4123/1949. (VI. 30.) Korm. rendelet

a mezőgazdasági nagyüzemi épületek használatának szabályozásáról

(Közigazgatási rendszám: 8.111.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948: LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A jelen rendelet alkalmazása szempontjából mezőgazdasági nagyüzemi épület - a tényleges használat módjára való tekintet nélkül - az eredeti rendeltetésénél fogva mezőgazdasági célt szolgáló -

a) legalább 500 q szemestermény tárolására alkalmas magtár,

b) legalább 20 nagyállat befogadására alkalmas istálló,

c) legalább 100 sertés elhelyezésére alkalmas hizlaló,

d) legalább 25 anyakoca és szaporulata elhelyezésére alkalmas fiaztató (etető),

e) továbbá minden olyan eredeti rendeltetésénél fogva mezőgazdasági célt szolgáló egyéb épület (gépszín, fészer, présház, pince, ól, szárító stb.), amely méreteinél fogva a mezőgazdasági nagyüzemi termelés szükségleteinek megfelel.

2. § (1) Mezőgazdasági nagyüzemi épületet csak eredeti rendeltetésének megfelelő célra szabad kihasználni. Ehhez képest tilos az ilyen épületet lebontani vagy akként átalakítani, hogy az átalakítás az épület eredeti rendeltetésének megfelelő használatát akadályozza vagy meghiúsítsa.

(2) Mezőgazdasági nagyüzemi épületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatára - mind állami tulajdonban lévő vagy állami rendelkezés alatt álló vállalat (1948: XXXVII. tc. 1. §) vagy községi vállalat (1949: X. tc.) részére mind magánszemély részére - indokolt esetben engedélyt a földmívelésügyi miniszter adhat. Ha az épület eredeti rendeltetésétől eltérő célra már használatban van, engedélyt a jelen rendelet hatálybalépésétől számított harminc nap alatt kell kérni.

(3) Közérdekű célra már átalakított mezőgazdasági nagyüzemi épületet új rendeltetése céljára meg kell hagyni.

3. § A földmívelésügyi miniszter a mezőgazdasági nagyüzemi épületek felől kötelező adatszolgáltatást rendelhet el.

4. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő,

a) az a tulajdonos (birtokos), aki mezőgazdasági nagyüzemi épületet - a 2. §-ban foglalt rendelkezések ellenére - eredeti rendeltetésétől eltérő célra használ, illetőleg ilyen épületet lebont, vagy akként alakít át, hogy az átalakítás az épület eredeti rendeltetésének megfelelő használatát akadályozza vagy meghiúsítja,

b) aki a földmívelésügyi miniszternek a jelen rendelet alapján kiadott rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza.

(2) A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk és a 8960/1946. (173) ME rendelet rendelkezései azzal az eltéréssel irányadók, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege huszonnégyezer forint.

(3) A kihágási eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. § (1) bekezdése 3. pontjának alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földmívelésügyi minisztert kell tekinteni.

5. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Végrehajtásáról a belügyminiszterrel egyetértésben a földmívelésügyi miniszter gondoskodik.

Budapest. 1949. évi június hó 24-én.

Dobi István s. k.,

miniszterelnök