206/1951. (XII. 8.) MT rendelet

a szállítási szerződésekről

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szállítási szerződés fogalma

1. § (1) A szállítási szerződés tervfeladatok megvalósítása érdekében áruszállításra vagy más gazdasági érdekű szolgáltatásra kötött olyan megállapodás, amelyben legalább az egyik fél állami szerv vagy állami vállalat és amelynek alapján a teljesítés a szerződéskötést követő időpontban történik.

(2) Nem szállítási szerződés az ingatlanra vonatkozó megállapodás, a termelési, bérleti, haszonbérleti, kölcsön-, haszonkölcsön-, biztosítási, vasúti fuvarozási, megbízási szerződés, a kiadói, bank-, letéti, árukészlet-, bizományi ügylet, a mezőgazdasági munkának gépi erővel való elvégzésére, a közüzemek kisfogyasztói szolgáltatására, végül a posta és a rádió szolgáltatására vonatkozó szerződés.

2. § A Központi Döntőbizottság a szállítási szerződések meghatározott körére, a jelen rendeletben foglalt egyes rendelkezések alkalmazása alól indokolt esetben kivételt engedhet.

3. § A szállítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos olyan kérdésekben, amelyekről ez a rendelet nem rendelkezik, a polgári jog általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Alapelvek

4. § (1) A népgazdasági terv megvalósítása végett az állami szervek és vállalatok kötelesek megfelelően együttműködve a tervük hiánytalan teljesítése céljából szállítási szerződéseket kötni.

(2) A szállítási szerződést írásba kell foglalni és kölcsönösen kötbér kikötésével kell megerősíteni.

(3) Ha a terv valamely állami szervet, vagy vállalatot meghatározott áruszállításra vagy más gazdasági érdekű szolgáltatásra kötelez, ezt abban az esetben is teljesíteni kell, ha a kötelezett a szerződéskötést elmulasztotta.

(4) Semmis a szerződés vagy annak az a része, amely mindkét fél tervében meghatározott tervfeladattal vagy jogszabállyal ellentétben áll.

5. § (1) A szállítási szerződést tartalmának megfelelően kell teljesíteni; a teljesítésben a gazdálkodó szervek új, szocialista viszonyának, a kölcsönös elvtársi segítésnek és együttműködésnek kell megnyilvánulnia. Ehhez képest a szerződő feleknek a jogszabályok korlátai között mindent el kell követniök a szerződésszerű teljesítés érdekében.

(2) A szállítási szerződés teljesítésében olyan fokozott gondossággal kell eljárni, amely a szocialista tulajdon megvédését és gyarapítását a leginkább szolgálja.

6. § Az a szerződő fél, amelyik a másiknak kárt okoz, ezt megtéríteni köteles még abban az esetben is, ha a kár előidézésében vétkesség nem terheli.

7. § A szállítási szerződés megszegéséből eredő igényt a jogosított érvényesíteni köteles.

A terv és a szerződések kapcsolata

8. § (1) Az állami szervek és vállalatok a tervfeladatok végrehajtása érdekében kölcsönös kötelezettségeik részletes tartalmát szállítási szerződésekben határozzák meg. A népgazdasági terv előirányzatainak teljesítése érdekében a szállítási szerződésekben a vállalatok kötelezettségeit úgy kell meghatározni, hogy azok a belső rejtett tartalékok felhasználására, a berendezések és anyagok használatában a haladó normák alkalmazására, a termelékenység emelésére, a minőség javítására és az önköltség csökkentésére ösztönözzenek.

(2) A szállítási szerződés alapja a jóváhagyott terv.

Szakmai szállítási feltételek

9. § (1) A szakmai szállítási feltételek olyan általános jellegű szabályok, amelyek a szállítási szerződések meghatározott körében a szerződések tartalmának fontosabb részeit, illetőleg megállapításuk módját előre meghatározzák.

(2) A szakmai szállítási feltételek elkészítését a megrendelők, illetőleg a szállító vállalatok szerint illetékes bármelyik minisztérium vagy a Központi Döntőbizottság kezdeményezheti.

(3) A szakmai szállítási feltételek tervezetét a szállító vállalatok szerint illetékes minisztérium köteles elkészíteni és megküldeni a megrendelők szerint illetékes minisztériumoknak, valamint a Központi Döntőbizottságnak. Az érdekelt minisztériumok a szakmai szállítási feltételek tervezetéről közvetlenül tárgyalnak és megállapodásukat vagy a vitás kérdéseket a Központi Döntőbizottságnak bejelentik.

(4) A szakmai szállítási feltételek alkalmazási körét a szállítók és megrendelők, valamint az árucsoportok szerint kell meghatározni. Szabályozni kell a szakmai szállítási feltételeknek mindazokat a kérdéseket, amelyek a közvetlen szerződések megkötésénél lényegesek, így a mennyiség, a minőség, a választék, a védjeggyel való ellátás, a márkázás, a csomagolás, a mérlegelés, az átadás-átvétel, a jótállás, az ármegállapítás, a fizetés és elszámolás, a határidők meghatározásának módját, a szerződésszegés következményeit.

(5) A szállítási szerződések megkötésénél a felek a szakmai szállítási feltételektől csak a Központi Döntőbizottság, illetőleg ha mind két fél ugyanannak a minisztériumnak a főfelügyelete alá tartozik, az illetékes minisztérium mellett szervezett döntőbizottság hozzájárulásával térhetnek el.

II. A SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉSEK FAJAI

1. Minisztériumi szerződés

10. § (1) A minisztériumok és ugyanazon minisztériumon belül a főosztályok kötelesek egymással az éves áruelosztási terv alapján az Országos Tervhivatal által megjelölt cikkekre (cikkcsoportokra és cikkelemekre) szerződést kötni.

(2) A szerződésben a minisztériumok, illetőleg a főosztályok arra vállalnak kötelezettséget, hogy az irányításuk alá tartozó megrendelőkkel és szállítókkal, a közvetlen, illetőleg az általános szerződéseket kellő időben megköttetik és biztosítják az egyes szerződések teljesítéséhez szükséges előfeltételeket.

(3) A minisztériumi szerződésnek tartalmaznia kell a szerződés tárgyát képező áruk mennyiségét legalább az áruelosztási terv szerinti választékban és negyedéves ütemezésben, továbbá azoknak a megrendelőknek és szállítóknak a megnevezését, amelyek a szerződésben meghatározott elosztás szerint a közvetlen, illetőleg az általános szerződéseket megkötik. A tröszt, a központ vagy az egyesülés megnevezése esetében az irányítása alá tartozó egyes vállalatokat külön megjelölni nem kell.

11. § (1) A minisztérium, illetőleg a főosztály a szerződés megkötése után köteles az irányítása alá tartozó megrendelőket és szállítókat arról értesíteni, hogy azokat a minisztériumi szerződés alapján milyen kötelezettség, mely szervezetekkel szemben terheli. Ha az értesítés alapján a tröszt, központ vagy egyesülés nem kíván általános szerződést kötni, a minisztériumi szerződésben megállapított kötelezettséget vállalatai között felosztja és erről azokat értesíti. Az értesítés folytán megkötött közvetlen, illetőleg általános szerződésről a megrendelő és a szállító a felügyeletét ellátó minisztériumnak, illetőleg főosztálynak köteles jelentést tenni.

(2) A mennyiség, a választék vagy az ütemezés tekintetében a minisztériumok között keletkezett szerződési vitát az Országos Tervhivatal dönti el.

(3) A minisztérium köteles a közvetlen éves szerződések megkötésére megállapított határidő lejártától számított harminc napon belül a Népgazdasági Tanácsnak - titkársága útján - jelenteni, hogy a minisztériumi szerződés alapján a felügyelete alá tartozó vállalatok (trösztök, központok, egyesülések) a közvetlen (általános) szerződéseket kellő időben megkötötték-e. A jelentésben a szerződések megkötése elmulasztásának okait részletesen kell ismertetni. A minisztériumok ezen felül kötelesek a Népgazdasági Tanács rendelkezése szerint jelentést tenni a minisztériumi szerződések alapján megkötött közvetlen és általános szerződések teljesítéséről. A jelentésekben ki kell emelni a jelentősebb szerződésszegéseket és ezek okait.

2. Általános szerződés

12. § (1) A trösztök, központok és egyesülések a minisztériumi szerződésre figyelemmel, jóváhagyott terveik alapján általános szerződést köthetnek azzal a kötelezettséggel, hogy az irányításuk alá tartozó vállalatok a közvetlen szerződéseket megkötik.

(2) Az általános szerződésben meg kell jelölni azokat a vállalatokat, amelyek a közvetlen szerződéseket megkötik és vállalatonkint meg kell állapítani a teljesítés arányát is. Ha az általános szerződésben a közvetlen szerződések megkötésére az egyes vállalatokat nem lehet kijelölni, ezeknek meghatározott időben való megjelölésére kötbérterhes kötelezettséget kell vállalni.

(3) Az általános szerződésben meg kell határozni a szolgáltatás mennyiségét, minőségét, választékát, a teljesítés módját és határidejét, valamint az ellenszolgáltatást. A szerződés megkötésének azonban nem akadálya, ha annak minden feltétele az ügyletkötéskor a felek előtt még nem ismeretes. Ebben az esetben a részletes adatokat a közvetlen szerződéseknek kell tartalmazniok.

(4) Az általános szerződésben megjelölt kötelezettség teljesítése a szerződő trösztöt, központot vagy egyesülést terheli, ha az irányítása alá tartozó vállalatok a közvetlen szerződés megkötését elmulasztják.

3. Közvetlen szállítási szerződések

a) Közvetlen éves szerződés

13. § (1) A szállítási szerződések főformája a közvetlen éves szerződés. Ez biztosítja éves viszonylatban a szállító és megrendelő közti folyamatos és állandó kapcsolatot. A közvetlen éves szerződést a minisztériumi és az általános szerződés figyelembevételével, a jóváhagyott éves terv alapján kell megkötni.

(2) Az Országos Tervhivatal elnöke az illetékes minisztérium javaslatára egyes áruk tekintetében éves szerződések helyett negyedéves szerződés kötését engedélyezheti.

14. § (1) Ha a közvetlen éves szerződést a tárgyév kezdetét legalább harminc nappal megelőzően azért nem lehet megkötni, mert a jóváhagyott tervszámok még nem ismeretesek, az első negyedévre ideiglenesen az előtervek figyelembevételével kell szerződést kötni.

(2) A közvetlen szerződés megkötésével annak első negyedévi része lép az ideiglenes szerződés helyébe.

b) Egyedi szerződés

15. § Olyan esetben, amikor a szolgáltatás tárgya egyedileg van meghatározva vagy egy alkalomra szóló beszerzés, avagy eseti szükséglet kielégítésére irányul, egyedi szerződést kell kötni.

c) Alvállalkozói szerződés

16. § (1) Ha a vállalat (fővállalkozó) az általa kötött szállítási szerződésben olyan szolgáltatásra vállalt kötelezettséget, amelyet csak más vállalat (alvállalkozó) közreműködésével tud előállítani - a meghatározott szerződési kötelezettség teljesítésének előmozdítására - alvállalkozói szerződést kell kötnie.

(2) Az alvállalkozói szerződésben a fővállalkozónak fel kell tüntetnie a saját megrendelőjével kötött szerződés szállítási határidejét, valamint azt, hogy az alvállalkozó teljesítése a fővállalkozó részére milyen értékű szállítási kötelezettség teljesítéséhez szükséges.

d) Megmunkálási (bérmunka) szerződés

17. § Megmunkálásra kötött szállítási szerződésben - az egyéb kötelező kellékeken felül - meg kell határozni a megrendelő által átadott nyersanyag mennyiségét, választékát és árát, a nyersanyagnak a gyártmányegységre vonatkozó felhasználási normáját és a nyersanyag átadásának módozatait, valamint határidejét.

III. A SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTALMA

A szerződés kellékei

18. § (1) A szállítási szerződésben kétséget kizáróan meg kell határozni:

a) a szerződő feleket;

b) a szolgáltatás tárgyát;

c) a szolgáltatás mértékét (mennyiségét), a minőséget,

a választékot és az ellenszolgáltatást;

d) a szolgáltatás idejét;

e) a teljesítés helyét és módozatait (a védjeggyel való ellátást, a csomagolást, a mérlegelést, a fizetés és elszámolás rendjét, a göngyöleg visszaszolgáltatásának módját);

f) a teljesítés biztosítékait (a kötbérfizetési kötelezettséget, a kötbér mértékét és a jótállást);

g) beruházás megvalósítását célzó szerződésekben a beruházási egységszámot.

(2) Szakmai szállítási feltételekre való utalás esetében az abban foglalt szerződési kellékeket képező rendelkezéseket a szállítási szerződésbe felvenni nem kell.

(3) A védjeggyel való ellátás, a csomagolás, a mérlegelés, a göngyöleg visszaszolgáltatás és a jótállás felől az áru természete szerint a szükséghez képest kell rendelkezni.

19. § (1) A szállítási szerződés tárgyát képező árukat fajlagosan vagy egyedileg kell meghatározni.

(2) A szolgáltatás mennyiségét az áru természetéhez képest darabszám és mérték szerint, az ellenszolgáltatást pedig pénzértékben kell meghatározni.

(3) Az árakat az árhatósági rendelkezésnek megfelelően kell a szerződésben meghatározni. Ha az ára megjelölésénél árjegyzékre történik hivatkozás, a szerződésben a jóváhagyó hatóságot és a jóváhagyás idejét is fel kell tüntetni.

20. § (1) A minőséget és a választékot szabványra utalással kell meghatározni. Szabvány hiányában a minőséget és választékot a szolgáltatás természete szerint részletes műszaki feltételekkel vagy mintával, illetőleg részletes leírással kell meghatározni. Szokványra vagy más általános megjelölésre utalni tilos.

(2) A minőség és a választék minta szerinti meghatározása esetében a szerződésben rendelkezni kell a minta pontos megjelöléséről, valamint lepecsételt állapotban való őrzéséről, ha ez az áru természetével nem ellenkezik.

(3) Szerződést lehet kötni cikkekre, cikkcsoportokra is, ha a felek ezeken belül megjelölik az egyes fontosabb cikkelemek százalékos arányát, vagyis meghatározzák azt, hogy ezekből a szállítónak mennyit kell szolgáltatnia, illetőleg a megrendelőnek átvennie.

(4) Az áru kikészítési módját (szortiment, desszen stb.) a felek a szerződéskötést követő időpontban is meghatározhatják. Ilyen esetben a szerződésben kell meghatározni és kötbérrel biztosítani azt a határidőt, ameddig a megrendelő a kikészítés módjára vonatkozó rendelkezését a szállítóval közölni köteles.

21. § (1) A szállítási szerződésben a teljesítési, illetőleg a részteljesítési határidőt vagy határnapot naptár szerint kell megállapítani.

(2) A közvetlen éves szerződésnek legalább negyedéves ütemezést kell tartalmaznia.

Kötbér

22. § (1) A szállítási szerződésben kötbért kell kikötni a következő esetekre:

a) ha szállítási, vagy átvételi késedelem következik be;

b) ha a teljesítés nem szerződésszerű minőségben vagy választékban történik, ideértve azt az esetet is, ha a szállító a kikötött minőségnél szükségtelenül drágább áru szállít;

c) ha az ügylet teljesítéséhez bármelyik fél részéről adatok szolgáltatása, illetőleg jogszabályban megállapított, vagy a szerződésben kikötött közbenső intézkedés szükséges és azt az arra kötelezett fél késedelmesen teljesíti;

d) ha az ügylet meghiúsul.

(2) A szállítási szerződésben kötbér kikötésével lehet biztosítani a megállapodás egyéb - az előbbi bekezdésben fel nem sorolt - rendelkezéseinek teljesítését is.

(3) Az állami költségvetés keretében gazdálkodó fél szállítási szerződés alapján kötbérkötelezettséget nem vállalhat.

23. § (1) A kötbért a bruttó ár meghatározott százalékában kell kikötni.

(2) A szállítási szerződésben a kiköthető kötbér legkisebb mértéke:

a) a szállítási vagy átvételi késedelem esetében a le nem szállított, illetőleg át nem vett áru ára után számított napi egy ezrelék, összesen azonban legfeljebb húsz százalék;

b) a nem szerződésszerű minőségben vagy választékban történt teljesítés esetében a hibás minőségű, illetőleg nem megfelelő választékú áru árának tíz százaléka;

c) a szállítási szerződésben meghatározott egyéb kötelezettségek (adatszolgáltatás és közbenső intézkedések) késedelmes teljesítés esetében napi fél ezrelék, összesen azonban legfeljebb tíz százalék;

d) az ügylet meghiúsulása esetében húsz százalék.

(3) Ha a szolgáltatás csak részben nem megfelelő minőségű, a kötbért a hibás rész után kell megfizetni. Szükségtelenül drágább áru szállításánál vagy a választékban mutatkozó eltérés esetében a nem szerződésszerű szolgáltatás árkülönbözete, illetőleg ára után kell a kötbért megfizetni.

(4) A jelen rendeletben meghatározott kötbér irányadó olyan esetben is, ha a felek a szerződésben, a kötbér kikötését mellőzték, vagy a Központi Döntőbizottság engedélye nélkül alacsonyabb mértékben állapították meg. A szerződő felek a kötbért a jelen rendeletben meghatározott százaléknál magasabb mértékben is megállapíthatják.

(5) A kötbér mértékét a szakmai szállítási feltételeken eltérően lehet megállapítani.

(6) A jelen rendelet nem érinti azoknak a jogszabályoknak a hatályát, amelyek a magas- és mélyépítkezések tervezésére és kivitelezésre kötött szerződésekre irányadó kötbéreket meghatározzák.

IV. A SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉSEK MEGKÖTÉSE

24. § (1) Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a minisztériumi szerződést az áruelosztási terv jóváhagyásától, az általános szerződést pedig az éves terv jóváhagyásától számított harminc nap alatt, a közvetlen éves szerződést a részlettervek elkészítésére megállapított határidő lejártától számított negyvenöt nap alatt kell megkötni. Az egyedi szerződés megkötését a megrendelő a szükséglet felmerültétől számított tizenöt nap alatt köteles kezdeményezni.

(2) Az első negyedévre vonatkozó ideiglenes szerződést legkésőbb a megelőző év november hó 30. napjáig kell megköti.

(3) A külön engedélyen alapuló negyedéves szerződéseket legkésőbb a tárgynegyedévet megelőző harmincadik napon kell megkötni a negyedéves operatív tervnek, illetőleg az éves terv negyedéves bontásának megfelelően.

25. § (1) A közvetlen szerződés megkötése érdekében a megrendelő a minisztériumi vagy az általános szerződésben a megjelölt szállító vállalathoz köteles fordulni.

(2) Olyan árura vonatkozóan, amelyről minisztériumi vagy általános szerződés nem rendelkezik, a megrendelő az áru előállítására vagy forgalombahozatalára rendelt állami vállalathoz vagy szövetkezethez köteles fordulni a szerződés megkötése érdekében.

(3) Az az állami vállalat vagy kisipari szövetkezet, amely az üzemkörébe (profiljába) tartozó áruszállításra vagy egyéb szolgáltatásra kap megrendelést állami szervtől vagy vállalattól, nem tagadhatja meg a szállítási szerződés megkötését vagy a megrendelés elfogadását, illetőleg azt, hogy a vonatkozó rendelkezések szerint szállítási határidőt jelöljön meg.

(4) Ha a megrendelő előtt nem ismeretes olyan állami vállalat vagy kisipari szövetkezet, amelynek üzemkörébe tartozik a megrendelés tárgyát képező szolgáltatás, a megrendelő a teljesítésre alkalmas állami vállalat vagy kisipari szövetkezet kijelölése céljából a szolgáltatás tárgya szerint illetékes minisztériumhoz, illetőleg a Helyi Ipar Igazgatóságához fordulhat.

(5) A kijelölés iránti kérelemnek tartalmaznia kell a megrendelés legfontosabb feltételeit (a mennyiséget, a minőséget, a szállítási határidőt, a megrendelés tárgyát jellemző műszaki adatokat stb.). Az illetékes minisztérium, illetőleg a Helyi Ipar Igazgatóság köteles a kijelölési kérelemre legkésőbb nyolc napon belül írásban válaszolni.

26. § (1) Ha a megrendelő a szállítót szerződéstervezet készítésére szólítja fel, a szállító vállalat köteles a felhívás vételétől számított tizenöt nap alatt a szerződéstervezetet két példányban, aláírva a megrendelőnek megküldeni.

(2) A megrendelő a szerződéstervezet átvételtől számított tizenöt napon belül köteles az egyik szerződéspéldányt aláírva a szállítónak visszaküldeni.

(3) Ha a megrendelő a szerződéstervezettel nem ért egyet, véleményeltérési nyilatkozatot készít. A véleményeltérési nyilatkozatot a vállalat igazgatója, illetőleg a megrendelő állami szerv vezetője, vagy olyan személy írhatja alá, akinek írásbeli meghatalmazása van a szerződés megkötésére. A nyilatkozatot a szerződés visszaküldésére megszabott tizenöt napos határidő alatt kell a szállítónak megküldeni.

(4) A megrendelő a véleményeltérési nyilatkozat elküldésétől számított tizenöt napon belül köteles a szállítóval az ellentétekről tárgyalni. Ha a felek a megszabott tizenöt napos határidő alatt nem tudnak megállapodni, a vitát az illetékes döntőbizottság, illetőleg hatóság elé kell terjeszteni.

27. § (1) Szállítási szerződés jön létre, ha a szállító vállalat a hozzáintézett megrendelést egyező tartalommal igazolja.

(2) A szállító vállalat a hozzá érkezett megrendelésre - más jogszabályi rendelkezés hiányában - tizenöt napon belül köteles válaszolni.

(3) Egyedi szerződés tárgyát képező árura vonatkozó ajánlat alapján szállítási szerződés jön létre, ha a megrendelő a szállító vállalathoz az ajánlatnak megfelelő megrendelést intéz.

(4) Az ajánlati felhívásra a szállító vállalat köteles tizenöt napon belül írásbeli ajánlatot tenni. Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a felhívásra tett ajánlat a szállító vállalatot az elküldéstől számított tizenöt napig kötelezi.

(5) A megrendelésnek, az igazolásnak és az ajánlatnak tartalmaznia kell a jelen rendeletben meghatározott szerződési kellékeket.

(6) A szállító vállalat a felhívás nélkül tett ajánlatában kötelezettségét korlátozhatja vagy kizárhatja.

28. § (1) Ha a megrendelő nem ért egyet a szállítónak eltérő tartalmú rendelés igazolásával, annak átvételétől számított tizenöt napon belül köteles véleményeltérési nyilatkozatát a szállítónak megküldeni.

(2) Ha a szállító az ajánlattól eltérő megrendelést nem tudja elfogadni, annak átvételétől számított tizenöt napon belül véleményeltérésére vonatkozó nyilatkozatát köteles a megrendelőnek elküldeni.

(3) A megrendelő a véleményeltérési nyilatkozat elküldésétől, ha pedig azt a szállító küldte, annak átvételétől számított tizenöt nap alatt köteles a szállítóval a vitás kérdések rendezését megkísérelni.

(4) Ha a felek az erre megszabott tizenöt napos határidő alatt nem tudnak megállapodni, a vitát legkésőbb az annak rendezésére megállapított határidő utolsó napján az illetékes döntőbizottság, illetőleg a döntésre hivatott hatóság elé kell terjeszteni.

