4197/1949. (VIII. 12.) Korm. rendelet

a közületi magasépítkezések tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 3.653.)

A rendelet tartalma

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Közületi magasépítkezés: A rendelet hatálya. Közlekedés- és postaügyi tárca magasépítkezései: 1-3. §

II. Fejezet

Az építési hitelek megállapítása

Az ötéves népgazdasági terv magasépítési beruházásai. A tervévre eső magasépítési beruházás keretének megállapítása. A beruházási keretnek építményenkénti felosztása. Az építkezések helyének kijelölése. Előzetes műszaki és beruházási terv (előterv) 4-8. §

III. Fejezet

Országos építési terv

Az országos építési terv megállapítása. Az országos építési terv végrehajtása. Rendkívüli építkezések beiktatása az országos építési tervbe 9-11. §

IV. Fejezet

A tervezés

A tervezői szerződés. Végleges műszaki terv. A tervezői intézetek munkaterve. 12-14. §

V. Fejezet

Közigazgatási eljárás a közületi magasépítkezéseknél

Az építkezések engedélyezése. Az építkezések megkezdésének bejelentése. Műszaki tervek megőrzése: 15-17. §

VI. Fejezet

Építkezések vállalatbaadása (kivitelezése)

A kivitelező. Kivitelező közületi vállalat kijelölése. Vállalatbaadás közületi vállalat részére. Vállalatbaadás nem közületi vállalat részére. Értékhatárok. Vállalatbaadás módozatai nem közületi vállalatok részére. Kiegészítő munkálatok vállalatbaadása. Kivitelezési szerződés. Több évre szóló általános szerződés. Keretszerződés építési anyagokra. Kötbér. 18-28. §

VII. Fejezet

Pénzügyi rendelkezések

Építkezések beruházási hiteleinek megnyitása. Magasépítőipari közületi vállalatok forgótőkéje. A Beruházási Bank közreműködése az építkezéseknél. Kifizetések közületi vállalatok részére. Kifizetések nem közületi vállalatok részére. Hibás keresetek és kifogások. Zárszámadás mellőzése. 29-35. §

VIII. Fejezet

Az építkezések ellenőrzése

Az ÉM feladatköre az építkezések műszaki ellenőrzésében. A keresetek műszaki felülvizsgálata. Eljárás a végleges műszaki tervtől való eltérés esetén. Építtető külön ellenőrzése. Építésvezetés. A tervező feladata az ellenőrzésben. A Beruházási Bank közreműködése az ellenőrzésben. 36-42. §

IX. Fejezet

Az építmény átvétele, felülvizsgálata és utófelülvizsgálata

Az átadás és átvételi kötelezettség. Eljárás az építmény felülvizsgálatánál, átvételénél és utófelülvizsgálatánál. Felülvizsgálási, átadási és átvételi jegyzőkönyvek. 43-45. §

X. Fejezet

Vegyes rendelkezések

Közületi Egyeztető Bizottság működése az építkezéseknél. A honvédelmi tárca építkezései. Az építkezések kivitelezése során felmerülő viták eldöntése. Átmeneti rendelkezések. Az 1949. és 1950. évi építkezések előkészítésével kapcsolatos rendelkezések. Az 1949. évben kivitelezésre kerülő építkezések pénzügyi lebonyolítása. Magas- és mélyépítkezések együttes kivitelezése. Közműköltségek. Árvizsgálat. Hatálybalépés. 46-55. §

I. Függelék: A közlekedés- és postaügyi tárca üzemi és nem üzemi jellegű magasépítkezései

II. Függelék: A kifizetésekre vonatkozó ideiglenes szabályok (68/2/1949. G. F. határozat kivonata)

A rendeletben előforduló fogalommeghatározások és rövidítések:

Alvállalkozó: a főkivitelező vagy a részkivitelező által alvállalatba adott szakipari munkák kivitelezője.

Átvevő: az ellenőrző az építtető megbízásából vagy az építtető külön megbízottjai és az ellenőrzés, illetőleg az átvétel céljából szervezett bizottságok.

Beruházási Bank: Magyar Beruházási Bank N. V.

Ellenőrző: az építésügyi igazgatásokon szolgálatot teljesítő mérnökök, mint az építtető megbízottjai vagy az építtető külön megbízottja.

Előterv: előzetes műszaki- és beruházási terv.

Előtervezés: a tervezőintézetek által a tárgyi tervévet követő tervidőszakokban megvalósítandó építkezésekre vonatkozó tervek tervezései.

ÉM: építésügyi miniszter.

Főkivitelező: generálkivitelező, aki az egész építési munkát a részmunkákkal együtt vállalja.

KIOSZ: Kisiparosok Országos Szabadszervezete.

Közület: a közület és közületi vállalat [2. § (1) bek. a) és b) pontja].

Közületi Egyeztető Bizottság: az Országos Tervhivatal mellett működik. Együttesen gyakorolja a 2850/1949. Korm. rendelettel felállított Egyeztető Bizottság és az 1560/1949. Korm. rendelettel felállított Szállítási Szerződések Döntőbizottságának hatáskörét.

Közületi vállalat: a 4029/1949. (100) Korm. rendelet 2. §-ának d) pontjában meghatározott közületi tulajdonban, rendelkezés vagy kezelés alatt álló vállalat.

OKISZ: Országos Kisipari Szövetkezet.

Organizációs terv: az építés egész menetét szabályozó, az anyag, a pénz és a munkaerő felhasználására vonatkozó ütemterv.

Pót-, kiegészítő és összesítő munka: az építés végrehajtása (kivitelezése) során felmerülő olyan építési munka, amely a végleges műszaki tervtől eltér és végrehajtása többletköltséget jelent.

Részkivitelező: egyes szakipari munkákat végrehajtó kivitelező.

Tárcák: a költségvetéssel rendelkező miniszterek, Köztársasági Elnöki Hivatal és az Országgyűlés elnöke.

Területrendezési terv: általános városrendezési terv, nagyobb tájegységekre kiterjedően is.

Tervező: közületi tervező intézet, illetőleg tervező iroda vagy más tervező személy.

Tervhivatal: Országos Tervhivatal.

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1949. évi 17. törvény 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli.

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. §

Közületi magasépítkezés

A jelen rendelet szempontjából közületi magasépítkezés továbbiakban: építkezés) új épületek építése, az épületek helyreállítása, átalakítása, továbbá az építkezéssel kapcsolatos gépészéti fűtőberendezési, elektromos berendezési, vízvezetéki és tűzoltó-vízvezetéki, csatornázási, egészségügyi, felszerelés, szellőző- és légüdítő berendezési, felvonókészítési stb. munkálatok, az építéssel kapcsolatos egyéb műszaki berendezések készítése, valamint az építéssel összefüggő tereprendezési és útkészítési munkálatok, ha az építtető a jelen rendelet hatálya alá eső személy (2. §).

2. §

A rendelet hatálya

(1) A jelen rendelet hatálya kiterjed:

a) a közületeknek, vagyis az államnak, a megyei és városi törvényhatóságoknak, a megyei városoknak, a községeknek, úgyszintén a kezelésükben álló intézeteknek, alapítványoknak és alapoknak, a társadalombiztosító intézeteknek építkezéseire,

b) a közületek tulajdonában lévő, rendelkezésük vagy kezelésük alatt álló vállalatoknak és üzemeknek (továbbiakban: közületi vállalatok) építkezéseire, valamint

c) magánosoknak új építkezéseire, ha a munkálatok költségeihez valamely közület legalább 100.000 Ft-tal hozzájárul. Ezt az értékhatárt az ÉM a Tervhivatallal egyetértve megváltoztathatja és a jelen rendelet egyes rendelkezéseit magános által végzett helyreállításokra (átalakításokra) is kiterjesztheti.

(2) A jelen rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a felújítási (tatarozási) és karbantartási jellegű munkálatokra,

b) azokra az építkezésekre, amelyek rendkívüli és azonnal helyreállítandó üzemi épületkárok kijavítását célozzák, ha ezeket a közületi vállalat túlnyomó részben saját műszaki személyzetével és rendeltetésszerű működésének sérelme nélkül gazdaságosan elvégezheti;

c) a mélyépítésekre és a mélyépítési munkálatokkal kapcsolatos olyan magasépítkezésekre, amelyek csak, a mélyépítési munka lebonyolításának időtartamára ideiglenes jelleggel készülnek, továbbá a vízügyi- műszaki szolgálat üzemi építkezéseire.

(3) A (2) bekezdésben foglalt munkálatokra a közületi beszerzések szabályzatáról szóló 4029/1949. (100) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. §

Közlekedés- és postaügyi tárca magasépítkezései

A vasútépítéssel, a közutak és a hidak építésével, a hajózással, a közúti gépjáróműközlekedéssel, a légi közlekedéssel és a postával kapcsolatos üzemi jellegű magasépítkezések tekintetében illetékes miniszternek a közlekedés- és postaügyi minisztert kell tekinteni, aki a felügyelete alá tartozó nem üzemi jellegű magasépítkezések tekintetében az építésügyi miniszterrel egyetértve jár el. Az építésügyi miniszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel együtt az idevonatkozó szabályokat rendelettel állapítja meg. Az üzemi és nem üzemi építkezések elhatárolását a jelen rendelethez csatolt I. számú függelék tartalmazza.

II. FEJEZET

Az építési hitelek megállapítása

4. §

Az ötéves népgazdasági terv magasépítési beruházásai

A Tervhivatal közli a tárcákkal az ötéves népgazdasági terv magasépítési beruházásaira vonatkozó egész keretösszeget azzal a felhívással, hogy a tárcák az ötéves terv során megvalósítani szándékolt építkezéseik jegyzékét a felügyeletük alá tartozó közületek bevonásával készítsék el és a Tervhivatalhoz március hó 1. napjáig juttassák el.

5. §

A tervévre eső magasépítési beruházás keretének megállapítása

A Tervhivatal a tárcák elgondolásainak figyelembevételével április hó 1. napjáig közli a tárcákkal a következő tervév magasépítési beruházási irányelveit, valamint a hozzávetőleges évi keretösszeget.

6. §

A beruházási keretnek építményenkinti felosztása

(1) A tárcák a Tervhivatal által közölt keretösszeg felosztása céljából - a közlésnek hozzájuk érkezése után - azonnal felhívják a felügyeletük alá tartozó közületeket, hogy jelentsék a következő tervévre vonatkozó építési programjukat.

(2) Az építési programnak minden létesítményre külön-külön tartalmaznia kell:

a) az épület helyét és rendeltetését,

b) új építkezés esetében az épület hozzávetőleges nagyságát és befogadóképességét (pl: 100 ágyas kórház),

c) helyreállítás és átépítés esetében a meglévő épület leírását, a tervezett helyreállítási, valamint átépítési munkálatok mértékét és módját, valamint azt a legkorábbi időpontot, amelyben az építkezés megkezdődhetik,

d) az ingatlan helyszínrajzát, telekkönyvi kivonatát és az esetleges műszaki korlátozásokat,

e) hozzávetőlegesen azt az időpontot, amikor az építtető az épületet használatba kívánja venni,

f) az építés költségének hozzávetőleges összegét.

(3) Az építési programot a Tervhivatal által megállapított minta szerint kell összeállítani.

(4) A Tervhivatal, az ÉM, valamint az érdekelt tárcák az építési programok alapján együttesen megállapítják a következő tervévben megvalósítandó építkezéseket és azoknak fontossági sorrendjét.

(5) A Tervhivatal a fontossági sorrend megállapítása után tárcánkint jóváhagyja a következő tervév építményenkinti költségelőirányzatát s az építési programokat az ÉM-nek és az érdekelt tárcáknak megküldi.

(6) Az 1949. és az 1950. évi építkezésekre az 50. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

7. §

Az építkezések helyének kijelölése

Az építkezés helyének végleges megállapítására a területrendezésről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.

8. §

Előzetes műszaki és beruházási terv (előterv)

(1) A tárcák és a felügyeletük alá tartozó közületek a Tervhivatal által jóváhagyott építési program, illetőleg, a megadott irányelvek és keretösszegek alapján s az ingatlan kijelölése után előzetes műszaki és beruházási tervet (továbbiakban: előtervet), készíttetnek. Az előterv elkészítésének költségei az érdekelt közület közigazgatási, illetve üzemi költségvetését terhelik. Az előtervre vonatkozó szerződést április hó 15. napjáig kell megkötni.

(2) Az előtervnek tartalmaznia kell:

a) új építkezés, illetőleg toldaléképítkezés esetén az ingatlan helyszínrajzát és térképvázlatot,

b) az ingatlan műszaki jellemzőit a közműnek, a talajvíz és talajviszonyok szempontjából;

c) az építkezés tervvázlatait az ÉM és a Tervhivatal által együttesen megállapított léptékben,

d) az építkezés térfogatát légköbméterekben,

e) az építkezés műleírását, anyagainak és szerkezeteinek rövid ismertetését, valamint a fontosabb építési anyagok mennyiségkimutatását (a kevésbé fontosakét csak hozzávetőlegesen),

f) az építkezés várható költségeit külön-külön feltüntetve a tervezés és kivitelezés költségét, az utóbbit a várható negyedévi felosztásban is,

g) mind a tervezés, mind a kivitelezés előrelátható időtartamát.

(3) Az előtervét az építtető által megbízott tervező készíti el.

(4) Az építtető a tervezővel az előterv elkészítésére az építési program jóváhagyásától számított tizenöt nap alatt szerződést köteles kötni. Az előterv elkészítésére vonatkozó szerződés általában azokat a feltételeket tartalmazza, amelyeket a jelen rendelet a tervezői szerződéssel kapcsolatban megállapít (12. §). A szerződés kötelező mintáját az ÉM a Tervhivatallal együttesen rendelettel állapítja meg.

(5) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek figyelembevételével készített előtervet július hó 1. napjáig kell a Tervhivatalnak megküldeni.

(6) A Tervhivatal az 5. és 8. §-okban megállapított határidőket - rendkívül indokolt esetben - módosíthatja.

III. FEJEZET

Országos építési terv

9. §

Az országos építési terv megállapítása

(1) Az ÉM a Tervhivatal által véleményezésre megküldött előterveket kiértékeli abból a szempontból, hogy a tervező intézetek (tervező irodák), valamint a kivitelező közületi vállalatok az előtervben foglalt építkezéseket képesek-e végrehajtani és javaslatot tesz a Tervhivatalhoz az építkezések műszaki szempontból való megvalósításának ütemezésére.

(2) A Tervhivatal az előtervek, valamint az ÉM-nek az (1) bekezdésben foglalt javaslata alapján a tárgyi tervévet megelőző év augusztus hó 1. napjáig elkészíti és megállapítja az országos építési tervet.

(3) A Tervhivatal az országos építési tervbe felvett építkezéseket jelentőségük szerint I-III. csoportba sorolja. Az I. csoportba általában az országos jelentőségű, a II. csoportba az I. csoportba nem sorolt, 1.000.000 Ft értéket meghaladó összegű, a III. csoportba pedig az egyéb építkezések tartoznak.

(4) Az országos építési tervnek tárcánkint alcímenkint, illetve szakmánkint tartalmaznia kell.

a) az egyes létesítmények részletes, megjelölését, valamint a csoportszámot [(3) bek.],

b) az építkezések helyét (helység, utca, ház- és helyrajzi szám),

c) az építési összköltséget,

d) a vonatkozó tervévben megnyitandó beruházási keretet és annak negyedévenkint folyosítandó összegét,

e) a tervezés és a kivitelezés időtartamát,

f) az egyes építkezéseknek a tervező és a kivitelező vállalatok teljesítőképességének figyelembevételével készült tervezési és kivitelezési, műszaki és pénzügyi ütemterveit,

g) az építési anyagszükségletet.

(5) A Tervhivatal az azonos jellegű és az általa meghatározott értékhatárt meg nem haladó építkezéseket összesítetten állíthatja be az országos építési tervbe. Az ezekre az építkezésekre vonatkozó, és az országos építési terv szerkezetének megfelelő összesítést az érdekelt tárcák az ÉM közreműködésével készítik el.

(6) A Tervhivatal az országos építési terv vonatkozó részét azonnal közli a tárcákkal, a tárcák a felügyeletük alá tartozó építtetőkkel.

10. §

Az országos építési, terv végrehajtása

(1) Mind a tervező intézetek (tervező irodák), mind a kivitelező közületi vállalatok az országos építési tervnek megfelelő munka-, illetőleg termelési tervet kötelesek készíteni és végrehajtani.

(2) Az országos építési terv gazdaságos és szakszerű végrehajtását a fennálló rendelkezéseknek megfelelőn a Tervhivatal, illetőleg az ÉM közvetlenül vagy szakszervezeti útján ellenőrzi.

11. §

Rendkívüli építkezések beiktatása az országos építési tervbe

(1) Ha előre nem látott rendkívüli építkezés válik szükségessé, az az országos építési tervbe utólag is felvehető. Az erre irányuló kérelmet a 8. § (2) bekezdésében meghatározott adatokkal műszakilag indokolni kell.

(2) Sürgős építkezéseknél a Tervhivatal és az ÉM hozzájárulásával a végleges műszaki terv elkészítését az előterv mellőzésével is meg lehet kezdeni.

IV. FEJEZET

A tervezés

12. §

A tervezői szerződés

(1) Az építtető a jóváhagyott előterv, illetőleg az országos építési terv alapján a végleges műszaki tervet az illetékes közületi tervező intézettel (tervező irodával) készítteti el.

(2) Az építtető köteles az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés végrehajtása céljából a tervezővel a jóváhagyott előterv kézhezvételétől számított 15 nap alatt kötbéres tervezői szerződést kötni.

(3) Az építtető az ÉM előzetes hozzájárulásával nem közületi tervezővel is köthet tervezői szerződést.

(4) A tervezői szerződésben 1:100-as méretben készült tervek elkészítésére általában 120 napot kell megállapítani. Kisebb jelentőségű építkezés esetén az építtető és a tervező a tervezés időtartamát 120 napnál rövidebb időben is megállapíthatja. Műszakilag indokolt esetben az ÉM általános vagy esetenkinti állásfoglalása alapján a tervezés időtartama az ÉM által megállapított mértékben a 120 napot is meghaladhatja. A részletterveknek az építkezés megkezdése előtt 60 nappal készen kell lenniök.

(5) A tervezői szerződésre vonatkozó kötelező mintát az ÉM a Tervhivatallal egyetértésben állapítja meg.

(6) Az országos építési tervbe fel nem vett építkezéssel kapcsolatos tervezői szerződéshez a Tervhivatal előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.

13. §

Végleges műszaki terv

(1) A tervező a végleges műszaki tervet a jóváhagyott előterv alapján az országos építési tervnek megfelelően készíti el.

(2) A végleges műszaki terv a következőket tartalmazza:

a) az ingatlannal kapcsolatos műszaki vizsgálatokat: a talaj, a talajvíz és az esetleges felépítmény műszaki vizsgálatának eredményeit,

b) az építkezés műleírásait, a létesítmény rendeltetését az építtető által rendelkezésre bocsátott adatok alapján,

c) az építkezés általános tervét a berendezéseknek és a felszereléseknek feltüntetésével,

d) az építkezéshez szükséges valamennyi részletrajzot (az erőtani, valamint a gépészeti, berendezési és felszerelési terveket is),

e) az organizációs tervhez szükséges rajzokat és adatokat az ÉM által megállapított módozatok szerint,

f) az építőiparok szerint a részletes tételes, beárazott költségvetést és az összes árképző tényezőkre bontott egységárakat,

g) a szükséges építési anyagok mennyiségét és az építés helyszínére átszámított árát,

h) az építmény létesítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges út-, közmű-, tereprendezési, kertépítési, kerítéslétesítési és egyéb az ÉM által megállapított terveket, továbbá azoknak az f) és a g) pontokban meghatározott módon elkészített költségvetését,

i) a fedezetet biztosító beruházás költségvetésben az építkezés megjelölésére alkalmazott számjelet,

j) az ügyirat számát.

(3) Az építkezést csak akkor szabad megkezdeni, ha az ÉM és az építtető megbízottja vagy illetékes szervük az 1:100-as méretben készült terveket és az árelemzett költségvetést előzőleg jóváhagyta. Az ÉM az általa meghatározott értékhatárt el nem érő, valamint egyéb műszaki felülbírálást nem igénylő építkezéseket (pl. típustervek esetenkinti megvalósítását) a jóváhagyás alól mentesíthet.

(4) Az előterv és a végleges műszaki terv költségvetései között az eltérés 5%-ot nem haladhat meg. Az 5%-ot meghaladó eltéréshez a Tervhivatal engedélye szükséges.

(5) A kivitelezés megkezdése előtt vagy a kivitelezés során a végleges műszaki terven lényegbeli és olyan változtatásokat, amelyek az előterv végösszegét 5%-nál nagyobb mértékben növelik, csak a Tervhivatal hozzájárulásával lehet végrehajtani. Ha a változtatások mértéke az 5%-ot nem haladja meg, a változtatáshoz az építtető és az ÉM együttes hozzájárulása kell. A Tervhivatal hozzájárulása szükséges a változtatáshoz abban az esetben is, ha a változtatás 5%-ot meg nem haladó mértékű ugyan, de az előtervet más vonatkozásban lényegesen vagy a pénzügyi ütemtervet módosítja.

(6) Ha az (5) bekezdésben foglalt változtatás az építtető kezdeményezése következtében szükséges, az építtető a tervező intézetnek (tervező irodának) az utólagos tervezéssel járó tervezési díjon felül az áttervezés költségeinek 10%-át köteles bírság címén fizetni.

(7) A végleges műszaki terv elkészítésével járó költségeket a beruházási hitel terhére kell fedezni.

14. §

A tervező intézetek munkaterve

(1) A tervező intézetek (tervező irodák) tervkötelezett szervek; a Tervhivatal által közölt adatok alapján az üzemi tervekre vonatkozó szabályoknak megfelelő részletes munkatervet kötelesek készíteni, a folyó tervévet követő évben (években) végrehajtandó építkezésekkel kapcsolatos tervezési munkákra.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelő munkatervben fel kell tüntetni azt, hogy a tervező intézet a folyó tervévben mennyi tervezési munkát hajt végre és azt a teljesítőképességet, hogy e munkálatokon kívül a tárgyi és a következő tervévet követő tervév építkezéseinek tervezésére mennyi időt (mérnökmunkaórát) fordíthat.

(3) A Tervhivatal az ÉM javaslatára a munkaterveket jóváhagyja és megállapítja, hogy a tervező intézeteknek (irodáknak) milyen előtervezéseket kell végrehajtaniok.

V. FEJEZET

Közigazgatási eljárás a közületi magasépítkezéseknél

15. §

Az építkezések engedélyezése

Közületi építkezések esetében, építési, valamint használati engedélyre szükség nincs. Az engedélyezés helyébelépő eljárás szabályait az ÉM a belügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg. A rendeletben az illetékes önkormányzati közigazgatási testület (alispán, polgármester, községi elöljáróság) meghallgatását biztosítani kell.

16. §

Az építkezések megkezdésének bejelentése

A kivitelező köteles legalább három nappal az építkezés megkezdése előtt az elsőfokú építésügyi hatóságnak - Budapesten a kerületi elöljárónak - az építkezés megkezdésének időpontját és helyét írásban bejelenteni.

17. §

Műszaki tervek megőrzése

(1) A tervező köteles gondoskodni arról, hogy az építkezés befejezése után az épület végleges állapotának megfelelő tervek egy-egy példánya az építtetőnek, valamint az illetékes miniszternek megőrzés céljából rendelkezésre álljon.

(2) Az (1) bekezdésben említettek - ideértve a tervezőt is - kötelesek a végleges tervek egy-egy példányát megfelelően megőrizni.

VI. FEJEZET

Az építkezések vállalatbaadása (kivitelezése)

18. §

A kivitelező

Az építtető az építkezések végrehajtásával (kivitelezésével) a 22. §-ban meghatározott értékhatáron felül közületi vállalatot köteles megbízni, a 22. §-ban meghatározott értékhatáron alul pedig szövetkezetet, kisiparosok alkalmi egyesülését, illetőleg kisiparost is megbízhat.

19. §

Kivitelező közületi vállalat kijelölése

(1) Az építtető az országos építési terv kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles az illetékes magasépítési központtól az építkezés megvalósítására közületi vállalat kijelölését kérni.

(2) Az illetékes magasépítési központ a közületi vállalatok teljesítőképességének figyelembevételével a közületi vállalatot kijelöli és erről az építtetőt, valamint a közületi vállalatot november hó 15. napjáig értesíti.

(3) Az építtető a tervező bevonásával az értesítés kézhezvétele után a kivitelezés előkészítése céljából a közületi vállalattal az előzetes megbeszéléseket folyamatba tenni köteles.

20. §

Vállatatbaadás közületi vállalat részére

(1) Az építtető köteles a végleges és jóváhagyott műszaki tervet a közületi vállalatnak legkésőbb az építkezés megkezdése előtt 30 nappal átadni. A kivitelező köteles a végleges műszaki terv alapján készített szerződéstervezetet a kézhezvételtől számított 15 napon belül hozzájárulásra, illetőleg aláírásra az építtetőnek bemutatni.

(2) Ha az építtető a szerződéstervezettel egyetért, a kézhezvételétől számított 10 nap alatt köteles azt aláírva a kivitelezőnek visszajuttatni.

(3) Ha az építtető kifogásolja is a szerződéstervezet egyes feltételeit (pontjait), azt a vitás feltételek (pontok) kiemelésével aláírni, a kivitelező pedig a munkálatot a végleges műszaki tervben megállapított időpontban megkezdeni köteles.

