3/1954. (XI. 13.) BM rendelet

egyes közlekedésrendészeti szabályok megszegőinek helyszíni bírságolásáról

Az 1953. évi 16. számú törvényerejű rendelet 16. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1) A rendőrségnek ezzel a feladattal megbízott tagjai azokra a személyekre, akik a közúti közlekedés rendjének szabályozásáról szóló 1/1953. (XII. 4.) BM számú rendeletben (a továbbiakban: KRESZ.) megállapított egyes - az alábbi 2-4. §-okban felsorolt - közlekedésrendészeti szabályokat megszegik, tettenérés esetében a helyszínen pénzbírságot szabhatnak ki.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a katonai büntető eljárás alá tartozó személyekre is alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést kiskorú, illetve a fiatalkorú (tizenkettedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét még be nem töltött), valamint a területenkívüliséget vagy személyes mentességet élvező személyekkel szemben alkalmazni nem szabad.

2. §

(1) A helyszínen öt forint pénzbírságot lehet kiszabni arra a személyre (gyalogjáróra), aki

a) a KRESZ. 61. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére olyan útvonalon, amelyen járda van, nem a járdán közlekedik;

b) a KRESZ. 61. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére az úttesten a közlekedést akadályozza;

c) a KRESZ. 61. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére olyan helyen, ahol járda vagy járdasziget van, a járművekre az úttesten várakozik;

d) a KRESZ. 63. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére, olyan útvonalon, amelyen kijelölt gyalogátkelőhely van, nem itt halad át, illetve lakott területen lévő főútvonalon - ha nincs kijelölt gyalogátkelőhely - az úttesten nem az útkereszteződésnél vagy úttorkolatnál halad át;

e) a KRESZ. 63. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére az úttesten nem derékszögben, a legrövidebb átkelést biztosító irányban halad át.

(2) A helyszínen tíz forint pénzbírságot lehet kiszabni arra a személyre, aki

a) a KRESZ. 25 §-ának (2)-(4), (6)-(9) és (12) bekezdéseiben foglalt rendelkezések ellenére az úttesten nem a rendőr vagy jelzőlámpa jelzésének megfelelően közlekedik;

b) a KRESZ. 51. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére mozgásban lévő járműre felszáll, vagy arról leszáll;

c) a KRESZ. 51. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére álló járműre nem a közútnak a gyalogjárók számára fenntartott része felől száll fel, vagy arról nem e része felé száll le, hacsak a jármű építése ezt lehetetlenné nem teszi;

d) a KRESZ. 53. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére mozgó villamos, trolleybusz, vagy autóbusz lépcsőjén áll, annak ajtajából vagy ablakából kihajol, illetve egyéb meg nem engedett helyén tartózkodik.

(3) A helyszínen húsz forint pénzbírságot lehet kiszabni arra a személyre, aki a KRESZ. 19. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére lakott területen 22 órától 6 óráig terjedő időben a gépkocsiajtókat csapkodja, a motort túráztatja, vagy kiabál.

3. §

(1) A helyszínen tíz forint pénzbírságot lehet kiszabni arra a járművezetőre (hajtóra), aki

a) a KRESZ. 29. §-ának (1) és (7) bekezdéseiben foglalt rendelkezések ellenére jármüvei az úttesten több sorban halad;

b) a KRESZ. 29. §-ának (5) bekezdésében és 72. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére állati erővel vont járművel - az előzésnek vagy akadály elkerülésének eseteit, valamint a havas vagy jeges útviszonyokat kivéve - nem szorosan a járda (útpadka), illetve a gyalogjárók közlekedésére szolgáló 1 m-es sáv mellett halad;

c) a KRESZ. 29. §-ának (6) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére szóló motorkerékpárral -az előzésnek vagy akadály elkerülésének eseteit kivéve - nem az úttest szélén a járdától (útpadkától), illetve a gyalogjárók közlekedésére szolgáló 1 m-es sávtól számított 2 m távolságon belül halad;

d) a KRESZ. 29. §-ának (6) bekezdésében és 65. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezések ellenére kerékpárral - az előzésnek vagy akadály elkerülésének eseteit kivéve - nem az úttest szélén a járdától, (útpadkától), illetve a gyalogjárók közlekedésére szolgáló 1 m-es sávtól számított 1 m távolságon belül halad;

e) olyan járművel közlekedik, amely nem a KRESZ. 55. §-a (2) és (4) bekezdéseinek rendelkezései szerint van megrakva;

f) a KRESZ. 65. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt rendelkezés ellenére kerékpáron - a két- vagy többüléses kerékpár kivételével - felnőtt személyt szállít, illetve gyermeket oly módon szállít, hogy az két kezének szabad használatában akadályozza;

g) a KRESZ 65. §-a (1) bekezdésének h) pontjában foglalt rendelkezés ellenére kerékpáron olyan tárgyat szállít, amely a forgalom rendjét zavarja, vagy két kezének szabad használatában akadályozza, illetve 1 m-nél szélesebb vagy magasabb, avagy a kerékpár hosszúságán túl terjedő tárgyat szállít.

