810/1949. (I. 28.) Korm. rendelet

az 1948. évi LIX. törvénycikkel megszüntetett Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap, valamint a Székesfővárosi Alkalmazottak Segítőalapja megszűnésével kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 3.500.)

A magyar köztársaság kormánya az 1948: LIX. tc. 6. §-ának (2) bekezdésében foglalt, valamint az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948: LVI. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli.

1. § Az 1927: XXI. törvénycikken alapuló betegségi biztosítási kötelezettség a jelen rendelet hatályba lépése napjától kezdődően kiterjed:

a) az államnak, a törvényhatóságoknak, a városoknak és községeknek hivatalaiban, az általuk fenntartott vagy kezelt intézményekben, intézetekben, alapoknál és alapítványoknál, vállalatokban és üzemekben foglalkozó, úgyszintén a nem állami tanszemélyzet országos nyugdíjintézetének kötelékébe tartozó azokra az alkalmazottakra, akik betegség esetében illetményeiket hat hónapon át megkapják;

b) az állam, a törvényhatóságok, a városok és községek, az általuk fenntartott vagy kezelt intézmények, intézetek, alapok és alapítványok, vállalatok és üzemek nyugellátásban részesülő alkalmazottaira, valamint alkalmazottainak nyugellátásban részesülő özvegyeire és árváira, úgyszintén a nem állami tanszemélyzet országos nyugdíjintézetének kötelékébe tartozó nyugellátásban részesülő alkalmazottakra, valamint ez alkalmazottak nyugellátásban részesülő özvegyeire és árváira;

c) Budapest székesfőváros közigazgatási (közkórházi) közoktatási és üzemi létszámába tartozó azokra a havifizetéses tényleges alkalmazottakra, akik betegség esetében illetményeiket hat hónapon át megkapják, nyugellátásban részesülő alkalmazottaira, valamint ez alkalmazottak nyugellátásban részesülő özvegyeire és árváira;

d) a 342-12830/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 282. sz., 2595. o.) hatálya alá tartozó, gondozásban részesülő személyekre.

2. § Felhatalmaztatik a népjóléti miniszter, hogy egyes bevett és elismert vallásfelekezetek tényleges szolgálatban álló és nyugellátásban részesülő lelkészeinek és segédlelkészeinek, valamint ezek nyugellátásban részesülő özvegyeinek és árváinak betegségi biztosítási kötelezettségét a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértőleg rendelettel megállapíthassa.

3. § Betegségi biztosításra kötelezettek az 5630/1928. ME rendelet (Rendeletek Tára 1619. o.) alapján öregségi, rokkantsági, özvegységi, árvasági ellátásban részesülő személyek, továbbá az 1927: XXI. tc. 58. §-a, illetőleg az 1760/1944. ME rendelet (Rendeletek Tára 780. o.) alapján legalább 66 2/3 %-os, vagy ha a baleset bányaüzemben történt, 50%-os keresőképesség-csökkenésnek megfelelő baleseti ellátásban (járadékban) részesülő személyek közül azok, akik ellátásukat a Központi illetményhivataltól vagy valamelyik törvényhatóság, város vagy község pénztárától kapják, továbbá azok a személyek, akik az államtól vagy törvényhatóságoktól bármilyen címen rendszeres ellátásban részesülnek.

4. § Az 1. és 2. §-ban megjelölt nyugellátásban részesülő személyek, úgyszintén a 3. §-ban megjelölt ellátásban részesülő személyek betegségi biztosítási kötelezettsége szünetel az alatt az idő alatt, amíg a nyugdíjas vagy az ellátásban részesülő személy olyan munkaviszonyban áll, amelynek alapján az 1927: XXI. tc. 3-5. §-ai vagy a 6180/1945. ME rendelet értelmében betegségi biztosításra kötelezett, vagy olyan kereső foglalkozást folytat, amelyből származó keresete vagy jövedelme a biztosítást ellátó intézet alapszabályában megállapított összeget meghaladja, továbbá amíg állandóan külföldön lakik vagy tartózkodik.

5. § Az 1-3. §-ban megjelölt betegségi biztosításra kötelezettek biztosítását az Országos Társadalombiztosító Intézet (továbbiakban: OTI) látja el.

6. § Az OTI ideiglenes önkormányzatának (2300/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 35. sz.) a 3500-12380/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 271. sz., 2520. o.) 3. §-a alapján történő átszervezése során az 1. §-ban megjelölt biztosításra kötelezettek képviseletéről is gondoskodni kell.

7. § (1) Az 1. §-ban megjelölt betegségi biztosításra kötelezett tényleges szolgálatot teljesítő alkalmazottak, a 2. § alapján betegségi biztosításra kötelezett lelkészek és segédlelkészek, továbbá a felsoroltak igényjogosult családtagjai (1927: XXI. tc. 32. §-a), úgyszintén a 3452-12830/1948. Korm. rendelet alapján gondozásban részesülő személyek a kötelező betegségi biztosítás szolgáltatásaira az 1927: XXI. törvénycikkben, valamint ezt a törvénycikket kiegészítő és módosító jogszabályokban megállapított feltételekkel és mértékben, az említett jogszabályokban megállapított időre és esetekben azzal az eltéréssel jogosultak, hogy a szóbanlévő biztosítottaknak betegség okozta szolgálatképtelenség időtartamára táppénz (negyedtáppénz), igényjogosult családtagjainak pedig féltáppénz (hozzátartozói táppénz) nem jár.

(2) Az 1. és 2. §-ban megjelölt nyugellátásban részesülő személyek a betegségi biztosítás szolgáltatásaira csak a biztosítási kötelezettség fennállásának időtartama alatt jogosultak. Kórházi (gyógyintézeti) ápolás ezeknek a biztosítottaknak egy évi időtartamon belül legfeljebb 84 napra jár.

8. § A 3. §-ban megjelölt ellátásban részesülő személyek csak a 10450/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 232. sz., 2248. o.) 3. §-ának (5) bekezdésében felsorolt betegségi biztosítási szolgáltatásokra és csak a biztosítási kötelezettség fennállásának időtartama alatt jogosultak.

9. § (1) Az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap (a továbbiakban: OTBA), illetőleg a közszolgálati betegellátás vagy a Székesfővárosi Alkalmazottak Segítőalapja (a továbbiakban: SzASa) terhére a jelen rendelet hatálybalépése időpontjában folyamatban lévő segélyezést (gyógyintézeti ápolást), ha az az igényjogosultra előnyösebb, az OTBA-ra, illetőleg a SzASa-ra irányadó szabályok szerint kell befejezni.

(2) Az OTBA, illetőleg a közszolgálati betegellátás és a SzASa terhére nyujtott szolgáltatásokat az OTI terhére nyujtott szolgáltatásokba be kell számítani.

(3) Azokban az esetekben, amelyekben az 1927. évi XXI. törvénycikk, valamint az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok rendelkezései a betegségi biztosítási segélyekre vonatkozó igényjogosultságot a biztosítási viszony meghatározott tartamú fennállásához kötik, az igényjogosultság megállapítása szempontjából az OTBA, illetőleg a közszolgálati betegellátás és a SzASa terhére szolgáltatásokra igényjogosultságot adó szolgálati viszonyban eltöltött időt és az 1927:XXI. törvénycikk alapján működő, illetőleg működött bármely intézetnél biztosított minőségben eltöltött időt együttesen kell figyelembe venni.

10. § Felhatalmaztatik a népjóléti miniszter, hogy az 1-3. §-ban megjelölt biztosításra kötelezetteknek a kötelező betegségi biztosítás céljaira szolgáló bejelentésével, nyilvántartásával, valamint a betegségi biztosítás szolgáltatásaira vonatkozó igényjogosultság igazolásával kapcsolatos kérdéseket az 1927. évi XXI. törvénycikk vonatkozó rendelkezéseitől eltérően szabályozhassa.

11. § A jelen rendelet alapján biztosításra kötelezettek és igényjogosult családtagjaik után a járulékfizetési módját a népjóléti miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve állapítja meg.

12. § A jelen rendelet 1-3. §-ának hatálya alá tartozó családi pótlékra igényjogosult személyek családi pótlékát továbbra is a reájuk eddig érvényben volt szabályok szerint kell folyósítani.

13. § (1) Az államkincstárnak az 1948: LIX. tc. 6. §-ában foglalt rendelkezéssel megszüntetett OTBA címen nyilvántartott és kezelt minden vagyona, valamint az említett alap javára szerzett minden joga, jogosítványa és követelése, illetőleg az említett alap terhére vállalt minden kötelezettsége az OTI-re száll át.

(2) Az OTBA terhére nyujtott betegségi ellátásból, illetőleg a közszolgálati betegellátásból származó, az 1948: LIX. tc. 6. §-ában foglalt rendelkezéssel megszüntetett OTBA-pal, illetőleg az államkincstárral szemben fennálló és 1949: január hó 31. napjáig esedékessé válló terheket (tartozásokat) az államkincstár az OTI-nek megtéríti. Az előző mondatban említett jogcímen alapuló, a megszűnt OTBA-pal, illetőleg az államkincstárral szemben fennálló követeléseket a jelen rendelet hatályba lépését követő naptól számított kilencven nap alatt jogvesztés terhe alatt az Országos Társadalombiztosító Intézetnél be kell jelenteni.

14. § (1) Az OTBA létszámába rendszeres állásra kinevezett tisztviselők és egyéb alkalmazottak, valamint az ügyvitel körében - ideértve a rendelőintézeti segédszemélyzetet is - alkalmazott tiszteletdíjas és havibéres (hetibéres) alkalmazottak szolgálati viszonya a jelen rendelet hatályba lépése idejében érvényben volt szabályok szerint 1949. évi március hó 31. napjáig fennáll. Az OTI eddig az időpontig nyilatkozni köteles abban a tekintetben, hogy az említett alkalmazottak közül kiket kíván szolgálatába átvenni.

(2) Az OTI által átvett alkalmazottakra 1949. évi április hó 1. napjától kezdve az OTI alkalmazottaira érvényes szolgálati és nyugdíjszabályok irányadók. Az OTI a szolgálatába átvett alkalmazottak teljes szolgálati idejét mind a fizetés, mind a nyugdíjigény szempontjából figyelembe venni köteles.

(3) Az OTBA, illetőleg a közszolgálati betegellátás rendszeres állásra kinevezett alkalmazottai közül azokat, akiket az OTI szolgálatába át nem vesz, illetőleg akik az OTI szolgálatába átlépni nem kívánnak, az 1949. évi április hó 1. napjával rendelkezési állományba kell helyezni. Ezeket az alkalmazottakat, ha hat hónap alatt más közszolgálati állásban nem helyeztetnek el, az 1912. évi LXV. törvénycikk rendelkezéseinek alkalmazásával az eddig eltöltött nyugdíjba beszámítható szolgálati idejük figyelembevételével szabályszerű elbánás alá kell vonni.

(4) Az OTBA-nál, illetőleg a közszolgálati betegellátásnál a jelen rendelet hatályba lépése napján szolgálatot teljesítő, az OTI szolgálatába át nem vett nem rendszeres (tiszteletdíjas, havidíjas, hetibéres) alkalmazottak szolgálati viszonyát 1949. évi április hó 1. napjával a reájuk irányadó szabályoknak megfelelő határidőre felmondottnak kell tekinteni.

(5) A rendelkezési állományba helyezett alkalmazottak illetményeit, valamint az OTI által át nem vett alkalmazottak végelbánási illetményei az államkincstárt terhelik. A közszolgálati betegellátás létszámába tartozó alkalmazottak részére az 1949. évi február hó 1. napjától 1949. évi március hó 31. napjáig terjedő időre kifizetett illetményeket az OTI az államkincstárnak megtéríteni köteles.

(6) Az OTBA kötelékébe tartozó igényjogosultak orvosi ellátása céljából nem rendszeres állásra alkalmazott, valamint ideiglenes megbízott tiszteletdíjas orvosok a jelen rendelet hatályba lépésével az OTI orvosaivá válnak. Ezeknek az orvosoknak szolgálati viszonya az OTI-nál a jelen rendelet hatályba lépését megelőzően fennállott alkalmazási feltételekkel mindaddig fennmarad, amíg az OTI őket a saját orvosaira irányadó szabályoknak megfelelően nem alkalmazza vagy szolgálati jogviszonyukat a jelen rendelet hatályba lépése előtt reájuk irányadó szabályok szerint meg nem szünteti. Az e bekezdésben megjelölt orvosok jogviszonyát az OTI orvosi ellátásának átszervezése során legkésőbb 1949. évi június hó 30. napjáig rendezni kell.

15. § (1) Az 1938. évi XXXIX. tc. 1. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján létesített SzaSa a jelen rendelet hatálybalépésével megszűnik.

(2) Budapest székesfőváros törvényhatósága által a székesfővárosi alkalmazottak részére alkotott segélyalap felhasználásával létesített SzaSa vagyontömegének az OTI és Budapest székesfőváros közönsége között megosztása tekintetében a népjóléti miniszter a pénzügyminiszterrel, a belügyminiszterrel és a Gazdasági Főtanács főtitkárával egyetértve intézkedik.

16. § (1) A SzASa-ának szerződött rendelőintézeti orvosai az őrző orvosi, gyógyszerészi és gazdasági feladatok ellátása céljából szervezett közigazgatási rendszerű rendszeresített állásokra alkalmazott tisztviselők és egyéb alkalmazottak, úgyszintén a SzASa-nál nem rendszeres állásra alkalmazottak szolgálati viszonyának rendezése tekintetében a 11. § (1)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket Budapest székesfőváros alkalmazottaira érvényes szabályok figyelembe vételével értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) A SzASa-ának szerződött rendelőintézeti orvosai a 11. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az OTI szerződött orvosaivá válnak.

(3) A SzASa által az alap tagjainak háziorvosi és szakorvosi ellátása céljából orvosokkal létesített megállapodások (megbízások) az 1949. évi április hó 30. napjával érvényüket vesztik.

17. § Az államkincstárnak az 1948: LIX. tc. 6. §-ával megszüntetett OTBA címen kezelt ingatlanai tulajdonjogának az OTI javára történő telekkönyvi bekebelezését az OTI kérelmére az illetékes telekkönyvi hatóság a jelen rendelet alapján, a SzASa ingatlanai tulajdonjogának az OTI, illetőleg Budapest székesfőváros közönsége javára történő telekkönyvi bekebelezését pedig a népjóléti miniszternek a pénzügyminiszterrel, a belügyminiszterrel és a Gazdasági Főtanács főtitkárával egyetértésben a 15. § alapján tett intézkedésre foganatosítja.

18. § A jelen rendelet végrehajtásával kapcsolatos vagyonátruházások és okiratok, valamint az egyes közigazgatási és törvénykezési beadványok, illetőleg telekkönyvi bejegyzések illetékmentessége tárgyában a pénzügyminiszter rendelkezése irányadó.

19. § Vitás esetekben azt, hogy az állam a törvényhatóságok, Budapest székesfőváros, a megyei városok és a községek egyes alkalmazotti csoportjai a jelen rendelettel megállapított betegségi biztosítási kötelezettség hatálya alá tartoznak-e, a népjóléti miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve állapítja meg.

20. § Az 1949. január hó 1. napjától ugyanez évi január hó 31. napjáig terjedő időben az államháztartásnak 1949. évi január hó 1. napjától 1949. február hó 28. napjáig terjedő viteléről szóló 1948. évi LIX. törvénycikkel megszüntette OTBA terhére betegség esetére szóló ellátásra igényjogosult személyek betegség esetére való ellátásáról a népjóléti miniszter az OTBA-ra irányadó anyagi és eljárási szabályok szerint az idézett törvénycikkel "Közszolgálati betegellátás" címen előirányzott hitelkeret terhére gondoskodik.

21. § (1) A jelen rendelet hatálybalépésével az 1927. évi XXI. törvénycikk 7. §-ának első, második és az 1928. évi XL. törvénycikk 172. §-ával megállapított szövegű harmadik bekezdésében, az 1938: XXXIX. törvénycikkben, az 5960/1941. ME rendeletnek (Rendeletek Tára 2086. o.) az 1927: XXI. törvénycikk 7. §-a első bekezdését kiegészítő 6. §-ában, a 7200/1942. ME rendeletnek (Rendeletek Tára 2844. o.) az 1927: XXI. tc. 7. §-a ötödik bekezdését kiegészítő 1. §-ában, végül az 1927: XXI. tc. 7. §-ának a 9090/1931. ME rendelet 3. §-ával megállapított hetedik bekezdésében foglalt rendelkezések hatályukat vesztik. Hatályukat vesztik továbbá az 1921: XLVI. törvénycikk 1. §-ának hetedik bekezdésében és az 1938: XXXIX. törvénycikkben foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályok, végül Budapest székesfőváros törvényhatóságának a legutóbb említett törvénycikk 1. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján SzASa létesítése, fenntartása és kezelése tárgyában alkotott szabályrendeletei. Ugyancsak hatályukat vesztik a jogszabályoknak mindazok a rendelkezései, amelyek betegség esetére az OTBA, illetőleg a SzASa terhére történő ellátással kapcsolatosan vagy erre vonatkozóan rendelkeznek.

(2) A jelen rendelet nem terjed ki a Magyar Államvasutak, a Magyar Posta és a Magyar Dohányjövedék tényleges és nyugállománybeli alkalmazottainak, valamint alkalmazottainak nyugellátásban részesülő özvegyeire és árváira.

22. § A jelen rendelet az 1949. évi február hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról a népjóléti miniszter - az érdekelt miniszterekkel egyetértve gondoskodik.

Budapest, 1949. évi január hó 21-én

Dobi István s. k.,

miniszterelnök