(4) A vitás feltételek (pontok) kiküszöbölését célzó eljárás a következő:

a) a kivitelező köteles a vitás feltételeket tartalmazó beadványát a szerződés kézhezvételétől számított három napon belül az ÉM-hez döntés végett felterjeszteni; az ÉM döntése a kivitelezőre nézve kötelező;

b) ha az a) pontban foglalt eljárás eredménye az építtetőt nem elégíti ki, az ÉM az építtető kifogásainak kézhezvételétől számított öt napon belül a vitás feltételeket az ügy irataival együtt végleges döntés végett a Közületi Egyeztető Bizottság elé terjeszteni köteles. Az ilyen beadvány elmaradása esetében a szerződés az építtető által kívánt változtatásokkal lép hatályba.

21. §

Vállalatbaadás nem közületi vállalat részére

Nem közületi vállalat részére (építőipari szövetkezetnek, kisiparosok alkalmi egyesülésének, kisiparosoknak) kivitelezésre építési munkák vállalatba adhatók a jóváhagyott végleges műszaki terv alapján a 22. §-ban meghatározott értékhatárok szerint. Ebben az esetben a 23. § értelmében kell eljárni.

22. §

Értékhatárok

A 21. §-ban említett vállalati értékhatárok a következők:

a) új építkezések esetében:

1. önálló kisiparosnál 100.000 forint,

2. kisiparosokból alakult alkalmi egyesülésnél (munkaközösségnél) 150.000 forint;

b) helyreállítások esetében:

1. önálló kisiparosnál 150.000 forint,

2. kisiparosokból alakult alkalmi egyesülésnél (munkaközösségnél) 200.000 forint,

c) mind új építkezés, mind helyreállítások esetében: építőipari szövetkezetnél 300.000 forint.

23. §

Vállalatbaadás módozatai nem közületi vállalatok részére

(1) A 21-22. §-ban meghatározott esetekben az építtető felhívja a KIOSZ-t 3 kisiparos, az OKISZ-t 3 építőipari szövetkezet kijelölésére, ha pedig alkalmi egyesülés bevonásának is helye van, a KIOSZ-t alkalmi egyesülés megalakítására.

(2) Az építtető az (1) bekezdés értemében kijelölteknek, valamint az általa felhívni szándékolt két vállalkozónak megküldi az ajánlati felhívását azzal, hogy az abban meghatározott határidő alatt tegyenek ajánlatot.

(3) Az építtető az ajánlatokat döntésre a területileg illetékes építésügyi igazgatóságnál szervezett építési munkálatokat vállalatbaadó bizottságnak (továbbiakban: V. Á. B.) mutatja be, amely az odaítélés kérdésében szótöbbséggel dönt. Ha a V. Á. B. valamelyik tagja a bizottság határozatával nem ért egyet, kívánságára az ügyet döntés végett az ÉM-hez kell felterjeszteni. Az ÉM az iratok beérkezésétől számított 8 napon belül köteles végleges döntését a V. Á. B.-al közölni.

(4) A V. Á. B. elnöke a területileg illetékes építésügyi igazgató, tagjai a vármegyei illetőleg a városi tiszti főügyész és az építtető megbízottja, tanácskozási joggal tagjai a tervező és a Magyar Építőipari Munkások Országos Szövetségének kiküldötte.

(5) Főkivitelező az építési munkálat egy részét alvállalkozónak az előbbi bekezdésben felsorolt módon azzal az eltéréssel adhatja vállalatba, hogy a V. Á. B. elnöke az illetékes magasépítőipari központ megbízottja, tagjai pedig a központ vezérigazgatója által kinevezettek. Ha részmunka elvégzésére alkalmas közületi vállalat van és ez a munkát vállalja, a részmunkát a közületi vállalatnak kell kiadni.

(6) Egyébként a V. Á. B. a Közületi Beszerzések Szabályzata 26. §-ának, (3) és (4) bekezdésében, továbbá a 27-29. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően köteles eljárni.

(7) Az ajánlati felhívással kapcsolatos költségek az építtető költségvetését terhelik.

24. §

Kiegészítő munkálatok vállalatbaadása

Ha a közületi vállalat által végrehajtott építkezés során az engedélyezett építkezéssel összefüggő vagy azt kiegészítő, avagy pótmunka válik szükségessé és ezeket a munkálatokat a kivitelező közületi vállalat nem vállalja, vagy ha nem közületi vállalat a kivitelező, az összefüggő, a kiegészítő, illetőleg pótmunkát a 23. §-ban meghatározott eljárás szerint kell nem közületi vállalat részére vállalatba adni.

25. §

Kivitelezési szerződés

(1) Az 1. §-ban említett bármely építkezés lebonyolítása céljából kivitelezési szerződést kell kötni.

(2) A kivitelezési szerződésnek (vagy a szerződést kiegészítő mellékletnek) tartalmaznia kell:

a) a felek megnevezesét és lakó- (telep-, szék-) helyének megjelölését (helység, kerület, utca, házszám),

b) az elvégzendő munka pontos megjelölését,

c) az építési teleknek pontos megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám),

d) a forintban meghatározott pontos vállalati összeget és az egységáras költségvetést,

e) rendelkezést arra nézve, hogy az építtető a kivitelezéshez szükséges milyen terveket milyen időpontig és hány példányban köteles a kivitelezőnek rendelkezésére bocsátani,

f) annak a határidőnek megjelölését, ameddig az építtető az építkezésre szolgáló üres telket építkezésre alkalmas állapotban a kivitelezőnek átadni köteles,

g) a kivitelezés megkezdésének és befejezésének határnapját,

h) az egységáraknak a szerződés időtartama alatt való változtatására, az engedményezésre, a szerződés átruházására, a jótállásra (szavatosság mérve, jótállás időtartama), a kötbérre, az előlegre, a biztosítékra, a biztosíték kiadására, a feldolgozásra átadott anyagnak tűzkár stb. esetére szóló biztosítására, az átvételre, az átadásra, az átvétel utáni utófelülvizsgálatra, a részletfizetésekre és a végjárandóság kifizetésére vonatkozó rendelkezéseket;

i) rendelkezést arról, hogy a nem közületi vállalat a szerződésből felmerülő viták tekintetében aláveti magát a Közületi Egyeztető Bizottság hatáskörének,

j) a fedezetet biztosító beruházási költségvetésben az építkezés megjelölésére alkalmazott számjelet,

k) annak a személynek (személyeknek) a megjelölését, aki az ellenőrzést és a keresetek láttamozását az építtető nevében teljesíti,

l) a megrendelésre, valamint az ellenjegyzésre jogosultaknak tintával sajátkezűleg írt névaláírását és a megrendelő pecsétjét, továbbá ha a szerződést nem megrendelőlevél alakjában állítják ki, a kivitelezőnek tintával sajátkezűleg írt névaláírását és pecsétjét is,

m) az ügyirat ügyszámát,

n) nem közületi vállalattal kötött szerződésnél a névaláírásnak két előttemező tanu által történő láttamozását.

(3) A szerződés tartalmazhatja valamely építkezés minden részletét (főkivitelezési szerződés), de vonatkozhatik az építkezés valamely meghatározott részére is (részletkivitelezési szerződés). Mind a főkivitelező, mind a részletkivitelező jogosult a munkálat egyes részeit a 23. § rendelkezései szerint alvállalkozásba is adni.

(4) Az építtető és a kivitelező között létesült jogviszonyra nézve a jelen rendelet alapján, illetőleg a fennálló jogszabályok keretén belül készült szerződés, valamint az azt kiegészítő és az ÉM által meghatározandó magasépítési általános kivitelezési feltételek az irányadók.

(5) A kivitelezési szerződés kötelező mintáját az ÉM a Tervhivatallal egyetértésében állapítja meg. A magasépítés általános műszaki kivitelezési feltéteket az üzemi jellegű magasépítkezésekre vonatkozólag az ÉM a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

(6) Az egységáraknak a szerződés tartama alatt való megváltoztatására, az engedményezésre, a szerződés átruházására, a jótállásra, a közületi beszerzések szabályzatának megállapításáról szóló 4.029/1949. (100) Korm. rendeletnek 34-37. §-aiban, a biztosítékra ugyanennek a rendeletnek 39-41. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók.

(7) A kötbér mértékére és alkalmazására, valamint az annak során felmerült jogviták eldöntésére a 28. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

(8) A szerződést és annak kiegészítéseit - ideértve a módosító megállapodásokat is - a Beruházási Banknak és az ellenőrzőnek meg kell küldeni.

26. §

Több évre szóló általános szerződés

(1) Ha az építkezés végrehajtásához több évre van szükség, az építkezés egészére nézve több évre szóló általános szerződést kell kötni. Az általános szerződés megkötésére a 25. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az általános szerződés megkötésén felül az egyes tervévekre vonatkozóan a 25. §-nak megfelelő szerződéseket évenkint is meg kell kötni.

27. §

Keretszerződés építési anyagokra

(1) A Tervhivatal az országos építési terv építőanyagszükségleti részét (tégla, vas, fa stb.) közli az ÉM-nél. Az ÉM köteles gondoskodni arról, hogy a Tervhivatal által közölt adatok alapján az illetékes magasépítőipari központok az építőanyagokat termelő ipari központokkal vagy a külkereskedelmi nemzeti vállalatokkal az egész évre szóló építőanyagszükségletnek megfelelően a termelést, illetőleg a behozatalt biztosító keretszerződést kössék meg.

(2) A keretszerződésre a Közületi Beszerzések Szabályzatának 31. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.

28. §

Kötbér

(1) A kötbér mértékét az építkezés kivitelezésére kötött szerződésben megállapított teljes vállalkozói összeg százalékában kell kifejezni, mégpedig az 1560/1949. (37) Korm. rendelet szerint, de a következő eltérésekkel:

1. ha az építkezés kivitelezése azért hiúsul meg, mert a szerződés feltételeit bármely vonatkozásban nem tartották be, a kötbér 5%,

2. ha az építkezés kivitelezése megindult ugyan, de a szerződésben meghatározott határidőket nem tartották be, a kötbér mértéke

a) hat hónapnál nem hosszabb építési határidő esetén:

2 hétig terjedő késedelemnél - 1%

3 hétig terjedő késedelemnél - 1.1/2%

4 hétig terjedő késedelemnél - 2%

4 hétnél hosszabb késedelemnél minden hét késedelem után további - 1/2%

b) hat hónapnál hosszabb, de egy évet meg nem haladó építési határidő esetében:

3 hétig terjedő késedelemnél - 1%

4 hétig terjedő késedelemnél - 1.1/2%

5 hétig terjedő késedelemnél - 2%

5 hétnél hosszabb késedelemnél minden hét késedelem után további - 1/2%

c) egy évnél hosszabb építési határidő esetében:

1 hónapig terjedő késedelemnél - 1.1/2%

2 hónapig terjedő késedelemnél - 3%

1 hónapnál hosszabb késedelemnél havonta további - VA%

(2) A késedelem elbírálásánál az említett határidők szempontjából minden megkezdett hetet, illetőleg hónapot egész hétnek, illetőleg egész hónapnak kell tekinteni.

(3) A kivitelező és az építtető közületi vállalat a kötbéren kívül a cselekményekből vagy mulasztásaikból származó károkat külön megtéríteni kötelesek.

(4) Ha a szerződő felek az adott esetben keletkező kötbérfizetési kötelezettséget nem vitatták, a kötbér összegét az ellenérdekű szerződő fél felhívásának kézhezvitelétől számított nyolc nap alatt az 1560/1949. (37) Korm. rendelet szerint kell megfizetni.

(5) A kötbér alkalmazásánál felmerülő vita esetében az ÉM állásfoglalását kell kikérni. Az állásfoglalás az ÉM felügyelete (szakfelügyelete) alatt álló közületi tervező intézetre vagy vállalatra kötelező. Ha az ÉM döntését 15 nap alatt az építtető nem fogadja el, a vitás kérdést további 15 napon belül a Közületi Egyeztető Bizottság dönti el. Döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs. A jogerős határozattal fizetésre kötelezett fél a határozatban megállapított kötbér összegét a határozat kézhezvételétől számított nyolc nap alatt az ellenérdekű szerződő fél javára az 1560/1949. Korm. rendeletnek vonatkozó rendelkezései szerint köteles megfizetni.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezések irányadók abban az esetben is, ha az építtető kisiparossal, alkalmi egyesüléssel (munkaközösséggel) vagy építőipari szövetkezettel köt szerződést.

(7) Tervezői szerződés esetében a kötbérek kétszerese kötelező a tervezőre, illetőleg a közületi vállalatra; a kötbért azonban csak a tervezési díj után lehet számítani.

(8) A közületeket [2, § (1) bek. a) pont] kötbérfizetési kötelezettség nem terheli, hanem csupán a szerződésben vállalt kötelezettségeik nem teljesítéséből származó kárt kötelesek megtéríteni. Azok a közületi alkalmazottak pedig, akiknek hibájául róható fel a közületeknek a szerződés nem teljesítéséből keletkező kártérítési kötelezettsége, fegyelmi felelősséggel is tartoznak, továbbá a vállalati összegnek egy ezrelékéig terjedhető pénzbírság fizetésére kötelezhetők. Ezek a rendelkezések nem érintik a közületi alkalmazottak büntetőjogi felelősségét.

(9) A főkivitelező és az alvállalkozó közt létrejött szerződésnek a kötbérre vonatkozó rendelkezéseit a jelen §-ban foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni.

(10) Tekintet nélkül az építkezés időtartamára, a kötbéreket az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott mértékben lehet megállapítani az I. csoportba sorolt építkezéseknél.

VII. FEJEZET

Pénzügyi rendelkezések

29. §

Építkezések beruházási hiteleinek megnyitása

(1) A Tervhivatal az országos építési terv alapján a beruházási hiteleket vagy építési egységenkint az építtető javára, vagy a kisebb beruházási hiteleket összesítve (együttesen) az építtető felett kormányhatósági felügyeletet gyakorló tárca javára - a Magyar Beruházási Bank - Nemzeti Vállalatnál (a továbbiakban: - Beruházási Bank) megnyitja. A Beruházási Bank a hitel megnyitásáról, az építtetőt és a kivitelezőt illetőleg több azonos jellegű építkezési hitel együttes megnyitása esetében az illetékes tárcát haladéktalanul értesíteni köteles.

(2) Több azonos jellegű építkezési hitel együttes megnyitása esetében a Tervhivatalnak az előtervekkel kapcsolatos jogait a keretösszeg erejéig a tárca gyakorolja.

30. §

Magasépítőipari közületi vállalatok forgótőkéje

(1) A magasépítőipari közületi vállalatok részére termelési programjuk évi forintértékének 16 százalékában megállapított összegű forgótőkét kell folyósítani.

(2) A forgótőkét a pénzügyminiszter az ÉM-mel és a tervhivatallal egyetértésben megállapított időben és módon bocsájtja rendelkezésre és állapítja meg felhasználásának módozatait.

31. §

A Beruházási Bank közreműködése az építkezéseknél

(1) A Beruházási Bank a megnyitott beruházási hiteleket külön számlákon kezeli és a folyósításokat az egyes számlák terhére teljesíti, éspedig a szerződéseknek, megfelelően:

a) a tervező kereseteit kiegyenlíti;

b) a mindenkor hatályban lévő előlegrendelkezések szerint külön utalványozás nélkül anyagelőleget folyósít a kivitelezéshez szükséges anyagbeszerzésekre;

c) a kivitelező közületi vállalatnak minden hónapban egyszer a ténylegesen végzett munkáknak megfelelő kereseteire előzetes vagy utólagos, a nem közületi vállalatoknak pedig előzetes számszaki és műszaki ellenőrzés után a 32. §-ban meghatározott módon kifizetést teljesít.

(2) A Beruházási, Bank által végrehajtandó számszaki felülvizsgálatok módozatait a pénzügyminiszter a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökével egyetértésben, a pénzügyi lebonyolítás és ellenőrzés módozatait ugyancsak a pénzügyminiszter az ÉM-mel és a Tervhivatal elnökével egyetértésben, a műszaki felülvizsgálatok módozatait pedig a Tervhivatal elnöke a pénzügyminiszterrel és az ÉM-mel egyetértésben állapítja meg.

32. §

Kifizetések közületi vállalatok részére

(1) A kivitelező közületi vállalat jogosult az építkezéseknek a szerződésben megállapított kezdési időpontja előtt egy hónappal az építkezéshez szükséges anyag vásárlása céljából, a szerződés feltételeinek megfelelően legfeljebb a vállalati végösszeg 30%-a erejéig anyagelőleget felvenni. Ha a szerződő felek a kezdési időpontra vonatkozó rendelkezést utólag módosítják, az előleg csak az építkezés, tényleges megkezdését megelőző egy hónappal vehető fel. Ezt az előleget csak építési anyag vásárlására szabad fordítani és a kivitelező közületi vállalat köteles ezt igazolni.

(2) Több évre terjedő építkezés esetében anyagelőleg címén évenként csak az egy-egy évre eső kivitelezési összeg, 30 százaléka vehető fel.

(3) A kivitelező közületi vállalat az előző hónapban elvégzett munka ellenértékéért havonként egyszer, a hónap 20. napjáig köteles keresetet benyújtani.

(4) A keresetben az építkezés szempontjából döntő, lényeges tételeket teljes részletességgel, valamint az előző keresetek végösszegeit is fel kell tüntetni. Azt, hogy melyik a keresetekben részletesen feltüntetendő döntő, lényeges tételek, az ÉM a pénzügyminiszterrel és a Tervhivatallal együttesen állapítja meg.

(5) 500. 000 forintot meg nem haladó költségű építkezés esetében a kivitelező vállalat nem köteles havonkint kerestet benyújtani, hanem csak végszámlát az építkezés befejezése után.

(6) A keresetnek a kivitelezési szerződésben kijelölt személyek által záradékolt példányát a Beruházási Bankhoz kell benyújtani.

(7) A kijelölt ellenőrző (ellenőrzők) a 36. és a 38. §-ban szabályozott sommás ellenőrzés alapján igazolja (igazolják), hogy a legutolsó kereset óta elvégzett és a keresetben feltüntetett munkálatokat a kivitelező végrehajtotta, illetőleg megállapítja (megállapítják), hogy az építkezés hány %-ban valósult meg (készültségi fok).

(8) A Beruházási Bank előzetes műszaki és számszaki felülvizsgálás után az elismert összegeket, utólagos felülvizsgálás esetében pedig a keresetben feltüntetett és az ellenőrzők által sommásan igazolt összegeket a kereset benyújtásától számított 8 napon belül kifizetni köteles. A keresetből a szerződésben a meghatározott és ténylegesen folyósított anyagelőlegnek aránylagos havi részét törlesztés címén le kell vonni.

(9) A Tervhivatal a pénzügyminiszterrel egyetértve állapítja meg, hogy átmenetileg milyen építkezések esetében nincs szükség előzetes, tételes számszaki és műszaki felülvizsgálatra, illetőleg, hogy mikor kell valamennyi építkezésre nézve az előzetes felülvizsgálati rendszert bevezetni.

(10) A kivitelező és az építtető (ellenőrző) között a keresetek jogossága és helyessége tekintetében felmerült vitás kérdésekben - amennyiben a Beruházási Bank azok felől állást foglalni nem tud vagy állásfoglalásával valamelyik fél nem ért egyet - a Közületi Egyeztető Bizottság dönt. Ha a Beruházási Bank a vitás kérdésben állást foglal, a kereset a Beruházási Bank állásfoglalásához képest fizetendő ki és a Közületi Egyeztető Bizottság csupán utólagosan, a vitatott összeg tekintetében, határoz.

33. §

Kifizetések nem közületi vállalatok részére

Ha a kivitelező nem közületi vállalat, anyagelőlegek folyósítását, valamint a keresetek kiegyenlítését is a Beruházási Bank végzi a 32. §-ban meghatározott módon, azzal az eltéréssel, hogy

a) az anyagelőleg csak biztosíték ellenében vagy anyagszámlára a Közületi Beszerzések Szabályzata 39. §-ának (9) bekezdése szerint folyósítható,

b) a keresetek kifizetéséhez az ellenőrző előzetes tételes műszaki, a Beruházási Bank előzetes tételes számszaki felülvizsgálata szükséges.

34. §

Hibás keresetek és kifogások

Amennyiben az építőipari közületi vállalat műszaki vagy számszaki szempontból meg nem felelő keresetet nyújt be, az ÉM az ellenőrző jelentés, illetőleg a Beruházási Bank kérelme alapján a kereset kiállításáért felelős személyeket - ideértve az építőipari közületi vállalat igazgatóját is - 200 forinttól 10.000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújthatja. A pénzbírság kifizetésére az ÉM részletfizetési engedményt adhat. A pénzbírságot az ÉM "Pénzbüntetések bevételi számla" javára kell előírni és befizetni.

35. §

Zárszámadás mellőzése

Az állami számvitelről szóló 1897. XX. törvénycikknek és az azt kiegészítő és módosító jogszabályoknak a kifizetésekre és a zárszámadásokra vonatkozó rendelkezései az építkezéseknél nem alkalmazhatók.

VIII. FEJEZET

Az építkezések ellenőrzése

36. §

Az ÉM feladatköre az építkezések műszaki ellenőrzésében

(1) Az építkezések műszaki, elsősorban minőségi ellenőrzését az ÉM, illetőleg a területileg illetékes szervei (az építésügyi igazgatók) végzik, akik - a (2) bekezdésben említett esetet kivéve - egyben az építtető ellenőrző megbízottjai is.

(2) Ha az építtető a kivitelezést saját szakközegével kívánja ellenőriztetni, az ÉM illetékes szervei az építtető ellenőrző megbízottaiként nem járnak el.

(3) Az ÉM az úgynevezett elsőrendű fontosságú építéseknél mutatkozó hiányokról vagy késedelmekről, illetőleg a késedelmek és hiányok kiküszöbölésére tett intézkedéseiről a Tervhivatalt, valamint az építtető felett felügyeletet gyakorló tárcát időközönkint tájékoztatni köteles.

37. §

A keresetek műszaki felülvizsgálata

(1) Az építtető megbízásából eljáró ellenőrzőnek a keresetekkel kapcsolatos feladata a benyújtott havi keresetekben elszámolt munkák mennyiségének és minőségének igazolása és az építtető megbízásából történő felülvizsgálása.

(2) Az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat közületi vállalatoknál nem terjed ki a havi keresetek összegszerű helyességének megállapítására hanem csak arra, hogy a keresetekben feltüntetett munkálatokat a kivitelező végrehajtotta-e, illetőleg, hogy az építkezés hány százaléka valósult meg és a kivitelezés minőségileg megfelelő-e. A százalék megállapítása a Tervhivatal által megállapított ellenőrzési mutatószámok alapján történik.

(3) Nem közületi vállalat által benyújtott havi részkereseteket az ellenőrző szerv tételesen is igazolni köteles.

(4) A műszaki ellenőrzés költségei az építtetőt terhelik. Az ellenőrzési díj mértekét a Tervhivatal az ÉM-mel egyetértésben állapítja meg.

38. §

Eljárás a végleges műszaki tervtől való eltérés esetén

Ha az ellenőrző szerv a jelen rendelet hatálya alá tartozó valamely építkezés ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a kivitelező a végleges műszaki tervtől írásbeli engedély [13. § (4) és (5) bek.] nélkül eltér vagy a kivitelezési feltételeket nem tartja be, erről az építtetőt, az ÉM-t, közületi vállalat által végzett kivitelezés esetén az ipari központot is azonnal értesíteni köteles.

39. §

Építtető külön ellenőrzése

Olyan építkezéseknél, amelyeknek ellenőrzése különleges szaktudást igényel, továbbá jelentős építési költségek esetében az építtető (tárca) a 36. §-ban meghatározott rendes ellenőrzésen felül külön megbízottja útján is ellenőrizheti az építés kivitelezését. Ebben az esetben a kifizetések csak a két ellenőrző szakközeg együttes láttamozása mellett történhetnek. A két ellenőr között a keresetekkel kapcsolatos vita esetében a Beruházási Bank állásfoglalása az irányadó.

40. §

Építésvezetés

(1) A tervgazdálkodás szempontjából nagyjelentőségű, több iparágat huzamosabb ideig (esetleg évekig) foglalkoztató állandó jellegű építkezések ellenőrzését és irányítását építésvezetőség útján kell végrehajtani.

(2) Az építésvezetőség feladta az építtetői, a tervezői és a kivitelezői ténykedések összhangjának biztosítása és a kivitelezéssel kapcsolatos valamennyi intézkedésekben a végleges döntés.

(3) Az építésvezetőség vezetője az építtető, tagjait pedig esetenkint az érdekelt tárcák és a Tervhivatal jelölik ki.

41. §

A tervező feladata az ellenőrzésben

(1) A tervező időnkint ellenőrizni köteles, hogy az építkezést a terveknek megfelelően valósítják-e meg.

(2) Ha a tervező az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kivitelező a végleges műszaki tervtől eltér, az eltérést az építtetőnek, valamint az ÉM-nek vagy a területileg illetékes szervének azonnal jelenteni köteles.

(3) Ha a tervező az ellenőrzés során észlelt mulasztásokat a (2) bekezdés értelmében az építtetőnek, illetőleg az ÉM-nek vagy a területileg illetékes szervének bejelenteni elmulasztja, a kivitelező által okozott károkért fegyelmi és kártérítési felelősség terheli.

42. §

A Beruházási Bank közreműködése az ellenőrzésben

(1) A Beruházási Bank feladata a keresetek tételes számszaki és műszaki felülvizsgálata, valamint annak ellenőrzése, hogy a tervhitelek meghatározott módon és időben használtatnak-e fel.

(2) A Beruházási Bank az (1) bekezdésben foglalt feladatának végrehajtása céljából a következő intézkedéseket köteles megtenni:

a) amennyiben a kivitelező a megszabott határidőt követő, egy héten belül nem nyújt be keresetet, a Beruházási Bank az építtetőt erről értesíti és egyúttal megvizsgálja a kereset elmaradásának okát; ha az elmaradás oka kizárólag pénzgazdálkodástechnikai jellegű, a Beruházási Bank saját hatáskörében intézkedik;

b) ha a kereset hiánya nem teljesítés miatt áll fenn és a Beruházási Bank megállapítása szerint a teljesítésre (részteljesítésre) 30 napon belül nem kerül sor, a Beruházási Bank az elmaradás okainak és várható időtartamának rögzítésével a Tervhivatalnak, valamint az építtető felett felügyeletet gyakorló miniszternek és az ÉM-nek jelentést köteles tenni.

IX. FEJEZET

Az építmény átvétele, felülvizsgálata és utófelülvizsgálata

43. §

Az átadási és átvételi kötelezettség

(1) A kivitelező köteles a munkálat befejezéséről az építtetőt, a tervezőt és az ellenőrzőt az építés befejezésétől számított öt napon belül értesíteni.

(2) Az építtető köteles a 44. § szerint alakítandó bizottság útján a bejelentéstől, illetőleg a végszámla benyújtásától számított öt nap alatt az épület felülvizsgálását és átvételét megkezdeni.

(3) Ha az építtető a (2) bekezdésben említett öt nap alatt az épület átvételét nem kezdeményezi, a 28. §-ban meghatározott mértékű kötbért köteles a kivitelező közületi vállalatnak fizetni. Az ebből származó viták eldöntésére a Közületi Egyeztető Bizottság illetékes. Közületek kötbér fizetésére nem kötelezhetők; idevonatkozóan a 28. § (8) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) Végszámlát a kivitelező a végszámla elkészítéséhez szükséges lehető legrövidebb idő alatt, de legkésőbb az építkezés befejezésétől számított 45. nap alatt köteles benyújtani. Ettől a kivitelező csak a Beruházási Bank előzetes hozzájárulásával térhet el.

44. §

Eljárás az építmény felülvizsgálásánál, átvételénél és utófelülvizsgálásánál

(1) Az építmény műszaki felülvizsgálása és átvétele bizottsági eljárással vagy az építtető megbízottjának (átvevőnek) közreműködésével történik.

(2) Az I. csoportba sorolt [9. § (3) bek.], országos jelentőségű építkezések átvételére különleges átvételi bizottságot kell alakítani. A Bizottság elnöke az építtető felett felügyeletet gyakorló miniszter, tagjai az ÉM, a pénzügyminiszter (Beruházási Bank) és az Országos Tervhivatal kiküldöttei. Az átvételnél a tervező és az építtető (ellenőrző) is közreműködik.

(3) A II. csoportba sorolt [9. § (3) bek.] építkezések átvétele is bizottságilag történik, A bizottság elnöke az építtető, tagjai a tervező, az ellenőrző és a Beruházási Bank kiküldöttje.

(4) Az építtető a III. csoportba sorolt [9. § (3) bek.] építményeket az általa kijelölt személy (átvevő) útján veszi át a kivitelezőtől. Az átvevő lehet az ellenőrző vagy az építtető más megbízottja is, külön-külön vagy együttesen.

(5) A (2) bekezdésben említett bizottság [vagy a (4) bekezdésben megjelöltek] köteles az építtető által kijelölt napon a helyszínen megjelenni és a szabályszerű műszaki felülvizsgálatot a kivitelező által rendelkezésre bocsátott számlák, valamint a végleges műszaki tervek alapján megkezdeni és folyamatosan a legrövidebb időn belül befejezni. A felülvizsgálat során azt is meg kell állapítani, hogy az elszámolásban kimutatott munkamennyiségeket valóban teljesítették-e s az épület felépítése a szerződésnek és az esetleg azt kiegészítő megállapodásoknak, illetőleg a műszaki követelményeknek megfelel-e.

(6) Ha a bizottság [vagy a (4) bekezdésben megjelöltek] az épület felülvizsgálásának eredményeként megállapítja, hogy az épületet a végleges műszaki terveknek megfelelően, építették fel, az építtető az épület a kivitelezőtől átvételi jegyzőkönyv alapján ideiglenesen átveszi és azonnal gondoskodik a felülvizsgálat megállapítása szerint a kivitelezőnek még járó összegek kiegyenlítéséről. A szerződésben és a pótszerződésekben kikötött vállalkozói díjnál magasabb összeget sem utalványozni, sem kifizetni nem szabad. Az építkezés költségeinek végösszegéből le kell vonni:

a) a folyósított előleget vagy előlegrészleteket,

b) a részkeresetekre folyósított összegeket,

c) mennyiségi vagy minőségi hiány esetében a végleges műszaki tervben meghatározott, de az építkezés során végre nem hajtott munkák költségvetési értékét.

(7) A nem közületi vállalatok kivitelezése esetében levonásokra a Közületi Beszerzések Szabályzatának 46. §-a (10) bekezdésében és 48. §-a (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(8) Ha a bizottság vagy az átvevő (átvevők) a felülvizsgálat során jegyzőkönyvileg azt állapítják meg, hogy a kivitelező a szerződésben meghatározott határidőket saját hibájából nem tartotta meg, vagy kötelezettségét nem szerződésszerűen teljesítette, a 28. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően a kivitelezőt kötbér megfizetésére, valamint az okozott károk megtérítésére hívják fel.

(9) Ha a szerződő felek a műszaki felülvizsgálatra alakított bizottság döntését nem ismerik el az építtető és a kivitelező között felmerülő vitás kérdést a jegyzőkönyv keltétől számított 15 napon belül a Közületi Egyeztető Bizottság elé kell terjeszteni.

(10) A műszaki felülvizsgálatra alakított bizottság vagy az átvevő különös gondossággal köteles vizsgálni az esetleges hiteltúllépést, illetőleg a pótmunkatételeket; azokat külön jegyzőkönyvben rögzíti és a Tervhivatalnak megküldi.

(11) Az építtető köteles a kivitelezési szerződésben meghatározott jótállási időt nyilvántartani és az utófelülvizsgálatról idejében gondoskodni. Az utófelülvizsgálatot a felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani. Ha az utófelülvizsgálat hiányt nem állapít meg, az épületet véglegesen át kell venni. Ellenkező esetben a kivitelezőt határidő kitűzésével a hiányok pótlására kell felhívni. Végleges átvételnek csak a hiányok pótlása és újabb vizsgálat után van helye.

(12) A műszaki felülvizsgálat költségei (díjai) az építtetőt terhelik. A költségek mértékét a Tervhivatal elnöke az ÉM-mel egyetértésben állapítja meg.

45. §

Felülvizsgálási, átadási és átvételi jegyzőkönyvek

(1) Az építmény felülvizsgálásáról, átadásáról és átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek kötelező mintáját az ÉM rendelettel állapítja meg.

(2) A jegyzőkönyvek jóváhagyásának módját az ÉM - a 3. § (1) bekezdésében megjelölt üzemi jellegű magasépítkezések tekintetében a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben - rendelettel szabályozza.

X. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

46. §

Közületi Egyeztető Bizottság működése az építkezéseknél

(1) A jelen rendelet alapján szervezett építkezéseknél a Közületi Egyeztető Bizottság hatáskörébe tartozik:

a) a tárcák, a felügyeletük alá tartozó közületek, a közületi vállalatok, valamint a tervező intézetek között az előterveknek és a végleges műszaki terveknek elkészítésére irányuló és a már megkötött szerződésekből származó jogviták,

b) az építtetők és a kivitelező vállalatok közötti építkezés lebonyolítására irányuló és a már megkötött szerződésekből származó jogviták és

c) az épület felülvizsgálására, átadására és átvételére kitűzött határidő elmulasztásából származó jogviták eldöntése.

(2) A jelen rendelet alapján szervezett építkezéseknél felmerülő és az (1) bekezdésben felsorolt jogvitákat tárgyaló bizottság tagjai:

a) a tárca kiküldöttje, a tárca és a felügyelete alatt álló építkezések tekintetében,

b) az ÉM-nek egy műszaki és egy jogi képesítésű kiküldöttje,

c) a Tervhivatal kiküldöttje,

d) a Magyar Nemzeti Bank kiküldöttje,

e) a Beruházási Bank kiküldöttje,

f) a Közületi Egyeztető Bizottság elnöke által a bizottság üléseire meghívott és tanácskozási joggal bíró tárcakiküldöttek, illetőleg a szakintézmények kiküldöttei.

(3) A Közületi Egyeztető Bizottság határoz akkor is, ha a tervező intézet vagy közületi vállalat, illetőleg a közület bármely oknál fogva vonakodik szerződést, kötni.

(4) A Közületi Egyeztető Bizottság a 28. §-ban meghatározott kötbérek mértékét indokolt esetben mérsékelheti vagy alkalmazásukat - egészen kivételes esetben - elengedheti.

(5) A Közületi Egyeztető Bizottság határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(6) A Közületi Egyeztető Bizottság határozatát közli, az illetékes tárcával, az érdekelt tervezővel, a kivitelezővel, az építtetővel, továbbá az ÉM-el, illetőleg illetékes szervével, a Magyar Nemzeti Bankkal és a Beruházási Bankkal.

47. §

A honvédelmi és külügyi tárca építkezései

A honvédelmi miniszter a honvédelmi tárca építkezéseire, a külügyminiszter pedig a külügyi tárca külföldön végrehajtandó építkezéseire vonatkozóan az ÉM-el és a Tervhivatallal külön állapodik meg.

48. §

Az építkezések kivitelezése során felmerülő viták eldöntése

A kivitelezés során felmerülő műszaki jellegű vitákat az ÉM, illetőleg a területileg illetékes szerve dönti el. Ha a döntés bármelyik felet nem elégíti ki, illetőleg az bármelyik félre nézve jelentősebb anyagi következményekkel jár, a felek bármelyike jogosult a vitákat döntés céljából havonkint egyszer - összegyűjtve - a Közületi Egyeztető Bizottsághoz terjeszteni, amely a vitás kérdésben további jogorvoslat kizárásával dönt. A Közületi Egyeztető Bizottság döntéséig azonban az ÉM, illetőleg a területileg illetékes szervének állásfoglalása a felekre nézve kötelező.

49. §

Átmeneti rendelkezések

(1) Ha az építtető a jelen rendelet hatálya alá tartozó építkezések terveinek elkészítésére a tervezőnek megbízást adott ugyan, de erre vonatkozóan szerződést még nem kötött, a szerződést a tervezővel a jelen rendelet hatálybalépésétől számított tizenöt nap alatt megkötni köteles. A szerződésben rögzíteni kell a szerződés megkötéséig esetleg már elvégzett tervezési munkákat és azok ellenértékét. A továbbiakban mind a tervezői szerződésre, mind a kivitelezési szerződésre és az annak alapján lebonyolításra kerülő építkezésre a jelen rendelet rendelkezései az irányadók.

(2) Ha az építtető a jelen rendelet hatálya alá tartozó és a hatálybalépése előtt folyamatban lévő építkezésekre a kivitelezővel kivitelezési szerződést még nem kötött, a szerződést a kivitelezővel a jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc nap alatt megkötni köteles. A szerződésben rögzíteni kell a szerződés megkötéséig végzett építési munkákat, a beépített anyag mennyiségét és mindezeknek az ellenértékét, valamint az eddig felvett összegeket. Az ilyen módon megkötött kivitelezési szerződés alapján megvalósításra kerülő vagy már folyamatban lévő építkezés lebonyolításánál egyebekben a jelen rendelet rendelkezései szerint kell eljárni.

(3) A kivitelezési szerződéseket bármely folyamatban lévő építkezésre csak a Tervhivatal által előzőleg engedélyezett beruházási hitelkereten belül lehet megkötni. Ha a kivitelezési összeg az engedélyezett hitelkeretet meghaladná, a szerződés csak akkor köthető meg, ha ehhez az építtető kérésére a Tervhivatal hozzájárult. Az esetleges részelőlegeknek vagy a kereseteknek folyósítására és kifizetésére a továbbiakban a jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

50. §

Az 1949. és 1950. évi építkezések előkészítésével kapcsolatos rendelkezések

(1) A jelen rendeletnek az építési program (6. §) összeállítására, a fontossági sorrend megállapítására, az építési program jóváhagyására, az előtervek (8. §) elkészítésére, az országos építési tervnek megállapítására (9. §) vonatkozó rendelkezéseit az 1949. évi építkezésekre az ÉM által a Tervhivatal elnökével egyetértésben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A jelen rendelet rendelkezéseit az 1950. évben kivitelezésre kerülő építkezésekre az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) az építési programok (6. §) beterjesztésének határideje az 1949. évi augusztus hó 30. napja; e határidő után, beterjesztett építési programok az 1950. évi országos építési terv összeállításánál figyelembe nem vehetők;

b) az építési programok összeállítására a Tervhivatal által kiadott rendelkezések az irányadók;

c) a fontossági sorrend megállapítására, valamint az összes építkezések céljára előirányzott összegek megállapítására vonatkozó határidő az 1949. évi december hó 31. napja;

d) az építtető az előtervet az 1949. évi december hó 15. napjáig köteles beterjeszteni, az ideiglenesen jóváhagyott építési programok alapján (a) pont) jogosult a tervezővel tervezői szerződést kötni; amennyiben olyan végleges műszaki tervet készítettek, amely az 1950. évben a Tervhivatal végleges döntéséhez képest kivitelre nem kerül, az ezzel kapcsolatos tervezési költségek fedezéséről rendkívüli tervhitel útján az építtető előterjesztésére a Tervhivatal gondoskodik.

(3) A jelen §-ban meghatározott határidők tekintetében a Tervhivatal kivételeket engedélyezhet.

51. §

Az 1949. évben kivitelezésre kerülő építkezések pénzügyi lebonyolítása

Az 1949. évben kivitelezésre kerülő építkezések pénzügyi lebonyolítására nézve a jelen rendelethez tartozó II. számú függelékben kivonatosan közölt, a Gazdasági Főtanácsnak 68/2/1949. G. F. határozatában foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni mindaddig, amíg a jelen rendeletben foglalt pénzügyi rendelkezések (30-31. §) fokozatos végrehajtásáról a pénzügyminiszter a Tervhivatal elnökével egyetértésben nem gondoskodik.

52. §

Magas- és mélyépítkezések együttes kivitelezése

(1) Ha a magasépítkezés olyan mélyépítési munkálatokkal függ össze, amelyeknek különálló megszervezése és lebonyolítása gazdaságossági okból nem célszerű, a mélyépítkezés a magasépítési munkálatokkal kapcsolatban hajtható végre, mind a tervezés, mind a kivitelezés tekintetében. Idevonatkozóan a közlekedés- és postaügyi miniszter előzetes esetenkinti egyetértése szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni abban az esetben is, ha a kisebb jelentőségű magasépítés függ össze, mélyépítési munkálattal.

53. §

Közműköltségek

Az építkezésekkel kapcsolatban felmerülő közműlétesítési költségeket az építési hiteltől elkülönítetten kell megállapítani.

54. §

Árvizsgálat

(1) A végleges műszaki terv (költségvetés) elkészítésénél illetőleg a szerződések megkötésénél a keresetek benyújtásánál, az anyagelőlegek folyósításánál, valamint a végszámla összeállításánál a vonatkozó árhatósági rendeleteket (rendelkezéseket) kell alkalmazni.

(2) Az Országos Árhivatal és átruházott hatáskörben az illetékes ipari igazgatóság megvizsgálhatja az építkezéseknél érvényesített árakat abból a szempontból, hogy azok az indokolt költségeknek és a méltányos haszonnak összegét nem haladják-e meg, illetőleg az ármegállapításra vonatkozó szabályoknak és irányelveknek megfelelnek-e.

(3) A kivitelező köteles a szerződés megkötésekor a szerződéshez mellékelt költségvetés egy példányát az Országos Árhivatalnak megküldeni.

(4) A tervezői költségek mértékére az Országos Árhivatalnak a tervezői díjszabás tekintetében az ÉM-el egyetértésben hozott rendelkezései az irányadók.

55. §

Hatálybalépés

(1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Hatálybalépésével a középítkezések intézéséről szóló 8980/1948. (198) Korm. rendelet, a középítkezések pénzügyi lebonyolításáról szóló 2.420/1949. (59) Korm. rendelet és a középítkezések engedélyezési eljárásáról szóló 1410/1949. (33) Korm. rendelet, valamint az egyéb jogszabályoknak a jelen rendelettel megegyező, vagy ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

(2) A rendelet végrehajtásáról - ha rendelkezései szerint az más miniszter hatáskörébe utalva nincs - az ÉM és a Tervhivatal elnöke - a 3. §-ban említett építkezések tekintetében a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben - gondoskodik.

Budapest, 1949. évi augusztus hó 5-én.

Dobi István s. k.

miniszterelnök.

I. Függelék a 4197/1949. (167) Korm. sz. rendelet 3. §-ához

II. Függelék a 4197/1949. (167) Korm. sz. rendelet 51. §-ához