1950. évi 46. törvényerejű rendelet

az igazságügyi szervezettel kapcsolatos hatásköri és eljárási szabályok módosításáról

1. §[1]

Polgári peres és nemperes eljárási rendelkezések

2. §[2]

3. §[3]

4. §[4]

5. § A budapesti felsőbíróságnak az 1949. évi 8. számú törvényerejű rendeletben meghatározott iparjogvédelmi hatásköre a budapesti megyei bíróságra száll át. Ehhez képest az említett törvényerejű rendelet rendelkezéseiben a budapesti felsőbíróság helyett a budapesti megyei bíróságot kell érteni.

6. § (1)[5]

(2)[6]

(3) Az olyan polgári nemperes eljárásra tartozó ügy, amelyben az eddigi jogszabály szerint a felsőbíróság járt el első fokon, ezentúl a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. A megyei bíróság illetékességére ugyanazok a szabályok irányadók, amelyek a felsőbíróság illetékességét meghatározták.

7. §[7]

Bűnvádi eljárási rendelkezések

8. §[8]

9. §[9]

10. §[10]

11. §[11]

12. §[12]

13. § (1)[13]

(2)[14]

(3)[15]

A fegyelmi és a felügyeleti jogkörre vonatkozó rendelkezések

14. § (1) Járásbírósági elnök, alelnök és járásbíró fegyelmi ügyében első fokon a megyei bíróság fegyelmi tanácsa jár el. A fegyelmi tanács megalakítására és eljárására azokat a rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, amelyeket a felsőbíróság fegyelmi tanácsa tekintetében az 1936. évi III. törvény megállapít. Ezekben a fegyelmi ügyekben másodfokon a Legfelsőbb Bíróság kisebb fegyelmi tanácsa jár el.

(2) Egyébként ítélőbíráknak azokban a fegyelmi ügyeiben, amelyekben az eddigi jogszabályok szerint első fokon a felsőbíróság fegyelmi tanácsa határozott, a Legfelsőbb Bíróság kisebb fegyelmi tanácsa jár el, másodfokon pedig a Legfelsőbb Bíróság nagyobb fegyelmi tanácsa határoz.

15. § Amennyiben az eddigi jogszabályok szerint a fegyelmi vagy a felügyeleti jog körében valamely határozat vagy intézkedés a felsőbíróság elnökének vagy a főállamügyésznek a hatáskörébe tartozott, az ezentúl az igazságügyminiszter hatáskörébe tartozik. Az igazságügyminiszter azonban a most említett felügyeleti hatáskörét a szükséghez képest a megyei bíróság, illetőleg az államügyészség elnökére ruházhatja át.

16. § Az igazságügyminiszter bármely ítélőbírót, valamint államügyészt - az átszervezés folytán előálló átmeneti munkatöbblet feldolgozásának megkönnyítése érdekében - a Legfelsőbb Bírósághoz, illetőleg a legfőbb államügyészséghez oszthat be szolgálattételre. A beosztottak a Legfelsőbb Bíróság bíráival, illetőleg a legfőbb államügyész helyetteseivel azonos jogkörben járnak el.

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

17. § Az Igazságügyminisztérium Jogügyi Hivatalának [4.071/1949. (VI. 4.) Korm. számú rendelet 12. §], valamint az Igazságügyminisztérium Gazdasági Igazgatóságának [7.700/1943. (VII. 18.) Korm. és 176/1950. (VI. 24.) M. T. számú rendelet] különállása megszűnik, teendőiket ezentúl az igazságügyminiszter látja el.

18. § A jelen törvényerejű rendelet rendelkezései nem érintik a Közületi Döntőbizottság [2.850/1949. (III. 29.) Korm. és 94/1950. (III. 31.) M. T. számú rendelet] hatáskörét.

19. § A jelen törvényerejű rendelet az 1951. évi január hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról - a szükséges átmeneti rendelkezéseknek rendelettel való megállapítását is ideértve - az igazságügyminiszter gondoskodik.