167/1951. (IX. 9.) MT rendelet

a szerződéses termelésről

(Közigazgatási rendszám: 8.085.)

A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa a szerződéses termelés rendszerének fejlesztése, ezen keresztül a mezőgazdasági termelés tervszerűségének fokozása és a termelés színvonalának emelése, továbbá a szerződéses termelés előnyeinek a dolgozó parasztság és a termelőszövetkezetek részére történő hatályosabb biztosítása, valamint a szerződési fegyelem megszilárdítása érdekében az alábbiakat rendeli:

1. § (1) Termelési szerződés alapján az egyik fél mint termeltető a termés átvételére és a termelést előmozdító egyes szolgáltatásokra, a másik fél mint termelő pedig meghatározott növények, növényrészek, vagy növényi termékek termelésére és átadására vállal kötelezettséget.

(2) Termelési szerződést termeltetőként csak állami vállalat, termelőként pedig termelőszövetkezet (csoport) vagy egyénileg dolgozó paraszt köthet. Kivételesen - a földművelésügyi miniszter engedélye alapján - kulákkal is köthető termelési szerződés.

2. § (1) A szerződéses termelés egységes irányítása a földművelésügyi miniszter feladata.

(2) A termeltetőnek a szerződéses termeléssel összefüggő tevékenységét a vállalat felügyeletét ellátó miniszter (továbbiakban: illetékes miniszter) irányítja. A szerződéses termelés elvi jelentőségű kérdéseiben, a szerződéses termelés rendszerét vagy a termelési szerződések feltételeit érintő ügyekben az illetékes miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben jár el.

3. § A szerződéses termeléssel kapcsolatos helyi feladatok összehangolásáért és végrehajtásuk ellenőrzéséért a községi (városi) tanácsok elnökei felelősek. A szerződéses termelés helyi feladatainak ellátásában a községi (városi) tanács mezőgazdasági állandó bizottságának közreműködését igénybe kell venni.

4. § Termelési szerződést csak jóváhagyott szerződésminta alapján lehet kötni. A szerződésmintát a földművelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével, továbbá más miniszter felügyelete alatt álló termeltető esetén, az illetékes miniszterrel is egyetértve hagyja jóvá.

5. § (1) A termelők a termelés előmozdítása érdekében

- a terményekért járó ellenérték terhére - a szerződés rendelkezései értelmében természetbeni és pénzbeli előlegben részesülhetnek. Azt, hogy az előlegek után mely esetekben kell kamatot fizetni, illetőleg mely esetekben kamatmentes az előleg, évenként és az előleg jellege szerint a földművelésügyi miniszter állapítja meg.

(2) Az olyan termelő részére, aki a termelési szerződésben meghatározottnál több vagy jobb minőségű termést ad át, a szerződésben jutalmat lehet kikötni.

6. § A termeltető a termelési szerződés feltételeinek megfelelően köteles

a) a természetbeni előlegeket (vetőmag, növényvédőszer, műtrágya stb.), valamint a pénzbeli előlegeket (művelési előleg, öntözővízdíj stb.) a megállapított határidőben a termelőnek átadni, illetőleg folyósítani;

b) a termeléssel kapcsolatos szakmai utasításokat és felvilágosításokat a termelő részére megadni;

c) a szerződött terület termését, illetőleg a termésnek a szerződésben meghatározott részét a szerződés előírásai szerint időben átvenni;

d) a szerződésben kikötött határidőben a termelővel elszámolni és ennek eredményeként a termelőnek járó összeget a szerződés szerint megfizetni; az elszámolás a szerződésben megjelölt ár alapulvételével, a folyósított előlegek levonása mellett történik.

7. § A termelő a termelési szerződés feltételeinek megfelelően köteles

a) a kötelező felhasználásra előírt, illetőleg általa igényelt természetbeni előlegeket (vetőmag, növényvédőszer, műtrágya stb.) átvenni és a szerződésben megjelölt rendeltetésüknek megfelelően felhasználni;

b) a vetést (palántázást) a szerződésben meghatározott területen kellő időben és módon - különösen az előírt sor- és növénytávolság betartásával - elvégezni;

c) a termelési (agrotechnikai) előírásokat, valamint a termeltető megbízottjának szakmai utasításait betartani;

d) a szerződött terület termését, illetőleg a termésnek a szerződésben meghatározott részét a szerződés rendelkezéseinek megfelelően átadni;

e) a termelési szerződésből eredő, az átvett termés ellenértékéből le nem vonható tartozásokat szerződés szerint megfizetni.

8. § (1) Egyénileg termelőkkel a termelési szerződést a termeltető képviseletében és megbízásából a helyi földműves szövetkezet köti meg.

(2) A földművesszövetkezet köteles gondoskodni az egyénileg termelők részére járó természetbeni és pénzbeli előlegek szétosztásáról, továbbá külön megbízás esetében a szerződéssel termelt termények begyűjtéséről és elszámolásáról; ezenfelül mozgalmi munkával támogatja a szerződéses termelés megszervezését és lebonyolítását.

(3) A földművesszövetkezet, illetőleg annak vezetői és alkalmazottai a szerződéses termeléssel összefüggő tevékenységükért, illetőleg mulasztásokért - a 9. § értelmében létrejött megállapodás keretei között - anyagilag és büntetőjogilag felelősek.

9. § A termeltető és a földművesszövetkezet jogviszonyát az Országos Tervhivatal elnökével egyetértve az illetékes miniszter és a Szövetkezetek Országos Szövetsége (SZÖVOSZ) külön megállapodásban szabályozza. A megállapodás feltünteti annak a térítésnek mértékét, amit a termeltető a földművesszövetkezetnek a szerződéses termeléssel kapcsolatosan végzett munkájáért fizet.

10. § A földművesszövetkezetnek a szerződéses termeléssel összefüggő tevékenységét a SZÖVOSZ, illetőleg a Megyei Szövetkezetek Szövetsége (MESZÖV) irányítja; e feladatkörében biztosítja azokat a feltételeket, amelyek a földművesszövetkezeteket feladataik ellátására alkalmassá teszik.

11. § Az egyénileg termelő által a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését a termeltető a helyi földművesszövetkezet javaslatának figyelembevételével kijelölt termelési felelős útján irányítja és közvetlenül ellenőrzi. Több termeltető termelési felelősként ugyanazt a személyt is alkalmazhatja.

12. § (1) A termeltetőnek a természetbeni előlegek (vetőmag, növényvédőszer, műtrágya stb.) szolgáltatására, a termés átvételére és az elszámolásra irányuló kötelezettségeit (6. § a), c) és d) pontja), továbbá a termelőnek a természetbeni előlegek átvételére és felhasználására, a szerződött terület bevetésére, valamint a termés átadására irányuló kötelezettségeit (7. § a), b) és d) pontja) a szerződésben kölcsönösen kötbér kikötésével kell megerősíteni.

(2) Kötbért kell kikötni:

a) a termeltető terhére arra az esetre,

ha a természetbeni előleget (vetőmag, növényvédőszer, műtrágya) a kikötött időpontig nem juttatja el a termelőhöz;

ha a termést a szerződésben meghatározott, illetőleg átadásra megállapított határidő elteltével késedelmesen veszi át;

ha a termést egyáltalán nem veszi át;

ha az elszámolást késedelmesen ejti meg;

b) a termelő terhére arra az esetre,

ha a szerződött területet nem veti be, vagy annak csak egy részét veti be;

ha a termeltető által rendelkezésre bocsátott vetőmagot, növényvédőszert vagy műtrágyát nem veszi át, vagy nem a szerződésben előírt célra használja fel, illetőleg műtrágyát nem használ;

ha a termést a szerződésben meghatározott, illetőleg az átadásra megállapított határidő elteltével késedelmesen adja át a termeltetőnek;

ha a termést, illetőleg a termésnek a szerződésben kikötött részét nem adja át, vagy nem teljes egészében adja át a termeltetőnek.

(3) A kötbér mértékét a földművelésügyi miniszter az illetékes miniszterekkel egyetértésben terményenként és évenként előre, rendelettel állapítja meg.

