2560/1949. (III. 19.) Korm. rendelet
a termelőszövetkezeti csoportok, tagjaik és vagyonuk fokozott büntetőjogi védelméről
(Közigazgatási rendszám: 2.110., 7.550.)
A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. § Bűntettet követ el, s két évtől tíz évig terjedhető börtönnel, hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő az, aki termelőszövetkezeti csoport alakulását megnehezíti, meghiúsítja, a megalakult csoportot működésében akadályozza vagy annak fennmaradását veszélyezteti azáltal, hogy
a) a termelőszövetkezeti csoport intézménye ellen izgat, arra rágalmazó vagy becsmérlő kijelentést tesz;
b) a csoportba való belépéstől mást visszatartani törekszik;
c) a csoport tagját vagy annak háza népét a csoporthoz tartozásuk miatt becsmérli, megszégyeníti vagy bántalmazza;
d) a csoport tagját vagy mást a csoport érdekében kifejtett munkájában akadályozza vagy akadályozni törekszik.
2. § Aki termelőszövetkezeti vagyonhoz tartozó vagy termelőszövetkezeti használatban álló (7550-2550/1949. Korm. rendelet 2. §-a, Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 61. szám) valamely vagyontárgyra vonatkozóan lopást, rablást, zsarolást, sikkasztást, hűtlen kezelést, orgazdaságot, vagyonrongálást vagy gyújtogatást követ el, avagy ezek elkövetésére felbujt, cselekménye minden esetben bűntett és büntetése
életfogytig tartó fegyház, ha a cselekményre jogszabály tíz évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés büntetést,
tíz évig terjedhető fegyház, ha a cselekményre jogszabály tíz évnél rövidebb, de öt évnél hosszabb tartamú fegyház vagy börtönbüntetést állapít meg,
egyébként pedig egy évvel hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés, mint aminőt a cselekményre jogszabály megállapít.
3. § Az 1. és 2. §-okban meghatározott bűntett elkövetőjét a bíróság az államkincstár javára az elítélt egyéni és vagyoni viszonyaihoz mért vagyoni elégtétel megfizetésére is kötelezheti, amely az elítélt egész vagyonának elkobzásáig terjedhet. Ezenfelül az elítéltet abból a községből, amelynek területén a cselekményt elkövette, öt évig terjedhető időre ki lehet tiltani; külföldi állampolgárt az országból ki kell utasítani és a visszatéréstől örökre el kell tiltani.
4. § Aki termelőszövetkezeti vagyonhoz tartozó vagy termelőszövetkezeti használatban álló vagyontárgy tekintetében követ el az 1894. XII. tc. 93., 94. és 95. §-aiban meghatározott, egyébként mezőrendőri kihágásnak minősülő valamely cselekményt (más földjére állatait beengedi, gazdasági terményeket rongálja stb.), vétség miatt három évig terjedhető fogházzal büntetendő. A bűnvádi eljárást hivatalból kell megindítani.
5. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő a termelőszövetkezeti csoportnak az a tagja, aki a termelőszövetkezeti vagyonhoz tartozó vagy termelőszövetkezeti használatban álló és az elkövető kezelésére bízott vagy használatába adott valamely vagyontárgyat gondatlanságból megrongál vagy megsemmisít.
6. § A jelen rendelet 1-2. §-aiban meghatározott bűntettek miatt az eljárás az 1947. XXIII. tc. 2. §-a alapján szervezett uzsorabírósági különtanács, a 4. §-ban meghatározott vétség és az 5. §-ban meghatározott kihágás miatt az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik.
7. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
Budapest, 1949. évi március hó 18-án.
Dobi István s. k.
miniszterelnök