1954. évi VI. törvény

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

1. § A Pp. 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"A per megindítása

2. § (1) A bíróság a polgári ügyek körében felmerült vitát csak erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet rendszerint a vitában érdekelt fél terjeszthet elő.

(2) Kiskorút illető tartási követelés érvényesítése iránt a gyámhatóság, az anyakönyvvezető, valamint az anya- és csecsemővédelmi szervek is indíthatnak a kiskorú érdekében keresetet. A gyámhatóság keresetindítási jogát - egyéb esetekben - külön jogszabályok határozzák meg.

Az ügyész jogai a polgári eljárásban

2/A. § (1) Az állam és az egyes dolgozók érdekében - kivéve, ha a jogszabály értelmében valamely jog kizárólag személyesen érvényesíthető - az ügyész is jogosult a bíróság előtt eljárást indítani, továbbá jogosult a megindított eljárásban, annak bármely szakaszában s bármely fél érdekében fellépni.

(2) Az eljárásra az az ügyész illetékes, amelyik az eljárásra illetékes bíróság területén működik. A legfőbb ügyész rendelkezése alapján bármelyik ügyész az eljárás bármely szakaszában olyan ügyben is eljárhat, amelyre egyébként illetékessége nem terjedne ki.

(3) Az ügyészt az általa indított vagy abban az eljárásban, amelyben valamelyik fél érdekében fellépett, megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, egyességet azonban nem köthet, jogról le nem mondhat, illetőleg jogokat el nem ismerhet. Ha a fél az eljárásban részt vesz, közte és az ügyész között olyan viszony keletkezik, mint az 51. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti pertársaság.

(4) Ha az ügyész az eljárásban akként vesz részt, hogy nem lép fel kifejezetten egyik fél érdekében sem, az eljárás során nyilatkozatokat tehet, illetőleg a bíróság őt nyilatkozattételre felhívhatja. Ebben az esetben az ügyész fellépésével közte és a fél között pertársaság nem keletkezik. Az eljárás során hozott határozatokat ilyen esetben is közölni kell az ügyésszel."

2. § A Pp. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A bíróság pénzbírsággal (120. §) sújtja - meghallgatása után - azt a felet vagy képviselőt is, aki valamely nyilatkozatot késedelmesen tesz meg vagy azt felhívás ellenére nem teszi meg és ezáltal a pert elhúzza."

3. § A Pp. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróságok tárgyalásai nyilvánosak.

(2) A bíróság egyes hivatalos személyeknek ebben az esetben is megengedheti, hogy a tárgyaláson jelen lehessenek.[1]

(3) A bíróság a tárgyalás során hozott határozatait általában nyilvánosan hirdeti ki."

4. § (1) A Pp. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a polgári perben a büntetőbíróság által jogerős ítélettel már elbírált bűncselekmény polgári jogi következményei felől kell határozni, a büntetőbírói ítélet a polgári perben eljáró bíróságra abban a kérdésben irányadó, hogy követtek-e el bűncselekményt és annak elkövetője a terhelt volt-e, a kártérítési kötelezettség megállapításában azonban a büntetőbírói ítélet a polgári perben eljáró bíróságot nem köti.

(2) A polgári perben eljáró bíróságot a fegyelmi hatóság, illetőleg más hatóság döntésében foglalt ténymegállapítások nem kötik, kivéve ha a törvény szerint a fegyelmi vétség elkövetését megállapító fegyelmi hatósági határozatnak az igény érvényesítését meg kell előznie."

5. §[2]

6. § A Pp. 11. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az első fokon eljáró bíróságok egy hivatásos bíróból mint elnökből és két népi ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkeznek.

(2) A másodfokon eljáró bírósági tanács három hivatásos bíróból áll."

7. § A Pp. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Kizárási ok esetén a kizárást a bíróság vezetője hivatalból kezdeményezi."

8. § A Pp. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a kizárás kérdését igazgatási ügyben nem intézik el, a bíró kizárása felől ugyanannak a bíróságnak ugyanazon a fokon eljáró másik tanácsa tárgyaláson kívül is határozhat."

9. § A Pp. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A járásbíróság hatáskörébe tartoznak azok a perek, amelyeket a 23. § vagy a 23/A. § nem utal a megyei bíróság, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe, továbbá értékhatárra tekintet nélkül:

a) a munkaviszonyból származó perek, amennyiben nem tartoznak a Munka Törvénykönyve értelmében az egyeztető bizottság kizárólagos hatáskörébe,

b) a hagyatéki perek,

c) a társadalombiztosítási jogviszonyból származó perek,

d) a lakás (épület, épületrész) bérletére és használatára vonatkozó jogviszonyból származó perek,

e) a szerződéses termelésből származó perek, végül

f) a végrehajtási igényperek,

abban az esetben is, ha az egyik fél a 23. § b) pontjában megjelölt állami szerv."

10. § A Pp. 23. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak:

a) a személyállapotra vonatkozó perek (ideértve az örökbefogadás felbontására vonatkozó pereket is), az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb perek kivételével;

b) az állam, az államhatalom helyi szerve, az állam intézményei és vállalatai, a társadalmi szervezetek, a szövetkezetek és a szövetkezeti központok, a szövetkezeti vállalatok és egyesülések, végül a szövetkezetek szövetségei által vagy ellen indított azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke tízezer forintot meghalad, kivéve azokat a pereket, amelyeket a 22. § kifejezetten a járásbíróság hatáskörébe utal;

c) azok a perek, amelyeket a hatósági jogkört gyakorló személyek által a hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt ellenük, jogutódaik vagy az állam (állami szerv) ellen indítanak;

d) a szerzői jogi perek;

e) az iparjogvédelmi (szabadalmi stb.) perek;

f) a végrehajtás vagy zárlat megszüntetése vagy korlátozása iránt indított perek, ha a végrehajtást a megyei bíróság rendelte el;

g) azok a perek, amelyeket a jelen törvény kihirdetése után hatályba lépett külön törvény, törvényerejű rendelet, vagy minisztertanácsi rendelet a megyei bíróság hatáskörébe utal."

