113/1950. (IV. 18.) MT rendelet
az egyes vállalatok felszámolásának szabályozásáról szóló 4247/1949. (IX. 22.) MT rendelet kiegészítése és módosítása tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 6.175.)
1. § Ha az illetékes miniszter egyéni cég alakjában működő vállalat felszámolását rendeli el, határozatában megállapítja, hogy milyen vagyontárgyakat kell a felszámolás körébe bevonni. Vagyontárgyaknak a felszámolási eljárás körébe való bevonása tekintetében a pénzügyminiszter - indokolt esetben - utóbb eltérően rendelkezhetik.
2. § (1) Az illetékes miniszter a felszámolást elrendelő határozatában - mind egyéni cég, mint társas cég felszámolása esetében - rendelkezni köteles arra nézve, hogy a felszámoló vállalat vagyontárgyait mely közületi vállalat (vállaltok) részére kell átadni; ha etekintetben az illetékes miniszter a felszámolás elrendelésekor nem tud rendelkezni, az átvevő vállalatot a belkereskedelmi miniszter által előzetesen megadott jegyzékből a Pénzintézeti Központ jelöli ki. Termelési eszköz tekintetében az átvevő vállalatot az illetékes miniszter az Országos Tervhivatal elnökével egyetértve jelöli ki.
(2) A felszámoló vállalat vagyontárgyainak árát a Pénzintézeti Központ állapítja meg s azt az átvevő vállalatoktól forgóvagyontárgy esetében a Magyar Nemzeti Banknál, beruházott vagyontárgy esetében pedig a Magyar Beruházási Bank nv.-nál beszedési megbízás (inkasszó) útján szedi be.
3. § A felszámoló vállalat hitelezőinek követelésüket bejelenteniök nem kell; a hitelezők követelését a Pénzintézeti Központ állapítja meg.
4. § Közületi vállalat felszámolása esetében a leltár elkészítése iránt az illetékes miniszter intézkedik.
5. § Ha a felszámoló vállalat nem közületi vállalat, az átadott vagyontárgyak árából, valamint a készpénzből és a pénzintézetekkel szemben fennálló követelésekből az alábbi sorrend szerint következő hitelezőket kell kielégíteni:
1. a munkavállalóknak a felszámolás elrendelése előtt megszolgált, legfeljebb három havi ki nem egyenlített járandóságát, mégpedig az utolsó havit teljes összegében, ennél hosszabb időre havi 1000 Ft-ot meg nem haladó összegben;
2. a munkavállalók legfeljebb három hónapra járó és havi 1000 Ft-ot meg nem haladó összegű felmondási járandóságát, feltéve, hogy a munkavállaló időközben újabb munkaviszonyba nem lépett;
3. a köztartozásokat;
4. a pénzintézetekkel szemben fennálló tartozásokat;
5. a közületekkel és a közületi vállalatokkal szemben fennálló tartozásokat;
6. a felszámolással kapcsolatos költségeket.
6. § (1) Ha a Pénzintézeti Központ a felszámolást befejezte, erről az illetékes miniszternek jelentést tesz.
(2) Ha a felszámolás elrendelésétől számított tizennégy nap már eltelt, a felszámolás befejezésének nem akadálya az, hogy kielégítetlen hitelezők vagy értékesítetlen vagyontárgyak, illetőleg be nem hajtott követelések maradtak.
(3) A felszámolás befejezéséig nem értékesített vagyontárgyak tulajdonjoga és a be nem hajtott követelések a Pénzintézeti Központra szállnak át. A telekkönyvi hatóság a Pénzintézeti Központ megkeresésére a felszámoló vállalat ingatlanira a Pénzintézeti Központ tulajdonjogát bejegyezni köteles. A Pénzintézeti Központ tulajdonába került ingatlanokat (házakat, üzemi ingatlanokat és telkeket) az illetékes községi ingatlankezelő vállalat kezelésébe kell bocsátani. Az ingatlankezelő vállalat ezeket az ingatlanokat elszámolási kötelezettség nélkül kezeli, köteles azonban karbantartásukról gondoskodni. A Pénzintézeti Központ részéről kiállított és cégszerűen aláírt könyvkivonat alapján az abban foglalt követelés biztosítása végett biztosítási végrehajtásnak van helye. A biztosítási végrehajtás elrendelésére a pesti járásbíróság illetékes.
(4) A (3) bekezdésben említett ingatlanok értékesítéséből és a követelések behajtásából befolyó összegek felett a pénzügyminiszter rendelkezik.
(5) Ha a felszámoló vállalatot a magánjogi szolgálati viszony alapján járó nyugdíjakkal, valamint a vállalati nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 10610/1948. (X. 22.) Korm. rendelet szerint ellátás fizetésének kötelezettsége terheli, azt a népjóléti miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben az államkincstár terhére részben vagy egészben átvállalhatja. Ebben az esetben az ellátás folyósításáról az Állami Vállalatok Központi Nyugdíjpénztára útján kell gondoskodni.
7. § (1) A felszámolási eljárás során a felszámoló és a hitelező, illetőleg a felszámoló és a vállalat tulajdonosa között felmerülő bármilyen vitás ügyben - ideértve a jogügyletek megtámadásával kapcsolatos jogvitákat is - a Pénzintézeti Központnál szervezett döntőbizottság határoz. A döntőbizottság elnöke a pénzügyminiszter képviselője, tagjai a felszámolás alá vont vállalat tárgya szerint illetékes miniszter képviselője, továbbá a Pénzintézeti Központ kiküldötte, aki egyben az ügy előadója is. Amennyiben a felszámolás alá vont vállalat tárgya szerint illetékes miniszteren felül más miniszter főfelügyelete alá eső hatóság, vállalat, üzem, vagy szerv is érdekelve van, a döntőbizottság tagjaként ennek a miniszternek a képviselőjét is meg kell hívni. Ha a jogvitában munkavállaló van érdekelve, a bizottság tagjaként meg kell hívni az illetékes szakszervezet kiküldöttét is. A döntőbizottság eljárására és határozatára a 2850/1949. (III. 29.) Korm. rendelet 6-16., 18. és 19. §-aiban, valamint a 94/1950. (III. 31.) MT rendelet 7-11. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) A felszámolás körébe vont egyes vagyontárgyak tekintetében támasztott tulajdonjogi igény felől a vállalat tárgya szerint illetékes miniszter végérvényesen határoz.
8. § (1) Ha a Pénzintézeti Központ a végelszámolást (felosztási tervet) az illetékes miniszterhez felterjesztette, ezt a cégbíróságnak bejelenti. A felosztási terv elkészítéséről a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében hirdetményt közzétenni nem kell.
(2) A cégbíróság az (1) bekezdés értelmében hozzá érkezett bejelentés alapján a felszámolt vállalat cégét a cégjegyzékből további vizsgálat nélkül törölni köteles.
9. § A felszámolt vállalat üzleti irományai közül azokat, amelyek bizonyítékul való felhasználásra alkalmatlanok, megőrizni nem kell.
10. § (1) A jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket a folyamatban lévő felszámolási ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A Pénzintézeti Központnak a már befejezett felszámolási ügyekben végzett jogcselekményeit nem lehet megtámadni, ha azok a jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelnek; abban a kérdésben, hogy ezek a jogcselekmények a jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelnek-e, a pénzügyminiszter nyilatkozata irányadó.
(3) Amennyiben a felszámoló a Pénzintézeti Központ, a 4247/1949. (IX. 22.) MT rendeletnek a jelen rendelet rendelkezéseivel ellentétes rendelkezései nem nyernek alkalmazást.
(4) A Népgazdasági Tanács által meghatározott felszámolási ügyekben a pénzügyminiszternek és a vállalat tárgya szerint illetékes miniszternek a képviselőiből, továbbá a Pénzintézeti Központ kiküldöttéből álló bizottság a felszámolással kapcsolatos felmerülő vitás kérdésekben végérvényesen dönt.
Dobi István s. k.,
a minisztertanács elnöke