1957. évi 56. törvényerejű rendelet

a közvetlen bírósági (közjegyzői) letiltásról és a tartásdíjak behajtásának egyszerűsítéséről

A közvetlen bírósági letiltás

1. § (1) Ha a bírósági végrehajtásról szóló 1955. évi 21. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Vht.) 2. § a) és c) pontjában, valamint 3. §-ában említett határozaton alapuló követelés kielégítésére irányuló végrehajtás esetén a végrehajtást kérő - a végrehajtás iránti kérelem előterjesztésekor - kijelenti, hogy követelését kizárólag az adós munkabéréből (egyéb időszakonkint visszatérő járandóságából, a továbbiakban együtt: munkabéréből) kívánja kielégíteni és egyúttal az adós munkáltatójának (a járandóságot folyósító szervnek, a továbbiakban együtt: munkáltatójának) pontos megnevezését és címét is megjelöli, a bíróság - ha a végrehajtás iránti kérelmet alaposnak tartja - végrehajtási lap kiállítását mellőzve, letiltó végzést hoz.

(2) A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját arra hívja fel, hogy - a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül - az adós munkabéréből a letiltó végzésben feltüntetett összeget vonja le és haladéktalanul fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

2. § (1) A letiltó végzés kibocsátása - a végrehajtás alapjául szolgáló határozat jellegének megfelelően - a Vht. 2. § a) és c) pontjában, illetőleg 3. §-ában felsorolt bíróságok hatáskörébe tartozik.

(2) A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak, az adósnak és a végrehajtást kérőnek kézbesítteti. Az adós és a végrehajtást kérő a végzés ellen fellebbezhet. A fellebbezésnek a letiltó végzés foganatosítása (a követelés összegének levonása és kifizetése) tekintetében nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban fellebbezés esetén a végrehajtási eljjárást a követelés összegének kifizetése tekintetében a fellebbezés elbírálásáig felfüggesztheti.

A közvetlen közjegyzői letiltás

3. § (1) Ha a Vht. 12-14. §-aiban említett okiraton alapuló követelés kielégítésére irányuló végrehajtás esetén a végrehajtást kérő - a végrehajtás iránti kérelem előterjesztésekor - kijelenti, hogy követelését kizárólag az adós munkabéréből kívánja kielégíteni, és egyúttal az adós munkáltatójának pontos megnevezését és címét is megjelöli, a közjegyző - ha a végrehajtás iránti kérelmet alaposnak tartja - az okiratnak végrehajtási záradékkal való ellátását mellőzve, letiltó végzést hoz.

(2) A letiltó végzésben a közjegyző az adós munkáltatóját arra hívja fel, hogy az adós munkabéréből a letiltó végzésben feltüntetett összeget vonja le és - a letiltó végzés jogerőre emelkedésére vonatkozó közjegyzői értesítés kézhezvétele után - az ilymódon levont összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

4. § (1) A letiltó végzést - a végrehajtás alapjául szolgáló okirat jellegének megfelelően - a Vht. 12-14. §-aiban felsorolt közjegyzők bocsátják ki.

(2) A közjegyző a letiltó végzést a munkáltatónak, az adósnak és a végrehajtást kérőnek kézbesítteti. Az adós és a végrehajtást kérő a végzés ellen fellebbezhet. Fellebbezés esetén a letiltó végzésben feltüntetett és a munkáltató által levont összeget a letiltó végzés jogerőre emelkedésére vonatkozó közjegyzői értesítés kézhezvételéig a végrehajtást kérő részére kifizetni nem lehet.

(3) Ha a közjegyző letiltó végzése ellen a felek nem fellebbeztek, vagy ha - fellebbezés esetén - a bíróság a letiltó végzést változatlanul helybenhagyta, a közjegyző a munkáltatót a letiltó végzés jogerőre emelkedéséről olymódon értesíti, hogy részére megküldi a jogerősítési záradékkal ellátott letiltó végzés egy kiadmányát.

(4) Ha a közjegyző letiltás kérdésében hozott végzése elleni fellebbezés alapján a bíróság a közjegyző végzését megváltoztatja, a bíróság - a végrehajtás iránti kérelem alapossága esetén - a letiltást az ügyben másodfokon hozott határozatában mondja ki. A bíróság e határozatát a közjegyzőnek küldi meg, aki a határozatot - a felek részére való kézbesítésével egyidejűleg - a munkáltatóhoz továbbítja. A 6. § (2) bekezdésében említett intézkedések ilyen esetben a közjegyző hatáskörébe tartoznak.

(5) A munkáltató köteles a (3), illetőleg (4) bekezdés szerinti letiltó végzés jogerősítési záradékkal ellátott példányának kézhezvétele után a letiltó végzésben feltüntetett és az adós munkabéréből levont összeget haladéktalanul kifizetni a végrehajtást kérőnek.

Tartásdíj behajtása közvetlen bírósági felhívás alapján

5. § (1) A bíróság az olyan határozatában, amellyel a munkaviszonyban álló dolgozót (kisipari szövetkezeti tagot, időszakonkint visszatérő járandóságban részesülő más személyt) tartásdíj (gyermektartásdíj, egyéb tartásdíj, ideértve a valamely személy eltartására szolgáló járadékszerű szolgáltatást is, szüléssel kapcsolatos költség) megfizetésére kötelezi, a munkáltatót egyúttal közvetlenül felhívja arra, hogy a határozatban megállapított összeget fizesse ki a jogosultnak.

(2) Nincs helye az (1) bekezdés szerinti közvetlen felhívásnak az olyan tartásdíjkövetelés, illetőleg tartásdíj követelés olyan része tekintetében, amelyre vonatkozólag

a) a bíróság az 1954. évi VI. törvénnyel módosított 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 232. § (2) bekezdése alapján az előzetesen végrehajthatónak nyilvánítást mellőzte, vagy

b) a munkabérből való behajtásra irányuló közvetlen felhívás mellőzését a jogosult fél kérte.

(3) A másodfokú bíróság közvetlen felhívást akkor bocsát ki, ha az elsőfokú bíróság elutasító határozatával ellentétben tartásdíjat állapít meg, illetőleg ha az elsőfokú bíróság által megállapított tartásdíj összegét felemeli vagy leszállítja.

(4) A munkáltatónak a közvetlen bírósági felhívásról való értesítése úgy történik, hogy a bíróság a tartásdíjat megállapító határozat rendelkező részét - a határozat meghozatalától számított 48 órán belül - megküldi a munkáltatónak.

Vegyes rendelkezések

6. § (1) A közvetlen letiltás (1-4. §), illetőleg a közvetlen felhívás (5. §) foganatosítása tekintetében a Vht. 135-157. §-aiban foglalt rendelkezések irányadók.

(2) Ha a közvetlen letiltást (felhívást) követően az ügyben további intézkedés válik szükségessé (az adós munkahelyének megváltozása, a letiltás, illetőleg a felhívás foganatosításának valamely akadálya, a munkáltatónál történő helyszíni ellenőrzés szükségessége stb. következtében), az intézkedés a közvetlen letiltást (felhívást) kibocsátó bíróság (közjegyző) hatáskörébe tartozik.

(3) A jelen § (2) bekezdésében említett intézkedések a közvetlen felhívást kibocsátó másodfokú bíróság hatáskörébe csak addig tartoznak, amíg az ügy iratai a másodfokú bíróságnál vannak.

7. § Ha a végrehajtást kérő (a jogosult) igazolja, hogy a közvetlen letiltás (felhívás) eredménytelen maradt (nem vezetett a követelés kielégítésére) és a végrehajtást kérő (a jogosult) az adós egyéb vagyontárgyait (ingóságait, ingatlanát, egyéb - nem időszakonként visszatérő - követelését stb.) kívánja végrehajtás alá vonni, a Vht. rendelkezéseinek megfelelően végrehajtható okiratot kell kiállítani és a végrehajtási eljárást a Vht. szerint kell lefolytatni.

8. § A jelen törvényerejű rendeletben megállapított feltételek esetén sincs helye közvetlen letiltásnak (felhívásnak) ha

a) valamely követelésre vonatkozólag a Vht. szerinti végrehajtható okirat kiállítása már megtörtént, vagy

b)[1]

9. § (1) Az 1-4. §-okban szabályozott közvetlen bírósági (közjegyzői) letiltás kibocsátására irányúló kérelem előterjesztésekor a végrehajtást kérő köteles a végrehajtási eljárási illetéket leróni.

(2) Ha a végrehajtást kérő a jelen § (1) bekezdése alapján a végrehajtási eljárási illetéket lerótta, a 7. § szerinti kérelem előterjesztése alkalmával a végrehajtási eljárási illetéket nem kell lerónia.

A Vht. és a Pp. rendelkezéseinek alkalmazása

10. § Azokra az eljárási kérdésekre - így különösen a végrehajtás megindítását megelőző cselekményekre, a végrehajtás megindításának feltételeire, a letiltó végzés kibocsátása iránti kérelem elutasítására, e kérelem előterjesztésével felmerült költségeknek (illeték, ügyvédi munkadíj stb.) a letiltó végzésben való megállapítására és behajtására, a végrehajtás felfüggesztésére, megszüntetésére, korlátozására, szünetelésére, a végrehajtási jog elévülésére és egyéb kérdésekre - vonatkozólag, amelyeket a jelen törvényerejű rendelet külön nem szabályoz, a Vht., illetőleg - a Vht. 212. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően - a Pp., valamint a Vht., illetőleg a Pp. hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló jogszabályok irányadók.

11. § A 10. §-ban említett jogszabályoknak a jelen törvényerejű rendelettel kapcsolatos alkalmazása során a közvetlen bírósági letiltás (1-2. §) és felhívás (5. §) a végrehajtási lappal, a közvetlen közjegyzői letiltás (3-4. §) pedig a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal esik egy tekintet alá. Ahol a jogszabályok a végrehajtót említik, ott - a jelen törvényerejű rendelet alkalmazása során - a közvetlen letiltást (felhívást) kibocsátó bíróságot, illetőleg közjegyzőt kell érteni.

Hatálybalépés

12. § A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára