1/1955. (III. 26.) VKGM együttes rendelet
a családi lakóházépítési akciók egységesítéséről
A dolgozók megnövekedett sajátházépítési igényének fokozottabb kielégítése, az építkezések szervezettebbé tétele és az 1954. évben megindult nagyarányú építkezések során felmerült nehézségek megszüntetése érdekében szükségessé vált az építkezések lebonyolításának újabb szabályozása. A Minisztertanács a családi lakóházépítési akciók egységesítését a 2.016/1955. (I. 7.) számú határozatában szabályozta, melynek végrehajtása tárgyában az igazságügyminíszterrel egyetértésben - a következőket rendeljük.
I.
Házhelyek kialakítása
1. § (1) Házhelyjuttatás céljára alkalmas ingatlanokat a város (község) belterületén kell kialakítani. A házhely céljára alkalmas területeket a város (község) rendezési tervének megfelelően kell kijelölni. Rendezési tervek hiányában a megfelelő területeket a helykijelölés szabályai szerint - a város- (község-) rendezési, valamint a vízügyi, közegészségügyi, közlekedési szakszempontok figyelembevételével - kell kiválasztani.
(2) Külterületen házhelyeket kialakítani nem szabad, kivéve azokat a külterületi településeket, amelyek területén külön hatósági intézkedés folytán a lakóházépítkezések engedélyezhetők.
(3) Lakóházépítésre - figyelembevéve a város-(község-) rendezési szempontok szerint meghatározott beépítési övezeteket és módozatokat - általában 100-400 négyzetöl nagyságú házhelyeket lehet kialakítani és juttatni.
(4) A házhelyeket az Országos Építésügyi Szabályzat (16.500/1947. (V. 18.) ÉKM rendelet], illetőleg Budapesten a Fővárosi Építésügyi Szabályzat rendelkezéseinek figyelembevételével kell kialakítani olymódon, hogy azok lehetőleg alkalmasak legyenek falusi építkezők részére gazdasági udvar és háztáji konyhakert létesítésére, városi építkezők részére pedig kert, vagy előkert, esetleg baromfiudvar céljaira is.
(5) A házhelyek kialakítása során arra kell törekedni, hogy a kialakított házhelyek összefüggő területegységet képezzenek, ahol a csoportosan jelentkező kérelmezők (pl. ugyanazon üzem több dolgozója) házhelyigénye együttesen elégíthető ki.
Ennek érdekében a házhelyek kialakítása előtt házhelyrendezési tervet kell készíteni. A házhely-rendezési terv elkészítéséről a 16.037/1950. (IV. 12.) FM rendelet szerint az illetékes községi tanács végrehajtóbizottsága, városokban a városi tanács végrehajtóbizottságának városgazdálkodási osztálya gondoskodik.
2. § (1) A lakóházépítéshez szükséges házhelyeket az állami tulajdonban lévő - lehetőleg a város, vagy község közművekkel ellátott belterületén fekvő -be nem épített ingatlanokból kell biztosítani. Ilyen ingatlan hiányában az 1.045/1954. (VI. 23.) számú minisztertanácsi határozat, illetőleg az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 3/1954. (X. 30.) VKGM rendeletben foglallak szerint kell eljárni.
(2) Az 1952. évi 4. számú törvényerejű rendelet alapján állami tulajdonba vett házingatlanokhoz csatlakozó nagyobb kiterjedésű beltelkeket (kerteket, udvarokat) - a város- (község-) rendezési tervek, ezek hiányában a város- (község-) rendezési szabályok és szempontok figyelembevételével - házhelyjuttatás céljára meg lehet osztani. A megosztás során ügyelni kell arra, hogy a megosztás folytán keletkező házhelyek közterületről külön bejárattal megközelíthetők legyenek.
(3) A megosztásra vonatkozó javaslatot a területileg illetékes városi (községi és városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának város- és községgazdálkodási szerve készíti el és terjeszti- jóváhagyásra a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottságának városgazdálkodási osztálya, Budapesten a fővárosi tanács végrehajtóbizottságának városrendezési és építészeti osztálya elé.
(4) Ha a községi tanács végrehajtóbizottságának műszaki szerve, vagy alkalmazottja nincs, a megosztási javaslatot és tervet az illetékes járási tanács végrehajtóbizottságának községgazdálkodási csoportja készíti el a községi tanács végrehajtóbizottságának megkeresése alapján.
(5) Ha az állami tulajdonban lévő házhelyei (beltelket) bérbeadás útján hasznosították - és házhely céljára alkalmas egyéb állami tulajdonban lévő ingatlan, vagy a 3/1954. (X. 30.) VKGM rendelet alapján juttatható házhely nem áll rendelkezésre - a bérleti jogviszony megszüntethető. Ilyen esetekben a bérlő részére - ha erre lehetőség van - más megfelelő mezőgazdasági művelésre kijelölt, állami tulajdonban lévő ingatlan bérbeadását kell biztosítani. Á bérlőt a bérleti jogviszony megszüntetéséből kifolyólag ért esetleges károkért az 5. § (2) bekezdése szerint kártalanítani kell.
(6) Személyi tulajdonban lévő házhelyeket, vagy házhelyek alakítására alkalmas ingatlanokat lakóház építése céljából az építkezők az ingatlantulajdonossal kötött magánmegállapodás útján szerezhetnek meg.
II.
Házhelyjuttatás
3. § (1) Lakóházépítés céljára házhelyjuttatásban azok részesülhetnek, akik családi, vagy társas lakóházat kívánnak építeni és arra kötelezik magukat, hogy a lakóház építését a házhelyjuttatástól számított hat hónapon belül megkezdik és két éven belül befejezik
(2) Az a házhelyigénylő, aki, vagy akinek a házastársa a korábbi juttatások során már házhelyet kapott, újabb házhelyet csak indokolt esetben és a korábban juttatott házhelyről való lemondás esetén kaphat.
(3) Nem lehet házhelyet juttatni:
a) akinek (házastársának) tulajdonában (tartós használatában) a tervbevett építkezés helye szerinti város (község) belterületén családiház építésére alkalmas házhelye van,
b) akinek (házastársának) tulajdonában és saját használatában jogos lakásigényét kielégítő lakóház (öröklakás, önálló lakás céljára alkalmas házrész) van,
c) nem állandó lakás (üdülő, hétvégi pihenő) célját szolgáló ház építésére.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti jogos igény megállapításánál a 2.252/1953. (IX. 23.) KipM utasítás 1-4. és a 170-175. pontjában, valamint az 1952. évi 4. számú törvényerejű rendelet 2. §-ában foglaltak az irányadók.
4. § (1) A házhely juttatását az illetékes községi tanács végrehajtóbizottságánál, Budapesten és városokban a fővárosi (a városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának városgazdálkodási osztályánál (csoportjánál) [továbbiakban: város- (község-) gazdálkodási szerv], - az erre a célra rendszeresített igénylőlapon - kell kérni. A kérelemben az építkezőnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a lakóház építését a juttatástól számított hat hónapon belül megkezdi és két éven belül befejezi, továbbá büntetőjogi felelősségének tudatában ki kell jelentenie, hogy személyével kapcsolatban a 3. § (3) bekezdésében felsorolt esetek egyike sem forog fenn.
(2) A város- (község-) gazdálkodási szerv köteles a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül az ügyben érdemi döntést hozni, vagy a határozathozatal akadályát a kérelmezővel közölni.
(3) A kérelemnek helyt adó határozatnak tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét és lakóhelyét,
b) a juttatás alá eső házhely volt tulajdonosának nevét és lakóhelyét,
c) a juttatott házhely fekvési helyét, telekkönyvi adatait (telekkönyvi betét és helyrajzi számát, valamint a telek nagyságát) és a juttatás időpontját,
d) a juttatott házhely megváltási árát, a 25 százalékos részfizetés összegét és határidejét, a volt tulajdonos (birtokos) részére esetleg fizetendő kártérítés összegét, a fizetési módozatokat és határidőket, valamint a juttatás egyéb feltételeit.
5. § (1) Az állami tulajdonban lévő házhely juttatási ára négyzetölenkéent: községekben 4-6. városokban 6-10. Budapesten 10-12 Ft attól függően, hogy közművesített, közművesítetten területen, illetve hogy a település központjához közelebb, vagy távolabb fekszik. Ha a telek körülményei azt indokolják, - kivételes esetben - magasabb összegű vételárat is megállapíthat a város- (község-) gazdálkodási szerv.
(2) A juttatott köteles a volt tulajdonosnak (államnak, volt juttatottnak, bérlőnek) a házhellyel kapcsolatos és igazolt befektetéseit (kisebb fel- és alépítmények, romos vagy félbenmaradt épületek, épületrészek, faállomány, egyéb tartozékok értékét, zöldkárt) megtéríteni.
A kártérítés összegét, fizetésének módját és határidejét a juttatás alkalmával az illetékes város- (község-) gazdálkodási szerv állapítja meg.
Ha a volt tulajdonos (birtokos) a határozatnak a kártérítés mértékére vonatkozó részével nem ért egyet. 30 napon belül az illetékes járásbírósághoz fordulhat.
(3) A juttatási ár 25 százalékát az építkező a juttatástól számított egy hónapon belül, a fennmaradó 75 százalékot pedig a juttatástól számított két éven belül - félévenkénti négy egyenlő részletben - köteles a város- (község) gazdálkodási szervhez befizetni. A befolyt összegeket a tanácsok 34.124.07 Saját javak kezelése cím. 53. Működési bevétel rovaton kell elszámolni (P.M. 3/VK-50/1954. HT számú körlevele).
6. § (1) A házhelyet a juttatott telekkönyvi tulajdonába kell adni.
(2) Házhely juttatása esetén - amennyiben az építkező a házhely juttatási árának 25 százalékát a város- (község-) gazdálkodási szervhez befizette -a város- (község-) gazdálkodási szerv a juttatásra vonatkozó határozatának csatolása mellett megkeresi az illetékes járásbíróságot mint telekkönyvi hatóságot, hogy a határozat alapján a tulajdonjogot az építkező részére - az elidegenítési és terhelési tilalom egyidejű feljegyzése mellett - kebelezze be.
(3) Ha az építkező az építkezést a juttatástól számított hat hónap alatt nem kezdi meg, a város-(község-) gazdálkodási szerv a juttatást határozattal hatályon kívül helyezi és megkeresi a járásbíróságot mint telekkönyvi hatóságot a tulajdonjog törlése végett.
(4) A megkeresés elküldése előtt az építkezőt meg kell hallgatni. Ha az építkező igazolja, hogy az építkezést önhibáján kívül nem tudta megkezdeni, a város- (község-) gazdálkodási szerv a megkeresés elküldését legfeljebb hat hónap tartamára egyízben függőben tarthatja. Ha ez alatt az idő alatt az építkező az építkezést megkezdi és a teljes alapozást legalább a szigetelés szintjéig elkészíti, a város- (község-) gazdálkodási szerv a juttatási hatályában fenntartja.
7. § (1) Ha az építkező lakóházát a vállalt kötelezettségnek megfelelően felépítette és a juttatási árat megfizette, a város- (község-) gazdálkodási szerv megkeresi a járásbíróságot mint telekkönyvi hatóságot a házhelyre feljegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törlése végett.
(2) Ha az építkező a lakóház építkezését a vállalt határidőn belül nem fejezi be, a város- (község-) gazdálkodási szerv az építkező meghallgatása után a határidőt egyízben hat hónappal meghosszabbíthatja. Ha az építkező az újonnan megállapított határidő alatt sem fejezi be az építkezést, vagy a város- (község-) gazdálkodási szerv a határidő meghosszabbítását indokoltnak nem tartja, az építkező a jelen rendeletben biztosított valamennyi kedvezményt elveszti. Amennyiben az építkezéshez kölcsön folyósítására is sor került, a kölcsön tekintetében az Országos Takarékpénztár jogosult rendelkezni.
8. § (1) Házhelyjuttatási ügyekben
elsőfokon:
a) községekben a községi tanács végrehajtóbizottsága, városokban a városi (kerületi) tanács végrehajtóbizottságának városgazdálkodási osztálya (csoportja),
b) Budapesten a fővárosi kerületi tanács végrehajtóbizottságának városgazdálkodási osztálya (csoportja),
másod- (végső-) fokon:
a) községek esetében a járási tanács végrehajtó-bizottságának községgazdálkodási csoportja,
b) járási jogú városokban a megyei tanács végrehajtóbizottságának város és községgazdálkodási osztálya,
c) megyei jogú városokban a városi tanács végrehajtóbizottságának városgazdálkodási osztálya.
d) Budapesten a fővárosi tanács végrehajtóbizottságának városrendezési és építészeti osztálya
jár el.
(2) Az elsőfokú határozat ellen irányuló fellebbezést - halasztó hatállyal - a kézbesítéstől számítolt 15 napon belül lehet előterjeszteni. A másodfokú határozatról az érdekelteket írásban kell értesíteni.
(3) A házhelyek juttatásáról a város- (község-) gazdálkodási szerveknek a jelen rendelet 4. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat tartalmazó nyilvántartást kell vezetni.
III.
Építésengedélyezés és kivitelezés
9. § (1) Az építkező köteles az illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának város- és községgazdálkodási szervétől építési engedélyt kérni.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) a házhely három hónapnál nem régibb keletű telekkönyvi kivonatát, vagy telekkönyvi szemléjét, házhelyjuttatás esetén a jogerős juttatási határozatot; ha nem a tulajdonát képező telken épít, a tulajdonos beleegyező nyilatkozatát.
b) a helyi felmérési (kataszteri, vagy más térkép) rajzról készült helyszínrajzot három példányban, amely feltünteti a telket és annak közvetlen környékét. A helyszínrajzra léptékhelyesen be kell rajzolni a tervezett épület, a saját és a közvetlen szomszédságban lévő telkeken esetleg álló épületek (lakóházak, istállók, ólak, kutak, árnyékszékek stb.) külső alaprajzi körvonalait, a fővárosban és a városokban hivatalos helyszínrajzot;
c) az épület összes színtjeinek alaprajzát, az összes homlokzati rajzokat és az elbíráláshoz szükséges metszeti rajzokat 1:100 méret arányban, szükség esetén szilárdságtani számításokat;
d) Budapesten és városokban három darab műleírást a tervezett anyagokról és szerkezetekről.
(3) Ha az építkezés típusterv alapján történik, a (2) bekezdés c) pont alatti mellékleteket nem kell csatolni és csak a típusterv jelét (pl. MNOT-7/54) kell megadni
(4) A kérelemhez csatolt terveket - amennyiben tervező és kivitelező van - a tervezőnek és a kivitelezőnek alá kell írnia. A típusterveket csak a kivitelezőnek kell aláírnia.
(5) A város- (község-) gazdálkodási szerv az építési engedély megadása tárgyában a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül köteles érdemben határozni, vagy a határozathozatal akadályát kérelmezővel közölni.
(6) Községekben az építési engedély iránti kérelmet és mellékleteit a házhely szerinti illetékes községi tanács vé'grehajtóbizottságánál kell benyújtani. A végrehajtóbizottság a kérelmet a benyújtástól számított 8 napon belül véleményével ellátva, az illetékes járási tanács végrehajtóbizottság községgazdálkodási csoportjához felterjeszti.
(7) Az építkezés megkezdését és befejezését az építkezés helye szerint illetékes községi tanács végrehajtóbizottságánál (városokban az elsőfokú városgazdálkodási szervnél) kell bejelenteni, amelyről a szakigazgatási szervek kötelesek igazolást kiadni és nyilvántartást vezetni.
10. § (1) Az építési engedélyt és az annak megszerzéséhez szükséges okiratokat dij- és illetékmentesen kell az építkező részére kiállítani. A szükséges okiratokat az illetékes hatóságok a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kötelesek az építkező részére kiadni.
(2) Ha az építkező lakóházát típusterv alapján kívánja felépíteni, az igényelt típustervet a város(község-) gazdálkodási szerv önköltségi áron -tervenként 20 Ft térítési díj ellenében - bocsátja rendelkezésre.
A város- (község-) gazdálkodási szervek a típusterveket elszámolásra kötelezett nyomtatványként kötelesek kezelni, ezért azokról nyilvántartást kell vezetni. Az értékesítésből befolyó térítési díjakat a Város- és Községgazdálkodási Minisztériumnak a Magyar Nemzeti Banknál vezetett 109.500-70 számú Bevételi számlájára kell befizetni.
11. § (1) Az építkezés kivitelezéséről magának az építkezőnek kell gondoskodnia. Családiház építésében - a szakszerűség biztosítása mellett - az építkező tokonai, ismerősei iparjogosítvány nélkül is közreműködhetnek. (1954. évi 24. törvényerejű rendelet 1. § 6. pont.).
(2) Családiház építkezés (helyreállítás, lakásleválasztás) teljes kivitelezésével iparjogosítvánnyal rendelkező kőműves kisiparost (generálvállalkozót) is meg lehet bízni.
12. § A tanács végrehajtóbizottságának szakigazgatási szervei az építkezésekhez nyújtsanak hathatós műszaki segítséget a helyi anyagok feltárásában és alkalmazásában, újszerű szerkezetek (vasbeton elemek, falazótestek, födémtestek, salakbeton és vasbeton tetőszékek) felhasználásában; népszerűsítsék a típustervek szerint történő építkezéseket, hívják fel az építkezők figyelmét a típustervekkel történő építkezések előnyeire
13. § (1) Az építkezéshez szükséges építési anyagokat a TÜZÉP vállalatok és a földművesszövetkezetek telepei hozzák forgalomba.
(2) A megyei tanács végrehajtóbizottságának kereskedelmi osztálya, valamint a város- és községgazdálkodási szervek ellenőrizzék, hogy a TÜZEP vállalatok és a földművesszövetkezetek telepei ál tal a lakosság, részére forgalomba hozott építőanyagokat (épületfa, cserép, pala, mész, cement), valamint fából készült előregyártott ajtókat, ablakokat elsősorban lakóházépítési célokra használják fel.
(3) Az anyagellátás megjavítása érdekében az építkezők építési anyagszükségletüket - a felhasználás előrelátható időpontjának közlésével - jelentsék be a helyi, vagy legközelebbi építőanyag elárusító telepnél.
A bejelentés megtörténtét, valamint az építőanyagok kiszolgáltatását a többszörös bejelentés, illetőleg kiszolgáltatás elkerülése végett a telep köteles rávezetni az építési engedélyre.
14. § (1) Az állami szervek és vállalatok segítsék elő dolgozóik családi lakóház építéseit. Ennek érdekében:
a) nyújtsanak támogatást sajátházépítési közösségek szervezésére és az építőközösségek munkájának tanácsadással történő előmozdítása céljából biztosítsák műszaki szakemberek közreműködését;
b) ismertessék az építeni szándékozó dolgozókkal a telekjuttatás, az építési engedélyezés feltételeit és kellékeit;
c) különös nyomatékkal hívják fel az építkezők figyelmét a típustervekkel, valamint az előregyártott (újszerű) szerkezeti elemekkel és helyi anyagok felhasználásával történő építkezések fontosságára és előnyeire,
d) nyújtsanak segítséget a házhelyek, építési engedélyek és építési anyagok megszerzésében.
(2) Az állami szervek és vállalatok műszaki dolgozói képzettségüknek megfelelően:
a) közreműködhetnek az egyedi műszaki tervek és költségvetések elkészítésénél;
b) elvégezhetik a típustervek helyszínre történő alkalmazását (adaptálását), a típusterveken az építkezők által kívánt esetleges módosításokat;
c) a kivitelezésben szakmunkájukkal közreműködhetnek,
d) elláthatják a kivitelezés műszaki ellenőrzését és irányítását,
e) a műszaki átadásnál mint szakértők közreműködhetnek.
(3) A műszaki dolgozók a segítséget - esetleges készkiadásaik megtérítése ellenében - elsősorban társadalmi munkaként végzik; a végzett munkákkal kapcsolatban a hatóságok és az építkezők felé azonban ilyen esetekben is egyéni felelősséggel tartoznak.
(4) A munkáltatók saját dolgozóik lakóházépítkezéseihez - az építkező anyagi felelőssége és kártérítési kötelezettsége mellett - kölcsönképpen rendelkezésre bocsáthatnak nélkülözhető építőipari szerszámokat és munkaeszközöket, valamint felszereléseket. A munkáltatók az építőanyagok és építőipari munkaeszközök, szerszámok szállítására - anyag és munkabér térítése ellenében - engedélyezzék a fuvareszközök (fogatos járművek, tehergépkocsik) használatát.
(5) A tehergépkocsik használata esetén a tehergépkocsit igénybevevő dolgozó:
a) 3 tonnán aluli raksúlyú tehergépkocsi használata esetén km-ként 0,80 Ft,
b) 3 tonnánál nagyobb raksúlyú tehergépkocsi esetén km-ként 1 Ft költségtérítést tartozik fizetni.
(6) Abban az esetben, ha az igénybevétel időtartama alatt a gépkocsi óránként a 10 km teljesítményt nem éri el 8 Ft, illetve 10 Ft költségtérítést kell fizetni.
(7) A tehergépkocsik használatára vonatkozó részletes tudnivalókat a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Autóközlekedési Főigazgatósága 71/15-668/1954. számú közleménye szabályozza (megjelent az Autóközlekedési Közlöny 1954. IX. 28-i, 30. számában).
(8) A lófogatú járművek igénybevétele esetén térítési díj címén - a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 282-B/10/1954. számú utasításának 6. § (1) bekezdésében szabályozott módon - fuvareszköz csoportonként a következő óradíjak számíthatók fel:
15. § A saját lakóházépítkezések során keletkező új lakótelepekkel kapcsolatosan felmerülő ivóvízellátási, útépítési, villamosítási stb. szükségletek kielégítését a területileg illetékes tanács végrehajtóbizottságának város- és községgazdálkodási szerve folyamatosan segítse elő.
IV.
Házadómentesség
16. § A felépített lakóházakat 15 évig teljes házadómentesség illeti meg.
V.
Építési kölcsönök
17. § (1) Lakóházépítkezésre indokolt esetben építési kölcsönt is lehet engedélyezni. Az építési kölcsön csak a rendelkezésre álló saját anyagi eszközök kiegészítésére - a lakóház felépítésének biztosítására - szolgálhat.
(2) A lakóházépítési kölcsönök engedélyezése és a kölcsönakció pénzügyi lebonyolítása az Országos Takarékpénztár (a következőkben: Takarékpénztár) feladata.
(3) A kölcsönkeretek területi és rendeltetés szerinti felosztását a Takarékpénztár a Város- és Községgazdálkodási Minisztériummal egyetértésben állapítja meg.
18. § A Takarékpénztár kölcsönt engedélyezhet:
a) új családiház (társasház) építésére,
b) félbenmaradt családi (társas) lakóház építésének befejezésére,
c) meglévő családiház kiegészítésére (toldaléképítkezésre),
d) személyi tulajdonban levő lakóházak helyreállítására,
e) személyi, valamint állami tulajdonban levő házak nagylakásainak megosztására, nem lakás céljára szolgáló, de lakás építésére alkalmas helyiségeknek (irodahelyiségek, raktárak, garage stb.) lakássá való átalakítására, végül
f) személyi tulajdonban levő lakóházak (társasházak) tatarozására.
19. § Kölcsönt lehet engedélyezni:
a) bérből és fizetésből élő dolgozók,
b) szellemi szabadfoglalkozásúak (tudósok, művészek, írók stb.),
c) nyugdíjasok, valamint
d) indokolt esetben a lakosság egyéb rétegei részére.
20. § Építési kölcsön engedélyezésére csak akkor kerülhet sor, ha:
a) a kölcsönt kérőnek, vagy házastársának saját házhelye van, esetleg fel-, vagy lemenőági rokona a saját tulajdonában levő házhelyet lakóház építésére rendelkezésére bocsátja, vagy részére a város-(község-) gazdálkodási szerv lakóház építésére házhelyet juttatott,
b) a város- (község-) gazdálkodási szerv az építési engedélyt megadta,
c) a kölcsön engedélyezését a tanács végrehajtó-bizottsága, illetőleg munkavállaló esetén a szakszervezeti bizottság meghallgatásával a vállalat (hivatal) vezetője javasolja, végül
d) az építkező az építési költségek általa fedezendő részével rendelkezik.
21. § (1) Az engedélyezhető kölcsön felső határa a hitelnyújtás alapjául elfogadott költségvetés végösszegének - egyéni családi lakóházépítési kölcsönöknél az építési összköltségnek - 75 százaléka, legfeljebb azonban az egyes kölcsönfajtákra megállapított legmagasabb kölcsönösszeg. Az engedélyezett kölcsön és a költségvetés végösszege közötti különbözetet az építkezőnek készpénzzel, vagy építési anyaggal kell fedezni.
(2) A Takarékpénztár az építkezők részére engedélyezett kölcsönösszegből a bemutatott és ellenőrzött anyagszámlákra, kereseti kimutatásokra, illetőleg a végszámlára az engedélyezett kölcsön és a költségvetés végösszege közötti arány szerint teljesíthet kifizetést.
(3) A kölcsön kamata évi 2 százalék, a törlesztést a kamatot is magában foglaló egyenlő havi részletekben kell megfizetni. Az elmulasztott részlet után - mint különtartozás után - évi 6 százalék késedelmi kamatot kell fizetni mindaddig, amíg az adós a folyó tartozásán kívül az elmulasztott részleteket ki nem fizette.
22. § A kölcsönkérelmek elbírálásánál - azonos jogosultság esetén - elsősorban azok részére kell kölcsönt engedélyezni, akik az elfogadott költségvetés végösszegének nagyobb részét fedezik saját erőből. Előnyös elbírálást kell biztosítani azok részére, akik a felépítésre kerülő lakóháznál újszerű előregyártott elemeket, szerkezeteket alkalmaznak.
VI.
Az egyes kölcsönök engedélyezésének feltételei
Családi lakóházépítési kölcsön
23. § (1) Az új családiház építésére engedélyezhető kölcsön felső határa a jóváhagyott költségvetés végösszegének (az építési összköltségnek) 75 százaléka - legfeljebb azonban 40.000 Ft - lehet.
(2) A szénbányászatban foglalkoztatott dolgozók részére - a Szénbányászati Minisztérium, illetőleg szerveinek javaslata alapján - engedélyezhető kölcsön felső határa a jóváhagyott költségvetés összegének 80 százaléka - legfeljebb azonban 50.000 Ft - lehet.
(3) Állami gazdaságok, gépállomások dolgozói részére - az illetékes minisztérium, illetőleg szerveinek javaslata alapján - engedélyezhető kölcsön felső hátára a jóváhagyott költségvetés végösszegének 80 százaléka - legfeljebb azonban 40.000 Ft - lehet.
(4) A kölcsön törlesztési ideje a folyósítástól számított legfeljebb 25 év. A havi törlesztőrészleteket az építkező keresetének és szociális helyzetének figyelembevételével a Takarékpénztár állapítja meg. A havi törlesztőrészlet általában 100 Ft-nál kevesebb nem lehet.
(5) A kölcsön törlesztését az építkezés befejezésétől, illetve a lakás használatba vételétől számított 1 év után - a házhelyjuttatástól számított két év után azonban minden körülmények között -meg kell kezdeni.
(6) Aki a felvett kölcsönt a törlesztésre megállapított haláridő előtt fizeti vissza, annak a felvett kölcsön összegéből a kiegyenlítéskor fennálló tartozás alapján számított annyiszor 1 százalék engedményt kell adni, ahány évvel előbb fizeti vissza tartozását.
24. § A félbenmaradt (nem lakható) családi lakóház építésének befejezésére az új családi lakóház építésére megállapított feltételek szerint lehet kölcsönt engedélyezni, azzal a kiegészítéssel, hogy az építési összköltség és az építkező által biztosítandó rész megállapításánál az építkező által már elvégzett munkák értékét - ha az építkező azokra állami kölcsönt még nem vett igénybe - figyelembe kell venni. A kölcsön összege azonban nem lehel több, mint az építkezés befejezéséhez szükséges összeg.
25. § A meglévő (már lakolt) családi lakóház kiegészítésére (toldaléképítkezésre) engedélyezett kölcsön feltételei - a toldaléképítési költségek tekintetében - azonosak a családi lakóházépítési kölcsönök feltételeivel. A toldaléképítkezésnél a régi épület értéke az építkező saját hozzájárulásaként nem vehető figyelembe.
Lakóházhelyreállítási kölcsön
26. § (1) A személyi tulajdonban levő lakóházakban (társasházakban, szövetkezeti házakban) lévő lakolt és lakatlan lakások sérült (avult) részeinek, valamint közös használatra szolgáló helyiségek helyreállítására is adható kölcsön. Ennek a kölcsönfajtának a keretében lehet kielégíteni a fagombakárok folytán, valamint az elektromos feszültségváltozással kapcsolatos vezetékátépítés miatt jelentkező kölcsönigényeket.
(2) Az engedélyezhető kölcsön legmagasabb összege egyszobás lakás esetében 25.000 Ft, kétszobás lakás esetében 35.000 Ft lehet.
(3) A lakóházhelyreállítási kölcsön engedélyezését a ház tulajdonosa, vagy a lakás bérlője kérheti. A bérlővel egy tekintet alá esik az, akinek a lakásügyi hatóság a sérült, vagy lakatlan lakást jogerősen kiutalta.
(4) Részben állami tulajdonban, részben személyi tulajdonban levő társasházak közös használatra szolgáló helyiségeinek helyreállítására csak akkor adható kölcsön, ha a jóváhagyott költségvetésnek az állami tulajdon arányára eső részét az illetékes ingatlankezelő vállalat megfizeti.
(5) A törlesztés időtartama legfeljebb 15 év, a havi törlesztőrészlet összege azonban 100 Ft-nál kevesebb nem lehet. A törlesztést a helyreállítás befejezésére előírt időpontot követő hónap első napján kell megkezdeni.
Lakásmegosztási kölcsön
27. § (1) A nagylakások megosztási költségeire, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségeknek lakássá történő átalakítási költségeire a személyi tulajdonban levő házak tulajdonosai és bérlői, valamint az állami tulajdonban levő házak bérlői részére lehet kölcsönt engedélyezni.
(2) A kölcsön legmagasabb összege 35.000 Ft lehet, a törlesztési idő legfeljebb 15 év.
A lakóházhelyreállítási és lakásmegosztási kölcsönre vonatkozó szabályok
28. § (1) A lakóház-helyreállítás, vagy lakásmegosztás céljára a házingatlan bérlője részére csak akkor lehet kölcsönt engedélyezni, ha a helyreállításhoz, illetőleg megosztáshoz a bérbeadó írásban hozzájárul. A személyi tulajdonban levő házaknál a bérlő részére akkor lehel kölcsönt engedélyezni, ha a tulajdonos a kölcsön biztosításához szükséges jelzálogjog telekkönyvi bekebelezéséhez írásban hozzájárul.
(2) A helyreállítási, vagy megosztási munkák költségei miatt a bérlőt a bérbeadóval szemben a 11/1953. (III. 24.) MT rendeletben szabályozott módon bérbeszámítási jog illeti meg.
(3) A lakóház-helyreállítási és lakásmegosztási kölcsönök förlesztőrészleteinek megállapításánál figyelembe kell venni, hogy a bérlő részére biztosított kedvezmény következtében milyen összeget jogosult a lakbérbe folyamatosan beszámítani.
(4) A lakóházhelyreállítás és lakásmegosztás igazolt költségeinek legfeljebb 75 százaléka erejéig a tulajdonost a 198.000/1946. (XII. 1.) VII. PM rendeletben szabályozott 2-15 évig terjedő és a kivetett házadó 60 százalékánál nem nagyobb összegű házadókedvezmény illeti meg.
Lakóháztatarozási kölcsön
29. § (1) Lakóháztatarozási kölcsönt a személyi tulajdonban levő lakóházak (társasházak, szövetkezeti házak) tatarozására lehet nyújtani, ideértve a lakók közös használatára szánt helyiségek tatarozását is.
(2) Kölcsön engedélyezhető: homlokzattatarozásra, tetőjavításra, függőereszcsatorna és lefolyó csatorna javítására, illetőleg pótlására, a falazat kisebb hibáinak kijavítására, a közös használatra szolgáló helyiségek belső falainak kijavítására, valamint a külső nyílászáró szerkezetek kisebb hibáinak kijavítására, végül a külső mázolási munkákra.
(3) Az engedélyezhető kölcsön legmagasabb összege lakóházanként 5000 Ft, társasházak, (szövetkezeti házak) esetében lakásonként legfeljebb 3000 Ft lehet.
(4) A törlesztés időtartama legfeljebb 5 év, a havi törlesztőrészlet összege lakásonként 50 Ft-nál kevesebb nem lehet. A törlesztés a tatarozás befejezésére előírt időpontot követő hónap első napján kezdődik.
(5) A részben állami tulajdonban, részben személyi tulajdonban lévő társasház esetében a 26. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.
Lebonyolítás
30. § A kölcsönkérelmeket - az erre a célra rendszeresített és a Takarékpénztár fiókjainál beszerezhető űrlapokon - a Takarékpénztár területileg illetékes (Budapesten kerületi, vidéken megyeszékhelyi, városi, járási) fiókjainál kell benyújtani. Területileg illetékesnek azt a fiókot kell tekinteni, amelynek területén az építkezés történik,
31. § (1) Annak biztosítása érdekében, hogy az építkezés lebonyolításához indokolt kölcsönösszeg megállapítható legyen, a benyújtott költségvetést felül kell vizsgálni abból a célból, hogy a kimutatott anyagok és munkamennyiségek, valamint a felszámított árak megfelelnek-e a tervbevett építkezésnek; megkezdett építkezések esetében pedig a már elvégzett munka mennyiségét és értékét helyesen vették-e számításba.
(2) A felülvizsgálatot a kölcsönkérelemnek a Takarékpénztárhoz történő benyújtása előtt kell elvégezni. A felülvizsgálatot
a) városokban a városi (kerületi) tanács végrehajtóbizottságának városgazdálkodási osztálya (csoportja);
b) községekben a járási tanács végrehajtóbizottságának községgazdálkodási csoportja végzi.
(3) Annak helyszíni felülvizsgálatát, hogy az építkező által megjelölt saját anyagok mennyisége ténylegesen rendelkezésre áll-e, városokban az illetékes városi (kerületi) tanács végrehajtóbizottságának városgazdálkodási osztálya (csoportja), míg községekben a községi tanács végrehajtóbizottsága végzi és megállapításáról hivatalos igazolást ad ki.
(4) Budapest területén a felülvizsgálatot a kölcsönkérelem benyújtása után a Takarékpénztár Építési Kölcsönosztályának műszaki csoportja látja el.
32. § (1) A Takarékpénztár a kölcsönkérelem tárgyában hozott döntéséről a kérelmezőt és a költségvetés felülvizsgálatát ellátó város- (község-) gazdálkodási szervet írásban értesíti.
(2) A Takarékpénztár az engedélyezett kölcsön összegéről, valamint az építkező kötelezettségvállalásáról kötelezvényt állít ki és azt az építkezővel (adóstársaival) aláíratja. A kölcsön biztosítására az aláírt kötelezvény alapján a telekkönyvben jelzálogjogot kell bekebeleztetni. A 3000 Ft-ot meg nem haladó kölcsön esetében a Takarékpénztár a jelzálogjog bekebelezésétől eltekinthet.
33. § (1) A kölcsön biztosítására bekebelezett jelzálogjog az ingatlant terhelő egyéb követeléseket és a haszonélvezeti jogot is megelőzi, kivéve a törvényes kielégítési elsőbbséggel bíró házadót, továbbá a kölcsönakcióból (alapból) korábban nyújtott kölcsönök biztosítására bejegyzett jelzálogjogot. A telekkönyvi bejegyzésben a jelzálogjognak ezt a természetét fel kell tüntetni [13.440/1948. (1949. I. 7.) Korm. rendelet 8. §, illetve azt kiegészítő jogszabályok].
(2) A személyi tulajdonban lévő ház bérlője részére nyújtott kölcsön biztosítására bekebelezett jelzálogjog mellett a személyes adós nevét is fel kell tüntetni.
34. § (1) A községek területén történő építkezésekkel kapcsolatos anyagszámlát, kereseti kimutatásokat a községi tanács végrehajtóbizottsága a helyszínen felülvizsgálja és az anyag beszerzésének megtörténtét, valamint a ténylegesen elkészült munkát igazolja. A végszámlát a Takarékpénztárhoz való benyújtás előtt a járási tanács végrehajtóbizottságának községgazdálkodási csoportja köteles a helyszínen felülvizsgálni és a ténylegesen elkészült munkát igazolni.
(2) Városok területén az anyagszámlát, kereseti kimutatásokat és végszámlát a városi tanács végrehajtóbizottságának városgazdálkodási osztálya (csoportja) köteles ellenőrizni.
(3) Budapest területén az ellenőrzést a Takarékpénztár építési kölcsön osztályának műszaki csoportja látja el.
A kölcsönre vonatkozó egyéb rendelkezések
35. § Amennyiben több építkező együttesen kíván társasházat építeni, a családi lakóház építésére nyújtható kölcsön feltételeit kell a társasház építésénél is alkalmazni. Társasház építése esetén a lakásonként engedélyezhető kölcsön legmagasabb összege 40.000 l-t lehet.
36. § Az 1924. évi XII. törvény hatálya alá tartozó társasház tulajdonnál a közös használatra szánt építmény (építmény-rész, felszerelés, berendezési tárgy) helyreállítása céljából a telekkönyvbe bejegyzett közös képviselő valamennyi tulajdonostárs részéről a kölcsön felvételére feljogosítottnak tekintendő.
37. § Ha az a házhely, amelyen az építkezés történik, nem dolgozó (háztartásbeli) házastárs, fel-, illetve lemenőági rokon tulajdona, a kölcsön csak akkor nyújtható, ha a kötelezvényt a házhelytulajdonos mellett az építtető dolgozó mint egyetemleges adóstárs is aláírja.
38. § (1) A kölcsön fedezeteként jelzálogul szolgáló ingatlannak egészben, vagy részben való elidegenítéséhez a Takarékpénztár előzetes hozzájárulása szükséges, mely a hozzájárulás megadását a kölcsön visszafizetéséhez, vagy rendkívüli törlesztő rész befizetéséhez kötheti. A hozzájárulás feltétele az is, hogy az új tulajdonos a kölcsön visszafizetésére kötelezettséget vállaljon.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak arra az esetre, ha az ingatlant csak a bérlő által felvett lakáshelyreállítási, vagy lakásmegosztási kölcsön terheli.
(3) A bérlő részére engedélyezett kölcsön esetén a lakás átruházásához a Takarékpénztár előzetes hozzájárulása is szükséges. Amennyiben a régi bérlő tartozását még nem egyenlítette ki, a lakást csak akkor lehet átruházni, ha az új bérlő a kölcsön visszafizetésére kötelezettséget vállal.
39. § A tanács végrehajtóbizottsága város- és községgazdálkodási szakigazgatási szerve a jelen rendelet 19. §-ának d) pontjában megjelöltek részére családiház építési kölcsön engedélyezését csak kivételesen indokolt esetben javasolhatja. A kölcsön engedélyezését ilyenkor is csak akkor lehet javasolni, ha a kérelmező az állammal szemben fennálló minden (adófizetés, kölcsöntörlesztés, beszolgáltatás stb.) kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. A javaslattételnél irányadó szempont az, hogy a családiházakat legnagyobb részben saját erőből kell felépíteni és a kölcsön csak kiegészítésként szolgálhat a házépítés befejezésének biztosítására. A kölcsön legmagasabb összege ebben az esetben 10.000 Ft lehet.
40. § A 23. § (2) és (3) bekezdésében megjelölt minisztériumok (szervek) az 1955. év április 30-ig közöljék az Országos Takarékpénztár megyeszékhelyi fiókjával az 1955. évben kölcsön engedélyezésére javasolt dolgozók névsorát és a javasolt kölcsön mértékét. Az e kölcsönök céljára biztosított külön kölcsönkeretnek azt a részét, amelyre eddig az időpontig javaslatot nem tesznek, az általános családi lakóházépítési kölcsön céljára kell felhasználni.
41. § Amennyiben az építkező a felvett építési kölcsönt nem az engedélyezett célra használja fel, a hitelrendszerről szóló 19/1952. (III. 13.) MT rendeletbe ütköző cselekményt követ el és annak megfelelően büntetendő.
VII.
Vegyes rendelkezések
42. § A bányász, a kőműves, a FAGI és egyéb lakó-házépítési akciók keretében már folyamatban lévő, továbbá az elvállalt kötelezettségek alapján lebonyolításra kerülő építkezéseket - az eredeti feltételek szerint - be kell fejezni.
43. § A 12/1954. (II. 14.) MT rendelet és az ennek végrehajtásáról szóló 2/1954. (V. 13.) VKGM rendelet 1-3. §-ában foglalt rendelkezések szerint
a) az 1953. április 1. után épült személyi tulajdont képező lakóház lakáshasználata nem esik korlátozás alá;
b) az 1954. február 14. után épülő házakra a társbérletre vonatkozó jogszabályok nem alkalmazhatók és a lakást tulajdonosa részben, vagy egészben bérbeadás útján is hasznosíthatja.
44. § Az 1955. évtől kezdődően - a jelen rendelet 42. §-ában foglalt kivételtől eltekintve - magánerőből történő lakóházépítkezések céljaira építőanyagot csak kiskereskedői (fogyasztói) áron lehet forgalomba hozni.
45. § A házhelyek kialakításával és a házhelyek juttatásával kapcsolatos - helyszínelési, házhelyrendezési tervek készítésével, a kitűzési és egyéb műszaki munkákkal felmerülő - költségek fedezetéről a város- (község-) gazdálkodási szerv köteles gondoskodni
46. § A magánerőből történő lakóházépítkezések szervezését és irányítását az 1955. évtől kezdődően a város- és községgazdálkodási miniszter főfelügyelete mellett egységesen a tanácsok végrehajtóbizottságának város- és községgazdálkodási szervei látják el.
47. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba és egyidejűleg az 1/1954. (II. 28.) VKGM rendelet hatályát veszti.
Nezvál Ferenc s. k.,
a város- és községgazdálkodási miniszter első helyettese
Vörös János s. k.,