11. § A Pp. 23. §-a után a következő §-t kell beiktatni:

"23/A. § (1) A Legfelsőbb Bíróság elnöke bármely bíróság bármely ügyét az eljárás bármely szakaszában magához követelheti, kivételes esetekben pedig az ügyet a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonhatja.

(2) Azokat az egyéb pereket, amelyekben a Legfelsőbb Bíróság első fokon ítélkezik, külön jogszabály állapítja meg.

(3) A Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiuma első fokon egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik. A tanács elnöke a hivatásos bíró.

(4) A Legfelsőbb Bíróság eljáró tanácsának összetételére - attól függően, hogy az ügy az első fokú, vagy a fellebbezési eljárásban kerül a Legfelsőbb Bírósághoz - a (3) bekezdésben, illetőleg a 11. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók."

12. § (1) A Pp. 24. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) tartási vagy élelmezési követelés, egyéb járadék, más időszakos szolgáltatás vagy haszonvétel iránti perben a még teljesítendő valamennyi szolgáltatás értékét, de nem többet, mint az egy évi szolgáltatás értékét;"

(2) A Pp. 24. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"f) végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben a végrehajtási összeget, illetőleg annak azt a részét, amelyre a végrehajtási jog megszűntét állítják; az a) pont rendelkezései itt is megfelelően irányadók."

13. § A Pp. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Ha az alperes állandó munkahelye nem azonos lakóhelyével, a bíróság alperesnek legkésőbb az első tárgyaláson előadott kérelmére a pert a munkahely bíróságához teszi át tárgyalás és elbírálás végett.

(4) Ha a bíróság illetékessége az ismeretlen helyen tartózkodó alperes elleni perben a (2) bekezdés rendelkezésein alapul, a per folyamán azonban az alperes belföldi lakóhelye (tartózkodási helye) ismeretessé válik, az alperesnek legkésőbb az elsőfokú bíróság előtt ezt követően tartott első tárgyaláson előterjesztett kérelmére a pert további tárgyalás és elbírálás végett a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes bírósághoz kell áttenni."

14. § A Pp. 30. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Ha valamely jogi személy ügyintézését több különböző szerv látja el, a jogi személy általános illetékességét a központi szerv székhelye alapítja meg. Az olyan társadalombiztosítási perekben azonban, amelyekben peres félként a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ is szerepel, az eljárásra kizárólag az a bíróság illetékes, amelynek területén a társadalombiztosítás helyi szervének székhelye van."

15. § A Pp. 32. §-a után a következő 32/A. §-t kell beiktatni:

"32/A. § A munkaviszonyból származó pereket a munka teljesítésének helye szerint illetékes járásbíróság előtt is meg lehet indítani."

16. §[3]

17. § A Pp. 34. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A tartásra, járadékra és más hasonló célú időszakos szolgáltatásra kötelezés iránti per az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindítható.

(2) A gyermek elhelyezésére irányuló pert a gyermek lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani."

18. § A Pp. 53. §-a után a következő 53/A. §-t kell beiktatni:

"53/A. § (1) Ha az ügyész, vagy a jelen törvény 2. §-a értelmében erre feljogosított állami szerv valakinek érdekében pert indít, a bíróság az érdekeltet köteles a per megindításáról értesíteni és köteles őt a perbelépés lehetőségeiről tájékoztatni.

(2) Ha az a személy, akinek érdekében az ügyész vagy a jelen törvény 2. §-a értelmében erre feljogosított állami szerv a pert indította, a perbe az eljárás bármely szakaszában belép, őt az 51. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti pertárs jogai illetik meg.

(3) Ha az ügyész, illetőleg a jelen törvény 2. §-a értelmében erre feljogosított állami szerv és a mellette perben álló ügyfél perbeli cselekményei (nyilatkozatai, kérelmei stb.) egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembevéve bírálja el.

(4) Az ügyésszel, illetőleg a jelen törvény 2. §-ában megjelölt állami szervvel közlendő határozatokat és iratokat közölni kell azzal a személlyel is, akinek érdekében az ügyész (az állami szerv) a pert megindította, függetlenül attól, hogy ez a személy a perbe belépett-e."

19. § A Pp. 54. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a per tárgyalása során kitűnik, hogy a 23. § b) pontjában megjelölt, de a perben részt nem vevő valamely jogi személy a per eldöntésében érdekelt, a bíróság köteles ezt a jogi személyt, valamint az ügyészt a perről értesíteni és egyben a jogi személyt a beavatkozás lehetőségéről is tájékoztatni."

20. § A Pp. 67. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A perben meghatalmazottként eljárhat:

a) a félnek a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója;

b) a fél pertársa, továbbá pertársának törvényes képviselője vagy meghatalmazottja;

c) az ügyvéd;

d) a vállalat (hivatal, üzem stb.) dolgozója a vállalattal, valamint a vállalat alá rendelt, illetőleg a vállalat felügyelete alá tartozó intézetekkel, intézményekkel vagy más állami szervekkel kapcsolatban keletkezett perekben;

e) a szakszervezet saját tagjának pereiben;

f) a szövetkezetnek az ügyintézésben való részvétellel megbízott tagja a szövetkezet pereiben;

g) az alkalmazott a munkáltatójának kisiparosi tevékenységével, irodájával, rendelőjével, üzletével, illetőleg műhelyével kapcsolatban keletkezett pereiben."

