106/1952. (XII. 31.) MT rendelet

Szerzői Jogvédő Hivatal létesítéséről[1]

1. § (1) A szerzői jogok védelmének fokozott biztosítása érdekében Szerzői Jogvédő Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal) kell létesíteni.

(2) A Hivatal jogi személy.

(3)[2] A Hivatal feladata általában szerzői jogvédelemmel kapcsolatos teendők ellátása, a zenei nyilvános előadási és mechanikai jogdíjak, a színpadi nyilvános előadási jogdíjak, valamint a műsoros előadások és táncmulatságok után fizetendő jogdíjak beszedése, azoknak a szerzők között való felosztása, és részükre történő kifizetése.

2. § A Hivatal a művelődési, és közoktatási miniszter felügyelete alatt áll. Külföldi vonatkozású szerzői jogdíjügyekkel kapcsolatban a művelődési miniszter a felügyeletet a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterével egyetértésben gyakorolja.

3. §[3][4] (1) A Hivatal élén tíztagú Vezetőség áll. Kilenc tagját a zeneszerzők, írók és számítógépi programalkotók szakmai társadalmi szervezetei jelölik a Vezetőségbe a művelődési és közoktatási miniszter jóváhagyásával, meghatározott időre. A Vezetőségnek hivatalból tagja a Hivatal főigazgatója. A Vezetőség elnökét tagjai sorából maga választja meg.

(2) A Hivatal működését a vezetőség irányítja.

(3) A Hivatal vezetőségének tagjai - az igazgató kivételével - a Hivatallal munkaviszonyban nem állnak, részükre a művelődési, és közoktatási miniszter tiszteletdíjat állapíthat meg.

(4) A Hivatal gazdasági és adminisztratív ügyeinek intézése az igazgató feladata, aki a vezetőség határozatainak végrehajtásáról is gondoskodik. A Hivatalt harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok előtt az igazgató képviseli.

(5) A Hivatal igazgatóját a művelődési, és közoktatási miniszter nevezi ki. A Hivatal többi munkavállalóját az igazgató alkalmazza.

4. §[5]

5. § (1) Közzétett zeneművek és zeneszövegek színpadon kívül történő nyilvános előadására, valamint mechanikai előadás céljára szolgáló készülékre való átvitelére (hanglemezfelvétel, rádióelőadás stb.) vonatkozó jogot mind a Hivataltól, mind a szerzőtől meg lehet szerezni; közzé nem tett (nyilvánosságra nem került) művekre vonatkozóan az említett jogot csak a szerzőtől lehet megszerezni.

(2) A szerzői jogdíj mértékét az (1) bekezdésben meghatározott minden esetben a művelődési, és közoktatási miniszter jóváhagyásával a Hivatal állapítja meg, és a jogdíjat a Hivatalhoz kell befizetni [6. § (1) bekezdés].

(3)[6]

6. § (1)[7] Zeneművek nyilvános előadásáért, mechanikai előadás céljára szolgáló készülékre való átviteléért (hanglemezfelvétel, rádióelőadás stb.), színpadi művek nyilvános előadásáért a szerzőnek vagy jogutódjának járó szerzői jogdíjakat a Hivatalhoz kell befizetni.

(2)[8] Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megszegése esetén a Hivatal a szerzői jogdíjból a Hivatalt egyébként megillető rész kétszeresét jogosult - a szerződő felek egyetemleges felelősége mellett - behajtani. Ilyen esetben a szerző esetleges előlegtartozásáért a szerződő felek a Hivatallal szemben ugyancsak egyetemlegesen felelősek.

(3)[9] Egyes vállalatoknak, szerveknek vagy intézményeknek a Hivatal az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alól felmentést adhat; ezek a szerzői jogdíjakat - a felmentés keretén belül - közvetlenül a szerzőknek vagy jogutódjaiknak fizeti ki. Ilyen esetben a szerzői jogdíjból le kell vonni és a Hivatalhoz be kell fizetni a jogdíjakból a Hivatalt megillető részt, valamint a szerzők előleg tartozásait [10. § (1)-(2) bekezdés].

7. § Állami szervek és vállalatok, szövetkezetek, szakszervezetek és egyéb társadalmi szervezetek a szerzői jog értékesítésére vonatkozó szerződés egy példányát - olyan esetben, amikor a szerződésből eredő szerzői jogdíjat a 6. § értelmében a Hivatalhoz kell befizetni -, a szerződés megkötésétől számított nyolc nap alatt kötelesek a Hivatalnak megküldeni.

8. §[10] Az állami szervek és vállalatok, szövetkezetek, szakszervezetek és egyéb társadalmi szervezetek által rendezett műsoros előadások, táncmulatságok vagy műsoros előadással egybekötött táncmulatságok után a 160/1951. (VIII. 28.) MT rendelet értelmében járó szerzői jogdíjakat a Hivatalhoz kell befizetni.

9. §[11]

10. § (1) A szerzői jogdíjak iránti igényeket mind perben, mind peren kívül a Hivatal is érvényesítheti; ebben az esetben a Hivatal a perben a saját nevében lép fel. A szerzők személyiségi jogainak érvényesítésére - ha a szerző életben van -, a Hivatal csak a szerző hozzájárulásával jogosult.

(2) A szerzői jogdíjat akkor is a Hivatalhoz kell befizetni [5. § (1) bekezdés], ha a szerzői jogdíj iránti igényt a szerző - perben vagy peren kívül - saját maga érvényesíti.

(3)[12] Szerzői jogból eredő igényt külföldi bíróság előtt érvényesíteni csak a pénzügyminiszter engedélyével szabad.

(4) Abban az esetben, ha a Hivatal a szerzői jogból eredő igényt külföldi bíróság előtt kívánja érvényesíteni, a szerző, illetőleg jogutódja tartozik a per viteléhez szükséges meghatalmazást és egyéb okiratokat a Hivatal rendelkezésére bocsátani.

11. §[13] (1) A Hivatal fenntartásának költségeit a hozzá befolyó [6. § (1) bekezdés, 8. § és 9. §] szerzői jogdíjakból kell fedezni. A fenntartási költségeknek az egyes jogdíjnemek közti megosztását és mértékét a művelődési, és közoktatási miniszter állapítja meg.

(2)[14]

(3)[15] A Hivatal a hozzá befolyó szerzői jogdíjakat - az (1) bekezdés értelmében a Hivatalt megillető összeg, valamint a szerzők esetleges előleg tartozásainak levonása után - a szerzőknek kifizeti.

(4) A Hivatal létszámát és költségvetését a művelődési, és közoktatási miniszter hagyja jóvá.

12. § (1) Tudományos és szakirodalmi munkák, tankönyvek, valamint az 5. § hatálya alá nem tartozó egyéb művek szerzői jogvédelmét és az ilyen művek után járó szerzői jogdíjak beszedését a Hivatal csak a szerzők kívánságára látja el; egyébként az említett művek után járó szerzői jogdíjakat közvetlenül a szerzőknek kell kifizetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységgel felmerülő költségeket a szerzők kötelesek a Hivatalnak megfizetni.

(3)[16] A jelen §-ban foglalt rendelkezéseket a 9. § hatálya alá tartozó esetekben nem lehet alkalmazni.

13. §[17] Abban az esetben, ha irodalmi vagy művészeti alkotás a védelmi idő letelte után kerül olyan felhasználásra, amelynek tekintetében az 1921. évi LIV. törvény a szerzői jog javára egyébként védelmet biztosít, az Alapok javára, a Hivatalhoz járulékot kell fizetni. A járulék mértékét a pénzügyminiszterrel egyetértésben a művelődési, és közoktatási miniszter határozza meg.

14. §[18] A 6., illetőleg a 9. § alapján járó szerzői jogdíjakat a Hivatal abban az esetben is jogosult a saját nevében behajtani, ha a szerzői jogdíj követelés a jelen rendelet hatálybalépése előtti időből származik.

15. § A Hivatal mentes minden adó és illeték fizetése alól.

16. §[19] A jelen rendelet 1953. évi január hó 1. napján lép hatályba; hatálybalépésével a 260/1950. (X. 29.) MT rendelet 2. §-ának h) pontja, 11. és 12. §-a hatályát veszti.