Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

7/1954. (XII. 5.) PM rendelet

a nyugdíjjárulék fizetésének szabályozásáról

A 69/1954. (XI. 2.) MT számú rendelet 54. §-a (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a nyugdíjjárulék fizetését a következők szerint szabályozom.

1. §

(1) A 3 százalékos nyugdíjjárulékot annak a dolgozónak kell fizetnie, aki munkaviszony alapján betegség esetére biztosításra kötelezett. Nyugdíjjárulékot kell fizetniök a Néphadsereg hivatásos állományú tagjainak is.

(2)[1]

(3) Az a dolgozó, aki a 85/1952. (XI. 25.) MT számú rendeletben meghatározott tevékenységet folytat, ebből eredő keresete után nyugdíjjárulékot nem fizet.

2. §

A 3 százalékos nyugdíjjárulék alapja a dolgozónak az a készpénz és természetbeni juttatása, amelynek alapján az 1954. évi október hó 1. napjáig érvényben volt jogszabályok értelmében 1 százalékos jövedelemadó fizetésére volt kötelezett.

3. §

(1) A dolgozó által fizetendő nyugdíjjárulékot a munkáltató a munkabérből levonni köteles. A levonásra a munkabérből és egyéb járandóságokból való levonások szabályozásáról szóló 54/1954. (XI. 28.) MT számú rendeletnek a köztartozások levonására vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(2) A dolgozótól levont nyugdíjjárulékot a munkáltató az SZTK illetékes alközpontja (kirendeltsége) költségvetési számlájára köteles a munkáltatót terhelő betegségi biztosítási járulékkal egy összegben befizetni.

(3) Az SZTK illetékes alközpontjához (kirendeltségéhez) benyújtandó "Összesítő elszámolás" című nyomtatványűrlapon a dolgozóktól levont nyugdíjjárulék összegét társadalombiztosítási járulékkal együtt, de külön tételben kell beadni, úgy, hogy a levont 3 százalékos nyugdíjjárulék összege, valamint annak alapja külön is megállapítható legyen.

(4) A fegyveres testületek tagjaitól levont nyugdíjjárulékok átutalását külön szabályozom

4. §

(1) A nyugdíjjárulékot a 68/1954. (X. 16.) MT számú rendelet 1. §-ának (2) bekezdése alapján pótlólag kifizetett felmondási járandóságnak az október hónapra eső arányos része után is le kell vonni. Ugyanígy kell eljárni a 68/1954. (X. 16.) MT számú rendelet 2. §-a szerint október hónapra átnyúló időre járó bérkiegészítés tekintetében is.

(2) Ha a 68/1954. (X. 16.) MT számú rendelet 1. § (2) bekezdése szerint járó felmondási illetményt, illetőleg a 2. § szerint járó bérkiegészítést a jelen rendelet kihirdetéséig kifizették, a nyugdíjjárulékot utólag behajtani nem lehet. A jelen rendelet kihirdetéséig már levont járulékot visszafizetni nem kell.

5. §

(1) A munkáltató a betegségi biztosítási járulék alapjául szolgáló munkabér után 4 százalékos nyugdíjjárulékot köteles fizetni.

(2) Az állami költségvetésben gazdálkodó szervek az általuk alkalmazott dolgozók után az (1) bekezdésben meghatározott nyugdíjjárulék fizetése alól mentesek.

6. §

A biztosításra kötelezett háztartási alkalmazott után a nyugdíjjárulékot is átalány-összegben kell fizetni. A munkáltató által társadalombiztosítási járulék fejében fizetendő és a munkáltató, valamint a dolgozó által fizetendő nyugdíjjárulékokat is magában foglaló átalány összege napi 1.70 Ft, a munkáltatójánál lakó háztartási alkalmazott után havi 50.- Ft, a nem a munkáltatónál lakó háztartási alkalmazott után havi 48.- Ft. A munkáltató a háztartási alkalmazottól nyugdíjjárulék címén napi 40 fillért, egy teljes hónapra pedig 10 Ft-ot köteles levonni.

7. §[2]

8. §

(1) A munkáltató és a dolgozó által fizetendő nyugdíjjárulékot a betegségi biztosítási járulékkal együtt az utóbbira előírt fizetési módok szerint kell kiegyenlíteni.

(2) A nyugdíjjárulékok kirovása, bevallása, esedékessége, fizetése, behajtása, visszafizetése és elévülése, úgyszintén a fizetések elmulasztásának jogkövetkezményei, valamint a nyugdíjjárulékokért való felelősség tekintetében egyébként a munkáltató által fizetendő betegségi biztosítási járulékokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

9. §

(1) A 69/1954. (XI. 2.) MT számú rendelet 104. §-ának (1) bekezdésében felsorolt személyek után a következőkben meghatározott nyugdíjjárulékot kell fizetni:

a) az államigazgatás szervei (vállalatai), a Magyar Posta és a közforgalmú vasutak állal alkalmazott hómunkások, valamint hatóság által közmunkára kirendelt dolgozók után a részükre kifizetett bér 4 százalékát,

b) a cséplőgép mellett dolgozó, munkaviszonyban nem álló személyek után a cséplőgép berendezésenként évi 60 Ft átalány összeget,

c) a pénzügyminiszter által az illetékes miniszterrel egyetértésben kijelölt egyetemek, főiskolák, technikumok és a mezőgazdasági akadémiák hallgatói után fejenként és havonként 1.- Ft átalányösszeget,

d) a letartóztatottak után bérük 1/2 százalékát.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyugdíjjárulék teljes egészében a munkáltatót, üzembentartót, iskolát, illetőleg foglalkoztatót terheli.

10. §

A 9. § (1) b) pontjában említett átalány díjakat az üzembentartó lakóhelye (telephelye) szerint illetékes SZTK alközponthoz (kirendeltséghez) kell a cséplőgép üzembehelyezésétől számított 8 (nyolc) napon belül befizetni.

11. §

(1) A cséplőgép üzembentartója - az üzembehelyezéstől számított 8 (nyolc) napon belül - gépberendezéséről a lakóhelye (telephelye) szerint illetékes SZTK alközpontnak (kirendeltségnek) bejelentést tenni tartozik. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a cséplőgépberendezés üzembentartójának nevét (cégét), a pontos posta címét (telephelyét), továbbá

b) a cséplőgépberendezés gyártmányát (mely gyárban készült) és gyári számát.

(2) A bejelentés megtételére a díjfizetés céljára szolgáló csekkbefizetési lap hátoldalát kell felhasználni.

12. §

(1) Az Állami Mezőgazdasági Gépüzem gépállomásai által üzemben tartott cséplőgépek után járó átalánydíjakat - legkésőbb minden év július hó 31. napjáig - a Földművelésügyi Minisztérium ÁMG főigazgatósága egy összegben téríti meg a SZTK-nak.

(2) Az Állami Mezőgazdasági Gépüzem gépállomásai a jelen rendelet 11. §-a (1) bekezdésében említett bejelentési kötelezettség alól mentesek.

13. §

(1) Ha a cséplőgép üzembentartója a gépberendezés bejelentésére és az átalánydíj fizetésére vonatkozó kötelezettségét az üzembehelyezéstől számított 8 (nyolc) napon belül nem teljesíti - a (3) bekezdésben említett következményeken felül - a bekövetkezett balesetekkel kapcsolatosan az ideiglenes járadék megállapításáig, legfeljebb azonban a balesettől számított egy éven át felmerülő segélyezést és gyógykezelési költségeket az SZTK-nak megtéríteni köteles.

(2) Az Állami Mezőgazdasági Gépüzem gépállomásaira az (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni.

(3) Egyebekben az átalánydíjakra a biztosítási járulékokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

14. §

A jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket az 1954. évi október hó 1. napjától kezdődően kell alkalmazni. Egyidejűleg a 3.260-10/1954. PM számú utasítás (Pénzügyi Közlöny 44. szám) hatályát veszti.

Olt Károly s. k.,

pénzügyminiszter

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte a 3/1961. (II. 19.) PM rendelet 99. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1961.02.19.

[2] Hatályon kívül helyezte az 5/1958. (IV. 23.) MüM rendelet 5. §-a. Hatálytalan 1958.05.01.