21. § A Pp. 75. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő (3) és (4) bekezdések lépnek:

"(3) Ha a fél meghatalmazottja nem ügyvéd, vagy ha a fél személyesen jár el, a meghatalmazott, illetőleg a fél részére munkadíj nem állapítható meg, de igényt tarthat az útiköltség, valamint a bíróság előtt való megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesés megtérítésére. Az útiköltség megtérítésére a 186. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ugyanez illeti meg a meghatalmazott által képviselt felet is, ha a tárgyaláson a bíróságnak személyes megjelenésre szóló idézése folytán jelent meg.

(4) A 23. § b) pontjában megjelölt állami, társadalmi és szövetkezeti szervek részére munkadíj nem állapítható meg."

22. § A Pp. 76. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az ügyészt, valamint a jelen törvény 2. §-ában megjelölt állami szervet költségek előlegezésére nem lehet kötelezni, hanem a költségmentesség engedélyezése esetében irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni."

23. § A Pp. 78. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a bíróság az ügyész, illetőleg a 2. §-ban megjelölt állami szerv keresetét elutasította, a perköltségek megfizetésére az államot kell kötelezni."

24. § (1) A Pp. 82. §-ának (1) bekezdése után a következő (2) bekezdést kell felvenni:

"(2) Ha a perben az ügyész, illetőleg a jelen törvény 2. §-ában megjelölt állami szerv és mellette a jogviszonyban érdekelt fél pertársként részt vesz (2/A. §, 53/A. §), a bíróság őket a költségek megfizetésére olyan arányban kötelezi, amilyen arányban perbeli cselekményeik költséget okoztak."

(2) A Pp. 82. §-ának jelenlegi (2) bekezdése (3) bekezdésre változik.

25. § A Pp. 84. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés feltételeinek fennállása esetében költségmentességben részesíthető a beavatkozó is; a 84-88. §-ok rendelkezései ilyen esetben is megfelelően alkalmazandók."

26. § A Pp. 86. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A költségmentességet kérelemre, a bíróság - a 124. § esetében az elnök - engedélyezi és a bíróság (elnök) határoz az engedélyezett költségmentesség visszavonása tárgyában is."

27. § (1) A Pp. 87. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Teljes vagy részleges költségmentesség esetében a bíróság - a 124. § esetében az elnök - az ügy díjtalan vitelére a fél kérelmére pártfogó ügyvédet rendel ki a bíróság székhelyén működő ügyvédek közül, feltéve, hogy a kirendelés az ügy körülményeihez képest szükségesnek mutatkozik."

(2) A Pp. 87. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Az előbbi esetben a fél vagy a kirendelt pártfogó ügyvéd a helyszínen való eljárásra másik pártfogó ügyvéd kirendelését kérheti."

28. § A Pp. 94. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Folyamatban lévő perben szóbeli kérelmeket - feltéve, hogy a törvény másként nem rendelkezik - jegyzőkönyvbe mondani a perbíróság, továbbá a fél lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes járásbíróság előtt lehet; az előző bekezdések rendelkezései egyébként ilyenkor is megfelelően irányadók."

29. § A Pp. 96. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A gyermek tartása, illetőleg a szüléssel kapcsolatos követelések iránti, valamint az apasági perben, ha az alperes lakóhelye (tartózkodási helye) ismeretlen, a rendőrség a bíróság megkeresésére elrendeli az alperes lakóhelyének (tartózkodási helyének) felkutatását."

30. § A Pp. 118. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bírósági tárgyalásról a jegyzőkönyvet egyidejűleg kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet a felek előtt fel kell olvasni vagy annak megtekintését nekik lehetővé kell tenni. Ennek megtörténtét a jegyzőkönyvbe kell venni. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá."

31. §[4]

32. § A Pp. 124. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az elnök a keresetlevelet kézhezvétele után nyomban megvizsgálja, nem kell-e azt a félnek hiánypótlás végett visszaadni (95. §), nincs-e helye az ügy áttételének (129. §), illetőleg a keresetlevél tárgyalás nélküli elutasításának (130. §) és ha így a keresetlevél tárgyalásra alkalmas, minden szükséges intézkedést megtesz a tárgyalás előkészítésére.

(2) A tárgyalás előkészítése céljából az elnök a tárgyalás kitűzése előtt

a) meghallgathatja a felperest, különösen ha úgy találja, hogy a kereset tartalma hiányos vagy hézagos, felvilágosíthatja az alperes által tehető ellenvetésekről és felhívhatja a szükséges bizonyítékok benyújtására;

b) bonyolultabb ügyekben előzetesen meghallgathatja az alperest;

c) a gyermek tartását, illetőleg a szüléssel kapcsolatos követelések iránti, valamint az apasági perben megkeresheti a rendőrséget az alperes lakóhelyének (tartózkodási helyének) felkutatására [96. § (3) bekezdése];

d) az alperest vagy más személyt felhívhatja a per elbírálására szükséges, általuk őrzött okiratok felmutatására vagy becsatolására;

e) határozhat abban, hogy a tárgyalásra kiket idéz meg tanúként, illetőleg szakértőként.

(3) Az elnök a tárgyalás eredményességének biztosítása végett - a fél indítványára - szakértő meghallgatását, illetőleg helyszíni szemle foganatosítását is elrendelheti, ha az a per folyamán már nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy jelentős nehézséggel járna és a felek beleegyezésével kihallgathatja azokat a tanúkat, akik a tárgyaláson előreláthatólag nem jelenhetnek meg. A szakértő meghallgatásáról, illetőleg a szemle foganatosításáról az ellenfelet is értesíteni kell.

(4) Az előkészítő intézkedéseket soron kívül, lehetőleg a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolc napon belül kell teljesíteni. Az előkészítés során az elnök - amennyiben erre szükség van - meghatározza a perértéket (26. §), a felek részére költségmentességet engedélyez, illetőleg pártfogó ügyvédet rendel ki (86., 87. §), rendelkezik a megjelent tanúk és szakértők díjazása, illetőleg a velük szemben alkalmazható kényszerítő eszközök alkalmazása felől (185-187. §).

(5) Az előkészítés befejezése után az elnök a keresetlevél alapján az ügyet tárgyalásra tűzi ki, feltéve hogy a keresetlevél elutasításának, a hiányok pótlásának vagy az ügy áttételének nincs helye. Az ügyet a keresetlevél benyújtásától számított harminc napon belül tárgyalni kell, kivéve ha valamelyik felet külföldről vagy hirdetményi úton kell megidézni."

33. §[5]

34. § A Pp. 126. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább nyolc nappal, munkaviszonyból származó, a gyermek tartására, illetőleg az apaság megállapítására irányuló, valamint váltóperben pedig legalább három nappal megelőzze. A tárgyalási időközt az elnök sürgős esetben megrövidítheti.

(2) A tárgyalást rendszerint a bíróság hivatalos helyiségébe kell kitűzni, a tárgyalás azonban a szükséghez képest más helyre is kitűzhető. A tárgyalást a bíróság székhelyén kívül ugyanahhoz a megyei bírósághoz, illetőleg a fővárosi bírósághoz tartozó másik járásbíróság (városi bíróság, városi kerületi bíróság) területére a megyei (fővárosi) bíróság elnökének, másik megyei bíróság területére, illetőleg - megyei bíróság területéről - a fővárosi bíróság területére pedig csak az igazságügyminiszter engedélyével lehet kitűzni."

35. § (1) A Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"f) a felperes követelése időelőtti, vagy - az elévülés esetét ide nem értve - bírói úton nem érvényesíthető, illetőleg a keresettel érvényesített jog nyilvánvalóan alaptalan;"

(2) A Pp. 130. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Ha az ügyben akár a fél, akár az érdekében eljáró ügyész, vagy a jelen törvény 2. §-ában megjelölt állami szerv keresete alapján a per tárgyában már jogerős ítéletet hoztak, az ezt követően ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt indított újabb keresetet a bíróság az (1) bekezdés d) pontja alapján elutasítja, feltéve hogy az ítéletet a perben nem állott fél részére is szabályszerűen kézbesítették és az vele szemben is jogerőre emelkedett (228. §). A folyamatban levő ilyen pereket egyesíteni kell."

36. § (1) A Pp. 134. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az elnök a hallgatóság köréből a tizennyolc éven aluli személyeket eltávolíthatja."

(2) A Pp. 134. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó személyekkel [1951. évi III. törvény 23/B. § (1) bekezdés] szemben pénzbírságot kiszabni nem lehet, hanem a fegyelmi eljárás lefolytatása végett az illetékes elöljáróhoz kell fordulni."

37. § (1) A Pp. 136. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő (1) és (2) bekezdések lépnek:

"(1) Ha az első tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg és megelőzőleg a felperes nem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, a bíróság a pert megszünteti.

(2) Ha az első tárgyalást a felperes mulasztja el és nem kérte külön, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, a bíróság az alperes kérelmére szünteti meg a pert. A bíróság azonban a tárgyalást megtarthatja, ha az alperes a per megszüntetését nem kéri, de az alperes nyilatkozatának (ellenkérelmének, tényállításainak, bizonyítási indítványainak stb.) meghallgatása után új tárgyalási határnapot is tűzhet ki. Az utóbbi esetben a felperessel a (3) bekezdés szerint közölni kell az alperes nyilatkozatát."

(2) A Pp. 136. §-ának (2) bekezdése (3) bekezdésre változik.

(3) A Pp. 136. §-ának (3) bekezdése helyébe (4) és (5) bekezdésként a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Ha a fél mulasztása esetében az előbbi bekezdések szerint a tárgyalás megtartásának is helye lehetne, a bíróság a valóságnak megfelelő tényállás kiderítése érdekében elrendelheti a tárgyalás elhalasztását és a mulasztó fél meghallgatását, valamint a valóságnak megfelelő tényállás kiderítése érdekében szükségesnek tartott bizonyítást. Ha a mulasztó fél a következő tárgyalást is elmulasztja, ezen az alapon a tárgyalást újra elhalasztani nem lehet. A mulasztó féllel előzetesen már közölt kérelmeket, tényállításokat és bizonyítási indítványokat ilyen esetben úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél a kérelem teljesítését nem ellenzi, a tényállítás valóságát nem vonja kétségbe, illetőleg a kívánt bizonyítást nem ellenzi, kivéve ha ez a perben korábban tett nyilatkozatával ellentétben állana.

(5) Ha az első tárgyaláson a keresetet indító ügyész vagy a jelen törvény 2. §-ában megjelölt állami szerv nem jelenik meg, a bíróság új tárgyalási határnapot tűz ki, a megjelent feleket, a megidézett tanúkat, illetőleg szakértőket azonban ilyen esetben is meg kell hallgatni. Ha az ügyész, vagy a jelen törvény 2. §-ában megjelölt állami szerv az új tárgyalási határnapon sem jelenik meg, a bíróság a tárgyalást megtartja. Mind az első, mind pedig a folytatólagos tárgyalást meg kell azonban tartani, ha a perben az a személy is részt vesz, akinek érdekében az ügyész vagy a jelen törvény 2. §-ában megjelölt állami szerv az eljárást megindította és ez a személy a tárgyaláson jelen van."

38. § A Pp. 137. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a folytatólagos tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, úgyszintén, ha a felek erre vonatkozó kölcsönös megegyezésüket a bíróságnak bejelentik, az eljárás mindaddig szünetel, amíg valamelyik fél az eljárás folytatását nem kéri. Két hónap eltelte előtt a pert folytatni nem lehet.

(2) A szünetelés a határidők folyását nem érinti.

(3) Hat hónapi szünetelés után a per megszűnik. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.

(4) A per során hozott jogerős részítélet és közbenső ítélet (213. §) hatályát a per megszűnése nem érinti."

39. § A Pp. 153. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a per eldöntése a házasság érvényességétől vagy a gyermek családi jogállásának bírói megállapításától függ, a tárgyalást akkor is fel kell függeszteni, ha a per még nincs folyamatban, de annak megindítására valamelyik fél jogosult; ebben az esetben a tárgyalás felfüggesztésével egyidejűleg a per megindítására megfelelő határidőt kell kitűzni. Ha a fél a határidő elteltéig nem igazolja a per megindítását, a felfüggesztett tárgyalást folytatni kell."

40. § (1)[6]

(2) A Pp. 156. §-ának (2) és (3) bekezdése (3) és (4) bekezdésre változik.

(3) A Pp. 156. §-ának (4) bekezdése helyébe (5) bekezdésként a következő rendelkezés lép:

"(5) A jelen § alapján hozott határozat ellen külön fellebbezésnek van helye. A határozat előzetesen végrehajtható (231-232. §)."

41. § A Pp. 157. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"d) ha az első tárgyalást mindkét fél, vagy a felperes elmulasztotta (136., 159. §);"

42. § A Pp. 159. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha az első tárgyalást a felperes mulasztotta el, a 157. § d) pontja alapján a pert csak az alperes kérelmére lehet megszüntetni. Nincs helye a per megszüntetésének, ha a felperes a bíróságtól kérte, hogy a tárgyalást távollétében is tartsák meg, vagy pedig ha az első tárgyaláson csak a keresetet indító ügyész, illetőleg a 2. §-ban megjelölt állami szerv nem jelent meg.

(2) Ha a felperes idézésére vonatkozó kézbesítési bizonyítvány (tértivevény) a tárgyalás határnapjáig nem érkezett vissza, a bíróság annak visszaérkezése után határoz a per megszüntetéséről, illetőleg új határnap kitűzéséről."

43. § A Pp. 160. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a felperes az alperes írásbeli nyilatkozatát nem csatolta, a bíróság az alperest nyilatkozattételre, a tárgyaláson kívül is felhívhatja és figyelmeztetheti, hogy ha a felhívásra az abban megjelölt határidő alatt nem nyilatkozik, a felperes kérelmének megfelelően fog dönteni."

44. § A Pp. 162. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság olyan határozata ellen, amely a per megszüntetésére irányuló kérelmet - a 157. § e) és f) pontjában foglalt esetek kivételével - elutasítja, külön fellebbezésnek helye nincs és az ügyet befejező határozat ellen irányuló fellebbezésben is csak akkor támadható meg, ha a bíróság a pert a 158. § szerint hivatalból figyelembe veendő valamely ok ellenére nem szüntette meg."

45. § A Pp. 185. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a katonai büntető eljárás hatálya alá tartozó személlyel [1951. évi III. törvény 23/B. § (1) bekezdése] szemben kellene pénzbírságot alkalmazni, vagy ilyen személy elővezetését kellene elrendelni, a fegyelmi eljárás lefolytatása végett a bíróság a tanú, illetőleg szakértő elöljárójához fordul."

46. § A Pp. 186. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tanúnak igénye van a megjelenésével szükségképpen felmerült költségek megtérítésére. Erre a tanút kihallgatásának befejezése után figyelmeztetni kell."

47. §[7] A Pp. 217. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bíróság a kötelezettségnek részletekben való teljesítését is elrendelheti. Kivételes esetekben a határozat meghozatala után az a bíróság, amelyik a határozatot hozta, a részletekben való teljesítést a kötelezett erre irányuló indokolt kérelme alapján külön végzésben engedélyezheti. A bíróság e végzését tárgyaláson kívül hozza meg, de határozathozatal előtt a másik felet köteles meghallgatni (113. §). Részletekben való teljesítés engedélyezése esetében a bíróság azt is kimondhatja, hogy bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetében az egész tartozás esedékessé válik."

48. § A Pp. 219. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

"e) az eljárás során hozott minden határozatot azzal a személlyel, akinek érdekében az ügyész, illetőleg a 2. §-ban megjelölt állami szerv az eljárást megindította."

49. § A Pp. 220. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ítéletnek a rendelkező részt követően tájékoztatást kell nyújtania arról, hogy az ítélet ellen van-e helye fellebbezésnek és hogy azt hol és mennyi idő alatt kell benyújtani."

50. §[8]

51. § (1) A Pp. 229. §-ának (1) bekezdése után a következő (2) bekezdést kell felvenni:

"(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit abban az esetben is alkalmazni kell, ha a perben nem a fél, hanem az érdekében eljáró ügyész, illetőleg a jelen törvény 2. §-ában megjelölt állami szerv keresete alapján hozott a bíróság ítéletet, feltéve, hogy a fél részére az ítéletet szabályszerűen kézbesítették és az a 228. § értelmében vele szemben is jogerőre emelkedett."

(2) A Pp. 229. §-ának jelenlegi (2) bekezdése (3) bekezdésre változik.

52. § (1) A Pp. 232. §-ának (1) bekezdése után a következő (2) bekezdést kell felvenni:

"(2) A bíróság - kivételesen, indokolt esetben - mellőzheti az ítélet előzetesen végrehajthatónak nyilvánítását az ítélet meghozatala előtt már lejárt részletek tekintetében."

(2) A Pp. 232. §-ának jelenlegi (2) bekezdése (3) bekezdésre változik.

53. § (1) A Pp. 233. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az első fokon hozott határozat ellen - a Legfelsőbb Bíróság által első fokon hozott, valamint a törvény által külön megjelölt határozatok kivételével - fellebbezésnek, illetőleg az ügyész részéről fellebbezési óvásnak van helye. Fellebbezéssel (óvással) élhet a fél, az ügyész - akkor is, ha az eljárásban még nem vett részt - a beavatkozó, továbbá az, akinek érdekében az ügyész vagy a jelen törvény 2. §-ában megjelölt állami szerv fellépett, végül az, akire vonatkozóan a határozat rendelkezést tartalmaz, az illető rendelkezés ellen. Ahol a jelen törvény fellebbezésről rendelkezik, ezen a fellebbezési óvást is érteni kell."

(2) A Pp. 233. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Fellebbezésnek nincs helye:

a) a megyei bíróság ítélete ellen azon az alapon, hogy a per a járásbíróság hatáskörébe tartozik;

b) az eljárás folyamán hozott végzések ellen, kivéve a perköltségben vagy pénzbírságban marasztaló végzéseket, valamint azokat a végzéseket, amelyekkel szemben a törvény a fellebbezést külön megengedi."

54. §[9] A Pp. 234. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fellebbezés határideje a határozat közlésétől (219. §) számított tizenöt nap, váltóperekben három nap."

55. § A Pp. 235. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezésben új bizonyítékokra is lehet hivatkozni. A 143. § (2) bekezdése ilyen esetben is megfelelően irányadó."

56. § A Pp. 243. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha a 240-242. §-ok alkalmazására nincs ok, az elnök a fellebbezés tárgyalására határnapot tűz és arról a feleket, valamint a beavatkozókat, továbbá azokat, akik fellebbezéssel éltek, értesíti. Az értesítésben közölni kell, hogy a tárgyalás megtartását az értesített elmaradása nem akadályozza. Az értesítéshez csatolni kell a fellebbezés másolatának egy-egy példányát. A tárgyalás kitűzésével együtt az egy napon tárgyalandó ügyek jegyzékét a másodfokú bíróságnál legkésőbb a tárgyalást megelőző ötödik napon ki kell függeszteni.

(2) Az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy annak kézbesítése a tárgyalás napját legalább nyolc nappal megelőzze."

57. § A Pp. 244. §-ának (1), (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A fellebbező fél ellenfelét a fellebbezési tárgyalásról szóló értesítésben figyelmeztetni kell arra, hogy a fellebbezésre kitűzött határnap előtt észrevételeket tehet, amelyben ellenkérelmét is előadhatja. Az észrevételeket, illetőleg az ellenkérelmet legkésőbb a tárgyalási határnapon kell előadni.

(2) Az észrevételek másodpéldányát a másodfokú bíróság a fellebbező félnek haladéktalanul kézbesíti.

(3) A fellebbező fél ellenfele ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a fellebbező fél terhére való megváltoztatását is kérheti. A 235. § rendelkezései az ilyen ellenkérelemre is megfelelően irányadók."

58. § A Pp. 245. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A fellebbezési tárgyalás megtartását a feleknek, vagy a tárgyalásról értesített más személyeknek az elmaradása nem akadályozza. A fellebbezési tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs."

59. § A Pp. 246. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A fellebbezési tárgyalás megnyitása után az elnök vagy az általa kijelölt bíró előadja az ügyet; ennek során ismerteti az első fokú eljárásban előterjesztett keresetet és ellenkérelmet, a bizonyítás eredményét, az elsőfokú bíróság ítéletét, a fellebbezéseket, az arra tett észrevételeket és ellenkérelmeket, végül az iratok tartalmából mindazt, aminek ismerete a fellebbezés elbírálásához, illetőleg általában az egész ügy megfelelő felülbírálásához szükséges.

(2) Az ügy előadásának befejezése után a bíróság tagjai, valamint a felek az iratokból további ismertetést kérhetnek. Ezután a fellebbező fél írásbeli fellebbezést módosíthatja vagy kiegészítheti. Erre az ellenfél válaszolhat."

60. § A Pp. 249. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő (2) bekezdés lép:

"(2) A másodfokú bíróság bizonyítási eljárást nem folytat le, a feleket azonban meghallgathatja, az általuk bemutatott okiratokat figyelembe veheti és a 23. § b) pontjában megjelölt állami, társadalmi és szövetkezeti szerveket adatok közlése végett megkeresheti."

61. § A Pp. 252. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"252. § (1) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel hatályon kívül helyezi, ha

a) az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva vagy az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn,

b) az a) pont alá nem tartozó olyan szabálysértés történt, amely az ítéletre lényeges kihatással volt,

c) a tényállás megállapítása hiányos, ellentétben áll az iratok tartalmával és a helyes tényállás az iratok, a felek meghallgatása vagy a felek által bemutatott okiratok, illetőleg a beszerzett adatok [249. § (2) bekezdése] alapján sem állapítható meg,

d) az elsőfokú bíróság nem tett eleget a 221. §-ban meghatározott kötelezettségének és ennek következtében nem állapítható meg, hogy ítéletét mire alapozta.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alá eső szabálysértésnek kell tekinteni, ha a feleket törvényes jogaiktól a bírói eljárásban megfosztották vagy ezek gyakorlását korlátozták, illetőleg ha a feleket törvényes jogaik felől nem tájékoztatták kellőképpen és ez a per helyes elbírálását akadályozta.

(3) Az elsőfokú bíróság ítélete az (1) bekezdés c) és d) pontjai esetében is csak akkor helyezhető hatályon kívül, ha a bíróság helytelen eljárása vagy tévedése a per érdemi elbírálására lényeges kihatással volt.

252/A. § (1) A másodfokú bíróság a 252. § (1) bekezdésének a) pontja esetében az elsőfokú bíróság ítéletét teljes egészében, egyébként pedig a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között (247. §) helyezi hatályon kívül.

(2) A hatályon kívül helyező végzésnek tartalmaznia kell az első fokú ítélet ismertetését, a hatályon kívül helyezés okait, továbbá az új eljárásra vonatkozó utasításokat. A másodfokú bíróság végzésében csupán a perköltség összegét állapítja meg, a költség viselésének kérdésében azonban az elsőfokú bíróság határoz.

(3) A másodfokú bíróság elrendelheti, hogy a pert az elsőfokú bíróság másik tanácsa vagy azonos hatáskörű más bíróság tárgyalja."

62. § (1) A Pp. 253. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha az ítélet hatályon kívül helyezésére (250-252/A. §) nincs ok, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét helybenhagyja, egyébként pedig megváltoztató, illetőleg közbenső ítéletet hoz [213. § (3) bekezdése].

(2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között (247. §) változtathatja meg, e korlátok között azonban a perben érvényesített jog, illetőleg az azzal szemben felhozott védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésben is határozhat, amelyben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetőleg nem határozott, feltéve, hogy a kérdés az iratok, a felek meghallgatása, vagy a felek által bemutatott okiratok, illetőleg a beszerzett adatok [249. § (2) bekezdése] alapján elbírálható."

(2) A Pp. 253. §-ának (4) bekezdése (3) bekezdésre változik.

63. § A Pp. 257. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha az elsőfokú bíróság fellebbezéssel megtámadott végzéséhez nincs kötve (227. §), a fellebbezésnek maga is eleget tehet. Egyébként a végzés ellen beadott fellebbezés tárgyában a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz. A fellebbezés másodpéldányát a fellebbezés felterjesztése alkalmával az elsőfokú bíróság kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének. A másodfokú bíróság a feleket a szükséghez képest meghallgathatja (113. §), a fellebbező fél ellenfelének pedig enélkül is jogában áll a fellebbezés elintézéséig a másodfokú bíróságnál a fellebbezésre írásban észrevételeket tenni."

64. § (1) A Pp. 261. §-ának (1) bekezdése után a következő (2) bekezdést kell felvenni:

"(2) Az ügyész - ha az eljárásban nem vett részt - az alatt a határidő alatt terjeszthet elő perújítási kérelmet, amely a kérelem előterjesztésére a felek részére is rendelkezésre áll."

(2) A Pp. 261. §-ának jelenlegi (2) bekezdése (3) bekezdésre változik.

65. § A Pp. 263. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A perújítási kérelmet a perben eljárt elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani (93. §). A kérelmet a fél jegyzőkönyvbe is mondhatja (94. §)."

66. § A Pp. 265. §-a a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a perújító fél az ügyész, vagy a jelen törvény 2. §-ában megjelölt állami szerv, illetőleg ha a perújító fél kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg."

67. § A Pp. 266. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a perújításnak a 260-262. §-ban meghatározott előfeltételei fennállanak-e, majd az új tényekre, valamint az új bizonyítékokra vonatkozó bizonyítási eljárást lefolytatja és ha úgy látja, hogy a megtámadott ítélet helyett más határozatot kell hozni, a perújítási kérelmet az ügy irataival együtt véleményes jelentés kíséretében a Legfelsőbb Bíróság elé terjeszti, ellenkező esetben pedig a perújítási kérelmet mint alaptalant, végzéssel elutasítja.

(2) Ha a perújítás sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság a megtámadott ítélet végrehajtását, közbenső ítélet elleni perújítás esetében pedig a per tárgyalását folytatását, hivatalból is felfüggesztheti; a feleket - ha a tárgyaláson jelen vannak - a kérelem tárgyában meg kell hallgatni. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja."

68. § A Pp. 267. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A Legfelsőbb Bíróság a perújítási kérelmet zárt ülésben, három hivatásos bíróból álló tanácsban bírálja el. Ha a perújítási kérelmet megalapozottnak találja, a megtámadott ítéletet, illetőleg az ítélet megtámadott részét végzéssel hatályon kívül helyezi és az ügyet az első fokon eljárt bírósághoz további eljárás végett visszaküldi.

(2) A Legfelsőbb Bíróság, ha a perújítási kérelmet alaptalannak találja, azt végzéssel elutasítja.

(3) A Legfelsőbb Bíróság határozatát - ha új tárgyalásnak van helye, annak kitűzésével együtt - az elsőfokú bíróság közli a felekkel."

69. § A Pp. 268. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az elsőfokú bíróság - ha a Legfelsőbb Bíróság a perújítási kérelemmel megtámadott ítéletet vagy annak egy részét hatályon kívül helyezte - a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz."

70. §[10]

71. § A Pp. 280. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A házassági bontópert előkészítő eljárás előzi meg. Nincs helye előkészítő eljárásnak, ha valamelyik házastárs elmebeteg vagy ismeretlen helyen, illetőleg külföldön tartózkodik és nem kötelező az előkészítő eljárás, ha valamelyik házastárs szabadságvesztésbüntetését tölti.

(2) Az előkészítő eljárás célja a házasság felbontására irányuló szándék okainak s az azzal kapcsolatos összes körülményeknek a tisztázása, valamint - ha ettől eredmény remélhető - a házastársak kibékítésének megkísérlése.

(3) Az előkészítő eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik; az illetékességre a 29. és 277. § rendelkezései irányadók. A járásbíróság a 11. § (1) bekezdése szerint alakított tanácsban jár el.

(4) Az eljárás iránt a járásbíróságnál valamelyik házastárs, illetőleg törvényes képviselője terjeszthet elő kérelmet. A kérelem alapján a bíróság tárgyalásra tűz határnapot és arra a feleket megidézi.

(5) Ha a kérelmező az első tárgyaláson személyesen nem jelenik meg, a bíróság az eljárást megszünteti.

(6) A bíróság a tárgyaláson megjelent feleket az eljárás céljának megfelelően részletesen meghallgatja és a szükséghez képest egyéb bizonyítást is elrendelhet. Ha a bíróság a tárgyalás eredménye alapján úgy találja, hogy a házastársak kibékülése remélhető, köteles megkísérelni azok kibékítését s ha ez eredményre vezet, az eljárást - ennek megállapítása mellett - megszünteti.

(7) Nincs helye az előkészítő eljárásban békítési kísérletnek, ha a másik házastárs ismételt idézés ellenére nem jelenik meg vagy meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik.

(8) A bíróság az előkészítő eljárást befejezetté nyilvánító végzésében összefoglalja a házasság felbontására irányuló szándék megállapítható okait, illetőleg megállapítja az ilyen okok hiányát, megjelöli a felek által felhozott bizonyítékokat s ha eredménytelen kibékítési kísérlet is volt, végzésében erre is utal, végül megállapítja az előkészítő eljárással felmerült költségeket. Az eljárást befejezetté nyilvánító végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni.

(9) Az eljárást befejezetté nyilvánító vagy azt a felek kibékülése okából megszüntető végzés ellen nincs helye fellebbezésnek."

72. § A Pp. 281. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az érvénytelenítési pert a házastársnak a másik házastárs ellen, az ügyésznek, valamint a per megindítására jogosult harmadik személynek pedig mindkét házastárs ellen kell indítania. Ha az a fél, aki ellen a keresetet meg kellene indítani, már nem él, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége és közte, valamint törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, a gyámhatóság a fél képviseletére eseti gondnokot rendel ki."

73. § (1) A Pp. 283. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Házassági perben a keresetlevélben elő kell adni a házasság megkötésére és a házasságból származott, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat, valamint a szükséghez képest azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható. A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, kivéve ha az adatok személyi igazolvánnyal igazolhatók; erre a keresetlevélben azonban utalni kell.

(2) A házassági bontóperben a keresetlevelet - ha előkészítő eljárásnak (280. §) helye volt - az előkészítő eljárást befejezetté nyilvánító végzés közlésétől számított egy év alatt kell benyújtani annál a járásbíróságnál, amelyik az előkészítő eljárást lefolytatta. A keresetlevelet a kérelmező fél ellenfele is benyújthatja. A járásbíróság a keresetlevelet az előkészítő eljárás irataival együtt a keresetlevélben megjelölt bírósághoz terjeszti fel. Ha az egyévi határidő alatt egyik fél sem nyújt be keresetlevelet, a kérelmező ellenfele kérheti költségeinek megtérítését. A járásbíróság a kérelmező meghallgatása után (113. §) végzéssel dönt."

74. § A Pp. 285. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A bontóper bírósága - ha megállapítása szerint az előkészítő eljárás (280. §) szabálytalan vagy hiányos volt - az ügyet az előkészítő eljárás kiegészítése végett visszaadhatja az illetékes járásbíróságnak."

75. § (1) A Pp. 290. §-ának (1) bekezdése után a következő (2) bekezdést kell felvenni:

"(2) A bíróság a házassági bontóperben a perköltség viseléséről a pernyertességtől függetlenül az összes körülmények mérlegelése alapján határoz. Az előkészítő eljárás költségeit a perköltségekhez kell számítani."

(2) A Pp. 290. §-ának jelenlegi (2), (3), (4) és (5) bekezdései (3), (4) (5) és (6) bekezdésekre változnak.

76. §[11]

77. § A Pp. 293. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az apasági és a származás megállapítása iránt indított egyéb perekre - a 277. § (1) bekezdése, a 280., a 285. § (2) és (4) bekezdése, a 288. § (2) bekezdése, a 289., a 290. § (2), (3) és (5) bekezdése, végül a 291. § kivételével, valamint a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel - a XV. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

78. § A Pp. 295. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az apa, illetőleg a korábbi férj vagy az a személy, aki ellen a keresetet meg kellene indítani, nem él vagy ismeretlen helyen tartózkodik, az (1), illetőleg a (2) bekezdés értelmében egyébként ellene indítandó keresetet egyenesági rokonai ellen kell megindítani. Ha egyenesági rokon nincs, vagy az egyenesági rokonok ismeretlenek, illetőleg ha nem állapítható meg, hogy egyenesági rokonok vannak-e, végül ha felperesként maga az egyenesági rokon lép fel, a keresetet a gyámhatóság által kirendelendő ügygondnok ellen kell indítani."

79. § A Pp. 302. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A szülői felügyelet megszüntetése iránt a keresetet az ellen a szülő ellen kell megindítani, akinek szülői felügyeletét megszüntetni kívánják. A szülői felügyelet visszaállítása iránt az ellen kell pert indítani, akinek keresete folytán a bíróság a szülői felügyelet megszüntetését kimondotta; ha ez már nem él, a pert a gyámhatóság által kirendelendő ügygondnok ellen kell megindítani. Ha a visszaállítás iránt nem az a szülő indít keresetet, akinek felügyeleti jogát megszüntették, ezt a szülőt a perben külön bejelentés nélkül is a felperes melletti beavatkozó jogállása illeti meg. A bíróság azonban akkor is köteles őt személyesen meghallgatni, ha beavatkozóként a perben nem kíván résztvenni."

80. § A Pp. 315. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fizetési meghagyás kibocsátása írásban vagy szóval kérhető; a kérelemre a 93., 94. és 121. §-ok rendelkezései megfelelően irányadók. Ingó dolog kiadása iránti követelés esetében a kérelemben azt a pénzösszeget is meg kell jelölni, amelyet a hitelező a dolog helyett elfogadni hajlandó."

81. § A Pp. 316. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A 313. § (2) bekezdése alá tartozó esetben beadott keresetlevelet fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelemként kell elintézni. Az elnök azonban mind ilyen esetben, mindpedig fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem esetében a fizetési meghagyás kibocsátása nélkül az ügy tárgyalására tűzhet ki határnapot, ha megítélése szerint a követelés fennállása kétségesnek mutatkozik és az adós ellentmondására nyilvánvalóan számítani kellene."

82. § A jelen törvény hatálybalépésének idejét külön jogszabály* állapítja meg.[12]

Dobi István s. k.,

A Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Darabos Iván s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Melléklet az 1954. évi VI. törvényhez

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek az 1954. évi VI. törvénnyel módosított és egységes szerkezetbe foglalt szövege