238/1950. (IX. 23.) MT rendelet

az állami társadalombiztosítás szervezetéről szóló 1950. 36. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 3.500.)

1. § (1) Az állami társadalombiztosítás szervezetéről szóló 1950. 36. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Tvr.) értelmében az Országos Társadalombiztosító Intézet (továbbiakban: OTI) az 1950. évi szeptember hó 30. napján megszűnik.

(2) Az 1950. évi október hó 1. napjától kezdődően a Szakszervezetek Országos Tanácsa (továbbiakban: SzOT) irányításával a szakszervezetekbe tömörült dolgozók látják el mindazokat a társadalombiztosítás körébe tartozó feladatokat - ideértve a munkások családi pótlékával kapcsolatos igazgatási tennivalókat is - amelyeket ezideig a hatályos jogszabályok értelmében az OTI látott el.,

2. § (1) A SzOT a társadalombiztosítás irányítására vonatkozó feladatkörében

a) szabályozza a törvényekben és a minisztertanácsi rendeletekben feladatkörébe utalt társadalombiztosítási kérdéseket,

b) megszervezi a társadalombiztosítás igazgatását és ügyvitelét,

c) elkészíti és jóváhagyás végett a pénzügyminiszter elé terjeszti a társadalombiztosítás költségvetését és zárszámadását,

d) ellenőrzi a szakszervezeti társadalombiztosítási szervek működését.

(2) A SzOT a feladatkörébe utalt társadalombiztosítási kérdéseket szabályzattal rendezi. A hatályos jogszabályok korlátai között a SzOT szabályzatalkotási jogkörébe tartozik:

a) a társadalombiztosítás szervezetének, igazgatásának, ügyvitelének, alkalmazottai szolgálati viszonyának és nyugdíjjogosultságának szabályozása az Országos Munkabér Bizottsággal (a továbbiakban: OMB) egyetértve;

b) a társadalombiztosítással kapcsolatos eljárási kérdések szabályozása;

c) általában mindazoknak a kérdéseknek a szabályozása, amelyek eddig az OTI önkormányzatának szabályozási jogkörébe tartoztak.

(3) Mindaddig, amíg a SzOT a szabályzatalkotási jogkörébe utalt kérdéseket szabályzattal nem rendezi, ezekben a kérdésekben a Tvr., valamint a jelen rendelet rendelkezéseiből folyó módosításokkal az eddig hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni.

3. § (1) A társadalombiztosítás központi igazgatási és ügyviteli feladatait a Tvr. 3. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően a SzOT irányítása alatt működő Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ (továbbiakban: SzTK) látja el. A SzTK jogi személy.

(2) Mindaddig, míg a SzTK feladatkörét a SzOT másképpen nem szabályozza, a SzTK lát el minden olyan feladatkört, amelyet eddig az OTI központi igazgatása látott el.

(3) A társadalombiztosítás helyi ügyviteli feladatait, mint a SzTK helyi szervei a megyei társadalombiztosítási központok végzik. A megyei társadalombiztosítási központok feladatköre mindaddig, amíg ezt a SzOT nem szabályozza, az OTI kerületi pénztárainak eddigi feladatkörével azonos.

4. § Az 1950. évi október hó 1. napjával az OTI-nak minden ingó és ingatlan vagyona, követelése és tartozása, joga és kötelezettsége, valamint jogosítványa a SzOT-ra száll át. A társadalombiztosítási vagyont, a SzOT egyéb vagyonától elkülönítetten kell kezelni.

5. § (1) Az OTI alkalmazottai az 1950. évi október hó 1. napjától kezdődő hatállyal - eddigi teljes szolgálati idejük beszámításával - a SzTK alkalmazottaivá válnak.