13. § Minden olyan körülményről, amelynek következtében a termelési szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előreláthatóan akadályba ütközik, annak észlelésétől számított 10 napon belül, de legkésőbb a szerződésben kikötött határidő lejárta előtt 3 nappal kötelesek a felek egymást a termelési felelős útján értesíteni. Ha az akadály késedelmet okoz, a késedelem valószínű időtartamát is közölni kell. Az értesítést elmulasztó fél kötbérfizetési kötelezettségének beállta esetén vétlenségre nem hivatkozhatik.

14. § (1) Ha a jogosult fél kötbérigényét érvényesíteni kívánja, a kötbérigényt az erre okot adó körülmények részletezésével 30 napon belül kell az ellenérdekű féllel közölnie. A közlés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése a kötbérigény elvesztésével jár. A határidőt a szerződésben kikötött teljesítési idő lejártától kell számítani.

(2) A közlést írásban kell megtenni; a termelő azt a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságánál jegyzőkönyvbe is mondhatja. A végrehajtóbizottság a közlést tartalmazó jegyzőkönyvet 3 napon belül a termeltetőhöz továbbítja.

(3) A kötbér fizetésére kötelezett fél köteles a közlés vételétől számított 8 napon belül a kötbérigény elismerése felöl az előbbi bekezdésben megjelölt módon nyilatkozni. A nyilatkozattétel elmulasztását a kötbérigény megtagadásának kell tekinteni.

(4) Ha a kötbér fizetésére kötelezett fél a kötbér igényt nem ismeri el, azt a jogosított a nyilatkozattételre engedett határidő elteltétől, illetőleg a megtagadástól számított 30 napon belül az illetékes járásbíróság (16. §) előtt érvényesítheti.

(5) A 30 forintot el nem érő kötbérigényt érvényesíteni nem lehet.

15. § A kötbér összege a kötelezett vétlensége esetén mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzhető.

16. § (1) A szerződés termelési (agrotechnikai) előírásainak és a termeltető szakmai utasításainak alkalmazásával kapcsolatban a termelés ideje alatt felmerülő vitákat a járási (közvetlenül a megyei tanács alá rendelt városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának mezőgazdasági osztálya dönti el; ilyen ügyekben a mezőgazdasági osztály soron kívül jár el.

(2) Ha a szerződés alapján átadott termés minősége válik a termeltető és a termelő között vitássá, gyorsan romló termények tekintetében - a termeltető megbízottjának és a termelőnek meghallgatása után - a községi (városi) tanács elnökének,

egyéb termények és termékek tekintetében az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézetnek, illetőleg a megyei (városi) minőségvizsgáló intézeteknek

döntése irányadó.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt kivétellel a termeltető és termelő között, a szerződéses termeléssel összefüggő minden vitás kérdésben,

ha a vitás ügy értéke a 200 forintot nem haladja meg, a termelés helye szerint illetékes járási (közvetlenül a megyei tanács alá rendelt városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága,

ha pedig a vitás ügy értéke a 200 forintot meghaladja, a termelés helye szerint illetékes járásbíróság

határoz.

(4) A járásbíróság az ilyen perekben mindaddig, amíg a polgári bíráskodásban az ülnökrendszer általánosságban meg nem valósul, az alábbi összetételű tanácsban jár el: a tanács elnöke a járásbíróság bírája, tagjai a járási (közvetlenül a megyei tanács alá rendelt városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága mezőgazdasági osztályának, valamint a DÉFOSZ helyi szervezetének egy-egy kiküldöttje.

(5) A (4) bekezdés alapján kiküldött ülnökök az államkincstár terhére ugyanolyan díjazásban részesülnek, mint a büntető igazságszolgáltatásban közreműködő népi ülnökök.

(6) A jelen rendelet alapján folyamatba tett államigazgatási vagy bírói eljárás illetékmentes.

