3050/1949. (IV. 3.) Korm. rendelet

az első tényleges katonai szolgálatot teljesítő munkavállalók szolgálati jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdések rendezése tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 3.220.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A jelen rendelet hatálybalépésének napja után első tényleges (rendes vagy rövidített időtartamú) katonai szolgálatra bevonuló munkavállalók - ideértve a közszolgálati alkalmazottakat is - szolgálati jogviszonyára az alábbi rendelkezések irányadók.

2. § (1) Az 1. § alá eső munkavállalók szolgálati jogviszonya a bevonulás időpontjától a jelen § (3) bekezdése értelmében történő jelentkezés időpontjáig - a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - szünetel. A határozott időre szóló szolgálati jogviszony azonban a határozott időtartam elteltével a katonai szolgálat ideje alatt is megszűnik.

(2) Ha az első tényleges (rendes, vagy rövidített időtartamú) szolgálati kötelezettség teljesítése céljából való bevonulás próbaidő vagy kisegítő munkára való alkalmazás tartama alatt történik, a szolgálati jogviszony a bevonulás napján megszűnik.

(3) Az a munkavállaló, akinek szolgálati jogviszonya a jelen § (1) bekezdése értelmében szünetel, a katonai szolgálat befejezésétől számított 14 nap alatt köteles a munkáltatónál szolgálattételre jelentkezni.

(4) A jelentkezés igazolatlan elmulasztása esetén:

a) a magánjogi szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló szolgálati jogviszonya megszűnik és a munkavállalónak esetleges felmondási járandóságra, végkielégítésre, vagy bármilyen ellátásra irányuló igénye elenyészik;

b) közszolgálati alkalmazottal szemben a hatályos jogszabályoknak az engedélynélküli igazolatlan távolmaradásra vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni.

3. § (1) Az 1. § hatálya alá tartozó munkavállaló részére munkabérének, illetőleg illetményeinek két hétre, illetőleg fél hónapra eső részét ki kell fizetni olymódon, mintha fizetett szabadságra ment volna. Ha a munkavállaló a bevonulás napját követő időre illetményt már vett fel, ez a jelen bekezdés alapján járó összegbe beszámítandó.

(2) Ha a munkavállaló legalább 1 gyermek után családi pótlékot élvez, az előző bekezdésben megállapított illetmény helyett 4 heti, illetőleg 1 havi illetményt kell részére folyósítani.

(3) Az 1. § alá eső munkavállaló a 2500/1945. ME, a 11830/1946. ME, illetőleg a 11780/1946. ME rendeletekben, valamint az ezeket a rendeleteket kiegészítő jogszabályokban meghatározott családi pótlékra a katonai szolgálata alatt is jogosult.

(4) Az 1. §-ban meghatározott katonai szolgálatot teljesítő munkavállalók, illetőleg igényjogosult családtagjaik kötelező, illetőleg önkéntes tovább fizetéssel kapcsolatos betegségi biztosításából folyó segélyezésére, valamint a teljesített segélyezés költségeinek az államkincstár által történő esetleges megtérítésére a 7200/1942. ME rendelet 15. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) Ha az a munkavállaló, akinek szolgálati jogviszonya a 2. § (1) bekezdés értelmében szünetel, katonai szolgálat teljesítése közben meghal, eltartásra jogosult hozzátartozói részére a 10090/1948. Korm. rendeletben (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 220. szám) meghatározott keretek között, - a (6) bekezdésben foglalt korlátozással - a szokásos mértékű segélyt kell folyósítani, illetőleg az elhunyt közszolgálati alkalmazott munkavállaló hozzátartozóit ugyancsak a (6) bekezdésben foglalt korlátozással - ugyanazok a jogok illetik meg, mintha az elhunyt közszolgálati alkalmazott szolgálati jogviszonya a halál időpontjában nem szünetelt volna.

(6) Ha a katonai szolgálat teljesítése közben meghalt munkavállaló eltemettetéséről a honvédség gondoskodik, a hozzátartozók kifejezetten temetkezési célokat szolgáló segélyben nem részesíthetők.

4. § (1) A munkavállaló természetben élvezett lakását - a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - katonai szolgálata alatt is megtarthatja, ha eltartásra jogosult hozzátartozóival a katonai szolgálat megkezdéséig a lakásban közös háztartásban élt és a lakásra az eltartásra jogosult hozzátartozóknak szükségük van.

(2) A munkáltató a munkavállaló szolgálati lakását indokolt esetben igénybeveheti, ha a munkavállaló és hozzátartozói részére - indokolt lakásszükségletüket kielégítő - más lakást bocsát rendelkezésre. Ilyen esetben az átköltözés költségeit a munkáltató köteles megfizetni.

5. § A munkavállalót terhelő munkabérelőleg vagy áruhiteltartozás a munkavállaló részére a 3. § (1) és (2) bekezdése értelmében kifizetendő járandóságból nem vonható le. Ezeket a tartozásokat nyilván kell tartani és az 1. §-ban említett tényleges katonai szolgálat befejezése után kell a hátralevő részleteket levonni. Ha a munkavállaló a katonai szolgálat befejezése után új munkáltató szolgálatába lép, a levonási kötelezettség az új munkáltatót is terheli.

6. § (1) Az 1. §-ban meghatározott katonai szolgálatra bevonulás esetén a katonai szolgálati kötelezettség időtartamát a felmondási idő, végkielégítés, fizetéses szabadság időtartamának, gyakorlati évek számának megállapítása, a fokozatos előléptetés, valamint a nyugellátás szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a munkavállaló ez idő alatt a munkáltatónál szolgálatot teljesített volna.

(2) Az 1. §-ban meghatározott katonai szolgálatból visszatérő munkavállaló a visszatéréstől számított 6 hónapig nem kerülhet alacsonyabb beosztásba, mint amilyet bevonulása előtt betöltött.

7. § Vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő az a munkáltató, aki a munkavállalót vagy annak hozzátartozóját a 3. § (1), (2) és (5) bekezdésében, illetőleg 4. § (1) bekezdésében meghatározott juttatásokon felül más juttatásban részesíti, vagy aki a munkavállaló részére a 3. § (1), (2) és (3), valamint 4. § (1)-(2) bekezdése értelmében megállapított járandóságot nem adta ki, vagy nem a meghatározott mértékben adta ki.

8. § A jelen rendelet 1949. évi március hó 31-én lép hatályba, a végrehajtásával kapcsolatos rendelkezéseket a Gazdasági Főtanács főtitkára, az illetékes miniszterrel egyetértésben adja ki; hatálybalépésével a 7400/1938. ME, a 7777/1938. ME, a 7860/1938. ME, az 5700/1940. ME, a 8560/1940. ME az 1900/1942. ME rendeleteknek, valamint a 10700/eln/15/1940. HM rendelettel kiadott utasítás XVII. Fejezetének a jelen rendelettel ellentétes rendelkezései, valamint a 346/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 13. számú) 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése hatályukat vesztik.

Budapest, 1949. évi április hó 1-én.

Dobi István s. k.

miniszterelnök