93/1950. (III. 31.) MT rendelet
a közületi építkezés engedélyezésénél követendő eljárás szabályozásáról
(Közigazgatási rendszám: 3.650.)
A rendeletben előforduló fogalommeghatározások és rövidítések
A jelen rendelet alkalmazása szempontjából közületi építkezés és egyéb fogalom meghatározások alatt a közületi magasépítkezések intézéséről szóló 4197/1949. (VIII. 12.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R. I.), illetőleg a közületi mélyépítkezések intézéséről szóló 4326/1949. (XI. 26.) MT rendeletben (a továbbiakban: R. II.) foglalt megjelöléseket kell érteni.
Előterv: előzetes műszaki- és beruházási terv (R. I., illetőleg R. II. 8. §).
ÉM. építésügyi miniszter.
Jóváhagyott építési programm: R. I., illetőleg R. II. 6. § (5) bek.
Közületi építkezés: a közület és közületi vállalat (R. I., illetőleg R. II. 2. § (1) bek. a) és b) pontja) építkezései.
Közületi magasépítkezés: R. I. 1. §
Közületi mélyépítkezés: R. II. 1. §
KPM: közlekedés- és postaügyi miniszter.
Tervező: közületi tervező nv., intézet, iroda, esetleg más tervező személy.
Tervhivatal: Országos Tervhivatal.
Tervhivatal elnöke: Országos Tervhivatal elnöke.
Th: törvényhatósági.
I. FEJEZET
Közigazgatási engedélyezési eljárás közületi magasépítkezéseknél
1. §
Magasépítkezések engedélyezése
(1) Közületi magasépítkezéshez az építkezés megkezdése előtt az építésügyi hatóság engedélyét (középítési engedélyt) kell kérni.
(2) Közületi magasépítkezésre a középítésügyi engedélyt városok területén a polgármester; községekben a járási főjegyző adja.
(3) A közlekedés- és postaügyi minisztérium hatáskörébe tartozó üzemi jellegű magasépítkezésekre, valamint elektromos művek, gázművek vezetékeire, továbbá a vezetékek fektetésére szolgáló nyílt- és zártszelvényű csatornák építésére szintén a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés az irányadó.
(4) A hatóság csak olyan építkezésekre adhat engedélyt, amelynek bemutatott terve az általános építésrendészet szabályainak, város- (község-) rendezési terv alá eső területén pedig a város- (község-) rendezési tervnek is megfelel, vagy ilyen érdekeket nem sért.
(5) Az építtető közületnek az építkezésre való jogosultságát nem kell igazolnia, a hatóság a jogosultság hiánya címén az engedély kiadását nem tagadhatja meg.
(6) Az épület használatbavételére vonatkozóan a 8. § rendelkezései az irányadók.
2. §
A kérelem előterjesztése
(1) A középítési engedély iránti kérelmet az építtető közület - megbízott tervezője útján - köteles az 1. § (2) bekezdésében megjelölt hatóságnak előterjeszteni.
(2) A középítési engedélyt kérő beadványhoz mellékelni kell:
a) az építkezés helyének kijelölésére vonatkozó határozatot, vagy annak hiteles másolatát,
b) két-két példányban az ingatlan hiteles helyszínrajzát, amelyen fel kell tüntetni a tervezett és a már meglévő, valamint a közvetlenül szomszédos ingatlanokon lévő építményeket, továbbá az ingatlan műszaki jellemzőit a közművek és talajviszonyok szempontjából, valamint
c) a tervezett építkezés 1:200 méretarányú az építtető által jóváhagyott vázlattervét két példányban.
(3) Az építtető, illetőleg a tervező köteles a kérelem elbírálásához szükséges felvilágosításokat a beadványban előadni, illetőleg a (2) bekezdésben említetteken felül esetleg még szükséges iratokat is a beadványhoz mellékelni.
3. §
A kérelem elbírálása és a határozat kézbesítése
(1) A hatóság a középítési engedély iránt előterjesztett kérelmet köteles haladéktalanul, de legkésőbb a hozzáérkezéstől számított 8 nap alatt elbírálni. Ha ez nem lehetséges, köteles a döntés akadályairól az építtetőt tájékoztatni.
(2) A hatóság köteles a kivitelezésre engedélyezett terveket és rajzokat záradékkal ellátni, továbbá mind az engedélyezési záradékban, mind a határozatban az érdekelteket figyelmeztetni, hogy a határozat csak annak kézbesítésétől számított 15. napon emelkedik jogerőre.
(3) A középítési engedély tárgyában hozott határozatot kézbesíteni kell az építtetőnek, a tervezőnek, Budapest főváros területén az illetékes kerületi előljárónak, községek területén a községi előljáróságnak és az érdekelt szomszédoknak. A záradékolt tervek egy példányát az építtető, ha a kérelmet a tervező útján terjesztette elő, a tervező határozatához kell csatolni, egy példányt, pedig a határozattal és egyéb alapiratokkal együtt a hatóság irattárában kell megőrizni.