17. § A 16. § (3) bekezdése szerint a járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben a polgári perrendtartás szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a keresetet a termelő a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságánál is jegyzőkönyvbe mondhatja; a végrehajtóbizottság a jegyzőkönyvet 3 napon belül köteles a járásbíróságnak megküldeni;

b) a fél tekintet nélkül az értékre, az eljárás bármely szakában személyesen járhat el vagy magát az 1911:I. tv. 95. §-ában megjelölt meghatalmazottal képviseltetheti;

c) a járásbíróság a pert soronkívül tárgyalja;

d) a járásbíróság ítélete ellen benyújtott fellebbezésnek az ítélet végrehajtására halasztó hatálya nincs.

18. § (1) A termelőnek a termelési szerződésből eredő követeléseit mind bírói, mind közadóbehajtási eljárás során csak olyan követelés behajtása végett lehet lefoglalni, amely akár ugyanabból, akár más termelési szerződésből ered.

(2) A szerződés alapján termelt termények a termelőnél és a termények begyűjtését végző szervnél még ezek beleegyezésével sem foglalhatók le.

19. § Azt, hogy a termelő a termelési szerződéssel lekötött területre megállapított termény- és állatbeadási kötelezettség alól milyen mértékben mentesül, illetőleg a termelési szerződés alapján átadott termény milyen mértékben számít be a termény- és állatbeadási kötelezettség teljesítésébe, az állami begyűjtésről szóló jogszabályok határozzák meg.

20. § Ha a termelési szerződésben előírt termények vagy termékek átadását a termelő nem vagy nem kellő módon teljesíti, az illetékes miniszternek a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben adott rendelkezése alapján a termelő elszámoltatásának van helye. Az elszámoltatást - a termeltető vállalat megbízottjának közreműködésével - a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága végzi.

21. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés - különösen a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. (VII. 28.) ME rendelet, vagy a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 4. törvényerejű rendelet rendelkezései - alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki a termelési szerződésben előírt kötelezettségeit súlyosan megszegi vagy kijátssza, így különösen

1. a termeltető vállalat vezetője, illetőleg az 1950. évi 4. törvényerejű rendelet 15. §-a szerint felelős személy, aki

a) a szerződésben meghatározott természetbeni előlegeknek (vetőmag stb.) kellő időben a termelőkhöz való juttatásánál olyan vétkes mulasztást követ el, amivel a termelési szerződések teljesítését meggátolja,

b) a termés átvételénél olyan késedelmesen jár el, vagy más olyan súlyos mulasztást követ el, amivel a szerződéses termelés rendjét megzavarja, illetőleg a népgazdaságnak jelentős kárt okoz;

2. az az egyénileg termelő, aki

a) a termeltetőtől kapott természetbeni előleget elidegeníti vagy rendeltetésének meg nem felelően használja fel,

b) a szerződött területről származó termést, illetőleg annak a termelési szerződésben meghatározott részét a szerződés előírásainak megfelelően nem adja át vagy másnak eladja;

3. aki a szerződéses termelésből származó terméssel üzérkedik.

(2) A pénzbüntetés legmagasabb összege húszezer forint.

(3) A kihágási eljárás a végrehajtóbizottságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Szakminiszter a földművelésügyi miniszter.

22. § A cukorrépatermeléssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 219/1950. (VIII. 22.) MT rendelet 6. §-ának (3) bekezdése akként módosul, hogy a rendelet 3. §-a (2) és (3) bekezdésében foglalt kötelességek megszegése miatt indított kihágási eljárásban szakminiszter a földművelésügyi miniszter.

23. § (1) A jelen rendeletet az 1950/51. gazdasági évre megkötött termelési szerződésekre nem lehet alkalmazni.

(2) A 6710/1945. (VIII. 23.) ME rendelet, 6350/1946. (VI. 5.) ME rendelet, 5480/1948. (V. 15.) Korm. rendelet, 8090/1948. (VIII. 13.) Korm. rendelet, 4207/1949. (VIII. 21.) Korm. rendelet, 85/1950. (III. 25.) MT rendelet, 117/1950. (IV. 22.) MT rendelet, a 4240/1949. (IX. 17.) MT rendelet 2. §-a, továbbá az 51692/1948. (V. 30.) FM rendelet és a 39700/1950. (II. 4.) II/d. PM körrendelet, valamint a jogszabályoknak a jelen rendelettel ellentétes egyéb rendelkezései hatályukat vesztik.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke