1961. évi 9. törvényerejű rendelet

a bírósági végrehajtás szabályainak módosításáról

1. § A bírósági végrehajtásról szóló 1955. évi 21. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Vht.) e törvényerejű rendeletben foglaltaknak megfelelően módosul.

2. § A Vht. 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

"(2) Végrehajtható okiratok:

a) a bíróság vagy a közjegyző által kiállított végrehajtási lap,

b) a bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, vagyonelkobzásról, elkobzást pótló egyenértékről, vagyoni előnyről vagy bűnügyi költségről szóló értesítésének a bírósági gazdasági hivatal által készített kivonata,

c) az olyan okirat, amelyet a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el és

d) azok az egyéb okiratok (hatósági megkeresések), amelyek alapján jogszabály értelmében bírósági végrehajtásnak van helye."

3. § A Vht. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elsőfokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állit ki:

a) a bíróság polgári ügyben hozott marasztaló határozata alapján,

b) a bíróság büntető ügyben hozott határozatának a polgári jogi igénnyel kapcsolatos marasztalást tartalmazó része alapján,

c) a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján.

(2) A közjegyző végrehajtási lapot állít ki az általa hozott, marasztalást tartalmazó végzés alapján."

4. § A Vht. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Végrehajtási lapot állít ki továbbá:

a) választottbírósági ítélet és egyezség alapján a Budapesti Fővárosi Bíróság,

b) döntőbizottsági határozat és egyezség alapján a döntőbizottság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság,

c) egyeztető bizottsági határozat alapján a vállalat telephelye vagy a dolgozó lakóhelye szerint illetékes járásbíróság (városi, kerületi bíróság; a továbbiakban együtt: járásbíróság),

d) a községi, járási jogú városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének a birtokvita eldöntése során a hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozata alapján a határozatot hozó szerv székhelye szerint illetékes járásbíróság,

e) a szabálysértési hatóság kártérítésben marasztaló határozata alapján az elsőfokon eljárt szabálysértési hatóság székhelye szerint illetékes járásbíróság,

f) az ügyvédi fegyelmi hatóság pénzbírságot kiszabó (eljárási költséget megállapító) határozata alapján az adós lakóhelye szerint illetékes járásbíróság,

g) az orvosi fegyelmi hatóság pénzbírságot kiszabó határozata alapján az adós lakóhelye szerint illetékes járásbíróság,

h) külföldi bírósági határozat alapján - a 209-211. §-okban meghatározott rendelkezések szerint - az adós lakóhelye szerint illetékes járásbíróság,

i) külföldi választottbírósági határozat alapján - a 209-211. §-okban meghatározott rendelkezések szerint - a Budapesti Fővárosi Bíróság,

j) a külön jogszabályban megállapított okiratok alapján az adós lakóhelye szerint illetékes járásbíróság."

5. § A Vht. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a jogosult, illetőleg kötelezett fél személyében változás áll be, a végrehajtható okirat kiállítása előtt a kiállításra jogosult hatóság, ha pedig a változás a végrehajtható okirat kiállítása után derül ki vagy következik be, a végrehajtást foganatosító bíróság a jogutódlás kérdésében - szükség esetén a felek, illetőleg a jogutódok meghallgatása és bizonyítás lefolytatása után - végzéssel határoz.

(2) Ha a bírósági végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó) a jogosult, illetőleg kötelezett személyében történt változásról tudomást szerez, köteles a végrehajtási iratokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak bemutatni.

(3) Ha a végrehajtó a foganatosítás során szerez tudomást az adós haláláról, és az adós hagyatékában van lefoglalható vagyontárgy, a végrehajtó az adós egyelőre ismeretlen jogutóda részére ügygondnokot rendel, foganatosítja a végrehajtást, ezt követően pedig az iratokat bemutatja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Ilyen esetben a lefoglalt vagyontárgy - a romlandó dolog kivételével - nem értékesíthető."

6. § A Vht. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A végrehajtási lapon fel kell tüntetni:

a) a végrehajtási lapot kiállító bíróság megnevezését;

b) az adós nevét, lakóhelyét, foglalkozását, továbbá - ha rendelkezésre áll - munkahelyét és a személyazonosságának megállapításához szükséges egyéb adatokat, illetőleg számlájának számát és a számláját vezető pénzintézet fiókjának megjelölését és számát;

c) a végrehajtást kérő nevét, lakóhelyét, foglalkozását, a számláját vezető pénzintézet fiókjának megjelölését és számát, továbbá a végrehajtást kérő jogi képviselőjének nevét és címét; ha a végrehajtást kérő költségvetési szerv, annak a számlának a számát is, amelyre a befizetett összeg átutalását kéri;

d) a határozat végrehajtandó részét (a késedelmi kamatokkal együtt) a követelés jogcímének és a teljesítési határidőnek a feltüntetésével, továbbá a határozat számának és a határozatot hozó hatóságnak megjelölésével (egyezség esetén az egyezség végrehajtandó részét a teljesítési határidő feltüntetésével, továbbá a jóváhagyó határozat számának és a jóváhagyó hatóságnak megjelölésével);

e) a határozat jogerőre emelkedésének időpontját, illetőleg azt a körülményt, hogy a határozat előzetesen végrehajtható, vagy - a bíróság által jóváhagyott egyezség esetén - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható;

f) a végrehajtandó határozatnak arra vonatkozó rendelkezését, hogy az adós a tartozásért vagyonának meghatározott részével, illetőleg milyen meghatározott vagyontárgyakkal felel;

g) ingatlanvégrehajtás esetén az ingatlan telekkönyvi adatait;

h) a végrehajtás alá vonható vagyontárgyakra vonatkozó esetleges tájékoztató adatokat;

i) a végrehajtás kérésével felmerült költséget;

j) azt az esetleges rendelkezést, hogy a végrehajtás alól egyébként mentes vagyontárgy az illető vagyontárgy vételárának (elkészítési, javítási díjának) behajtása végett lefoglalható (59. §), vagy hogy a foglalást a végrehajtási értesítés kézbesítésével egyidejűleg kell foganatosítani (61. §);

k) a végrehajtást kérőt vagy az adóst megillető költségmentességet, illetékmentességet vagy illetékfeljegyzési jogot."

7. § A Vht. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Bármely közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a kézizálog szerződésről szóló közokiratot, ha a követelés teljesítési határideje lejárt."

8. § (1) A Vht. 14. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a végrehajtást kérő igazolja, hogy az adóst meghatározott pénzösszeg fizetésére vagy természetbeni szolgáltatásra irányuló kötelezettségének teljesítésére előzetesen írásban felhívta, és a felhívás óta tizenöt nap eltelt, a végrehajtást kérő székhelye szerint illetékes közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a következő okiratokat:"

(2) A Vht. 14. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) a villany-, víz-, gáz-, csatorna-, szemét-, kéményseprési-, a posta bármely üzletágából eredő díjakra, továbbá a vasúti személyfuvarozással kapcsolatban felmerült követelésekre, a villamos és autóbusz viteldijakra, valamint az ingatlankezeléssel foglalkozó állami szervet vagy vállalatot megillető lakbérre és a vele egy tekintet alá eső követelésekre vonatkozólag a - felsorolt közszolgáltatások jellegének megfelelő - közüzem (szerv, vállalat) által kiállított hátraléki kimutatást;".

9. § (1) A Vht. 15. §-ának b), c) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) az adós nevét, lakóhelyét, továbbá - ha rendelkezésre áll - foglalkozását, munkahelyét és a személyazonosságának megállapításához szükséges egyéb adatokat, illetőleg számlájának számát és a számláját vezető pénzintézet fiókjának megjelölését és számát;

c) a végrehajtást kérő nevét, lakóhelyét, foglalkozását, a számláját vezető pénzintézet fiókjának megjelölését és számát, továbbá a végrehajtást kérő jogi képviselőjének nevét és címét; ha a végrehajtást kérő költségvetési szerv, annak a számlának a számát is, amelyre a befizetett összeg átutalását kéri;"

"e) a végrehajtás kérésével felmerült költséget."

(2) A Vht. 15. §-a a következő g) és h) ponttal egészül ki:

"g) a végrehajtást kérőt vagy az adóst megillető költségmentességet, illetékmentességet vagy illetékfeljegyzési jogot;

h) a kötelezettség mennyiségét, amennyiben az okiratban feltüntetett mennyiségtől eltér."

10. § A Vht. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A végrehajtási záradékra egyébként a végrehajtási lapra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) A 173. §-ban szabályozott eljárás során a végrehajtási záradékkal ellátott okiratot végrehajtandó határozatnak kell tekinteni."

11. § A Vht. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A végrehajtó állami alkalmazott.

(2) A végrehajtót a megyei (fővárosi) bíróság elnöke nevezi ki.

(3) A végrehajtói szervezetre vonatkozó szabályokat az igazságügyminiszter állapítja meg."

12. § A Vht. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A végrehajtó akadályoztatása esetén a megyei (fővárosi) bíróság elnöke a végrehajtó feladatának ellátásával - bíró és közjegyző kivételével - a megye (a főváros) bármely bíróságának arra alkalmas dolgozóját megbízhatja."

13. § A Vht. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A végrehajtható okiratot az adós lakóhelye (székhelye) szerint illetékes bíróságnál működő végrehajtónak kell átadni.

(2) A végrehajtást kérő kérelmére, vagy ha egyébként célszerűnek mutatkozik, a végrehajtható okiratot az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyainak helye szerint illetékes bíróságnál működő végrehajtónak kell átadni.

(3) A közjegyző az általa végrehajtási záradékkal ellátott okiratot - ha az pénzfizetésre irányul, és mind a jogosított, mind a kötelezett félnek a Magyar Nemzeti Banknál vagy a Magyar Beruházási Banknál számlája van, vagy más pénzintézetnél van ugyan számlája, de a Magyar Nemzeti Bank beszedési megbízási rendszerébe tartozik - a 173. §-ban szabályozott eljárás céljából a végrehajtást kérőhöz juttatja vissza."

14. § A Vht. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Pénzkövetelés behajtására irányuló végrehajtás esetén - a végrehajtást kérő kérelme alapján - az adós munkabérét (egyéb járandóságát), ingóságait és ingatlanait végrehajtás alá lehet vonni; ingatlanárverésre azonban csak akkor kerülhet sor, ha az adós egyéb vagyontárgyaiból a követelés nem nyert teljes fedezetet, vagy előreláthatólag aránytalanul hosszú idő múlva nyer kielégítést."

15. § A Vht. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az adós lakóhelyén nincs végrehajtás alá vonható vagyon, vagy az ott levő vagyon a követelésre nem nyújt teljes fedezetet, a végrehajtható okiratot - a foglalásról felvett jegyzőkönyv másolatával és az esetleg szükséges tájékoztató adatokkal - az adós lefoglalható vagyontárgyainak helye szerint illetékes bíróságnál működő végrehajtóhoz kell továbbítani.

(2) Nincs helye az iratok továbbításának, ha a végrehajtás kizárólag munkabérre (egyéb járandóságra) vagy az adósnak valamely pénzintézetnél vezetett számláján levő összegre történik."

16. § A Vht. 26. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az igazságügyminiszter a végrehajtó helyszíni eljárása során, illetőleg az ingóságok szállításával és értékesítésével felmerülő költségek (helyi közlekedési költség; kiküldetési költség: utazási költség, élelmezési költség, szállásköltség; szállítási költség stb.), valamint a közreműködő tanú díja fejében - a ténylegesen felmerült költségek összegére tekintet nélkül - költségátalányt állapíthat meg."

17. § A Vht. 30. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha az adós okirati bizonyítékkal valószínűvé teszi, hogy az ellene végréhajtási úton érvényesített követelés alaptalan, már kielégítést nyert vagy egyébként megszűnt, az a bíróság, illetőleg végrehajtó, amely előtt a végrehajtási ügy folyamatban van, köteles az okirati bizonyítékok felsorolásával felhívni a végrehajtást kérőt arra, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról, és egyben az adóstól felvett összegből a le nem rótt illetéket, valamint az állam által előlegezett költséget fizesse be a végrehajtói letéti számlára.

(4) Ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését bejelenti, illetőleg a nyilatkozatot elmulasztja, vagy az adós állítását elismeri, a bíróság a végrehajtást végzéssel megszünteti, és e végzésben a végrehajtást kérőt - amennyiben a befizetés még nem történt meg - a le nem rótt illeték, valamint az állam által előlegezett és meg nem térült költség megfizetésére kötelezi, függetlenül attól, hogy őt költségmentesség, illetékmentesség vagy illetékfeljegyzési jog illeti-e meg. Ez a rendelkezés - a költségvetési szervek kivételével - a 26. § (2) bekezdésében említett szervekre is irányadó.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a követelés csak részben alaptalan vagy részben nyert kielégítést, illetőleg szűnt meg.

(6) Ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését (csökkenését) nem ismeri el, az adós a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat."

18. § A Vht. 35. §-ának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A bíróság - az ügy körülményeinek figyelembevételével - elrendelheti, hogy az adós lakóhelyét vagy munkahelyét a rendőrség állapítsa meg."

19. § A Vht. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A végrehajtási eljárás szünetel, ha

a) az adós lakóhelye (tartózkodási helye) nem állapítható meg, és az adósnak lefoglalható vagyontárgyai nem lelhetők fel,

b) az adósnak lefoglalható vagyona nincs, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése (87-106, 110-130. §) sikertelen maradt,

c) a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárás során felmerülő költséget (költségátalányt) - feltéve, hogy arra köteles - nem előlegezi,

d) az adós a szolgáltatás teljesítésére halasztást kapott, vagy engedélyt nyert a részletekben teljesítésre.

(2) A végrehajtó a végrehajtási eljárás szüneteléséről - annak okát is feltüntető - jegyzőkönyvet készít. A végrehajtó a jegyzőkönyvnek az általa hitelesített másolatát köteles a végrehajtást kérőnek, ha pedig a végrehajtási eljárás az (1) bekezdés d) pontja alapján szünetel, az adósnak is megküldeni."

20. § A Vht. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A végrehajtási eljárást a 45. § (1) bekezdésének a) és b) pontja esetében csak akkor lehet folytatni, ha a végrehajtást kérő bejelenti az adós lakóhelyét (tartózkodási helyét) és megjelöli a lefoglalható vagyontárgyat, valamint annak helyét, illetőleg valószínűsíti, hogy a lefoglalt vagyontárgy értékesíthető.

(2) A végrehajtási eljárás a 45. § (1) bekezdésének c) és d) pontja esetében csak akkor folytatható, ha a végrehajtást kérő a költséget (költségátalányt) előlegezi, illetőleg a halasztás időtartamának elteltével vagy bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetében a végrehajtási eljárás folytatását kéri.

(3) Ha a végrehajtás a 45. § (1) bekezdésének a)-c) pontja alapján szünetel, a bírósági gazdasági hivatal a le nem rótt illeték, valamint az állam által előlegezett és meg nem térült költség behajtására az eljárást folytathatja."

21. § A Vht. 51. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Ha az adós a meghatározott ingóság kiadását megtagadja, a 171. §, valamint a 172. § b) és c) pontját kell megfelelően alkalmazni.

(4) Ha a meghatározott ingóság nincs meg, a végrehajtó az ingóság valószínű értéke erejéig az adós egyéb vagyontárgyait lefoglalja, majd a jegyzőkönyvet beterjeszti a végrehajtást elrendelő bírósághoz, ha pedig a végrehajtást a közjegyző rendelte el, ahhoz a bírósághoz, amelynél a közjegyző működik. A bíróság - a felek meghallgatása után - megállapítja az ingóság értékét. A meghallgatásra nincs szükség, ha a végrehajtás alapjául szolgáló határozat az értéket már megállapította. A további végrehajtási eljárás az ingóság értékének megfelelő pénzösszeg behajtása iránt folyik."

22. § A Vht. 54. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ingóságok lefoglalásának sorrendjét a végrehajtó állapítja meg, és a foglalást addig folytatja, amíg a követelés - járulékaival együtt, ideértve az eljárás befejezéséig előreláthatóan felmerülő végrehajtási költségeket - az adós házastársának esetleges vagyonközösségi igényére tekintettel is teljesen fedezettnek nem látszik."

23. § A Vht. 60. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) az újítási és a találmányi díj, kivéve, ha a végrehajtás bűncselekménnyel okozott kár megtérítése vagy tartásdíj behajtása iránt folyik."

24. § A Vht. 60. §-a után a következő 60/A. §-t kell beiktatni:

"60/A. § (1) A szerzőt vagy örökösét megillető szerzői jog mentes a végrehajtás alól.

(2) A szerzői díj lefoglalására a Vht. 69-72. §-aiban foglalt rendelkezések megfelelően irányadók azzal, hogy a szerzői díj húsz százaléka mentes a végrehajtás alól; a szerző azonban a neki és a háztartásában élő családtagjainak megélhetéséhez szükséges további pénzösszeg végrehajtás alóli mentesítése iránt kérelemmel fordulhat a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A bíróság - a szerző és a háztartásában élő családtagjainak egyéb keresetét (jövedelmét) figyelembe véve - legfeljebb egyévi megélhetéshez szükséges pénzösszeget mentesíthet a végrehajtás alól.

(3) Végrehajtás alá vonni csak közzétett (nyilvánosságra hozott) művet, illetőleg annak példányait lehet."

25. § A Vht. 69. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Jelzálogjoggal biztosított követelés lefoglalása (letiltása) esetén a végrehajtási értesítést a telekkönyvi hatósághoz is meg kell küldeni."

26. § A Vht. 78. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"78. § (1) Az, aki a lefoglalt vagyontárgyra tulajdonjoga vagy más olyan joga alapján tart igényt, amely a végrehajtás útján történő értékesítésnek akadálya, ezt a végrehajtást kérő ellen indított keresettel érvényesítheti (igényper).

(2) Nem tarthat igényt a lefoglalt vagyontárgyra az, aki a behajtandó (végrehajtandó) tartozásért az adóssal egy sorban felel, feltéve, hogy kötelezettségét közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat állapítja meg. Ez a rendelkezés a házassági életközösség tartama alatt a házastársra és az adótartozásért egyetemlegesen felelős személyre akkor is irányadó, ha az igénylő kötelezettsége ilyen okiratban nincs megállapítva. Az a házastárs azonban, akinek felelőssége csak a közös vagyonból reá eső illetőség erejéig áll fenn, igényt tarthat a lefoglalt különvagyontárgyra.

(3) Az 1. § (2) bekezdésének b) pontjában említett követelés behajtása vagy az ilyen követelés biztosítására irányuló bűnügyi zárlat esetén az igénypert az Igazságügyminisztérium ellen, ha pedig a bűnügyi zárlatot katonai ügyészség, illetőleg a vagyonelkobzást katonai bíróság rendelte el, a Honvédelmi Minisztérium ellen kell megindítani. Ha a bűnügyi zárlatot polgári jogi igény biztosítására rendelték el, a sértett, illetőleg a magánfél ellen kell az igénypert megindítani.

78/A. § (1) Ha a házastársi vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyat olyan tartozásért foglalták le, amely kizárólag az egyik házastársat terheli, a másik házastárs igényperrel kérheti a vagyontárgy foglalás alóli mentesítését a vagyonközösségből őt illető eszmei hányad (1952. évi IV. törvény 27. §) értékéig.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igényperbe alperesként az adóst (az igénylő házastársát) is be kell vonni: az ilyen igényperben a bíróság a házastársi vagyonközösséghez tartozó valamennyi lefoglalt vagyontárgy figyelembevételével hozza meg döntését.

78/B. § (1) Ha a bíróság a 78/A. §-ban említett Igénykeresetnek helyt ad, az igénylőt megillető hányad értékének megfelelő meghatározott vagyontárgyakat - a házastársak és a végrehajtást kérő érdekének figyelembevételével - a foglalás alól feloldja. Ha az igénylőt ily módon nem lehet teljesen kielégíteni, a természetben meg nem osztható vagyontárgyakat a keresetnek helyt adó ítélet esetén is értékesíteni kell. és a vételár megfelelő részét kell az igénylő részére kiutalni.

(2) Az (1) bekezdés alapján a foglalás alól feloldott vagyontárgyak az igényperrel élő házastárs, a foglalás alól fel nem oldott vagyontárgyak pedig az adós különvagyonába kerülnek.

78/C. § A 78/A. és a 78/B. § rendelkezéseit az egyéb közös tulajdonban álló vagyontárgyakkal kapcsolatban is megfelelően alkalmazni keli,"

27. § (1) A Vht. 79. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályát veszti, b) és c) pontja pedig a) és b) pontra változik.

(2) A Vht. 79. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A bíróság köteles a halasztó hatályú igényperről (51., 84. §) a végrehajtót, ingatlan igényperről pedig a telekkönyvi hatóságot is haladéktalanul értesíteni. Halasztó hatályú igényper esetén a végrehajtást kérő részére a keresetlevelet haladéktalanul kézbesíteni kell."

28. § A Vht. 80. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések lépnek:

"(2) Ha a bíróság a haszonélvezeti joggal terhelt ingóság iránt a haszonélvező által indított igénykeresetnek helyt ad, ez a foglalás hatályát nem érinti, az ingóságot azonban csak a haszonélvezeti jog megszűnése után szabad értékesíteni.

(3) Az igényperben hozott ítélet jogereje az igénylő felperes és a perbe nem vont adós közötti jogviszonyra nem terjed ki; ezek igényeiket egymás ellen külön perrel érvényesíthetik. Nem terjed ki az igényperben hozott ítélet jogereje a végrehajtást kérő és az adóssal egy sorban felelős - a 78. § (2) bekezdésében említett - személy egymás közötti jogviszonyára sem.

(4) Az igényperben hozott jogerős ítéletet a végrehajtó részére is kézbesíteni kell."

29. § A Vht. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A végrehajtó - előnyös kielégítésük érdekében - a foglalást követően haladéktalanul köteles felhívni igényük bejelentésére mindazokat, akikről a végrehajtás során felmerült adatokból feltehető, hogy szerződéses vagy törvényes zálogjoguk alapján jogosultak a lefoglalt ingóságból a végrehajtást kérőt megelőző kielégítésre (elsőbbségi igény).

(2) A végrehajtó köteles igénybejelentési felhívást kibocsátani azok részére is, akiknek a lefoglalt ingóságra vonatkozó tulajdonjoga vagy egyéb - az igényper megindításához alapul szolgáló - joga a végrehajtási eljárás során felmerült adatok alapján valószínűnek látszik."

30. § A Vht. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a 87-89. §-okban említett szervek útján történő értékesítés sikertelen maradt, az adós az ingóságot valamennyi végrehajtást kérő és elsőbbségi igényt bejelentő hozzájárulásával szabadkézből eladhatja.

(2) Szabadkézből eladás esetén a le nem rótt illetéket, valamint az állam által előlegezett és meg nem térült költséget haladéktalanul be kell fizetni a végrehajtói letéti számlára; a befizetés elmulasztása esetében a költségek (illeték) megfizetésére - az eljáró végrehajtó szerint illetékes bíróság végzésével - a végrehajtást kérőt és az adóst egyetemlegesen kell kötelezni.

(3) Ha az ingóságot sem bizományi, sem szabadkézből történő eladás útján nem lehetett értékesíteni, a végrehajtást kérőnek joga van az ingóságot az újrabecslés alkalmával megállapított áron - a végrehajtással érvényesített követelésbe történő beszámítás mellett - átvenni. Ha több végrehajtást kérő van, vagy elsőbbségi igényt jelentettek be, az ingóság átvételére az jogosult, aki a legmagasabb árajánlatot tette. Több egyenlő árajánlat esetén az átvételre való jogosultságot a 186., 187. és 189. §-ban megállapított kielégítési sorrend határozza meg.

(4) A (3) bekezdésben említett érdekelteket joguk gyakorlására a végrehajtó hívja fel. Az érdekeltek a felhívástól számított nyolc napon belül kötelesek a végrehajtóval közölni, hogy az ingóságot át kívánják-e venni."

31. § A Vht. 92. §-a után a következő 92/A. §-t kell beiktatni:

"92/A. § A vagyonelkobzás alá eső ingóságok értékesítése a bűnjelek értékesítésére irányadó szabályok szerint történik."

32. § A Vht. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 86. §-ban fel nem sorolt ingóságok értékesítése árverésen történik:

a) ha a foglalás helyén nincs olyan kereskedelmi szerv, amely a lefoglalt ingóság értékesítésével foglalkozik, és az ingóságnak a kereskedelmi szervhez szállítása jelentős költséggel járna vagy akadályba ütközik,

b) ha az adós kéri, hogy az ingóság értékesítése - a kereskedelmi szerv útján történő értékesítés helyett - árverésen történjék,

c) ha a 87-88. és 92. §-okban foglalt intézkedések a nem bizományi úton értékesítendő ingók tekintetében nem vezettek eredményre.

(2) Ha a bizományi értékesítésre átadott ingóságot a 92. §-ban említett módokon nem sikerült értékesíteni, a lefoglalt ingóságot - a foglalás feloldása mellett - vissza kell adni az adósnak."

33. § A Vht. 102. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A végrehajtást kérőnek joga van követelése és annak járulékai erejéig az árverésen készpénzfizetés nélkül venni, feltéve, hogy az ingóságot csupán az ő követelése fejében foglalták le, illetőleg - több foglaltató esetén - a készpénzfizetés nélküli vételhez valamennyien hozzájárultak. Elsőbbségi igény bejelentése esetén (82. §) az igénylő hozzájárulása is szükséges. Ezeket a rendelkezéseket csak akkor lehet alkalmazni, ha a le nem rótt illetékek és az állam által előlegezett, költségek már fedezve vannak, vagy azokat a végrehajtást kérő nyomban kifizeti. A vételárat, illetőleg annak az állam javára kifizetett költségekkel csökkentett részét a készpénzfizetés nélkül vásárló végrehajtást kérőnek a követelésébe be kell számítani."

34. § A Vht. 108. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A végrehajtási jogot csak ötszáz forint vagy azt meghaladó összegű követelés esetében lehet a telekkönyvbe bejegyezni. A követelés összegének megállapításánál a lejárt kamatokat és a költségeket is figyelembe kell venni."

35. § A Vht. 110. §-a után a következő 110/A. §-t kell beiktatni:

"110/A. § Ingatlanra vonatkozó vagyonelkobzás esetén a bíróság vagy a végrehajtó megkeresi a telekkönyvi hatóságot az ingatlan tulajdonjogának az állam javára való bejegyzése végett."

36. § A Vht. 120. §-a után a következő 120/A. §-t kell beiktatni:

"120/A. § (1) Ha az árverési vevőnek az elárverezett ingatlanra telekkönyvileg bejegyzett követelése van, egyelőre visszatarthatja az árverési vételárat, illetőleg annak azt a részét, amely a követelésének kielégítéséhez szükséges.

(2) Ha az árverési vevőnek az (1) bekezdésben említett követelésére a vételár felosztása során nem jut kielégítés, a vevő köteles a vételárat, illetőleg annak visszatartott részét, valamint az időközi kamatokat a végrehajtó felhívásától számított nyolc napon belül a végrehajtó kezéhez megfizetni.

(3) Az árverési vevő a jelzálogos hitelezővel megállapodhat abban, hogy a jelzálogjog -amennyiben a vételárból a jelzálogos hitelező kielégítéshez jutna -, az ingatlanon továbbra is fennmaradjon. Ha az árverési vevő a végrehajtónál a megállapodást igazolja, a vételárnak azt a részét, amely a jelzálogos hitelező követelésének kielégítéséhez szükséges, egyelőre visszatarthatja. A további eljárásra a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés irányadó."

37. § (1) A Vht. 123. §-a (1) bekezdésének b.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) a telekkönyvileg bejegyzett, valamint a törvényen alapuló haszonélvezeti jog".

(2) A Vht. 123. §-a (2) bekezdésének bevezető sorai helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A telekkönyvileg bejegyzett, valamint a törvényen alapuló haszonélvezeti jog fenntartása nélkül kell az ingatlant árverésre bocsátani, ha ezt."

38. § A Vht. 135. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) E törvényerejű rendeletnek a munkabérből (egyéb járandóságból) történő levonásra vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók akkor is, ha a tartozásnak a munkabérből (egyéb járandóságból) való levonása nem bírósági végrehajtás útján, hanem adóbehajtás során vagy a munkáltató (a járandóságot folyósító szerv) által közvetlenül - bírósági (hatósági) határozat nélkül - történik."

39. § A Vht. 136. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) tartásdíj és szüléssel kapcsolatos költség".

40. § A Vht. 139. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"k) a pénzintézetek kölcsönköveteléseit",

41. § (1) A Vht. 140. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adóst terhelő tartozások érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított költségeket, valamint a tartozás egyéb járulékait a tartozással egyenlő sorrendben és mértékben kell levonni."

(2) A Vht. 140. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a levont összeg a követelésnek és járulékainak együttes kielégítésére nem elegendő, elsősorban a költségeket, azután az egyéb járulékokat kell kielégíteni."

(3) A Vht. 140. §-ának jelenlegi (3) bekezdése (4) bekezdésre változik.

42. § A Vht. 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az adós munkabéréből (egyéb járandóságából) a meghatározott, rendszeresen visszatérő részletekben levonandó tartozást (tartásdíjat stb.) valamely hónap folyamán egészen vagy részben nem lehet levonni, az elmaradt részleteket le kell vonni, mihelyt az lehetségessé válik. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell az előző munkáltatónál, valamint a munkaviszonyon kívül töltött idő alatt esedékessé vált részletekre is.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben is irányadók a 136. §-ban, valamint a 144-146. §-okban megállapított korlátozások."

43. § A Vht. 152. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkabérre (egyéb járandóságra) vezetett végrehajtásra vonatkozó rendelkezésekben megszabott kötelezettségek elmulasztása esetén a végrehajtást kérővel szemben - a le nem vont összeg erejéig - a munkáltató készfizető kezesként felel.

(2) Ha a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó rendelkezésekben megszabott kötelezettségeket a magánmunkáltató alkalmazottja mulasztja el, és a magánmunkáltatótól az összeg nem hajtható be, a végrehajtást kérővel szemben - a le nem vont összeg erejéig - az alkalmazott készfizető kezesként felel.

(3) Ha a kárt a munkáltató intézkedésre jogosult dolgozója szándékos bűncselekménnyel okozta, a végrehajtást kérővel szemben a dolgozó a munkáltatóval egyetemlegesen készfizető kezesként felel."

44. § A Vht. 156. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a munkáltatónak az (1) bekezdés szerint eljáró alkalmazottai a kárt szándékos bűncselekménnyel okozták, a végrehajtást kérővel szemben a munkáltatóval egyetemlegesen készfizető kezesként felelnek."

45. § (1) Vht. 158. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A mezőgazdasági termelőszövetkezet, a termelőszövetkezeti csoport, a termelői szakcsoport, a mezőgazdasági társulás, a szakszövetkezet, a falusi ifjúsági szövetkezet és a halászati termelőszövetkezet (a továbbiakban - a 158-169. §-okban, a 180. §-ban, valamint a 211/A. §-ban - együtt: mezőgazdasági termelőszövetkezet) tagja részére a zárszámadás szerint járó jövedelemrészesedés (pénzbeli és természetbeni jövedelemrészesedés, ideértve a földjáradékot is), valamint az év közben folyósított pénzbeli és természetbeni előlegek, továbbá a bevitt vagyontárgyak fejében járó térítésnek (a térítés esedékessé vált részletének) letiltása esetén a munkabérre vezetett végrehajtást szabályozó rendelkezések megfelelően irányadók.

(2) Ha a végrehajtás a termelőszövetkezeti tagnak a közös munkában résztvevő családtagját terhelő tartozás behajtására irányul, a családtag részére a mezőgazdasági termelőszövetkezettől járó jövedelemrészesedés és előleg letiltása esetén ugyancsak a munkabérre vezetett végrehajtást szabályozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az olyan földjáradék, illetőleg haszonbérkövetelés letiltása esetében is, amely a termelőszövetkezeti taggal közös háztartásban élő családtagot, valamint az idős, élethivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkozó dolgozó parasztot a mezőgazdasági termelőszövetkezet közös használatában levő saját földje után illeti meg."

46. § A Vht. 166. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a végrehajtást kérő a lefoglalt terményjárandóságot az (1) bekezdés értelmében nem kívánja átvenni, a mezőgazdasági termelőszövetkezet köteles részére annak állami felvásárlási áron számított ellenértékét megfizetni."

47. § A Vht. 169. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az (1) bekezdés szerint eljáró termelőszövetkezeti elnök vagy tag, illetőleg a munkáltatónak az alkalmazottja a kárt szándékos bűncselekménnyel okozta, a végrehajtást kérővel szemben a mezőgazdasági termelőszövetkezettel (munkáltatóval) egyetemlegesen készfizető kezesként felel."

48. § A Vht. 169. §-a után a következő 169/A. §-t kell beiktatni:

"169 A. § Az alkotó- és munkaközösségi tagok jövedelmenek letiltása esetén - ideértve a felosztható alapból történő juttatás letiltását is - a munkabérre vezetett végrehajtást szabályozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni."

49. § A Vht. 172. §-a után a következő 172/A. §-t kell beiktatni:

"A gyermek elhelyezésére és a gyermek kiadására vonatkozó határozat végrehajtása.

172/A. § (1) A gyermek elhelyezésére és a gyermek kiadására vonatkozó határozat végrehajtására e törvényerejű rendelet rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) ha az önkéntes teljesítésre való felhívás (29. §) nem vezetett eredményre, a bíróság megkeresi a gyámhatóságot vagy a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó más helyi szervezetet, illetőleg iskolaköteles gyermek esetében az iskola igazgatóját, hogy a felek meghallgatása és szükség esetén a törvényes következményekre való figyelmeztetés útján mozdítsa elő a határozat végrehajtását;

b) ha az a) pontban foglalt eljárás nem vezetett eredményre, a bíróság a végrehajtást kérőt és a kötelezettet, valamint az a) pontban említett szervet megidézi, és a meghallgatás eredményéhez képest határoz a gyermek átadásának módja, helye és időpontja tekintetében;

c) ha az a) vagy b) pontban foglaltak nem vezettek eredményre, a bíróság a 172. § b) pontjának megfelelő alkalmazásával bírság kiszabása útján kényszeríti a kötelezettet a határozat végrehajtására;

d) ha a bírság ismételt kiszabása sem vezetett eredményre, a bíróság az iratokat átadja a végrehajtónak, aki - szükség esetén a 172. § c) pontjának alkalmazásával - foganatosítja a végrehajtást.

(2) A bíróság - a körülmények mérlegelése alapján - belátása szerint dönti el, hogy az (1) bekezdés a) pontjában említett szervek közül melyiket keresi meg. A bíróság indokolt esetben felkérheti e szervek valamelyikét, hogy kiküldöttje működjék közre az (1) bekezdés d) pontja szerinti eljárásnál.

(3) A bíróság a felek meghallgatását ismételten is elrendelheti."

50. § A Vht. 179. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a szerv meghatározott ingóság kiadására vagy meghatározott cselekmény elvégzésére köteles, az erre irányuló végrehajtás esetében az 51., illetőleg a 170-172. §-okban foglalt rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) ha a meghatározott ingóság nincs meg, a végrehajtó az 51. § (4) bekezdésében említett foglalás mellőzésével terjeszti be a jegyzőkönyvet a végrehajtást elrendelő bírósághoz, ha pedig a végrehajtást a közjegyző rendelte el, ahhoz a bírósághoz, amelynél a közjegyző működik;

b) a 172. § b) pontjában említett pénzbírságot a kötelezett szerv vezetőjével szemben kell kiszabni;

c) a 172. § c) pontját nem lehet alkalmazni, hanem a szerv közvetlen felügyeleti szervéhez lehet fordulni."

51. § A Vht. 180. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A mezőgazdasági termelőszövetkezet (158. §) elleni végrehajtásra e fejezet rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a végrehajtó köteles a végrehajtási értesítést a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának is megküldeni; a termelői szakcsoport, mezőgazdasági társulás, szakszövetkezet, valamint falusi ifjúsági szövetkezet elleni végrehajtás esetén a végrehajtási értesítést az illetékes szövetkezeti járási központnak is meg kell küldeni;

b) a mezőgazdasági termelőszövetkezet számláján az azonnali beszedési megbízás vagy a végrehajtói felhívás beérkezésének napján levő összegnek legfeljebb hetven százaléka vonható végrehajtás alá; ha ez az összeg a követelés kielégítésére nem elegendő, a pénzintézet köteles a mezőgazdasági termelőszövetkezet számlájára később beérkező összegek hetven százalékát mindaddig a követelés kielégítésére fordítani, amíg az teljes kielégítést nem nyer;

c) a meghatározott magatartás teljesítésének elmulasztásáról készült jegyzőkönyv másolatát a végrehajtó - az a) pontban foglaltak szerint - megküldi a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának, illetőleg a szövetkezeti járási központnak is."

52. § A Vht. 186. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"m) a pénzintézetek kölcsönköveteléseit".

53. § A Vht. 198. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Pénzkövetelés biztosítását elrendelő határozat végrehajtása esetén a személyesen eljáró végrehajtó felhívja az adóst, hogy a biztosítandó pénzösszeget nyomban helyezze végrehajtói letétbe. Ha ennek a felhívásnak az adós nem tesz eleget, a végrehajtó - a 29. §-ban meghatározott eljárást mellőzve - az adós ingóságait lefoglalja,

(2) Az ötszáz forint vagy azt meghaladó összegű pénzkövetelés biztosítását elrendelő határozat végrehajtása során az ingatlan lefoglalása úgy történik, hogy a bíróság, illetőleg a végrehajtó haladéktalanul megkeresi a telekkönyvi hatóságot a pénzkövetelés biztosítására irányuló végrehajtási jog bejegyzése iránt.

(3) Munkabér (egyéb járandóság) letiltásának csak akkor van helye, ha az adósnak a biztosítandó pénzösszeg fedezetéül szolgáló más, végrehajtás alá vonható vagyontárgya nincs.

(4) Ha az adós a foglalást követően végrehajtói letétbe helyezi a biztosítandó pénzösszeget, a lefoglalt vagyontárgyat a foglalás alól fel kell oldani."

54. § A Vht. 205. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ingatlan zárlatának végrehajtása úgy történik, hogy a végrehajtó a zárlatot elrendelő végzés átvétele után haladéktalanul megkeresi a telekkönyvi hatóságot a zárlat bejegyzése iránt. A telekkönyvi hatóság a végrehajtó megkeresésére a zárlatot bejegyzi, a 206. §-ban említett esetekben pedig a végrehajtó - a telekkönyvi hatóság végzésének jogerőre emelkedése után - az ingatlant zárgondnok kezelésébe adja."

55. § A Vht. 209. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Külföldi bíróság, illetőleg külföldi választottbíróság vagyonjogi igény tekintetében hozott jogerős határozatát akkor lehet végrehajtani,

a) ha ezt az illető állammal fennálló nemzetközi szerződés lehetővé teszi, vagy

b) ha az igazságügyminiszter a végrehajtásra vonatkozólag a viszonosságot megállapította.

(2) Viszonosság megállapítása esetén sincs helye végrehajtásnak, ha a külföldi bíróság (külföldi választottbíróság) határozatát az 1952. évi 22. törvényerejű rendelet 15. vagy 16. §-ában felsorolt valamely körülmény miatt nem lehet érvényesnek elismerni."

56. § A Vht. 211. §-a után a következő 211/A-211/G. §-okat kell felvenni:

"Kényszerfelszámolás.

211/A. § (1) Az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), a felügyelete alá tartozó szervek tekintetében pedig a SZÖVOSZ elnöke, illetőleg az OKISZ elnöke elrendelheti annak a jogi személynek kényszerfelszámolását,

a) amelynek tartozásai cselekvővagyonát meghaladják, vagy

b) amely fizetéseit tartósan megszüntette.

(2) Állami vállalattal, egyéb állami szervezettel és mezőgazdasági termelőszövetkezettel (158. §) szemben kényszerfelszámolási eljárásnak nincs helye.

(3) A kényszerfelszámolást elrendelő szerv megkeresése alapján a törzskönyvbe be kell jegyezni a kényszerfelszámolás elrendelését.

211/B. § (1) A kényszerfelszámolás elrendelésével az adós törvényes képviselő és ügyintéző szerveinek megbízatása megszűnik, jogkörük az elrendelő határozatban kijelölt felszámolóra száll át; a volt törvényes képviselő és ügyintéző szervek tagjai kötelesek a kényszerfelszámoláshoz szükséges adatokat és felvilágosításokat rendelkezésre bocsátani.

(2) A kényszerfelszámolás elrendelésével az adós valamennyi tartozása lejárttá válik: ezek után a kényszerfelszámolás elrendelésétől kezdve az eljárás keretében kamatot érvényesíteni nem lehet.

(3) Az adóst megillető követeléssel szemben beszámításnak csak ugyanabból a jogviszonyból eredő pénzkövetelés tekintetében van helye.

(4) A felszámoló jogosult az adós által kötött, de még nem teljesített szerződésektől elállni, a huzamos időre szóló szerződéseket pedig felmondással megszüntetni. Emiatt a másik felet illető követelés csak az eljárás keretében érvényesíthető.

211/C. § (1) A kényszerfelszámolás elrendelése folytán az adós ellen folyó minden pert és végrehajtási eljárást fel kell függeszteni. Az adós ellen követelést érvényesíteni csak az eljárás keretében szabad.

(2) Nem érinti ez a rendelkezés azokat a követeléseket, amelyeket zálogjog, jelzálogjog vagy jogszabály rendelkezése alapján egyes vagyontárgyak tekintetében már külön kielégítési jog biztosit. A külön kielégítési jog érvényesítése után fennmaradó többletet a felszámolónak ki kell szolgáltatni, a nem fedezett követelés pedig az eljárásban érvényesíthető.

211/D. § (1) A felszámoló az adós vagyonát az eljárást elrendelő határozatban megszabott utasítások figyelembevételével és a termékforgalomra vonatkozó általános rendelkezések keretei között szabadon értékesíti.

(2) A felszámoló az adós elnevezését "kf. a." toldattal és saját aláírásával használja. A telekkönyv "B" lapjára és az egyéb nyilvántartásokba a felszámoló megkeresése alapján a kényszerfelszámolás elrendelését be kell jegyezni; a kényszerfelszámolás hatálya a telekkönyvbe történő bejegyzés nélkül is beáll.

211/E. § (1) A felszámoló az ismert hitelezőket, záloghitelezőket és egyéb érdekelteket írásban, ezenfelül az ismeretlen érdekelteket megfelelő napilapban közzétett hirdetményben köteles felszólítani, hogy követelésüket, annak biztosítékait, valamint az adóssal szemben tulajdoni vagy egyéb jogcímen fennálló igényeiket meghatározott - de legalább harminc napos - határidő alatt jelentsék be. A hirdetményt az adós székhelye szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának hirdetőtábláján tizenöt napra ki kell függeszteni.

(2) Ha az érdekelt igényét az (1) bekezdésben megjelölt határidő alatt nem jelentette be, és a késedelem az eljárás befejezését hátráltatja, a felszámoló az igény érvényesítését az eljárásból kizárhatja. Ilyen esetben az igényt csak a bejelentett követelések teljes kielégítése után esetleg fennmaradó vagyon erejéig lehet érvényesíteni. Az érdekelt az igény érvényesítését kizáró határozat ellen tizenöt nap alatt fellebbezéssel élhet a felszámolást elrendelő szervhez.

(3) Ha a felszámoló a bejelentett igény fennállását vagy összegét nem ismeri el, az érdekelt igényét az erre vonatkozó írásbeli közlés vételétől számított harminc nap alatt, jogvesztés terhével, az adós székhelye szerint illetékes bíróság, illetve döntőbizottság előtt érvényesítheti, illetőleg a perbíróság előtt kérheti a 211/C. § alapján felfüggesztett per folytatását.

211/F. § (1) A felszámoló az adós ellen érvényesített követelésekről és a vagyonról felszámolási mérleget készít. Ebben a követeléseket az alábbi sorrendben csoportosítja:

a) a kényszerfelszámolás lebonyolításával kapcsolatos költségek és követelések, ideértve az elrendelő szerv által megállapított felszámolói díjat is;

b) a kényszerfelszámolás elrendelését megelőző harminc napra, valamint a kényszerfelszámolás idejére járó munkabérek és munkadíjak, tartásdíjak és egyéb járadékszerű szolgáltatások;

c) a b) pontban nem említett munkabérek és munkadíjak, tartásdíjak és egyéb járadékszerű szolgáltatások;

d) adó- és egyéb köztartozások;

e) az állam, állami szervek, társadalmi szervezetek, valamint szövetkezetek és szövetkezeti szervek javára fennálló követelések;

f) egyéb követelések.

(2) A sorrendben hátrább álló csoportba tartozó követelést csak akkor szabad kielégíteni, ha a megelőző csoportba sorolt követelések kielégítésére a felszámolási vagyon fedezetet nyújt; egy-egy csoportban a követeléseket a fedezet erejéig arányosan kell kielégíteni.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett követeléseket esedékességkor, a c)-f) pontban foglaltakat pedig a felszámolási mérleg jogerőssé válása után kell kielégíteni.

(4) A felszámoló az érdekeltekkel írásban közli a követelésükre jutó kielégítési hányadot. Az érdekelt e közléstől számított tizenöt nap alatt az elrendelő szervhez fellebbezéssel élhet.

211/G. § (1) A felszámoló által készített mérleget a kényszerfelszámolást elrendelő szerv hagyja jóvá.

(2) Ha a felszámoló a jóváhagyott felszámolási mérleg szerint a követeléseket kielégítette, illetőleg a vitás vagy bizonytalan összegű követelések arányos biztosításához szükséges összeget az adós székhelye szerint illetékes járásbíróságnál bírósági letétbe helyezte, az eljárás befejeződött, és a jogi személyek nyilvántartására szolgáló jegyzékekben a felszámoló megkeresésére fel kell jegyezni, hogy az adós kényszerfelszámolás folytán megszűnt.

(3) Ha az eljárás során kitűnik, hogy az adós tartozásai vagyonát nem haladják meg, vagy fizetési kötelezettségeit rendszeresen teljesíteni tudja, az elrendelő szerv az eljárást megszünteti.

(4) Ha az eljárás befejezése után újabb vagyon kerül elő, az eljárást folytatni kell."

57. § A Vht. hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló 54/1955. (VIII. 27.) M. T. számú rendelet (a továbbiakban: Vhté.) 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a végrehajtás során befolyt összeg a Vht. 186. §-ának n) pontjában említett tartozás fejében kerülne kiutalásra, a végrehajtó - a pénzügyi jogszabályokban megállapított esetben - köteles az összeg kiutalása előtt értesíteni az illetékes pénzügyi szervet, hogy ez a végrehajtást kérő esetleg fennálló köztartozásának megfelelő összeg letiltása (visszatartása) iránt intézkedhessek."

58. § Ennek a törvényerejű rendeletnek a rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. A folyamatban levő csőd- és csődönkívüli kényszeregyezségi eljárásokat, kényszerfel-számolásokat, valamint a 4.247/1949. (IX. 22.) M. T. számú rendelet alapján elrendelt felszámolásokat azonban a korábbi jogszabályok szerint kell folytatni és befejezni.

59. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy egységes szerkezetben közzétegye a Vht., e törvényerejű rendelet, továbbá a Vhté., valamint a közvetlen bírósági (közjegyzői) letiltásról és a tartásdíjak behajtásának egyszerűsítéséről szóló 1957. évi 56. törvényerejű rendelet szövegét, és ezzel kapcsolatban e jogszabályok rendelkezésein - érdemet nem érintő - szövegmódosításokat tehessen.

60. § Ez a törvényerejű rendelet az 1961. évi június hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti a csőd- és csődönkívüli kényszeregyezségi eljárásra vonatkozó, felszabadulás előtt alkotott valamennyi jogszabály,

a Vht. 8. §-a, 14. §-ának f) pontja, 19. és 20. §-a, 47. és 48. §-a, 58. §-ának d) pontja, 87. §-ának (2) bekezdése, 123. §-a (1) bekezdésének c) pontja, 136. §-a (2) bekezdésének e) pontja, 139. §-a (1) bekezdésének f) pontja, 159. §-ának (2) bekezdése, 160-162. §-a, 163. §-ának (2) és (3) bekezdése, 165. §-a, 172. §-ának d) pontja, 181-184. §-a, 186. §-ának h) pontja és 207. §-ának (2) bekezdése, továbbá a Vhté. 2-11., 15. és 16. §-a, valamint 20. §-ának (4) bekezdése; a közvetlen bírósági (közjegyzői) letiltásról és a tartásdíjak behajtásának egyszerűsítéséről szóló

1957. évi 56. törvényerejű rendelete 8. §-ának b) pontja;

az egyes vállalatok felszámolásának szabályozásáról szóló 4.247/1949. (IX. 22.) M. T. számú rendelet 1. §-a (1) bekezdésének c) pontja, (3) bekezdésének második mondata és (5) bekezdése, 2. §-ának (1) és (5) bekezdése, 13. §-ának (2) bekezdése, valamint 20. §-a;

a munkabérből és egyéb járandóságból való levonások szabályozásáról szóló 54/1953. (XI. 28.) M. T. számú rendelet;

az adók kivetéséről és beszedéséről szóló 57/1957. (IX. 6.) Korm. számú rendelet 21. §-ának második mondata; végül

az orvosi rendtartás (1959. évi 8. törvényerejű rendelet) hatálybaléptetéséről és végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 51/1959. (XII. 31.) Korm. számú rendelet 14. §-ának (2) bekezdése.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Melléklet az 1961. évi 9. törvényerejű rendelethez[1]