2/1955. (IV. 23.) VKGM rendelet
a külterületi településeken történő építkezések szabályozásáról szóló 14/1955. (III. 3.) MT rendelet végrehajtásáról
A külterületi településeken történő építkezések szabályozásáról szóló 14/1955. (III. 3.) MT rendelet 11. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a rendelet végrehajtásaképpen - annak szövegéi e helyen is közölve - a földművelésügyi miniszterrel és az állami gazdaságok miniszterével egyetértésben a következőket rendelem:
(A vastagabb betűkkel szedett szöveg a minisztertanácsi rendelet (R.) szövegét, a vékonyabb betűkkel szedett szöveg pedig a végrehajtásra (Vhr.) vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.)
R. 1. §
Állandó jellegű lakás céljára szolgáló épületet csak az alább felsorolt külterületi helyeken szabad létesíteni:
a) község (város) határában fejlesztésre kijelölt település (tanyaközpont) már beépített, valamint az ezzel összefüggő beépítésre szánt területén,
b) állami gazdaság (vállalat),
c) állami mezőgazdasági gépállomás, vagy
d) termelőszövetkezet külterületi gazdasági (üzemi) telepén,
e) kivételes esetben egyéb külterületi helyen.
R. 2. §
(1) Az 1. §-ban felsorolt helyeken állandó jellegű lakás céljára szolgáló épületek létesítésére építési engedély csak az alábbi feltételek fennállása esetén adható ki:
a) község (város) határában fejlesztésre kijelölt település (tanyaközpont) beépítésre szánt területén akkor, ha a település (tanyaközpont) jóváhagyott részletes rendezési terve, illetőleg ennek hiányában jóváhagyott házhelyrendezési terve rendelkezésre áll;
b) állami gazdaság (vállalat) külterületi gazdasági (üzemi) telepén akkor, ha a gazdaság jóváhagyott üzemrendezési tervvel rendelkezik, az üzemrendezési tervben foglalt telepítési terv szerint.
Annak érdekében, hogy az üzemrendezési tervben a településpolitikai szempontok megfelelő módon érvényesüljenek, az üzemrendezési tervek készítési és jóváhagyási eljárásába be kell vonni a Város- és Községgazdálkodási Minisztériumot, illetőleg a tanácsok város- és községgazdálkodási szerveit.
Azokban az állami gazdaságokban, amelyeknek üzemrendezási terve még nem készült el, vagy nem nyert jóváhagyást, csak a legszükségesebb mértékben szabad építkezni. Az ilyen gazdaságok üzemi központjában összesen legfeljebb 10, egyéb majorjaiban pedig egyenként legfeljebb 5 új lakást szabad építeni.
Állami gazdaságok területén magánépítkezések céljára építési engedély nem adható ki;
c) állami mezőgazdasági gépállomás külterületi üzemi telepén a gépállomás jóváhagyott telepítési terve szerint, a legszükségesebb készenléti munkaerőszükséglet mértékéig, legfeljebb azonban összesen 10 lakásig;
d) termelőszövetkezet külterületi gazdasági telepén akkor, ha a gazdasági telep a legközelebbi község (város) belterületétől legalább 4 km távolságra van és - figyelembevéve a termelőszövetkezet(ek) jövőbeni fejlődését - legalább 40 lakóház felépítése biztosított.
A 4 km-es körzetben lévő, szomszédos termelőszövetkezetek részére csak egy lakótelepen szabad lakóházépítésre építési engedélyt kiadni. A lakótelep helyének meghatározásánál törekedni kell arra, hogy az az érdekelt termelőszövetkezetek területéhez viszonyítva központos fekvésű legyen. Az építési engedély kiadásának ebben az ecetben is előfeltétele, hogy a beépíteni szándékolt külterületi hely jóváhagyott részletes rendezési (házhelyrendezési) terve rendelkezésre álljon;
e) egyéb külterületi helyeken akkor, ha a beépíteni szándékolt külterületi hellyel szomszédos községek belterületén - házhelyek hiányában - a felmerült lakóházépítési igények nem elégíthetők ki és ha e községek belterülete műszaki, vagy egyéb okokból nem fejleszthető. Az építési engedélyek kiadása előtt ebben az esetben - az egyes, egyedi külterületi építési engedélykérelmek kivételével - a város- és községgazdálkodási miniszter előzetes hozzájárulását kell megszerezni.
(2) Az építési engedélyek kiadása az illetékes járási tanács végrehajtóbizottsága községgazdálkodási csoportjának, városokban a városi tanács végrehajtóbizottsága városgazdálkodási osztályárak (csoportjának) a hatáskörébe tartozik.