29. § (1) Ha a megrendelő a részére megküldött szerződéstervezetre vagy a szállító a megrendelésre a megszabott tizenöt napon belül nem nyilatkozik, a szerződést a tervezet, illetőleg a megrendelés szerint létrejöttnek kell tekinteni.

(2) Ha a megrendelő a szállító ajánlatától eltérő megrendelést tesz, vagy ha a szállító vállalat a megrendelést eltérő tartalommal igazolja és a szállító, illetőleg a megrendelő az eltérést a megszabott tizenöt napos határidőn belül véleményeltérési nyilatkozatban nem kifogásolja, a szerződést az eltérő tartalmú megrendelés illetőleg rendelésigazolás szerint megkötöttnek kell tekinteni.

(3) Ha az erre kötelezett a véleményeltérési nyilatkozatban meghatározott vitás kérdést nem terjeszti az illetékes döntőbizottság vagy a döntésre hivatott hatóság elé, a szerződést a másik fél által kívánt tartalommal megkötöttnek kell tekinteni.

(4) Azokban az esetekben, amelyekben a szállítási szerződés, a felek valamelyikének kifejezett hozzájáruló nyilatkozata nélkül jön létre, az a fél, amelyiknek ügyleti nyilatkozata a szerződés alapjául szolgált, a másik felet nyolc nap alatt értesíteni köteles a szerződés létrejöttéről. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a másik fél részére a válaszadásra, illetőleg a vita előterjesztésére megszabott határidő lejárt. Az értesítés elmulasztása esetében a szerződés hatályát veszti.

Jelentés a szerződés megkötéséről

30. § (1) Az állami vállalat igazgatója köteles a jelen rendeletben a szerződéskötésekre megállapított végső határidőktől számított tizenöt napon belül a vállalat szerint illetékes minisztériumnak jelenteni, hogy

a) melyek azok a tervszámok, amelyeknek teljesítését szerződésekkel hiánytalanul nem biztosította;

b) mi a szerződéskötés elmulasztásának oka;

c) mikor és milyen ügyszám alatt, melyik döntőbizottság előtt indított eljárást a szerződéskötés érdekében.

(2) A jelentés alapján a minisztérium köteles - a vétkes személy egyidejű felelősségre vonása mellett - intézkedni az elmulasztott szerződések megkötése iránt.

V. SZERZŐDÉSI VITÁK

31. § (1) A szállítási szerződés megkötésével vagy módosításával kapcsolatos vitákban az illetékes döntőbizottság, illetőleg a 207/1951. (XII. 8.) MT rendeletben meghatározott értékhatáron alul az illetékes polgári bíróság határoz. Ha a vita kizárólag tervszámok eltéréséből keletkezett, vagy csak a teljesítés idejére vonatkozik, a döntés iránti kérelmet a szállító vállalat szerint illetékes minisztérium iparági (szakmai) főosztályához, illetőleg a Helyi Ipar Igazgatóságához kell előterjeszteni.

(2) A szerződési vitát az a fél köteles előterjeszteni, amelyik a szerződés megkötését vagy módosítását kezdeményezte.

(3) A szállító vállalat a termelés megkezdését nem halaszthatja el, illetőleg a folytatását nem függesztheti fel a szerződési vita eldöntéséig, kivéve, ha az a minőségre, a választékra vagy a teljesítés idejére vonatkozik.

a) Tervszám eltérése

32. § (1) Ha a szállítási szerződés megkötését az akadályozza, hogy a megrendelő és a szállító tervszámai eltérnek, a szállító vállalat szerint illetékes minisztérium iparági (szakmai) főosztályától kell kérni a szállító vállalat tervszámának megfelelő módosítását.

(2) Ha a főosztály a tervmódosítást nem hajtja végre, köteles az eltérő tervszámok egyeztetése végett a megrendelő vállalat szerint illetékes minisztérium iparági (szakmai) főosztályához fordulni. Ha az egyeztetés eredményeként a tervszámokat nem hozzák összhangba, a vitát a megrendelő szerint illetékes főosztály előterjesztésére az Országos Tervhivatal dönti el. Az egyeztetés eredményéről, illetőleg a döntésről a megrendelő vállalat szerint illetékes minisztérium nyolc nap alatt mind a megrendelőt, mind a szállítót értesíti.

b) Határidő viták

33. § (1) Ha a felek a szállítási határidőben nem tudnak megállapodni, a határidő megállapítását a szállító vállalat szerint illetékes minisztérium iparági (szakmai) főosztályától, illetőleg, ha a szállító helyi ipari vállalat, vagy kisipari szövetkezet, a Helyi Ipar Igazgatóságától kell kérni.

(2) Belkereskedelmi vállalattal kötött egyedi szerződés (15. §) esetében, ha a belkereskedelmi vállalat a megrendelést a termelő vállalathoz változatlanul továbbítja, a határidő megállapítását a belkereskedelmi vállalat megrendelőjének a termelő vállalat szerint illetékes minisztérium iparági főosztályától, illetőleg a Helyi Ipar Igazgatóságától kell kérni. A belkereskedelmi vállalat a hozzá intézett felhívásra köteles megjelölni, hogy a szerződés tárgyát képező árut részére melyik termelő vállalat szállítja.

(3) A szállítási határidő megállapítása iránti kérelmet indokolni kell és meg kell jelölni a szerződés, illetőleg a megrendelés legfontosabb feltételeit (a mennyiséget, a minőséget, az ajánlott és a megállapítani kért szállítási határidőt, a megrendelés tárgyát jellemző műszaki adatokat stb.).

(4) A szállítási határidő megállapításáról az érdekelt feleket a kérelem vételétől számított tizenöt napon belül értesíteni kell. A határozatban pontosan meg kell jelölni a megállapított szállítási határidőt.

(5) Ha a megrendelő a minisztériumi főosztály, vagy a Helyi Ipar Igazgatósága által megállapított határidőt nem fogadja el, döntés végett - illetékes minisztériumának engedélyével - a határidő megállapítására vonatkozó értesítés vételétől számított tizenöt napon belül az Országos Tervhivatalhoz fordulhat.

c) Sorolási viták

34. § (1) A szállító vállalat szerint illetékes minisztérium iparági (szakmai) főosztálya, vagy a Helyi Ipar Igazgatósága a kérelemben megjelölt szállítási határidőt elkerülhetetlen szükség esetében egyéb szállítási szerződésekkel már lekötött határidők terhére is megállapíthatja (sorolás), ha ehhez a hátrább sorolni kívánt megrendelők főfelügyeleti hatósága hozzájárul.

(2) Ha a sorolás kérdésében a főfelügyeleti hatóságok megállapodni nem tudnak, a vitát a sorolást végző hatóság előterjesztésére az Országos Tervhivatal dönti el.

35. § A sorolásra vonatkozó határozatban meg kell jelölni az előnyösen sorolt megrendelést és a megállapított szállítási határidőt, valamint a hátrább sorolt megrendeléseket és az azokra vonatkozó új szállítási határidőket. A határozatról a szállítót és a sorolással érintett megrendelőket írásban kell értesíteni.

VI. A SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

36. § A szállítási szerződésben foglalt megállapodásnak azt a részét, amely hatósági rendelkezésen vagy döntőbizottsági határozaton alapul, csak az illető hatóság vagy döntőbizottság engedélyével szabad módosítani.

37. § A szállítási szerződés olyan módosításához, amely eltér a szakmai szállítási feltételektől, a Központi Döntőbizottság hozzájárulása szükséges, kivéve, ha mind a megrendelő, mind a szállító vállalat ugyanannak a minisztériumnak a főfelügyelete alá tartozik, ebben az esetben a módosításhoz a főfelügyeletet gyakorló minisztérium mellett szervezett döntőbizottság hozzájárulására van szükség.

38. § A minisztérium a tröszt, a központ és az egyesülés az irányítása alá tartozó vállalat szállítási szerződésének teljesítésére más vállalatot is kijelölhet, ha ezáltal a szerződés a másik félre nem válik terhesebbé.

Tervmódosítás

39. § (1) Ha az illetékes hatóság a tervet módosítja, az eredeti terv alapján megkötött szállítási szerződéseket is megfelelően módosítani kell.

(2) Ha a jóváhagyott negyedéves operatív terv nem egyezik a jóváhagyott éves terv negyedévi bontásával, a jóváhagyott éves terv alapján megkötött szállítási szerződéseket annyiban kell módosítani, amennyiben a negyedéves operatív terv eltér az éves terv negyedévi bontásától.

(3) A havi operatív terv alapján a szállítási szerződéseket módosítani nem lehet.

(4) A szerződések módosítását a terv módosítására vonatkozó határozat, illetőleg az eltérő negyedéves operatív terv jóváhagyására vonatkozó értesítés vételétől számított öt napon belül kell végrehajtani.

Szakosítás

40. § (1) Szakosítás (profilozás) esetében a szakosított és a kijelölt vállalat az elrendeléstől számított tizenöt napon belül köteles a szakosított vállalat szállítási szerződéseit megvizsgálni és közösen meghatározni azokat a szerződéseket, amelyeket már a kijelölt vállalat teljesít (szállít vagy átvesz).

(2) A kijelölt vállalat a szállítási kötelezettségek átvállalásáról, illetőleg a megrendelések átvételéről a másik szerződő felet - a szállítási szerződések megvizsgálására megállapított határidő lejártától számított - tizenöt nap alatt írásban értesíteni tartozik. Ha a kijelölt vállalat az átvételre kerülő szerződést az eredeti tartalma szerint nem tudja teljesíteni, az erről szóló közlésében meg kell jelölnie a szerződés kívánt módosítását is. Ha a kijelölt vállalat a szerződés módosításához nem kap kifejezett elfogadó nyilatkozatot, a vitát az értesítés elküldésétől számított további tizenöt nap alatt az illetékes döntőbizottság elé terjesztheti, ellenkező esetben a szerződés változatlan tartalommal érvényben marad.

A határidő meghosszabbítása

41. § (1) A szállítási szerződésben megállapított teljesítési határidőket a felek a határidő lejárta előtt írásbeli megállapodással egyízben kötbérmentesen meghosszabbíthatják.

(2) Beruházás megvalósítására irányuló szerződésben megállapított teljesítési határidőt a felek a határidő lejárta előtt írásbeli megállapodással egyízben kötbérmentesen csak abban az esetben hosszabbíthatják meg, ha ez a beruházás befejezésének véghatáridejét nem érinti. Ilyen esetben is meg lehet hosszabbítani a teljesítési határidőt, ha ehhez országos jelentőségű (I) beruházásnál az Országos Tervhivatal, jelentős (II) beruházás tekintetében az illetékes minisztérium, illetőleg helyi jelentőségű (III) beruházás esetében a megyei (budapesti városi) tanács előzetesen hozzájárul.

(3) Ha a szállítási határidő meghosszabbítása esetében a szállító a meghosszabbított határidőben sem teljesít, a kötbér az eredeti határidőtől jár.

A mennyiség, minőség és választék módosítása

42. § (1) A szállítási szerződések a mennyiségre, a minőségre vagy a választékra vonatkozó rendelkezéseit a felek a teljesítésre megszabott határidő letelte előtt írásbafoglalt megállapodással megváltoztathatják, ha ez a módosítás a jóváhagyott tervüket nem érinti.

(2) A beruházásra irányuló szállítási szerződést a felek engedély nélkül csak abban az esetben módosíthatják, ha ez a változás a beruházási cél megvalósítását nem akadályozza és nem jár az éves beruházási terv hitelkeretének túllépésével és az áru összetételének megváltoztatásával.

Elállás a szerződéstől

43. § (1) A döntőbizottság hozzájárulásával a szállítási szerződéstől bármelyik fél elállhat.

(2) Az a fél, amelyik a szerződéstől elállni kíván, köteles az arra okot adó körülmény tudomására jutásától számított három napon belül a másik felet az elállás okának megjelölésével írásban értesíteni.

44. § A megrendelő és a szállító teljesítési határidő lejárta előtt írásba foglalt megállapodással a döntőbizottság hozzájárulása nélkül is kötbérmentesen elállhatnak a szállítási szerződéstől, ha az elállás egyik fél tervének teljesítését sem akadályozza.

45. § (1) A fél a szerződéstől a döntőbizottság hozzájárulása nélkül - a kötbérigény érvényesítése mellett - egyoldalúan elállhat a következő esetekben:

a) a megrendelő elállhat, ha a szállító a szerződésben meghatározott időben való teljesítést elmulasztotta, egyszersmind a szolgáltatás a megrendelő részére érdekét vesztette amiatt, mert a szerződés megkötésével elérni kívánt cél a késedelem folytán már nem valósítható meg, valamint ha a szállított áru a rendeltetésszerű használatra, illetőleg a szerződési célra teljesen alkalmatlan;

b) a szállító elállhat, ha a megrendelő romlandó áru átvételével késik és ez az áru rendeltetésszerű használatát veszélyezteti. Az egyoldalú elállás jogának gyakorlásához azonban ebben az esetben az szükséges, hogy a szállító a megrendelőt - amennyiben az áru természete ezt megengedi - megfelelő határidő megjelölésével felhívja az utólagos átvételre.

(2) Ha az egyoldalú elállással felbontott szerződéshez kapcsolódó további szerződések teljesítése a felbontás folytán lehetetlenné válik, az egyoldalú elállásra jogosított felet ezekre nézve is döntőbizottsági hozzájárulás nélkül illeti meg az egyoldalú elállás joga. Az ilyen elállás kötbérmentes de a felbontott szerződésekből eredő kártérítési igényeket nem érinti.

(3) Ha az illetékes hatóság a tervet módosítja és emiatt a szállítási szerződés teljesítése lehetetlené válik, mind a megrendelő, mind pedig a szállító vállalat a döntőbizottság hozzájárulása nélkül elállhat a szerződéstől, vagy annak módosítását kívánhatja.

(4) A szerződéstől elállni kívánó fél az egyoldalú elállásra jogosító körülményt a másik fél kívánságára igazolni köteles.

VII. TELJESÍTÉS

46. § A szállítási szerződéseket tartalmuknak megfelelően mennyiség, minőség és választék szerint szerződésben megszabott időben kell teljesíteni.

47. § (1) A szállító - ellenkező szakmai szállítási feltétel vagy megállapodás hiányában - köteles a megrendelőt a szándékolt szállítás vagy átadás idejéről legalább három nappal megelőzően értesíteni.

(2) Nincs szükség külön értesítésre, ha a szállító a szerződésben megállapított határnapon vagy a határidő utolsó napján teljesít, továbbá, ha a megrendelő átvételi megbízottja rendszeres időközökben a szállító telepén tartózkodik.

(3) Ha a szakmai szállítási feltétel vagy a szerződés szerint a megrendelő a szállító telepén köteles az árut átvenni, - ellenkező megállapodás hiányában - az áru átadására vonatkozó értesítés vételétől számított három napon belül kell az átvételt megkezdeni és folyamatosan befejezni. Ha a megrendelő az árut a szállító telepén nem veszi át vagy arról nem rendelkezik, a szállító az árut választása szerint akár a megrendelő címére és költségére feladhatja, akár terhére és veszélyére - az átvételi késedelmi kötbér érvényesítése mellett - tárolhatja.

Előszállítás

48. § (1) Ha a szerződés a teljesítésre meghatározott napot jelöl ki, ezt megelőző időben a szállító csak akkor teljesíthet, ha errenézve a megrendelővel megállapodott.

(2) A határidő letelte vagy a megállapított határnap előtt történő teljesítés esetében kamattérítést, illetőleg kamatlevonást igényelni csak abban az esetben lehet, ha ezt jogszabály rendeli vagy a szerződésben külön ki volt kötve.

Csomagolás és mérlegelés

49. § (1) Más megállapodás, vagy eltérő szakmai szállítási feltétel, illetőleg más szakmai szokás hiányában a szállító vállalat az árut csomagolva és egyszersmind mérlegelve köteles szállítani (tárázott áru). A csomagolásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy az áru épségét a szállítás tartama alatt megóvja.

(2) A csomagolt és egyszersmind mérlegelt áru göngyölegére sorszámmal ellátott feliratot (címkét) kell erősíteni, amely a szállító vállalat elnevezését, a bruttó és tara súlyt, a mérhető áruk nettó súlyát, darabárunál a darabszámot, az áru megnevezését vagy a cikkelem számot és a csomagoló nevét tartalmazza. A számlában és a kísérőjegyzékben a csomagolási címkék sorszámát is fel kell tüntetni.

(3) Más árhatósági rendelkezés vagy megállapodás hiányában a csomagolás és mérlegelés költsége a szállító vállalatot terheli.

Helyi- és helyközi szállítás

50. § (1) Helyi a szállítás, ha a szállító a szerződést abban a helységben (városban vagy községben) köteles teljesíteni, ahol a telephelye van.

(2) Helyközi a szállítás, ha a szállítónak az árut más helységbe kell küldenie.

(3) A szállító az átadással teljesít.

Átadás

51. § (1) Helyi szállítás esetében az árut a szállító vállalat telepén kell átadni.

(2) Helyközi szállítás esetében az átadás helye:

a) a feladó állomás, ha az árut fuvarozó vállalat útján vasúton, vagy vízen fuvarozzák,

b) a szállító vállalat telepe, ha az árut a fuvarozó vállalat útján más eszközzel fuvarozzák;

c) a megrendelő vállalat telepe, ha az árut a szállító vállalat saját eszközeivel fuvarozza.

(3) Az átadással a kárveszély és az áru hasznai a megrendelőre szállnak át.

Mennyiségi átvétel

52. § (1) Helyi szállítás esetében az áru mennyiségi átvétele a szállító vállalat telepén történik. A csomagolt és egyszersmind mérlegelt árut azonban a szállító telepén csak a bruttó súly és a csomagolási egységek száma szerint kell átvenni, míg a nettó súly és az árudarabok szerint az átvétel a megrendelő telepén történik.

(2) Helyközi szállítás esetében:

a) ha az árut vasúton vagy vízen fuvarozzák, a csomagolt és egyszersmind mérlegelt áruk mennyiségi átvétele, a bruttó súly és az árudarabok mennyisége szerint a rendeltetési állomáson, nettó súly és a göngyölegben lévő áruegységek mennyisége szerint a megrendelő telepén,

egyéb áruk mennyiségi átvétele pedig a rendeltetési állomáson történik;

b) ha az árut nem vasúton, vagy vízen fuvarozzák, a mennyiségi átvétel helye a megrendelő telepe.

Minőségi átvétel

53. § (1) Helyi szállítás esetében:

a) a csomagolt és egyszersmind mérlegelt áru minőségi átvétele a megrendelő telepén,

b) egyéb áruk minőségi átvétele a szállító telepén történik.

(2) Helyközi szállítás esetében a minőségi átvétel helye a megrendelő telepe.

Az átvétel ideje

54. § (1) A csomagolt és egyszersmind mérlegelt árut a nettó súly és a göngyölegen belüli árudarabok száma, valamint a minőség szempontjából legkésőbb nyolc napon belül kell az átvevő telepén megvizsgálni. Ez a határidő helyi szállítás esetében a szállító telepén történt átvételtől, helyközi szállítás esetében pedig az árunak a rendeltetési állomásra való megérkezésétől, illetőleg a fuvarozótól való átvételtől kezdődik. Ha a minőségi átvétel huzamosabb időt vesz igénybe, azt folyamatosan kell végezni és késedelem nélkül befejezni.

(2) A megrendelő, az árut hozzáérkezésétől számított három napon belül, kicsomagolás nélkül tovább irányíthatja.

Eltérő megállapodások

55. § Az átadás és átvétel helyére és idejére vonatkozólag a szakmai szállítási feltételek vagy az egyes szerződések eltérően is rendelkezhetnek.

Számlázás és fizetés

56. § Állami szerv vagy állami vállalat szállítási szerződés alapján előleget nem adhat. A szállító vállalat a teljesítés időpontjában érvényes hatósági áron köteles számlázni. A számlázás idejéről és a számla érvényesítésének módjáról, valamint a részletekről jogszabály rendelkezik.

VIII. A NEM SZERZŐDÉSSZERŰ TELJESÍTÉS

57. § Ha a szerződő felek valamelyike előreláthatólag nem tud szerződésszerűen teljesíteni, tartozik a másik felet az akadály felmerülése után annak megjelölésével haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül értesíteni. Ha az akadály késedelmet okoz, a késedelem valószínű időtartamát is meg kell jelölni. Az értesítési kötelességet elmulasztó fél kötbérfizetési kötelezettségének beállta esetében vétlenségére nem hivatkozhatik.

58. § (1) Szállítási, átvételi vagy adatszolgáltatási és közbenső intézkedéssel kapcsolatos késedelem, illetőleg minőségileg hiányos, valamint nem megfelelő választékú áru szállítása, továbbá a szállítási szerződés kötbérrel biztosított egyéb rendelkezéseinek megszegése, végül az ügylet meghiúsulása esetében a vétkes fél köteles kötbért fizetni.

(2) A kötbér összegét a döntőbizottság indokolt esetben mérsékelheti, vétlenség megállapítása esetében pedig kiszabását mellőzheti.

(3) Vétlennek kell tekinteni azt a szerződő felet, amelyik bizonyítja, hogy a szerződés hiánytalan teljesítése, valamint az akadály megelőzése, illetőleg a kár enyhítése végett a jogszabályok korlátain belül minden intézkedést megtett.

(4) A nem szerződésszerű teljesítés elfogadása a kötbérfizetési kötelezettséget nem érinti.

(5) A szerződő fél kötbérfizetési kötelezettsége alól mentesítést vagy a kötbér mérséklését nem igényelheti azon a címen, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségének egyrészét túlteljesítette.

(6) Hibás minőségű áru szállítása esetén a minőségi kötbért még abban az esetben is meg kell fizetni, ha a vétkes szállító az árut kicseréli vagy kijavítja.

59. § (1) A fővállalkozót nem szerződésszerű teljesítésének következményei alól nem mentesíti az, hogy az alvállalkozó nem szerződésszerűen teljesített. Az alvállalkozó szerződésszegése esetében a fővállalkozó a vétlenségére csak akkor hivatkozhatik, ha kötbérigényét az alvállalkozóval szemben kellő időben érvényesítette.

(2) Ha az alvállalkozót a nem szerződésszerű teljesítésben vétkesség terheli, a fővállalkozó az alvállalkozótól kártérítés címén annak a különbözetnek megtérítését is követelheti, amennyivel a fővállalkozó által a megrendelőnek fizetett kötbér összege meghaladja az alvállalkozó által a fővállalkozónak fizetett kötbér összegét.

(3) Ha a döntőbizottság megállapítja, hogy az alvállalkozót vétkesség nem terheli, a fővállalkozó is mentesül annak a kötbérnek a megfizetése alól, amelyre egyébként kizárólag az alvállalkozó nem szerződésszerű teljesítése szolgáltatott volna okot.

(4) Ha a fővállalkozó kötbérigényét az alvállalkozóval szemben kellő időben érvényesítette, az alvállalkozó közvetlenül a megrendelő javára marasztalható kötbérben, feltéve, hogy a felek az alvállalkozói szerződést a jelen rendeletnek megfelelően kötötték (16. §) és a nem szerződésszerű teljesítés kizárólag az alvállalkozó hibájából következett be.

60. § (1) Állami vállalatok a szállítási szerződésekből származó kötbérköveteléseiket, illetőleg tartozásaikat külön gyüjtőszámlán, tételenként kötelesek nyilvántartani.

(2) Kötbérköveteléssel szemben beszámításnak helye nincs.

Késedelmi kamat

61. § (1) Az a szerződő fél, amelyik fizetési késedelembe esik, illetőleg fizetési kötelezettségének beálltát alaptalannak bizonyult kifogással vagy más módon késlelteti, a fizetési késedelem idejére a tartozás összege után számított napi egy ezrelék késedelmi kamatot köteles a másik félnek fizetni.

(2) Arra az időre, amelyre a fél az átvételi késedelem esetére meghatározott kötbért fizeti, a másik félnek késedelmi kamat nem jár.

Kártérítés

62. § (1) Az a szerződő fél, amelyik a másiknak kárt okoz, ezt megtéríteni köteles még abban az esetben is, ha a kár előidézésében vétkesség nem terheli. Mentesül a kártérítési kötelezettség alól a szerződő fél, ha bizonyítja, hogy a kárt erőhatalom, harmadik személy elháríthatatlan cselekménye, vagy maga a károsult okozta. A döntőbizottság a kártérítés összegét vétlenség esetében mérsékelheti, ha a kártérítés teljes összegének megfizetése a kötelezett félre rendkívüli méltánytalansággal járna.

(2) A nem szerződésszerű teljesítés folytán kárt szenvedett fél kártérítés címén a kár összegének csak azt a részét igényelheti, amely a másik féltől kapott kötbér összegét meghaladja.

A nem szerződésszerű teljesítésből eredő igények érvényesítése

63. § (1) A kötbér-, a kamat-, illetőleg a kárigényről a fizetésre kötelezett felet az alapul szolgáló ok megjelölésével - ha már jogszabály az adott esetre rövidebb határidőt nem állapít meg - nyolc nap alatt írásban kell értesíteni. A határidő számításának kezdete:

a) késedelem esetében a teljesítésre megszabott határnap vagy határidő lejárta;

b) egyéb nem szerződésszerű teljesítés esetében az átadás, illetőleg átvétel, ha pedig a minőségi átvétel huzamosabb időt vesz igénybe, a folyamatos átvételre szükséges idő eltelte;

c) rejtett hiba esetében annak felfedése, legkésőbben azonban az az időpont, amikor a rendeltetésszerű használat mellett a rejtett hiba felfedezhető volt;

d) meghiúsulás esetében az az idő, amikor a jogosított a meghiúsulás tényéről tudomást szerzett.

(2) A kötelezett fél - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - az értesítés kézhezvételétől számított nyolc nap alatt köteles az igénybejelentésre írásban válaszolni és szállítási késedelem esetében egyidejűleg szállítási póthatáridőt felajánlani.

(3) A Magyar Nemzeti Bank egyszámlarendjébe kapcsolt vállalatok egymásközti viszonyában a jogosított a kötelezett által elismert igényt nyolc napon belül beszedési megbízás útján köteles érvényesíteni. Ha a felek valamelyik nincs bekapcsolva az egyszámlarendbe, a kötelezett az elismert igény alapján a fizetést nyolc nap alatt tartozik teljesíteni. Ha az elismerés idejéig a szállító nem teljesít, a kötbérigényt csak a teljesítéstől számított nyolc nap alatt kell érvényesíteni, illetőleg a kötbért megfizetni. A teljesítésre való tekintet nélkül meg kell fizetni a kötbért akkor, ha a kötbér az érvényesíthető legmagasabb mértéket elérte.

(4) Ha a kötelezett az igényt nem ismeri el, azt a jogosított a válaszadásra megszabott határidő lejártától, illetőleg az igény megtagadásától számított nyolc nap alatt köteles az illetékes döntőbizottság előtt érvényesíteni. Szállítási késedelem esetében, ha a szállító a kötbérigényt elismerte, azonban póthatáridőt nem ajánlott fel, vagy a felajánlott póthatáridő nem megfelelő, a megrendelő a válaszadásra megszabott határidő lejártától, illetőleg az igény megtagadásától számított nyolc nap alatt köteles a póthatáridő megállapítása iránt - a határidő-vitákra (33. §) megállapított szabályok szerint - a szállító vállalat szerint illetékes minisztérium iparági főosztályához, illetőleg a Helyi Ipar Igazgatóságához fordulni.

(5) A folyamatosan, több részletben teljesítendő szerződésből származó igényeket tervnegyedévenként csak együttesen az utolsó szállítási határidő letelte után lehet az illetékes döntőbizottságnál érvényesíteni.

(6) Ha a kötelezett fél a szerződésben megjelölt határidőben nem teljesít és a kötbérigény elismerése mellett póthatáridőt ajánl fel, a kötbért az eredeti határidőtől, a póthatáridőig, - illetőleg korábbi szállítás esetében annak napjáig - terjedő időszakra köteles megfizetni. Ha a kötelezett a póthatáridőben sem teljesít, kötbérfizetési kötelezettsége a póthatáridő elteltével újra kezdődik.

(7) A jogosított fél a háromszáz forintot el nem érő igényt nem köteles keresettel érvényesíteni, ilyen esetben is irányadók azonban a szállítási póthatáridő felajánlására vonatkozó rendelkezések.

(8) A kötbér-, illetőleg késedelmi kamatigények közlésére, illetőleg érvényesítésére megszabott határidők elmulasztásának jogvesztő hatálya nincs.

64. § A vállalat igazgatója köteles felügyeleti hatóságának negyedévenként a kifizetett kötbérek összegéről, okáról és a felelős személyekről részletes jelentést tenni.

Mennyiségi és minőségi hiány

65. § Csomagolt és egyszersmind mérlegelt árunak az átvevő telepén megállapított nettó súlyhiányáért a szállító csak abban az esetben felelős, ha az áru bruttó súlya, illetőleg darabszáma egyezik azzal a bruttó súllyal, illetőleg darabszámmal, amelyet helyi szállítás esetében a szállító telepén, helyközi szállítás esetében a rendeltetési állomáson megállapítottak, - nem vasúti vagy nem vízi úton történő fuvarozásnál pedig az átvételi elismervényen igazoltak.

66. § (1) Vasúton vagy vizen fuvarozott olyan árusúlyhiányáért, amely csomagolva és egyszersmind mérlegelve nincs, a szállító csak az esetben felel, ha az átvevő a hiányt és azt, hogy a szállítmány kifogástalan szállítóeszközökön érkezett, a rendeltetési állomás, közegei által felvett tényálladéki jegyzőkönyvvel bizonyítja.

(2) Ha a tényálladéki jegyzőkönyv szerint a szállítmány sérült, vagy a bruttó súly, illetőleg az árudarabok mennyisége eltér a felvételi vasút vagy hajóállomás által igazolt, illetőleg a szállító részéről megjelölt súlytól, vagy mennyiségtől, az átvevő köteles igényét a fuvarozóval szemben érvényesíteni és erről a szállítót értesíteni.

(3) Tényálladéki jegyzőkönyv felvételének elmulasztása esetében az átvevő nem követelheti a szállítótól azoknak a károknak a megtérítését, amelyeket a jegyzőkönyv alapján a fuvarozóval szemben érvényesíthetett volna.

67. § Helyközi szállítás esetében, ha az áru fuvarozása nem vasúton, vagy nem vízi úton történik, a bruttó súly és darabáru hiányáról, valamint a külsőleg felismerhető hibákról, törésekről és rongálásokról, a fuvarozó képviselőjének jelenlétében azonnal jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egyik példányát az átvételi elismervényhez kell csatolni. A jegyzőkönyv felvételét az átvevő köteles feljegyezni az átvételi elismervényre. A jegyzőkönyv egyik példányát a megtérítési igényre vonatkozó értesítéssel együtt, ajánlott levélben, vagy átvételi elismervény mellett, három napon belül kell megküldeni a szállítónak. Ha az átvevő a fuvardíjat minden észrevétel nélkül kifizeti, a fuvarozóval szemben egyáltalán, a szállítóval szemben pedig a bruttó súlyhiány miatt igényt nem érvényesíthet.

68. § (1) Az átvevőt az áru minőségi hiányossága esetében a kötbér és kártérítés igényén felül választása szerint a következő jogok egyike illeti:

a) a hibás áru kijavítását, illetőleg az áru kicserélését követelheti;

b) az árut a szállító költségére kijavíthatja;

c) az áru átvétele mellett megfelelő árengedményt követelhet;

d) a gyorsan romló árut eladhatja.

(2) Az átvevő az árut a szállító költségére abban az esetben javíthatja ki, ha a hiba kisebb jelentőségű, vagy ha a szállító a javítást az átvevő által kívánt határidőre nem vállalja.

(3) Ha az áru a rendeltetésszerű használatra, illetőleg a szerződési célra teljesen alkalmatlan, a megrendelő az áru átvételét meg is tagadhatja és a szállító rendelkezésre bocsátása mellett a kötbér és kárigényének érvényesítésével a szerződéstől elállhat.

69. § (1) Az árunak olyan hiányosságáról, amelyet a kellő gondossággal végrehajtott vizsgálat mellett az átvételkor felismerni nem lehetett (rejtett hiba), az átvevő a szállítót a felfedezéstől számított nyolc napon belül értesíteni köteles.

(2) Ha az átvételtől számítva hat hónap telt el anélkül, hogy az átvevő az árut kifogásolta volna, rejtett hiba miatt sem lehet a szállítóval szemben igényt érvényesíteni.

70. § (1) Az átvevő telepén megállapított súlyhiányról vagy minőségi kifogásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv felvételéhez a szállítót meg kell hívni.

(2) Ha a szállító a hiányok miatt alvállalkozójával szemben kíván igényt érvényesítni, a kifogásokról, valamint a jegyzőkönyv felvételének helyéről és idejéről az alvállalkozót kellő időben értesíteni köteles.

71. § Az átirányított szállítmány (54. §) átvevője kifogásait az átirányítóval szemben köteles érvényesíteni. Az átirányító a kifogásokat azonnal köteles a szállítóhoz továbbítani.

IX. A SZERZŐDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA

72. § (1) Az állami szervek és a vállalatok kötelesek megrendelői és szállítói minőségben kötött szállítási szerződéseikről külön-külön nyilvántartást vezetni.

(2) A nyilvántartásnak a szerződő felek nevén és telephelyén kívül tartalmaznia kell a szerződés keltét, tárgyát, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékét, a teljesítési határidőket, valamint az adatközlésre és a közbenső intézkedésre megállapított határidőket, a határidő módosításokra vonatkozó adatokat, a tényleges teljesítés idejét, a hiányos minőségű vagy választékú áru értékét, a kötbérigény közlésének és elismerésének idejét, a vállalat által vagy a vállalat ellen indított döntőbizottsági eljárás ügyszámát, a bevételezett és a kifizetett kötbérek összegét.

(3) A döntőbizottság a nyilvántartásokat megtekintheti, illetőleg vezetésüket ellenőrizheti.

73. § (1) A minisztériumi szerződésekről a minisztériumok és főosztályok a szerződés tárgyául szolgáló cikkek (cikkcsoportok, cikkelemek) szerint kötelesek nyilvántartásokat vezetni, aszerint elkülönítve, hogy a minisztériumi szerződés alapján az irányításuk alá tartozó állami szervek és vállalatok az általános vagy közvetlen szerződéseket szállítói vagy megrendelői minőségben kötik.

(2) A minisztériumi szerződés nyilvántartás tartalmazza a cikk (cikkcsoport, cikkelem) megjelölését, mennyiségét, továbbá, hogy milyen mennyiség és ütemezés szerint kötelesek a szerződésben megjelölt szállítók és megrendelők az általános és közvetlen szerződéseket megkötni. A nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy a szállítók és megrendelők a közvetlen szerződéseket mikor, milyen mennyiségre és milyen ütemezéssel kötötték meg.

X. BESZERZÉS A KISIPAROSTÓL

74. § (1) Az állami szervek és az állami vállalatok ötezer forintot meg nem haladó értékű árut kisiparostól is beszerezhetnek, illetőleg ilyen értékű javítási munkát kisiparossal is végeztethetnek, ha a megrendelést helybeli állami vállalat vagy kisipari szövetkezet a szükséges határidőre nem vállalja.

(2) A megrendelő szerint illetékes minisztérium meghatározott áruknak kisiparostól való beszerzésére, illetőleg meghatározott munkálatoknak kisiparossal való végeztetésére ötezer forint értéken felül engedélyt adhat.

75. § Ha a szállító nem állami vállalat vagy kisipari szövetkezet, a megrendelő az általános szakmai szokásoknak megfelelően jótállási biztosítékot követelhet. Ilyen esetben a vállalati összegnek két és fél százalékát lehet visszatartani a jótállási határidő leteltéig. Olyan szállítóval szemben, aki a jogszabályokban meghatározott biztosítékot (betétkönyvet, kezességi nyilatkozatot, vagy államadóssági kölcsönkötvényt) letette, biztosíték címén visszatartásnak nincs helye.

76. § (1) Ha a megrendelő állami szerv vagy állami vállalat, a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagot bocsát a szállító kisiparos rendelkezésére, ezt a szerződés teljesítésének idejéig, a szállító saját költségén a megrendelő javára tűzkár, betörés és lopás esetére biztosítani köteles.

(2) A feldolgozásra átvett anyagnak a megrendelő által megszabott céltól eltérő felhasználása a sikkasztásra vonatkozó szabályok szerint büntetés alá esik.

XI. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

77. § A jelen rendeletben meghatározott nyilatkozatokat és értesítéseket a szállítási szerződésben résztvevő feleknek írásban, átvételi elismervény mellett vagy ajánlott levélben kell megtenni.

78. § (1) A jelen rendeletben foglalt szabályok megszegőivel szemben, - amennyiben a cselekmény vagy mulasztás büntető vagy fegyelmi eljárás megindítását nem teszi szükségessé - háromezer forintig terjedhető bírság kiszabásának van helye.

(2) A bírság alkalmazásának indokoltságát és összegszerűségét a döntőbizottság is megállapíthatja. A döntőbizottság a bírságnak vétkes személlyel vagy személyekkel szemben történő kiszabása végett az illetékes minisztériumot keresi meg.

79. § (1) A jelen rendeletet az anyaggazdálkodás körébe vont árukkal kapcsolatos szerződésekre annyiban kell alkalmazni, amennyiben az anyaggazdálkodásra vonatkozó rendeletekből más nem következik.

(2) A magas- és mélyépítkezések tervezésére és kivitelezésére kötött szerződésekre ezt a rendeletet annyiban kell alkalmazni, amennyiben az ezekre a szerződésekre vonatkozó jogszabályok másképp nem rendelkeznek.

80. § (1) A jelen rendelet az 1952. évi január 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit azokra a korábban megkötött szállítási szerződésekre is alkalmazni kell, amelyeknél a teljesítés a jelen rendelet hatálybalépése napjáig még nem történt meg.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik a szállítási szerződésekről szóló 4226/1949. (IX. 6.) MT rendelet, valamint az ennek módosítása tárgyában kibocsátott 4336/1949. (XII. 1.) MT rendelet és 95/1950. (III. 31.) MT rendelet, továbbá a közületi beszerzések újabb szabályozásáról szóló 164/1950. (VI. 14.) MT rendelet, valamint a szállítási határidők megállapításáról szóló 16500/1950. OT körrendelet (Tervgazdasági Értesítő, 1950. december 23.), az áru átadásának, átvételének is a hiányok megállapításának rendjére vonatkozó 108900/1951. OT rendeletnek (Tervgazdasági Értesítő 1951. július 18.) mindazok a rendelkezései, amelyek a jelen rendeletben foglalt szabályoktól eltérnek.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke