11/1955. (VI. 9.) FM rendelet

egyes növényvédelmi feladatok végrehajtásának szabályozásáról

A növények kártevői által a mező- és erdőgazdaságban okozott veszteségek kiküszöbölése és a nagyobb terméseredmények biztosítása érdekében a következőket rendelem.

I.

Általános rendelkezések

1. § Az ingatlanok tulajdonosai, birtokosai, használói (továbbiakban: termelő) kötelesek a kártevők elleni védekezést a hatályos jogszabályokban foglalt és az ezek végrehajtására szükséges részletes szabályokat tartalmazó, a növényvédelmi feladatok végrehajtásának fokozott biztosításáról szóló 49/1953. (Mg. E. 19.) FM számú együttes miniszteri utasításnak az alábbiakban kiegészített rendelkezései szerint végrehajtani.

2. § (1) Veszélyes növényi kártevőknek a 103/1951. (IV. 29.) MT rendelet mellékletében felsoroltakon felül még az alábbiakat kell tekinteni:

1. Simafenyő hólyagrozsdája (Cronartium ribicola).

2. Apácalepke (Lymantria (Ochneria) monacha).

3. Nyárfakéregfekély (Psetidomonas siringae sp. populea).

4. Douglas fenyő tühullása (Rhabdoclíne pseudotsugae).

5. Tölgyfavész (Ophiostoma quercus).

G. Burgonya gumórontó fonalféreg (Dytilenchus destruclor).

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt veszélyes kártevők ellen az 1. számú mellékletben meghatározott módon kell védekezni.

II.

Az amerikai (kolorádói) burgonyabogár elleni védekezés

3. §

Védőkörzet. Kerestetés

(1) Az amerikai (kolorádói) burgonyabogár (továbbiakban: burgonyabogár) elleni védekezés szempontjából az ország területe két védekezési körzetre oszlik:

I. körzet: "erősen veszélyeztetett" terület a Dunántúl egész területe.

II. körzet: "veszélyeztetett" terület az ország egyéb területe.

(2) A burgonyabogár ellen agrotechnikai módszerekkel, kereséssel, továbbá vegyi úton: porozással és permetezéssel kell védekezni. Ennek érdekében a termelő köteles

a) házikerteket kivéve a burgonyát egy összefüggő parcellán termelni;

b) az erősen veszélyeztetett területnek az országhatártól számított 500 méter mélységű sávjában lévő ingatlanán a burgonyatermelést beszüntetni;

c) a vadon nőtt. burgonya- (árvaburgonya) és paradicsomtövekkel kikelés után haladéktalanul kiirtani;

d) burgonya-, paradicsom-, paprika- és tojásgyümölcs (továbbiakban: burgonya) ültetvényét május 1-lől lombhullásig terjedő időben hetenként legalább egy alkalommal átvizsgálni abból a célból, hogy nem fertőzött-e burgonyabogárral vagy annak fejlődési alakjaival (tojás, lárva, báb);

e) a megyei tanács vb. mezőgazdasági igazgatósága (továbbiakban: megyei mezőgazdasági igazgatóság) által meghatározott időpontban a társadalmi úton szervezett ellenőrző burgonyabogár keresésben résztvenni;

f) a megtalált burgonyabogarat petróleumos folyadékban azonnal elpusztítani és azt a községi (városi, fővárosi, illetve városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának a lelőhely pontos megjelölésével haladéktalanul beszolgáltatni:

g) a fertőzési gócok állami, vegyszeres irtásának végrehajtásánál társadalmi munka keretében közreműködni;

h) erősen veszélyeztetett területen a burgonyavetésben észlelt fertőzés esetén a gócot és 25 méteres sugarú körzetét a községi zárszolgálati felelős útján díjmentesen rendelkezésre bocsátott védekezőszerrel a fertőzés észlelésétől számított 24 órán belül fertőtleníteni éspedig négyzetméterenként 1 dl 1%-os DDT emulziós permetlével bepermetezni vagy négyzetméterenként 1 dkg (kat. holdanként 50 kg) 10%-os DDT porozószerrel beporozni.

(3) Az erősen veszélyeztetett és a veszélyeztetett területen a burgonyabogár elleni kerestetést a lakosság társadalmi munkájának igénybevételével a megyei mezőgazdasági igazgatóság irányítása mellett az alábbi időpontoktól számított három napon belül kell végrehajtani:

1. keresés május 3. 6. keresés július 1.

2. keresés május 15. 7. keresés július 12.

3. keresés június 1. 8. keresés augusztus 2.

4. keresés június 10. 9. keresés augusztus 16.

5. keresés június 21. 10. keresés szeptember 1.

(4) A keresőbrigád egy brigádvezetőből és 10 tagból áll. Minden brigádtagra egy-egy kat. hold burgonya vetésterületet kell számítani. Minden község (város) területén annyi keresőbrigádot kell szervezni, hogy a burgonya-, paradicsom- és tojásgyümölcs ültetvények átvizsgálása esetenként 24 óra alatt végrehajtható legyen. Minden brigádnak állandó területet kell kijelölni. A brigádokat a községi (városi, városi kerületi) tanács vb. agronómusa (mezőgazdasági előadója), ahol ilyen nincs, a mezőgazdasági szakigazgatási feladatokat ellátó végrehajtóbizottsági elnök, függetlenített elnökhelyettes, illetőleg titkár (továbbiakban: községi agronómus) a községi zárszolgálati felelős közreműködésével szervezi meg. A községi zárszolgálati felelős a brigádvezetőket és a brigádok tagjait rendszeres oktatásban köteles részesíteni. Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok területén a növénytermelési brigádok szervezetének megfelelően kell a burgonya vetésterület nagyságához mért létszámú keresőbrigádokat szervezni. A keresést azzal a községgel egyidőben kell végrehajtani, amelynek területéhez a gazdaság tartozik.

(5) A keresőbrigádok munkájának ellenőrzésére a növényvédő állomások útján megyénként ellenőrző brigádokat kell szervezni. A brigádok az állomás irányítása és ellenőrzése alatt végzik munkájukat. A sürgős mezőgazdasági munkák (aratás, cséplés stb.) idején a mezőgazdasági dolgozók tehermentesítése érdekében a szervezett keresést úttörőcsapatok, a DISZ és erre a célra külön szervezett brigádok útján kell megoldani. A keresésben jó eredményt elérő úttörőcsapatok és DISZ-szervezetek kollektív jutalmazásáról a növényvédő állomások gondoskodnak.

4. §

Vegyszeres védekezés

Fertőzési gócnak kell tekinteni - kiterjedésére tekintet nélkül - minden parcellát, táblát, amely burgonyabogártól vagy annak bármely fejlődési alakjától (tojás, lárva, báb) fertőzött. A góchoz tartozik valamennyi fertőzött parcella, mely az elsőként felderített fertőzött parcelláktól számított 50 méteren belül van, illetve a fertőzött parcellák közötti távolság 50 méternél nem nagyobb.

5. §

Gócfertőtlenítés

(1) Az "erősen veszélyeztetett" területen egyénileg termelő földjén felfedezett fertőzési gócok fertőtlenítését a 3. § (2) bekezdésének h) pontja alapján a termelő köteles elvégezni.

(2) A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok területén az illetékes növényvédő állomás köteles a gócon belül minden találat helyén és annak 25 méteres körzetében - ha a fertőzés burgonya vetésterületen volt - a fertőzés felderítése után azonnal, de legkésőbb 48 órán belül, kat. holdanként 20 kg 10%-os DDT tartalmú porozószerrel vegyi védekezést végrehajtani. Valamennyi, tehát az egyéni termelők burgonyaültetvényein is talált fertőzés helyén lévő és annak 25 méteres sugarú körébe eső burgonyavetést a növényvédő állomás köteles az észlelés időpontjától számított 5. és 15. napon kat. holdanként 6 kg 10%-os DDT tartalmú olajos emulzióval készült permellével bepermetezni és a védekezést a felderítés időpontjától számított 21. napon kat. holdanként 20 kg 10%-os DDT porozószerrel megismételni. Csapadékos időjárás esetén az 5 és 21. napi kezelést nem kell elvégezni. A növényvédő állomás köteles a burgonyalomb leszáradása, illetőleg a burgonya felszedése után felfedezett gócokon belül a fertőzés helyén lévő és annak 50 méteres sugarú körzetébe eső egyéb vetéseket és gyomos területeket az észlelés után azonnal, de legkésőbb 48 órán belül, továbbá a felderítés napjától számítolt 5., 15. és 21. napon kat. holdanként 20 kg 10% -os DDT tartalmú porozószerrel beporozni.

(3) A Duna vonalától keletre eső területeken felderített gócokat a növényvédő állomás köteles a felderítéstől számított 48 órán belül fertőtleníteni, továbbá a gócok 2 km sugarú körzetében lévő burgonya vetésterületeket az észlelési hely fertőtlenítése után legkésőbb 48 órán belül kat. holdanként 30 kg 5%-os DDT tartalmú porozószerrel beporozni.

6. §

Megelőző védekezés

A határon át berepülő bogarak kiirtása, valamint a rejtett gócok megsemmisítése céljából az erősen veszélyeztetett területeken (a Dunántúl egész területén) levő burgonyavetésekben évenként június 1-től 20-ig a növényvédő állomások általános vegyi védekezést kötelesek végrehajtani. A védekezést -a helyi adottságoktól függően - permetezéssel vagy porozással, éspedig kat. holdanként 6 kg DDT olajos emulzió, vagy kat. holdanként 20 kg 10% -os DDT tartalmú porozószer felhasználásával kell végezni.

III.

Amerikai fehér szövőlepke elleni védekezés

7. § (1) A szövőlepke elterjedésének megelőzése érdekében az erdei, gyümölcs- és egyéb fák, cserjék, valamint a szőlők hetenként kétszeri rendszeres vizsgálására minden községben (városban) évenként április 20-ig figyelőszolgálatot kell szervezni. Erdőkben a figyelőszolgálatot az erdőőr köteles ellátni.

(2) A védekezés végrehajtása szempontjából az ország területe két körzetre oszlik:

"A" övezet: az országhatártól számított 80 km mélységű terület;

"B" övezet: az ország egyéb területe.

8. § (1) Az irtást a termelő a 171/1951. (IX. 15.) MT rendeletnek megfelelően és a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott szakútmutatóban foglaltak szerint a fák ágainak levágása nélkül, erőművi úton, a kis hernyófészkek leszedésével és azonnali megsemmisítésével kell elvégezni. Közterületeken és gazdasági fásításokban megállapított összefüggő erős fertőzések felszámolására, továbbá megelőző védekezés céljából a növényvédő állomás szükség szerint vegyszeres védekezést köteles végrehajtani.

(2) Az "A" övezetben az erőművi védekezésen felül vegyszeres védekezést is kell végrehajtani úgy, hogy az 1954. évben fertőzött fákat és azok 50 méteres sugarú körzetében minden fát a lepkerajzás megindulásától számított 20 napon belül DDT emulziós permetezőszerrel be kell permeztezni. Kivételt képeznek az eperfák, amelyeket június 20-ig fokozott mechanikai munkával kell megvédeni.

Az országhatártól számított 25 km mélységű területen a mechanikai védekezésen és a felfedezett gócok szükség szerinti vegyszeres irtásán felül minden nemzedék ellen a lepkerajzás megindulásától számított 3 héten belül megelőző vegyszeres irtást kell végezni. Ezt a szövőlepke valamennyi gazdanövényére, de különösen azokra a lomblevelű fákra és cserjékre kell kiterjeszteni amelyeket 1954. évben a kártevő második nemzedéke fertőzött. Különös gondossággal kell a védekezést az országhatáron átvezető utak mentén lévő fákon elvégezni. Eperfákat azonban a 25 km-es sávban is csak június 20-a után szabad permetezni.

(3) A "B" övezetben vegyszeres irtást csak ott kell alkalmazni, ahol a fertőzés nagysága vagy egyéb okok (magas fa, facsoport stb.) az erőművi védekezést akadályozzák. A vegyszeres irtást a kis hernyófészkek megjelenésétől számított 3 héten belül végre kell hajtani.

9. § (1) A vegyi védekezés befejezése után a bábozódásra szétmászó, kifejlett hernyók összeterelésére szükség szerint a szalmaköteges irtási módszert kell alkalmazni. A szalmaövek egy részét - a szövőlepke parazitái, elsősorban a fürkészdarazsak megvédése és szaporítása érdekében - december elején le kell szedni és községenként 3-5 db 200-300 literes hordóba vagy betonkádba kell gyűjteni. A hordókat 3X3 mm lyukbőségű dróthálóval lefedve és lekötve, fedett helyen a következő év június 10. napjáig kell eltartani.

10. § (1) Vegyszeres irtás esetén a faiskolákra és az utaknak eperfákkal szegélyezett szakaszaira zárlatot kell elrendelni. A zárlatra a 103/1951 (IV. 29.) MT rendelet és az annak végrehajtásáról szóló rendelkezések irányadók.

(2) A szövőlepke hernyójával, hernyófészkével vagy bábjával fertőzött növényi részek szállítása tilos. A fertőzött helyeken áthaladó járműveket a hernyóktól, lepkéktől erőművi és szükség szerint vegyszeres úton meg kell tisztítani.

IV.

Egyéb védekezési feladatok

11. §

Szőlővédelem

A megyei mezőgazdasági igazgatóság köteles a termelők körében tudatosítani, hogy a peronoszpóra elleni első permetezéshez 0,5%-os, a további permetezésekhez 1 %-os bordóilé használata biztosítja a megfelelő védekezést. Erősen nedves időjárás vagy különösen erős peronoszpóra fertőzés esetén a megyei mezőgazdasági igazgatóság külön felhívása alapján a bordóilé rézgálic tartalmát 1,5%-ra kell felemelni és szükség szerint a fürtök védelmére irányuló porozást el kell végezni. A hatásosság biztosítás érdekében a bordóilé készítésénél a semlegesítés bekövetkeztét fenolftaleín papírral kell ellenőrizni. A használati utasítással ellátott fenolftaleín papírt a rézgálicot árusító üzletek hozzák forgalomba.

12. §

Faiskolai telepek, lerakatok ellenőrzése

A megyei mezőgazdasági igazgatóság gondoskodni köteles

a faiskolai telepek és lerakatok évenként három alkalommal: május, július és szeptember hónapban való ellenőrzéséről,

új faiskola létesítése esetén a faiskola területének a telepítést megelőző növényegészségügyi vizsgálatáról,

a fertőzött faiskolai telepek zárlat alá helyezéséről, a zárlati rendszabályok betartásáról és a zárlat alatt szükséges védekezések végrehajtásáról,

a faiskolai termelvények belföldi forgalmának ellenőrzéséről,

a kajszivirus terjedésének megakadályozására a kajszimag forgalmának ellenőrzéséről. Szaporítás céljára kajszimag csak növényvédelmi vizsgálat után és vizsgálati bizonyítvánnyal hozható forgalomba.

13. §

Cserebogár

Faiskolákban, csemetekertekben és kísérleti telepeken, ha a pajorok száma négyzetméterenként a 3-6 darabot meghaladja, a rajzás évét megelőző ősszel, vagy a rajzás évében koratavasszal Agritox porozószerrel talajfertőtlenítést kell végrehajtani, Összefüggő területeken fellépő erős rajzás esetén az illetékes növényvédő állomás köteles a megyei mezőgazdasági igazgatóság felhívására Agritox porozószerrel vegyszeres irtást végrehajtani. A védekezés költsége a termelőt terheli.

14. §

Mezei pocok

(1) A mezei pocok irtását fokozott gondossággal kell végrehajtani, ezért az előírt tavaszi védekezés után is állandóan figyelni kell a termőterületeket és fertőzés észlelése esetén az irtást a nyári hónapokban meg kell ismételni.

(2) Az irtást a megyei mezőgazdasági igazgatóság a községi agronómus útján társadalmi munka igénybevételével úgy szervezze meg, hogy a község (város) területén, összefüggő fertőzés esetén pedig valamennyi fertőzött község (város) területén egyidőben végezzék el.

(3) "Arvalin" irtószert egyéni termelő csak bekerített házikertben használhat; lakóházakban és raktárakban Arvalint használni nem szabad.

15. §

Lucernakártevők

(1) A lucernakártevők elleni biológiai védekezés céljából az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek 1955 évtől kezdve minden kat hold lucerna vetésterületre 1 db pulykát vagy gyöngytyúkot tartsanak és biztosítsák, hogy ez az állatállomány a lucernásokat járja, bogarássza. Ezenkívül gondoskodjék a megyei mezőgazdasági igazgatóság a fácán elszaporításáról is.

(2) Fokozott mértékben kell védekezni a lucernabogár, lucernaböde, lucernaormányos, csipkézőbogarak, vincellérbogarak, lucernabimbó gubacs-légy, lucefriapoloska, lucernamag ormányos, lucernamagdarázs és lucernarügy-gubacslégy ellen. E kártevők ellen a következő védekezési módszereket kell alkalmazni:

a) Takarmánylucernánál:

Agrotechnikai módszer: a helyes vetésforgó betartása, új lucernavetések régebbi vagy feltört lucernatáblák mellé telepítésének elkerülése;

virágzás elején való kaszálás.

Erőművi módszer: a háromévesnél idősebb, továbbá a feltörj lucernatáblákat márciusban körül kell árkolni és az árkot április 1. és május 10. között HCH tartalmú porozószerrel 10 naponként le kell porozni. Az első kaszálás után lárvanemzedék előfordulása esetén a sarjadó rügyek megjelenése előtt a lucernatáblákat tövisboronával meg kell járatni.

Vegyszeres védekezés: lucernakártevő tömeges megjelenése esetén április közepén kat. holdanként 4 kg "Holló 10" védekezőszer alkalmazásával permetezni, vagy 15-20 kg Agritox porozószerrel porozni kell. A porozást az esti órákban kell végezni. Permetezett területről származó lucernát takarmányozásra három hétig tilos felhasználni.

b) Maglucernánál:

Agrotechnikai módszer: a takarmánylucernánál leirt módszerrel azonos azzal az eltéréssel, hogy az első kaszálást már zöldbimbós állapotban el kell végezni.

Vegyi védekezés: lucerna bimbógubacslégy rajzásakor kat. holdanként 15-20 kg Agritox porozószerrel kell védekezni. Kijelölt területeken a növényvédő állomás ezt a védekezést díjmentesen köteles végrehajtani.

16. §

Napraforgó szádor

A napraforgó szádor irtására vonatkozó rendelkezések végrehajtásán kívül a megyei mezőgazdasági igazgatóság biztosítsa, hogy

a termelők a fertőzött vidékeken a vadonkelő napraforgót azonnal kiirtsák,

az állami gazdaságok a fertőzött területeiken a fertőzést követő évben másodvetésű növényként keresztsorosan siló napraforgót vessenek, amelyet a napraforgó szádor első megjelenésekor le kell vágni és a talajt mélyen alá kell szántani, illetve gyenge termőerőben lévő talaj zöldtrágyázása céljából a napraforgót előhántós ekével mélyen be kell szántani.

17. §

Répa vírusos sárgasága

(1) Sárgavirus fertőzés észlelését a termelő köteles a községi (városi, fővárosi, illetve városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának bejelenteni.

(2) A tavaszi ültetésű dugvány- és magrépát az ipari répától lehetőleg 1,5 km távolságra kell telepíteni. Fokozatosan át kell térni a nyári ültetésű dugványok termelésére. A nyári dugványokat augusztus-szeptember hónapban a levéltetvek ellen fokozott mértékben kell védeni. A dugványrépát a második évben mint maghozót korán ki kell ültetni.

(3) A levéltetvek elleni vegyszeres védekezési az első gócok észlelésekor meg kell indítani és folyamatosan meg kell ismételni.

18. §

Csávázás

Vetés előtt a búza, árpa és zab vetőmagot "Higo-san" nedves csávázószerrel, a lenmagot pedig higanyos porcsávázószerrel kell a Földművelésügyi Minisztérium szakútmutatója szerint megcsávázni. Az előzetesen megtisztított, puffancsmentes búzavetőmag nedves csávázás helyett higanyos porcsávázószerrel is csávázható.

19. §

Szántóföldi gyomirtás

(1) Fokozatosan be kell vezetni az őszi vetésű búza és árpa vegyszeres gyomirtását. Az 1955. évben az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kötelesek a termelési tervükben meghatározott területen vegyszeres gyomirtást végrehajtani. A gyomirtás költsége a termelőt terheli.

(2) Állami gazdaságok a gyomirtást saját növényvédőgépeikkel hajtsák végre, termelőszövetkezetek gazdaságaiban a növényvédő állomás köteles azt térítés ellenében végrehajtani.

(3) Meg kell kezdeni a legelők vegyszeres gyomirtását. Ebből a célból 1955. évben - egyelőre üzemi kísérleti jelleggel - a Növényvédelmi Kutató Intézet irányításával 2000 kh legelőn kell vegyszeres gyomirtást végezni.

20. §

Nikotintartalmú növényvédőszer vásárlásának szabályozása

Egyénileg termelők szőlő- és gyümölcsvédelem céljára nikotint vagy nikotinszulfátot csak "méregjegy" ellenében vásárolhatnak. A méregjegyet a 2. számú mellékletben közölt mintának megfelelően a termelő lakóhelye szerint illetékes községi (városi, fővárosi, illetve városi kerületi) tanács végrehajtó-bizottsága díjmentesen adja ki.

V.

Vegyes- és büntető rendelkezések

21. § Az I-IV. fejezetekben, valamint a növényvédelmi feladatok végrehajtásának fokozott biztosításáról szóló 49/1953. (Mg. É. 19.) számú együttes utasítás IV. fejezetében (növényvédelmi zárszolgálat végrehajtása, külső zárszolgálat) felsorolt feladatok elvégzéséről a megyei mezőgazdasági igazgatóság és a növényvédő állomás köteles a terület és a végzett munka eredményének megjelölésével, minden hónap 1-én és 15-én a Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi igazgatóságának működési jelentést küldeni.

22. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető-rendelkezés alá nem esik, a jelen rendeletben és 1. számú mellékletében foglalt rendelkezések és védekezési szabályok megszegését a védekezési feladatokat szabályozó, alább felsorolt hatályos rendelkezések szerint kell büntetni:

a) a burgonyabogár elleni védekezésre vonatkozó rendelkezések megszegését a 154/1951. (VIII. 12.) MT és a 41/1952. (V. 28.) MT rendelet;

b) az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezésre vonatkozó rendelkezések megszegését a 171/. 1951. (IX. 15.) MT rendelet;

c) a símafenyő hólyagrozsdája, apácalepke, nyáríakéregfekély, Douglas fenyő tűhullása, napraforgó vajvirág vagy szádor, tölgyfavész és a burgonya-gumórontó fonalféreg elleni védekezés rendszabályainak, valamint a faiskolai rendszabályoknak a megszegését a 103/1951. (IV. 29.) MT és a 18.055/1951. (VI. 3.) FM rendelet szerint.

(2) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, a 18.055/1951. (VI. 3.) FM rendelet 17. §-ában foglalt büntetőrendelkezések szerint kell büntetni azt, aki

a) a 13. §-nak a cserebogár elleni védekezésre vagy a 15. §-nak a lucernakártevők elleni védekezésre vonatkozó rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza;

b) répa virusos sárgaságának észlelését a községi (városi, fővárosi, illetve városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának nem jelenti be, vagy a 17. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendszabályokat nem hajtja végre;

c) nikotint, vagy nikotinsulfátot méregjegy nélkül jogosulatlanul vásárol vagy felhasznál, valamint azt, aki nikotintartalmú növényvédőszert egyéni termelőnek méregjegy nélkül kiszolgáltat.

23. § Az 59.200/1935. FM rendelet (Rendeletek Tára 364. oldal), valamint a 49/1953. (Mg. É. 19.) FM együttes miniszteri utasítás III. 1., 2., 3. d), 4. és 17. pontja hatályát veszti.

Erdei Ferenc s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. számú melléklet a 11/1955. (VI. 9.) FM rendelethez

1. Simafenyő hólyagrozsdája (Cronartium ribicola).

A fertőzött facsemetéket és fákat meg kell semmisíteni. Fertőzött facsemeték kivitele és behozatala tilos. Simafenyő és cirbolyafenyő 0,5 km-es körze-tében csak ellenálló ribizkefélék termelhetők. Ezen a körzeten belül a nem ellenálló ribizke ültetvényeket (Ribes), cserjéket meg kell semmisíteni.

2. Apácalepke (Lymantria [Ochneria] monacha).

A fertőzési gócokat figyelni kell. Ha a fertőzött lucfenyvesekben 200-300 nősténylepke, vagy a kidöntött próbafáknál törzsenként 100-150 tojás található, vagy ha a kihelyezett ürülékfogó ernyőkön próbaenyvezissel sok ürülék gyűlik össze, meg kell. kezdeni a következő védekezést: nősténylepkék, tojások és hernyófoltok megsemmisítése feslett petróleummal vagy kátránnyal; nőstény lepkék gyűjtése; a törzsekre mellmagasságban alkalmazott hernyóenyvgyűrűzés április közepéig. Ez a védekezés azonban csak akkor vezet eredményre, ha a hernyók száma fatörzsenként 3000 fölé nem emelkedik. További védekezési mód az idegmérges porozás. A fertőzött lucfenyvesekel a fertőzés észlelésétől az irtás eredményes befejezéséig zárlat alá kell helyezni.

3. Nyárfakéregfekély (Pseudomonas syringae sp. popuIca).

Az erdei csemetekerteket és faiskolákat évente felül kell vizsgálni a betegség helyhezkötése céljából. A dugványvesszőket szolgáltató anyafákat állandó ellenőrzés alatt kell tartani. A nyárfaállományt a betegség fellépése szempontjából rendszeresen vizsgálni kell. A beteg fapéldányokat haladéktalanul ki kell termelni, a csemetéket pedig meg kell semmisíteni.

Óriás nyárfa (Populus robusla) állományok telepítését kerülni kell. Óriás nyárfa csak fasorokban ültethető. Új nyáras telepítéseket tág hálózatban kell ültetni. Á már meglévő sűrű nyárasokat erőteljesen meg kell gyéríteni, hogy a napfény baktériumölő hatása szabadon érvényesülhessen.

4. Douglas fenyő tűhullása (Rhabdocline pseudotsugae)

A beteg példányokat haladéktalanul meg kell semmisíteni. Új telepítésnél ellenálló Douglas fenyőfajtákat kell ültetni. Csemetekertekben a betegség leküzdésére - timsó hozzáadásával - 1 százalékos bordóileves permetezés szükséges. Fertőzött csemete szállítása tilos.

5. Tölgyfavész (Ophiostoma quercus).

A fertőzött fákat ki kell termelni és meg kell semmisíteni. A tölgyfavészre érzékeny korai kocsányos tölgy helyett későn lombosodó kocsányos tölgy-fajtákat kell telepíteni. Erdőtelepítéseknél a szárazságtűrő tölgyfajtákat kell előnyben részesíteni. Az erdei növényvédelem megelőző szabályait (változatos aljnövényzet, cserjeszint létesítése; az erdő harmonikus életközösségének kifejlesztése; helyes erdőművelés és használat) fokozott mértékben be kell tartani. Nagyarányú fertőzés esetén a fertőzés megszűnéséig zárlatot kell elrendelni.

6. Burgonya gumórontó fonalféreg (Ditylenchus destructor).

A fertőzésre gyanús burgonyatételekből a beteg vagy betegségre gyanús gumókat vizsgálat céljára a Növényvédelmi Zárszolgálati Laboratóriumnak (Budapest, II., Keleti Károly-utca 24.) kell beküldeni, a származási hely és a tárolás helyének feltüntetésével. A betegség kórképe hasonlít a phytophtorás barna rothadáshoz; a gumókon besüppedő foltok keletkeznek, a foltokon a héj könnyen leválik, alatta a gumó húsa barna, morzsalékos és a gumó idővel megrothad. A fertőzött gumókat főtt állapotban azonnal fel kell használni. A fertőzött területről származó burgonyát vetés céljának nem szabad felhasználni és a fertőzött területen 5 évig burgonyát, gyökér- vagy gumósnövényt termelni nem szabad.

2. számú melléklet a 11/1955. (VI. 9.) FM rendelethez