1957. évi VII. törvény

a népi ellenőrzésről

A magyar dolgozó nép szorgalmas munkájával építi a szocializmust hazánkban és hétről hétre, hónapról hónapra jelentős eredményeket ér el.

Ezt az építőmunkát, e munka eredményeit, a népi állam további erősítését veszélyeztetik a népi demokrácia ellenségei, akik szembefordulnak a törvényes renddel, kijátsszák a törvényeket és rendeleteket, herdálják a nép vagyonát.

E kártevő tevékenységet megkönnyíti az államigazgatásban és népgazdaságban nemegyszer jelentkező bürokratizmus.

Népi államunk szervei és a dolgozó nép e káros jelenségek és kártevők ellen szívós és eredményes harcot folytat.

Annak érdekében, hogy az államrend védelme, a nép vagyonának pazarlása elleni harc, a törvények és rendeletek betartása és végrehajtása széles társadalmi támogatással, kellő hatékonysággal, megfelelő szervezeti keretek között folyjék, jelen törvény létrehozza a népi ellenőrzést.

I.

A népi ellenőrzés rendszere és feladatai

1. § (1)[1] A népi ellenőrzés megvalósítására

a) a Minisztertanács közvetlen irányítása alatt álló Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot,

b) fővárosi, megyei, járási, fővárosi-kerületi, városi (a továbbiakban: területi) népi ellenőrzési bizottságokat kell létrehozni.

(2) A népi ellenőrzési bizottságok feladataikat népi ellenőrök bevonásával látják el.

2. § (1)[2] A népi ellenőrzés feladata, hogy a dolgozók támogatásával

a) ellenőrizze a népgazdaság fejlesztésére irányuló - különösen a több népgazdasági ág, iparág, vagy gazdasági egység együttműködését igénylő - rendelkezések végrehajtását;

b) ellenőrizze a lakosság életkörülményeivel közvetlen kapcsolatban álló gazdasági, szociális stb. feladatok végrehajtását;

c) a közérdekű bejelentésekkel tudomására hozott, vagy vizsgálatai során megállapított tények alapján küzdjön a korrupció és a felelőtlen, lélektelen ügyintézés ellen, a hivatali beosztásukkal bárminő formában visszaélő személyek leleplezéséért és hatékony felelősségre vonásáért;

d) harcoljon a népgazdaság érdekeit sértő szakmai és helyi érdekek érvényesülése, az eredmények felnagyítása, a tények és jelentések eltorzítása, a hanyag és pazarló gazdálkodás ellen;

e) segítséget nyújtson az állami és szövetkezeti szerveknek az állami és állampolgári fegyelem megszilárdításához, a nép vagyonának védelméhez, a visszaélések leleplezéséhez, a munka szervezettebbé és gazdaságosabbá tételéhez;

- mindezek alapján közreműködjék a Magyar Népköztársaság további erősítésében.

(2)[3]

II.

A népi ellenőrzés szervezete

3. § (1) A népi ellenőrzés legfelsőbb szerve: a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökből, két elnökhelyettesből és 12 tagból áll.

(2)[4] A területi népi ellenőrzési bizottságok közül

- a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökből, két elnökhelyettesből és nyolc tagból,

- a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökből, két elnökhelyettesből és hat vagy nyolc tagból,

- a járási Népi Ellenőrzési Bizottság elnökből, elnökhelyettesből és öt vagy hét tagból,

- a Fővárosi Kerületi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökből, elnökhelyettesből és öt vagy hét tagból,

- a városi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökből, elnökhelyettesből és három vagy öt tagból áll.

4. § (1) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja és ugyan ő jogosult e tisztségükből való visszahívásra.

(2)[5] A területi népi ellenőrzési bizottságok elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait a fővárosi-, megyei-, járási-, fővárosi kerületi-, illetve városi tanács választja. Az őket megválasztó tanácsok jogosultak a visszahívásukra.

(3) A területi népi ellenőrzési bizottságok elnökévé, elnökhelyettesévé vagy tagjává nem választható meg az, akit a tanács a végrehajtó bizottság tagjává választott.

(4)[6] A megyei jogú városokban működő megyei népi ellenőrzési bizottságok elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait a megyei és a megyei jogú városi tanács választja. A bizottság tagjainak visszahívására és felmentésére az őket megválasztó tanács jogosult.

(5)[7] A járási jogú városokban működő járási népi ellenőrzési bizottságok elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a járási és a járási jogú városi tanács választja. A bizottság tagjainak visszahívására és felmentésére az őket megválasztó tanács jogosult.

5. § (1) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a Minisztertanács irányítása alatt áll, tevékenységéért a Minisztertanácsnak és a Népköztársaság Elnöki Tanácsának felelős.

(2) A területi népi ellenőrzési bizottságok a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság irányítása alatt állnak, tevékenységükért a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak és az őket megválasztó tanácsnak felelősek.

(3) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság állapítja meg a saját, valamint a területi népi ellenőrzési bizottságok ügyrendjét.

6. § (1) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a Minisztertanács ülésein, a területi népi ellenőrzési bizottság elnöke az őt megválasztó tanács és végrehajtó bizottságának ülésein tanácskozási joggal részt vesz.

(2) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ülésein a Népköztársaság legfőbb ügyésze, a területi népi ellenőrzési bizottság ülésein a területileg illetékes ügyész tanácskozási joggal részt vesz.

III.

A népi ellenőrzés működése

7. § Mind a Központi, mind a területi népi ellenőrzési bizottság jogkörét testületként gyakorolja. Az ellenőrzési feladatok ellátásával népi ellenőröket bíz meg, akik általában az őket megbízó népi ellenőrzési bizottság egy tagjának vezetésével vizsgáló csoportban végzik munkájukat. Támogatásukra szakértőket is bevonhatnak.

8. § (1) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság bármely állami szervnél, vállalatnál, társadalmi egyesületnél, szövetkezetnél, szövetkezeti vállalatnál, illetve ezek központjainál vizsgálatot tarthat. Ennek során ellenőrzi a minisztériumokat (a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt országos hatáskörű szerveket), valamint a közvetlen irányításuk alá tartozó vállalatokat, intézményeket, hivatalokat, stb. és szövetkezeti vállalatokat.

(2)[8] A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság hatásköre kiterjed a Szakszervezetek Országos Tanácsára, illetve az egyes szakszervezetekre is a részükre juttatott állami eszközök felhasználása tekintetében.

9. § (1) A területi népi ellenőrzési bizottságok a 2. §-ban meghatározott teljes jogkörrel ellenőrzik

a) a területileg illetékes tanács államigazgatási szerveit, valamint a tanács irányítása alatt álló hivatalokat, vállalatokat, intézményeket, szövetkezeteket, illetve ezek területi szerveit; valamint a területükön működő magánkisipar és magánkereskedelem tevékenységét;

b) azokat a területükön levő, minisztériumi irányítás alatt álló vállalatokat, intézményeket, hivatalokat (kirendeltségeket), amelyek a terület lakosságát árukkal vagy szolgáltatásokkal látják el.

c)[9] a SZOT és az egyes szakszervezetek területi szerveit a 8. § (2) bekezdésében említett korlátok között.

(2) A területi népi ellenőrzési bizottságok a területükön levő - az (1) bekezdés rendelkezései alá nem eső - a minisztériumok (a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt országos hatáskörű szervek) vezetése alatt álló vállalatok, intézmények, hivatalok (kirendeltségek) tekintetében

a) nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a területükön működő szervek, intézmények és vállalatok tevékenysége összhangban van-e a népi demokratikus állam rendjével, nem tapasztalnak-e olyan jelenségeket, amelyek az állam rendjét, a népgazdaság és a dolgozó nép érdekeit veszélyeztetik. Ennek érdekében ezeknél a szerveknél, vállalatoknál, intézményeknél a tudomásukra jutott rendellenességeket vizsgálhatják.

b) A területi népi ellenőrzési bizottság vizsgálatai nem terjedhetnek ki ezeknél a vállalatoknál, intézményeknél, hivataloknál (kirendeltségeknél) azok rendeltetésszerű tevékenységére, valamint a minisztériumok (a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt országos hatáskörű szervek) működésére.

c) A területi népi ellenőrzési bizottság azokról a jelenségekről, amelyek alapján szükséges további vizsgálat a hatáskörét meghaladja, köteles 48 órán belül a felettes, illetve a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot értesíteni.

10. § A népi ellenőrzés vizsgálataiban sem a bizottság tagjaként, sem népi ellenőrként nem vehet részt az, aki a vizsgált szervnél vezető állást tölt be.

11. § (1) A népi ellenőrzés vizsgáló csoportja és a népi ellenőrök megállapításaikat és a hibák kijavítására szolgáló javaslataikat az őket megbízó népi ellenőrzési bizottsággal közlik.

(2)[10] Ha a népi ellenőrzési bizottság bűncselekménynek minősülő jogsértést tapasztal, megállapításait a területileg illetékes rendőrséggel, vagy ügyészséggel közölni köteles. A rendőrség, illetve az ügyészség soronkívül köteles eljárni és az eljárás eredményéről a népi ellenőrzési bizottságot értesíteni. A gazdálkodás rendjét súlyosan sértő bűntett alapos gyanúja esetén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke köteles megállapításairól a Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyészét értesíteni.

(3) Amennyiben a népi ellenőrzési bizottság olyan mulasztást vagy valamely határozat helytelen végrehajtását állapítja meg, amely nem ütközik büntető jogszabályba, úgy megállapításairól a vizsgált szervet és a vizsgált szerv felett felügyeletet gyakorló hatóságot értesíti. Az érintett hatóság köteles a feltárt mulasztás vagy hibás végrehajtás miatt szükséges érdemi intézkedéseket megtenni és erről a népi ellenőrzési bizottságot 15 napon belül értesíteni.

(4) Amennyiben az eljárásra jogosult hatóság vezetője a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felelősségre vonás iránt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az illetékes minisztert vagy a Minisztertanácsot megkeresi.

12. § (1) A népi ellenőrzési bizottság tagja ellenőrzési tevékenysége során bármikor betekinthet minden olyan iratba és beléphet minden olyan helyiségbe, amely ellenőrzési vagy tájékozódási feladatának végrehajtásához szükséges. Az ellenőrzött szerv vezetője és dolgozói kötelesek

a) a szerv működésének ellenőrzéséhez vagy tanulmányozásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátani,

b) szóban vagy írásban felvilágosítást vagy magyarázatot adni,

c) a kívánt okiratokat bemutatni.

(2) A népi ellenőröket, az irodák munkatársait és az ellenőrzésbe bevont szakértőket működésük során - megbízatásuk keretei között - ugyancsak megilletik az (1) bekezdésben foglalt jogok.

(3) A miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) egyes államtitkokat képező adatok vagy iratok kiadásának jogát magának tarthatja fenn és indokolt esetben csak a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke útján bocsátja rendelkezésre. Ezeknek az adatoknak és iratoknak körét az ellenőrzött szerv (intézmény, vállalat stb.) felett főfelügyeletet gyakorló miniszter közli a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével.

12/A. §[11] (1) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata során a rendelkezésre álló adatok alapján állásából felfüggesztheti - a felügyeletet gyakorló szerv egyidejű értesítése mellett - a vizsgált állami, szövetkezeti szervnek azt a vezetőjét, vagy dolgozóját, akivel szemben a vizsgálat megállapítása szerint bűncselekmény, vagy súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja merül fel és

a) a vizsgálat befolyástól mentes, eredményes lefolytatását magatartásával szándékosan megnehezíti, vagy meghiúsítja

- különösen, ha a vizsgált szerv dolgozóját megfélemlíti, vagy felvilágosítások megadásától eltiltja, a népi ellenőrök számára lényeges adatok szolgáltatását alaptalanul megtagadja, vagy szándékosan valótlan adatokat szolgáltat;

b) a vizsgált szervtől való távoltartását a vizsgálat természete indokolttá teszi.

(2) A felfüggesztés végrehajtásáról az állásából felfüggesztett dolgozó felett fegyelmi jogkört gyakorló szerv köteles haladéktalanul gondoskodni. A felfüggesztés végrehajtásával egyidejűleg köteles elrendelni a fegyelmi eljárást is. A fegyelmi eljárásra a Munka Törvénykönyvében, illetve a felfüggesztett dolgozóra vonatkozó fegyelmi szabályokban foglalt rendelkezések az irányadók.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezései az Országgyűlés, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács által megválasztott, kinevezett, megerősített - vagy hivatali állásuk szempontjából velük egy tekintet alá eső - személyekre nem terjednek ki.

12/B. §[12] (1) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a vizsgálat tartama alatt - a munkabérek és kiemelt népgazdasági beruházások kivételével - a népgazdaság érdekeit súlyosan sértő intézkedés megakadályozása végett zárolhatja az állami, vagy szövetkezeti gazdálkodásban felhasználásra kerülő anyagi és pénzeszközöket, ha

a) rendeltetésellenes felhasználást, vagy pazarló gazdálkodást állapít meg;

b) a vizsgált szerv a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével a népgazdaságnak kárt okoz.

(2) A zárolás végrehajtásáról a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megkeresése alapján a vizsgált szerv felettes szerve, illetve a pénzügyminiszter gondoskodik.

13. § A népi ellenőrzési bizottság elnöke, elnökhelyettesei, tagjai, a népi ellenőrök és az irodák munkatársai az általuk ellenőrzött szerv vezetőjének vagy dolgozójának utasítást nem adhatnak.

IV.

A népi ellenőrzési bizottságok választása

14. § (1) A jelen törvény hatályba lépése után 30 napon belül meg kell választani a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot; további 30 napon belül a fővárosi, megyei és megyei jogú városi népi ellenőrzési bizottságokat; majd ezeknek megalakulásától számított 60 napon belül a járási, fővárosi kerületi és városi népi ellenőrzési bizottságokat kell megválasztani.

(2) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, elnökhelyettesei és tagjai személyére a Minisztertanács, a területi népi ellenőrzési bizottsági elnökök, elnökhelyettesek és tagok személyére a választásra jogosult tanács végrehajtó bizottsága tesz javaslatot.

15. § A népi ellenőrzési bizottság elnökei, elnökhelyettesei és tagjai megválasztásuk után azonnal az őket megválasztó államhatalmi szerv előtt esküt tesznek.

Az eskü szövege a következő:

"Én ......................... esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz és Alkotmányához hű leszek, a törvényeket és törvényes rendelkezéseket megtartom, az állami és hivatali titkot megőrzöm, központi (............................ megyei, fővárosi, városi, fővárosi kerületi, járási) népi ellenőrzési bizottsági elnöki, elnökhelyettesi tisztemből, tagságomból eredő minden kötelességemet lelkiismeretesen teljesítem és minden erőmmel, legjobb tudásommal szocialista hazánk felvirágzását, dolgozó népünk javát szolgálom."

16. § A népi ellenőrzési bizottság elnökévé, elnökhelyettesévé és tagjává csak az választható meg és népi ellenőri megbízás csak olyan személy részére adható, aki nagykorú, büntetlen és feddhetetlen előéletű, választó joggal rendelkező, népi demokratikus államrendszerünkhöz hű magyar állampolgár.

17. § A népi ellenőröket a népi ellenőrzési bizottságok meghatározott feladatokkal vagy meghatározott időre bízzák meg.

V.

A népi ellenőrzési szervezetének viszonya az ellenőrzésre jogosult állami szervekhez

18. § A népi ellenőrzés tevékenysége nem mentesíti az állami, szövetkezeti és társadalmi szervezeteket hatályos jogszabályokban számukra előírt ellenőrzési kötelezettség teljesítése alól.

19. § A népi ellenőrzési bizottságok ellenőrzési tevékenységükben felhasználhatják az ellenőrzésre jogosult más állami és szövetkezeti szervek tapasztalatait. Ezért az ellenőrzésre jogosult központi állami szervek az ellenőrzésük során szerzett ténymegállapításaikról a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot, helyi szerveik pedig a területi népi ellenőrzési bizottságokat kívánságukra tájékoztatni kötelesek.

VI.

A népi ellenőrzés tagjainak jogvédelme és felelőssége

20. § (1)[13] A népi ellenőrzési bizottságok elnökeit, elnökhelyetteseit és tagjait feladatuk ellátásához szükséges igazolvánnyal, a népi ellenőröket megbízólevéllel kell ellátni és őket ellenőrzési tevékenységük körében a közhivatalnokot megillető büntetőjogi védelem illeti meg az ellenőrző munkájukat gátló magatartás vagy tevékenység elhárítása érdekében szükség esetén karhatalmat vehetnek igénybe.

(2) A népi ellenőrzési bizottság nem függetlenített tagja és a népi ellenőr munkajogi védelemben részesül.

21. § (1) A népi ellenőrzés munkájában résztvevő személyek felelősek azért, hogy a megállapításaik alátámasztására szolgáló adatok valóságát gondosan ellenőrizzék és a feltárt tényeket a valóságnak megfelelően, minden ferdítés nélkül közöljék.

(2)[14] A népi ellenőrzés munkájában résztvevő személyeket e tisztségükből folyó feladataik ellátása során a közhivatalnokkal azonos büntetőjogi felelősség terheli.

22. § A népi ellenőrzésben részt vevő személyek a tudomásukra jutott államtitok és hivatali titok megőrzéséért az államtitok és hivatali titok büntetőjogi védelméről szóló 1951. évi 21. törvényerejű rendelet rendelkezései szerint felelősek.

23. § Azokra a személyekre, akik a népi ellenőrzési bizottságnál, vagy a népi ellenőrnél közérdekű bejelentéseket vagy javaslatokat tesznek, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 68. §-ában előírt védelmet kell biztosítani.

VII.

A népi ellenőrzési bizottságok irodája

24. § (1) Minden népi ellenőrzési bizottságnak ügyviteli feladatai ellátására iroda áll rendelkezésre, melynek alkalmazottait a népi ellenőrzési bizottságok elnökei nevezik ki és mentik fel.

(2) Az iroda munkatársai a népi ellenőrzés vizsgáló csoportjának ellenőrzési munkájába bevonhatók.

VIII.

Vegyes és záró rendelkezések

25. §[15]

26. § A népi ellenőrzési bizottság nem függetlenített tagja, valamint a népi ellenőr feladatai ellátásáért - készkiadásainak és esetleg kieső keresetének megtérítésén felül - nem részesül díjazásban.

27. §[16] (1) A népi ellenőrzés a bíróságokra és az ügyészségekre nem terjed ki.

(2) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jogosult a Kormány által meghatározott egyes ellenőrzési feladatokat a fegyveres erőknél, továbbá a fegyveres és rendészeti testületeknél is ellátni.

28. § (1)[17]

(2) A területi népi ellenőrzési bizottságok számára szükséges irodahelyiséget és berendezést a tanácsok biztosítják.

(3) A népi ellenőrzési bizottságokban függetlenített személyek számát és illetményeit, valamint az irodák alkalmazottainak számát és illetményét a Minisztertanács állapítja meg.

29. § A jelen törvény 1958. évi január hó 1. napján lép hatályba, végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította az 1967. évi 10. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1967.05.16.

[2] Megállapította az 1964. évi 12. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1964.06.21.

[3] Hatályon kívül helyezte az 1964. évi 12. törvényerejű rendelet 5. §-a. Hatálytalan 1964.06.21.

[4] Megállapította az 1967. évi 10. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1967.05.16.

[5] Megállapította az 1967. évi 10. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1967.05.16.

[6] Beiktatta az 1960. évi 9. törvényerejű rendelet 4. §-a. Hatályos 1960.03.21.

[7] Beiktatta az 1960. évi 9. törvényerejű rendelet 4. §-a. Hatályos 1960.03.21.

[8] Beiktatta az 1960. évi 9. törvényerejű rendelet 5. §-a. Hatályos 1960.03.21.

[9] Beiktatta az 1960. évi 9. törvényerejű rendelet 6. §-a. Hatályos 1960.03.21.

[10] Megállapította az 1964. évi 12. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1964.06.21.

[11] Beiktatta az 1964. évi 12. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1964.06.21.

[12] Beiktatta az 1964. évi 12. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1964.06.21.

[13] A norma tartalmát módosította az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). A módosítás az előbbi törvényhelyen olvasható.

[14] A norma tartalmát módosította az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). A módosítás az előbbi törvényhelyen olvasható.

[15] Hatályon kívül helyezte az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése (lásd Melléklet). Hatálytalan 1962.07.01.

[16] Megállapította az 1964. évi 12. törvényerejű rendelet 4. §-a. Hatályos 1964.06.21.

[17] Hatályon kívül helyezte az 1964. évi 12. törvényerejű rendelet 5. §-a. Hatálytalan 1964.06.21.

Tartalomjegyzék