1/1958. (II. 26.) MüM rendelet

a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről

A 21/1958. (II. 25.) Korm. számú rendeletben (a továbbiakban: VR) kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel, a földművelésügyi miniszterrel és a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egyetértésben a következők szerint rendelkezem:

1. § A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló 1957. évi 65. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tszny) hatálya nem terjed ki az 5/1958. (I. 15.) Korm. számú rendelet 5. §-a (2) bekezdésében említett szakszövetkezetre.

Kivételesen megállapított nyugdíj

2. § (1) A VR 4., 9. és 10. §-ában előírt öt évi termelőszövetkezeti tagsági időbe az első belépés évét és az ezt követő azokat a naptári éveket lehet beszámítani, amelyek alatt

a) a termelőszövetkezeti tagság folyamatosan fennállott és

b) a termelőszövetkezet férfi tagja százhúsz, női tagja pedig nyolcvan munkaegységet teljesített.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a termelőszövetkezeti tagságot folyamatosan fennállónak kell tekinteni

a) abban a naptári évben is, amelyben a termelőszövetkezeti tag tagságának megszűnésétől számított harminc napon belül tagként újból termelőszövetkezetbe lépett,

b) abban a naptári évben is, amelyben a termelőszövetkezeti tagot kizárták, ha a kizárást jogalap hiánya miatt hatálytalanították,

c) az 1956. és az 1957. naptári évben akkor is, ha a termelőszövetkezeti tagság a termelőszövetkezetnek az 1956. évi októberi ellenforradalmi események hatására történt megszűnése miatt megszakadt, feltéve, hogy a megszűnt termelőszövetkezet tagja a megszűnéstől számított kilencven napon belül termelőszövetkezetbe tagként belépett, vagy a megszűnt termelőszövetkezet újraalakítását követő harminc napon belül az újraalakult termelőszövetkezetbe visszalépett.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából az előírt százhúsz, illetőleg nyolcvan munkaegység megállapításánál a VR 21. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a termelőszövetkezeti tag a közgyűlés határozata alapján a termelőszövetkezettől pénzben vagy természetben megállapított nyugdíjat kapott.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben az ugyanazon naptári évben teljesített munkaegységeket egybe kell számítani.

3. § A Tszny 5. és 8. §-a alapján kivételesen megállapított nyugdíjat az 1958. évi január hó 1. napjától lehet - az egyéb feltételek fennállása esetén - folyósítani, ha az igényt a VR kihirdetése napját követő kilencven napon belül terjesztették elő. E határnapot követően a Tszny 8. §-a alapján előterjesztett igények esetében a folyósítás tekintetében a VR 31. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.

Árvaellátás

4. § Az árvaellátásra jogosultság szempontjából közép- vagy középfokú iskolai oktatás keretében tanulmányt folytatónak kell tekinteni a középiskolák, technikumok tanulóin kívül a képzőintézetek (tanítóképző, ápolónőképző, stb.) és a szakiskolák (ipari, mezőgazdasági, zenei szakiskolák, stb.) tanulóit, valamint az ipari (kereskedő) tanulókat, ha e tanulmányok megkezdése előtt közép-, illetőleg középfokú iskola befejezésével érettségi vizsgát nem tettek.

5. § (1) Az árvaellátásra való jogosultság szempontjából munkaképtelennek kell tekinteni azt az árvát, akinél a testi vagy szellemi fogyatkozás a 67%-ot eléri vagy meghaladja.

(2) A betegséggel járó átmeneti munkaképtelenség alapján az árvaellátás abban az esetben sem jár, ha a betegség jellegéből következően a munkaképtelenség egyébként huzamosabb időn át fennáll. A gümőkórban szenvedő gyermek azonban árvaellátásra jogosult, ha az orvosi igazolás szerint a betegség legalább egy éven át tartó munkaképtelenséget okoz és a munkaképtelenség a Tszny 17. §-a (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági időtartam megszűnése előtt keletkezett,

Szülői nyugdíj

6. § A szülői nyugdíjra való jogosultság szempontjából munkaképtelennek azt a szülőt kell tekinteni, akinek munkaképességcsökkenése a 67%-ot eléri vagy meghaladja.

A nyugdíjévek megállapítása

7. § (1) A VR 21. §-a (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából a termelőszövetkezeti tagságot a teljes naptári évben fennállónak kell tekinteni:

a) abban a naptári évben is, amelyben a termelőszövetkezeti tag tagságának megszűnésétől számított harminc napon belül tagként újból termelőszövetkezetbe lépett;

b) abban a naptári évben is, amelyben a termelőszövetkezeti tagot kizárták, ha a kizárást jogalap hiánya miatt hatálytalanították;

c) az 1956. és az 1957. naptári évben akkor is, ha a termelőszövetkezeti tagság a termelőszövetkezetnek az 1956. évi októberi ellenforradalmi események hatására történt megszűnése miatt megszakadt, feltéve, hogy a megszűnt termelőszövetkezet tagja a megszűnéstől számított kilencven napon belül termelőszövetkezetbe tagként belépett, vagy a megszűnt termelőszövetkezet újraalakítását követő harminc napon belül az újraalakult termelőszövetkezetbe visszalépett.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az ugyanazon naptári évben teljesített munkaegységeket egybe kell számítani.

8. § A nyugdíjjogosultság elbírálásánál nem lehet figyelembe venni azokat a nyugdíjéveket, amelyek alapján szerzett jogát az igénylő a Btá-nak az 1954. évi 19. számú törvényerejű rendelettel kiegészített 40/A. § (2) bekezdésében foglaltak alapján hozott jogerős bírói ítélet szerint elvesztette.

Nyugdíjkiegészítés

9. § Az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tag részére a nyugdíj megállapítása után eltöltött idő alapján nyugdíjkiegészítést megállapítani abban az esetben sem lehet, ha a nyugdíj folyósítása rendszeres munka végzése, vagy munkaviszony fennállása miatt szünetel.

Családi pótlék

10. § (1) Abban az esetben, ha az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő, családi pótlékra jogosult termelőszövetkezeti tag nyugdíjának folyósítása a termelőszövetkezetben végzett rendszeres munka miatt szünetel, a családi pótlékot a nyugdíj folyósításának szüneteltetése tartamára az Országos Nyugdíjintézet (továbbiakban: ONYI) köteles tovább folyósítani.

(2) Ha az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő, családi pótlékra jogosult termelőszövetkezeti tag munkaviszonyba lép, a nyugdíj folyósításának szüneteltetése tartamára az ONYI a családi pótlék folyósítását megszünteti.

(3) A családi pótlék folyósítását szüneteltetni kell abban az esetben, ha az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tag nyugdíjának folyósítása keresőfoglalkozás miatt szünetel.

A nyugellátások folyósítása, szüneteltetése

11. § (1) A Tszny alapján járó haláleseti segélyt, özvegyi nyugdíjat, árvaellátást és szülői nyugdíjat abban az esetben is folyósítani kell, ha a jogosult munkaviszonyban áll, illetőleg keresőfoglalkozást folytat.

(2) A haláleseti segélyt abban az esetben is folyósítani kell, ha a jogosult termelőszövetkezetben rendszeres munkát végez.

12. § A Tszny 35. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából azt az árvát kell ingyenes állami ellátásban részesülőnek tekinteni, akit az állam gondozásba vett, vagy állami nevelőintézetben tart el és ezért az életben levő szülő térítést egyáltalában nem fizet.

13. § A nyugellátás lefoglalható részének tartásdíjra történő engedményezését (VR 35. §) bírói ítéletbe (egyezségbe) foglalt vagy közjegyző, illetőleg gyámhatóság előtt tett nyilatkozattal (engedményezési okirat) kell igazolni.

14. § A Tszny alapján járó nyugellátás folyósítását végleg meg kell szüntetni abban az esetben, ha a jogosult a Btá-nak az 1954. évi 19. számú törvényerejű rendelettel kiegészített 40/A. § (2) bekezdés alapján hozott jogerős bírói ítélet szerint a társadalombiztosítási nyugdíjhoz való jogosultságát elvesztette.

15. § (1) A jogosult haláláig esedékessé vált, fel nem vett és el nem évült nyugellátás az öröklés sorrendje szerint jogosult örökös részére abban az esetben folyósítható, ha a nyugdíjassal annak haláláig közös háztartásban élt.

(2) Ha az öröklés sorrendje külön eljárás nélkül meg nem állapítható, a jogosult haláláig esedékessé vált fel nem vett és el nem évült nyugellátások felvételére egymást követő sorrendben a házastárs, a gyermek, az unoka, a szülő, a nagyszülő és a testvér jogosult, feltéve, hogy a nyugdíjassal annak halálakor közös háztartásban élt.

(3) Ha az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltak alapján nem lehet megállapítani, hogy a nyugdíjas haláláig esedékessé vált, de fel nem vett és el nem évült nyugellátás felvételére ki jogosult, a nyugellátás lejárt és el nem évült részleteit hagyatékba kell utalni.

Nyugdíjjárulék

16. § (1) A termelőszövetkezet által fizetendő nyugdíjjárulék tagonként és naptári hónaponként 27 forint. A nyugdíjjárulékot a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ (a továbbiakban: SZTK) által rendszeresített nyomtatványon közölt létszám alapján naptári negyedévenként előre kell fizetni. A nyugdíjjárulék január, április, július és október hó első napján egy összegben esedékes és azt késedelmi pótlék nélkül [71/1955. (XII. 31.) MT számú rendelet 89. § (2) bekezdés] a naptári negyedév első hónapjának 15. napjáig lehet megfizetni.

(2) A nyugdíjjárulékot az SZTK-nak a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes megyei alközpontjához (kirendeltségéhez) kell átutalni olymódon, hogy azt a Magyar Nemzeti Bank illetékes fiókja az alközpont (kirendeltség) számláján legkésőbb a naptári negyedév első hónapja 15, napjának megfelelő értékkel jóváírhassa.

17. § Az 1958. évi január hó 1. napját követően alakult termelőszövetkezet a nyugdíjjárulékot a működési engedély kiadásának napját magában foglaló naptári hónap első napjától köteles fizetni. Az első ízben fizetendő nyugdíjjárulék esedékességét, valamint a fizetés határidejét az SZTK-nak a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes megyei alközpontja (kirendeltsége) állapítja meg.

18. § (1) Az 1958. évi január hó 1. napját követően belépett termelőszövetkezeti tag után a nyugdíjjárulékot a belépés napját magában foglaló naptári hónap első napjától kell fizetni.

(2) Az után a rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tag után, akinek a rokkantsági nyugdíját megszüntették, a rokkantsági nyugdíj megszüntetésének napját követő hónap első napjától kell a nyugdíjjárulékot fizetni.

19. § A nyugdíjjárulék címén befolyt összegeket a termelőszövetkezet által fizetett betegellátási és baleseti biztosítási díjaktól elkülönítetten kell kezelni és az ONYI számlájára át kell utalni.

Nyugdíjigények bejelentése és elbírálása

20. § (1) Az igénynek az SZTK illetékes megyei alközpontjánál (kirendeltségénél) történt bejelentése alkalmával az igénylőnek igazolnia kell, hogy a termelőszövetkezetben rendszeres munkát nem végez.

(2) Öregségi, rokkantsági és szülői nyugdíjra vonatkozó igénybejelentés esetében az igénylőnek igazolnia kell azt is, hogy munkaviszonyban nem áll és keresőfoglalkozást nem folytat.

(3) Azt, hogy az igénylő a termelőszövetkezetben rendszeres munkát nem végez, a termelőszövetkezet, azt pedig, hogy munkaviszonyban nem áll és keresőfoglalkozást nem folytat, a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága igazolja.

21. § (1) Ha olyan személy jelent be nyugdíjra igényt, akinek a termelőszövetkezetben végzett rendszeres munka, munkaviszonyban állás, vagy keresőfoglalkozás folytatása miatt nyugdíjat folyósítani nem lehet, az ONYI csak azt köteles elbírálni, hogy az igénylő (jogszerző) a nyugdíj megállapításához szükséges nyugdíjéveket megszerezte.

(2) Abban az esetben, ha az igénylő (jogszerző) a nyugdíj megállapításához szükséges nyugdíjéveket megszerezte, az igényt felvevő szerv által megküldött adatok alapján az ONYI erről az igénylőt értesíti. Egyben köteles közölni azt is, hogy a nyugdíj megállapítását legkorábban a termelőszövetkezetben végzett rendszeres munka abbahagyásakor, illetőleg a munkaviszony, vagy keresőfoglalkozás megszűnésekor kérheti,

(3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt igénylő (jogszerző) a nyugdíj megállapításához szükséges nyugdíjéveket nem szerezte meg, az ONYI az igényt határozattal elutasítja. A határozatban meg kell jelölni a termelőszövetkezeti tagság címén elismert nyugdíjéveket és naptárszerűen fel kell sorolni azokat a munkaviszonyban töltött időtartamokat, amelyeket a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehetőnek ismer el. Az igénylőt a határozatban a jogorvoslati lehetőségről is tájékoztatni kell.

22. § (1) Abban az esetben, ha olyan személy jelent be rokkantság címén nyugellátásra igényt, aki a jogosultsághoz előírt nyugdíjévek megszerzését igazolta, az igénylőnek a Munkaképességcsökkenést Véleményező Orvosi Bizottság által történő megvizsgálásáról az SZTK-nak az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei alközpontja (kirendeltsége) gondoskodik.

(2) Ha olyan személy jelent be rokkantság címén nyugellátásra igényt, aki a jogosultsághoz előírt nyugdíj évek megszerzését igazolni nem tudja, az SZTK megyei alközpontja (kirendeltsége) az igénylő orvosi megvizsgáltatását mellőzi.

(3) Ha a Tszny 8. §-a alapján az ONYI helyett az SZTK megyei alközpontjánál (kirendeltségénél) jelentenek be rokkantság címén igényt, az igénybejelentésnek az ONYI-hoz megküldése előtt az SZTK megyei alközpontja (kirendeltsége) az igénylő orvosi megvizsgáltatásáról gondoskodik.

(4) Ha az orvosi vizsgálatra nem az (1) és (3) bekezdésben meghatározott okból van szükség, az orvosi vizsgálat iránt az SZTK megyei alközpontja (kirendeltsége) az ONYI megkeresésére intézkedik.

(5) Az, akinek rokkantság címén támasztott igényét jogerősen elutasították ezért, mert munkaképességének csökkenése a rokkantság fokát nem érte el, az elutasító határozat keltét követő egy éven belül rokkantság címén újból előterjesztett igénybejelentés alkalmával kórház, gyógyintézet, vagy az állami egészségügyi szolgálat illetékes szakorvosának igazolását köteles bemutatni arra vonatkozólag, hogy egészségi állapota az elutasítást követően rosszabbodott.

(6) Gondozási pótlékban, illetőleg rokkantság (munkaképtelenség) címén nyugdíjban részesülő személy állapota felülvizsgálható abból a szempontból, hogy a gondozási pótlékra való jogosultság, illetőleg a rokkantság (munkaképtelenség) fennáll-e. Ha az orvosi vizsgálat azt állapítja meg, hogy a gondozási pótlékra való jogosultság, illetőleg rokkantság (munkaképtelenség) nem áll fenn, a gondozási pótlék, illetőleg a rokkantság (munkaképtelenség) címén járó nyugdíj folyósítását az orvosi vizsgálat napját követő második hó első napjától kell határozattal megszüntetni. Az öregségi korhatárt elért személyt azonban a rokkantság (munkaképtelenség) fennállása céljából felülvizsgáltatni nem lehet.

Utazási, élelmezési és szállásköltség, keresetveszteség megtérítése

23. § (1) A személyes megjelenésre kötelezett igénylőnek, illetőleg családtagnak, úgyszintén a megidézett tanúnak utazási költséget csak abban az esetben lehet megtéríteni, ha a személyes megjelenésre kötelezett igénylőt, illetőleg beidézett más személyt lakóhelyétől négy kilométernél távolabb eső helyre rendelik. Csak a legolcsóbb közlekedési eszköz költségét lehet megtéríteni, de csak akkor, ha az egyszeri utazás 1 forintnál (az oda-visszautazás 2 forintnál), az autóbuszon való utazás 1.50 forintnál (az oda-visszautazás 3 forintnál) többe kerül. Távolságra való tekintet nélkül meg kell téríteni azonban a közlekedési költséget, ha az igénylő az orvosi megállapítás szerint nem járhat.

(2) Élelmezési költség címén napi 12 forint jár annak, aki személyes megjelenése miatt hat óránál több nappali órát kénytelen lakóhelyétől négy kilométernél távolabb tölteni.

(3) Szállásköltség megtérítés címén napi 12 forintra van igénye annak, aki személyes megjelenése miatt éjfélen túl lakóhelyétől távol tartózkodni kénytelen.

(4) A megállapítási eljárás során megidézett tanút az utazási, élelmezési és szállásköltségen kívül keresetveszteség megtérítés is megilleti. Keresetveszteség címén egy-egy napra 30 forintnál nagyobb összeget téríteni nem lehet. A keresetveszteség címén térítésben részesülő személy részére, élelmezési költség címén napi 6 forint jár.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni az igénylő kísérőjére, ha a személyes megjelenésre kötelezett igénylő állapota olyan, hogy az a kíséretet szükségessé teszi.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a jogorvoslati eljárás során is alkalmazni kell. Az igénylő részére azonban utazási, élelmezési és szállásköltséget csak akkor lehet megtéríteni, ha az igénylő által megtámadott határozatot az igénylő javára részben vagy egészben megváltoztatták.

(7) Az (1)-(6) bekezdés alapján járó térítéseket az ONYI terhére az SZTK illetékes megyei alközpontja (kirendeltsége) fizeti ki.

24. § A 23. § (1)-(5) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az orvosi vizsgálatra berendelés és a kórházi (gyógyintézeti) megfigyelésre utalás esetében is alkalmazni kell. Ha a kórházi (gyógyintézeti) megfigyelésre utalt igénylő (nyugdíjas) ellátást és szállást a kórházban (gyógyintézetben) kap, részére élelmezési és szállásköltség nem jár.

25. § Ha az igénylő jogerősen elutasított igényét a határozathozatal napjától számított egy éven belül újból előterjeszti, az utazási, élelmezési és szállásköltséget csak akkor lehet megtéríteni, ha részére az újabb igénybejelentés alapján nyugdíjat állapítottak meg.

26. § A bírói eljárás során felmerülő utazási, élelmezési és szállásköltség, illetőleg keresetveszteség megtérítéséről a bíróság határoz.

Bejelentési kötelezettség

27. § (1) A Tszny hatálya alá tartozó minden termelőszövetkezet köteles tagjairól az 1958. évi január hó 1. napján fennállott állapotnak megfelelően az SZTK-nak a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes megyei alközpontja (kirendeltsége) felhívásában kitűzött határidő alatt, a felhívás mellékleteként megküldött "Összeíró jegyzék"-ben bejelentést tenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a termelőszövetkezet elnevezésének és székhelyének megjelölésén kívül

a) a tag családi - és utónevét - (asszonyoknál a leánykori nevét is),

b) a tag születésének időpontját (év, hó, nap) és helyét,

c) a tag anyjának leánykori nevét,

d) a tagnak a bejelentést teljesítő termelőszövetkezetbe történt belépése időpontját (év, hó, nap),

e) a tag által a belépéstől kezdődően az egyes naptári években teljesített munkaegységek számát,

f) a keresőképtelenséget okozó betegség, terhesség, szülés, katonai szolgálat, továbbképző tanfolyam, vagy a közgyűlés határozatára létesített munkaviszony miatti távollét napjainak számat [VR 21. § (3) bekezdés] azokban a naptári években, amelyekben a férfi tag a százhúsz és a női tag a 80 munkaegységet nem teljesítette,

g) azt az időtartamot, amely alatt a tag a termelőszövetkezettől a szociális alap terhére pénzben, vagy természetben nyugdíjat kapott.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bejelentést a termelőszövetkezet elnökének és könyvelőjének kell aláírnia és a termelőszövetkezet bélyegzőjével ellátva, ajánlott küldeményként kell az SZTK illetékes megyei alközpontjához (kirendeltségéhez) beküldeni.

28. § (1) A termelőszövetkezet köteles a 27. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában felsorolt adatokat az 1958. évi január hó 1. napját követően naptári negyedévenként, a naptári negyedévet követő minden hónap 15. napjáig bejelenteni az újonnan belépő, valamint azokra a tagokra vonatkozóan, akiknek a tagsága a negyedév folyamán megszűnt.

(2) Azokra a tagokra vonatkozólag, akiknek a tagsága a negyedév folyamán megszűnt, közölni kell a megszűnés időpontját és azt is, hogy a naptári év kezdetétől a tagság megszűnéséig hány munkaegységet teljesítettek.

29. § Az 1958. évi január hó 1. napját követően megalakult termelőszövetkezetek működési engedélyük kiadásától számított harminc napon belül kötelesek megalakulásukat - a taglétszám megjelölésével - az SZTK illetékes megyei alközpontjánál (kirendeltségénél) bejelenteni és annak felhívására - a kitűzött határidőn belül - a tagok adatait közölni.

30. § (1) A termelőszövetkezet köteles minden év január hó 15. napjáig a termelőszövetkezeti tagok által az előző naptári évben személyenként teljesített munkaegységek számát, az SZTK illetékes megyei alközpontjához (kirendeltségéhez) - felhívás nélkül - bejelenteni.

(2) A bejelentésnek tartalmazni kell a tagok személyi adatait [27. § (1) bekezdés a)-c) pont], az általuk teljesített munkaegységek számát, valamint azoknak a napoknak a számát, amelyeken a termelőszövetkezeti tag - a VR 21. §-a (3) bekezdésében felsorolt akadályozó ok miatt - a közös munkában nem vett részt.

31. § (1) A termelőszövetkezetnek minden olyan tagja, aki korábban más termelőszövetkezetnek tagja volt, köteles az arra vonatkozó adatokat az SZTK által megküldött nyomtatvány felhasználásával - a termelőszövetkezet útján - az SZTK illetékes megyei alközpontjához (kirendeltségéhez) az 1958. évi július hó 1. és december hó 31. napja között bejelenteni. A bejelentésben foglalt adatok valódiságát azzal a termelőszövetkezettel kell igazoltatni, amelynek korábban tagja volt. Ha ez a termelőszövetkezet azóta megszűnt, az adatok valódiságát az illetékes járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya igazolja.

(2) Azok a volt termelőszövetkezeti tagok, akik valamely termelőszövetkezetbe új tagként az 1958. évi szeptember hó 30. napját követően lépnek be, az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést belépésüket követő kilencven napon belül kötelesek - a termelőszövetkezet útján - az SZTK illetékes megyei alközpontjához (kirendeltségéhez) benyújtani.

32. § A termelőszövetkezet köteles az ONYI-hoz bejelenteni minden hónap 8. napjáig azokat az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tagokat:

a) akik a megelőző hónapban a VR 32. §-ának (1) bekezdésében meghatározott számú munkaegységnél többet teljesítettek,

b) akik részére munkavállalási engedélyt adott ki.

33. § Az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tag az ONYI-hoz köteles bejelenteni, ha a termelőszövetkezetben rendszeres munkát végez, vagy munkaviszonyba lép, illetőleg keresőfoglalkozásba kezd. A bejelentést a termelőszövetkezetben való rendszeres munka megkezdését követő hónap 8. napjáig, a munkaviszonyt és a keresőfoglalkozást pedig annak kezdetétől számított nyolc napon belül kell megtenni,

34. § Az a munkáltató, aki öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tagot alkalmaz, köteles az alkalmazás kezdő időpontját nyolc napon belül az ONYI-hoz bejelenteni.

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

35. § A nyugellátás végösszegének megállapításánál - az ügykezelés egyszerűsítése érdekében - az 50 fillért el nem érő töredékösszeget figyelmen kívül kell hagyni, az 50 fillért elérő, vagy azt meghaladó töredékösszeget pedig forintra kell felkerekíteni.

36. § Ha az ONYI a termelőszövetkezeti tag részére járó rokkantsági nyugdíj megszüntetéséről hoz határozatot, erről a termelőszövetkezetet és az SZTK-nak a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes megyei alközpontját (kirendeltségét) is értesíteni köteles.

37. § (1) A VR 41. §-a (4) bekezdésében, illetőleg 47, §-a (2) bekezdésében említett bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli tennivalókat az ONYI látja el.

(2) A bírói eljárás során az ONYI-t - meghatalmazás alapján - az SZTK alközpontja (kirendeltsége) képviseli.

38. § (1) Az igényt az elsőfokú határozat kézbesítése előtt élőszóval előterjesztett és jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozattal, vagy postai úton ajánlott küldeményként, az igényt felvevő szervnél benyújtott írásbeli nyilatkozattal lehet visszavonni.

(2) Az igénybejelentésnek posta útján történő visszavonása esetében a postáraadás igazolt napját kell a visszavonás időpontjának tekinteni.

39. § A termelőszövetkezetet terhelő késedelmi pótlék összegét kivételes méltánylást érdemlő esetekben kizárólag az SZTK megyei alközpontjának (kirendeltségének) vezetője mérsékelheti vagy engedheti el,

40. § Új termelőszövetkezet működésének engedélyezéséről, valamint működő termelőszövetkezetek egyesüléséről, végül a termelőszövetkezet részére adott működési engedély megvonásáról, illetőleg a termelőszövetkezet megszűnéséről az illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya az SZTK-nak a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes megyei alközpontját (kirendeltségét) értesíteni köteles.

41. § A termelőszövetkezetek által a zárszámadás mellékleteként beterjesztett a "Tagok részesedésének elszámolása" elnevezésű kimutatásokat selejtezni nem szabad. A zárszámadásoknak egyébként történő selejtezése, vagy a termelőszövetkezet megszűnése esetén ezeket a kimutatásokat az SZTK-nak a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes megyei alközpontjának (kirendeltségének) a zárszámadások selejtezésére megállapított határidőt követő harminc napon belül át adni. Az SZTK megyei alközpontja (kirendeltsége) az általa átvett kimutatások adatait csak az ONYI-val közölheti.

42. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit az 1958. évi január hó 1.napjától kezdődően kell alkalmazni.

Kisházi Ödön s. k.,

munkaügyi miniszter