(4) Ha az engedély kiadására hivatott hatóság a tervekkel nem ért egyet, illetőleg azok alapján az engedélyt nem tartja megadhatónak és az építtető a hatóság észrevételei alapján annak felhívásától számított öt napon belül nem hajlandó a terveket módosítani, a kérelmet elutasítja. A hatóság az érdekeltek előterjesztésére az elutasító határozatban foglaltakra nézve köteles az ÉM - az 1. § (3) bekezdésében említett mélyépítkezések tekintetében a KPM - döntését kérni.
(5) Az ÉM, illetőleg a KPM a hozzá felterjesztett ügyben az építtető, a tervező és az elsőfokú építésügyi hatóság meghallgatása után az előterjesztés hozzáérkezésétől számított 10 napon belül - az 1. § (3) bekezdésében említett üzemi jellegű magasépítkezések tekintetében az ÉM a KPM-al egyetértésben - határoz.
4. §
Változások a kivitelezésre engedélyezett terveken
(1) Ha a középítési engedély kiadása után az engedélyezett tervek lényegesen megváltoznak, az építtető köteles a módosított, illetőleg újonnan készített terveket két példányban - a módosítás elbírálása végett - az illetékes elsőfokú építésügyi hatóságnak (1. § (2) bek.), a módosított tervek szerint végrehajtandó munkákat megkezdése előtt megküldeni, az építkezés azonban a kérelem benyújtása után megkezdhető. Az építésügyi hatóság a középítési engedély módosítása tárgyában köteles haladéktalanul, de legkésőbb a módosított tervek hozzáérkezésétől számított 8 napon belül határozni. Amennyiben az építtető a módosított tervek benyújtásától számított 15 napon belül nem kap határozatot az építésügyi hatóságtól, a módosítást engedélyezettnek kell tekinteni.
(2) Ha az építésügyi hatóság a módosított tervek engedélyezésére vonatkozó kérelmet egészben, vagy részben elutasítja, s erről az építtetőt az (1) bekezdésben foglaltak szerint értesíti, az építtető hatóság e határozata ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül, az ÉM-hez, illetőleg a KPM-hez intézendő, az építésügyi hatóságnál benyújtandó előterjesztéssel élhet. Az előterjesztést az építésügyi hatóság - saját javaslatával kiegészítve - köteles döntés végett az ÉM-hez, illetőleg a KPM-hez haladéktalanul felterjeszteni. Az ÉM, illetőleg KPM az előterjesztés kérdésében a 3. § (5) bekezdésének rendelkezései szerint határoz.
(3) Ha a hatóság által engedélyezett terveken lényegtelen változtatás történt, a módosításra vonatkozó utólagos középítési engedélyt a 8. §-ban szabályozott eljárás során kell megadni.
5. §
Az építkezés megkezdésének bejelentése
Az építtető a kivitelező útján köteles a középítési engedélyhez kötött építkezés megkezdése előtt öt nappal az illetékes elsőfokú építési hatóságnak, községekben a községi előljáróságnak is írásban bejelenteni.
6. §
Bontási engedély
(1) Építmény, vagy épületrész lebontására hatósági engedélyt kell kérni. A bontási munka megkezdését annak megkezdése előtt öt nappal a községi elöljáróságnak, polgármesternek, illetőleg a kerületi elöljárónak kell bejelenteni. A bontást a bejelentés tudomásulvétele előtt megkezdeni nem szabad.
(2) A földbirtokrendezési eljárás keretében igénybevett és juttatott, valamint a mezőgazdasági nagyüzemi épületek használatának szabályozásáról szóló 4123/1949. (VI. 30.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó épületek bontásához az illetékes megyei földhivatal, illetőleg a megyei mezőgazdasági igazgatóság engedélye is szükséges.
7. §
Ellenőrzés
(1) Az építtető és a tervező köteles tűrni, hogy az illetékes építésügyi hatóság az építés munkáját és az építmény állapotát ellenőrizze. A hatósági ellenőrzés megokolt módjának alkalmazásából, vagy a hatósági ellenőrzés elmulasztásából eredő kár, vagy költségtérítés a hatósági közeget alkalmazó közülettől nem követelhető.
(2) Az építtető, illetőleg a tervező - a 10. § rendelkezésének kivételével - köteles a területileg illetékes építésügyi hatóságok indokolt kérésére a tervekkel kapcsolatban - akár tervezett, akár folyamatban lévő, vagy befejezett építkezésről van szó - felvilágosítást adni és a terveket, illetőleg azoknak a hatóság által kért részét hivatalos betekintésre bemutatni.
(3) Az építtető, a tervező, a kivitelező és az ellenőr az építési szabályok és középítési engedély kikötéseinek megtartásáért oly mértékben felelős, amennyiben annak alkalmazása, illetőleg megtartása feladatának körébe esik.
8. §
Az épület használatbavétele
(1) Az építkezés befejezése után az építtető köteles az építkezés befejezését a munka befejezésétől számított öt napon belül az illetékes elsőfokú építésügyi hatóságnak írásban bejelenteni. Az építésügyi hatóság az építkezés ideiglenes átadásánál, átvételénél és utófelülvizsgálatánál magát képviseltetni köteles.
(2) Az építésügyi hatóság az építkezés használhatóságára vonatkozóan az ideiglenes átadás-átvételi eljárás alkalmával felveendő jegyzőkönyvben köteles nyilatkozni. Az építésügyi hatóság az építkezés használatbavételére vonatkozó hozzájárulását az általa meghatározott határidőn belül teljesítendő feltételekhez kötheti, a hozzájárulást meg is tagadhatja. Ha az építésügyi hatóság az építmény használatbavételéhez nem járul hozzá, köteles ezt az elhatározását a helyszíni átvételi eljárás alkalmával az építtetővel közölni és az építtető kívánságára az ÉM döntését azonnal kikérni. Ha az építésügyi hatóság indokoltnak tartja, az ÉM döntéséig az épület (épületrész) használatát megtilthatja.
9. §
Részlettervek megküldése az építésügyi hatóságnak
Az építkezés befejezése után az építtető, illetőleg a tervező - a 10. § rendelkezésének kivételével - köteles az épület végleges állapotának megfelelő általános építési és gépészeti tervek (1:100 méretarányú alaprajzok, metszetek és homlokzatok) egy-egy példányát megőrzés végett az elsőfokú építésügyi hatóságnak, Budapesten a kerületi előljárónak megküldeni.
10. §
Honvédelmi építkezések
A jelen rendeletnek a közületi magasépítkezés engedélyezésénél követendő eljárásra vonatkozó rendelkezéseit honvédelmi célokra szolgáló magasépítkezéseknél csak akkor lehet alkalmazni, ha ahhoz az ÉM, illetőleg a KPM a honvédelmi miniszterrel egyetértve hozzájárul.
11. §
Engedély nélkül végzett korábbi középítkezés
A jelen rendelet hatálybalépése előtt engedély nélkül végzett közületi építkezésekre vonatkozóan a 9. §-ban említett tervek egy-egy példányát (fénymásolatát) a jelen rendelet kihirdetésétől számított egy éven belül - nyilvántartásba vétel végett - az illetékes elsőfokú építésügyi hatóságnak, Budapesten a kerületi előljárónak meg kell küldeni.
II. FEJEZET
Közületi mélyépítkezések engedélyezése
12. §
Mélyépítkezések engedélyezése
(1) A közületi mélyépítkezések megkezdésére a középítési engedélyt általában a közlekedés- és postaügyi miniszter adja. A középítési engedély kiadása előtt helyszíni szemlét (közigazgatási bejárás) kell tartani, melyre minden érdekeltet meg kell hívni.
(2) A vízgazdálkodással kapcsolatos közületi mélyépítkezések megkezdésére az engedélyt a területileg illetékes vízgazdálkodási körzet vezetője, több körzet területét érintő építkezés esetén az Országos Vízgazdálkodási Hivatal elnöke által kijelölt vízgazdálkodási körzet vezetője adja.
(3) Olyan út- és hídépítés megkezdésére vonatkozó engedély, melyet nem az állam épít, nem kerül állami kezelésbe és a megye, illetve a th. város területén nem terjed túl, az alispán, illetve a th. város polgármestere adja.
(4) Honvédelmi mélyépítkezések esetén a 10. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
III. FEJEZET
Vegyes rendelkezések
13. §
Egyéb engedélyek
A középítési engedély nem mentesíti az építtetőt az egyéb jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól.
14. §
Büntető rendelkezések
(1) Kihágást követ el és az 1928. X. törvényben, illetőleg a 8960/1946. (VIII. 1.) ME rendeletben meghatározott pénzbüntetéssel büntetendő az aki hatósági engedélyhez kötött középítkezést a jelen rendeletben szabályozott középítési engedély nélkül végeztet, vagy a már felépült építmény használatbavételénél az építésügyi hatóság rendelkezéseit megszegi. Ez a rendelkezés nem érinti középítkezésből kifolyólag egyéb építésügyi jogszabályok megszegése címén fennálló büntetőjogi, fegyelmi és magánjogi felelősséget.
(2) Kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóság, mint rendőri büntetőbíróság hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tv. 59. § (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek magasépítkezésnél az ÉM-t, mélyépítkezéseknél pedig a KPM-t kell tekinteni.
(3) A jelen rendelet hatálybalépése előtt építési engedély nélkül megkezdett középítkezés miatt kihágási eljárást sem az építtető, sem az annak kivitelezéséért felelős személy ellen indítani nem lehet, a folyamatba tett kihágási eljárást meg kell szüntetni és az esetleg már kiszabott büntetéseket végrehajtani nem lehet.
15. §
Hatályon kívül helyezett jogszabályok
Jelen rendelet kihirdetésével a közületi magasépítkezések intézéséről szóló 4197/1949. (VIII. 12.) Korm. rendelet 15-17. §-ai, a városrendezésről és építésügyről szóló 1937. VI. törvénynek a Budapesti Építésügyi Szabályzatnak, valamint egyéb helyhatósági építésügyi szabályrendeleteknek a jelen rendeletben foglaltakkal ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.
Dobi István s. k.,
a minisztertanács elnöke