Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

7/1954. (XII. 5.) PM rendelet

a nyugdíjjárulék fizetésének szabályozásáról

A 69/1954. (XI. 2.) MT számú rendelet 54. §-a (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a nyugdíjjárulék fizetését a következők szerint szabályozom.

1. §

(1) A 3 százalékos nyugdíjjárulékot annak a dolgozónak kell fizetnie, aki munkaviszony alapján betegség esetére biztosításra kötelezett. Nyugdíjjárulékot kell fizetniök a Néphadsereg hivatásos állományú tagjainak is.

(2)[1]

(3) Az a dolgozó, aki a 85/1952. (XI. 25.) MT számú rendeletben meghatározott tevékenységet folytat, ebből eredő keresete után nyugdíjjárulékot nem fizet.

2. §

A 3 százalékos nyugdíjjárulék alapja a dolgozónak az a készpénz és természetbeni juttatása, amelynek alapján az 1954. évi október hó 1. napjáig érvényben volt jogszabályok értelmében 1 százalékos jövedelemadó fizetésére volt kötelezett.

3. §

(1) A dolgozó által fizetendő nyugdíjjárulékot a munkáltató a munkabérből levonni köteles. A levonásra a munkabérből és egyéb járandóságokból való levonások szabályozásáról szóló 54/1954. (XI. 28.) MT számú rendeletnek a köztartozások levonására vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(2) A dolgozótól levont nyugdíjjárulékot a munkáltató az SZTK illetékes alközpontja (kirendeltsége) költségvetési számlájára köteles a munkáltatót terhelő betegségi biztosítási járulékkal egy összegben befizetni.

(3) Az SZTK illetékes alközpontjához (kirendeltségéhez) benyújtandó "Összesítő elszámolás" című nyomtatványűrlapon a dolgozóktól levont nyugdíjjárulék összegét társadalombiztosítási járulékkal együtt, de külön tételben kell beadni, úgy, hogy a levont 3 százalékos nyugdíjjárulék összege, valamint annak alapja külön is megállapítható legyen.

(4) A fegyveres testületek tagjaitól levont nyugdíjjárulékok átutalását külön szabályozom

4. §

(1) A nyugdíjjárulékot a 68/1954. (X. 16.) MT számú rendelet 1. §-ának (2) bekezdése alapján pótlólag kifizetett felmondási járandóságnak az október hónapra eső arányos része után is le kell vonni. Ugyanígy kell eljárni a 68/1954. (X. 16.) MT számú rendelet 2. §-a szerint október hónapra átnyúló időre járó bérkiegészítés tekintetében is.

(2) Ha a 68/1954. (X. 16.) MT számú rendelet 1. § (2) bekezdése szerint járó felmondási illetményt, illetőleg a 2. § szerint járó bérkiegészítést a jelen rendelet kihirdetéséig kifizették, a nyugdíjjárulékot utólag behajtani nem lehet. A jelen rendelet kihirdetéséig már levont járulékot visszafizetni nem kell.

5. §

(1) A munkáltató a betegségi biztosítási járulék alapjául szolgáló munkabér után 4 százalékos nyugdíjjárulékot köteles fizetni.

(2) Az állami költségvetésben gazdálkodó szervek az általuk alkalmazott dolgozók után az (1) bekezdésben meghatározott nyugdíjjárulék fizetése alól mentesek.

6. §

A biztosításra kötelezett háztartási alkalmazott után a nyugdíjjárulékot is átalány-összegben kell fizetni. A munkáltató által társadalombiztosítási járulék fejében fizetendő és a munkáltató, valamint a dolgozó által fizetendő nyugdíjjárulékokat is magában foglaló átalány összege napi 1.70 Ft, a munkáltatójánál lakó háztartási alkalmazott után havi 50.- Ft, a nem a munkáltatónál lakó háztartási alkalmazott után havi 48.- Ft. A munkáltató a háztartási alkalmazottól nyugdíjjárulék címén napi 40 fillért, egy teljes hónapra pedig 10 Ft-ot köteles levonni.

7. §[2]

8. §

(1) A munkáltató és a dolgozó által fizetendő nyugdíjjárulékot a betegségi biztosítási járulékkal együtt az utóbbira előírt fizetési módok szerint kell kiegyenlíteni.

(2) A nyugdíjjárulékok kirovása, bevallása, esedékessége, fizetése, behajtása, visszafizetése és elévülése, úgyszintén a fizetések elmulasztásának jogkövetkezményei, valamint a nyugdíjjárulékokért való felelősség tekintetében egyébként a munkáltató által fizetendő betegségi biztosítási járulékokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

9. §

(1) A 69/1954. (XI. 2.) MT számú rendelet 104. §-ának (1) bekezdésében felsorolt személyek után a következőkben meghatározott nyugdíjjárulékot kell fizetni:

a) az államigazgatás szervei (vállalatai), a Magyar Posta és a közforgalmú vasutak állal alkalmazott hómunkások, valamint hatóság által közmunkára kirendelt dolgozók után a részükre kifizetett bér 4 százalékát,

b) a cséplőgép mellett dolgozó, munkaviszonyban nem álló személyek után a cséplőgép berendezésenként évi 60 Ft átalány összeget,

c) a pénzügyminiszter által az illetékes miniszterrel egyetértésben kijelölt egyetemek, főiskolák, technikumok és a mezőgazdasági akadémiák hallgatói után fejenként és havonként 1.- Ft átalányösszeget,

d) a letartóztatottak után bérük 1/2 százalékát.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyugdíjjárulék teljes egészében a munkáltatót, üzembentartót, iskolát, illetőleg foglalkoztatót terheli.

10. §

A 9. § (1) b) pontjában említett átalány díjakat az üzembentartó lakóhelye (telephelye) szerint illetékes SZTK alközponthoz (kirendeltséghez) kell a cséplőgép üzembehelyezésétől számított 8 (nyolc) napon belül befizetni.

11. §

(1) A cséplőgép üzembentartója - az üzembehelyezéstől számított 8 (nyolc) napon belül - gépberendezéséről a lakóhelye (telephelye) szerint illetékes SZTK alközpontnak (kirendeltségnek) bejelentést tenni tartozik. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a cséplőgépberendezés üzembentartójának nevét (cégét), a pontos posta címét (telephelyét), továbbá

b) a cséplőgépberendezés gyártmányát (mely gyárban készült) és gyári számát.

(2) A bejelentés megtételére a díjfizetés céljára szolgáló csekkbefizetési lap hátoldalát kell felhasználni.

12. §

(1) Az Állami Mezőgazdasági Gépüzem gépállomásai által üzemben tartott cséplőgépek után járó átalánydíjakat - legkésőbb minden év július hó 31. napjáig - a Földművelésügyi Minisztérium ÁMG főigazgatósága egy összegben téríti meg a SZTK-nak.

(2) Az Állami Mezőgazdasági Gépüzem gépállomásai a jelen rendelet 11. §-a (1) bekezdésében említett bejelentési kötelezettség alól mentesek.

13. §

(1) Ha a cséplőgép üzembentartója a gépberendezés bejelentésére és az átalánydíj fizetésére vonatkozó kötelezettségét az üzembehelyezéstől számított 8 (nyolc) napon belül nem teljesíti - a (3) bekezdésben említett következményeken felül - a bekövetkezett balesetekkel kapcsolatosan az ideiglenes járadék megállapításáig, legfeljebb azonban a balesettől számított egy éven át felmerülő segélyezést és gyógykezelési költségeket az SZTK-nak megtéríteni köteles.

(2) Az Állami Mezőgazdasági Gépüzem gépállomásaira az (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni.

(3) Egyebekben az átalánydíjakra a biztosítási járulékokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

14. §

A jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket az 1954. évi október hó 1. napjától kezdődően kell alkalmazni. Egyidejűleg a 3.260-10/1954. PM számú utasítás (Pénzügyi Közlöny 44. szám) hatályát veszti.

Olt Károly s. k.,

pénzügyminiszter

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte a 3/1961. (II. 19.) PM rendelet 99. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1961.02.19.

[2] Hatályon kívül helyezte az 5/1958. (IV. 23.) MüM rendelet 5. §-a. Hatálytalan 1958.05.01.