4194/1949. (VIII. 7.) Korm. rendelet

az Országos Munkabér Bizottságról és a kollektív szerződésekről

(Közigazgatási rendszám: 10.402.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1949. évi 17. törvény 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I.

Országos Munkabér Bizottság

1. § A munkabérpolitika irányelveinek egységes kidolgozása és a végrehajtás központi irányítása érdekében az Országos Munkabérmegállapító Bizottságot az alábbiak szerint át kell szervezni.

2. § Az Országos Munkabérmegállapító Bizottság elnevezése Országos Munkabér Bizottságra. (továbbiakban: O. M. B.) változtatandó.

3. § Az O. M. B. a Népgazdasági Tanács felügyelete alatt áll. Működésével kapcsolatos személyi és dologi kiadásokat a Népgazdasági Tanács költségvetésében kell előirányozni.

4. § (1) Az O. M. B. elnökből és 13-15 tagból áll.

(2) Az O. M. B. elnökét és tagjait a szakszervezeti mozgalom és a gazdasági élet vezetői közül a Népgazdasági Tanács elnökének javaslatára a kormány nevezi ki. A Bizottság helyettes elnökét maga választja.

5. § (1) Az O. M. B. elnöke és tagjai - ha nem tényleges szolgálatot teljesítő közszolgálati alkalmazottak - működésük megkezdése előtt az 1850/1946. (47) ME rendeletben meghatározott fogadalmat tesznek. A fogadalmat az elnöknek a Népgazdasági Tanács elnöke előtt, a tagoknak a Bizottság ülésében kell tenniök.

(2) A fogadalomtételről jegyzőkönyvet kell készíteni.

6. § Az O. M. B. hatáskörébe tartozik:

a) a munkabérpolitika irányelveinek kidolgozása,

b) a kollektív keretszerződésnek, az iparági és szakmai kollektív szerződések jóváhagyása, valamint ezek területi és személyi hatályának kiterjesztése,

c) a kollektív szerződések hatálya alá nem tartozó szolgálati jogviszonyban álló, valamint szolgálati jogviszonyban nem álló (ú. n. önálló vagy alkalmi) munkavállalók munkabérének és egyéb munkafeltételeinek megállapítása vagy erre vonatkozólag létrejött megállapodások jóváhagyása,

d) a közszolgálati - ideértve a vasúti és postai - alkalmazotti bér (illetmény) kérdések elvi irányvonalainak kidolgozása,

e) a munkabérrel szorosan összefüggő munkaviszony és munkafeltétel kérdéseket szabályozó rendeletek kidolgozása és a Népgazdasági Tanács elé való terjesztése, amennyiben a munkabérek szabályozásával kapcsolatban szükséges,

f) a teljesítménybérezés irányelveinek meghatározása az illetékes miniszterek meghallgatásával;

g) az illetékes miniszterek által kiadandó országos normák és irányértékek egyeztetése és jóváhagyása a kiadás előtt,

h) a vállalati besorolások elbírálása a Szakszervezetek Országos Tanácsa fellebbezése esetén,

i) a kollektív szerződésekkel, munkabérekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos olyan vitás kérdések eldöntése, amelyek tekintetében az iparági (szakmai, központi) egyeztető bizottságok megegyezni nem tudnak,

j) a munkahelyek területi besorolása az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben,

k) a munkabérekkel és a bérekkel összefüggő munkafeltételekkel kapcsolatos kérdések egybehangolása a különböző szervek között,

l) az iparági (szakmai, központi) egyeztető bizottságok elvi irányítása,

m) véleménynyilvánítás és javaslattétel a kormány által kiutalt valamely kérdésben;

n) véleménynyilvánítás, illetőleg határozathozatal mindazon kérdésekben, amelyeket valamely jogszabály hatáskörébe utal.

7. § Az O. M. B. a Népgazdasági Tanács elé terjeszti az elvi és a nagyobb jelentőségű gyakorlati kérdéseket, továbbá minden olyan egyéb határozatát is, amellyel kapcsolatban bármely tag, vagy az érdekelt miniszter azt kívánja.

8. § Az O. M. B. határozatai kötelezők mindazon szervekre, amelyekre a határozat hatálya kiterjed.

9. § (1) Az O. M. B. hetenként, szükség esetén gyakrabban is ülést tart. Az üléseket az elnök hívja össze.

(2) Az O. M. B. zárt ülésben dönt. Az ülésen az előadói tisztet a Titkárság kijelölt tagja látja el. Az elnök az ülésre szakértőket is meghívhat. A meghívott szakértő egyes ügyek előadásával is megbízható. A meghívott szakértőt tanácskozási jog illeti meg.

(3) Az O. M. B. határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az a vélemény válik határozattá, amelyhez az elnök csatlakozott. A szavazás nyílt.

(4) Az O. M. B. elvi jelentőségű határozatait az O. M. B. Közlönyben közzé kell tenni.

(5) Az O. M. B. határozatképességének, szervezetének és eljárásának a jelen rendeletben nem szabályozott kérdéseit az O. M. B. által megállapított és a Népgazdasági Tanács elnöke által jóváhagyandó ügyrend szabályozza.

10. § (1) Az O. M. B. működésével kapcsolatos igazgatási teendőket az O. M. B. Titkársága látja el. E titkárság feladata különösen:

a) a Bizottság üléseinek előkészítése és azokon jegyzőkönyv vezetése,

b) a Bizottság határozatainak közlése és a végrehajtás ellenőrzése,

c) a Bizottsághoz érkező ügyiratok kezelése,

d) a Bizottság hatáskörébe tartozó ügyeknek, különösen a munkabérszínvonal alakulásával kapcsolatos kérdéseknek állandó figyelemmel kísérése és ezzel kapcsolatos javaslattétel a Bizottságnak,

e) a túlmunkavégzés engedélyezése, illetve a túlórakeretek meghatározása.

f) az iparági (szakmai, központi) egyeztető bizottságok gyakorlatának figyelemmel kísérése,

g) mindazok az intézkedések, amelyekkel a Bizottság megbízza.

(2) A Titkárság vezetője az O. M. B. elnöke. A Titkárság helyettes vezetőit a Népgazdasági Tanács elnökének javaslatára a minisztertanács nevezi ki.

(3) A Titkárság személyzete a Népgazdasági Tanács elnöke által oda beosztott, valamint más miniszterek által szolgálattételre átengedett, továbbá szerződéses alkalmazottakból áll.

11. § (1) Az O. M. B., valamint a Titkárság

a) bármely munkáltatót a munkabérekkel kapcsolatos kérdésekben, adatszolgáltatásra hívhat fel,

b) ezekben a kérdésekben helyszíni vizsgálatot tarthat és a jogszabályoknak, valamint a Bizottság határozatainak végrehajtását a helyszínen is ellenőrizheti, a munkabérekkel kapcsolatos feljegyzéseket megtekintheti. A kiküldött megbízatása körében tudomására jutott adatokat csak az O. M. B.-vel vagy a Titkársággal közölheti.

(2) Rendszeres adatszolgáltatást csak a 2086/1948. (204) GF határozat alapján működő Gyáripari Statisztikai Bizottság engedélyével lehet bekérni.

(3) Nagyobb méretű adatszolgáltatást az illetékes miniszter útján kell kérni.

II. FEJEZET

A kollektív szerződések

12. § (1) A szolgálati viszonyban álló munkavállalók munkafeltételeit a kollektív keretszerződés, iparági kollektív szerződés, szakmai kollektív szerződés és üzemi kollektív szerződés szabályozhatja.

(2) A kollektív szerződések kényszerítő erejű jogszabállyal nem ellenkezhetnek. Az iparági, szakmai és üzemi kollektív szerződések a kollektív keretszerződéstől eltérő rendelkezéseket csak abban az esetben tartalmazhatnak, ha az eltérést kivételes szakmai vagy üzemi adottságok indokolják, illetőleg az iparági kollektív szerződés által érintett munkavállalók kivételes helyzete azt szükségessé teszi és ha a kollektív keretszerződés az eltérést nem tiltja.

(3) Mindaddig, amíg iparági, üzemi, illetőleg szakmai kollektív szerződés nem jött létre, az illető iparágban, üzemben, illetve szakmában foglalkoztatott összes munkavállalók munkafeltételeire a kollektív keretszerződés rendelkezései irányadók. Nem vonatkozik ez a besorolásokra és azokra a kérdésekre, amelyekre a keretszerződés kimondja, hogy az ipari (szakmai) kollektív szerződésekben kell rendezni. A kollektív keretszerződés rendelkezéseit kell alkalmazni annyiban is, amennyiben az iparági, üzemi, illetőleg szakmai kollektív szerződés más rendelkezést nem tartalmaz.

