2660/1949. (III. 25.) Korm. rendelet

a vagyonelkobzásnak hatósági zár alá vétellel való biztosítása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 5.603.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) Ha alaposan lehet tartani attól, hogy az, akit olyan bűncselekmény nyomatékos gyanúja terhel, amely miatt vagyonelkobzás kimondásának, vagy az egész vagyon elkobzásáig terjedő vagyoni elégtétel megállapításának (a továbbiakban: vagyonelkobzás) lehet helye, vagyonának vagy egyes vagyontárgyainak elidegenítése vagy elrejtése által a vagyonelkobzás foganatosítását meghiúsítja, az államügyészség (népügyészség) bűnügyi zárlat, illetőleg biztosítási végrehajtás mellőzésével a gyanúsított mind ingó, mind ingatlan vagyonának zár alá vételét rendeli el. Ennek az intézkedésnek a bűnvádi eljárás jogerős befejezéséig az ügy bármelyik szakaszában helye van.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni a gyanúsított vagyona tekintetében abban az esetben is, ha attól lehet alaposan tartani, hogy a vagyonelkobzás foganatosítását nem a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy, hanem más fogja az (1) bekezdésben megjelölt módon meghiúsítani.

(3) Az államügyészség (népügyészség) megengedheti, hogy a zár alá vett vagyon hozadékának az a része, amely a gyanusított tartásra jogosított hozzátartozóinak létfenntartásához szükséges, számukra a zár alá vétel ideje alatt folyósíttassék vagy pedig az említett hozzátartozók létfenntartása érdekében úgy is rendelkezhetik, hogy a vagyon megfelelő részének zár alá vételét mellőzi.

2. § Az államügyészség (népügyészség) zár alá vételt elrendelő határozatát haladéktalanul közli azokkal a pénzügyigazgatóságokkal, amelynek területén a gyanúsítottnak - feltehetően - ingó vagy ingatlan vagyona van.

3. § A pénzügyigazgatóság a gyanúsított vagyontárgyait - a szükséghez képest nyomozás és helyszíni eljárás során - kipuhatolja, hatósági zár alá vétellel biztosítja és azokról részletes kimutatást készít.

4. § A biztosítás ingatlanok tekintetében a zár alá vétel telekkönyvi feljegyzése útján történik. A zár alá vétel telekkönyvi feljegyzésének akár az államügyészség (népügyészség), akár a pénzügyigazgatóság megkeresésére helye van. A zár alá vétel telekkönyvi feljegyzésének ugyanaz a hatálya, mint a végrehajtási zárlatnak (1881. LX. tc. 241. §).

5. § (1) A gyanúsított vagyonához tartozó nemesfémek, ékszerek, egyéb drágaságok, értékpapírok és készpénz letétbehelyezéssel biztosítandók.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó egyéb ingóságok biztosításáról a pénzügyigazgatóság hatósági zár alkalmazásával gondoskodik.

6. § A gyanúsított vagyonához tartozó mezőgazdasági vagy erdőingatlant az Állami Birtokok Központjának kötelékébe tartozó, területileg legközelebb eső nemzeti vállalat vagy földmívesszövetkezet, a lakóházat, és a városi ingatlant pedig a Közületi Ingatlanközpont (KIK) ideiglenes gondozására kell bízni. A nemzeti vállalat, a földmívesszövetkezet, illetőleg a KIK a pénzügyigazgatóság megkeresésének eleget tenni köteles.

7. § (1) Ha a gyanúsított vagyonához vállalat (üzem, üzlet stb.) tartozik, a pénzügyigazgatóság erről haladéktalanul értesíti a vállalat tárgya szerint illetékes minisztert, aki a vállalathoz (üzemhez, üzlethez stb.) vállalatvezetőt rendel ki.

(2) A vállalatvezető gondoskodik a vállalat (üzem, üzlet stb.) működésének folytatásáról, jogköre tekintetében egyebekben az egyes ipari és kereskedelmi vállalatokhoz vállalatvezető kirendelése tárgyában kibocsátott 3500/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 71. szám) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

8. § (1) Ha a jelen rendelet alapján zár alá vett vagyontárgy elkobzását a bíróság jogerős határozattal kimondja, annak további kezelése tekintetében a vagyonelkobzást kimondó népbírósági ítéletek végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha a gyanúsított ellen folyamatban levő bűnvádi eljárás vagyonelkobzás kimondása nélkül nyer jogerős befejezést, az államügyészség (népügyészség) késedelem nélkül gondoskodik a hatósági zár feloldásáról. Ilyen esetben a hatósági zár alá vétel telekkönyvi feljegyzését a telekkönyvi hatóság akár az államügyészség (népügyészség), akár a pénzügyigazgatóság megkeresésére törli, a letétbehelyezéssel biztosított nemesfémek, ékszerek, egyéb drágaságok, értékpapírok és készpénz az átvételükre jogosítottnak kiadandó, a nemzeti vállalatot (földmívesszövetkezetet), illetőleg a KIK-ot a pénzügyigazgatóság a gondozás megszűntetése iránt megkeresi, a zár alá vett vállalat (üzem, üzlet stb.) tárgya szerint illetékes miniszter pedig - a pénzügyigazgatóság értesítése alapján - gondoskodik a vállalatvezető felmentéséről. Az 5. § (2) bekezdése értelmében alkalmazott hatósági, zár az azzal biztosított egyéb ingóságok tekintetében a bűnvádi eljárást vagyonelkobzás kimondása nélkül befejező határozat jogerős emelkedésével minden külön hatósági intézkedés nélkül hatályát veszti.

(3) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezéseit kell a megfelelő mértékig alkalmazni abban az esetben is, ha a bűnvádi eljárás részleges vagyonelkobzást kimondó határozattal nyert jogerős befejezést és a zár alá vett vagyonnak egyrészt elkobzás alá eső, másrészt az alól mentesülő része (hányada) már megállapíttatott. Ilyen esetben azonban az 5. § (2) bekezdése értelmében alkalmazott hatósági zár megszűntetéséhez is a hatóság külön intézkedése szükséges.

9. § A jelen rendelet rendelkezéseit a katonai büntetőbíráskodás körében is megfelelően alkalmazni kell, mégpedig akként, hogy az államügyészség hatáskörében a katonai ügyészség jár el.

10. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról az igazságügyminiszter, a katonai büntetőbíráskodás körében a honvédelmi miniszter, a pénzügyi hatóságok eljárása tekintetében pedig az igazságügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértve a pénzügyminiszter gondoskodik.

(2) A jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépéskor már folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

Budapest, 1949 évi március hó 18-án.

Dobi István s. k.

miniszterelnök