(2) A helyszínen húsz forint pénzbírságot lehet kiszabni arra a járművezetőre (hajtóra), aki

a) a KRESZ. 23. §-ában foglalt rendelkezések ellenére a közúton állatot legeltet, vagy egyébként - akár befogva is - kikötés nélkül őrizetlenül hagy;

b) a KRESZ. 32. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére kerékpárjáról az elsőrendű főútvonal keresztezése előtt - kivéve, ha a kereszteződésben a forgalmat rendőr vagy jelzőlámpa irányítja - le nem száll és azt a kereszteződésen át nem kézzel vezeti;

c) a járművel való megállást nem a KRESZ. 46. §-ának (6) bekezdésben megállapított módon jelzi;

d) a KRESZ. 48. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a jármű haladási irányának megváltoztatását nem kellő távolságban, vagy nem kellő ideig jelzi;

e) a jármű haladási irányának megváltoztatását nem a KRESZ. 48. §-ának (2)-(4) bekezdéseiben megállapított módon jelzi;

f) a KRESZ. 49. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére hangjelzést nem ad abban az esetben, ha az a személy- vagy vagyonbiztonság megóvása, baleset megelőzése, illetve a közlekedés rendje érdekében szükséges;

g) a KRESZ. 49. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére hangjelzést ad abban az esetben, ha az a személy- vagy vagyonbiztonság megóvása, baleset megelőzése, illetve a közlekedés rendje érdekében nem szükséges;

h) a KRESZ. 49. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a hangjelzést nem kellő távolságból, vagy nem jól hallhatóan adja;

i) a KRESZ. 49. §-ának (10) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére olyan útvonalon vagy olyan időben, ahol vagy amikor a hangjelzés tilos, hangjelzést ad;

j) a KRESZ. 50. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére az álló járművet kellően ki nem világított területen nem világítja ki;

k) a KRESZ. 58. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a tűzveszélyes - robbanóanyagot vagy robbantószert szállító - járművet, továbbá 10 %-nál meredekebben lejtő úton a pótkocsit vontató gépjárművet felügyelet nélkül hagyja;

l) a KRESZ. 65. §-a (1) bekezdésének m) pontjában foglalt rendelkezés ellenére kerékpárján más közlekedési eszközzel versenyez, továbbá embereket, állatokat vagy járműveket körülkering, illetve más járműhöz kapaszkodik.

4. §

A helyszínen húsz forint pénzbírságot lehet kiszabni arra a gépjárművezetőre, akinek gépjárműve a KRESZ. 18. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére huzamosabb időn át füstöt terjeszt, vagy akinek gépjárművéből gyúlékony vagy robbanóanyag az úttestre jut.

5. §

A rendőr a tettenért személlyel közölni köteles, hogy a 2.-4. §-okban felsorolt valamelyik szabálysértés miatt vele szemben helyszíni pénzbírságot szándékozik alkalmazni, s amennyiben a helyszíni pénzbírságot nyomban nem fizeti meg, ellene a bírságolási eljárás megindítása céljából feljelentést tesz.

6. §

(1) A rendőr tíz forint helyett öt forint és húsz forint helyett tíz forint helyszíni pénzbírságot szabhat ki abban az esetben, ha - a szabálysértés összes körülményeinek gondos mérlegelése alapján - úgy látja, hogy az enyhébb bírság is megfelelő eredménnyel jár.

(2) A rendőr a helyszíni pénzbírság alkalmazását mellőzheti, ha a szabálysértés összes körülményeinek gondos mérlegelése alapján, úgy látja, hogy a tettenért személy figyelmeztetése is megfelelő eredménnyel jár.

7. §

Ha a tettenért személy a helyszíni pénzbírságot nyomban megfizeti, részére a pénzbírság összegének megfelelő nyugtát kell átadni, személyazonosságának megállapítását, mellőzni kell, s nevét a helyszíni pénzbírságról szóló nyugtán feltüntetni nem szabad.

8. §

(1) A rendőr a helyszíni pénzbírság alkalmazásának mellőzésével a bírságolási, illetve a büntető eljárás megindítása céljából feljelentést köteles tenni a tettenért személy ellen - kivéve a katonai büntető eljárás hatálya alá tartozó személyeket, - ha

a) a helyszíni pénzbírságot nyomban nem fizeti meg;

b) szabálysértésének baleseti veszélyessége nagyfokú;

c) egyidejűleg - a 2.-4. §-okban felsorolt - több, vagy az 55/1953. (XII. 4.) MT számú rendelet rendelkezéseibe is ütköző szabálysértést, illetve bűntettet követett el.

(2) A rendőr a helyszíni pénzbírság alkalmazásának mellőzésével a bírságolási eljárás megindítása céljából feljelentést köteles tenni a tettenért személy ellen, ha

a) igazolja, vagy azt állítja, hogy fiatalkorú;

b) területenkívüliségi vagy személyes mentességi jogára hivatkozik.

(3) A katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó személy ügyét szabálysértés esetében az illetékes katonai parancsnoksághoz, büntetőeljárást igénylő esetben pedig az illetékes katonai ügyészséghez kell áttenni.

9. §

A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével az 1.930/1950. (XII. 22.) BM számú rendelet hatályát veszti.

Piros László s. k.,

belügyminiszter