13. § (1) A kollektív keretszerződést munkavállalói oldalról a Szakszervezetek Országos Tanácsa, munkáltatói oldalról pedig a gyáriparra, bányászatra - ideérve az építőipart is - vonatkozólag az érdekelt miniszterek, a kisiparra vonatkozólag a Kisiparosok Országos Szabad Szervezete, a kereskedelemre vonatkozólag a Kiskereskedők Országos Szabad Szervezetének bevonásával a bel- és külkereskedelmi miniszter, a pénz, hitel és biztosító intézetekre vonatkozólag a pénzügyminiszter, a mezőgazdaságra és rokontermészetű foglalkozási ágakra vonatkozóan a földmívelésügyi miniszter, továbbá a felügyelete alá tartozó szakágazatokban a közlekedésügyi miniszter köti meg.

(2) A kollektív keretszerződés megkötésére irányuló tárgyalásokon az O. M. B. Titkársága résztvehet, a tárgyalások helyéről és időpontjáról értesíteni kell.

(3) A kollektív keretszerződést az O. M. B. hagyja jóvá. Az O. M. B. Titkársága a jóváhagyott kollektív keretszerződést az O. M. B. Közlönyben haladéktalanul közzéteszi.

14. § (1) Az egy iparágban dolgozó összes fizikai és szellemi munkavállalók munkafeltételeit iparági kollektív szerződés szabályozhatja.

(2) Az iparági kollektív szerződéseket egyrészről a Szakszervezetek Országos Tanácsa kötelékébe tartozó munkavállaló érdekképviseletek, másrészről az illetékes miniszter, vagy az általa kijelölt munkavállalói szerv köti.

(3) Az iparági kollektív szerződést az annak megkötésénél eljáró munkavállalói érdekképviselet a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a munkáltatói szerv pedig - ha a szerződést nem a miniszter kötötte - az illetékes miniszternek jóváhagyás végett haladéktalanul bemutatni köteles.

(4) A (3) bekezdésben említett szervek a kollektív szerződés beérkezésétől számított 8 nap alatt döntenek abban a kérdésben, hogy a szerződéshez hozzájárulnak-e és a szerződést a nyilatkozatukkal az O. M. B. Titkárságához juttatják el. A hozzájárulást - megtagadó nyilatkozatot indokolni kell.

(5) Az O. M. B. Titkársága az iparági kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalásokon résztvehet, a tárgyalások helyéről és időpontjáról értesíteni kell.

(6) Az iparági kollektív szerződést az O. M. B. hagyja jóvá. A jóváhagyott kollektív szerződést a Titkárság az O. M. B. Közlönyben haladéktalanul közzéteszi.

15. § (1) Az egy üzemben (vállalatban) dolgozó összes fizikai és szellemi munkavállalók munkafeltételeit üzemi kollektív szerződés szabályozhatja.

(2) Az üzemi kollektív szerződést munkavállalói részről az üzemi szakszervezeti alapszerv, munkáltatói részről a vállalat vezetősége köti. Üzemi kollektív szerződés kötéséhez a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az illetékes miniszter előzetes engedélye szükséges. A kollektív keretszerződés, illetve az iparági kollektív szerződés az üzemi kollektív szerződés kötésére vonatkozólag egyéb feltételeket is megállapíthat.

(3) Az üzemi kollektív szerződést az illetékes miniszter és az illetékes szakszervezet együtt hagyja jóvá. Az üzemi kollektív szerződés teljes szövegének közzététele helyett az O. M. B. Közlönyben olyan hirdetményt kell közzétenni, amely a szerződést kötő felek megjelölését, a jóváhagyás keltét tartalmazza.

(4) A miniszter a jóváhagyással egyidejűleg az üzemi kollektív szerződés egy-egy hiteles példányát tartozik az O. M. B. Titkárságának és a Szakszervezetek Országos Tanácsának megküldeni. Az O. M. B. Titkársága az üzemi kollektív szerződést nyilvántartásba veszi.

16. § (1) Valamely foglalkozási ághoz tartozó összes munkavállalók munkafeltételeit - iparági vagy üzemi kollektív szerződés hiányában - szakmai kollektív szerződés szabályozhatja.

(2) A szakmai kollektív szerződés megkötésére és jóváhagyására az iparági kollektív szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

17. § (1) Az újonnan megkötött kollektív szerződés alapján munkabért fizetni vagy előleget folyósítani a szerződés közzététele előtt nem szabad.

(2) A munkáltató köteles a nála alkalmazott munkavállalókra vonatkozó kollektív szerződést, annak kiegészítéseit és módosításait, vagy függelékeit az O. M. B. Közlönyben történt közzététel után haladéktalanul az üzemben szembetűnő helyen kifüggeszteni.

