1957. évi 28. törvényerejű rendelet

az állami tulajdonba vett házingatlanokkal kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megvizsgálta a közforgalmú gyógyszertárak állami tulajdonba vételéről szóló 1950. évi 25. számú és az egyes házingatlanok állami tulajdonba vételéről szóló 1952. évi 4. törvényerejű rendeletek végrehajtását. Ennek alapján a házingatlanok állami tulajdonba vételével kapcsolatos kérdések végleges rendezése érdekében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következőket rendeli:

1. § (1) Az 1952. évi 4. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) alapján állami tulajdonba vett azokat a házingatlanokat, amelyek a Tvr. hatálybalépésekor legfeljebb hat lakószobából állottak, az érdekeltek kérelmére mentesíteni kell az állami tulajdonbavétel alól.

(2) Mentesíteni kell az állami tulajdonbavétel alól az érdekeltek kérelmére a több személy osztatlan közös tulajdonában volt házingatlan tulajdoni illetőségét is, ha a házingatlan a Tvr. hatálybalépésekor legfeljebb hat lakószobából állott.

(3) A mentesítés nem terjed ki a Tvr. 1. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján állami tulajdonba vett ingóságokra.

2. § A közforgalmú gyógyszertárak állami tulajdonba vételéről szóló 1930. évi 25. törvényerejű rendelet 3. §-ának (2) bekezdése alapján állami tulajdonba vett azokat a házingatlanokat, amelyek az említett törvényerejű rendelet hatálybalépésekor legfeljebb hat lakószobából állottak, az érdekeltek kérelmére mentesíteni kell az állami tulajdonbavétel alól.

3. § (1) Nem mentesíthető az állami tulajdonbavétel alól annak a házingatlana (tulajdoni illetősége):

a) aki tőkés, illetve egyéb kizsákmányoló volt, vagy aki a megdöntött társadalmi rendszer népelnyomói közé tartozott;

b) aki az ország területének elhagyására vonatkozó jogszabályok megsértésével vagy kijátszásával külföldre távozott és az 1957. évi március hó 31. napjáig az ország területére nem tért vissza, sem hazatérési szándékát a Magyar Népköztársaság valamelyik külképviseleti hatóságának vagy hazatelepítéssel megbízott hivatalos szervének az 1957. évi március hó 31. napjáig nem jelentette be vagy bejelentette ugyan, de a jelen törvényerejű rendelet 7. §-ában megállapított időpontig, illetőleg ha kiskorú, 18. életévének betöltését megelőzően nem tért vissza;

c) aki valamely érvényben lévő államközi egyezmény rendelkezései folytán kártalanításra nem tarthat igényt;

d) aki állami tulajdonba vett házingatlanáért kártalanításban részesült.

e) aki a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésének időpontjában két, vagy több házingatlan (tulajdoni illetőség) tulajdonosa.

(2) Nem mentesíthető az állami tulajdonbavétel alól az a házingatlan (tulajdoni illetőség), amelyet

a) állami, társadalmi, vagy szövetkezeti szerv használ;

b) időközben eladtak, más részére csereingatlanként juttattak, vagy lebontottak.

4. § (1) Annak a személynek a részére, aki a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésekor egy, lakás, illetőleg pihenés vagy üdülés céljára szolgáló házingatlan (vagy ilyen házingatlanban levő tulajdoni illetőség) tulajdonosa, legfeljebb egy, pihenés vagy üdülés, illetőleg lakás céljára szolgáló házingatlant (vagy ilyen házingatlanban levő tulajdoni illetőséget) lehet mentesíteni.

(2) Annak a személynek a részére, akinek a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésekor házingatlana (tulajdoni illetősége) nincs, a jelen törvényerejű rendelet alapján legfeljebb egy, lakás céljára szolgáló és egy, pihenés vagy üdülés céljára szolgáló házingatlant (vagy ilyen házingatlanban levő tulajdoni illetőséget) lehet mentesíteni.

5. § (1) A dolgozók szövetkezeti társasház és családiház építkezéseinek támogatásáról szóló 2.012/1950. (VI. 10.) MT határozat hatálybalépését megelőző időben alapított házszövetkezelek tulajdonában állott, a Tvr., alapján állami tulajdonba vett házingatlanok telekkönyvi betéteit a társasház tulajdonról szóló 1924. évi XII. törvény 3. §-a szerinti betétekké kell átalakítani.