(2) A SzTK által a népjóléti minisztérium létszámából átvett alkalmazottak szolgálati jogviszonyára, illetményére és nyugdíjjogosultságára vonatkozóan mindaddig, amíg a kérdéseket a SzOT és OMB-vel egyetértésben nem szabályozza, az OTI-tól átvett alkalmazottakra érvényes szolgálati illetmény- és nyugdíjszabályok irányadók azzal, hogy az átvétel folytán illetményeik szempontjából nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, mint amilyenben megelőzőleg voltak. Az átvett alkalmazottak teljes szolgálati idejét mind az illetmények, mind a nyugdíjigény szempontjából figyelembe kell venni.

6. § (1) A Magyar Államvasutak Betegségi Biztosító Intézete (továbbiakban: MÁV. BBI.) az 1950. évi szeptember hó 30. napján megszűnik.

(2) Az 1950. évi október hó 1. napjától a MÁV. BBI. által ellátott feladatok közül a Magyar Államvasutak, továbbá a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút dolgozóinak egészségügyi ellátásával kapcsolatos feladatokat a vasút-egészségügyi szolgálat, míg a betegségi biztosítás igazgatásával kapcsolatos egyéb feladatokat a Vasutasok és Hajósok Országos Szakszervezete (továbbiakban: VAHOSz) végzi.

(3) A VAHOSz a társadalombiztosításra vonatkozó feladatkörében

a) szabályozza a törvényekben és a minisztertanácsi rendeletekben feladatkörébe utalt társadalombiztosítási kérdéseket;

b) megállapítja az általa ellátott társadalombiztosítás igazgatási és ügyviteli szervezetét, valamint eljárási szabályait, ide nem értve a jogorvoslatra vonatkozó szabályokat;

c) elkészíti és a SzOT hozzájárulásával jóváhagyás végett a pénzügyminiszter elé terjeszti a társadalombiztosítással kapcsolatos költségvetést és zárszámadását.

(4) A (3) bekezdés a) és b) pontjaiban említett kérdések tárgyában készített szabályzat csak a SzOT jóváhagyásával válik joghatályossá.

(5) Mindaddig, amíg a VAHOSz a szabályozási jogkörébe utalt kérdésekben új joghatályos szabályzatot nem hoz, a 2. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

7. § (1) A vasút-egészségügyi szolgálat költségvetését az állami költségvetés szociális ágazatába kell beilleszteni.

(2) A pénzügyminiszter a társadalombiztosítás, a vasút-egészségügyi szolgálat költségvetését, valamint zárszámadását végleges megállapítás végett a minisztertanács elé terjeszti.

(3) A társadalombiztosítás, valamint a vasút-egészségügyi szolgálat pénzügyi gazdálkodásának és költségvetésük végrehajtásának ellenőrzése a pénzügyminiszter feladata.

8. § (1) A MÁV BBI kórháza, rendelőintézetei (rendelői) és egyéb ingatlanai, valamint az ezekkel kapcsolatos vagyontárgyak (berendezések, készletek, követelések, tartozások, jogok, kötelezettségek, jogosítványok) a Magyar Államvasutak, a MÁV BBI egyéb vagyona pedig a VAHOSz tulajdonába kerül. A VAHOSz a tulajdonába került társadalombiztosítási vagyont az egyéb vagyonától elkülönítetten köteles kezelni.

(2) A vagyon megosztása tekintetében felmerülő vitákat a közületi jogviták eldöntésére szervezett egyeztető bizottság [2850/1949. (III. 29.) Korm. rendelet] dönti el.

9. § A VAHOSz látja el a "Félszázalékos Önkéntes Támogatási Alap" kezelését. Az alapnak szolgáltatási, igazgatási és ügyviteli szabályzatát - a jelenlegi szabályzat figyelembevételével - a VAHOSZ állapítja meg.

10. § A MÁV BBI központi ügyvitelét ellátó alkalmazottak közül azok, akik társadalombiztosítási ügykört látnak el, az 1950. évi október hó 1. napjától kezdődő hatállyal a VAHOSz alkalmazottaivá válnak s ebben a minőségükben a társadalombiztosítással kapcsolatos feladatkörüket, mint a MÁV-tól függetlenített alkalmazottak látják el. Ezeknek az alkalmazottaknak szolgálati jogviszonyára, illetményére és nyugdíjára vonatkozóan mindaddig, amíg e kérdéseket a SzOT az OMB-vel egyetértésben nem szabályozza, a 18938/1948. I/1. KM rendelet és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott MÁV rendeletek rendelkezései irányadók.

11. § A SzTK-nak, valamint a VAHOSz-nek a társadalombiztosítási ügykörben dolgozó alkalmazottai a büntetőjogi felelősség és védelem szempontjából közhivatalnokoknak tekintendők.

12. § (1) A betegségi biztosítási szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyekben a jogorvoslati eljárást, az ezekben az ügyekben eljáró szerveket és azok hatáskörét a SzOT szabályzattal állapítja meg. A szabályzatban megjelölt szervek határozata ellen a bírósághoz fellebbezésnek helye nincs.

(2) A táppénzigénylők keresőképtelenségének felülvizsgálására szervezett döntőbizottsági eljárást [4303/1949. (XI. 5.) MT rendelet] a népjóléti miniszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, valamint az igazságügyminiszterrel egyetértve a Magyar Államvasutak, valamint a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút dolgozóira is kiterjesztheti.

13. § (1) A jogszabályoknak azok a rendelkezései, amelyek a betegségi, baleseti, öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági kötelező biztosítással, a bányanyugbér-biztosítással, valamint a munkások családi pótlékával kapcsolatos egyes kérdések szabályozására a népjóléti miniszternek adtak felhatalmazást, hatályukat vesztik.

(2) A betegségi, baleseti, öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági kötelező biztosításról, a bányanyugbér-biztosításról, valamint a munkások családi pótlékáról rendelkező jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos eljárási szabályokat a SzOT szabályzattal állapítja meg. A járadékok folyósítására vonatkozó szabályok megállapításához a pénzügyminiszter hozzájárulása szükséges.

(3) Ha az (1) bekezdésben felsorolt kérdések szabályozására jogszabály a népjóléti miniszter meghallgatásával vagy azzal egyetértésben történő szabályozásra, intézkedésre ad felhatalmazást, a felhatalmazott miniszter a SzOT meghallgatásával jár el.

(4) Az 1927. XXI. törvény, valamint az ezt kiegészítő jogszabályok által a népjóléti miniszter hatáskörébe utalt azok a feladatkörök, amelyek a dolgozók egészségügyi ellátásával kapcsolatosak, továbbra is a népjóléti miniszter hatáskörében maradnak [139/1950. (V. 14.) MT rendelet].

14. § (1) A 2850/1949. (III. 29.) Korm. rendeletnek a Közületi Döntőbizottság hatáskörére vonatkozó 2. §-a azzal egészíttetik ki, hogy a közületi jogviták eldöntésére szervezett egyeztető bizottság kizárólagos hatáskörébe tartoznak a közületekkel keletkezett azok a jogviták, amelyeknek tárgya társadalombiztosítási járulék (járuléktöbblet), pótjárulék, vagy a munkáltató közületekkel szemben a társadalombiztosítási jogszabályok alapján támasztott megtérítési igény.

(2) A 2850/1949. (III. 29.) Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdése, valamint a 167/1950. (VI. 17.) MT rendelet 2. §-ának (3) bekezdése azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy azokban a vitás ügyekben, amelyekben az egyik fél a SzTK vagy a megyei társadalombiztosítási központ, bizottsági tagként a SzOT küldöttjét kell meghívni.

15. § A jelen rendelet végrehajtásával kapcsolatos vagyonátruházások és okiratok, valamint az egyes közigazgatási és törvénykezési beadványok, illetőleg telekkönyvi bejegyzések illetékmentesek.

16. § A jelen rendelet az 1950. évi október hó 1. napján lép hatályba.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke