2840/1949. (III. 26.) Korm. rendelet

a közszolgálati, közüzemi stb. állások betöltésével, valamint az alkalmazottak soronkívüli előléptetésével kapcsolatos eljárás újabb szabályozása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 0.060.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) Az üresedésben lévő, az újonnan szervezett, vagy a minisztertanács által engedélyezett új állások betöltésével, továbbá a kegydíjak engedélyezésével és a rehabilitációs igények megállapításával kapcsolatos ügyek intézése ez alábbi §-okban foglalt rendelkezések szerint a Kinevezési és Alkalmazási Bizottság (továbbiakban KAB) hatáskörébe tartozik.

(2) A KAB elnöke a miniszterelnök, tagjai a pénzügyminiszter és a Gazdasági Főtanács főtitkára, illetőleg ezeknek a kormány hozzájárulásával kijelölt helyettesei.

2. § (1) Az illetékes miniszter (a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke) köteles a KAB véleményét meghallgatni:

a) az állami hatóságoknál, hivataloknál, intézeteknél és intézményeknél - ideértve a Magyar Államvasutakat és a Magyar Postát is - üresedésben lévő, vagy újonnan szervezett állások betöltésénél,

b) az állami (önkormányzati) üzemeknél és az állami, vagy legalább 50%-ban állami érdekeltségű vállalatoknál a vállalat vezetője (vezérigazgató, vagy igazgató) alkalmazásánál,

c) az a) pontban említett hatóságoknál (hivataloknál stb.) a közszolgálati alkalmazottak illetményeire és ellátására vonatkozó egyes rendelkezések tárgyában kiadott 15600/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 295. szám) 2. § (2), (3) és (4) bekezdéseiben foglalt rendelkezései szerint történő minden rendkívüli előléptetésnél,

d) az a), b) pontok alá nem eső minden olyan állás betöltésénél, amelyek tekintetében a kinevezés, alkalmazás, vagy az ahhoz való hozzájárulás, illetve a megerősítés joga az államfőt, a kormányt, vagy a minisztert illeti,

e) a közszolgálati alkalmazottaknak más hatósághoz (közhivatalhoz) és nemzeti vállalatokhoz történő kirendeléseinél, ha a kirendelés a fogalmazási személyzetnél három hónapot, más alkalmazottaknál pedig hat hónapot meghaladó időre történik, illetve ha a kirendelés időtartamát az említett időpontokon túl meghosszabbítják,

f) kegydíjak engedélyezésére irányuló előterjesztéseknél,

g) közszolgálati alkalmazottak fegyelmi, vagy igazolási ügyével kapcsolatos kegyelmi vagy a joghátrányok elengedésére irányuló egyéb előterjesztéseknél.

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontja nem vonatkozik a miniszteri, államtitkári és hasonló közszolgálati állásokra, továbbá a honvédség hivatásos állományú és az államrendőrség legénységi állományába tartozó állásokra.

(3) A 15600/1947. Korm. rendelet 2. § (2)-(4) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseitől eltérő rendkívüli előléptetéshez, a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulása szükséges.

3. § A KAB véleményének egyidejű bemutatása mellett a kormány hozzájárulását kell kikérni, ha

a) a kinevezés (alkalmazás stb.) az állami rendszerű V. vagy ennél magasabb fizetési osztályba, vagy annak megfelelő fizetési fokozatba,

b) a kinevezés az államvasúti és postai rendszerű I-IV. fizetési fokozatba történik,

c) úgyszintén, ha a kinevezés (alkalmazás stb.) az államfő hatáskörébe tartozik.

4. § A 15600/1947. Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(4) Az illetékes miniszter előterjesztésére a KAB a pénzügyminiszter meghallgatása után véleményezheti, hogy a tudományos működés terén kiváló eredményeket felmutató személy és az államfői, vagy egyetemi kitüntetéssel (sub auspicilis vagy sub laurea) felavatott tudor, továbbá a közszolgálat körén kívül rendkívüli munkásságot kifejtett személy az állására nézve megállapított kezdő fizetési osztálynál magasabb fizetési osztályba neveztessék ki."

5. § Ha a 3. §-ban nem említett kinevezés (alkalmazás megerősítés stb.) esetében az illetékes miniszter és a KAB között egyetértés áll fenn, a kinevezés (alkalmazás stb.) a kormány hozzájárulásának kikérése nélkül történik. Ellenkező esetben a KAB véleményének ismertetése mellett a kormányhoz kell előterjesztést tenni.

6. § Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében szükséges egyes rendelkezések tárgyában kiadott 5000/1946. ME rendeletben (Magyar Közlöny 113. szám) megszabott határidő újabb megállapításáról szóló 10430/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 205. szám) 2. §-a, valamint a nyugellátásoknak az államháztartás egyensúlyának érdekében szükséges korlátozásáról szóló 6800/1946. ME rendelet kiegészítéséről szóló 4400/1947. ME rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 86. szám) 1. §-a alapján alakított bizottság hatásköre a KAB-ra száll át.

7. § (1) A miniszterelnök az 5000/1946. ME rendelet kiegészítéséről szóló 11000/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 217. szám), valamint az ezt kiegészítő és módosító rendeleteken alapuló jogkörét a KAB útján látja el.

(2) Azokban az ügyekben, amelyekben a felülvizsgálandó határozatot a jelen rendelet 6. §-a alapján a KAB hozta, a megsemmisítés iránt tett javaslatok, vagy kérelmek tárgyában - a miniszterelnök előterjesztésére - a minisztertanács határoz.

8. § A szocialista, antifasiszta, vagy demokratikus magatartás miatt egyes személyeket ért hátrányok megszűntetéséről szóló 9590/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 154. szám) módosítása tárgyában kiadott 750/1947. ME rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 16. szám) 2. § (2) bekezdése akként módosíttatik, hogy a minisztérium jogkörét jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve a KAB látja el.

9. § A KAB-nak a közszolgálati alkalmazottaknak szabadpályán töltött idejének beszámításáról szóló 860/1949. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 22. szám) 4. § (1) bekezdésében biztosított hatásköre azokra a beszámítási ügyekre is vonatkozik, amelyekben a beszámítást nem a jogszabály kötelező rendelkezése határozza meg, hanem annak megengedése vagy a beszámítás mértékének megállapítása az illetékes hatóság belátásától, vagy mérlegelésétől függ.

10. § A közszolgálati alkalmazáshoz előírt képesítési kellékekről szóló 1150/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 21. szám) 2., 3. §-a az alábbiak szerint módosíttatik:

a hatályos jogszabályokban előírt képesítési kellék nélkül is kinevezhető (alkalmazható) az, akinek kinevezéséhez (alkalmazásához) a KAB hozzájárult.

11. § (1) A KAB az eléje terjesztett ügyekben zárt ülésben, szótöbbséggel határoz.

(2) Határozathozatal előtt a KAB az illetékes miniszter kiküldöttjét szükség esetén meghallgatja.

(3) A KAB ügyrendjét maga állapítja meg.

12. § (1) A KAB elé kerülő ügyek előkészítését, valamint a működésével kapcsolatos ügyvitelt a főtitkár (helyettese) vezetése alatt álló titkárság látja el.

(2) A KAB titkársága a miniszterelnök felügyelete alatt áll. Személyi és dologi kiadásait (külön alcím alatt) a miniszterelnökség költségvetésében kell előirányozni.

(3) A KAB főtitkárát a miniszterelnök előterjesztésére a kormány nevezi ki.

(4) A KAB főtitkára, vagy helyettese a KAB előadója s ebben a minőségben - szavazati jog nélkül - részt vesz a KAB ülésein.

13. § (1) A KAB felhatalmazhatja főtitkárát (helyettesét), hogy nevében - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a 2. § alá tartozó kinevezések (alkalmazások stb.) tekintetében véleményt nyilvánítson.

(2) A KAB főtitkárának (helyettesének) a felhatalmazás alapján adott véleménye a 2. és 10. § alkalmazása szempontjából a KAB véleményének tekintendő.

(3) A 3. §-ban meghatározott, valamint a főiskolai képesítéshez kötött állások (alkalmazási helyek) betöltése, továbbá az állami rendszerű V. fizetési osztályú állások fizetését elérő, vagy azt meghaladó javadalmazású állások betöltése s az ide tartozó állásokban történő soronkívüli előléptetések kérdésében való véleménynyilvánításra a KAB főtitkára (helyettese) részére felhatalmazás nem adható.

14. § (1) A KAB főtitkárának (helyettesének) javaslatára hozzájárulhat ahhoz, hogy egyes tárcáknál legfeljebb az állami rendszerű VIII., illetve ennek megfelelő összegű illetménnyel járó fizetési osztályba vagy fokozatba tartozó állásokat az illetékes miniszter a KAB véleményének kikérése nélkül tölthesse be.

(2) Az (1) bekezdésben említett hozzájárulást a fogalmazási szakhoz tartozó állások közül csak azokra nézve lehet megadni, amelyek nem rendszeres (szerződéses, tiszteletdíjas) jellegűek és amelyek legfeljebb az állami rendszerű VIII. fizetési osztályának megfelelő illetménnyel járnak.

(3) Ha az illetékes miniszter az (1)-(2) bekezdések alapján jár el, a kinevezéshez, illetve alkalmazáshoz a pénzügyminiszter hozzájárulása szükséges. Ha ebben az esetben az illetékes miniszter és a pénzügyminiszter között egyetértés nincsen, az illetékes miniszter a pénzügyminiszter állásfoglalásának egyidejű közlése mellett a KAB-tól kér véleményt. Ha a miniszter a KAB véleményével nem ért egyet, az ügyben a kormányhoz tesz előterjesztést.

15. § A KAB, illetőleg annak főtitkára (helyettese) a jelen rendelettel reája ruházott feladat körében és annak ellátása érdekében

a) az egyes tárcák személyzeti osztályaival közvetlenül érintkezik,

b) a miniszterektől, hivataloktól, intézetektől, intézményektől és üzemektől - a jelen rendeletben előírt hatáskörében - adatszolgáltatást kérhet, a Központi Statisztikai Hivatal közreműködését igénybe veheti, a Központi Illetményhivatalt a pénzügyminiszter útján nyilvántartások vezetésére és adatszolgáltatásra felkérheti.

16. § Az új közszolgálati és egyéb alkalmazások korlátozása stb. tárgyában megjelent 13460/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 259-260. szám) 2-7. §-aiban a pénzügyminiszter számára biztosított jogkört, melyet a 9510/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 208. szám) a miniszterelnök hatáskörébe utalt, a jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve ismét a pénzügyminiszter gyakorolja.

17. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, a 9510/1948. Korm. rendelet hatályát veszti.

Budapest, 1949. évi március hó 25 én.

Dobi István s. k.

miniszterelnök