4090/1949. (VI. 14.) Korm. rendelet

a közjegyzői (közjegyzőhelyettesi) állásoknak állami közszolgálati állásokká átszervezése tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 2.840.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás, alapján a következőket rendeli:

I. FEJEZET

A közjegyzői intézmény újjászervezése

1. § A közjegyzői és közjegyzőhelyettesi állások - elnevezésük változatlan fenntartása mellett - állami közszolgálati állásokká szerveztetnek át.

2. § (1) A közjegyzői kamarák megszűnnek.

(2) A közjegyző és közjegyzőhelyettes a felügyeleti és a fegyelmi jog szempontjából annak a járásbíróságnak az ítélőbírájával esik egy tekintet alá, amelynek területére, működési köre kiterjed.

3. § A közjegyzői hatáskör további rendelkezésig változatlanul fennmarad.

4. § A közjegyzőkre és a közjegyzőhelyettesekre az ítélőbírák és az államügyészek státusának visszaállításáról szóló 10580/1947. (196) Korm. rendelettel megállapított illetményrendszer irányadó. A közjegyzői állások a hivatkozott rendelet 2. §-ának a), c) és d) pontja alá tartoznak. A közjegyzőt a most megállapított állások valamelyikére személyi kiválasztás alapján lehet kinevezni, illetőleg előléptetni. A közjegyzőhelyettesi állás kizárólag az említett § a) pontja alá tartozik.

5. § (1) Közjegyzővé vagy közjegyzőhelyettessé csak azt lehet kinevezni, aki

a) magyar állampolgár,

b) huszonhatodik életévét túlhaladta, de hatvanadik életévét még nem töltötte be,

c) teljes cselekvőképességű,

d) bűntett vagy szabadságvesztéssel büntetendő vétség miatt elítélve nem volt,

e) bűntett vagy vétség miatt bűnvádi eljárás hatálya alatt nem áll,

f) bírói (ügyvédi) képesítéssel rendelkezik.

6. § A közjegyző (közjegyzőhelyettes) e működésének megkezdése előtt fogadalmat tesz arra, hogy tisztségét a fennálló jogszabályok szerint részrehajlás nélkül, a nép érdekeinek szem előtt tartásával látja el.

7. § A közjegyzőt az igazságügyminiszter más közjegyzői állásra beleegyezése nélkül is áthelyezheti.

8. § Az 1874. XXXV. tc. 4. §-a azzal egészíttetik ki, hogy a közjegyző más kereső foglalkozást nem folytathat.

9. § (1) A közjegyzőhelyettes vagy közjegyző mellé beosztva, annak segédjeként és betegsége, távolléte vagy egyéb akadályoztatása idején helyetteseként is működik vagy közjegyzői iroda vezetésére kap ideiglenes megbízást. Mindkét esetben a közjegyzői hatáskör gyakorlására jogosult.

(2) A közjegyző mellé segédszemélyzetként a szükséghez képest bírósági fogalmazók, segédhivatali alkalmazottak és altisztek oszthatók be. Ennek módozatait az igazságügyminiszter határozza meg.

10. § (1) A közjegyző tevékenységét az igazságügyminiszter engedélyével lakásán folytatja, egyébként az igazságügyminiszter rendelkezéséhez képest a bíróság helyiségében vagy külön irodahelyiségben működik.

(2) A közjegyzői iroda fenntartásával járó dologi szükségleteket az állam biztosítja. Amennyiben ezek természetben nem bocsáttatnak a közjegyző rendelkezésére, részére az igazságügyminiszter által esetenkint megállapított térítést kell folyósítani. Ha a közjegyző tevékenységét az (1) bekezdés értelmében lakásán folytatja, az erre a célra szolgáló lakrész használata fejében külön térítés jár.

11. § (1) A közjegyző továbbra is a jelenleg hatályos jogszabályok szerint járó díjak és költségmegtérítés ellenében látja el teendőit. Az e címen járó összegeket továbbra is a közjegyző kezéhez kell fizetni, de azok mint állami bevételek a kincstárt illetik.

(2) A közjegyző köteles utólagos hatósági megállapítástól nem függő díjaira és költségeire azok előrelátható összegének megfelelő előleget követelni és ennek folyósítása előtt a hatáskörébe tartozó cselekmény teljesítését, a cselekmény megtörténte után pedig a teljes díj és költség megfizetéséig a felvett okirat (kiadvány, tanusítvány stb.) kiszolgáltatását megtagadni.

(3) A közjegyző bevételeiről és kiadásairól számadással tartozik. Ennek részletes szabályait - a pénzügyminiszterrel egyetértve - az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.

(4) A közjegyző az általa felvett bármely összegről annak rendeltetését is tartalmazó illetékmentes nyugtát köteles kiszolgáltatni.

12. § A közjegyzők hivatali munkaidejét az igazságügyminiszter rendelettel szabályozza.

13. § A közjegyző akadályoztatásának, illetőleg a közjegyzői állás megüresedésének tartamára a közjegyzői teendők ellátásának biztosításáról más közjegyzői vagy közjegyzőhelyettes kirendelése utján kell gondoskodni. A kirendelés felől az igazságügyminiszter, sürgős szükség esetében pedig saját területéről a törvényszék elnöke intézkedik.

II. FEJEZET

Átmeneti rendelkezések

14. § A megszűnő közjegyzői kamarák vagyona az államkincstárra száll át; az átszálló vagyont a kamarák elnökei kötelesek leltár mellett az igazságügyminiszternek átadni. A megszűnt közjegyzői kamarák tulajdonában állott ingatlanokra az állam tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzése iránt az igazságügyminiszter által a telekkönyvi hatósághoz intézett megkeresés telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirat.

15. § Afelől, hogy a jelen rendelet hatálybalépésekor működő közjegyzők, közjegyzőhelyettesek, közjegyzőjelöltek és egyéb közjegyzői irodai alkalmazottak, úgyszintén a közjegyzői kamarák alkalmazottai közül kik vétetnek át állami szolgálatba, az igazságügyminiszter határoz.

16. § (1) A jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc nap alatt minden közjegyző köteles közvetlenül az igazságügyminiszterhez ajánlott levélben a mellékelt minta szerint jelentést tenni arról, hogy irodájában közjegyzőhelyettesként, közjegyzőjelöltként irodai munkaerőként vagy egyéb állandó alkalmazottként kiket foglalkoztat. E jelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén a közjegyző kizárólagos és teljes vagyoni felelősséggel tartozik mindazokért az igényekért, amelyek az alkalmazottat szolgálati viszonyának időelőtti megszűnése folytán a magánjog szabályai szerint megilletik.

(2) Az (1) bekezdésben megszabott kötelesség és felelősség terheli a közjegyzői kamara elnökét is a kamarai alkalmazottakra vonatkozó jelentéstétel tekintetében.

17. § (1) Az igazságügyminiszter a 16. §-ban említett adatgyűjtés lefolytatása után közli valamennyi közjegyzővel, közjegyzőhelyettessel, közjegyzőjelölttel és egyéb közjegyzői alkalmazottal, úgyszintén valamennyi közjegyzői kamarai alkalmazottal, hogy kívánja-e állami szolgálatba átvenni vagy nem. A közlésnek arra is ki kell terjednie, hogy az átvétel milyen állásba és milyen közelebbi módozatok mellett történik.

(2) Az aki a közlés szerint állami szolgálatba léphet, köteles a közlés kézhezvételétől számított nyolc nap alatt közvetlenül az igazságügyminiszterhez intézett ajánlott levélben nyilatkozni, hogy a közölt módozatok mellett állami szolgálatba lép-e. A nyilatkozatot feltételhez kötni nem szabad, feltétel kikötése nemleges válasznak minősül.

18. § (1) A jelen rendelet hatálybalépésekor működő közjegyző állami szolgálatba átvételének akkor is helye lehet, ha hatvanadik életévét túlhaladta, de hetvenedik életévét még nem töltötte be. Az ilyen közjegyző végelbánás alá vonására irányadó korhatár akkor is hetvenedik életévének betöltése, ha a 10580/1947. Korm. rendelet 2. §-ának a), illetőleg c) pontja alá tartozik.

(2) Azt a közjegyzőt, akit az igazságügyminiszter állami szolgálatba átvesz, a 4. § alapulvételével a 10580/1947. Korm. rendelet 2. §-ának a), c), illetőleg d) pontja alá tartozók csoportjába sorolja be. Azt, hogy a besorolás melyik csoportba és a csoporton belül melyik fizetési fokozatba történik, az igazságügyminiszter a közjegyző korábbi közjegyzői, illetőleg ügyvédi működésének figyelembevételével belátása szerint határozza meg.

(3) Az állami szolgálatba átvett közjegyzőnek eddigi minőségében folytatott működése az átvételét kimondó határozat kézbesítését követő hó végével megszűnik és ettől kezdve mint állami alkalmazott teljesít szolgálatot.

19. § (1) Az a közjegyző, akit az igazságügyminiszter - közlése szerint - állami szolgálatba nem vesz át, vagy aki a miniszter közlésében kilátásba helyezett átvételét nem fogadja el, köteles bármelyik esetben a miniszter közlésének kézbesítését követő hó végével működését megszüntetni és hivatalos iratait, könyveit, valamint az őrizetében levő tárgyakat a járásbírósági elnök vagy kiküldöttje közbenjöttével a helyébe kerülő közjegyzőnek vagy - az igazságügyminiszter rendelkezéséhez képest - más közjegyzőnek (közjegyzőhelyettesnek), illetőleg a járásbíróság elnökének átadni.

(2) Az a közjegyző, aki állami szolgálatba nem vétetett át, az állammal szemben közjegyzői megbízatásának megszüntetéséből kifolyólag semmiféle igényt nem támaszthat.

20. § (1) A 18. § (1) bekezdése az eddigi közjegyzőhelyetteseknek állami szolgálatba átvételénél is irányadó.

(2) Az eddigi közjegyzőhelyettest átvétele esetében a 10580/1947. Korm. rendelet 2. §-ának a) pontja alá tartozók csoportjába kell közjegyzőhelyettessé besorolni, vagy pedig bírósági fogalmazóvá kell kinevezni. Efelől, úgyszintén arranézve is, hogy a besorolás a csoporton belül melyik fizetési fokozatba, illetőleg a kinevezés melyik bírósági fogalmazói állás legalacsonyabb fokozatára történik, az igazságügyminiszter belátása szerint határoz.

(3) A közjegyzőjelöltet átvétele esetében a (2) bekezdés megfelelő, alkalmazásával bírósági fogalmazóvá kell kinevezni.

(4) A közjegyzői irodák egyéb alkalmazottait, úgyszintén a közjegyzői kamarai alkalmazottakat állami szolgálatba átvételük esetében az eddig betöltött munkakörüknek és az abban eltöltött időnek megfelelő állami állásra kell kinevezni. E tekintetben az igazságügyminiszter belátása szerint határoz.

(5) A jelen § értelmében átvett állami alkalmazottaknak magánjogi szolgálati viszonya az átvétellel megszűnik s annak alapján az átvételtől kezdődő időre sem a közjegyzővel vagy a közjegyzői kamarával, sem az állammal szemben igényt nem támaszthatnak.

21. § Annak az eddigi közjegyzőhelyettesnek, közjegyzőjelöltnek vagy egyéb közjegyzői irodai vagy közjegyzői kamarai alkalmazottnak, akit az igazságügyminiszter - közlése szerint - állami szolgálatba nem vesz át, vagy aki a miniszter közlésében kilátásba helyezett átvételét nem fogadja el, magánjogi szolgálati viszonyát a közlést követő hó 1. napjától kezdődően a magánalkalmazottak határozatlan időre szóló szolgálati jogviszonyára irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával felmondottnak kell tekinteni, a felmondási idő azonban akkor sem lehet három hónapnál hosszabb, ha a szolgálati szerződés vagy jogszabály értelmében egyébként hosszabb lenne. A felmondási időből a közjegyzőnél teljesített szolgálat tartamára az alkalmazott járandóságát, továbbra is a közjegyző fizeti. Az ezt követő időre eső járandóságokat az államkincstár folyósítja; erre az időre azonban sem a közjegyzőtől, sem az államtól nem igényelhet semmiféle címen járandóságot az, aki a részére kilátásba helyezett állami alkalmaztatást annak ellenére nem fogadta el, hogy állami szolgálati helyéül ugyanaz a város (község) jelöltetett ki, amelynek területén eddig is alkalmazásban volt.

22. § Az, akit a jelen rendelet alapján állami szolgálatba vettek át, ha szolgálati helyéül nem az a város (község) jelöltetett ki, ahol eddig működött, az állami rendszerű átköltözködési illetményekre tarthat igényt.

23. § Azokat a közjegyzőket, akik az állami szolgálatba át nem vett közjegyzők helyére kerülnek, az igazságügyminiszter nevezi ki.

III. FEJEZET

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

24. §[1]

25. § (1) A jelen rendelet kihírdetésének napján lép hatályba; kihírdetésével az 1874. XXXV. tc. 3. §-a hatályát veszti; ugyancsak hatályukat vesztik ezzel a nappal a most hivatkozott törvénynek, valamint az egyéb jogszabályoknak mindazok a rendelkezései is, amelyek a jelen rendelettel ellentétben állanak.

(2) A jelen rendelet végrehajtásához esetleg szükséges részletes szabályokat az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.

Budapest, 1949. évi június hó 10-én.

Dobi István s. k.

miniszterelnök

Melléklet a 4090/1949. (VI. 14.) Korm. rendelethez