18. § (1) A kollektív keretszerződés személyi hatálya kiterjed a gyáriparban, valamint a bányatörvény hatálya alá tartozó üzemekben és építőiparban, a kisiparban, kereskedelemben, mezőgazdaságban és rokontermészetű foglalkozási ágakban, valamint a közlekedésben a kollektív keretszerződésben felsorolt munkavállalói csoportokban szolgálati viszonyban álló valamennyi munkavállalóra és munkáltatóra tekintet nélkül arra, hogy a munkavállaló tagja-e a szerződés kötésénél eljáró érdekképviseletnek és a munkáltató a szerződést megkötő miniszter felügyelete alá tartozik-e vagy sem.

(2) Az iparági kollektív szerződés személyi hatálya kiterjed az illető iparághoz tartozó valamennyi munkavállalóra és munkáltatóra, tekintet nélkül arra, hogy a munkavállaló tagja-e a szerződés kötésénél eljáró szakszervezetnek, illetve a munkáltató a szerződést megkötő munkáltatói szerv felügyelete alá tartozik-e vagy sem.

(3) Az üzemi kollektív szerződés személyi hatálya kiterjed az illető üzemben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra.

(4) A szakmai kollektív szerződés személyi hatálya kiterjed az illető foglalkozási ágban a szakmai kollektív szerződésben felsorolt munkavállalói csoportokban szolgálati viszonyban álló valamennyi munkavállalóra és azok munkáltatóira, tekintet nélkül arra, hogy a munkavállaló tagja-e a szerződést kötő szakszervezetnek, illetve, hogy a munkáltató a szerződést kötő munkáltatói szerv felügyelete alá tartozik-e vagy sem.

(5) Az O. M. B. elrendelheti, hogy több iparágban foglalkoztatott munkavállaló tekintetében az egyik iparágra vonatkozó kollektív szerződést a többi iparágban is alkalmazni kell. Az O. M. B. határozatában azt is megállapíthatja, hogy a szerződés rendelkezéseit az említett esetekben milyen eltérésekkel kell alkalmazni. A határozatot az O. M. B. Közlönyben közzé kell tenni.

19. § (1) A kollektív keretszerződés területi hatálya az ország egész területére kiterjed. Az iparági, üzemi és szakmai kollektív szerződés területi hatálya tekintetében a szerződés rendelkezései irányadók.

(2) Az O. M. B. az ország egy részére kiterjedő hatállyal kötött iparági és szakmai kollektív szerződések hatályát az ország egyéb részeire vagy egészére is kiterjesztheti s ilyen esetekben határozatban azt is megállapíthatja, hogy a szerződés rendelkezéseit az ország egyéb részein milyen eltérésekkel kell alkalmazni. A határozatot az O. M. B. Közlönyben közzé kell tenni.

20. § (1) A kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállaló és munkáltató között létrejött szolgálati szerződésnek a kollektív szerződéssel ellenkező rendelkezései semmisek és helyükbe a kollektív szerződés vonatkozó rendelkezései lépnek.

(2) A kollektív szerződésekben megállapított munkabéreket legkisebb és legmagasabb munkabéreknek kell tekinteni. Ha a kollektív szerződés a munkabért felső és alsó határok megállapításával szabja meg, a felsőhatár a legmagasabb, az alsóhatár pedig a legkisebb munkabér. A kollektív szerződésben megállapított munkabéreknél sem magasabbat, sem alacsonyabbat kikötni vagy megadni nem szabad.

(3) A munkáltató (vállalati beszerzési csoport vagy a vállalattal kapcsolatos egyéb szerv) a munkavállalónak a hatályos jogszabályokban, valamint a kollektív szerződésben meghatározott szolgáltatásokon (kedvezményeken) felül egyéb szolgáltatást (kedvezményt) nem nyújthat.

21. § (1) Az O. M. B. megállapíthatja azt, hogy valamely kollektív szerződés hatálya alá nem tartozó foglalkozási ágban alkalmazott munkavállalókat milyen munkafeltételekkel lehet foglalkoztatni.

(2) Azokra a megállapodásokra, amelyeket az előbb említett foglalkozási ágakban alkalmazott munkavállalók és munkáltatók érdekképviseletei kötnek, a jelen rendelet 14. §-ában meghatározott rendelkezések irányadók.

(3) Ha valamely foglalkozási- (ipar) ágban munkáltatói érdekképviseleti szerv nincsen, a munkavállalók munkabérét és egyéb munkafeltételeit az illetékes szakszervezet javaslatára az O. M. B. állapítja meg.