Vhr. 1. § (1) Község (város) halárában fejlesztésre kijelölt település (tanyaközpont) alatt a Tanyai Tanács által fejlesztésre kijelölt tanyaközpontokat, illetőleg a területileg illetékes megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottsága által fejlesztésre esetenként kijelölt külterületi településeket kell érteni (a továbbiakban: fejlesztendő települések).
(2) E rendelet alkalmazása szempontjából állami gazdaság (vállalat) fogalomkörébe tartoznak: az állami gazdaságok, tan-, kísérleti és célgazdaságok, valamint a növénytermesztéssel, továbbá állattenyésztéssel foglalkozó állami vállalatok (a továbbiakban: állami gazdaságok).
(3) Magánépítkezésnek kell tekinteni a magánerőből és az állami támogatással megvalósítani kívánt lakóházépítkezéseket. Magánépítkezésnek minősül tehát az egyénileg dolgozó parasztok, az állami gazdaságok és állami mezőgazdasági gépállomások dolgozói, valamint a termelőszövetkezeti tagok által magánerőből és állami támogatással végzett, személyi tulajdonba kerülő lakóházak építése.
Vhr. 2. § (1) A fejlesztendő településeken elsősorban a magánépítkezők részére kell az építési lehetőségeket biztosítani és az építési engedélyeket kiadni. Amennyiben megfelelő mennyiségű házhely biztosítható, az állami gazdaságok, mezőgazdasági gépállomások szolgálati lakótelepeit is ezeken a helyeken kell elhelyezni.
(2) Ha az állami gazdaságok, mezőgazdasági gépállomások és termelőszövetkezetek dolgozóinak lakásépítési igénye a fejlesztendő településeken - házhelyek hiánya miatt - nem elégíthető ki, vagy a termelési érdekek miatt az nem lenne célszerű, a különböző, egymáshoz közelfekvő szervek lakásépítési igényeit össze kell egyeztetni és közös lakótelep kialakítására kell törekedni.
(3) Amennyiben közös lakótelep nem alakítható ki, a R. 2. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell az egyes szervek részére a lakásépítkezéseket engedélyezni.
Vhr. 3. § (1) A lakótelepek elhelyezésére legalkalmasabb területeket a helykijelölés szabályai szerint kell megállapítani és a kiválasztott telephelyre vonatkozóan helykijelölési határozatot (területfelhasználási hozzájárulást) kell hozni.
(2) A helykijelölést megelőző vizsgálatokat úgy kell lefolytatni, hogy már az előkészítés során megállapítható legyen a lakosság, az állami gazdaságok, mezőgazdasági gépállomások és a termelőszövetkezetek részéről felmerülő lakásépítési igény. Az ezzel kapcsolatos összehangoló tevékenységet községek esetében az illetékes járási tanács végrehajtóbizottságának községgazdálkodási csoportja, városokban a városi tanács végrehajtóbizottságának városgazdálkodási osztálya látja el.
(3) Közös lakótelep kialakítása esetén törekedni kell arra, hogy a lakótelep elhelyezése lehetőleg központos fekvésű és a munkahelyek közelében legyen. Az egyes szektorok részére (á. g., gépállomás, tsz., egyéniek) a közös lakótelepen összefüggő telkeket (telektömb, utcasor) kell kijelölni.
(4) A lakótelep helyének kijelölése után el kell készíteni a telep rendezési (házhelyrendezési) tervét. A rendezési (házhelyrendezési) terv elkészítésénél gondoskodni kell a szükséges közintézmények céljára szolgáló területek biztosításáról. A tervek elkészíttetéséről és jóváhagyásáról a város- és községrendezés szabályozásáról szóló jogszabályok rendelkezései szerint kell gondoskodni.
(5) Állami gazdaságok és mezőgazdasági gépállomások önálló lakótelepei esetében települési (telepítési) tervet kell készíteni, melynek elkészíttetéséről az állami gazdaság, illetve gépállomás felett felügyeletet gyakorló hatóság (minisztérium) köteles gondoskodni.
(6) Ha a közös lakótelep kialakítását döntő mértékben állami gazdaság (ok) lakásépítési igényeinek kielégítése leszi szükségessé, az állami gazdaság (ok) települési tervében külön kell megtervezni a magánépítkezések és termelőszövetkezetek lakásépítései részére felhasználható területeket.
(7) Az állami gazdaságok és mezőgazdasági gépállomások települési (telepítési) tervét az illetékes miniszter (megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtóbizottsága) által szervezett bizottság hagyja jóvá, amelynek tagja a város- és községgazdálkodási miniszter (a megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtóbizottsága város- és községgazdálkodási osztályának) képviselője. A tervjóváhagyó bizottságok megszervezése iránt az illetékes miniszterek intézkednek.
(8) A települési (telepítési) tervek jóváhagyásra történő benyújtása előtt a tervező köteles beszerezni és a jóváhagyásra kerülő tervhez csatolni a tervezett lakótelepre vonatkozóan: a területileg illetékes megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottsága város- és községgazdálkodási osztályának a tervvel kapcsolatos írásbeli állásfoglalását, valamint a vízügyi, egészségügyi, földtani és egyéb érdekelt hatóságok szakvéleményét.
(9) Termelőszövetkezetek külterületi lakótelepeinek kialakítása esetében a lelepnek a legközelebbi község (város) belterületétől számított távolságát a belterületi határvonalnak a beépíteni szándékolt terület felé cső részétől, úton kell mérni. Ha a beépíteni szándékolt terület és a község (város) belterülete között olyan természeti akadály (folyó, hegy stb) van, amely a mezőgazdasági ingatlanoknak a község (város) belterületéről való gazdaságos megművelését lehetetlenné teszi, a R. 2. §-ának (1) bekezdésében előírt 4 km távolságtól el lehet tekinteni.
(10) A R. 2. § (1) bekezdésének d) pontja szerint előírt 40 lakóház felépítésére vonatkozó kötelezettségbe beszámíthatók a termelőszövetkezet külterületi gazdasági telepén már meglévő, jó állapotú és a korszerű követelményeknek megfelelő családi lakóházak.
Vhr. 4. § A külterületi lakásépítési igények kielégítéséhez szükséges házhelyek kialakítására, megszerzésére és juttatására nézve az 1/1955. (III. 26.) VKGM rendeletben foglaltak az irányadók.
Vhr. 5. § (1) Az egyes külterületi települések továbbfejlesztésre való kijelölésének kérdésében a területileg illetékes megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottsága a végrehajtóbizottság város- és községgazdálkodási osztályának előterjesztése, valamint a többi érdekelt szakigazgatási szerv véleményének figyelembevételével határoz.
(2) A település továbbfejlesztésre való kijelölése alkalmával figyelembe kell venni a település lélekszámát, a hozzátartozó földterület kiterjedését, a szomszédos településekhez való kapcsolatát és azoktól való távolságát, a közlekedési, domborzati és talajviszonyokat, a meglévő közintézményeket, valamint a várható fejlesztés mértékét és lehetőségeit.
(3) Mindaddig, amíg a település továbbfejlesztése tekintetében a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottsága végérvényesen nem határoz, ezeken a településeken lakóházépítkezések nem engedélyezhetők.
(4) A megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának határozatáról az 1.099/1954. (XI. 28.) számú minisztertanácsi határozat 73. pontja szerint értesíteni kell a város- és községgazdálkodási minisztert.
R. 3. §
Az 1. és 2. §-ban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a külterületen lévő mező- és erdőgazdálkodással kapcsolatos, illetőleg az állattenyésztés folytatásához szükséges, továbbá az őrház jellegű egyes épületekre (ilyen pld.: csőszház, erdészlak, pásztorház, vasúti őrház, útőrház, gátőrház stb.), valamint a vasúti üzemek zavartalan működését biztosító és legszükségesebb készenléti lakóépületekre.
R. 4. §
(1) Állami gazdaság (vállalat) vagy mezőgazdasági gépállomás külterületi gazdasági (üzemi) telepén történő lakóházépítés esetén az állami gazdaság (vállalat, mezőgazdasági gépállomás) az építési engedély kiadása iránti kérelmében köteles igazolni, hogy a gazdasági (üzemi) telepen elhelyezésre kerülő dolgozók és családtagjaik kulturális, egészségügyi és egyéb szolgáltatási igényeinek kielégítéséről gondoskodik.
(2) Termelőszövetkezeti lakóházépítkezések esetén a termelőszövetkezet, illetőleg az érdekelt minisztérium a területileg illetékes megyei tanács végrehajtóbizottságának szakigazgatási szervei útján köteles gondoskodni a lakosság szociális, kulturális, egészségügyi és egyéb szolgáltatási igényeinek kielégítéséről.
(3) A lakótelepeken elhelyezésre kerülő dolgozók közszükségleti cikkekkel való ellátása érdekében biztosítani kell számukra a megfelelő vásárlási lehetőségeket.
(4) A települések létesítése során a beruházások keretében bekötő utak létesítéséről is gondoskodni kell.
Vhr. 6. § Érdekelt minisztérium alatt a R. 4. §-a (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából mindazokat a minisztériumokat kell érteni, amelyek a külterületi településen élő lakosság szociális, kulturális, egészségügyi és egyéb szolgáltatási igényeinek kielégítésére szolgáló létesítmények (iskola, napköziotthon, egészségügyi intézmények, igazgatási épületek stb.) tárgya szerint illetékesek.
R. 5. §
(1) A külterületi lakótelepek elhelyezésére szolgáló területek kijelölésére a helykijelölési eljárás szabályai, az építési engedélyek kiadása iránti kérelmek benyújtására és az engedélyek kiadására vonatkozóan pedig az építési engedélyezési eljárás szabályai az irányadók.
(2) Az építési engedélyek kiadása alkalmával biztosítani kell a vízügyi, egészségügyi, közlekedési és egyéb érdekelt hatóságok szakszempontjainak érvényesülését.
Vhr. 7. § (1) Az építési engedélyek kiadását a területileg illetékes járási fanács végrehajtóbizottságának községgazdálkodási csoportjától, városokban a városi tanács végrehajtóbizottságának városgazdálkodási osztályától kell kérni, közületi építkezések esetében a 93/1950. (III. 31.) MT rendeletben, magánépítkezések esetén pedig az 1/1955. (III. 26.) VKGM rendeletben foglaltak szerint.
(2) Az építési engedélyek kiadása alkalmával figyelemmel kell lenni arra, hogy a 107/1953. KPM utasítás értelmében - az utasítás mellékletében felsorolt főközlekedési közutak mindkét oldalán - tilos az építkezés a közút tengelyétől mért 100 m távolságon belül. A 100 m távolságot a beépítésre kerülő telek kerítésvonaláig kell számítani. A jegyzékben fel nem sorolt közutak külterületi szakasza mentén való építkezés tekintetében a 16.500/1947. (V. 18.) ÉKM rendelet (Országos Építésügyi Szabályzat) 11. §-ában foglalt szabályozás az irányadó.
(3) Az építési halóságok az építési engedélyek kiadása alkalmával kötelesek ellenőrizni, hogy a lakótelepeken elhelyezésre kerülő dolgozók szociális, kulturális és egyéb szolgáltatási igényeinek kielégítéséről és a vásárlási lehetőségek biztosításáról milyen módon történik gondoskodás. A 10 lakást meghaladó állami lakásépítések esetében - a 2.073/21/1952. számú minisztertanácsi határozat értelmében - az építtető szerv köteles gondoskodni a szükséges üzlethelyiségek létesítéséről.
(4) Az építési engedély csak akkor adható ki, ha a kérelmező igazolja, hogy az építési telken építeni jogosult. (Állami gazdaságok és gépállomások esetében használati jog igazolása, magánépítkezések esetében tulajdonjog, jogerős juttatási határozat, jogerős örök-használatról szóló határozat, idegen tulajdonban lévő telken való építés esetén a tulajdonos beleegyező nyilatkozatának igazolása szükséges.)
R. 6. §
(1) Jelen rendelet alkalmazása szempontjából külterületnek kell tekinteni a község (város) igazgatási területének az 1.300/1949. (II. 12.) Korm. rendelet 3. §-a szerint megállapított belterületi határon kívüli részét.
(2) Jelen rendelet alkalmazása szempontjából belterületnek minősül a község (város) területének már beépített, valamint az ezzel összefüggő beépítésre szánt területe. Belterületnek kell továbbá tekinteni a már beépített területtel össze nem függő részben lévő bányatelep; ipartelep, gyógyhely, üdülőhely stb. beépítésre kijelölt területét is.
(3) Amennyiben a beépíteni szándékolt külterületi hely közvetlenül csatlakozik a megállapított belterülethez, gondoskodni kell annak belterületté nyilvánításáról.
(4) A belterület módosítására a községi tanács végrehajtóbizottságának javaslata alapján a járási tanács végrehajtóbizottságának községgazdálkodási csoportja tesz előterjesztést a járási tanács végrehajtóbizottságához a vízügyi, egészségügyi és mezőgazdasági szakszervek szempontjainak figyelembevételével. Városok esetében a városi tanács végrehajtóbizottsága városgazdálkodási osztályának a vízügyi, egészségügyi és a mezőgazdasági szakszervek szempontjainak figyelembevételével tett előterjesztése alapján a városi tanács végrehajtóbizottsága dönt a belterület módosításának kérdésében.
(5) Ha a község (város) belterületének módosítása, illetőleg újabb megállapítása a község (város) általános rendezési terve jóváhagyásának idejére esik, a rendezési terv szerint javasolt belterület megállapítására az általános rendezési terv jóváhagyására jogosult hatóság az illetékes.
Vhr. 8. § (1) A R. hatálybalépése előtt megállapított belterületek módosításának (kiegészítésének) csak abban az esetben van helye, ha
a) a korábban megállapított belterületen belül - házhelyalakításra alkalmas ingatlanok hiányában - már nem elégíthető ki a felmerülő és indokolt házhelyigény,
b) a község (város) természetes fejlődése szükségessé teszi,
c) a később elkészített és jóváhagyott község- (város-) rendezési terv másként állapítja meg a község (város) beépítésre szánt területét,
d) a község (város) külterületén bánya-, ipartelep-, gyógy-, üdülőhely alakul ki, végül
e) mindazokban az esetekben, amelyekben külön jogszabály írja elő a belterület módosítását.
(2) A belterület módosítására vonatkozó javaslat kidolgozása alkalmával minden esetben figyelembe kell venni a község (város) meglévő rendezési tervét, illetőleg annak hiányában a község- (város-) rendezési szabályokat és szempontokat. Fontosabb esetekben várostervezői szakvélemény beszerzéséről is gondoskodni kell.
(3) Ha a belterület kiegészítésére szánt terület az állami erdőgazdasági szervek kezelésében lévő erdőterület, a belterületmódosításra vonatkozó határozathozatal előtt meg kell szerezni az erdészeti főhatóság (Országos Erdészeti Főigazgatóság) előzetes hozzájárulását.
(4) A belterület kiegészítésénél arra kell törekedni, hogy az csak a legszükségesebb földterületeket vonja el a mezőgazdasági műveléstől.
(5) A belterület módosítására vonatkozó tanácsi végrehajtóbizottsági határozatban szavakkal szabatos módon körül kell írni és 1:50.000 méretarányú térképvázlaton piros színnel fel kell tüntetni a módosítás folytán keletkező, új belterületi határvonalat.
(6) A belterület módosításáról - a határozat másolatának és a térképvázlat egy példányának csatolása mellett - értesíteni kell a Város- és Községgazdálkodási Minisztériumot, a megyei tanács végrehajtóbizottsága város- és községgazdálkodási osztályát, valamint az illetékes földnyilvántartási szervet.
Vhr. 9. § Mindaddig, amíg a fejlesztendő település, vagy a közös lakótelep rendezési terve nem nyert jóváhagyást, - a tanyás jellegű építkezések megakadályozása érdekében - ideiglenes jelleggel meg kell állapítani a beépítésre szánt terület határait a R. 6. §-ának (4) bekezdésében, valamint a Vhr. 8. §-ában szabályozott eljárás szerint.
R. 7. §
Olyan külterületi helyeken, ahol állandó jellegű lakás létesítése céljára építési engedélyt kiadni nem szabad, házhelyeket sem szabad kialakítani.
R. 8. §
(1) Kulturális és egészségügyi intézményeket létesíteni csak az 1. §-ban megjelölt területeken szabad.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás akik - különös méltánylást érdemlő esetben - a területileg illetékes megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottsága az érdekelt szakigazgatási szervek előterjesztése alapján kivételt engedélyezhet.
R. 9. §
Az ország településhálózata fejlesztésének irányításával kapcsolatos teendőket a város-és községgazdálkodási miniszter látja el.
R. 10. §
(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, szabálysértés miatt 500 Ft-ig terjedhető pénzbírság szabható ki azzal szomben, aki a rendeletben foglalt rendelkezések megsértésével építkezik, vagy ilyen építési munkában vállalkozóként (iparosként) részt vesz.
(2) A pénzbírság kiszabása a járási (városi) tanács végrehajtóbizottságának hatáskörébe tartozik.
(3) A szabálysértés miatt az eljárás csak az illetékes építési hatóság feljelentésére indítható meg.
(4) A szabálysértési eljárás során a tilalom ellenére emelt épület lebontása is elrendelhető. (1937. évi VI. törvény 19. §-a.)
Vhr. 10. § Az illetékes építési hatóság a tudomására jutott minden engedély nélküli külterületi építkezés esetén köteles a feljelentést meglenni és az engedély nélkül felépített épület esetleges elbontásának elrendelésére javaslatot tenni.
R. 11. §
(1) Jelen rendelet az 1955. évi március hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Végrehajtásáról a város- és községgazdálkodási miniszter az állami gazdaságok miniszterével és a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben gondoskodik.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a tanyaközpontok kialakításának előmozdításáról szóló 1.300/1949. (II. 12.) Korm. rendelet hatályát veszti.
Vhr. 11. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Szabó János s. k.,
város- és községgazdálkodási miniszter