldeni. Abban az esetben, ha az iparhatóság (az ipartestület) több munkaerőgazdálkodási hatóság illetékességi körébe tartozó tanoncot tartott nyilván, a nyilvántartást annak a munkaerőgazdálkodási hatóságnak köteles megküldeni, amelyhez a legnagyobb számú tanonc tartozik s erről a többi érdekelt munkaerőgazdálkodási hatóságot értesíteni köteles. Ilyen esetben a tanoncnyilvántartás szétbontását az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatal utasításához képest, az általa kitűzött határidő alatt kell végrehajtani.
Büntető rendelkezések
56. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik a Tt. 62. §-a (1) bekezdésének g) pontjába ütköző kihágást követi el és ezernyolcszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a munkáltató,
a) aki a tanuló foglalkoztatásának a próbaidő alatt való megszűntetését a 17. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére nem jelenti be;
b) aki a 26., illetőleg a 27. §-ban megengedettnél nagyobb számú tanulót foglalkoztat;
c) aki a tanuló tankönyveinek és tanszereinek költségét az 51. § (1) bekezdésében foglalt tilalom ellenére a tanulóra vagy törvényes képviselőjére áthárítja.
(2) Az (1) bekezdés alá eső kihágás büntetése egy hónapig terjedhető elzárás és ezernyolcszáz forintig terjedhető pénzbüntetés, és ha azt olyan egyén követte el, akit a Tt 62. §-ának (1) bekezdése alá eső kihágás miatt már megbüntettek és büntetésének kiállása óta két év még nem telt el. Ilyen esetben a munkáltatót az eset körülményeihez képest a tanulók foglalkoztatásától legfeljebb kétévi időtartamra el lehet tiltani.
57. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik kihágást követ el és az 1928. X. törvénycikk rendelkezései szerint pénzbüntetéssel büntetendő
a) a segédvizsgabizottságnak az a tagja, aki a segédvizsgán a 36. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére igazolatlanul nem jelenik meg;
b) az az iparos, aki műhelyének a segédvizsga céljára rendelkezésre bocsátását a 40. §-ban foglalt rendelkezés ellenére alapos indok nélkül megtagadja.
58. § Az 56. és az 57. §-ban meghatározott kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tc. 59. § (1) bekezdése 3. pontjának alkalmazása szempontjából szakminiszternek azt a minisztert kell tekinteni, akinek főfelügyelete alá a munkáltató (az iparos) üzeme, illetőleg a segédvizsgabizottság szakmája tartozik.
Zárórendelkezések
59. § A Tt., illetőleg a jelen rendelet hatálybalépésével - a Tt. 63. §-ában felsorolt jogszabályokon felül - hatályukat vesztik:
az 1884. XVII. törvénycikkbe iktatott ipartörvény módosításáról szóló 1922. XII. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott 78000/1923. KM rendelet (Rendeletek Tára 611. oldal) 31. és 32. §-a, 37. §-ának első, második és harmadik bekezdése, 38. és 40. §-ának a tanulóidőt megállapító rendelkezései, 43-44. §-a, 50. §-ának a tanulóidőt megállapító rendelkezései, 143-196. §-a,
a tanoncoknak a tanidő eltelte után bizonyos időn át segédként alkalmazásáról szóló 94881/1926. KM rendelet (Rendeletek Tára 1927. évi 297. oldal),
a tanszerződés és a segédlevél kiállításáért megállapított díjak beszedésénél előforduló szabálytalanságok megszűntetéséről szóló 111395/1927. KM rendelet (Rendeletek Tára 2382. oldal),
a kizáróan cipőfelsőrész-készítéssel foglalkozó iparosoktól a tanonctartás jogának megvonásáról szóló 99540/1929. KM rendelet (Rendeletek Tára 492. oldal),
a képesítéshez kötött iparágakban és a gyári üzemekben foglalkoztatható tanoncok legmagasabb létszámáról szóló 152288/1931. KM rendelet (Rendeletek Tára 1932. évi 190. oldal) és az ennek kiegészítéséről szóló 137634/1932. KM rendelet (Rendeletek Tára 896. oldal),
a tanoncoknak a kizáróan valamely uradalom részére dolgozó szegődményes (konvenciós) iparosoknál való szerződtetéséről szóló 115015/1932. KM rendelet (Rendeletek Tára 181. oldal),
a kéményseprőipar gyakorlásáról szóló 1000/1935. KM rendelet (Rendeletek Tára 162. oldal) 32. §-ának (1)-(3) és (5) bekezdése,
az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1936. VII. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 30000/1936. IpM rendelet (Rendeletek Tára 1109. oldal) 11. §-ának a tanidőt megállapító rendelkezései, továbbá 47-50. §-a,
a tanszerződés kiállításának díjáról szóló 6052/1937. IpM rendelet (Rendeletek Tára 147. oldal),
a tanszerződés, a segédlevél, valamint a mesterlevél kiállításának díjára vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 45100/1938. IpM rendeletnek (Rendeletek Tára 3285. oldal) a tanszerződésre és a segédlevélre vonatkozó rendelkezései,
a képesítéshez nem kötött kereskedelmi és ipari szakmákban szakismeretek szerzése céljából alkalmazottak tanszerződéséről szóló 39972/1938. KkM rendelet (Rendeletek Tára 3390. oldal),
a tanszerződés kötésének és a segédi vizsgálat tartásának idejéről szóló 53400/1940. IpM rendelet (Rendeletek Tára 3796. oldal),
tanoncoknak katonai műhelyben szerződtetéséről és az ott szerzett szakbavágó gyakorlat igazolásáról szóló 59700/1940. IpM rendelet (Rendeletek Tára 3806. oldal) 1. §-a,
a drogériaipar és a gyógyárunagykereskedés körében alkalmazott tanoncok iskolai előképzettségéről és alkalmasságuknak előzetes megállapításáról szóló 81934/1940. KkM rendelet (Rendeletek Tára 2.941. oldal),
a tanoncok, valamint az iparban (kereskedelemben) tanszerződés nélkül foglalkoztatott gyermekek és fiatalkorúak fizetéses szabadságáról szóló 3680/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 60. szám) tanoncokra vonatkozó részében,
a tanviszonnyal kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 10400/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 170. szám),
a tanoncok testi fenyítésének eltiltásáról szóló 52100/1945. IpM rendelet (Magyar Közlöny 24.),
az 1922. XII. és az 1936. VII. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott rendeletekben megszabott ipardíjak és vizsgálati díjak összegének forintértékben megállapításáról szóló 52680/1946. IpM rendelet (Magyar Közlöny 200. szám) 3. és 4. §-a, valamint 7. §-ának a tanszerződésre és a segédlevélre vonatkozó része,
a 10400/1945. ME rendeletnek a tanoncotthonok ellenőrzéséről szóló 3. §-a végrehajtása tárgyában kiadott 77100/1946. IpM rendelet (Magyar Közlöny 1947. évi 7. szám),
az iparostanoncotthonokkal kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 8310/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny 176. szám),
a gyáripari és a kereskedőtanoncok alkalmazásba vételének és tanszerződésük megkötésének idejéről szóló 9126-20808/1948. IpM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 266. szám)
és egyéb jogszabályoknak a jelen rendeletben foglaltakkal ellenkező rendelkezései.
60. § A jelen rendelet az 1949. évi március hó 15. napján lép hatályba.
Budapest, 1949. évi március hó 10-én.
Kossa István s. k.
iparügyi miniszter
Róvai Sándor s. k.
kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter.
I. számú melléklet a 24200/1949. (III. 12.) IpM rendelethez
II. számú melléklet a 24200/1949. (III. 12.) IpM rendelethez
III. számú melléklet a 24200/1949. (III. 12.) IpM rendelethez