(2) A telekkönyvezéshez szükséges okiratokat (tervrajzokat, alapító okiratot, stb.) a fővárosi kerületi, városi kerületi, a járási, illetőleg a járási jogú városi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve készítteti el. A telekkönyvi hatóság - a szakigazgatási szerv megkeresésére - az állam tulajdonjogát az albetétekben bejegyzi.

(3) Az érdekeltek az állami tulajdonbavétel alóli mentesítést a jelen törvényerejű rendelet 1-3. §-ai alapján kérhetik.

6. § (1) A Tvr. alapján állami tulajdonba vett azokra a házingatlanokra vonatkozóan,

a) amelyeket az 1924. évi XII. törvény szerint társasházzá kívántak átalakítani és az erről szóló alapító okiratot a 12.260/1948. (XII. 4.) Korm. számú rendelet hatálybalépését megelőzően valamely hatóságnál bemutatták (pl. illetékkiszabás, gyámhatósági jóváhagyás végett) vagy

b) amelyeknek társasházzá történő átalakítására irányuló kérelmek a telekkönyvi hatósághoz beérkeztek, de a 12.260/1948. (XII. 4.) Korm. rendelet hatálybalépése folytán elintézést nem nyertek,

a telekkönyvi hatóság az eljárást folytassa le és a tulajdonjogot az albetétekben - az alapító okiratoktól eltérően - az állam javára jegyezze be.

(2) Az érdekeltek az állami tulajdonbavétel alóli mentesítést a jelen törvényerejű rendelet 1-3. §-ai alapján kérhetik.

7. § (1)[1] A jelen törvényerejű rendelet alapján az állami tulajdonbavétel alóli mentesítést az 1957. évi augusztus hó 31. napjáig lehet kérni az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi kerületi, városi kerületi, járási, illetőleg járási jogú városi tanács végrehajtó bizottságától.

(2) A végrehajtó bizottság határozata ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye a fővárosi, megyei, illetőleg a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságához.

8. § (1) Ha a házingatlanon állami, társadalmi, illetőleg szövetkezeti szerv karbantartási, felújítási, vagy beruházási munkálatokat végeztetett, az alábbiak szerint kell eljárni:

a) ha a munkálatok költsége az 5000 forintot nem haladta meg, mentesítés esetén az érdekelttől a költségek megtérítését követelni nem lehet;

b) ha a munkálatok költsége az 5000 forintot meghaladta, az 5000 forinton felüli összeget az érdekelt köteles megtéríteni, vagy arra kötelezettséget vállalni.

(2) A jogerős mentesítő határozatnak a megtérítés összegére vonatkozó rendelkezése ellen 30 napon belül keresettel lehet fordulni a bírósághoz. A kereset benyújtásának halasztó hatálya van.

9. § Az állami tulajdonbavétel alól mentesített házingatlan bérlője és a tulajdonos között a jelen törvényerejű rendelet erejénél fogva a mentesítő határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődő hatállyal határozatlan időre szóló bérleti jogviszony keletkezik.

E bérleti jogviszonyra a lakásbérletre vonatkozó jogszabályok rendelkezései irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a felmondásra a 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 75. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.

10. § Ha a házingatlant az állami tulajdonbavétel alól mentesítették, kártérítés vagy egyéb címen nem lehet igényt támasztani az állam ellen azon az alapon, hogy az ingatlan korábban állami tulajdonba került.

11. § A fővárosi, megyei és a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága méltánylást érdemlő, vagy indokolt esetben - egyéni elbírálás alapján - mentesítheti az állami tulajdonba vétel alól azokat a házingatlanokat (tulajdoni illetőségeket) is, amelyek a jelen törvényerejű rendelet 1. és 2. §-aiban meghatározott mértéknél nagyobbak, vagy amelyeknél a jelen törvényerejű rendelet 3. § (1) bekezdés a) és b), valamint a (2) bekezdés a) pontjában foglalt kizáró okok állnak fent.

12. § A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével a meglévő épületek tekintetében társasház tulajdon alapításának felfüggesztése tárgyában kiadott 12.260/1948. (XII. 4.) Korm. rendelet hatályát veszti.

13. § Az 1950. évi 25. törvényerejű rendelet és az 1952. évi 4. törvényerejű rendelet rendelkezései a jelen törvényerejű rendeletben foglaltaknak megfelelően módosulnak.

14. § A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásának szabályait a pénzügyminiszter - az igazságügyminiszterrel egyetértésben - rendelettel állapítja meg.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára