2300/1945. ME rendelet

a társadalombiztosítási önkormányzat megvalósítása, valamint egyes társadalombiztosítási kérdések átmeneti rendezése tárgyában

Az ideiglenes nemzeti kormánynak az ideiglenes nemzetgyűlés állal Debrecenben az 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a minisztérium addig is, amíg a törvényhozás a társadalombiztosítás korszerű átalakítása iránt másként nem határoz, a társadalombiztosítási szervezetben a legfontosabb demokratikus elvek érvényesítése, valamint a háború okozta szolgáltatásí és teherviselési nehézségek áthidalása végett az alábbiakat rendeli:

I. FEJEZET

A társadalombiztosító intézetek szervezetére és az állami felügyeletre vonatkozó rendelkezések.

1. §

(1) Az Országos Társadalombiztosító Intézet, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete és a Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézet teljes önkormányzattal ruháztatik fel. Az emlitett intézeteket önkormányzatuk saját hatáskörében igazgatja.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézetek önkormányzatába a tagok kétharmadrészét a munkavállalói, egyharmadrészét pedig a munkaadói érdekeltség küldi be.

2. §

(1) Az önkormányzatok

a) végrehajtják a törvényeket, rendeleteket, az alapszabályt és más szabályzatokat;

b) az alapszabályban meghatározott szerveik utján képviselik az intézetet;

c) közvetlenül érintkeznek az illetékes felügyeleti hatósággal és más hatóságokkal;

d) választják az elnököt és a szükséges számú alelnököket, valamint az alkalmazottakat és orvosokat;

e) megállapítják a költségvetést és a zárószámadást;

f) megállapítják a hatáskörükbe tartozó járadékbiztosítások biztosítástechnikai mérleget;

g) megállapítják a veszélyességi táblázatot;

h) megállapítják a természetben nyújtott szolgáltatások egyenértékét;

i) megállapítják az ügyvitel szervezetét és megalkotják az ügyviteli szabályzatot;

j) gondoskodnak a dologi szükségletek kielégitéséről;

k) döntenek a járuléktartalékalapok és más tartalékalapok vagyonának elhelyezéséről;

l) megállapítják az alapszabályt, a betegsegélyezési rendtartást, az egészségvédő és balesetelhárító óvórendszabályokat, az egészségvédő és gyógyító eljárás rendtartását, a tisztviselők és orvosok szolgálati (működési), illetmény-, nyugdíj- és fegyelmi szabályzatát;

m) a társadalombiztosítási szakképzettség megvalósítása és előmozdítása érdekében szaktanfolyamokat és szakvizsgákat rendszeresíthetnek;

n) gyakorolják az a)-m) pontokban meg nem említett mindazokat a jogokat, amelyek eddig is az önkormányzat hatáskörébe tartoztak.

(2) Az önkormányzat az alapszabály keretében állapítja meg a kötelezőkön túlmenő szolgáltatásokat, a járulékfizetés és a szolgáltatások alapjául szolgáló rendszert, s amennyiben a napibérosztályok rendszerét választja, a napibérosztályokat és az átlagos napibéreket, a törvény által megállapitott keretben a járulékkulcs nagyságát, a biztosítástechnikai mérleg elkészítésének módját és időpontját, az intézet elnökének (alelnökének, illetőleg alelnökeinek) választására, hatáskörére, tisztelet-dijára és ellátására vonatkozó szabályokat, az önkormányzat szervezetét, az önkormányzati szervek hatáskörét, megalakulásának és megszűnésének módját, valamint az emlitett szervek működésének tartamát, az önkormányzat tagjai számára járó térítések feltételeit és mértékét, a kerületi pénztárak és kirendeltségek számát, területét, hatáskörét, a vállalati pénztárak létesítését és megszüntetését.

(3) Az intézeti alkalmazottak szolgálati viszonyára, jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat, különösen az alkalmazottak felvételéi, előző társadalombiztosítási, vagy egyéb szolgálatának figyelembevételét, szolgálati viszonyának megszüntetését, felelősségét, járandóságait, ellátását, és feltételeit a szolgálati 'működési), illetmény, nyugdij- és fegyelmi szabályzat állapítja meg. Az emlitett szabályzat akként is rendelkezhetik, hogy tárgya vagy tárgyának egy része tekintetében az intézeti alkalmazottakra illetékes szabad szakszervezet és az intézet önkormányzata között létrejött kollektív szerződés az irányadó.

3. §

Nem lehet az önkormányzat tagja:

1. aki gondnokság vagy csődeljárás alatt áll;

2. akit nem politikai indokból elkövetett közönséges bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt jogerősen elitéltek:

3. akit háborús vagy népellenes bűncselekmény miatt a népbiróság jogerősen elítélt, vagy akit a rendőrhatóság fasiszta, illetőleg reakciós magatartás miatt jogerősen rendőri felügyelet alá helyezett vagy internált;

4. akit a demokratikus Magyarország bíróságai jogerősen hivatalvesztésre vagy politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésére ítéltek, az ítélet hatályénak tartama alatt;

5. akit a 15/1945. és az 1080/1945. ME rendelet (közzétéve a Magyar Közlöny 1945. évi január hó 4.-én megjelent 1. számában, illetőleg május 2.-án megjelent 20. számában), valamint az ezeket módosító vagy kiegészítő rendelkezések alapján nyugdíjazásra (szabályszerű elbánás alá vonásra) vagy ennél súlyosabb büntetésre ítéltek.

4. §

(1) A Magyar Szabadszakszervezetek Szövetsége (Szakszervezeti Tanács) és a demokratikus munkaadói szervezetek részéről az 1. § (1) bekezdésében emlitett intézetek vezetésére kiküldött testületek az intézetek ideiglenes önkormányzatának, az ideiglenes önkormányzat által megválasztott elnök, alelnök (alelnökök) és önkormányzati szervek jogérvényesen megválasztottaknak elismertetnek és addig maradnak hivatalukban, amig az önkormányzati választásokat alapszabályszerűen meg nem lehet tartant Amennyiben az igazolási eljárás eredményeként nyugdíjazásra (szabályszerű elbánás alá vonásra) vagy ennél súlyosabb büntetésre nem Ítéltettek, jogérvényesen megválasztottnak elismertetnek az ideiglenes Önkormányzat által választott tisztviselők és alkalmazottak is; azonban a 12. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezései reájuk is alkalmazást nyernek.

(2) Az ideiglenes önkormányzat felhatalmazást kap, hogy

1. gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek az önkormányzatot a hatályos jogszabályok, valamint a jelen rendelet alapján megilletik;

2. az önkormányzat még meg nem alakult központi és helyi szerveit - figyelemmel az 1. § (2) bekezdésében foglaltakra - megiivott tagokkal megszervezhesse;

3. egyes már megalakult szervek tagjainak számát meghívás alapján kiegészíthesse addig a mértékig, amig azok létszáma az 1939. évi január hó 1. napja előtt érvényben volt szabályok szerinti létszámot, figyelemmel az 1. § (2) bekezdésében foglaltakra el nem érte;

4. a 3. pontban emlitett szervek munkaadó tagjainak számát az 1. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel csökkenthesse.

(3) Ha valamelyik önkormányzati szerv tagjainak az 1939. évi január hó 1. napja előtt érvényben volt szabályok szerinti létszáma hárommal nem osztható, azt az elített létszámhoz legközelebb eső hárommal osztható számra kell emelni.

(4) Addig is, amíg az önkormányzati szervek mindegyike alapszabályszerüleg meg nem alakul, az Országos Társadalombiztosító Intézet közgyűlésének és bányanyugbérbiztositási választmányának hatáskörét az igazgatóság, kártalanító bizottságainaki járadékmegállapító, alapokat ellenőrző és bányanyugbérmegállapító bizottságainak, úgyszintén a budapesti kerületi választmánynak hatáskörét pedig az elnökség gyakorolja. A vidéki kerületi választmányok hatáskörét addig, amig ezek a jelen § (2) bekezdés 2. pontja értelmében meg nem szervezetnek, a 208/1945. ME rendelet (közzétéve a Magyar Közlöny 1945. évi február hó 25.-én megjelent 6. számában) alapján működő kerületi bizottságok gyakorolják. A Magánalkalmazottak Biztosító Intézeténél addig; amig az önkormányzati szervek mindegyike alapszabályszerüleg meg nem alakul, a közgyűlés hatáskörét az igazgatóság, az alapokat ellenőrző és a járadékmegállapiló bizottság hatáskörét pedig az elnökség gyakorolja,

5. §

Az 1927: XXI. tc. 93. §-ában emlitett, a jelen rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében fel nem sorolt különálló betegségi biztosító intézetek, valamint az 1928: XL. tc. XI. fejezetének hatálya alá eső elismert vállalati nyugdíjpénztárak önkormányzatának szervezetét, hatáskörét a népjóléti miniszter rendelettel állapítja meg.

6. §

(1) A biztosító intézetek (1927: XXI. tc. 92. (és 93. §-a) és az elismert vállalati nyugdíjpénztárak állami felügyeletét és ellenőrzését a népjóléti miniszter gyakorolja.

(2) A népjóléti miniszter az (1) bekezdésben emlitett hatáskörében általában őrködik azon, hogy az intézetek a törvényt és alapszabályt és egyéb szabályzatokat megtartsák, törvényszerű kötelességeiket teljesítsék és bevételeiket jogszerű rendeltetésükre fordítsák, a biztosító intézeteket személyesen vagy kiküldött utján bármikor megvizsgálhatja, azok biztosítotti létszámára, pénzügyi helyzetére, ügy- és vagyonkezelésire nézve jelentések tételét, adatok szolgáltatását, kimutatások felterjesztéséi kívánhatja. A miniszter az emlitett intézeteket általában évenkint vizsgálja meg. A. vizsgálatban, amely az ügy-, vagyon- és pénzkezelésre egyaránt kiterjed, az önkormányzat kiküldöttje utján részt vehet. A biztosító intézetek kötelesek az önkormányzat szerveinek üléséről a népjóléti miniszternek havonta összefoglaló jelentési lenni.

(3) Az alapszabály és a jelen rendelet 2. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában említett szabályzatok megállapítása, valamint azok megváltoztatása csak a népjóléti miniszter jóváhagyásával válik jogérvényessé. Az intézetek önkormányzatának egyéb határozatai általában nem esnek miniszteri jóváhagyás alá; az intézet mindamellett köteles az önkormányzat és az ügyvitel szervezetére, a költségvetés, valamint a zárószámadás megállapítására, a biztosítási teherviselésre és szolgáltatásokra, a nagyobb értékű tőkebefektetésekre és beszerzésekre vonatkozó határozatokat a miniszternek a határozat meghozatalától számított 15 nap alatt tudomásulvétel végett felterjeszteni, s a nagyobb arányú tőkebefektetésekre és beszerzésekre vonatkozó határozatokat a pénzügyminiszternek is hozzászólás végeit bemutatni.

(4) Az intézeti határozatok, ellen minden érdekelt, továbbá az intézet elnöke, - vagy az illető önkormányzati szervben képviselt munkaadói vagy munkavállalói érdekeltségnek legalább a fele - amennyiben a határozatok elleni jogorvoslat a társadalombiztosítási bíráskodás útjára nem tartozik - a népjóléti miniszterhez felülvizsgálati kérelemmel élhet, A miniszter a felülvizsgálati kérelemmel •megtámadott határozatot, továbbá hivatalból az intézetnek bármely határozatát megsemmisitheti. ha a határozat törvénnyel vagy más (jogérvényes jogszabállyal (rendelettel, aiap-sz^árryal vagy más, intézeti szabályzatokkal stb.), vagy az intézet céljával és rendeltetésével ellenkezik.

(5) Az intézetek kötelesek a 2. § (1) bekezdésének 1. pontjában emlitett szabályzatokat a miniszter felhívásától számitolt 60 nap alatt megalkotni és az azt követő 15 nap alatt a miniszterhez jóváhagyás végett felterjeszteni. Ha a miniszter a felterjesztett szabályzat, úgyszintén a felülvizsgálati kérelemmel megtámadott intézeti határozat jóváhagyása kérdésében a felterjesztés napját. követő 60 nap alatt érdemben nem nyilatkozik, az intézeti szabályzatot jóváhagyottnak. illetőleg a felülvizsgálati kérelmei elutasítottnak kell tekinteni. Ha az intézet az alapszabályt, illetőleg a 2. § (1) bekezdésének 1. pontjában megjelölt szabályzatok valamelyikét az intézethez intézett felhívást követő 60 nap eltelével nem alkotja meg és az azt követő további 15 nap alatt jóváhagyásra nem terjeszti fel. a szabályzatot a miniszter rendelettel állapítja meg.

(6) A népjóléti miniszter azoknak az önkormányzati szerveknek működését, melyek jogellenesen működnek, felfüggesztheti és e szerveket fel is oszlathatja, ha jogszerű működésük egyébként nem biztosítható. A feloszlatott szervek hatáskörét az érdekelt önkormányzati szerv újbóli megalakulásáig a népjóléti miniszter miniszteri biztosra ruházhatja.

II. FEJEZET

A biztosítási kötelezettségre, a biztosítási szolgáltatásokra és a teherviselésre vonatkozó rendelkezések

7. §

(1) Az 1927: XXI. tc. 3. §-ának második bekezdésében, valamint az 1928: XL. tc. 4. §-ában emlitett munkavállalók javadalmazásuk összegére tekintet nélkül betegségi, illetőleg öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási kötelezettség alá esnek.

(2) A törvényeknek és más jogszabályoknak mindazok a rendelkezései, amelyek az (1) bekezdés hatálya alá eső munkavállalók és más munkavállalók között akár a teherviselés és a szolgáltatások, akár a biztosító intézeti illetékesség kérdésében vagy más szempontból különbséget tesznek, továbbra is hatályban maradnak.

8. §

A kötelező betegségi és öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítást ellátó intézet önkormányzata a biztosításukat önkéntes további fizetéssel fenntartó azokat a munkavállalókat, akiknek, biztositási kötelezettsége a munkaadó vállalatának, üzemének, hivatalának, foglalkozásának vagy háztartásának háborús kártételek okozta pusztulása miatt szűnt meg, legfeljebb egy évi időre az egyébként fizetendő járulékokból részben, vagy kivételes méltánylást érdemlő esetben egészben is felmentheti.

9. §

(1) Az 1927: XXI. tc. 21. §-a és az 1928: XL., tc. 24. §-a akként módosittatik, hogy a munkaadó a betegségi biztosítási, úgyszintén az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztositási kötelezettség alapján befizetett járulékok fejében a biztositottak javadalmazásából nem vonhat le semmit. Tilos és érvénytelen egyfelől a munkaadó, másfelől a biztosításra kötelezett, illetőleg ennek szülője vagy gyámja közölt olyan szerződés kötése, amely a munkaadónak járulékok fejében levonási jogot enged.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a bánya-nyugbérbiztositásban is értelemszerűen alkalmazni kell. Az 1928: XL. tc. XI. fejezete alapján működő elismert vállalati nyugdíjpénztárakat illetően a népjóléti miniszter felhatalmazást kap. hogy a teberviseléssel kapcsolatos kérdéseket az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban rendelettel szabályozza.

10. §

Az Országos Társadalombiztosító Intézetnek, illetőleg a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének és a Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézetnek önkormányzata

1. a betegségi biztosításban rendszeresített természetbeni szolgáltaiások nyújtását - ideértve a kórházi ápolást is - engedélyezheti olyan biztosították és családtagjaik részére is, akik igazolják, hogy az igényjogosultságra vonatkozó feltételeknek (6500/1935. ME rendelet 16. és 19. §-a, 7200/1942. ME rendelet 9. és 11. §-a: közzétéve a Budapesti Közlöny 1935. évi június hó 28.-án megjelent 145., illetőleg 1942. évi december hó 24.-én megjeleni 292. számában) a munkaviszony fennállása tekintetében háborús kártételek, vagy elháríthatatlan háborús akadályoztatás miatt nem tudnak megfelelni;

2. a baleseti, valamint az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvaság), végül a bányanyugbérbiztositási ágak terhére a járadékok (hányanyugbérekl további fizetését a járadékosok (nyugbéresek) jelentkezésétől, illetőleg a járadékra (nyugbérre) jogosságuk igazolásától teheti függővé.

11. §

(1) Az 1927: XXI. tc. 74. §-a azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy az emlitett § (1) bekezdésében felsorolt szolgáltatások a baleseti teljes járadékra, vagy a legalább 50%-os keresőképességcsökkenés alapján megállapított részjáradékra jogosult elhalt biztosított családtagjait is megilletik.

(2) Az elhalt járadékos özvegye 50%-át, gyermekei pedig egyenkint 15%-át kapják annak a járadéknak, amelyet az elhalt legutoljára élvezett; az elhalt járadékának tehetetlenség miatt felemelt része (1927: XXI. tc. 73. §-ának negyedik bekezdése) e szempontból nem jön tekintetbe. Az igényjogosult családtagok együttesen nem kaphatnak többet, mint annak a járadéknak 100%-át, amelyre az elhaltnak elhalálozása előtt igényjoga volt. Ha a családtagok az e §-ban említett szolgáltatásokon felül az 1928: XL. törvénycikk, illetőleg a 300/1942. BM rendelet (közzétéve a Budapesti Közlöny 1942. évi április hó 5.-én megjelent 78. számában) alapján is jogosultak járadékra (nyugbérre), járandóságaik együttes összege az elhalt biztosított beszámítható javadalmazásának 100%-ánál nagyobb nem lehet, az e mértéket meghaladó összeggel a baleseti ág terhére eső szolgáltatásrészt keil csökkenteni.

Az 1927: XXI. tc. 75. ......78. §-ában foglaltakat egyébként megfelelően alkalmazni kell.

III. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

12. §

(1) Az 1945. évi június hó 30. napjával az Országos Társadalombiztosító Intézet. a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete és a Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézet minden alkalmazottjának szolgálati viszonya, valamint a szerződött orvosoknak az intézetekkel fennálló jogviszonya, mégpedig az utóbbi felmondási időre szóló járandóságra, végkielégítésre és kártérítésre való igény nélkül megszűnik, akár végleges, akár ideiglenes minőségű alkalmazottak, illetőleg szerződött orvosok voltak. Azokat az alkalmazottakat - ide nem értve a szerződött orvosokat -, akiket az intézel önkormányzata az emlitett időpontot követően az intézet szolgálatába átvenni nem kivan, az 1912: LXV. törvénycikk szabályai szerint végelbánás alá kell venni. A végelbánás során az 1927: XXI. törvénycikk hatálya alá eső intézeteknél, valamint az 1907: XIX. törvénycikk alapján fennállott pénztári nyugdíjintézet kötelékében eltöltött beszámítható szolgálati időt figyelembe kell venni. Azt, hogy az át nem vett alkalmazottnak a közszolgálat más ágában teljesített szolgálatát a végelbánásnál milyen mértékben lehet figyelembevenni, illetőleg az ezzel kapcsolatos teherviselési kérdéseket a népjóléti miniszter az intézet önkormányzatának meghallgatása után a pénzügyminiszterre; egyetértve állapítja meg.

(2) Az intézet szolgálatába a volt alkalmazottak közül nem lehet átvenni azokat, akikel a 15/1945. és az 1080/1945. MErendelet, illetőleg az ezeket módosító vagy kiegészítő rendelkezések alapján lefolytatott igazoló eljárás eredményekérti jogerősen nyugdíjazásra (szabályszerű eljárás alá vonásra) vagy ennél súlyosabb büntetésre ítéltek. Az intézet szolgálatába átvett alkalmazottak az az illetmények és a nyugdíjigény szempontjából nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, mint aminőben az 1945. évi június hó 30 napján voltak.

(3) A 285/1945. ME rendelet (közzétéve a Magyar Közlöny 1945. évi február hó 27.-én megjeleni 7. számában) a volt tanács-köztársaság alatti magatartás és az azóta baloldali (kommunista, szociáldemokrata, antifasiszta) politikai meggyőződés és tevékenység miatt elitélt. illetőleg hátránnyal sújtott intézeti vagy pénztári alkalmazottak rehabilitálására azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hivatkozott rendeletben említett jóvátétellel kapcsolatos költségek az illetékes intézetet terhelik. A jóvátétel kérdésében az önkormányzat határoz. Ha a hivatkozott rendelet szerinti jóvátétel címén állásába visszahelyezését olyan személy kéri, akit a rendelet 1. §-ában említett cselekmény, meggyőződés vagy magatartás miatt annakidején végelbánás alá vontak, de az intézet önkormányzata a kérést a kárt szenvedeti egyén előrehaladott kora, munkaképességének hiánya, vagy más okok miatt teljesíteni nem tudja, a kérés teljesítése helyeit nyugdijsegély megállapítását is ki lehet mondani.

(4) A 200/1945. ME rendeletnek (közzétéve a Magyar Közlöny 1945. évi március hó 17.-én megjelent 9. .számában) 4.-8. §-aiban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a politikai (nem faji) okokból az 1944. évi március hó 19. napja után végelbánás alá helyezett vagy a szolgálatból el bocsájtott intézeti alkalmazottakra. Az intézet önkormányzata ezeknek az alkalmazottaknak méltányosságból illetményt, illetőleg az illetmény és az, ellátás közötti különbözetnek megfelelő készpénzjuttatást is megállapíthat arra az időre, amely időt az alkalmazott az emlitett okból szolgálati viszonyon kívül töltött.

(5) Ha az intézet önkormányzala a tisztviselők részére valamilyen szakvizsgát vagy-, szaktanfolyamot ir elő, e szaktanfolyam, illetőleg szakvizsga alól mentesülnek azok, akik az 1927:XXI. tc. 115. §-ában kapott felhatalmazás alapján előirt szakképzettségét már megszerezték, vagy az alól felmentési kaplak.

13. §

Felhatalmaztatik a népjóléti miniszter, hogy. a pénzügyminiszterrel és az igazságügyminiszterrel egyetértve a társadalombiztosító intézetek (1927: XXI. tc. 92., 93. §) olyan követelései tekintetében, amelyek a fennálló szabályok szerint közadók módjára hajtandók be, a 6007 1927. B. M. rendeletben foglalt, a közadók kezeléséről szóló Hivatalos Összeállítás és az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok alapelveinek figyelembevételével, rendelettel külön végrehajtási szabályokat állapítson meg akként, hogy a behajtást a társadalombiztosító intézetek által fenntartott külön szervezet teljesítse.

14. §

Minden olyan határidő, melyei Valamely társadalombiztosítási, vagy a társadalombiztosítással kapcsolatos más eljárási jogszabályok akár a biztosítási jogok fenntartása, vagy kedvezmények igénybevétele, akár a jogorvoslatok szempontjából előírtak, és amely az 1944. évi szeptember hó 1. napját követően nyílt meg, a jelen rendelet hatálybalépésével újra kezdődik.

15. §

Az 1928: XL. tc. 22. §-ának (3) bekezdése, továbbá a 9090/1931. ME rendelet (közzétéve a (Budapesti Közlöny 1931. évi december hó 31.-én megjelent 297. számában) 6. S-a, a 9600/1932. ME rendelet (közzétéve a Budapesti Közlöny 1932. évi december hó 24.-én megjelent 291. számában) 1. §-ának (1) bekezdése 3., 4. és 5. §-a úgyszintén az 5960/1941. ME rendelet, (közzétéve a Budapesti Közlöny 1941. évi augusztus hó 20.-án megjeleni 188. számában) 10. §-a, valamint a 7200/1942. ME rendelet (közzétéve a Budapesti Közlöny 1942. évi december hó 24.-én megjelent 292. számában) 4. §-a állal a belügyminiszter hatáskörébe utalt kérdéseket a jövőben az alapszabály szabályozza.

16. §

(1) Amennyiben a jelen rendelettel elleniéiben nem állanak, továbbra is hatályban maradnak az 1927: XXI. és az 1928: XL: törvénycikkeknek és az említett törvényeket ki egészítő és módosító- jogszabályoknak többi rendelkezései.

(2) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba azzal, hogy 7. §-ának rendelkezéseit az 1945. évi április hő 1. napjától, 9. §-ának rendelkezéseit pedig az 1945. évi május hó 1. napjától kezdődően kell alkalmazni; végrehajtásáról a népjóléti miniszter gondoskodik.

Budapest. 1945. évi május hó 18.-án.

Miklós Béla s. k.,

miniszterelnök