22. § A kollektív szerződések alapján működő iparági (üzletági, központi) egyeztető bizottságok a kollektív szerződésekben meghatározott feladatkör ellátása mellett egyes iparágakat, szakmákat érintő elvi irányelvek kialakításával is foglalkoznak. Ennek megfelelően az elvi kérdések tárgyalására időnként külön üléseket tartanak, amelyekre az O. M. B. Titkárság kiküldöttjét is meg kell hívni. A fontosabb elvi döntéseket az O. M. B. elé kell terjeszteni.

III. FEJEZET

Szolgálati viszonyban nem állók kollektív megállapodásai

23. § (1) Munkáltatói érdekképviselet vagy egyesülés és munkavállalói érdekképviselet vagy egyesülés között létrejött minden szerződés, amely a szerződésben megjelölt - szolgálati jogviszonyon kívül eső - munkálatok díjazását vagy egyéb feltételeit az érdekképviseletek, illetve egyesülések tagjai között fennálló vagy a jövőben keletkező ügyletek esetére kötelezően meghatározza, csak az O. M. B. jóváhagyásával és az O. M. B. Közlönyben való közzététel után érvényes.

(2) A megállapodás jóváhagyására a 14. § rendelkezései irányadók.

(3) Az O. M. B. az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás személyi hatályát azokra az ugyanabba a szakmába tartozó munkáltatókra és munkavállalókra is kiterjesztheti, akik az érdekképviseletnek (egyesülésnek) nem tagjai. Ugyancsak kiterjesztheti az ország egy részére kiterjedő hatállyal kötött megállapodás hatályát az ország egyéb részére vagy az egész országra is.

(4) Az O. M. B.-t az (1) bekezdésben megjelölt munkavállalók tekintetében is megilleti a 21. §-ban megállapított jogkör.

IV. FEJEZET

Országos Munkanormaintézet

24. § (1) A Munkatudományi és Racionalizálási Intézet elnevezése Országos Munkanormaintézetre változik.

(2) Az Intézet feletti felügyeletet az O. M. B. elnöke gyakorolja.

(3) Az Intézet személyi és dologi szükségleteinek fedezéséről az O. M. B. költségvetésének keretében kell gondoskodni.

(4) Az Intézet szervezetét és működését az O. M. B. szabályozza.

(5) Az 1490/1949. Korm. rendelettel szervezett Munka- és Időelemzőket Képesítő Főbizottság ügyvitelének teendőit az Országos Munkanormaintézet látja el.

V. FEJEZET

Vegyes és büntető rendelkezések

25. § (1) Az Országos Munkabérmegállapító Bizottság, illetve a Titkárság átszervezése folytán:

a közületi vállalatok alkalmazottainak szolgálati jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdések rendezése tárgyában kibocsátott 8260/1948. (173) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében meghatározott hatáskört a belügyminiszter,

a munkavállalók részére adható segélyek és előlegek legmagasabb összegének megállapítása tárgyában kibocsátott 10090/1948. (220) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskört az illetékes miniszter,

az egyes alkalmazottak szolgálattételre való átrendeléséről szóló 11090/1948. (243). Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében megállapított hatáskört az illetékes miniszter gyakorolja a jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve.

26. § (1) Vétséget követ el és 2 évig terjedhető fogházzal büntetendő az a munkáltató,

a) aki a kollektív szerződésben az O. M. B. kollektív szerződést pótló, vagy kiegészítő határozatában megállapított munkabéreknél magasabbat vagy alacsonyabbat köt ki, vagy ad meg.

b) aki a szolgálati jogviszonyban nem állók kollektív megállapodásában vagy az O. M. B.-nek ezt pótló, vagy kiegészítő határozatában megállapított összegnél magasabbat vagy alacsonyabbat köt ki vagy ad meg.

c) aki munkavállalójával a kollektív szerződésekben meghatározott szervek által engedélyezett túlórakeretet meghaladó mértékben túlmunkát végeztet.

d) aki jóvá nem hagyott teljesítménynorma alapján engedély nélkül munkabért fizet.

(2) Vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki valamely hatályos kollektív szerződés rendelkezéseit kijátssza, vagy kijátszásában közreműködik.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja esetében bűnvádi eljárás csak az O. M. B. Titkársága vagy az illetékes miniszter feljelentésére, hozzájárulásával indítható.

27. § (1) Jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Végrehajtásáról a Népgazdasági Tanács elnöke gondoskodik.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésével a 2360/1948. (50) Korm. rendelet, a 3010/1948. (61) Korm. rendelet, az 5200/1948. (108) Korm. rendelet, a 8480/1948. (183) Korm. rendelet, valamint a 26/1948. (173) minisztertanácsi határozat utolsó bekezdése hatályát veszti.

Budapest, 1949. évi augusztus hó 5-én.

Dobi István s. k.

miniszterelnök