148/1950. (V. 27.) MT rendelet

a közületi építkezés helyének kijelölésénél követendő eljárás szabályozásáról

(Közigazgatási rendszám: 3.820. és 3.650.)

1. §

Az építkezés helyének kijelölése

(1) Minden közületi építkezés [4197/1949. (VIII. 12.) Korm. rendelet és 4326/1949. (XI. 26.) MT rendelet 2. § (1) bek. a) és b) pontjai] helyét a jelen rendeletben meghatározott módon kell kijelölni.

(2) Országos jelentőségű építkezés helyét bizottság (3., nem országos jelentőségű építkezés helyét a tervezett építkezés helye szerint illetékes elsőfokú építésügyi hatóság, Budapesten a polgármester (a városi tanács felállítása után a végrehajtóbizottság) jelöli ki.

(3) Az építkezés helyét úgy kell kijelölni, hogy az a megvalósítandó építkezés rendeltetésénél fogva szükséges különleges kívánalmakon kívül a város- (község) rendezés, a település, a gazdaságosság, az egészségügy, a közlekedés, a közműellátottság, a közműhálózat, az éghajlat, a domborzati viszonyok, a vízrajzi viszonyok, az altalajviszonyok, a tűzvédelem, a beépítési mód és egyéb érdekek szempontjából a legmegfelelőbb legyen.

2. §

A helykijelölő eljárás megindítása

(1) A helykijelölő eljárás az építtetőnek erre vonatkozó javaslatával kezdődik.

(2) Az építtető az építkezés helyének kijelölésére vonatkozó javaslatát az előterv elkészíttetése előtt - a szükséghez képest a tervezővel és az illetékes építésügyi hatósággal folytatott előzetes tárgyalásai alapján - köteles elkészíteni. A javaslatban közölni kell azokat az adatokat (beruházási cél, építési program stb.) amelyeket az építtető a beruházási igényének bejelentésével kapcsolatban a fennálló rendelkezések alapján a felügyeleti minisztériummal, illetőleg az Országos Tervhivatal (a továbbiakban OT) elnökével közölt. Ezen felül országos jelentőségű építkezés esetén a bizottság bekérheti az építtetőtől a javasolt terület beépítésének vázlatát a szükséges méretarányban.

(3) Az építtető az építkezés helyének kijelölésére vonatkozó javaslatát

a) Budapest területén tervezett építkezés esetén a polgármesternek (városi végrehajtóbizottságnak),

b) Budapest területén kívül tervezett országos jelentőségű építkezés esetén az OT-nak,

c) Budapest területén kívül tervezett nem országos jelentőségű építkezés esetén a területileg illetékes elsőfokú építésügyi hatóságnak köteles megküldeni.

3. §

Helykijelölő bizottságok

(1) A Budapest területén tervezett országos jelentőségű építkezés helyét kijelölő bizottság elnöke a főváros polgármestere (városi végrehajtóbizottság elnöke) vagy képviselője, tagjai: az OT elnökének, az építésügyi, a honvédelmi, a közlekedés- és postaügyi miniszternek, az építtető főfelügyeletére hivatott miniszternek, valamint azoknak a minisztereknek kiküldöttei, akiknek gondozására bízott érdekkört a tervezett építkezés lényegesen érinti.

(2) A Budapest területén kívül tervezett országos jelentőségű építkezés helyét kijelölő bizottság elnöke az OT elnökének képviselője, tagjai: az építésügyi, a honvédelmi, a közlekedés- és postaügyi miniszter, az építtető főfelügyeletére hivatott miniszter, valamint azoknak a minisztereknek kiküldöttei, akiknek gondozására bízott érdekkört a tervezett építkezés lényegesen érinti, továbbá a területileg illetékes elsőfokú közigazgatási hatóság képviselője, községekben a községi elöljáróság (községi végrehajtóbizottság) képviselője is.

4. §

A helykijelölő bizottságok eljárása

(1) A főváros polgármesterének (városi végrehajtóbizottság elnökének) vezetése alatt szervezett bizottság összehívásáról és az ügyeknek bizottsági tárgyalásra való előkészítéséről a polgármester (a városi végrehajtóbizottság), az OT elnökének vezetése alatt szervezett bizottság összehívásáról és az ügyeknek bizottsági tárgyalásra való előkészítéséről - a Területrendezési Intézet útján - az OT gondoskodik.

(2) A helykijelölő bizottságnak a tervezőt a tárgyaláson vagy azt megelőzően meg kell hallgatnia.

(3) A bizottság a szükséghez képest helyszíni szemlét rendelhet el és a helyi népi szerveket, valamint az építtetőt, továbbá a külső szakértőket is meghallgathatja.

(4) A bizottsági tárgyalás és eljárás eredményét a bizottsági ülésről felvett jegyzőkönyvbe kell foglalni. Egyebekben a bizottság ügyrendjét és eljárási szabályait maga állapítja meg.

(5) Az építkezés helyének kijelölése tárgyában, az érdekeltek meghallgatása után, a bizottság határozatot hoz.

Ha a bizottság valamelyik tagja a bizottság határozatában foglaltakkal nem ért egyet, a határozatot a jegyzőkönyv csatolásával végső döntés végett az OT elnöke elé kell terjeszteni.

(6) Ha az OT elnöke, a fővárosi helykijelölő bizottság határozatát bírálja felül, döntése előtt az elnöklete alatt szervezett helykijelölő bizottság [3. § (2) bek.] véleményét is meghallgatja.

5. §

A helykijelölő hatóságok eljárása

(1) Nem országos jelentőségű építkezések helyét Budapesten a polgármester (városi végrehajtóbizottság), egyéb helyeken az elsőfokú építésügyi hatóság jelöli ki.

(2) A főváros polgármestere (városi végrehajtóbizottság), illetőleg a területileg illetékes elsőfokú építésügyi hatóság határozathozatal előtt köteles az érdekeltek (az építtető felügyeletére hivatott miniszter, a tervező, a tervhivatali kirendeltség), a megyei tanács felállítása után a megyei végrehajtóbizottság (az építtető) állásfoglalását kikérni.

(3) A főváros polgármestere (városi végrehajtóbizottság), illetőleg az elsőfokú építésügyi hatóság az építkezés helyének kijelölésével kapcsolatban a szükséghez képest helyszíni szemlét is tarthat és a helyi népi szerveket, valamint a külső szakértőket is meghallgathatja.

(4) A főváros polgármestere (városi végrehajtóbizottság), illetőleg az elsőfokú építésügyi hatóság az építkezés helyének kijelölése kérdésében általában az építtető javaslatának átvételétől számított 15 napon belül köteles határozni. A határozatot az érdekeltekkel [(2) bek.] írásban kell közölni.

(5) Ha az érdekeltek a főváros polgármestere (városi végrehajtóbizottság), illetőleg az elsőfokú építésügyi hatóság határozatával nem értenek egyet, a határozatot a vonatkozó iratok csatolása mellett döntés végett Budapesten a polgármester (városi végrehajtóbizottság elnöke) mellett működő helykijelölő bizottság [3. § (1) bek.], az ország egyéb területén pedig az OT elnöklete alatt működő helykijelölő bizottság [3. § (2) bek.] elé kell terjeszteni.

6. §

A határozat közlése

Az építkezés helyének kijelölése tárgyában hozott végleges döntésről [5. § (5) bek.] az építtetőt, az építtető főfelügyeletére hivatott minisztert, továbbá a Budapesten a polgármestert (városi végrehajtóbizottságot). egyéb helyeken az illetékes elsőfokú építésügyi hatóságot kell értesíteni.

7. §

A helykijelölő eljárás mellőzése

Egyes létesítményekre vonatkozóan az OT elnöke, a honvédelmi és az építésügyi, illetőleg a honvédelmi és a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértve, a helykijelölő eljárás lefolytatásának mellőzését rendelheti el.

8. §

A helykijelölő eljárás költségei

Az építkezés helyének kijelölésével kapcsolatos eljárás költségei (talajvizsgálat, szakértői díj stb.) az építtető közület közigazgatási, illetőleg üzemi költségvetését terhelik. A helyszíni szemlével kapcsolatos kiküldetési költségeket (napidíjat) a kiküldő közület viseli.

9. §

Az 1951. évi építkezések helyének kijelölésével kapcsolatos rendelkezések

(1) Az építtető az 1951. évben kivitelezésre kerülő építkezés helyének kijelölésére vonatkozó - a tervezővel és az illetékes építésügyi hatósággal előzetesen kitárgyalt - javaslatát [2. § (2) bek.] az alábbi határidőkön belül köteles az illetékes hatóságnak [2. § (3) bek.] megküldeni:

a) az I. csoportba sorolt országos jelentőségű építkezés esetében az OT a tervcél megállapítása tárgyában hozott határozatát 1950. évi június hó 15. napjától augusztus hó 1. napjáig folyamatosan közli az építtetőkkel. Az építtető javaslatát legkésőbb az OT-nak ezen tervcél megállapítása tárgyában hozott határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles az illetékes hatóságnak megküldeni;

b) a II. csoportba sorolt jelentős építkezések esetében legkésőbb 1950. évi június hó 15. napjáig és

c) a III. csoportba sorolt helyi jelentőségű építkezések esetében legkésőbb 1950. évi szeptember hó 15. napjáig köteles az építtető a helykijelölésre vonatkozó javaslatát az illetékes hatósághoz benyújtani.

(2) A helykijelölő bizottság és a helykijelölő hatóság az 1951. évben kivitelezésre kerülő építkezések helyének kijelölése kérdésében [4. § (5) bek. és 5. § (4) bek.] általában az építtető javaslatának átvételétől számított 15 napon belül, de legkésőbb olyan időben köteles határozni, hogy az esetleg felülbírálásra kerülő határozattal kapcsolatban is, az országos jelentőségű építkezés esetében 1950. évi szeptember hó 20. napjáig, a jelentős építkezés esetében július hó 15. napjáig és a helyi jelentőségű építkezés esetében október hó 10. napjáig végérvényes döntést lehessen hozni.

(3) A jelen rendelet végrehajtásáról az építésügyi, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben az OT elnöke gondoskodik.

10. §

Hatályon kívül helyezett jogszabály

A jelen rendelet kihirdetésével az 1950. évi közületi magas- és mélyépítkezések helyének kijelölésénél követendő eljárásról szóló 3653/46/1949. (XI. 19.) OT rendelet hatályát veszti.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke