94/1951. (IV. 17.) MT rendelet

a vagyonelkobzással kapcsolatos eljárás újabb szabályozásáról

(Közigazgatási rendszám: 5.600.)

1. §

A rendelet hatálya

A jelen rendelet hatálya mind az ország területéről a fennálló törvényes rendelkezések megszegésével eltávozott személyek (a továbbiakban: jogellenesen külföldre távozottak) vagyonának minisztertanácsi határozaton alapuló elkobzására, mind a bírói ítélettel bármilyen okból megállapított vagyonelkobzásra, illetőleg az említett vagyonelkobzásokkal kapcsolatos eljárásra (zár alá vétel stb.) terjed ki.

2. §

A zár alá vétel elrendelése az államügyészség (katonai ügyészség) által

2. § (1) Ha alaposan lehet tartani attól, hogy az, akit vagyonelkobzással is büntethető bűncselekmény nyomatékos gyanúja terhel, vagyonának vagy egyes vagyontárgyainak elidegenítése vagy elrejtése által a vagyonelkobzás foganatosítását meghiúsítja, az államügyészség (katonai ügyészség) bűnügyi zárlat, illetőleg biztosítási végrehajtás mellőzésével elrendeli a gyanúsított ingó- és ingatlan vagyonának zár alá vételét. Ennek az intézkedésnek a bűnvádi eljárás jogerős befejezéséig az eljárás bármely szakában helye van.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni a gyanúsított vagyona tekintetében az esetben is, ha attól lehet alaposan tartani, hogy a vagyonelkobzás foganatosítását nem a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy, hanem a vagyontárgyak elidegenítése vagy elrejtése által más hiúsítja meg.

(3) Az államügyészség (katonai ügyészség) a zár alá vett vagyon hozadékának azt a részét, amely a gyanúsított tartásra jogosított hozzátartozóinak létfenntartásához szükséges, számukra a zár alá vétel ideje alatt folyósíttathatja, illetőleg az említett hozzátartozók létfenntartása érdekében a vagyon megfelelő részének zár alá vételét mellőzheti.

(4) Az államügyészség (katonai ügyészség) a zár alá vételt elrendelő határozatát foganatosítás végett haladéktalanul közli annak a megyei (budapesti városi) tanácsnak végrehajtóbizottságával (a továbbiakban: végrehajtóbizottság), amelynek működési területén a gyanúsítottnak feltehetően vagyona van. A katonai ügyészség a 4. § (2) bekezdése esetében a honvédelmi miniszter intézkedése szerint jár el.

3. §

A zár alá vétel elrendelése a végrehajtóbizottság által

(1) A jogellenesen külföldre távozásról szóló rendőrhatósági értesítés (93/1951. (IV. 17.) MT rendelet] alapján a vagyon zár alá vételét a végrehajtóbizottság rendeli el.

(2) Az (1) bekezdés alapján zár alá vett vagyontárgyak esetében a 2. § (3) bekezdésében említett jogkört a zár alá vétellel érintett személy utolsó lakóhelye szerint illetékes végrehajtóbizottság gyakorolja.

4. §

A zár alá vételt és a vagyonelkobzást foganatosító hatóság

(1) A zár alá vételt és a vagyonelkobzást a végrehajtóbizottság foganatosítja.

(2) A katonai büntetőbíráskodás körében az ügyészség illetőleg a bíróság vezetőjének felterjesztésére a honvédelmi miniszter indokolt esetben a zár alá vétel és a vagyonelkobzás foganatosítása iránt az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően is intézkedhetik.

5. §

A vagyontárgyak zár alá vétele

(1) Az ingóságokat - a (2) bekezdésben felsoroltak kivételével - a végrehajtóbizottság leltározás után a zár alá vétellel érintett személy, illetőleg hozzátartozója őrizetében hagyja, vagy szoros zár alá veszi. Szoros zár alkalmazása esetén a lepecsételt helyiséget egyéb célra (pl. lakás céljára) igénybevenni nem lehet.

(2) Nemes fémet, ékszert, egyéb drágaságot, külföldi fizetési eszközt, értékpapírt és készpénzt leltár kíséretében letétbe kell helyezni.

(3) Ingatlanok zár alá vétele telekkönyvi feljegyzés útján történik. A zár alá vétel telekkönyvi feljegyzésének mind az államügyészség (katonai Ügyészség), mind a végrehajtóbizottság megkeresésére helye van. A zár alá vétel telekkönyvi feljegyzésének ugyanaz a hatálya, mint a végrehajtási zárlatnak (1881: LX. tv. 241. §).

6. §

A zár alá vett ingatlanok hasznosítása

A mező- és erdőgazdasági ingatlanok hasznosítása tekintetében a zárlat tartama alatt - amennyiben azok megfelelő hasznosítása biztosítottnak nem látszik - a végrehajtóbizottság intézkedik, A házingatlanokat és beltelkeket a területileg illetékes ingatlankezelő szerv kezelésébe kell adni.

7. §

A vállalatok zár alá vétele, hasznosítása

Ha a vagyonhoz vállalat (üzem, üzlet stb.) tartozik, erről a vállalat tárgya szerint illetékes minisztert haladéktalanul értesíteni kell, aki a vállalathoz (üzemhez, üzlethez stb.) vállalatvezetőt rendel ki.

8. §

A zárlat feloldása

(1) Ha a folyamatba tett eljárás vagyonelkobzás kimondása nélkül nyer jogerős befejezést, az államügyészség (katonai ügyészség), illetőleg a végrehajtóbizottság haladéktalanul gondoskodik a hatósági zár feloldásáról.

(2) A zárlati kezeléssel kapcsolatban az állammal szemben az elmaradt haszon megtérítése iránt igény nem érvényesíthető.

9. §

A vagyonátlag megállapítására vonatkozó határidők újabb szabályozása

9. § (1) Minisztertanácsi határozattal vagy jogerős bírói ítélettel kimondott vagyonelkobzás esetében az elkobzás alá eső vagyon állaga tekintetében a határozat hatályossá válása, illetőleg az ítélet jogerőre emelkedése napján fennálló vagyoni állapot az irányadó.

(2) A jogellenesen külföldre távozott személyek vagyona tekintetében az 1948: LX. tv. 17. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezések, az elítélt személy vagyona tekintetében pedig a bírói ítélet rendelkezései irányadók.

10. §

Tulajdoni igény érvényesítése

A leltározott vagyonra vagy annak valamely részére támasztott tulajdoni igény elbírálására közadóbehajtási eljárásról szóló jogszabályok rendelkezései irányadók.

11. §

Az elkobzott vagyon állami tulajdonba vétele

Azoknak a vagyontárgyaknak a tulajdonjoga amelyekre a vagyonelkobzás kiterjed, az államra száll.

12. §

Eljárás a zár alá vett vagyonra vezetett végrehajtás esetében

(1) A jelen rendelet alapján zár alá vett vagyonra vezetett végrehajtás során a végrehajtást szenved részére ügygondnokot kirendelni nem lehet. Ilyen esetben a végrehajtást szenvedő részére szóló határozatokat a végrehajtóbizottág részére kell kézbesíteni. A határozatnak a végrehajtóbizottság részére történt kézbesítésévél a határozatot a végrehajtást szenvedő részére kézbesítettnek kell tekinteni.

(2) A jelen §-al szabályozott eljárásban a végrehajtóbizottság megteheti mindazokat a jognyilatkozatokat és lépéseket, amelyekre a végrehajtást szenvedő jogosult.

13. §

Vegyes rendelkezések

(1) A jelen rendelet végrehajtásával összefüggő részletes szabályokat a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel, az igazságügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértve állapítja meg.

(2) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 1.310/1949. (II. 12.) Korm. rendelet 3-13. §-a és a 2.660/1949. (III. 25.) Korm. rendelet, valamint egyéb jogszabályoknak a jelen rendelettel ellentétes rendelkezései. Továbbra is hatályban marad a külföldön tartózkodó, illetőleg az ismeretlen helyre vagy külföldre távozott személyek által vagy ellen indított perek és bírói végrehajtási eljárások tárgyában kiadott 4.301/1949. (XI. 1.) MT rendelet, azzal az eltéréssel, hogy a Pénzintézeti Központ feladatkörét az illetékes végrehajtóbizottság látja el.

(3) Ahol valamely jogszabály a jelen rendelettel hatályon kívül helyezett jogszabályra utal. ahelyett a jelen rendelet, a 93/1951. (IV. 17.) MT rendelet, illetőleg ezek végrehajtása tárgyában kiadott rendelet rendelkezései irányadók.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke